A rendelet célja Borsodnádasd város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

A helyi védelem célja Borsodnádasd város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(1) A rendelet tárgyi hatálya Borsodnádasd város településkép védelmére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.

(1) Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t.

(2) Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

(3) Értékvizsgálat: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.

(4) Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.

(5) Hagyományos soros beépítésű falusias lakóterületek: A beépítés a hagyományos magyar telekforma, a soros beépítésű telek késői megjelenése. A telek két részből áll, a lakóudvarból és a kertekből, melyek az alábbi formákban jelennek meg:

(6) Használaton kívüli, romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.

(7) Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.

(8) Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):

(9) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

(10) Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter.

(11) Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetők meg.

(12) Látványterv:A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.

(13) Lyukpince: Felszín alatti, folyosószerűen kiképzett, ásott-vájt vagy kőből-téglából boltozott tároló hely. A paraszti és mezővárosi élelmiszer és bortárolás legelterjedtebb és történetileg is elsődleges formája. A fennálló épület nélküli lyukpincék az utak mentén, vagy lejtős zöldterületeken gyakran pincesort alkotnak, vagy pincedombon, pince bokorban csoportosan helyezkednek el.

(14) Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.

(15) Pasztelles földszínek: A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.

(16) Pincebokor:Közterületen álló, vagy közterületre nyíló (önálló helyrajzi számmal rendelkező) pincék, pince építmények csoportja.

(17) Romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület.

(18) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

(19) Településképi jelentőségű, meghatározó területek: A településkép jelentőségű területek olyan területi védelemmel ellátott területek, amelyek az épített környezet egyes összefüggő részeire terjednek ki, és a megjelenésükkel a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(20) Transzparens:Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül, részben reklámnak nem minősülő, közérdekű információkat hordozó felirattal.

(21) Utcaképi terv:A tervezéssel érintett épület és a szomszédos ingatlanok összességét ábrázoló terv a homlokzat beillesztésével.

(22) Utcakert:A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.

(23) Településközpont területe:Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(24) Védett építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított.

(25) Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.

(26) Zászlótartók: Egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy.

(27) Zöldterület: Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van.

Borsodnádasd város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség

(1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:

(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.

(1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.

(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.

(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben

(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell

(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.

(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.

(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.

(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.

(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.

(6) A helyi védettség alá helyezés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.

10. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

11. § A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a település megbízott főépítészének feladata.

(1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti értéket a közterületről jól látható helyen elhelyezett, egységes táblával kell megjelölni.

(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Borsodnádasd város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.

(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.

(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.

14. § (1) Az épített környezet településképi szempontból meghatározó területei:

15. § (1) Az épített környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei:

(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei:

(3) A természetvédelmi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeket a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) Azegyedi tájértékek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben

(1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.

(2) A településképi szempontból meghatározó és a településképvédelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(3) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti

(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt és telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

(5) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.

(1) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.

(2) Meg kell őrizni az utcák eltérő szintjeinek kialakítását biztosító támfalakat, támfalrendszereket, azok karbantartásáról és növényzettel való befuttatásáról gondoskodni kell.

(3) Az épületek, lakótelkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit, így

(4) Terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető.

(1) Az esztétikus táji környezet kialakítása és megőrzése érdekében az igazgatási területen belül a külterületeken, a tervezett fejlesztési területeken függetlenül attól, hogy a terület természetvédelemmel érintett vagy nem, az épületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

(1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés,

(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során a tetőfedés esetében nem alkalmazható

(3) A közterület határán épülő kerítések esetén

(5) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:

(1) A fényszennyezés megakadályozása céljából nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.

(1) Az általános településkép és a helyi védelem alatt álló épületek és környezetük védelme érdekében

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek

(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, és a tetőformáját (kontyolt vagy oromfalas kialakítás) a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

(4) Az illeszkedés érdekében

(5) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni.

(6) Kialakult telektömbben az építési vonal:

(7) A területen meg kell tartani a hagyományos

(8) A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.

(9) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m, 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs nem épülhet.

23. § (1) A területen végzett épületrekonstrukció esetében az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés legalább egy teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(2) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 19. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően

(3) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető.

24. § Főépületek esetében oldalhatáron álló és ikres, valamint csoportos beépítési módnál

25. § Melléképület

26. § A magastető

27. § A kerítés

28. § (1) A homlokzatok kialakítása során

(2) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.

Az anyaghasználatnak

30. § A tömegformálásnak

31. § (1) A homlokzat kialakításnak

(2) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve az épületek hátsó homlokzatán lévő padfeljárókat.

(3) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.

32. § (1) Az előkertben elhelyezett műtárgyakat növényzettel kell eltakarni vagy mérsékelni.

(2) Szellőzőt és klímaberendezést utcafronti homlokzatra tilos elhelyezni.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános, területi és egyedi építészeti követelmények szabályait e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

34. § (1) A településközpont hagyományos és átalakuló környezetének védelme érdekében

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek

(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, tetőformáját, homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát és a tetőformáját a környezetében lévő hagyományos és a városrehabilitáció során megvalósított modern épületekhez való harmonikus illeszkedéssel kell meghatározni.

35. § (1) A településközponti területen végzett épületrekonstrukció esetében az energetikai korszerűsítés során hőszigetelés teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(2) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható 20. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően a cserepes lemez fedés. Amennyiben ez műszaki okokból elkerülhetetlen, csak az antracit, a szürke és a vörösesbarna színű, kishullámú cserepes lemez fedés alkalmazható.

(3) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége a településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(4) Építészeti értéket nem képviselő épületek átalakítása, bontása megengedhető.

(5) A jelenleg még beépítetlen, vagy részben beépített területek alkalmasak átalakuló, vegyes intézményi terület és zöldterületek befogadására is.

(6) A területen belül az egyes telkek területeit, és a telkek részben közterületként használt részeit is igénybe véve

(7) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel nem védett épületek átalakíthatók vagy lebonthatók.

(8) A területen lévő épületek átépítése, rekonstrukciója és egyéb beruházások során

(1) A soros udvaros beépítésű, közös udvaros területek jellegét, telekrendszerét és hagyományos beépítési módját meg kell őrizni, vagy folyamatosan átalakítani a mai viszonyoknak megfelelően. A közös udvarokból kialakítható telkek-összevonással egyedi telek, amennyiben ezt a tulajdonviszonyok lehetővé teszik.

(2) A teleknyelek kialakítása nem megengedett.

37. § (1) A telkek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. , egyebekben a 18. § előírásai szerint kell eljárni.

(2) Az épületek és közterületek kapcsolatánál is az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. A terepre ültetésénél meg kell őrizni a hagyományos alkalmazkodás példáit.

(3) Meg kell őrizni az utcák eltérő szintjeinek kialakítását biztosító támfalakat, támfalrendszereket, azok karbantartásáról és növényzettel való befuttatásáról gondoskodni kell.

(4) Terepszint alá süllyesztett garázs utca felől nem létesíthető.

(1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános, területi és egyedi építészeti követelmények szabályait e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A terület szűk völgyi fekvése miatt az egyes épületek eltérő terepszinten helyezkednek el, amit meg kell őrizni, kerülni kell a terepbevágásokat és a támfalrendszerek kiépítését, azonban a jelenlegi gyakorlat szerinti tereplépcsők mintául szolgálhatnak.

(3) A területen belül az egyes telkek területeit, és a telkek részben közterületként használt részeit is igénybe véve

(4) A helyi egyedi építészeti értékvédelemmel nem védett épületek átalakíthatók vagy lebonthatók, de visszaépítésük során az eredeti tömeg arányokat meg kell tartani..

(5) A területen lévő épületek átépítése, rekonstrukciója és egyéb beruházások során

(1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános, területi és egyedi építészeti követelmények szabályait e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(2) A telkek és közterületek kapcsolatánál a rendelet 18. §- a szerint kell eljárni.

(3) Különös figyelmet kell fordítani a telkek hagyományos telekhasználati rendjére, mivel a lakóudvarokat a kertektől sok esetben rézsűk, vagy támfalak választják el a terepadottságok miatt. A terepalakítás csak a szomszédos telkekkel összhangban valósítható meg a környezet biztonsága és a csúszásveszély elkerülése érdekében.

40. § (4) Hagyományosan kialakult beépítésű kertes lakóterületeken az épület fő tetőgerincét a településképi illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni, azt jellegében meg kell tartani.

41. § A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, azonban szabadonálló beépítés is előfordul, vagy előfordulhat. Ebben az esetben megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő megvalósításra.

42. § Szabadonálló, magas tetős épület esetén a földszintes, földszint és tetőteres épület tetőhajlásszöge 25-45° között alakítható ki.

43. § Az oldalhatáron vagy szabadonálló beépítési móddal elhelyezett

44. § Lapostető nem létesíthető a lakóépületek főépülete esetében.

45. § A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldterületi jellegét meg kell őrizni.

46. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.

47. § (1) Történelmi településész soros udvaros beépítésű tömbjeinél és területeinél a rendelet 36. §. és 37. § előírásait kell alkalmazni.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános, területi és egyedi építészeti követelmények szabályait e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

49. § (1) A kolónia területek beépítési módja sajátos, egyedi telkeken ikres, csoportos beépítéssel, esetenként melléképület sorral. Az épületek azonos építészeti jellemzőkkel rendelkeznek, felújításukat, bővítésüket az illeszkedés szabályai határozzák meg, azonban az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás elvégzésével egyidejűleg meg kell szüntetni.

50. § Melléképület

51. § Amennyiben az épületek elbontásával teljes rekonstrukcióra kerül sor, azt csak fejlesztési tanulmányterv alapján, egységesen lehet megvalósítani, akár ütemezetten is.

52. § A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható a 18. § (2) bekezdésében foglalt általános előírásban tiltott anyaghasználaton túlmenően

53. § Különös értéket képviselnek a népi szecesszió építészeti részletei, a boltozatos, oszlopos bejáratok, tornácok, valamint faragott vagy és lombfűrész architektúrával kialakított fa szerkezetű oromzatok, ablakok, zsalugáterek, melyeket ha fellelhető meg kall tartani, vagy mintaként felhasználni.

(1) A beépítési mód sajátos, a Mocsolyás völgyben a két dombra felkúszó utcán egyedi telkeken ikres beépítéssel.

(2) Az épületek azonos építészeti karakterrel jelennek meg. Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás elvégzésekor meg kell szüntetni, helyette egységesen kidolgozott megoldások alkalmazandók.

(3) Az eredeti beépítési módot és beépítési viszonyokat meg kell tartanii. Csak az eredeti tömeg, homlokzat és anyaghasználat alkalmazása megengedett.

(4) Melléképületek elhelyezése csak hátsókertben, elő és oldalkertben melléképület nem helyezhető el.

(5) A lépcsőzetesen terepre illeszkedő ikres épületek esetében a tetőfedés anyagát egységesen kell megválasztani, a hagyományos égetett tetőcserép, vagy azonos sötétbarna cserepes fémlemez alkalmazásával. A csatlakozó épületeknél a tetőfedés anyaga azonos legyen.

(6) Az utcai homlokzatok fal- nyílászáró arányát meg kell tartani az eredeti állapotok szerint.

(1) A beépítési mód sajátos, egyedi telkeken ikres beépítésű. Az épületek magas építészeti minőséggel jellemezhetők ma is, mely megtartandó érték. Az épületek a népi szecesszió Kós Károly nevéhez kötődő vonalát követik, mely nemzeti kincsünk. A bejárat fölött mindenhol széles boltíves tornác, sarkain kőoszlopokkal. A házak oromzatos kontytetővel épültek.

(2) Az épületek azonos tömeggel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek, melyet meg kell tartani.

(3) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat, utólagos be és elépítéseket bármilyen építési beavatkozás elvégzésekor meg kell szüntetni, vagy az egyes csatlakozó épületek esetében a homlokzathoz illeszkedő módon épületenként egységesen kell megvalósítani.

(4) Az ikres épületek esetében a tetőfedés anyagát egységesen kell megválasztani, a hagyományos égetett tetőcserép, vagy pala fedés alkalmazásával.

(5) A tetők faragott lombfűrész architektúrával kiképzett deszka oromzatait meg kell tartani. A csatlakozó épületeknél a tetőfedés anyaga azonos legyen.

(1) A beépítési mód egyedi telkeken többlakásos, sorház szerűen megjelenő beépítés, melyet meg kell tartani.

(2) A tetőformái változatosak, jellemzően nyereg és csonka kontyolt tetőformával, melyek lemezborítással fedettek, melyeket meg kell tartani.

(3) Az épületek azonos tömeggel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek, melyet meg kell tartani.

(4) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás elvégzésekor meg kell szüntetni, és azokat egységes új megoldásokkal pótolni.

(5) Egy épületen belül csak azonos anyaghasználat és színezés valósítható meg.

(6) A tető rekonstrukció során a hagyományos lemezfedés helyett antracit, vagy szürke színű cserepes lemez alkalmazható, egy ütemben történő megvalósítással.

(7) Az utcai homlokzatok fal- nyílászáró arányát meg kell tartani az eredeti állapotok szerint.

(1) A beépítési mód szabadonálló, földszintes illetve egyemeletes többlakásos, ikres beépítésű villa-szerűen megjelenő épületekkel, melyet meg kell tartani.

(2) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat, utólagos be és elépítéseket bármilyen építési beavatkozás elvégzésekor meg kell szüntetni, vagy az egyes csatlakozó épületek esetében a homlokzathoz illeszkedő módon épületenként egységesen kell megvalósítani.

(3) Az ikres épületek esetében a tetőfedés anyagát egységesen kell megválasztani, a hagyományos, eredeti fedés alkalmazásával.

(4) Egy épületen belül csak azonos anyaghasználat és színezés valósítható meg.

(5) A területen megjelenő másik beépítési mód az egyedi telkeken többlakásos, sorház szerűen megjelenő beépítés, melyet meg kell tartani. Ezek esetében az 56. § előírásait kell alkalmazni.

(6) Az utcai homlokzatok fal- nyílászáró arányát meg kell tartani az eredeti állapotok szerint.

(1) A beépítési mód szabadónállóan telepített, az épületek különböző kialakításúak, ami egységessé teszi az arculatát, hogy a tetőzet formái és anyahasználata harmonizál, melyet meg kell tartani.

(2) Az egyes egyedi épületek utcai homlokzatának fal- nyílászáró arányát és építészeti részleteit meg kell tartani az eredeti állapotok szerint.

(3) Az épületek hasonló tömeggel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek. Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás elvégzésekor meg kell szüntetni.

(4) Különös értéket képviselnek a faragott vagy és lombfűrész architektúrával kialakított fa szerkezetű oromzatok, valamint az egyedi tetőfelépítmények, amelyeket meg kall tartani.

(1) A kolónia közvetlenül a Köztársaság út mentén helyezkedik el, attól a nyílt mederben futó patak választja el. Ez a természeti adottság hozta létre azt a helyzetet, hogy az ikres beépítésű kolónia épületek megközelítése kis hidakon keresztül történik.

(2) A lakóházak mindegyike palafedésű csonka kontyolt tetővel, az épületek formálása megegyezik, a magas építészet minőséget képviselő népi szecesszió építészeti jegyeit viseli, melyek védendő értékek.

(3) Az eredeti híd korlátok és kerítések megőrzendők, vagy mintaként szolgáljanak a felújításokhoz, rekonstrukcióhoz.

(1) A szegregációval érintett területen amennyiben teljes rekonstrukcióra kerül sor, azt egységes építészeti megjelenéssel lehet megvalósítani, akár ütemezetten is

(2) Az egyedi átépítés is lehetséges az illeszkedés szabályi alapján.

(1) A beépítés jellemzője, hogy az egyes épületek a tömbtelken belül elhelyezkedő úszótelkeken állnak, a tömbtelek terület közterületként, zöldterületként funkcionál.

(2) A területen végzett épületrekonstrukció során az energetikai korszerűsítés esetében hőszigetelés kizárólag teljes homlokzati felületen alkalmazható, tilos a mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.

(3) A homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában és egy időben valósítható meg, burkolással és színezéssel, valamint az erkélyek, loggiák korlátjainak cseréjével, előtetők, redőnyök és egyéb elemek építésével.

(4) A lakótelepek megújításában megengedett a nagy felületű épülettömegek tagolása, melyet színezéssel, burkolással vagy egyéb építészeti eszközökkel lehet mozgalmassá tenni.

(5) Az épületek színezésénél a világos pasztell-földszíneket kell alkalmazni, egy-egy helyen a középszínek keveredésével látványtervek alapján.

(6) Az épületek homlokzatán utólag el lehet helyezni

(7) A (6) bekezdésben szereplő utólagos elhelyezésre kizárólag akkor van lehetőség, ha az a teljes homlokzaton egységesen és egy időben történik.

(8) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozásokat homlokzatszakaszonként egységesen kell elvégezni.

(9) Gépészeti berendezések elhelyezésére kizárólag az erkélyek korlátján belül, takartan kerülhet sor.

(10) Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében kizárólag a klímaberendezés kültéri egysége helyezhető el az épületen, az épület teljes magasságában ugyanazon homlokzati pozícióban saját ablak alatt, vagy mellett.

(11) A meglévő lakótelepek területén a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni azzal, hogy

(12) Az egyes tömbtelkes területeken belüli úszó, vagy egyedi telkeket nem lehet elkeríteni.

(1) Területileg egybefüggő gazdasági területek ( a volt lemezgyár és kapcsolódó területei) a domb lábánál, arra felfutva, helyenként teraszosan kialakítva helyezkednek el, a terepkülönbséget rézsűk csillapítják. A terephez való alkalmazkodás hagyományos formái megtartandók, kerülendők a nagy terep bevágások és támfalazások.

(2) A gazdasági, ipari épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása támogatott, ezen belül a nagy fesztávú (10 méter fölötti szélességű) csarnokszerkezet esetében nyeregtető, alacsony hajlású félnyereg tető és lapostető, valamint ezek kombinációja is alkalmazható.

(3) Nem alkalmazható a túlságosan tördelt épülettömeg, valamint a manzárd tetős épület.

(4) A gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

(5) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel vagy más területfelhasználási egységgel szomszédos, ott háromszintes növényállománnyal legalább 10 méter széles, vagy a műszakilag lehetséges egybefüggő zöldsávot kell kialakítani.

(1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -

(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.

(3) A telek védőzöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.

(4) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(5) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m² területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.

(6) A közművek elhelyezésénél a zöldterületek védelme érdekében a közműveket a műszaki lehetőségek figyelembe vétele mellett a járda vagy az útburkolat alatt kell vezetni.

(7) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani a közút, a közterület kezelője által meghatározott határidőig.

64. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely

(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy

65. § (1) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(2) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint közparkok és utcakertek.

(3) Közparkok legalább 70 %- ban kialakítandó zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek és a területet kiszolgáló épületek helyezhetők el, egyedi építészeti megoldásokkal.

66. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.

(2) A temető kerítései részben urnafalként is kialakíthatók. A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfal szerűen, vagy részben földdel takartan is meg lehet valósítani.

(3) Sírbolt, kripta csak az erre a célra kijelölt területen létesíthető.

(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.

68. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e Fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.

(1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület

(3) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, anyaghasználatot meg kell őrizni.

(4) Az egyedi védelem alatt álló épületek esetében a védelem érdekében az illetékes hatóság a helyreállítási kötelezettséget elrendelheti.

(5) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve ha az eredeti formában van jelen és ahhoz illeszkedik.

(6) Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.

(7) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.

(8) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.

(1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.

(2) A védett épület, építmény

(3) A védett épület bővítése esetén

(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

(5) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.

(1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.

(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.

(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha

(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében az építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.

(1) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken

(2) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeken és azok környezetében

(3) Ökológiai hálózat területén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.

(1) A tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre és a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területekre vonatkozóan

(2) A táji környezetbe való illeszkedés tekintetében a 19. § szerint kell eljárni.

75. § (1) A gazdasági, ipari épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása támogatott, ezen belül a nagy fesztávú (10 méter fölötti szélességű) csarnokszerkezet esetében nyeregtető, alacsony hajlású félnyereg tető és lapostető, valamint ezek kombinációja is alkalmazható.

(2) Nem alkalmazható a túlságosan tördelt épülettömeg, valamint a s manzárd tetős épület.

(3) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.

(4) Az állattartó épületek esetében a tájegységre jellemző hagyományos épületformák és anyaghasználat alkalmazható.

(5) Az épületek tetőfedésének és homlokzatainak anyaghasználata nem készülhet zavaró fényhatást okozó, tükröződő felülettel.

(6) Az épületeken lévő egyes technológiai berendezéseket az épület homlokzataival összhangban, (klíma, kémény) takartan kell megvalósítani.

76. § (1) Pincés területen csak a hagyományos, úgynevezett lyukpince létesíthető.

(2) Pincés területen egyedi és tömbtelek, valamint a tömbtelken belül úszótelek is kialakítható.

(3) Egyedi telek akkor alakítható ki, ha a hagyományos telekhasználat fenntartását nem akadályozza és nem ékelődik a közhasználat számára megnyitott területek közé, és ezzel nem okozza annak felaprózódását.

(4) A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet:

(5) A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítése és meglévő fenntartása esetén

(6) Pincés területen épület nem helyezhető el. A pincegádor a hagyományos anyaghasználattal és formavilággal alakítható ki.

(7) A pincés területbe sorolt területek tömbtelkeinek közhasználat számára igénybe vett telekrészei nem keríthetők el.

77. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

(2) Belterületen és zártkerti területeken mobil átjátszó állomás nem létesíthető.

(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

(4) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint

78. § (1) A reklámok elhelyezésével kapcsolatos területi besorolásokat a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza, melynek alapja a város mindenkor hatályos Településrendezési terve.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) A reklám, reklámhordozó folyamatos karban-, és megfelelő esztétikai állapotban tartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.

(7) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán 100 méteren belül CityLight formátumú eszköz, 300 méteren belül CityBoard formátumú eszköz nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(8) Reklámhordozó 5 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban mindenki (gazdasági szervezetek), számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését, ha szükséges.

(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(1) Reklámhordozó

80. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető hirdető berendezéseket (cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az egyes épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10 %- nagyobb felületén nem helyezhető el hirdető berendezés.

81. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m² lehet.

82. § (1) Megállítótábla

(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.

(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.

(4) Totemoszlop és zászlótartó csak üzemanyagtöltő állomások és 300 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgálató egységek esetében helyezhető el.

(1) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A helyi értékvédelemmel érintett ingatlanon és környezetében és műemléki környezetben létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(5) Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(1) A településképi jelentőségű meghatározó területeken belül az utasvárók azonos kialakításban és típusban jelenjenek meg.

(2) Közterületen kioszk nem létesíthető.

(3) Közterületen közművelődési célú hirdetőoszlop egymástól legalább 100 méteres távolságra létesíthető, kivéve, ha az intézmény telekszélessége meghaladja az 50 métert, akkor egy telekre több közművelődési célú hirdetőoszlop is elhelyezhető.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadának közérdekű információt kell tartalmaznia.

(1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha

86. § Az egyéb műszaki berendezések esetén

87. § Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználata során

88. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen

89. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)

90. § Védett épületen homlokzati napelem, napkollektornem helyezhető el.

91. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének

92. § Hulladéktároló konténerek és kukák tárolása céljából a közterületeken robosztus, fedett, rácsos építmény nem helyezhető el.

93. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.

94. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a megbízott települési főépítész (annak hiányában a polgármester) feladata. Igény esetén a megbízott települési főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:

(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

96. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.

97. § A polgármester a 5. mellékletben meghatározottak szerint ad véleményt a települési főépítész álláspontja alapján.

98. § A településképi véleményezési eljárás során

99. § Az eljárás megindításához szükséges bejelentés formanyomtatványát a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

100. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendelet 7. mellékletében meghatározott esetekben, az építési tevékenységet megelőzően,

101. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.

(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:

(4) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:

(5) A polgármester döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:

102. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:

(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:

103. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester az ingatlan tulajdonosát 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.

(3) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településkép-védelmi bírsággal sújtandó.

104. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész

105. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.

106. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:

Az Önkormányzati pályázat keretében támogatást nyújthat a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának a fenntartási kötelezettség, különösen a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatok teljesítéséhez, amennyiben azt a tulajdonos a munkavégzés előtt kéri.

108. § (1) A pályázatot minden évben az Önkormányzat költségvetésének elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni, amennyiben az Önkormányzat a költségvetési rendeletben erre forrást állapít meg.

(2) A pályázatok benyújtásának és elbírálásának szabályait a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A pályázat kiírásáról – a Főépítész közreműködésével – az épített környezet védelmével kapcsolatos feladatok felügyeletével megbízott bizottság (továbbiakban: bizottság) gondoskodik.

(4) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

(5) A pályázati felhívás mintát a rendelet 8. melléklete, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 9. melléklet tartalmazza.

(6) A pályázat benyújtására csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa jogosult és a támogatási összeg elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatási összeget az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja, mely szándékot már a pályázat benyújtásakor jeleznie kell.

109. § A pályázati adatlaphoz csatolni kell

110. § (1) Az önkormányzati támogatás

(2) Az ingatlanra eső támogatás mértékét – költségvetésben rendelkezésre álló forrás és a beérkező pályázatok száma alapján – a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Képviselő-testület a benyújtott pályázat kapcsán jogosult a mellékleteként benyújtott költségvetés ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.

(4) A támogatás mértékét, igénybevételének feltételeit a bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázó és az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

(5) A támogatási szerződés tartalmazza legalább a támogatott megnevezését, megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.

(6) Az elkészült munkát követően a kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.

(7) A támogatási összeg kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák és fényképek becsatolását követően kerülhet sor.

(8) A felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.

(9) A tulajdonost a megvalósított homlokzati elem vonatkozásában

111. § Nem adható támogatás

112. § Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.

113. § A támogatás egyéb feltételeit, különösen folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatási szerződésben kell rögzíteni.

114. § A támogatási szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a megbízott főépítész feladata.

(1) Ez a rendelet 2018. januárt 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Borsodnádasd Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 6/2005. (VI. 02.) önkormányzati rendeletének 11§ Pinceterületek (2) bekezdése, 20. §-a.

(5) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 10/2017.(XI.10.) önkormányzati rendelet.