Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. III.30. önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 11Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018. III.30. önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, hivatala
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Borsodnádasd Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(3) Az önkormányzat székhelye: 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12.
(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) 3671 Borsodnádasd, Köztársaság út 12.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.borsodnadasd.hu
A képviselő-testület átruházott hatáskörei és az önkormányzat önként vállalt feladatai
2. § (1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről évente beszámol a képviselő-testületnek.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) járóbeteg szakorvosi ellátás;
b)1
c) fizioterápiás szolgáltatás, járóbetegek rehabilitációs szakellátása;
d) civil szervezetek, alapítványok, működési program és egyéb támogatása;
e) közgyűjteményi tevékenység;
f) Bursa Hungarica felsőoktatási pályázat támogatása;
g) hátrányos helyzetű tanulók Arany János pályázati támogatása ;
h) önkéntes tűzoltók, polgárőrök támogatása.
(4) Az önként vállalt feladatok támogatásának mértékét a képviselő-testület a költségvetés elfogadásával határozza meg.
A képviselő-testület összehívása, vezetése, tanácskozási rendje
3. § Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
4. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést és rendkívüli ülést tart.
5. § (1) A képviselő-testület a rendes üléseit a féléves munkaterv szerint tartja, melynek előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) a helyi képviselőktől,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az alpolgármestertől
d) a jegyzőtől,
e) az intézményvezetőktől
f) a települési nemzetiségi önkormányzattól.
6. § (1) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét,
c) az előkészítőért felelős megjelölését,
d) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
e) az egyéb szükséges szervezési feladatokat.
(3) A munkaterv tervezetet valamennyi bizottság köteles megtárgyalni.
7. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a képviselő-testület ülését – a legidősebb települési képviselő – a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A rendes ülés kezdetének időpontja általában a hónap harmadik csütörtökének 16.00 órája.
(3) A képviselő-testület tagjait meghívóval kell összehívni.
(4) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület tagjainak és a meghívottaknak 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(5) Az ülések és közmeghallgatás idejéről, helyéről és napirendjéről a város lakosságát, a helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján – legalább az ülést megelőző öt napon belül – tájékoztatni kell.
8. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt, aljegyzőt, irodavezetőket,
b) a település országgyűlési képviselőjét,
c) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,
d) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét,
e) a napirenddel érintett személyeket, intézményvezetőket, gazdasági társaságok, pártok, egyházak, valamint a 6. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(2) A képviselő-testület üléséről meghívó útján értesíteni kell:
a) a B-A-Z Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
b) a helyi sajtó szerkesztőségét.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személy nevét, beosztását, tisztségét,
d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére.
(4) A meghívó mellékletét képezi (kivéve a zárt ülés anyagát):
a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,
b) rendelettervezetek, határozati javaslatok,
c) a munkaterv szerinti napirend elmaradásának szöveges indokolása.
(5) A képviselő-testület tagjainak, a bizottságok nem képviselő tagjainak, a jegyzőnek, aljegyzőnek, irodavezetőknek és intézményvezetőknek a meghívót és annak mellékleteit elektronikus formában kell kiküldeni, az érintettek által a Polgármesteri Hivatal Titkárságára leadott elektronikus (e-mail) címre. Egyéb meghívottaknak postai úton kell kézbesíteni a meghívót.
9. §2 (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(2) A polgármester az ülést legalább az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.
(3) Ha ezen időn belül a képviselő-testület munkaterv szerint ülés tart, ez esetben az indítványt a rendes ülés napirendjére fel kell venni.
(4) Ha a polgármester kezdeményezésre kerül összehívásra a képviselő-testület rendkívüli ülése, az (1) – (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(5) A képviselő-testület ülése telefonon történő szóbeli meghívással, vagy egyéb szóbeli meghívással is összehívható sürgős, halasztást nem tűrő esetben, valamint rendkívüli élethelyzetben.
10. § (1) Ha a meghirdetett időpontot követő 15 percen belül a képviselő-testület határozatképtelen, az ülést 8 napon belül változatlan napirendi pontokkal kell megtartani.
(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és 3 munkanapon belül a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
11. § A képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja – igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha a polgármester előzetes értesítésével és hozzájárulásával, vagy betegség miatt volt távol.
12. § (1) A polgármesternek - mint a Képviselő-testület elnökének - a képviselő testület ülésével kapcsolatos feladatai különösen:
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendi pontokra, felteszi a kérdést, kiegészítő, avagy módosító napirendi javaslatokra tesz indítványt
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
d) különösen figyelemmel kíséri a kizárási ok lehetőségét.
(2) Az ülésvezetési feladatai és jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) a szó megadása,
c) a szó megtagadása vagy megvonása, felszólítás a napirend tárgyára való visszatérésre. Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót,
d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,
e) napirendi pont tárgyalásának elnapolása. Az elnapolást az elnök és bármely képviselő kezdeményezheti. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, és új időpontot tűz ki.
f) javaslatot tesz napirendi pontok összevonására,
g) sürgősségi indítvány megtétele.
(3) A tárgyalás vezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja, és összegezve bezárja a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a szó szerinti határozatot.
(4) Egyéb feladati és jogköre:
a) a Képviselő-testület ülésén bármikor megszólalhat,
b) biztosítja az ülés rendjét,
c) tájékoztat a hiányzó képviselők távollétének okáról,
d) tájékoztat a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
Az ülés napirendje
13. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembevételével tesz javaslatot a polgármester.
(2) A munkaterven kívüli napirendi pontok felvételét vagy a munkatervében lévő napirendi pontok levételét javasolhatja a polgármester, bármely képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző.
(3) A módosító javaslat az ülés megnyitása után a napirend elfogadása előtt terjeszthető a Képviselő-testület felé.
(4) A tényleges napirend a jelenlévő képviselők többségének szavazatával kerül megállapításra.
(5) Előterjesztést, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja a határozati javaslatáról való szavazás megkezdéséig.
14. § (1) A Képviselő-testület az ülés napirendjére felveszi:
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
a) rendelet-tervezetek,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók,
e) egyebek.
(3) Amennyiben az előterjesztő külső személy, szakértő, külső szervezet meghívott képviselője az őt érintő napirendet előre lehet sorolni.
(4) A már lezárt napirendi pont ugyanazon az ülésen való újra napirendre vétele nem lehetséges. Kivételt képez az, ha új tények, körülmények merülnek fel, ez esetben újra napirendre vételhez a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata szükséges.
(5) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén elsődlegesen az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A rendkívüli ülésen más napirendet csak a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata esetén lehet tárgyalni.
Az előterjesztések
15. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni az alábbi előterjesztéseket:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
(2) A Képviselő-testületi és bizottsági ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) a bizottságok elnökei,
c) a képviselők,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) azok, akiket a Képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve felhatalmaz.
(3) A Képviselő-testület elé csak írásban lehet előterjeszteni a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztéseket.
(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát, a tárggyal kapcsolatos korábbi testületi döntéseket,
b) rövid elemzést az elérni kívánt célról,
c) a tényállást,
d) a lehetséges döntési alternatívát, azok jogszabályi alapjait,
e) a döntéshez szükséges információkat, a döntési javaslatok indokait,
f) a rendelettervezet vagy határozati javaslatot,
g) a végrehajtásért felelős megjelölését, annak határidejét.
(5) Amennyiben az előterjesztés több eltérő tartalmú határozati javaslatot tartalmaz, úgy a határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.
(6) Az írásbeli előterjesztés előlapja ezen rendelet 3. számú mellékletének mintája alapján készül.
(7) Szóbeli előterjesztés esetén is a határozati javaslatot írásban meg kell szövegezni.
(8) Az írásos előterjesztést a rendes képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 9 nappal törvényességi véleményezés céljából a jegyzőnek le kell adni.
16. § Minden munkaterv szerinti ülésen az „Egyebek” napirendi pont keretében a polgármester szóban tájékoztatja a képviselő-testületet a két ülés közötti fontosabb eseményekről.
Képviselői önálló indítványok
17. § A munkatervre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a települési képviselők. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően 14 nappal kell írásban a polgármesternél beterjeszteni.
Sürgősségi indítvány
18. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívó mellékleteként, vagy ettől függetlenül legalább az ülést megelőző két munkanapon belül nem küldtek meg.
(2) A polgármester, a képviselők, a bizottságok és a jegyző javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi indítványként történő tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző 24 órával.
(4) A Képviselő-testület a napirend vitája során határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.
Módosító javaslat
19. § (1) Módosító javaslatot az önkormányzati rendelet tervezethez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előterjesztéseket írásban tehetnek.
(2) A módosító javaslatokat legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani. Kivételesen és a bizottság javaslatára napirend tárgyalásakor is előterjeszthető a módosító javaslat.
A tanácskozás rendje
20. § (1) Azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak ennek a napirendnek a vitájában vehetnek részt tanácskozási joggal.
(2) A Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, hogy a napirendhez a megjelent érdeklődők ne kapjanak hozzászólási jogot. Az indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
21. § A felszólalások típusai a következők:
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirend utáni felszólalás.
22. § (1) A napirendi ponthoz való felszólalást az ülés elnökénél kell jelezni.
(2) Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc, a másodiké legfeljebb három perc lehet. A bizottság elnöke a bizottság véleményét időkorlát nélkül terjesztheti elő.
(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a Polgármester határozza meg.
(4) Az előadó több alkalommal is hozzászólhat.
(5) A vita közben elhangzottakra egy-egy képviselő egy alkalommal legfeljebb 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezheti.
(6) A tanácskozás joggal meghívottak egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban szólhatnak hozzá.
(7) A határozathozatal előtt a Polgármester egyénenként maximum 3 percben hozzászólási lehetőséget biztosíthat a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévőknek.
(8) Az ügy előadóját a zárszó joga megilleti.
23. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő a tárgyalás során bármikor 1 percre szót kérhet, és javaslatot tehet, mely fölött a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
24. § (1) Napirend utáni felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő szót kérhet a felszólalás tárgyának megjelölésével. A felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat.
(2) A felszólalás tárgyában folyó vitához bármely képviselő legfeljebb egyszer három percig szólhat hozzá.
(3) A vitában a szó megadása vagy megtagadása felől a polgármester dönt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, az ügyben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási rendjének, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések
25. § (1) A képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A polgármester biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása során a következő intézkedéseket teheti:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít.
b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendreutasíthatja és szükség esetén a szót megvonhatja attól a felszólalótól, akinek a magatartása a figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a polgármester az ülést felfüggesztheti.
A nyilvánosság biztosítása
26. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén az érdeklődők a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják.
(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Polgármesteri Hivatal Titkárságán, a Közösségi Ház és Könyvtár intézményben és Borsodnádasd Város Hivatalos Honlapján tekinthető meg.
Állampolgár hozzászólása
27. § (1) A polgármester – a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, napirend után, bármely témában – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent állampolgárnak.
(2) A hozzászólási jog megadásainak feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt:
a) ismerteti a hozzászólás tárgyát, valamint
b) a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
(3) A hozzászólási jog megadásakor rendelkezni kell a hozzászólás maximális időtartamáról, de a polgármester a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.
Döntéshozatali eljárás, szavazás módja
28. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A Polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-nel, "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal történhessen.
(3) A Polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.
(4) A Polgármester (ülés elnöke) minden szavazás után megállapítja annak eredményét.
(5) A képviselő-testület a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját 25%-kal csökkentheti.
29. § (1) A nyílt szavazás személyesen, kézfelnyújtással történik.
(2) Szavazás közben szavazást indokolni, valamint szünetet elrendelni nem szabad.
30. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt jogszabály írja elő,
b) bármely képviselő indítványára, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”-el szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerint szavazást a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
31. § (1) Titkos szavazási mód alkalmazásáról a Képviselő-testület bizottsági vagy képviselő indítvány alapján esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására létrehozandó szavazatszámláló bizottság három tagjára a polgármester tesz javaslatot.
(3) A titkos szavazás lebonyolításához szükséges technikai feltételeket a jegyző biztosítja.
(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.
Rendeletalkotás, határozathozatal
32. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) a kisebbségi önkormányzat elnöke,
f) a civil szervezet képviselője.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 90 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti.
33. § (1) A rendelet-tervezet előkészítésével a képviselő-testület megbízhatja:
a) jegyzőt,
b) valamely bizottságát,
c) ideiglenes bizottságot hozhat létre a feladat ellátása,
d) külsős szakértőket.
(2) A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata, akinek az ezzel összefüggő feladatai:
a) közreműködők között a munka elosztása,
b) a tervezetek bizottsági véleményezéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
c) az érintett társszervekkel való koordináció,
d) az adminisztrációs munka megszervezése,
e) a tervezet testület előtti megvitatásban való részvétel.
(3) A Képviselő-testület az előkészítés során dönthet arról, hogy a rendelet tervezetet 30 napra közszemlére teszi, melyre a lakosság figyelmét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint Borsodnádasd Város hivatalos honlapján keresztül hívja fel. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek.
(4) A Képviselő-testület az előkészítés során dönthet arról, hogy a rendelet elfogadása előtt közmeghallgatást tart.
(5) A rendelet-tervezet előkészítője az előzetes hatásvizsgálatot a 4. sz. melléklet alapján végzi el.
34. § (1) Az önkormányzat rendeletei kihirdetésének helyben szokásos módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeleteket közzéteszi:
a) a Polgármesteri Hivatal Titkárságán történő betekintés biztosításával,
b) a Közösségi Ház és Könyvtár intézményének megküldésével,
c) Borsodnádasd Város Hivatalos honlapján történő megjelentetésével.
(3) A Képviselő-testület esetenként dönthet arról, hogy az állampolgárok széles körét érintő rendeletek teljes szövegét önkormányzati tájékoztatóban közzé teszi.
(4) A jegyző az önkormányzati rendeletről elektronikus és papír alapon is nyilvántartást vezet.
(5) Az (1) – (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.
35. § A jegyző a rendeletek utólagos hatásvizsgálatát március 31-ig végzi el, melynek eredményéről a soron következő rendes ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
36. § (1) A Képviselő-testület határozatainak írásba foglalásáért a napirend előkészítője és előterjesztője a felelős.
(2) Nem szükséges sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, képviselői kérdésekre.
(3) A határozatok végrehajtásáról azok határidejét követő testületi ülésen kell tájékoztatást adni.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
37. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatal titkársága kezeli, melyet minden évben beköttet és az iratkezelési szabályok alapján kezel.
(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségének lehetőségét zárt ülés tartása esetén és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzat szerint kell biztosítani.
A közmeghallgatás
38. § (1) A közmeghallgatásról a helyi írott és elektronikus sajtó útján kell a lakosságot tájékoztatni.
(2) A közmeghallgatáson hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólásra jelentkezéskor meg kell adnia a nevét és meg kell jelölnie a közérdekű témát.
(3) A polgármester a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(4) A Képviselő-testület a hozzászólás időtartamát öt percben állapítja meg.
A polgármester, alpolgármester
39. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkaideje megegyezik a Polgármesteri Hivatal munkarendjével.
(3) A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván.
(4) A polgármester ügyfélfogadása: minden hónap első péntek 09.00- 11.00 óráig.
(5) A polgármester illetmény emelését és – választása szerint – a költségátalány mértékét, egyéb javadalmazását a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület állapítja meg.
40. § A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
Állandó bizottságok
41. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre Pénzügyi Bizottság (PÜB) tagjainak száma 5 fő.
(2) Az állandó bizottságok közül a képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére és vizsgálatára, illetőleg az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására a Pénzügyi Bizottságot jelöli ki.
(3) A bizottságok feladat- és hatásköreit és azon előterjesztéseket, melyek csak a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek jelen rendelet 4. sz. melléklete határozza meg.
(4) A bizottságok belső működési szabályait az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokon túl saját maguk határozzák meg az általunk készített ügyrendben.
(5) A bizottságoknak nincs nem képviselő-testületi tagja.
Ideiglenes bizottság
42. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat e bizottságokra is értelemszerűen alkalmazni kell. Létszámát a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(2) Ideiglenes bizottság alakítható:
a) egy-egy önkormányzati rendelet előkészítésére, meglévő rendelet felülvizsgálatára,
b) az éves munkatervekben meghatározott napirendek előkészítésére,
c) nagyobb jelentőségű feladat előkészítésére, végrehajtására,
d) társulások együttműködési megállapodások előkészítésére, és amire a testület esetenként szükségesnek tartja,
e) a képviselő testület által meghatározott más feladat ellátására
(3) Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával, vagy meghatározott idő elteltével szűnik meg.
A jegyző, aljegyző
43. § (1) A Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyző minden héten pénteken 10.00 – órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
(3) A jegyzőt távollét vagy tartós akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásának esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által legfeljebb hat hónapra kijelölt, a jegyzői állás betöltéséhez szükséges képesítéssel rendelkező, hivatalon belüli köztisztviselő látja el.
A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége
44. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek, a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(2) A képviselő-testület ülésein a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntéssel, működéssel kapcsolatos jelzést kíván tenni.
A Polgármesteri Hivatal
45. § (1) A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv, önálló jogi személy, elnevezése: Borsodnádasdi Polgármesteri Hivatal.
(2) A Polgármesteri Hivatal irodákra tagolódik.
(3) A Polgármesteri Hivatal szervezete:
a) Titkárság
b) Pénzügyi Iroda
c) Műszaki és Pályázati Iroda
d) Hatósági Iroda.
(4) A Képviselő-testület július-augusztus hónapokban legfeljebb tíz, december hónapban legfeljebb öt munkanap igazgatási szünetet rendelhet el. Az igazgatási szünet alatt is korlátozott ügyfélfogadást kell tartani a sürgős és halaszthatatlan ügyek intézésre.
(5) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadása hétfőn és szerdán 08.00 órától – 12.00 óráig, 13.00 órától – 16.00 óráig, pénteken 08.00 órától – 12.00 óráig tart.
(6) A jegyző az egyes ügycsoportok intézésre az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontban is rendelhet el ügyfélfogadást.
Az önkormányzat költségvetése
46. § A képviselő-testület költségvetésének részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
A nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartás
47. § (1) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében határozza meg a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított esetleges hozzájárulás mértékét.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat testülete működésének személyi, tárgyi feltételeit a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban szabályozott módon biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (továbbiakban: Njtv) meghatározottak szerint.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a települési önkormányzat képviselő-testülete eljárását. Ilyen ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke javaslatot tehet és tájékoztatást kérhet.
(4) A polgármester az Njtv. előírásai szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(5) Azon előterjesztések esetében, amelyekben az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértői, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
Társulásokkal történő kapcsolattartás
48. § (1) Az önkormányzat szükség szerint részt vesz hatósági igazgatási társulásokban, közösen tart fenn más önkormányzatokkal létesítményeket, intézményeket.
(2) Az igazgatási társulások, közös fenntartású intézmények működését a Képviselő-testületek külön megállapodásban rögzítik.
(3) Az önkormányzat a következő társulásban vesz részt
a) Ózd Kistérség Többcélú Társulás,
b)3
c) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.
(4) A képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
1. melléklet4
2. melléklet5
3. melléklet
4. melléklet
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
||||
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
||||
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
||||
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
||||
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
Szervezeti: |
Tárgyi: |
Pénzügyi: |
|
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL |
5. melléklet
1. függelék az 5. melléklethez
2. függelék az 5. melléklethez
3. függelék az 5. melléklethez
4. függelék az 5. melléklethez
6. melléklet
A 2. § (3) bekezdés b) pontját a Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a Borsodnádasd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (3) bekezdés b) pontját a Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Borsodnádasd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.