Putnok Város Képviselő-Testületének 23/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01Putnok Város Képviselő-Testületének 23/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet figyelembe vételével, a Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet, illetve a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, továbbá a Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017. (V.26.) önkormányzati rendelet betartásával a következőket rendeli el:
Első rész
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Putnok város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a területek jellemző, értékes településképi megjelenésének megőrzése, a tervezett építkezések meghatározó területek jellegzetességeihez történő illeszkedésének elősegítése, az épített környezet minőségének javítása, továbbá az épített és természeti környezet harmóniájának megteremtése.
4. A rendelet hatálya
42. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Putnok város településkép védelmére.
(2) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre
5. Értelmező rendelkezések
43. § E rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázataik:
a) védett településszerkezetű terület (helyi területi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész (telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép, vagy utcakép részlet), ahol területi építészeti követelmény lehet a beépítés egyedi telepítési módja, a beépítési mód, a beépítés jellemző szintszáma, vagy az épület legmagasabb pontja, a kerti építmények-, műtárgyak-, kerítések kialakítása, továbbá a közterület-alakítási terv kötelezettsége.
b) védett településkarakterű terület (helyi területi védelem):a képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész, ahol egyedi területi építészeti követelmény lehet az építmények, sajátos építményfajták és műtárgyak anyaghasználata és elhelyezése, az épületek tömegformálása (megengedett legnagyobb szélességi és hosszanti méret, vagy ezek aránya, tetőzet kialakítási módja, tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott iránya, tetőfelépítmények), az épületek homlokzati kialakítása (homlokzati architektúra, homlokzattagolás, nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzati elhelyezhetősége), és a zöldfelületek kialakítása (fás szárú növényfajok telepíthetősége, településképi illeszkedése, a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok településképi illeszkedése), reklámhordozók elhelyezhetősége.
c) védett egyedi építészeti vagy természeti érték (helyi egyedi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított építmény (épület, épület belső kialakítás), építményrész (épületrész), (vagy anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás), táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet (helyi természetvédelmi terület), szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, valamint az általuk érintett telek egésze, vagy telekrésze.
d) értékvizsgálati dokumentáció: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan értékvizsgálati dokumentáció, amely feltárja és meghatározza a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji értékeket, amelyek védelemre érdemesek. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték történeti, műszaki, esztétikai, természeti jellemzőit.
e) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus);
g) cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;
h) egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;
i) településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;
j) településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze;
k) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” -90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
l) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7- 9 négyzetméter , látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
m) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
n) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
o) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
p) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
q) más célú berendezés: [az önkormányzat szabályozási szándékától függő tartalommal kell meghatározni] pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
r) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
s) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
t) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
u) jellemző intézményi és zöld terület:a település történelme során kialakult, nagy méretű zöld felülettel rendelkező intézmény területek,és a kastély területe,amelyeket javasolt továbbra is közösségi funkciókra hasznosítani, továbbá a Serényi L tér zöld felületei.
Második rész
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
44. § (1) Putnok Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
e) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a városi főépítész felelős.
7. A helyi védelem alá helyezés általános szabályai
45. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek,
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. A helyi védettség megszüntetése
46. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. A képviselő-testület döntésével összefüggő feladatok
47. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
(6) A helyi védettség alá helyezés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
48. § (1) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(2) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
49. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a városi főépítész feladata.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartását a rendelet ……….…. és ………….. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet ……...… és …………… függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
10. A védett értékek megjelölése
50. § (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti értéket az azon, közterületről jól látható helyen elhelyezett, egységes táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Putnok Város Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a városi főépítész gondoskodik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
11 .Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
51. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.
Harmadik rész
A településképi szempontból meghatározó területek
12. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
52. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó településrészek) a következők (lehatárolást lásd a 2. melléklet 1. fejezetben):
a) történeti zártsorú terület
b) történeti kertvárosias terület
c) jellemző intézményi és zöld terület
d) jellemző kisvárosias terület
e) jellemző kertvárosias terület
f) jellemző falusias terület
g) jellemző gazdasági terület
h) jellemző borospincés terület
i) jellemző kertes mezőgazdasági terület
j) egyéb beépítésre nem szánt terület
A településképi követelmények
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó
általános építészeti követelmények
53. § (1) A település közigazgatási területén – a jellemző kertes mezőgazdasági terület, a jellemző gazdasági terület és az egyéb beépítésre nem szánt terület kivételével – faburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.
(2) A település közigazgatási területén fém-, műanyag-, pala- és csempeburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.
(3) A település közigazgatási területén lakó és főépületek esetében, hullámpala, bitumenes hullámlemez – a jellemző gazdasági terület és a jellemző kertes mezőgazdasági terület kivételével – alkalmazni tilos.
(4) A település közigazgatási területén fémszerkezetű tetőhéjalást – a jellemző gazdasági terület és a jellemző kertes mezőgazdasági terület kivételével a kiegészítő (bádogozás, párkányzat, ereszcsatorna, stb.) elemektől eltekintve – kizárólag külön engedéllyel lehet alkalmazni.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
54. § (1) A történeti zártsorú területen a beépítés telepítési módja csak a kialakultnak megfelelő lehet: az épületeket zártsorúan, vagy hézagos zártsorúan, az utcai telekhatár mentén kell építeni.
(2) A történeti zártsorú területen a kialakult építménymagasságot kell megtartani.
(3) A történeti kertvárosias területen a kialakult építménymagasságot kell megtartani.
(4) A történeti kertvárosias területen a kerítések, lábazatok és kerítés oszlopok a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű kőből, illetve téglából épülhetnek, fugázva, a kerítés mezők áttört jellegű fém szerkezetűek lehetnek, lehetőleg kovácsoltvasból, továbbá fém oszlopok is alkalmazhatók.
(5) A jellemző borospincés területen a présházak kialakult építménymagasságát kell alkalmazni.
15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
55. § (1) A történeti zártsorú területen az épületek utcai homlokzatának tetőgerince a kialakult szerint, vagy az utcával párhuzamos legyen, a tetőfelépítmény, és tetősíkból kiálló tetőablak nélkül, hagyományos tetőhajlásszöggel készülhet. Ettől eltérő tervek előzetes egyeztetése szükséges.
(2) A jellemző borospincés területen a présházak tetőgerincének iránya az utcára (bejárati közterületre) merőleges, a tetőhajlásszöge hagyományos tetőhajlásszögű legyen.
(3) A történeti zártsorú területen, a történeti kertvárosias területen és a jellemző borospincés területen a tetőfedés anyaga égetett agyag legyen, hagyományos színben, amennyiben ez nem oldható meg, az külön indoklással ellátott kérelem alapján előterjesztendő.
(4) A történeti zártsorú területen és a történeti kertvárosias területen az épületek lábazata a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű kőből, vagy téglából épülhetnek, fugázva, esetleg kő és tégla színű fagyálló vakolattal.
(5) A történeti zártsorú, a történeti kertvárosias és a jellemző borospincés területen az épületek hagyományos nyílásrendje (nyílás és falfelület aránya, nyílások arányai) és nyílásosztása (üvegosztása), valamint homlokzati tagozatai és díszítései megőrzendők, illetve a hagyományos módon alakítandók ki.
(6) A történeti zártsorú területen és a történeti kertvárosias területen az épületek homlokzati falfelülete vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, helyi hagyományos színű kőburkolat), továbbá ezek kombinációja legyen, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint, a meglévő értékes homlokzati kialakítások megőrzésével.
(7) A jellemző borospincés területen a présházak homlokzata fehér színű vakolt, vagy hagyományos helyi kő burkolatos, vagy natúr téglaburkolatos legyen fugázva, egyszerű nyíláskeret díszítés alkalmazható.
(8) A történeti zártsorú területen és a történeti kertvárosias területen az egyéb műszaki berendezések (parabola antenna, napelem, napkollektor, klíma kültéri egység, stb.) elhelyezése során törekedni kell ezek hátsó homlokzaton, az utca felől nem látható, vagy hátsókert felőli melléképítményen történő elhelyezésére.
(9) A történeti kertvárosias területen az építési telek előkertjében a fás szárú (3 m-t meghaladó magasságú) növények, valamint az építési telek oldal és hátsókertjében a fás szárú (5 m-t meghaladó magasságú) növények telepítéséhez kertépítészeti terv szükséges.
(10) A jellemző intézményi és zöld területen belül lévő Városi köztemető területén betartandó előírások:
a) a terület kezeléséről és jókarbantartásáról, annak a tulajdonosa gondoskodik,
b) az önkormányzat tulajdonában lévő területek kezelésével, jókarbantartásával, gondozásával a helyi Képviselő-testület, vagy az arra feljogosított szerve, vállalkozót is megbízhat,
c) amennyiben a városképi szempontból jelentős terület tulajdonosa (üzemeltetője, bérlője, használója, haszonélvezője) magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv, kötelezni kell a terület szakszerű és folyamatos gondozására,
d) A Városépítészeti és Kommunális Osztály az illetékes önkormányzati bizottságokkal, a polgármester és az általa javasolt szakemberekből álló helyi társadalmi bizottsággal, illetve szakmai szervezettel dolgozzon ki távlati tervet, a város általános rendezési tervének folyamatos karbantartására, a városképet kedvezően befolyásoló, városképi szempontból újabb, jelentős területek fejlesztésére, kialakítására,
16. A helyi védelemben részesülő területekre
és helyi egyedi védelmű értékekre vonatkozó építészeti követelmények
56. § (1) Helyi védelemben részesülő terület jelenleg nincs.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló – terv alapján lehetséges.
(3) A helyi védelem alatt álló épület (építmény) átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítő-elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
(4) A helyi védelem alá tartozó épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(5) A helyi védelemben részesülő terület hiányában sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmény nincs.
17. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
57. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület a külterület, és a belterületi – településrendezési terv szerinti – közlekedési és közműterületek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a belterületek – településrendezési terv szerinti – beépítésre szánt területei.
(3) A helyi védett épületek előtti kapubejáró hidak oldalfalai a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű egyéb kőből épülhetnek, fugázva.
18. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és
a közterületről látható magánterületen
58. § A teljes közigazgatási területen tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
59. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok kizárólag engedéllyel helyezhetők el.
(3) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Funkcionális célú utcabútoroktól számítva, egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(7) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(8) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(9) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(10) A település területén újonnan telepített, létesített CityBoard formátumú eszköz nem helyezhető el.
19. Reklám közzététele
a településképi szempontból meghatározó területeken
60. § (1) A történeti zártsorú területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag egyedi engedélyezést követően valósulhat meg.
(2) A történeti kertvárosias és a jellemző borospincés területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Ezen területeken kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.
20. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
61. § (1) A történeti kertvárosias és jellemző borospincés területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) A történeti zártsorú területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utas váróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
21. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
62. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan utas váró létesíthető, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok szerinti technológiai feltételeknek.
(2) A település közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok szerinti technológiai feltételeknek.
(3) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk
(4) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
22. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
63. § A közérdekű reklámfelület, az utas váró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat neve az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
23. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
64. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) A történeti kertvárosias és a jellemző borospincés településképi szempontból meghatározó közterületen nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.
(3) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
(4) A település közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a négy négyzetmétert nem haladhatja meg. A történeti zártsorú közterületen kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.
24. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
65. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
25. Eltérés építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése érdekében
66. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, vagy az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
26. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
67. § (1) Cégtáblát épület homlokzatán elhelyezni csak indokolt esetekben, külön engedélyezést követően lehet.
(2) Üzletfeliratot épületek homlokzatán elsősorban különálló betűkből kell elhelyezni. Elhelyezését külön engedély beszerzése után lehet megvalósítani.
(3) Cégért, a vállalkozás használatában álló ingatlanon, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot, és egyéb grafikai megjelenítést elhelyezni, helyi védelmű épület homlokzatán, csak kötelező szakmai konzultáció lefolytatását követően, az egyéb vonatkozó előírások betartásával lehet.
Kötelező szakmai konzultáció
27. Rendelkezés a szakmai konzultációról
68. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, az önkormányzat hivatalos helyiségében – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) Helyi egyedi védelmű építményt, vagy helyi védelmű területen lévő építményt érintő építési tevékenység esetén a szakmai konzultációt kötelező.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás megkezdéséhez összeállított vázlattervet.
(4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
(5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.
(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
Településképi véleményezési eljárás
28. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
69. § Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi
29. A véleményezési eljárás részletes szabályai
70. § (1) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.
(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(5) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.
(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a településképi szempontból meghatározó területbe történő illeszkedést (telepítés, beépítés, anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás, zöldfelületi kialakítás, stb.),
c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(7) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
aa) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
ab) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(8) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (7) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(9) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(10) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
Településképi bejelentési eljárás
30. A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
71. § (1) A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le,
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek megkezdéséhez,
b) építmények rendeltetésének megváltoztatásához,
c) a reklámok, illetve reklámhordozók elhelyezéséhez.
31. A bejelentési eljárás részletes szabályai
72. § (1) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
(3) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
ba) megfelel a 34. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 34. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
A településképi kötelezés, településképi bírság
32. A településképi kötelezési eljárás
73. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 36. § szerint jár el, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
74. § (1) A polgármester ezen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.
(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:
a) a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítás vagy elbontás elrendelése.
33. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
75. § (1) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 1.000 000 forintig terjedő településképi bírsággal sújtható, a bírság többször kiszabható. A bírság összegénél a kötelezés hatására történő jogkövető magatartás méltányolható.
(2) A bírságot a Polgármester jogosult kiszabni, melyet a képviselő testület rendel el, és amelynek befizetési határideje 15 nap.
(3) A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42. § (3) értelmében adók módjára behajtható.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
34. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
76. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzati (képviselő testülete) állapítja meg.
(2) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
35. Hatálybalépés
39. § (1) Ezen rendelet az elfogadást követő 15. napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
36. Átmeneti rendelkezések
40. § (1) A rendelet hatályba lépését megelőzően megindult véleményezési és bejelentési eljárásokra vonatkozóan az illeszkedési szabályokat és a vonatkozó jogszabályok átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárásra és a településképi bírság kiszabására a magasabb színtű, vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
37. Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. § (1) Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HÉSZ településképi követelményeket meghatározó része, a helyi védelmi, a reklámhordozó, valamint a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás kérdéskörét szabályozó rendelet.
42. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.