Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 22.) önkormányzati rendelete

Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022(XI.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

Hatályos: 2022. 11. 23

Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 22.) önkormányzati rendelete

Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022(XI.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

2022.11.23.

Putnok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 2. melléklet o) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §(1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Putnok Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2020. (VI.24.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében foglalt véleményezési jogkörében eljáró Putnok Város Önkormányzata Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Putnok Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.

2. A lakások elidegenítésének szabályai

2. § (1) Putnok Város Önkormányzata a tulajdonában lévő lakásokat

a) a bérlő részére elővásárlási jog alapján,

b) üres állapotban versenytárgyalás útján

lehet elidegeníteni.

(2) A lakás vételára a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 52. §-a figyelembe vételével, független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglaltak alapján a képviselő-testület által megállapított, vagy annál magasabb összegben meghatározott forgalmi érték.

(3) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg a vételár a lakás hivatalos értékbecsléssel megállapított forgalmi értéke.

(4) A vételárat egy összegben, vagy a jogosult – kérelmére – részletekben kell kiegyenlíteni.

(5) Részletfizetés esetén a képviselő-testület egyedi döntésében határozza meg a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrész mértékét. A fennmaradó vételárrészt a jogosult kérelmében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 15 év alatt havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, minden hónap 15 napjáig.

(6) A részletfizetés annak teljes időtartama alatt kamatmentes.

(7) A vételárnak az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt a teljes vételárból 10% kedvezmény illeti meg.

(8) Amennyiben a vevő részletfizetés esetén a szerződésben vállalt futamidő lejárata előtt kiegyenlíti a fennmaradó teljes vételárrészt, abból 10% kedvezmény illeti meg.

(9) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történt és a vevő legalább három havi részlet kiegyenlítését elmulasztja, elveszíti a részletfizetés lehetőségét, így a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.

3. § (1) Amennyiben a lakás értékesítése részletfizetéssel történik, az ingatlan-nyilvántartásba

a) 500.000.-Ft-ot meg nem haladó vételárú ingatlan esetében a vevő részére a tulajdonjogot, az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat,

b) 500.000.-Ft-ot meghaladó vételárú ingatlan esetében tulajdonjog-fenntartással történő értékesítést kell bejegyezni.

(2) Az ingatlan harmadik fél általi további megterhelése csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehetséges.

(3) Öröklési, tartási, életjáradéki szerződés, valamint volt házastársak, illetve testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén, amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a képviselő-testület hozzájárulásával átvállalható.

3. Üresen álló lakások értékesítése

4. § (1) Az üresen álló lakásokat nyilvános versenytárgyalás útján kell meghirdetni.

(2) A versenytárgyalás lebonyolítása során az önkormányzat vagyonáról a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 3/2013. (II.8.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) Versenytárgyalási Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(3) A lakás vételárának a nyilvános versenytárgyalás során tett legmagasabb összegű ajánlatot kell tekinteni.

(4) A vételárat fő szabályként egy összegben kell megfizetni. A Képviselő-testület indokolt esetben, a körülmények mérlegelésével, egyedi döntést hozva részletfizetési lehetőséget is biztosíthat.

(5) A pályázat útján értékesített lakóingatlan vételárának kiegyenlítésére legfeljebb 5 éves időtartamra kamatmentes részletfizetési kedvezmény biztosítható.

(6) közérdekű feladatok ellátására szolgáló lakások címjegyzékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(7) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül.

4. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket

a) a bérlő részére elővásárlási jog alapján,

b) üres állapotban versenytárgyalás útján

lehet elidegeníteni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a képviselő-testület dönt az ingatlanok értékesítésének a feltételeiről.

6. § (1) A Képviselő-testület a Ltv. 58. § (1) bekezdésében biztosított elővásárlási jog alapján a bérlő részére kérelemre, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a helyiséget, amennyiben arra érvényes bérleti jog áll fenn.

(2) A helyiségek vételára a független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglalt forgalmi értékkel egyezik meg, vagy attól magasabb összeg lehet. A vételárból kedvezmény nem biztosítható.

(3) A helyiségek elidegenítése során a vételár kiegyenlítése történhet egy összegben, vagy részletekben. A részletfizetés időtartama legfeljebb egy év lehet.

(4) Amennyiben a helyiség elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történik, a vevő köteles az adás-vételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár legalább 60%-át egy összegben, a fennmaradó vételárrészt egy éven belül havi egyenlő részletekben megfizetni.

(5) A részletfizetés kamatmentes.

(6) Részletfizetési kedvezmény biztosítása esetén, ha a vevő legalább három havi törlesztőrészlet megfizetését elmulasztja, a részletfizetés lehetőségét elmulasztja és a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.

(7) Részletfizetés esetén az értékesítés tulajdonjog fenntartással történik, melyet az ingatlan-nyilvántartásban rögzíteni szükséges. A tulajdonjog átruházása a teljes vételár kiegyenlítését követően történhet meg.

7. § (1) Az üresen álló helyiségek elidegenítése csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legmagasabb összegű ajánlatot tevő észére történhet.

(2) A versenytárgyalás lebonyolítása során a Vagyonrendelet Versenytárgyalási Szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(3) A helyiségek értékesítése során a vételár megfizetése csak egy összegben történhet, részletfizetési kedvezmény nem adható.

5. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.