1. § (1) A rendelet hatálya Putnok Város közigazgatási területén Putnok Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadás útján, vagy más módon történő hasznosítására, elidegenítésére, az elidegenítésből származó bevételek felhasználására terjed ki.

(2) Az Önkormányzat nevében a tulajdonosi és bérbeadói jogokat – ha ettől a rendelet eltérően nem rendelkezik – a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló bérbe adható lakások, továbbá a bérbe adható nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az e rendeletben meghatározott egyes jogok gyakorlására, jognyilatkozatok és intézkedések megtételére a Putnoki Városgondnokság (a továbbiakban: bérbeadó) jogosult.

(5) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az Önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó, bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(6) A jegyző előkészíti az igénylések lebonyolításával, a lakásbérleti jogviszony folytatásával, a bírói ítéletek végrehajtása esetén a kötelező elhelyezéssel, valamint a bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

(7) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.A rendelet alkalmazása során jövedelem alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedelmet kell érteni.

2. § (1) Putnok Város Önkormányzata a tulajdonában lévő lakásokat:

(2) Önkormányzati bérlakás bérleti szerződése határozott, legfeljebb 5 év időtartamra köthető. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb egy évre.

(3) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban benyújtott kérelmére az önkormányzati bérlakás a bérleti jogviszony megszűnését követően újabb, legfeljebb öt év határozott időtartamra, szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén legfeljebb egy év határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása – társasház esetén közös költség – tartozása nincs, vagy fennálló tartozás esetén a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatóval, közös képviselővel részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíti. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell.

(4) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – pályázat útján kerülhet sor. A bérbeadott lakások bérleti jogviszonyának (3) bekezdés szerint történő meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt.

(5) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétenni úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

(6) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbevételére pályázatot kizárólag a rendelet 2. melléklete szerinti kérelem elnevezésű formanyomtatványon írásban lehet benyújtani.

3. § (1) A piaci alapon bérbe adott lakások esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a mindenkori minimálbérnek megfelelő mértékű óvadék megfizetése szükséges. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást és lakásberendezéseket a bérlő helyett a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, amelynek fedezete az óvadék.

(3) Ha az óvadék nem fedezi a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének költségeit, bérlő köteles a többlet költséget bérbeadó számára megfizetni.

(4) Az óvadék kezelésére a Ptk. előírásait kell alkalmazni.

4. § Nem létesíthető lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,

5. § (1) A lakásbérleti jogviszony alapján a bérlőt és a vele együtt lakó személyeket megilleti a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek és földrészlet használati joga.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért bérleti díjat köteles fizetni.

(3) A bérlő társasházi lakás esetén – a költségelven bérbeadott lakások kivételével - köteles megfizetni a társasház által meghatározott közös költség azon részét, amely nem képezi a felújítási alap részét.

(4) Bérlő köteles megfizetni a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi szolgáltatások díjait.

(5) Bérlő köteles megfizetni az egyéb jogszabály alapján az ingatlanhasználót terhelő költségeket, díjakat.

6. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra az a nagykorú magyar állampolgár, továbbá az az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy jogosult,

(2) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások esetében, amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a szociális bérlakásra jogosultság (1) bekezdésben meghatározott feltételei már nem állnak fenn, a bérlő köteles azt a bérbeadónak 15 napon belül bejelenteni. A bérleti jogviszony a jogosultsági feltételek hiányának bérbeadó által történő megállapításával megszűnik. A bérlő ebben az esetben a lakás elhagyására a jogosultsági feltétel hiányát megállapító bérbeadói közlést követő 30 napon belül köteles.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel rendelkező kérelmezők közül a bérlőt a szociális ügyekért felelős bizottság javaslatára a Képviselő-testület választja ki.

(4) A 2. § (1) bekezdése szerinti kérelem alapján a szociális körülményeket a szociális ügyekért felelős bizottság felülvizsgálja és rászorultság esetén a bérleti szerződés megkötésére – legfeljebb 1 év határozott időtartamra – javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

(5) A kérelmet el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

7. § (1) A költségelven bérbeadott lakások felsorolását a rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza.

(2) Önkormányzati tulajdonú lakás költségelven történő bérbeadása kérelem alapján történhet. A kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban lehet benyújtani.

(3) Költségelven önkormányzati bérlakás annak a cselekvőképes, természetes személynek adható bérbe:

(4) A kérelmezők közül a bérlőt a szociális ügyekért felelős bizottság javaslatára a Képviselő-testület választja ki.

(5) A kérelmet el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

8. § (1) A Képviselő-testület azon családok részére, akiknek saját tulajdonú házuk elemi kár vagy egyéb nem várt esemény következtében megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált az erre a célra kijelölt költségelvű ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat.

(2) Ideiglenes elhelyezésre kizárólag az a természetes személy jogosult, aki

(3) Egyéb nem várt esemény: olyan azonnali intézkedést igénylő igazoltan bekövetkezett rendkívüli körülmény, cselekmény vagy esemény – így különösen tűzeset, elemi csapás –, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani, és amelynek eredményeként a természetes személy lakóingatlana megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, illetve a hatóság a közérdekű elhelyezést elrendelte.

(4) Egyéb nem várt esemény bekövetkezése miatti ideiglenes elhelyezésre kizárólag az a természetes személy jogosult,

(5) Az ideiglenes elhelyezésről a polgármester dönt.

(6) Az ideiglenes elhelyezés időtartama maximum három hónap, amelyet a Képviselő-testület az ideiglenesen elhelyezett kérelmére meghosszabbíthat.

(7) Az ideiglenesen elhelyezett személy az elhelyezés időtartama alatt az óvadék fizetési kötelezettség alól mentesül, a lakás lakbérét, továbbá a lakás használatához kapcsolódóan felmerülő közüzemi díjakat köteles megfizetni.

9. § (1) Piaci alapon bérbe adható lakások felsorolását a rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza.

(2) A piaci alapon bérbeadható lakások meghirdetéséről pályázati hirdetmény megjelentetésével a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a város hivatalos honlapján (www.putnok.hu).

10. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázaton az a természetes személy vehet részt, aki:

(3) A pályáztatást a Hivatal folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A pályázók személyesen vagy meghatalmazottjaik útján vehetnek részt a versenytárgyaláson.

(4) Több pályázó esetén a pályázatot az nyeri meg és az köthet a lakásra bérleti szerződést, aki a pályázati felhívás szerinti lakbér megfizetését a legtöbb hónapra – legfeljebb hat hónapra – előre, egy összegben a szerződéskötéssel egyidejűleg vállalja.

(5) A lakbér (4) bekezdés szerinti megfizetésére vonatkozó több azonos ajánlat esetén sorsolással kell megállapítani a pályázók sorrendjét és a nyertes pályázót.

(6) A versenytárgyalás végén

11. § (1) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés megkötésének további feltétele a 3. § (1) bekezdése szerinti óvadék megfizetése.

(2) Amennyiben a versenytárgyalás nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a sorrendben következő pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 8 napon belül ajánlatot tenni, aki – neki felróható okból történő – visszalépése esetén az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot szintén elveszíti.

(3) A szerződéskötési biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a lakbérbe be kell számítani. A versenytárgyalást akkor is eredményesnek lehet tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

(4) A versenytárgyalást eredménytelenné kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egy pályázó sem jelenik meg.

(5) Új pályázati hirdetményt kell a Hivatalnak megjelentetni, ha

12. § (1) Az Önkormányzattal, az Önkormányzat költségvetési szervével, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személlyel – akinek az alkalmazása az önkormányzat, az intézmény, továbbá a gazdasági társaság szakember ellátásának biztosítása céljából indokolt – , továbbá önkormányzati érdekből lakásbérleti jogviszony létesíthető.

(2) A közérdekű célból történő bérbeadásra szolgáló lakásokat a rendelet 1. mellékletének 2. pontja tartalmazza.

(3) Szakember elhelyezése esetén a bérbeadás iránti kérelmet írásban – a munkáltató véleményével ellátva – a Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A bérleti jogviszony megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével.

(5) Önkormányzati lakás közérdekű célból történő bérbeadására a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(6) A lakbér mértékét a rendelet 4. melléklete alapján kell megállapítani.

(7) A bérlő kijelöléséről a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára a Képviselő-testület dönt.

13. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga a Képviselő-testület hozzájárulásával cserélhető el a Ltv. 29. § (5) – (6) bekezdéseiben meghatározott esetekben, kizárólag az ország területén belül. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(3) Önkormányzati lakásbérlemények cseréje során határozatlan idejű bérleti szerződés esetén kizárólag határozatlan idejű, a határozott idejű bérleti szerződés esetén pedig kizárólag határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásakor a Ltv. 29. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően határozatlan idejű lakásbérleti szerződés helyett a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával határozott idejű bérleti szerződés is köthető.

(6) A bérbeadó a lakáscseréhez történő hozzájárulást megtagadja, ha

(7) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

14. § (1) A lakásbérleti szerződés akkor köthető meg, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja.

(2) Az írásba foglalt bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen

15. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni, melyet bérlő a leltáron aláírásával elismer. A lakás átadásakor észlelt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükségesen felmerült és igazolt költségeit – a bérleti szerződésben rögzített módon – a bérleti díjban érvényesíti.

(2) A Ltv-ben megállapított bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítése esetén, a szükséges és igazoltan felmerült költségeket a bérlő – külön megállapodás alapján – a bérleti díjban érvényesítheti.

(3) A bérbeadó, az előző bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy az előző bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő térítés ellenében átvállalja.

(4) Bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni és tisztán tartani.

(5) A bérleti jogviszony alatt köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak, így különös tekintettel a közegészségügyi, környezetvédelmi előírásoknak.

16. § (1) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni.

(2) Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon (orvos, munkáltató, tanintézet igazolása, más okirat) kell igazolnia.

(4) A két hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.

17. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakásban kizárólag tulajdonosi hozzájárulással és csak a helyi rendeletben szabályozott előírásoknak megfelelően tarthat állatot. A hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.

(2) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben betöltött jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.

(3) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. Köteles továbbá a lakás használatával összefüggő szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni, ha a költségeket a bérbeadó viselte.

(4) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása és – jogszabályban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

(5) Amennyiben a felújítás folytán a lakás komfortfokozata megnövekedett, úgy bérlő köteles a lakás új komfortfokozata szerinti lakbért megfizetni, ha a költségeket a bérbeadó viselte.

(6) Az ingatlanon lévő, valamint a lakáshoz tartozó udvar jó karbantartása minden esetben a bérlő kötelessége.

(7) A bérlő a szükséges rovar- és rágcsálóírtást köteles elvégeztetni.

(8) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlőnek közüzemi díjtartozása van, a bérbeadó a pályázati hirdetményben feltételként állapíthatja meg, hogy a nyertes pályázót a tartozás átvállalására vonatkozóan szerződéskötési kötelezettség terheli. Ebben az esetben a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a díjtartozás pontos összegét.

18. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. A tűrési kötelezettség nem teljesítése rendkívüli felmondási ok.

(3) A társasház vagy a lakásszövetkezet közös használatára szolgáló helyiségeire, közös területére vonatkozó a közösség által megszavazott kötelezettségek, illetve jogok a bérlőt terhelik, illetve illetik.

(4) Nem terheli a bérlőt a társasház egészét érintő energiatakarékossági beruházások tulajdonost terhelő önrésze.

(5) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár megtérítése a bérlőt terheli.

(6) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.

(7) A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően leltárral kell visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket. A leltárt a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

19. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni. A használati díj összege a használat kezdetétől számított 2 hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbér összege, a 3-6. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér kétszerese, a 7-12. hónap közötti időtartamra havonta a lakbér háromszorosa, a 13. hónaptól kezdődően havonta a lakás lakbérének ötszöröse.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Hivatal tájékoztatása alapján – a lakás kiürítése iránt a szükséges intézkedést kezdeményezi.

(3) Önkényes beköltöző a beköltözés napjától lakáshasználati díjként az (1) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(4) Az Önkormányzat önkényesen elfoglalt lakás esetén – beleértve a lakásra megkötött határozott időtartamú szerződés határozott időtartamának lejártát követően a lakás bérbeadó részére történő birtokbaadásának elmaradását – jogosult és köteles haladéktalanul, de legkésőbb hatvan napon belül bírósági eljárást kezdeményezni.

20. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja a Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást bérbeadónak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban a Hivatalhoz benyújtott kérelmére a Képviselő-testület hozzájárulásával fogadhatja be.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatja, a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésre nem tarthat igényt. Ezen feltételek elfogadásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadandó személynek.

(5) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá, azonban a lakásra vonatkozó fizetési kötelezettségek vonatkozásában a bérlővel egyetemlegesen felel.

(6) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondja.

(7) Bérbeadó a (6) bekezdés szerinti felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a (6) bekezdés szerint felmondja.

21. § (1) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal a Hivatalhoz írásban benyújtott közös kérelmükre a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(2) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő és a vele együtt lakó élettársa, unokája, testvére, gyermeke, valamint szülője a Hivatalhoz benyújtott kérelmére bérlőtársi szerződés köthető.

(3) A hozzájárulást a Képviselő-testület akkor adhatja meg, ha a kérelmezők legalább két éve a lakásban együtt laknak és az önkormányzat területén bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk nincs, ideértve a lakásrész tulajdont is.

(4) Bérlőtársi szerződés már fennálló bérleti jogviszony esetén akkor köthető, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nem áll fenn.

(5) A megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére kérelmére adható bérbe.

(6) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.

(7) Amennyiben a társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, úgy részére a korábbi használattal azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani.

22. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén a lakásbérleti jogviszony folytatása mellett – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával – tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

23. § (1) Nem adható hozzájárulás az önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.

24. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért bérleti díjat köteles fizetni.

(2) A Képviselő-testület a bérleti díj mértékét évente november 30. napjáig felülvizsgálja. Bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a bérleti szerződés díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárást a Ltv. 6. § (1) – (2) bekezdése állapítja meg.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások - bérleti jogviszony jogcíme és komfortfokozat szerinti -lakbérének mértékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

25. § (1) A Képviselő-testület az üresen álló vagy megüresedett önkormányzati bérlakást csak kivételesen indokolt esetben adhatja nem lakás céljára bérbe.

(2) A Képviselő-testület döntésénél mindenkor figyelembe veszi a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldását.

26. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha bérbeadó és a bérlő a szerződés meghosszabbításáról nem dönt.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony

27. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnt meg, a lakásban visszamaradó, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek – eltérő megállapodás hiányában – a lakásbérleti jogot az alábbi sorrendben folytathatják:

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó a 20. § (1) bekezdése alapján befogadott személy, határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti jognak a határozott idő lejártáig való folytatására jogosult.

28. § (1) A bérlő halála esetén, ha nincs arra jogosult, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, és így a bérleti szerződés megszűnik, a lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, a lakásban maradt tárgyak elszállításával, a bérlő halálától számított 60 napon belül köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

(2) A bérlő halálának napjától a bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját, ennek hiányában az örököst terheli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó – az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére – raktárban vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett, a lakásban maradt ingóságokat, és legfeljebb hat hónap időtartamig gondoskodik azok őrzéséről.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség és határidő elmulasztása esetén az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, a 19. § (1) bekezdése szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.

29. § (1) A bérlő és a Képviselő-testület a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.

(2) A Képviselő-testület és a bérlő a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kéri feltéve, hogy a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi.

30. § (1) A Képviselő-testület a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja, ebben az esetben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani.

(2) A Képviselő-testület a bérleti szerződést – harminc napos felmondási idővel - felmondja, ha a bérlő 3 havi lakbér, közös költség vagy közüzemi díjtartozást halmoz fel, vagy nem teljesíti a 14. – 15. §-ban meghatározott kötelezettségét. Amennyiben a bérlő a felmondási idő lejárta előtt a lakbér, közös költség vagy a közüzemi díjtartozását rendezi, vagy annak kiegyenlítése érdekében részletfizetési megállapodást köt, a bérleti jogviszony a szerződésben megállapított feltételek szerint folytatható. Ha a bérlő a Képviselő-testület által engedélyezett részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, a Képviselő-testület a bérleti szerződést – legalább 15 napos felmondási idővel az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjával – felmondja.

(3) A Képviselő-testület felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül más személyt a lakásba befogad.

(4) Az egyéb felmondási okokat a Ltv. 21. – 26. §-ai szabályozzák.

(5) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a Ltv. alapján a bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.

31. § (1) Az épületben vagy a bérlő lakásában a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatokat kell elvégezni és ezek a karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a bérbeadó köteles a bérlő elhelyezéséről a munkavégzés idejére átmeneti lakás biztosításával gondoskodni.

(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó által írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok elvégzésére kerül sor, bérbeadó nem köteles a munkálatok időtartamára átmeneti lakást biztosítani.

(3) A felajánlott átmeneti lakás vonatkozásában bérbeadót terhelő kötelezettség kizárólag a lakás biztosítására vonatkozik.

(4) Átmeneti lakás biztosítása esetén

(5) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg a két hónapot.

(6) Amennyiben bérlő a felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel bérbeadó felé nem élhet.

(7) Az átmeneti elhelyezésre fenntartott lakásokat üresen kell tartani, melyek számát szükség esetén a Képviselő-testület felülvizsgálhatja.

32. § Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 19. és a 20. alcímben foglalt eltérésekkel.

33. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – pályázati eljárás keretében kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően a nem lakás céljára szolgáló helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adható.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év. A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérleti szerződés a Képviselő-testület egyedi döntése alapján határozatlan időre is köthető.

(4) A bérlő – a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban –benyújtott kérelmére a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a bérlemény a Képviselő-testület döntése alapján újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetni. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(6) Az óvadék összege a bérleti szerződés megkötésekor érvényes havi bérleti díj összegének kétszerese. A helyiségbérleti szerződés megszűnését követően – amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása, közüzemi, kommunális díj hátraléka és a helyiség állagának rendeltetésszerű helyreállítása és tisztasági festése megtörtént – a bérbeadó az óvadékot a megszűnéstől számított 15 napon belül visszafizeti bérlő részére.

34. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbe adhatóak.

(3) Az 5. melléklet szerinti pályázati adatlapot és mellékletét írásban kell benyújtani a Hivatalhoz.

(4) A pályázati eljárás egy – a pályázati hirdetményben foglalt feltételeknek megfelelő – pályázat esetében is eredményesnek nyilvánítható.

(5) A szerződéskötési biztosíték a bérlemény bérleti díjának induló licitösszegével egyező összeg.

35. § (1) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előirt határidőben és tartalommal benyújtotta, az önkormányzattal szemben adó-, közüzemi-, és egyéb tartozása nincs, valamint az adott helyiségre a szerződéskötési biztosítékot határidőben megfizette.

(2) A pályázatot az nyeri meg, aki

(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi minimum bérleti díja, melyet a Képviselő-testület határoz meg.

(4) A pályázati eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, az általuk befizetett szerződéskötési biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A szerződéskötési biztosíték összegét a további pályázók részére a pályázati eljárás lezárását követően 8 napon belül vissza kell fizetni.

(5) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével 8 napon belül kell megkötni. A szerződés határidőben történő megkötése esetén a második helyezett pályázó részére a szerződéskötési biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. A szerződés megkötésének további feltétele a 33. § (5) – (6) bekezdésében meghatározott óvadék megfizetése.

(6) Amennyiben a pályázat nyertese – neki felróható okból – visszalép, úgy az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 5 napon belül ajánlatot tenni, aki – a neki felróható okból történő – visszalépése esetén az általa letétbe helyezett szerződéskötési biztosítékot szintén elveszíti.

(7) A szerződéskötési biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a bérleti díjba be kell számítani.

(8) A pályázatot akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg.

(9) A pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egy pályázó sem jelenik meg.

(10) A pályázat eredménytelensége esetén, továbbá, ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől új pályázati hirdetményt kell a Hivatalnak megjelentetni.

36. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a szervezet

(2) Bérbeadó a helyiségbérleti szerződésben meghatározott időpontban a pályázati hirdetményben megjelölt állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a helyiséget a bérlő részére átadni.

(3) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget úgy bérbe adni, hogy az az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(4) A bérlő köteles gondoskodni a

(5) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni.

(6) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérleti díj minden év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közreadott infláció mértékével emelkedik. A Képviselő-testület jogosult a bérleti díj összegét évente egy alkalommal felülvizsgálni és dönthet annak inflációt meghaladó mértékű emeléséről is.

(7) A bérleti díj inflációt meghaladó mértékű emelése esetén a bérlő jogosult az emelésre vonatkozó értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a bérleti szerződést 30 napos határidővel felmondani.

(8) Tevékenységhez kötötten bérbeadott helyiségek esetén a tevékenység megszűnésével a bérbeadó jogosult azonnali hatályú felmondással élni.

(9) A helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

37. § (1) A bérlő a Képviselő-testület hozzájárulásával más személyt a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe befogadhat, ha azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet folytat és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs jogosult az egész helyiség vonatkozásában a bérleti jogviszony folytatására.

38. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a Képviselő-testület hozzájárulásával másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti el, a helyiség eredeti bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartamra.

(2) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, valamint az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt a bérleti jog átruházása esetén a helyiség éves bérleti díja kétszeres összegének, csere esetén mindkét fél külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak.

39. § (1) A bérlő a számára átmenetileg felesleges, a nem lakás céljára szolgáló helyiség 50 %-át meg nem haladó részét a Képviselő-testület hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az önkormányzatnak:

(2) A hozzájárulási díj számításánál a bérlő által fizetett havi bérleti díjat kell figyelembe venni.

(3) A bérlő a helyiség albérletbe adásáról szóló megállapodásának tervezetét, annak megkötése előtt köteles a Képviselő-testületnek a hozzájárulása megadása érdekében megküldeni.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(5) A Képviselő-testület a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:

40. § (1) Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés lebonyolításával a Képviselő-testület a Hivatalt bízza meg.

41. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások esetén a Ltv. 21. § (1) – (2) bekezdésében felsorolt személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultat a Hivatal ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.

42. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az ajánlatban köteles felhívni a jogosult figyelmét arra, hogy a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 60 napon belül nyilatkozhat. Ha azonban a jogosult a megadott határidőn belül nem tesz az ajánlat elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegenítheti.

(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a nyugdíjas vagy a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő jogosult esetében.

43. § (1) A lakás forgalmi értékét értékbecsléssel kell megállapítani.

(2) Az értékbecslés elkészítése során figyelemmel kell lenni a Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(3) A vételár a forgalmi értékbecslés figyelembevételével kerül megállapításra.

44. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás 43. § (3) bekezdése szerinti forgalmi értéke.

(2) A jogosultat - kérelmére - részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ebben az esetben a vételár megfizetése az alábbiak szerint történik.

(3) A vételárnak az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a teljes vételárból 5 % engedmény illeti meg.

(4) A vételárhátraléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja a (2) bekezdés b) pontja szerinti időszakban a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.

(6) Az önkormányzati ingatlan megvásárlásához önkormányzati támogatás és kölcsön nem igényelhető.

(7) A lakást megvásárolni szándékozó bérlő, akinek lakást terhelő tartozása áll fenn, az adás-vételi szerződés megkötése előtt egy összegben köteles megfizetni a még fennálló tartozását.

45. § (1) Üresen álló lakás a Képviselő-testület határozata alapján pályáztatás útján értékesíthető. A vételár nem lehet kevesebb, mint a 42. § (3) bekezdése szerinti forgalmi érték.

(2) Az értékesítés szabályai:

46. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére pályáztatás útján kerülhet sor.

(2) A helyiségek forgalmi értéke értékbecslés figyelembevételével kerül megállapításra.

47. § (1) A vételár nem lehet kevesebb, mint a kikiáltási ár.

(2) A pályázati eljárás során a 45. § (2) bekezdés előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az f) pont szerinti licit a kikiáltási ár 60 %-tól indul.

48. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására – a Ltv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultat a Hivatal az ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történő kijelölésről. Az ajánlat tartalmára e rendelet 42. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára az értékbecslésben megállapított forgalmi érték. Az ár elfogadásáról, az elővásárlási jog gyakorlásáról a jogosult 15 napon belül köteles nyilatkozni.

(3) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, írásbeli kérelmére – legfeljebb egy év időtartamra – részletfizetési kedvezmény illeti meg. Részletfizetés esetén a szerződéskötéskor a vevő a vételár 60 %-át köteles megfizetni. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben a Ptk. szerinti kamat mértékével növelten kell megfizetnie.

49. § (1) Amennyiben a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére részletfizetéssel kerül sor a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba Putnok Város Önkormányzata javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított ingatlan ingyenes vagy visszterhes átruházására a vételárhátralék egy összegben történő kiegyenlítése után kerülhet sor.

(2) E rendelet alapján részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt lakás megterhelhető a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint közüzemi díj behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal.

(3) Az ingatlan minden további megterheléséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges, amelynek megadása a Képviselő-testület hatásköre.

50. § Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítése esetén a vételár megfizetése pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.

51. § (1) Az Önkormányzat a Ltv. 62. § (1) – (2) bekezdése alá tartozó lakóépületeinek elidegenítéséből származó bevételei a Ltv. 62. § (3) bekezdésében előírt felhasználási célok közül az alábbi célokra fordíthatóak:

(2) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

52. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

53. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.