1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Putnok Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3630 Putnok, Kossuth út 5. szám.

(3) Az Önkormányzat jelképe: a címer és a zászló, mely használatának szabályait a Képviselő- testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az önkormányzat körbélyegzője közepén tartalmazza Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és a bélyegző sorszámát.

(5) A polgármester kör alakú pecsétjén: középen Magyarország címere van, a körben pedig a következő felirat olvasható: Putnok Város Polgármestere

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.putnok.hu

2. § (1) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szabályai szerint – kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatellátása során intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról.

(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatóság tárgyában a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben forrás biztosításával dönt.

(6) Az Önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy – a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint – biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket.

(7) Putnok városában közvetlenül megválasztott roma települési nemzetiségi önkormányzat működik.

(8) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.

(9) Az Önkormányzat a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(10) Az Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(11) A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(12) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(13) A (12) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.

(14) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

3. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kérhet:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti, rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.

(3) A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik de évente legalább hat ülést tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.

(4) Az Önkormányzat az éves munkatervet az előző év december havi ülésén hagyja jóvá.

(5) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja össze kell hívni.

(6) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(7) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(8) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

(9) A képviselő testület az üléseit, az Önkormányzat dísztermében, a közmeghallgatást és egyéb lakossági fórumait a Tompa Mihály Művelődési Házban tartja.

5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

(2) Az éves munkaterv szerinti ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A meghívót Putnok Város Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni rendkívüli ülés esetén az összehíváskor azonnal, míg a munkatervben szereplő Képviselő – testületi ülés meghívóját legalább az ülést megelőző 5. napon.

6. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak. Az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testületi nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) A hallgatóság tetszését vagy nem tetszését nem nyilváníthatja ki.

(4) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

(6) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

7. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

(4) A továbbiakban az ügyek az ülés megnyitása után elfogadott napirend szerinti sorrendben kerülnek megtárgyalásra.

(5) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt.

8. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak, illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezeteinek ügyintézői.

(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, éves munkaterv szerinti ülés esetében legalább 5 nappal korábban, rendkívüli ülés esetén – ha azt nem a polgármester kezdeményezi – az ülés összehívásának kezdeményezésekor.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot, a zárt ülés anyagának kivételével akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(7) Vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat kell alkalmazni.

9. § A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

10. § A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

11. § (1) Az ülést az ülés vezetője (a továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni, változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

12. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek felett.

(2) A vitát megelőzően a napirend előterjesztője az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirend pont előterjesztőjének kiegészítését követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni.

(3) A napirend előterjesztője a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(4) Az előterjesztőkhöz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról.

(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat.

(8) A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.

(9) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(10) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(11) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő, vagy a jegyző a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.

13. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolhatja.

(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgált, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen, illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és a (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását, vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására, vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.

14. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra, úgy, hogy először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

15. § A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, szavazógép igénybevételével hozza. Ha szavazógép nem áll rendelkezésre vagy nem működőképes a szavazás kézfelemeléssel történik, melyek összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

16. § (1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, s a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor az „igen”, „nem”, vagy a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavazhatnak.

(2) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, megbízatásának visszavonására az Mötv. 76. § d) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

18. § (1) A Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározott ügyeken túl a következő ügyekben:

19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(6) A határozat végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket, a végrehajtásért felelős személy készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

20. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el. A képviselő-testület megbízhatja a tárgy szerinti illetékes bizottságát, vagy külső szakértőt a rendelettervezet előkészítésével. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) A rendelettervezetet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság minden esetben véleményezi.

(6) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(7) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát és címét, a kihirdetés időpontját és a hatályba lépés időpontját.

(8) A rendelet kihirdetésének a helyben szokásos módja, az önkormányzat honlapján való közzététel. A rendelet szövegét, a szöveges mellékletekkel együtt, tájékoztatás céljából közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

21. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §ában foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását, valamint a meghívót és a jelenléti ívet.

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül. A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről készített jegyzőkönyvet évente be kell köttetni, melyet a Putnoki Közös Önkormányzati Hivatalban kell elhelyezni.

(4) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyveket közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

22. § (1) Az ugyanazon jelölőszervezet által állított önkormányzati képviselői mandátumot szerzett képviselők képviselő-csoport (a továbbiakban: frakció) alakításáról dönthetnek.

(2) A frakció megalakulását képviselő-testületi ülésen szükséges bejelenteni.

(3) A frakció megszűnhet:

(4) A frakció tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető-helyettest. A vezető akadályoztatása esetén a helyettes mindazon jogokat gyakorolhatja, amelyeket a vezető.

(5) A frakcióvezető megbízatása időtartama alatt az önkormányzati feladatok összehangolt és eredményes ellátása érdekében tevékenykedik, a testület egyes napirendjeihez kapcsolódóan soron kívül felszólalhat.

23. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint e rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület tagja a település egészééért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkot.

(4) A képviselők összeférhetetlenségére az Mötv. 36. – 37. § rendelkezései az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(5) Az összeférhetetlenségi ügyeket a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(6) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

(7) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(8) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

A képviselő-testület a polgármester, vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára az önkormányzati képviselők közül minősített többséggel egy vagy több tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatokat. A tanácsnokok általános feladatai: figyelemmel kíséri a feladatkörét érintő testületi döntések végrehajtását, feladatkörében közreműködik a bizottsági munkában, véleményezi a feladatköréhez kapcsolódó előterjesztéseket, kapcsolatot tart a hivatal szervezeti egységeivel, javaslatot tehet a feladatkörét érintő költségvetési kérdésekben.A tanácsnok díjazását a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok és tanácsnok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló 2/2022. (II.14.) önkormányzati rendelet szabályoz.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja

(4) Az állandó bizottságok általános feladatai:

(5) A bizottság elnökét, tagjait a képviselő-testület választja meg.

(6) ³A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(7) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 2. melléklet tartalmazza.

(8) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(9) Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(10) A bizottságok tagjaira javaslatot tesz a polgármester.

25. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatit az elnökhelyettes látja el.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

26. § (1) Putnok Város polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(4) A polgármester törvényben meghatározottakon túli feladatai különösen:

(5) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

(6) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(7) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

(8) A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

(10) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv. 72. §-a állapítja meg.

27. § (1) A polgármester mellett polgármesteri kabinet működik, amely a polgármester munkáját segíti.

(2) A kabinet feladatai a döntés-előkészítés stratégia tervezése és folyamat irányítása, döntés-előkészítés és koordináció, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzése.

(3) A kabinet tagjai a polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, pénzügyi osztályvezető, önkormányzati tanácsadó, valamint a polgármester által felkért személyek és szakértők.

28. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású, saját tagjain kívül 1 fő külsős társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármesterek juttatásának mértékéről.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.

29. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban előírtak szerint, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.

(2) A Putnoki Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

(4) A jegyző egyéb feladatai:

(5) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén a hivatalban alkalmazásban álló, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő vezető helyettesíti. Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő, a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

30. § A jegyző mellett jegyzői kabinetiroda működik, amely a jegyző munkájához kapcsolódó szervezési, ügyviteli feladatokat látja el.

31. § (1) Putnok Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1) – (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatal (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre.

(2) A Hivatal megnevezése: Putnoki Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal címe: 3630 Putnok, Kossuth út 5.

(4) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatkörében eljárva biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, gyors és hatékony hozzáférését, az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását.

32. § (1) A képviselő-testület évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(3) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a Hivatal vezetői tisztségviselői, a szakértők, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(4) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

33. § A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.

34. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) Az önkormányzat a Mötv-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellet – saját hatáskörben döntsön.

(5) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(7) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

35. § Ez a rendelet 2022. december 15-én lép hatályba.

36. § Hatályát veszti a Putnok Város Önkormányzat Képviselő – testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2020. (VI.24.) önkormányzati rendelet.