Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (III.14..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 11Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (III.14..) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajókaza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajókaza Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3720 Sajókaza Petőfi S. út 2.
(2a)1 Az önkormányzat telephelyei:
a) 3720 Sajókaza, Kossuth u. 1.
b) 3720 Sajókaza, Papszer u. 2.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Sajókaza Községi Önkormányzat.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Sajókaza község közigazgatási területe.
(5) A Képviselő-testület hivatala: Sajókazai Polgármesteri Hivatal
2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkotott.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkotott.
4. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően közvetlenül részt vesz vállalkozásban, 100 %-os tulajdonú nonprofit kft. létrehozásával.
(2) A nonprofit kft. élére ügyvezetőt nevez ki és 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ.
(3) A nonprofit kft. működéséről minden évben beszámolót köteles készíteni a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása szerint.
(4) A Felügyelő Bizottság azonnal – írásban – köteles a Képviselő-testület felé jelezni, ha a Kft. működésében súlyos szabálytalanságot, visszásságot tapasztal. A Képviselő-testület a soron következő ülésén köteles napirendre tűzni a Felügyelő Bizottság beadványát.
(5) Az önkormányzat vagyon-hasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokra rendeletet alkotott.
II.Fejezet
5. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban : Mötv.)-ben megfogalmazottak szerint látja el.
(2) Az önkormányzat a helyi közügyek önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a költségvetési rendeletben foglaltak szerint látja el.
6. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörének átruházásáról, az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
III.Fejezet
7. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Rendes ülést a Képviselő-testület – nyári szünet kivételével – évente legalább hat alkalommal tart.
8. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságainak, illetve a kormányhivatal vezetőjének indokot is tartalmazó írásbeli indítványára.
(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással
a napirend megjelölésével.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a bizottságok nem képviselői tagjait,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott
g) akiket a polgármester, a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntés születetett.
9. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét hirdetmény útján az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni a községben található hirdetőtáblákon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hivatalos honlapján.
Munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. Az éves munkaterv a képviselő-testület által tárgyalásra kerülő napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.
(2) A munkaterv javaslatot minden év január 31-ig az Ügyrendi Bizottság készíti el és a bizottság elnöke terjeszti elő elfogadásra. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.
(3) A munkaterv előkészítése során az Ügyrendi Bizottság javaslatot kér:
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) a bizottságok elnökeitől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) a hivatal tevékenységével kapcsolatban a jegyzőtől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
c) az előterjesztésben közreműködőket,
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.
A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(3) A polgármester az ülés megnyitása után
a) megállapítja annak határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról,
b) előterjeszti az ülés napirendjét.
(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között- vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthetők. Érdemi döntést, határozathozatalt igénylő ügy csak írásban terjeszthető elő. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok elnökei, az önkormányzati intézmények vezetői tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában, továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.
(3) Az írásbeli előterjesztések a képviselő-testület hivatalának 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a) tárgy pontos meghatározás,
b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,
c) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
d) az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének ismertetése,
e) határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
f) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
g) a meghozandó döntés indokai,
h) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölése,
i) a végrehajtási határidő megjelölése.
(5) Az írásban kiküldött előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban a bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be legkésőbb az ülés kezdete előtti napon a polgármesterhez.
13. § (1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a témakör szerint illetékes bizottság elnöke, a képviselő-testület tagja, a jegyző nyújthatnak be. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt.
(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indokolásának ismertetése mellett legkésőbb – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviselő-testületi ülést megelőző napon írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a települési képviselőknek elektronikus levélben vagy egyéb rövid úton kézbesíteni kell.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.
(5) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.
14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid úton választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. A jegyző köteles jelezni, ha jogszabálysértést észlel.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
15. § (1) A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással. Határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel kerül sor. Ez az ülésen jelenlévő képviselők többségének szavazatát jelenti.
(2) A minősített többség a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) egyetértő igen vagy nem szavazatát jelenti.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybe vételével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt törvény előírja,
b) azt a polgármester kéri.
(7) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét névsorrendben, de utoljára a polgármester szavaz. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
(8) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(9) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
(10) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(11) A normatív határozatokat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
(12) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
16. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez – önkormányzati ügyben – továbbá a polgármesteri hivatal és intézményei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt, kérdést intézhet. Amennyiben a kérdés, interpelláció írásban az ülés előtt 3 nappal benyújtásra került, az érintett az ülésen köteles válaszolni. Az ülésen szóban előterjesztett kérdésre, interpellációra 8 napon belül kell választ adni. Annak elfogadásáról a testület következő ülésén dönt.
(2) A testületi ülésen előterjesztett kérdés, interpelláció illetve az erre adott válasz elmondásának időtartama maximum 5 perc.
(3) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület határozattal dönt, ha a képviselő a választ nem fogadja el.
(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester köteles lefolytatni, s abban az interpelláló képviselő is részt vehet. Ha a vizsgálat a polgármester személyét érinti, azt az alpolgármester folytatja le.
17. § (1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata.
18. § (1) A képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
d) írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, a különböző önszerveződő közösségekkel.
A jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A képviselő–testület az ülésen jelenlévő tagjai közül - a polgármester kivételével – jegyzőkönyv hitelesítőt választ.
(4) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivitelével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Zárt ülésen a jelenlévők hangrögzítésre alkalmas eszközt nem használhatnak.
(7) A legszélesebb nyilvánosság, illetve a betekintés biztosítása érdekében a jegyzőkönyvet és mellékleteit – kivéve a zárt ülések anyagát – folyamatosan, elkészülte után a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.
20. § A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket. A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást köteles tartani, amelyen a résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A közmeghallgatás kiírására a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadók.
21. § A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének megismerése céljából évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlés kiírására a közmeghallgatással kapcsolatos szabályok az irányadóak.
A képviselő-testület bizottságai
22. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságok útján látja el feladatainak előkészítését, szervezését és döntése végrehajtásának ellenőrzését.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai
a) Ügyrendi Bizottság,
b) Pénzügyi Bizottság,
c) Igazgatási és Településfejlesztési Bizottság.
A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(4) A bizottságok működésére vonatkozóan képviselő-testület működési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottságok nem képviselő tagjait, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLIII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
23. § (1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
24. § (1) A képviselő-testület elé az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban
a) vagyonnyilatkozat nyilvántartása, kezelése,
b) a vagyonnyilatkozat vizsgálata, ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.
(3) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.
25. § (1) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül
a) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
b) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
c) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
(4) A képviselő-testület elé a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
a) az éves költségvetési terv,
b) a féléves költségvetési beszámoló,
c) az éves zárszámadási rendelet,
d) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti ügyek.
(5) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
26. § (1)2 Az Igazgatási és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A Igazgatási és Településfejlesztési Bizottság feladatai
a) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
b) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
c) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
d) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
e) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése, részvétel a Szociális Kerekasztal munkájában,
f) véleményezi és ellenőrzi a lakosság művelődésügyi, oktatásügyi, egészségügyi, szociálpolitikai és sport helyzetének alakulását.
g) javaslatot tesz és dolgoz ki a működéshez tartozó ügyekben,
h) a képviselő-testület elé kerülő nemzetiségi ügyekben véleményt nyilvánít és kapcsolatot épít ki a kisebbség szerveivel, segíti jogaik érvényesítését,
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
27. § (1) A település választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A megbízatását főállásban látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(2) A polgármester főbb feladatai:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
b) településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,
c) települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,
d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel,
e) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.
f) együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével.
(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.
(4) A polgármester hétfőnként 8 órától 11.30 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.
28. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester keddenként 9-10 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.
29. § A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére az Ügyrendi Bizottság Elnöke jogosult.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség,
b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
A jegyző
30. § (1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő – jegyzőt nevez ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében.
(3) A jegyző szerdánként 8 órától 11.30 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén történő helyettesítésre a munkaköri leírásban meghatározott köztisztviselő jogosult.
31. § (1) A képviselő-testület belső tagozódás nélküli egységes hivatalt hoz létre – Sajókazai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a külön törvényben meghatározott államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:
Az önkormányzati rendeletalkotás
32. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, valamint felhatalmazására annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a község igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző.
(3) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a testületet a kezdeményezésről. A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet előkészítéséről és annak módjáról. A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza valamely bizottságát vagy az előkészítésre külön bizottságot hoz létre.
(4) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
VII.Fejezet
33. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) Az egyes társulásokban való együttműködés részletes szabályait esetenkénti megállapodás tartalmazza.
Helyi népszavazás
34. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkotott.
Az önkormányzat vagyona
35. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokra önkormányzati rendeletet alkotott.
36. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(3) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület belső ellenőrzési társulás útján biztosítja.
(4) A költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységéről szóló 193/2003.(XI. 26.) Korm. rendelet szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzése látja el.
Települési nemzetiségi önkormányzat
37. § (1) Sajókaza községben az alábbi, közvetlenül megválasztott helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) működik:
a) roma.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselőinek száma: 4 fő
(3) A nemzetiségi önkormányzat jogait és kötelezettségeit a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban : Njtv.) határozza meg.
38. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a működéshez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a Sajókaza, Sólyom telep 14. sz. épület használatát.
(3) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi ügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(5) A polgármester az Njtv. előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(7) A (6) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre.
(8) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
Záró rendelkezések
39. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sajókaza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2015.(IV. 01.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 3/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez a 3/2018. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § (2a) bekezdését a Sajókaza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 26. § (1) bekezdése a Sajókaza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.