1. § A rendelet hatálya Pálháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) A törzsvagyon forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon a 2011. évi CXCVI. törvény által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelem, valamint az önkormányzat rendelete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyonba tartoznak azon vagyonelemek, amelyek nem képezik a forgalomképtelen törzsvagyon és az üzleti vagyon részét.

(4) Az üzleti vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

4. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyonba tartoznak:

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek:

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitel fedezetéül nem használhatók fel, semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

(4) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő, e paragrafus (3) bekezdésével nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó, kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló vagyontárgyak:

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek az üzleti vagyon körébe tartoznak.

(2) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzat ingatlanvagyonát az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza. A nyilvántartás vezetéséről a pénzügyi ügyintéző gondoskodik.

(2) Pálháza Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal), a Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás (a továbbiakban: társulás), a társulás által fenntartott Pálházai Körzeti Alapszolgáltatási Központ és a Hegyközi Tündérvarázs Óvoda és Mini Bölcsőde intézményének (a továbbiakban: intézmények) vagyonát és a pénzügyi befektetéseket a pénzügyi ügyintéző tartja nyilván.

(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény alapján az önkormányzat tulajdonába került ingó vagyont eszközcsoportonként kell nyilvántartani.

(4) A vagyonkimutatást minden évben a zárszámadáshoz csatolni kell az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti bontásban.

(5) Az értékvesztésre, terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó hatáskört az önkormányzat, a közös hivatal, a társulás, és az intézmények esetében a költségvetési szerv vezetője gyakorolja.

(6) Az eszközök – kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, beruházási előleget, banki számlákat, aktív pénzügyi elszámolásokat) – mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, követelések, idegen helyen tárolt letétbe helyezett portfólió keretében vagy vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerizált értékpapírok és bankszámlák) és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben, értékben, akkor a (6) bekezdés szerinti mennyiségi leltározást a költségvetési szerv Leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal, 3 évente kell végrehajtani

(8) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket a költségvetési szerv saját döntése alapján a Leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal, 3 évente leltározza.

8. § (1) A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén a képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait bármikor átminősítheti.

(2) Az önkormányzat vagyona az állami tulajdon további rendezésével, jogszabályban meghatározottak szerint módosulhat. Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakkal a vagyonnyilvántartást ki kell egészíteni.

9. § A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester, valamint az intézményvezetők gyakorolják.

10. § (1) Az önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosítása.

(2) A közszolgáltatást biztosító intézmények részére a feladatellátáshoz szükséges vagyont biztosítani kell.

11. § Jelen rendelettel forgalomképtelennek minősített törzsvagyon nem idegeníthető el, azt apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni nem lehet.

12. § Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyait elidegenítheti, átruházhatja, bérbe, használtba adhatja, megterhelheti.

13. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül:

(2) A polgármesterre átruházott tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

14. § (1) A polgármester hatáskörébe tartozik:

(2) Önkormányzati vagyon elidegenítése, tulajdonjog átruházása csak pályáztatás, versenyeztetés útján lehetséges, kivéve az 5 millió forint egyedi bekerülési értékhatár alatti ingó vagyont.

15. § (1) Az önkormányzat vagyonára alapított vagyonkezelői szerződés a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivételeket kivéve, kizárólag visszterhes szerződéssel alapítható.

(2) Visszterhes szerződésnek minősül a pénzbeli ellenérték fejében és a rendes gazdálkodás körét meghaladó a vagyon értékét növelő beruházás létesítésének kötelezettségével kötött szerződés.

(3) A vagyonkezelői jog ellenértékét a piaci körülmények, a vagyon összetétele, jellege alapján kell meghatározni.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői joga a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés megkötésén alapul, ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre.

(2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzése a vagyonkezelő kötelezettsége.

(3) A vagyonkezelőt a vagyonkezelés során megilleti a vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében, a vagyon birtoklása, rendeltetésszerű használata, hasznainak szedése.

(4) A vagyonkezelő nem jogosult a vagyonkezelésre átadott vagyon harmadik személy részére történő átadására, a vagyon megterhelésére, fedezetbe, zálogba adására.

(5) A vagyonkezelő köteles az átadott vagyon rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról gondoskodni, a rendes gazdálkodás körébe tartozó karbantartást, felújítást elvégezni.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre átadott vagyon tekintetében felel a használattal együtt járó károk bekövetkezéséért, amennyiben a bekövetkezett kár megtérítésére más nem kötelezhető, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy általában elvárható.

17. § (1) Az önkormányzat, mint a vagyon tulajdonosa jogosult ellenőrizni a vagyonkezelésre átadott vagyon vagyonkezelőjénél a vagyonkezelés szabályszerűségét, gazdaságosságát, célszerűségét.

(2) Az önkormányzat részéről ellenőrzést végző jogosult:

(3) Az ellenőrzést végző személyt a jegyző jelöli ki.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelés ellenőrzésében részt venni, a vagyonkezelés során olyan magatartást tanúsítani, amely a vagyonkezelést ellenőrző tevékenységét előmozdítja, és a vagyonkezelés eredményességét szolgálja.

18. § (1) Az intézmények a feladatellátás céljára rendelkezésükre bocsátott törzsvagyon felett használati jogot gyakorolnak.

(2) Az intézményeket a vagyonkimutatásukban szereplő vagyontárgyak vonatkozásában megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal.

(3) Az intézmény vezetője az intézmény tulajdonában lévő és használatába adott vagyontárgyakat, ezen rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mellett önállóan, esetenként vagy határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbeadás útján hasznosíthatja, azzal a megkötéssel, hogy a hasznosítás nem veszélyeztetheti az intézmény feladatkörébe tartozó feladatok ellátását.

(4) A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmény bevételét képezi, mely összeget feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthat.

19. § (1) Az intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A társulás működése során, a társulás tevékenységének keretében, azzal összefüggésben megvalósuló/beszerzésre kerülő vagyon és annak tulajdonjoga a társulás tulajdona.

(3) Az intézmények által megszerzett ingó vagyontárgyak az intézmények tulajdonába kerülnek.

(4) Behajthatatlan fizetési követelés mérsékléséről, illetve elengedéséről

20. § (1) Az önkormányzati tulajdon elidegenítését, bérbeadását, vagyonkezelői, illetve használati jogának átengedését – kivéve a 22. §-ban foglaltakat - értékhatárra való tekintet nélkül meg kell hirdetni.

(2) Elidegenítés esetén az ingatlan vételárának meghatározásánál ingatlanforgalmi szakértő véleményét, értékbecslését kell alapul venni.

(3) Bérleti díj megállapításánál a helyben szokásos, átlagos bérleti díjat kell alapul venni.

(4) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog változással nem járó hasznosításáról a polgármester dönt.

21. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadása, elidegenítése a vonatkozó helyi önkormányzati rendelet és határozat szerint történik.

22. § (1) Nem kell elidegenítésre meghirdetni az ingatlan tulajdonjogát, ha az önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladatként, vagy az állam feladatként vesz át és a feladat ellátását közvetlenül szolgáló önkormányzati vagyon a feladatellátáshoz szükséges.

(2) Nem kell meghirdetni az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbe adását, használati jogának átruházását, ha a bérlő a bérleti szerződés lejártát követően az általa bérelt ingatlant a hatáskört gyakorló által megszabandó új feltételek mellett kívánja bérelni és az éves bérleti, használati díj nem éri el a nettó 1.200.000 Forintot.

(3) Nem kell meghirdetni az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbe adását, használati jogának átadását, ha az önkormányzati fenntartású intézmény az általa használt ingatlant alkalomszerűen, maximum egy heti időtartamra adja bérbe, engedi át használati jogát és a bérbeadás, használati jog nem veszélyezteti az intézmény közfeladat ellátását.

23. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, használati jogát átengedni - a 22. § kivételével - csak nyilvános versenytárgyalás útján lehet.

(2) Az elidegenítés illetve a használati jog átengedésének feltételeit a Képviselő-testület állapítja meg.

24. § Az építési telkek, önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület egyedi határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről az igénybejelentés sorrendjében a megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.

25. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági, közhasznú társaságot alapíthat.

(2) Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, melyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét. Az önkormányzat vállalkozása, ingatlanvagyonnal történő rendelkezése nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását.

26. § (1) A nem kizárólag Pálháza Város Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági, közhasznú társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester a tag-képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint akadályoztatása esetén jogosult megbízni a képviselő-testület tagját, a jegyzőt, vagy a közös hivatal köztisztviselőjét.

(2) A képviseleti jog gyakorlása során köteles a képviselő-testület előzetes hozzájárulását beszerezni az alábbi ügyekben:

27. § (1) Ingatlanvagyonról kizárólag az önkormányzat javára lehet lemondani.

(2) Az önkormányzat részére történő ingó és ingatlanvagyon felajánlásának elfogadásához értéktől függetlenül a képviselő-testület döntése szükséges.

28. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester, illetve az általa megbízott személy gyakorolja.

29. § Ez a rendelet 2022. december 15-én lép hatályba.

30. § Hatályát veszti Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2022. (IX.12.) önkormányzati rendelete