Tokaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének

21/2017. (XII.28) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tokaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Trr.) szerint, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Tr.  43/A.  § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek, valamint Tokaj Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2015. (II.13.) önkormányzati rendeletben biztosított – véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Humánpolitikai és Idegenforgalmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.                   FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Tokaj Város épített környezetének, sajátos településképének védelme és alakítása
   1. a helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
   2. a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
   3. a településképi követelmények meghatározásával,
   4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
   5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja:

1. A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
2. A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
3. A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
   1. Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
   2. A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.

4. § (1) E rendelet területi hatálya Tokaj Város (a továbbiakban: Tokaj Város) közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Város közigazgatási területén

1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
3. meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
4. A településképi szempontból meghatározó – és területi értékvédelemmel védett területen vagy az egyedi értékvédelemmel védett építményen a rendeletben meghatározott változtatást végez.

5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a  használati mód  szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
2. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
3. Műtárgy: Étv. 2. § 15. pontja szerint.
4. Utcabútor: a buszmegálló, a pavilon, a hirdetőoszlop vagy tábla, az információs tábla, szemetes, padok
5. Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
6. Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
8. Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
9. Reklám: a Tktv. 11/F. § szerint.
10. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
11. Sajátos építmény: Étv. 2. § 18. pontja szerint.

II.                FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, meghatározása, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek

6. § (1) A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség
   1. számbavétele, meghatározása, dokumentálása;
   2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
   3. megőrzése, megőriztetése;
   4. a nyilvánossággal történő megismertetése.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:

1. El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
2. A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

7. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)Az önkormányzat helyi területi védelem alatt tartja számon az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.

3. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

4. Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alatt tartja számon a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

1. Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján, a 3. ill. 4. mellékletben szereplő adatlap kitöltésével kerülhet sor.
2. Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság egyetértő javaslata alapján elkészítteti az értékvizsgálatot.
3. Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
4. Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
5. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
6. Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
7. Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
8. Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

2. A helyi védelem alá helyezés/védelem megszűnésének a testületi döntéssel összefüggő eljárás-rendje:

1. Előterjesztés: a Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. Értékvédelmi dokumentáció is kell készüljön, mely szintén az előterjesztés melléklete.
2. Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő- testület rendelettel dönt.
3. A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
4. Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
5. Értékvizsgálat /értékvédelmi dokumentáció/: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, művészettörténész, régész) bevonásával az 5. számú melléklet szerinti tartalommal.

3. A helyi védelemhez kapcsolódó önkormányzati kötelezettségek

9. §

(1)  A helyi területi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett területen végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott területi sajátosság, mint építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területen a telkek és utcák struktúrája meg nem változtatható.

(3) A helyi egyedi értékvédelem alatt álló építmény részleges bontása a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság egyetértése, teljes bontása az egyedi értékvédelem megszűnése, illetve veszélyhelyzet megelőzése vagy hatósági kötelezés esetén valósítható meg.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. §

1. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti településképi vagy

műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

2. Tulajdonosi kötelezettség:

1. A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
2. A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni csak az építmény egyedi értékvédelmének megszűnése után lehet.

3. A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy részleges bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatása illetve rendeltetésváltozást érintően a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság egyetértésével lehet.

III.             FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. §

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít  meg.
2. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása a 6. melléklet szerinti.

IV.             FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12. §

1. Az egyéb hagyományos telkes területek (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
   2. tetőhéjazat: Felújítás során, azbesztet tartalmazó-, bitumenes- vagy műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag trapézlemez alkalmazása tilos. (Fém trapézlemez csak ipari- és gazdasági csarnok épület tetején alkalmazható.)
   3. Lábazaton és nyíláskereteknél tilos a tört kerámia és szabálytalan (pókhálószerű) kőlap burkolat alkalmazása.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények

13. §

1. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. beépítés telepítési módja: helyi építési szabályzat szerint.
   2. jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: helyi építési szabályzat szerint.
   3. tömegformálásra: Új épületnél vizsgálni kell az épített környezethez való illeszkedést.
   4. színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat legalább az utcáról látható, jellemző nézeteinek teljes felületén kell a színezést egyszerre elvégezni.
   5. kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
   6. kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Ha a meghatározott területre jellemző, akkor a támfalszerű (nem áttört, tömör fal, változó magasságban a terephez igazodóan) kerítés-kialakítást kell folytatni. Ebben az esetben a meglévő szomszédokhoz való igazodás miatt magasabb is lehet 2,0 m-nél.
2. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken vakolt és festett felületképzésnél tilos az eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása. Részleges – legalább az utca felől látható teljes homlokzati nézetet sem fedő - festés tilos.
   2. homlokzatképzésre: A meglévő épületeken - részében, vagy egészében - tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola, közművezeték, klíma berendezés) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
   3. zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
3. Megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. Közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját csak településképi bejelentési határozat megengedő rendelkezése esetén, de elsődlegesen az épülettömeg telek belseje felé bővítése javasolt.
   2. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése.
   3. Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
   4. Az épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
   5. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
   6. Igény esetén, zártsorú beépítési módnál, településközponti helyzetben a városias látvány felé törekedve megengedhető az épületek egybeépítése, szintszámának emelése a HÉSZ övezeti előírásainak keretein belül.

8. A helyi területi értékre vonatkozó építészeti követelmények

14. §

1. A helyi védett területi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
   1. Kötelező követelmény:

aa) A történelmileg kialakult telek-struktúra, telekosztás, az értéket képviselő telekforma, az értéknek tételezett beépítési mód megtartása kötelező.

ab) Az eredeti utcai kerítés, helyreállítása, új  utcai kerítés építése esetén az épülethez és a lehatárolt területen levőkhöz igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése  kötelező.

2. Tiltó követelmény:

ba) Védett, és fokozottan védett területen az utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az ingatlanon is.

bb) Védett, és fokozottan védett területen az épületek előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

bc) Utcai homlokzaton (fal- és tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó, műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró oszlop elhelyezése tilos.

2. A helyi védett közterületen műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
   1. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
   2. A védett értéken való munkálatokba szükség szerint vagy hatósági előírás esetén restaurátor szakember bevonása szükséges.

9. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények

15. §

(1)A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Kötelező követelmény:

aa) A történelmileg kialakult értéket képviselő homlokzatképzés, épületrészlet, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.

ab) Kötelező a meglévő magastető forma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.

ac) Az eredeti utcai kerítés – ha a védelem a kerítésre is kiterjed -  megtartása, kötelezően megtartandó, új kerítés építése esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

b)Tiltó követelmény:

ba) A védett épületeken - részében, vagy egészében - tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket.

bb) Utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.

bc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

bd)A magastetőn nem építhető aránytalan, nem megfelelő anyaghasználatú kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.

be) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró közműoszlop, vagy -berendezés elhelyezése tilos.

3. Megengedő követelmény:

ca) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése.

cb) Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.

cc) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett a belső értékek meghagyása mellett.

cd)A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.

ce) Igény esetén, zártsorú beépítési módnál, településközponti helyzetben a városias látvány felé törekedve megengedhető az épületek egybeépítése, szintszámának emelése a HÉSZ övezeti előírásainak keretein belül.

(2)A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

1. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
2. A védett értéken való munkálatokba szükség szerint vagy hatósági előírás esetén restaurátor szakember bevonása szükséges.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. §

1. Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:

Igazodjon a Történelmi Borvidék Kultúrtáj világörökségi területére előírt településképi szempontokhoz.

2. Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
   1. A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen elvileg lehetséges, de a világörökségi helyszínen nem. A világörökségi helyszín védőövezetében is törekedni kell a hálózat felszín alatti vezetésére.
   2. Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
3. Nem alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
   1. A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
   2. A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
4. A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba ajánlott átépíteni.

11. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezése

17. §

1. Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

1. csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, építész vagy grafikai terv alapján.
2. kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
3. épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

2. Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
3. A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
4. A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
5. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan (de nem műanyag kábeltakaróval) kell vezetni.
6. Közterületen, vagy nem épületen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, közlekedést nem zavaró módon, melynek magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
7. Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
8. Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
9. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

1. az elhelyezési magasság,
2. a betűnagyság és
3. a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását, előzetesen építész vagy grafikai terven bemutatva.

10. Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. §

1. A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi helyszín) lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete, 1. pontja szerint) rendelkezései szerint nem helyezhető el.
2. Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 5 m2 felületen.
3. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
4. Egyéb területen lévő magáningatlanokon max. egy reklámhordozó és reklám helyezhető el:
   1. max. 1 m2 felülettel,
   2. anyaghasználata, elhelyezésének módja: Az ingatlan közterületi kerítésének részeként, utcai felületére tehető a reklám. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni.
5. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:
   1. Jelentős esemény, tájékoztatás és veszélyhelyzet esetén lehetséges

13. Utcabútorokra vonatkozó településképi követelmények

19. § A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi helyszín) lévő közterületen utcabútort (köztárgyak, vendéglátó egységekhez tartozó bútorok, árnyékolók, stb.) elhelyezni csak építész vagy grafikai terv alapján a helyi főépítész jóváhagyásával lehet.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. §

1. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
2. Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
3. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el!

V.                FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. Rendelkezés a szakmai konzultációról

21. §

1. A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
2. Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás alá vont eseteket.
3. A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság látja el.
4. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.

VI.             FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre

22. §

1. Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
   1. a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
   2. a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
   3. műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
   4. egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

17. A bejelentési eljárás részletes szabályai

23. §

1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
4. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
5. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

VII.          FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

24. §

1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
   1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
   2. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;
2. A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

25. §

1. Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
   1. első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,
   2. második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.
2. A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy a nem bontási engedélyköteles építmény elbontására kötelezheti.
3. Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

26. §  A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.

VIII.       FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

27. §  Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

28. §

1. Az Önkormányzat a jelen rendelet 1-2. számú mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében a védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

1. A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
2. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
3. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. Javaslattevő a helyi főépítész.
4. A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
5. A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
6. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
7. Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény  13/A. §-ában foglaltak szerint.

Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

IX.             FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. §  Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

30. §  E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

31. § Hatályát veszti

1. Tokaj Város Önkormányzatának az építészeti értékek helyi védelméről szóló 17/1996. (XII. 30.) önkormányzati rendelete.

2. Tokaj Város Önkormányzatának a Tokaj városképi védelméről szóló 21/2015. (XII.11.)

önkormányzati rendelete.