Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (IV.30.) önkormányzati rendelete
az egyes önkormányzati jelképekről, Tiszaújváros nevének felvételéről és azok használatáról
Hatályos: 2015. 05. 01Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015 (IV.30.) önkormányzati rendelete
az egyes önkormányzati jelképekről, Tiszaújváros nevének felvételéről és azok használatáról
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A címer, zászló, valamint a polgármesteri jelkép leírása
1. §
A város címere
2. §
A város zászlója
3. §
Polgármesteri jelkép
Az egyes önkormányzati jelképek használatának köre
4. § A rendelet hatálya kiterjed Tiszaújváros közigazgatási területén az állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyekre és a székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyekre.
5. § (1) A város címerét és egyszerűsített címerét csak, mint a városra utaló és díszítő jelképet lehet használni.
(2) A város címerét - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként kizárólag az alábbi esetekben lehet használni:
a) a Városháza, az önkormányzat szervei, valamint intézményei épületein és tanácskozó termeiben, a város honlapján,
b) a Képviselő-testület és annak bizottságai vagy a Polgármesteri Hivatal által kiadott kiadványokban, felhívásokban, előterjesztéseken, terveken,
c) a Képviselő-testület és annak bizottságai, választott tisztségviselői által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, emlékplaketteken, jelvényeken,
d) az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiban és idegenforgalmi propagandájában,
e) a Képviselő-testület és annak bizottságai, a választott tisztségviselői, a jegyző, az osztályok részére készített levélpapíron, valamint az önkormányzati képviselők, a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak névkártyáin, a képviselők e minőségben végzett tevékenysége során.
(3) A közterület-felügyelők a város címerét engedély nélkül, az egyenruhájuk bal felső karján viselhetik.
6. § (1) Kizárólag engedéllyel lehet a város címerét, egyszerűsített címerét utaló vagy díszítő jelképként használni vagy alkalmazni az alábbi esetekben:
a) a városban működő intézmények és társadalmi szervezetek által kiadott és az intézmény, illetve a társadalmi szervezet életét, történelmét, fejlődését bemutató kiadványokon,
b) bármilyen a várost érintő nem önkormányzati kiadványokon,
c) a városban rendezett jelentősebb kulturális és szakmai rendezvényeken, nemzetközi és országos méretű sportrendezvényeken, bajnokságokon,
d) a városra utaló ajándék- és emléktárgyakon,
e) Tiszaújváros Város Önkormányzata gazdasági társaságainak, intézményeinek rendezvényein, egyes járművein,
f) az a)-e) pontokban nem említett egyéb esetekben.
(2) A város címerének, egyszerűsített címerének használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát.
(3) Nem lehet a város címerét, egyszerűsített címerét védjegyként felhasználni, illetőleg ilyen célra engedélyt kiadni.
(4) Nem használhatja a város címerét tevékenysége során, valamint szimbólumrendszerében, kiadványain, szórólapjain, más reklámhordozóin
a) politikai szervezet,
b) olyan szervezet, amely Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületé-ben képviselteti magát.
7. § (1) A város zászlója engedély nélkül használható:
a) a Városháza, az önkormányzat és szervei, intézményei épületén, tanácskozó termeiben, a választott tisztségviselők irodájában, a képviselő-testületi üléseken,
b) a Városháza előtti árbocon felvonva, az állami és nemzeti ünnepeken, az önkormányzat rendezvényein és ünnepségein,
c) a város életében jelentős helyi önkormányzati események alkalmával,
d) a középületek és közterületek fellobogózásáról szóló rendeletben meghatározott esetekben.
(2) Kizárólag engedéllyel lehet a város zászlóját használni:
a) a város életében jelentős helyi, országos vagy nemzetközi – nem önkormányzati rendezésű – események alkalmával,
b) megkülönböztetésül több település részvételével tartott rendezvényeken,
c) az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei rendezvényein,
d) az (1) bekezdésben nem említett egyéb esetekben.
(3) A város zászlajának használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát.
8. § (1) A polgármesteri jelkép – amennyiben a polgármester szükségesnek tartja – viselhető:
a) a város jeles ünnepein,
b) a Képviselő-testület ünnepi ülései alkalmával,
c) a város bel- és külföldi kapcsolattartásai során, nemzetközi megállapodás, testvérvárosi kapcsolatok okmányainak aláírásakor,
d) a város életében kiemelkedő események alkalmával,
e) több település részvételével tartott rendezvényeken a városon kívül is.
(2) A polgármesteri jelkép viselésére az alpolgármester is jogosult, amennyiben a polgármestert helyettesítve jár el.
Az egyes önkormányzati jelképek használatának rendje
9. § (1) A város címerét az 1. §-ban meghatározott teljes vagy egyszerűsített formájában, hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, színeinek, arányainak megtartása mellett szabad ábrázolni, előállítani, alkalmazni és felhasználni.
(2) A város címerét, egyszerűsített címerét – külön engedéllyel – csak olyan mértékig szabad kicsinyíteni, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.
(3) Nyomdai termékeknél – külön engedéllyel – indokolt esetben a város címere, egyszerűsített címere fekete-fehér színben is használható.
(4) Indokolt esetben engedélyezhető továbbá, hogy a címert, egyszerűsített címert a tárgy anyagának színében (fém, bőr) készítsék el és használják fel.
(5) A címer elemei – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – önállóan nem alkalmazhatók.
(6) A város zászlója, mint utaló és díszítő jelkép a középületek, illetve közterületek fellobogózása során történő használata alkalmával az időjárás viszontagságait jobban tűrő - az állami zászló anyagával és méretével megegyező - anyagból is készülhet, továbbá e zászlókon - a címer kivételével - az arany szegély és az arany rojt használata sem kötelező.
Az egyes önkormányzati jelképek használatának engedélyezése
10. § (1) Az egyes önkormányzati jelképek fenti rendelkezések szerinti felhasználását, alkalmazását vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását a polgármester engedélyezi.
(2) A kiadott engedély érvényessége szólhat:
a) egyszeri esetre (rendezvényre, alkalomra),
b) meghatározott időpontig történő felhasználásra,
c) meghatározott mennyiségű címerrel díszített termék, emléktárgy, jelvény, kiadvány előállítására,
d) visszavonásig történő felhasználásra, alkalmazásra.
(3) A polgármester az engedély kiadását indokolással megtagadhatja.
(4) Az engedélyezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók.
11. § Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező (felhasználó) megnevezését, címét, illetve székhelyét,
b) az egyes önkormányzati jelkép felhasználásának célját,
c) az előállítandó termék, kiadvány mennyiségét,
d) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módját,
e) az önkormányzati jelkép használatának időtartamát,
f) az önkormányzati jelkép felhasználásáért felelős személy nevét és beosztását.
12. § Az önkormányzati jelkép használatáról szóló engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult megnevezését, címét, illetve székhelyét,
b) az engedélyezett felhasználási cél megjelölését,
c) az engedély érvényességének határidejét,
d) előállítás esetén az engedélyezett termék, kiadvány mennyiségét,
e) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatal módjával kapcsolatos esetleges kikötéseket,
f) a felhasználással kapcsolatos egyéb kikötéseket.
13. § (1) Az önkormányzati jelkép használatát, alkalmazását vagy előállítását nem lehet engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy a forgalomba hozatal módja vagy körülményei a várost vagy a város lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti.
(2) A kiadott engedélyt vissza lehet vonni, ha a felhasználó az e rendeletben vagy a részére kiadott engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, illetőleg a megállapított határidőre kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Az önkormányzati jelképnek az emléktárgyakon, érméken, jelvényeken, más tárgyakon és kiadványokon történő felhasználásához az e rendelet alapján kiadott engedély nem mentesíti a kérelmezőt a jogszabályok által a termék, jelvény, kiadvány tervezésére, előállítására, forgalomba hozatalára előírt egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól.
A „Tiszaújváros” név használatáról
14. § (1) Azon természetes és jogi személyek, akik (amelyek)
a) megnevezésükben,
b) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon vagy egyéb terméken Tiszaújváros település nevét használni kívánják, engedélyt kötelesek kérni.
(2) A „Tiszaújváros” nevet vagy annak bármely toldalékos formáját (a továbbiakban együtt: „Tiszaújváros” név) az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott megjelölt célra engedéllyel vehetik fel vagy használhatják (a továbbiakban együtt: névhasználat).
(3) Nem engedélyköteles
a) az a névhasználat, amely jogszabályon alapul,
b) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, intézmények, egyéb szervezetek névhasználata,
c) a közösségi közlekedési eszköz állomása, megállóhelye nevének feltüntetésével megvalósuló névhasználat.
(4) A névhasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárás díjmentes.
(5) A névhasználat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú hatáskört a polgármester gyakorolja.
(6) Az engedélyezési eljárás során a Ket. rendelkezései az irányadók.
(7) A névhasználat iránti kérelmet írásban, illetékmentesen a polgármesterhez kell benyújtani.
(8) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező (felhasználó) megnevezését, címét, illetve székhelyét,
b) a kérelmező tevékenységi körét,
c) a kérelmezett névhasználat időtartamát,
d) a kérelmezett névhasználat célját,
e) a kérelmezett névhasználat módját, ennek keretében a megnevezés teljes szövegét, amennyiben a kérelmező a „Tiszaújváros” nevet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból kívánja használni.
(9) A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
a) a szervezet létesítő okiratának eredeti vagy másolati példányát, amennyiben a kérelmező nem természetes személy,
b) az embléma, jelvény, kiadvány, dísz- vagy emléktárgy, egyéb termék színes tervét – a tényleges méret és a nagyítás vagy kicsinyítés léptékének feltüntetésével – amennyiben a kérelmező a „Tiszaújváros” nevet az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból kívánja használni.
(10) A névhasználat csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező
a) természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye, nem természetes személy székhelye, telephelye, vagy fióktelepe Tiszaújváros közigazgatási területén található, vagy
b) tevékenysége, működése jellemző módon Tiszaújvároshoz kötődik.
(11) A névhasználat engedélyezését meg kell tagadni, amennyiben:
a) a névhasználat célja, módja vagy körülményei
aa) jogszabályba ütköznek,
ab) bizonyíthatóan az önkormányzat, vagy a település lakosságának jogait, jogos érdekeit sértik vagy veszélyeztetik, vagy egyéb ok miatt méltatlanok,
ac) közrendbe, közerkölcsbe ütközik,
b) a kérelmezett névhasználat a kérelem elbírálását megelőzően más részére már engedélyezett névhasználattól nem különbözik,
c) ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához más kérelmező már engedélyt kapott, vagy a nevet már jogszerűen használja,
d) olyan kérelmező kéri, akitől a névhasználat jogát a döntésre jogosult megvonta.
(12) A névhasználat – az irányadó jogszabályokra, más hatósági engedélyekre is figyelemmel –
a) határozatlan, vagy határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig,
b) a tevékenység folytatásának, vagy a kérelmező működésének idejére,
c) egy vagy több alkalomra engedélyezhető.
(13) A névhasználati engedélyben a használat módjára nézve feltételek, kikötések, egyéb előírások is megállapíthatók.
(14) A névhasználati engedély tartalmazza:
a) a jogosult megnevezését, címét, illetve székhelyét,
b) a névhasználat időtartamát,
c) a névhasználat célját,
d) a névhasználat módját,
e) a névhasználat díjmentességére történő utalást,
f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,
g) a névhasználattal kapcsolatos esetleges feltételeket, kikötéseket, előírásokat.
(15) Tiszaújváros nevének használata során mindenki köteles megőrizni annak tekintélyét és méltóságát.
(16) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, amennyiben
a) a kérelmező
aa) a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,
ab) az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi,
b) a (11) bekezdés a) pontjában meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.
(17) Az engedély nélkül folytatott névhasználatot meg kell tiltani.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba.
(2) A városi címer, zászló és Tiszaújváros nevének használatára a rendelet hatályba lépését megelőzően feljogosítottaknak engedély iránti kérelem benyújtása nem kötelező.
(3) Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (VI.05.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a következő 25. ponttal egészül ki: „25. dönt a címer, a zászló, a polgármesteri jelkép és Tiszaújváros név használatának engedélyezéséről.”.
(4) Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 19/2013. (VII.05.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Közösségi együttélés szabályait sértő magatartást tanúsít az, aki a város címerét, zászlaját, a polgármesteri jelképet és Tiszaújváros nevét engedély nélkül, engedélytől eltérően, vagy annak méltóságát sértő módon használja, a város címerét, zászlaját, a polgármesteri jelképet engedély nélkül, vagy attól eltérően, nem hiteles alakban előállítja vagy hozza forgalomba.”.
(5) Hatályát veszti Tiszaújváros Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes önkormányzati jelképekről és azok használatáról szóló 32/2000. (X.13.) rendelete.