Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015 (VI.1.) önkormányzati rendelete
az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról
Hatályos: 2019. 06. 01- 2020. 02. 29Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015 (VI.1.) önkormányzati rendelete
Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról
2019-06-01-tól 2020-02-29-ig
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A támogatás célja, formái
1. § (1) Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásának célja a Tiszaújvárosban született, illetve hosszabb ideje a városban élő, itt dolgozó, és letelepedni kívánó fiatalok első lakáshoz jutásának elősegítése.
(2) Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatása egyszeri kamatmentes visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható. A visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás csak együttesen kérelmezhető. A támogatás első lakástulajdon megvásárlásához használható fel.
2. A rendelet személyi hatálya
2. §[1] A rendelet személyi hatálya kiterjed a Magyarországon élő nagykorú magyar állampolgárokra, a bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert házasokra, élettársi kapcsolatban élő, egyedülálló, vagy egyedül élő személyekre.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Élettársi kapcsolat: közjegyzői okirattal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolt kapcsolat.
2. Együttköltöző: a támogatást kérelmező és a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozók, akik a támogatással vásárolt lakásba költöznek.
3. Nem tekinthető biztosítottnak a visszafizetés, különösen, ha egyik kérelmező sem rendelkezik legalább 3 hónapos munkaviszonnyal vagy más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelemmel.
Nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak akkor sem, ha akár mindkét fél, akár az egyik fél fennálló munkaviszonya ellenére a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át, kivéve, ha a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozók valamelyike nyilatkozatban vállalja a törlesztő részletek megfizetését és jövedelemigazolással igazolja, hogy olyan jövedelemmel rendelkezik, mely biztosítja a visszafizetést.
4. Jövedelem: jövedelem alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell érteni.
4. A támogatásban részesíthetők köre
4. § (1) Első lakástulajdon megszerzéséhez támogatásban részesíthető az a szociálisan rászoruló, Tiszaújváros közigazgatási területén lakást vásárolni szándékozó kérelmező, aki
a) a kérelem benyújtásának időpontjában – házastársak, élettársak esetén legalább az egyik fél – a 40. életévét még nem töltötte be, és
b) házastársak, élettársak esetén legalább egyikük
ba) Tiszaújvárosban lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, vagy
bb)[2] legalább egy év folyamatos tiszaújvárosi keresőtevékenységgel
rendelkezik.
(2) Nem jogosult támogatásra a kérelmező, ha
a) a támogatásra irányuló kérelmében, illetve vagyonnyilatkozatában olyan valótlan adatokat közöl, melyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek,
b) a támogatást nem Tiszaújváros közigazgatási területén vásárolt lakáshoz kívánja felhasználni,
c) vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján az önkormányzati támogatás visszafizetése nem biztosított,
d) saját maga, házastársa, élettársa 2 millió Ft értéket meghaladó lakástulajdonnal vagy tulajdonrésszel rendelkezik, melyet adó- és értékbizonyítvánnyal igazol,
e) első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásában házastársak, élettársak esetén legalább az egyikük már részesült,
f) egyeneságbeli rokontól vásárolja a lakást,
g)[3] az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyedül élő, vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 600%-át, családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 500%-át meghaladja,
h) a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát teljes egészében már kiegyenlítette,
i) az önkormányzat felé fennálló bármilyen adó- vagy egyéb tartozással –házastársak, élettársak esetén akár egyikük – rendelkezik.
5. A támogatás mértéke
5. § (1) Az első lakástulajdon megszerzése esetén a kérelmező első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásaként legfeljebb 750 E Ft kamatmentes visszatérítendő és 500 E Ft vissza nem térítendő támogatásban részesülhet.
(2) A kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetésének időtartama a támogatási összegnek megfelelően az alábbiak szerint alakul:
a) 100.000 Ft kamatmentes visszatérítendő támogatásig 1 év,
b) 101.000-300.000 Ft kamatmentes visszatérítendő támogatásig 3 év,
c) 301.000-500.000 Ft kamatmentes visszatérítendő támogatásig 5 év,
d) 501.000-750.000 Ft kamatmentes visszatérítendő támogatásig 7 év.
(3) A támogatás teljes összegű visszafizetéséig a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás biztosítására az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a támogatási szerződés megkötését követően a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
6. A kérelem benyújtása
6. § (1)[4] Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatása iránti kérelmeket az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon írásban – személyesen vagy postai úton –, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani. A kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:
a) lakásvásárlást igazoló – 60 napnál nem régebbi – adásvételi szerződés,
b) a kérelmező és az együttköltöző családtagok vagyoni és jövedelmi viszonyairól szóló igazolások és egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges nyilatkozatok,
c) a 4. § (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek meglétét bizonyító igazolások,
d) annak igazolása, hogy a kérelmező az önkormányzat felé fennálló bármilyen adó- vagy egyéb tartozással nem rendelkezik.
(2) A kérelmeket március 1. és november 30. közötti időszakban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti, Szociális és Sport Osztályán. A kérelmek benyújtása minden évben az alábbiak szerint lehetséges:
a) március 1-jétől március 31-ig,
b) április 1-jétől május 31-ig,
c) június 1-jétől július 31-ig,
d) augusztus 1-jétől szeptember 30-ig,
e) október 1-jétől november 30-ig.
7. A kérelem elbírálása
7. § (1) Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásáról a 2. melléklet szerinti pontrendszer alapján a polgármester a kérelem benyújtását követő 60 napon belül dönt.
(2) A támogatás éves keretösszege a mindenkori költségvetés lehetőségeinek függvényében kerül meghatározásra, mely időarányosan kerül felhasználásra. Amennyiben az adott időszakra eső keret nem kerül felhasználásra, a maradvány a következő időszakra átvihető.
(3) Amennyiben a beérkezett kérelmek alapján megítélhető támogatás összege meghaladja a rendelkezésre álló időarányos keret összegét, a következő bírálati időszak keretéből a szükséges fedezet átcsoportosítható.
(4) A támogatásra való jogosultság elbírálásakor az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pont, a 4. § (1a)-(1c) bekezdés és a 10. § (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. A támogatás folyósításának rendje
8. § (1) A támogatott köteles az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatását megállapító határozat kézhezvételét követő 60 napon belül támogatási szerződést kötni az önkormányzattal.
(2) A támogatási szerződésnek a támogatóra, valamint a támogatott személyekre vonatkozó adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a támogatás jogcímét és összegét,
b) a támogatás biztosításának és visszafizetésének feltételeit,
c) a szerződésszegés jogkövetkezményeit.
(3)[5] A visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatás összege az önkormányzat által meghatározott pénzintézet központi számlaszámára kerül átutalásra a pénzintézeti kölcsönszerződés és a családi otthonteremtési kedvezmény nyújtására vonatkozó szerződés másolatának becsatolását követően.
(4)[6] A támogatás kiutalására a támogatás visszafizetését biztosító, az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom széljegyre történő bejegyzését követően kerül sor.
A támogatás kiutalásának feltétele, hogy a jogosult a támogatási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom széljegyre történő bejegyzését igazoló 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot az önkormányzat részére benyújtsa.
(4a)[7] Az adásvétel bármely okból történő meghiúsulása esetén, a jogosult köteles a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatást egy összegben, a meghiúsulás okának felmerülésétől számított 30 napon belül az önkormányzat részére visszafizetni. Amennyiben a jogosult a kiutalt visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást határidőben nem fizeti vissza, úgy az önkormányzat a támogatások jogi úton történő behajtásáról gondoskodik.
(5)[8] A támogatás a támogatási szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül vehető igénybe. E határidő eredménytelen leteltét követően az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatására való jogosultság, valamint a támogatási szerződés megszüntetésre kerül. A határidő leteltét követően igazolásnak helye nincs, azonban a kérelem újból benyújtható.
9. A támogatás törlesztése, felhasználása, részletfizetési kedvezmény
9. § (1) A kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetése alól felmentés nem adható.
(2) A támogatást a támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt a támogatási szerződés megkötését követő második hónaptól kezdve minden hónap 15. napjáig havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.
(3) A támogatás folyósításáról, a törlesztő részletek befizetéséről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A nyilvántartás alapján ellenőrzi a határidőre történő befizetések megtörténtét, mulasztás esetén késedelmi kamatot számol fel.
(4) Fizetési késedelem esetén a támogatásban részesülők a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti késedelmi kamatot kötelesek megfizetni.
(5)[9] A kamatmentes visszatérítendő támogatás visszafizetését követően a jelzálogjog és az annak biztosítására bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(6) A támogatások futamidő lejárta előtti, egy összegben történő visszafizetése az alábbiak szerint engedélyezhető:
a) a futamidő felének letelte előtt a visszatérítendő támogatás fennmaradó részét és a vissza nem térítendő támogatás időarányos részét a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni,
b) a futamidő második felében a visszatérítendő támogatás fennmaradó részét és a vissza nem térítendő támogatás időarányos részét kamatmentesen kell visszafizetni.
(7) A támogatás futamidő lejárta előtti visszafizetését írásbeli kérelemre a polgármester engedélyezi.
10. § (1) A támogatást csak az e rendeletben, illetve a támogatási szerződésben meghatározott célra lehet felhasználni.
(2) A visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást a támogatott egy összegben a mindenkor érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben köteles az önkormányzat részére visszafizetni,
a) ha a támogatást meghatározott céltól eltérően használta fel, vagy
b) valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával részesült a támogatásban, vagy
c) a támogatással érintett lakásra vonatkozó tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetéséről a támogatás megállapításától számított 60 napon belül nem gondoskodik, vagy
d) a futamidő alatt a Polgármesteri Hivatal tudomására jut, hogy a támogatással érinett ingatlanban nem tartózkodik életvitelszerűen.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat a Polgármesteri Hivatal ellenőrizheti.
11. § (1) Amennyiben a támogatott 3 havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy nem a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesít, és ezen tartozását írásos felszólítás ellenére sem rendezi, a Polgármesteri Hivatal a visszatérítendő támogatás teljes összegére gondoskodik a végrehajtási eljárás megindításáról.
(2) A törlesztőrészletek befizetésének elmulasztásából eredő hátralék rendezése érdekében a polgármester – a támogatott kérelmére – részletfizetési kedvezményt engedélyezhet annak a támogatottnak, akinek a hátraléka az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, és
a) a támogatási szerződése már lejárt, vagy
b) a támogatási szerződése még nem járt le, de már legalább 3 havi törlesztőrészletnek megfelelő összegű hátralékot halmozott fel.
(3) A támogatott részére a tőketartozás, a késedelmi kamat, valamint az önkormányzat által kifizetett végrehajtási eljárás során felmerült költségek összegére
a) maximum 6 havi részletfizetési kedvezmény nyújtható, ha a tartozás összege 50.000 Ft alatti,
b) maximum 12 havi részletfizetési kedvezmény nyújtható, ha a tartozás összege 50.001-300.000 Ft közötti,
c) maximum 18 havi részletfizetési kedvezmény nyújtható, ha a tartozás összege 300.001-500.000 Ft közötti.
(4) Részletfizetési kedvezmény a végrehajtási eljárásban indított peres és nem peres eljárásban is nyújtható, mely során intézkedni kell a végrehajtási eljárás szüneteltetéséről.
(5) A hátralék egy összegben történő megfizetése esetén a késedelmi kamat elengedhető, melyről a polgármester dönt.
(6) A részletfizetési megállapodásban megállapított havi törlesztő részlet mellett a támogatottnak a tárgyhavi törlesztő részletet is fizetnie kell.
(7) A részletfizetési megállapodásban meghatározott törlesztő részlet egy havi elmaradása esetén az önkormányzat a részletfizetési megállapodást külön értesítés nélkül felmondottnak tekinti, és a hátralék behajtására végrehajtási eljárást kezdeményez. A támogatott részére a részletfizetési megállapodás ideje alatt és annak lejártát követő 2 éven belül további részletfizetési kedvezmény nem adható.
10. Változás a szerződő felek személyében,
jelzálogjog átjegyeztetése
12. § (1) Indokolt esetben bármelyik támogatásban részesített kedvezményezett a polgármester jóváhagyásával a támogatási szerződésből elbocsátható.
(2) Ezen hozzájárulás kizárólag akkor adható meg, ha a házasság jogerős felbontása, vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a vagyonközösség megszüntetése céljából a volt házastárs/élettárs részére történik az ingatlan elidegenítése, aki a támogatás visszafizetésére úgy vállal kötelezettséget, hogy annak vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján az eredeti szerződési feltételek szerint eleget is tud tenni.
(3) A támogatással szerzett ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik ingatlanra történő átjegyeztetéséhez abban az esteben adható hozzájárulás, ha a támogatott a támogatással szerzett lakástól Tiszaújváros közigazgatási területén nagyobb alapterületű vagy értékesebb lakást vásárol.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester döntése alapján a támogatási szerződést módosítani kell.
11. Záró rendelkezések
13. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Hatályát veszti Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a lakásépítés és -vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszeréről szóló 19/2006. (III.29.) rendelete.
Dr. Juhos Szabolcs s. k. Bráz György s. k.
jegyző polgármester
Módosította: 14/2019. (V.30.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2019. 06.01-től.
Módosította: 14/2019. (V.30.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. 06.01-től.
Módosította: 14/2019. (V.30.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. 06.01-től.
Módosította: 14/2019. (V.30.) rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. 06.01-től.