Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

(1)    A rendelet célja Tiszaújváros sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

1. a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3. a településképi követelmények szabályozásával,
4. a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozásával,
5. a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
6. a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás) rögzítésével,
7. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
8. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)    A helyi védelem célja Tiszaújváros településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

          A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

2. A rendelet hatálya

2. §

1. A rendelet területi hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – Tiszaújváros teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A településképi bejelentési eljárás területi hatálya a 28. § a) és b) pontja tekintetében Tiszaújváros – a rendelet 2. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe.
3. A reklám és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a rendelet hatálya Tiszaújváros közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.
4. A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki, vagy amely Tiszaújváros közigazgatási területén jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött, vagy anélkül végezhető építési tevékenységet kíván végezni, azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, vagy a (3) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki, továbbá az ingatlan tulajdonosaira, használóira, valamint az építtetőre.

3. A rendelet mellékletei és függelékei

3. §

1. A rendelet mellékletei:

1. melléklet        Tiszaújváros egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1. melléklet    Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2. melléklet    Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet        Tiszaújváros településképi szempontból meghatározó területei

2.1. melléklet    Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

2.2. melléklet    Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

3. melléklet        Tiszaújváros településkép védelme szempontjából kiemelt területei

3.1. melléklet    A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

1. 2.melléklet    A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke
2. 3. melléklet    Közművelődési intézmények jegyzéke

4. melléklet        Ültetési távolságok

(2)    A rendelet függelékei:

1. függelék        Településképi véleményezési eljárás megindításához szükséges kérelem

2. függelék        Településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelem

3. függelék        Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek

3.1. függelék     Régészeti lelőhelyek

4. függelék        Nemzetközi, országos és helyi jelentőségű természeti értékek

4.1. függelék     Natura 2000 területek

4.2. függelék     Tájvédelmi körzet

4.3. függelék     Nemzeti ökológiai hálózat

4.4. függelék     Helyi természetvédelmi terület

5. függelék        Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

5.1. függelék     Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

5.2. függelék     A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet alapján

5.3. függelék     A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet alapján

6. függelék        Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

6.1. függelék     Lombos fafajok

6.2. függelék     Tűlevelű fajok (fenyők)

6.3. függelék     Lombos cserjék

4. Értelmező rendelkezések

4. §

A rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: utcai felületének legalább egyharmadában átláthatóságot biztosító kialakítású kerítés;
2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 m² látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 m-től 3,5 m magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 m², látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
4. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kerékpártároló, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
5. illeszkedés elve: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus;
6. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
7. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
8. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
9. más célú berendezés:  többek között a pad, a kerékpárállvány, kerékpártároló, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, favédő rács és henger, valamint  a közterületi illemhely;
10. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
11. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
12. településkapu: ahol a különböző közlekedési eszközzel (közúti, vasúti, vízi, kerékpáros, vagy gyalogos) érkezők először lépnek be a települési szövetbe;
13. történeti települési terület: a Második Katonai Felmérésen települési területként ábrázolt terület;
14. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

15. építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés;
16. hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;
17. településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet;
18. településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;
19. településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

5. §

(1)    Az illeszkedés elvét kell érvényesíteni valamennyi építési tevékenység esetében.

(2)    Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a)      környezetéhez igazodik,

b)      a város építészeti karakterét megőrzi,

c)      a meglévő formakultúrát megtartja,

d)      léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e)      a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. Fejezet

A helyi védelem

6. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. §

(1)    A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a)      meghatározása, dokumentálása,

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)      megőrzése, megőriztetése és

d)      a lakossággal történő megismertetése.

(2)    Helyi védelem alá helyezés elrendeléséhez szükséges követelmények az alábbiak:

a)      értékvizsgálati lap elkészítése az alábbi tartalommal:

aa)    cím,

ab)    helyrajzi szám,

ac)    védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,

ad)    védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása (amennyiben ismert),

ae)    védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,

af)     fénykép(ek),

ag)    alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,

b)      településképi rendelet módosításának tervezete,

c)      eljárásrendi követelmények teljesítése:

ca)    partnerségi véleményezés lefolytatása,

cb)    államigazgatási szervi véleményezés lefolytatása.

(3)    Helyi védelem megszüntetésére az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:

a)      Műszaki indokok alapján, vagy életveszély-elhárítása miatt, vagy a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy jelentős települési érdekből.

b)      A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént. Az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészítéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről, továbbá az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről a főépítész gondoskodik.

c)      A megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

(4)    Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Tiszaújváros Város Önkormányzata kezdeményezhet.

(5)    A kezdeményezésnek az alábbi követelményeket tartalmaznia kell:

a)      az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),

b)      a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),

c)      a kezdeményezés rövid indoklása,

d)      a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása,

e)      a védendő elem ismert további adatai (különösen tulajdonosa, története, korábbi állapota).

(6)    A kezdeményezés a polgármesternek címezve e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és településképi rendelet egyeztetésére létrehozott felület véleményezésre szolgáló linkjére feltöltött írásos javaslattal adható be.

(7)    Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(8)    A helyi védelem nyilvántartása – a cím, a helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – a rendelet 1. mellékletében szerepel.

(9)    A védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

7. Az egyedi védelem meghatározása

7. §

(1)    Tiszaújváros egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)    Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a)      építmény egészére,

b)      építmény részletére,

c)      alkalmazott anyaghasználatra,

d)      tömegformálásra,

e)      homlokzati kialakításra,

f)       táj- és kertépítészeti alkotásra,

g)      egyedi tájértékre,

h)      növényzetre,

i)       szoborra, képzőművészeti alkotásra,

j)       utcabútorra.

8. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1)    Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a)      A védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.

b)      A védett elem, elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodnia kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

c)      A védett elemen, elemrészleten végzett építési tevékenység során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d)      A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

(2)    A védett elem, elemrészlet bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

9. §

(1)    Tiszaújváros településképi szempontból meghatározó területét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)    Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt településrészek együttes halmazát:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,

b)      a történeti települési terület,

c)      a kiemelt jelentőségű útvonalak menti terület,

d)      a településkapuk.

(3)    A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:

a)      a régészeti lelőhely területe,

b)      a helyi jelentőségű védett érték területe,

c)      a NATURA 2000 terület,

d)      a tájvédelmi körzet területe,

e)      az országos ökológiai hálózat – magterület,

f)       az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,

g)      a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

h)      a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

(4)    Történeti települési területnek minősül a Második Katonai Felmérésen települési területként ábrázolt terület, melyet a rendelet 2.2.B. melléklete tartalmaz.

(5)    A kiemelt jelentőségű útvonalak menti területet a rendelet 2.2.D melléklete ábrázolja. A kiemelt jelentőségű útvonalakat a rendelet 2.2.C melléklete sorolja fel.

(6)    Településkapunak minősül a településszövetbe való belépés pontja, melyet a rendelet 2.1. melléklete ábrázol. A vasútvonal tekintetében a vasútállomás környezete településkapunak számít.

(7)    A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, a rendelet 3.2. mellékletében ekként felsorolt elemek,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)      a kiemelt jelentőségű útvonalak menti terület.

(8)    A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, a rendelet 3.2. mellékletében ekként felsorolt elemek.

(9)    Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

10. §

(1)    Általános építészeti követelmények:

a)      A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:

aa)    erős, élénk, kontrasztos színű anyagok,

ab)    ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével a település történelmi anyaghasználatától idegen anyagok,

ac)    túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.

b)      A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:

ba)    rozsdásodó bádog,

bb)    műanyag.

c)      A nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:

ca)    domború üvegezés,

cb)    egymással nem harmonizáló anyagok,

cc)    igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.

d)      A világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:

da)    hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás,

db)    gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy az égbolt irányába irányított fény,

dc)    felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők, kivéve szobor, vagy emlékmű megvilágítása,

dd)    egyenetlen, magas intenzitású világítás,

de)    vidéki utakon a 0,3 cd/m² fénysűrűség, azaz 4 lux megvilágítás feletti világítás,

df)    a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.

11. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

11. §

(1)    A településképi szempontból meghatározó terület – a rendelet 2. melléklete szerinti – művi elemekkel érintett részén

a)      a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b)      az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c)      a minőségi anyaghasználatot,

d)      a harmóniát tükröző színezést,

e)      az előkertek rendezettségét,

f)       a kerítések összhangját,

g)      az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h)      a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

el kell érni.

(2)    A településképi szempontból meghatározó területek – a rendelet 2. melléklete szerinti – művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    Ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ab)    Oldalhatáron álló beépítési módnál utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ac)    A településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ad)    Eltérő építési módok találkozása esetén az érintett telek beépítési módját – amennyiben az a jelen szabályozással nem kezelhető – az illeszkedés elve határozza meg.

ae)    Tiszaújváros Szabályozási Terve szerinti kertvárosias, valamint falusias lakóterületen a telek az utcafronttól számítva maximum 40 m mélységben építhető be, a hátsókertre vonatkozó előírások betartása mellett.

b)      Tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.

c)      A kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)    Kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:

1.      Közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

2.      Pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

cb)    Vendéglátóegységek üzemeltetői az üzletük előtti közterületre közvetlenül a homlokzattal érintkezve, szezonális jelleggel a gyalogos közlekedés részére legalább 1,5 m széles gyalogos sávot meghagyva, kizárólag asztalokat, székeket, ezek fölé napellenzőt, valamint az előkert köré városképi követelményeknek megfelelő kerítést, vagy dísznövényeket helyezhetnek el.

d)      Kerítéskialakítás tekintetében:

da)    a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:

1.      forgalmi terhelések mérséklésére,

2.      történeti hagyományok megtartására,

3.      utcaképi illeszkedés biztosítására,

4.      építészeti koncepció érvényesítésére

tömör kerítés is kialakítható.

db)    A kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.      az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

2.      időtálló, minőségi anyaghasználat,

3.      élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

4.      elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.      növényzet alkotta kerítés lehetőségének biztosítása,

6.      balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése,

7.      kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

dc)    Nagyvárosias lakóterületen – az oktatási és egészségügyi létesítmények kivételével – kerítés nem létesíthető.

dd)    A Tisza-sziget területén kerítés nem építhető.

de)    Erdőterület közterület felőli telekhatárán kerítés nem létesíthető.

df)    Utcai kerítés építése nem kötelező.

dg)    Épített kerítés helyett élő sövénytelepítés megengedett.

dh)    Kertvárosias és falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb 1,80 m magas, áttört utcai kerítés létesíthető.

e)      Közterületalakítási terv tekintetében:

ea)    Közterületalakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület döntésében szereplő területre[1] [2] , a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével.

eb)    A közterületalakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni.

(3)    A településképi szempontból meghatározó területek – a rendelet 2. melléklete szerinti – művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények, az építészeti koncepció figyelembe vétele mellett az alábbiak:

a)      Az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    természetes (különösen kő, tégla, fa),

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű,

ae)    árnyalatában földszínű vagy fehér.

b)      A tömegformálás tekintetében bármely

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos,

bc)    funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c)      A homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)    díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    pasztellszíneket vagy fehér színt alkalmazó,

ce)    nyílásrendszerében rendezett,

cf)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d)      A zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat – 6. függelék – visszatükröző,

de)    a rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)    nem allergén és nem invazív fajokat – 5. függelék – alkalmazó,

dg)    közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e)      A zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező,

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.

f)       A sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa)     A meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni.

fb)    A közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni.

fc)     Az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.

fd)    Vonalas infrastruktúrák berendezései (trafók, energiaelosztók, nyomáscsökkentők, átemelők) csak felszín alatt létesíthetőek.

(4)    A településképi szempontból meghatározó területek – a rendelet 2. melléklete szerinti – településkapuként lehatárolt térsége az alábbi elemek használatával jelezhető:

a)      üdvözlőtábla,

b)      információs tábla, vagy

c)      növénykiültetés.

(5)    A településképi szempontból meghatározó területek sajátos előírásai:

a)      Lakó- és vegyes területekre vonatkozó előírások:

aa)    Zártsorúan csatlakozó, szomszédos telkeken álló építmények gerincmagassága legfeljebb 1,5 m, homlokzatmagassága legfeljebb 1,0 m eltéréssel alakítható ki.

ab)    Lakóterületen és vegyes területen a magas tetős épületek hajlásszögét 25-45° között kell megválasztani.

ac)    Lakóterületen minden 500 m² szintterületet meghaladó épület elhelyezése esetében az épülettömeget meg kell bontani önálló épületrészekre, vagy épületszárnyakra, melyek egymással összeköthetőek.

ad)    Az építési övezetben meglévő lakóépületekre tetőráépítés, tetőtér beépítés csak teljes épületre vonatkozóan engedélyezhető.

ae)    Önálló álló tetőablak nem építhető. Helyette tetősíkban fekvő ablakot, vagy több álló tetőablakot összefogó szerkezeti kialakítást kell alkalmazni.

b)      Nagyvárosias lakóterületen erkélyek és loggiák nem, vagy csak épülettraktusonként, szekciónként építhetők be.

c)      Garázstelepekre vonatkozó előírások:

ca)    A garázsokat egységes építészeti kialakítással, csoportosan kell elhelyezni.

cb)    A garázsok tömege, valamint arculata csak egységes építészeti kialakítással változtatható meg.

12. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. §

(1)    A településképi szempontból meghatározó terület – a rendelet 2. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:

a)      a tájkarakter megőrzését,

b)      a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c)      az építmények tájba-illeszkedését,

d)      az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e)      a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f)       a visszafogott színezést,

g)      a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,

h)      a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

(2)    A településképi szempontból meghatározó területek – a rendelet 2. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények, az építészeti koncepció figyelembe vétele mellett az alábbiak:

a)      A beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,

ab)    a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló

épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      A beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba)    földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,

bb)    pinceszintet opcionálisan tartalmazó

épület alakítható ki.

c)      A kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)    a táji látványt nem zavaró,

cb)    a növényzettel harmonikus

cc)    elsősorban természetes anyagokból készülő,

cd)    az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

d)      Kerítéskialakítás tekintetében:

da)    áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,

db)    a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.      az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

2.      időtálló, minőségi anyagok használata,

3.      élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

4.      elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.      növényzet alkotta kerítés lehetőségének biztosítása

6.      balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése,

7.      kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(3)    A településképi szempontból meghatározó területek – a rendelet 2. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények, az építészeti koncepció figyelembe vétele mellett az alábbiak:

a)      Az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa),

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű,

ae)    árnyalatában földszínű vagy fehér.

b)      A tömegformálás tekintetében bármely:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos,

bc)    funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátótorony) is engedélyezhető.

c)      A homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)    díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    pasztellszíneket vagy fehér színt alkalmazó,

ce)    nyílásrendszerében rendezett,

cf)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d)      A zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat – 6. függelék – visszatükröző,

de)    a rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)    nem allergén és nem invazív fajokat – 5. függelék – alkalmazó,

dg)    közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e)      A zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező,

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.

f)       A sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)    a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével – el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást el kell kerülni,

fd)    vonalas infrastruktúrák berendezései (trafók, energiaelosztók, nyomáscsökkentők, átemelők) csak felszín alatt létesíthetőek.

13. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények

13. §

(1)    Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a rendelet 1. melléklete szerinti – területére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a)      Az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)    elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa),

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű,

ae)    árnyalatában földszínű vagy fehér.

b)      A tömegformálás tekintetében bármely:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos,

bc)    funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c)      A homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca)    a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)    tagozatokat visszafogottan használó,

cc)    díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)    pasztellszíneket vagy fehér színt alkalmazó,

ce)    nyílásrendszerében rendezett,

cf)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.

d)      A zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)    a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat – 6. függelék – visszatükröző,

de)    nem allergén és nem invazív fajokat – 5. függelék – alkalmazó,

df)    közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e)      A zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,

ec)    az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező,

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.

f)       A sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa)     A meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)    A közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével – el kell kerülni,

fc)     Az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást el kell kerülni.

fd)    Vonalas infrastruktúrák berendezései (trafók, energiaelosztók, nyomáscsökkentők, átemelők) csak felszín alatt létesíthetőek.

(2)    A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:

a)      karaktert megtartó,

b)      arányrendszert megőrző,

c)      új elemeiben a régihez illeszkedő,

d)      esztétikát, minőséget hozó,

e)      építészeti értéket teremtő.

(3)    A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a)      időtálló,

b)      minőségi,

c)      környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d)      élénk színeket kerülő,

e)      állagát hosszútávon megőrző,

f)       a település karakterével összhangban lévő.

14. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14. §

(1)    A település alábbi, Tiszaújváros Szabályozási Terve szerinti területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a)      gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,

b)      különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek (különösen különleges közműterületek),

c)      közlekedési és közműterületek,

d)      különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek).

(2)    A település alábbi, Tiszaújváros Szabályozási Terve szerinti területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a)      lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,

b)      vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c)      üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d)      az (1) bekezdés b) pontjába nem sorolható különleges területek

e)      zöldterületek,

f)       erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,

g)      vízgazdálkodási területek,

h)      természetközeli területek,

i)       az (1) bekezdés d) pontjába nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.

(3)    A település alábbi, természetvédelmi érintettségű területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a)      Natura 2000 területek,

b)      országos védelem alatt álló természetvédelmi területek,

c)      országos ökológiai hálózat magterülete,

d)      az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben nem szereplő természetközeli területek.

15. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15. §

(1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)      A reklámok mérete tekintetében óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

b)      A reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

ba)    az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

bb)    egymást nem eltakaró

reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.

c)      A reklámhordozók száma tekintetében reklámhordozó 10 m-es körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

d)      A reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

da)    nem rozsdásodó,

db)    állékony,

dc)    könnyen karbantartható,

dd)    élénk színeket nem használó,

de)    a reklám megjelenését nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

(2) Tiszaújváros közterületein reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) polikarbonát, plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e)  egymástól számított 2 m-es távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(3)    A közérdekű reklámfelület, - az utasváró és a kioszk kivételével - a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

16. A reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

16. §

Tiszaújváros közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

17. §

(1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)    Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3)    Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4)    Meghatározott utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán 10 m-en belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5)    Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6)    Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)    A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

17. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

18. §

(1) A rendelet 2.2.B. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése  kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) A rendelet 2.2.B. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. A 2.2.B. melléklet  pontjaiban meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

18. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

19. §

(1) A rendelet 2.2.B. mellékletében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A rendelet 2.2.B. mellékletében meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

19. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

20.§

(1) Tiszaújváros közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek:

a)      horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült;

b)      polikarbonát, plexi vagy biztonsági üveg fedésű vagy burkolatú.

2. Tiszaújváros közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek:

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b) arányos,

c) a funkciót tükröző

d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

e) időtálló, minőségi anyagokat használó,

f) állékony,

g) könnyen karbantartható.

(3)     Tiszaújváros közigazgatási területén a 3.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézményenként 4 db közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12 m²-t nem haladhatja meg. A közterületen kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(4)     Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működése körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
6. további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(5)     Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(6)     A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

21. §

(1)     Tiszaújváros közigazgatási területén a 3.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2)     Valamennyi, a 3.3. mellékletben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

21. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

22. §

(1)     A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)     A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése az (1) bekezdés szerinti időtartamban, bármely települési területen megengedett.

(3)     A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(4)     A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

23. §

(1)     A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)     Építési reklámháló kihelyezése az (1) bekezdésben szerinti időtartamra, bármely települési területen megengedett,

(3)     Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(4)     A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén megengedett.

22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. §

(1)    Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)      Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

aa)    a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

ab)    arányos,

ac)    a funkciót tükröző

ad)    a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

ae)    a közterületről nem látható, különösen látványát növényzettel eltakaró

kialakítás alkalmazható.

b)      Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    minőséget képviselő,

bc)    könnyen karbantartható,

bd)    élénk színeket nem használó,

be)    az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.

V. Fejezet

Szakmai konzultáció

23. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25.§

(1)     Szakmai konzultációt lehet lefolytatni a tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltától.

(2)     Szakmai konzultációt kell lefolytatni az Ln-Ltp övezetekben a homlokzatra kihelyezett klímaberendezések tárgyában.

(3)     A szakmai konzultáció általános szabályai:

a)      A szakmai konzultáció lefolytatása a városi főépítész, vagy – jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.

b)      A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

ba)    tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

bb)    tervezett tevékenység rövid leírása,

bc)    fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

bd)    beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

c)      A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ca)    a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

cb)    felvetett javaslatok,

cc)    a városi főépítész vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.

VI. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

24. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

26. §

(1)    Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban:

a)      Tiszaújváros Településszerkezeti Terve szerinti ipari gazdasági övezet (Gip) kivételével, minden 50 m² bruttó szintterületet meghaladó új építmény,

b)      50 m² bruttó szintterületet eredményező emeletráépítés, tetőtér-beépítés, függetlenül az ingatlan építési övezeti besorolásától;

c)      ipari gazdasági övezetbe (Gip) tartozó ingatlanokra tervezett 1000 m²-nél nagyobb összes szintterületű építmény;

d)      minden helyi építészeti védelem alatt álló építmény;

e)      minden köztéri műalkotás és azok környezetét alakító;

          a településkép védelme szempontjából meghatározó területek építészeti műszaki terveivel összefüggésben.

(2)    Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

25. A véleményezési eljárás részletes szabályai

27. §

(1)    A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (továbbiakban: Tr.) meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani, az 1. függelék szerinti nyomtatványon.

(2)    A polgármester a településképi véleményét a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)    A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a)      a településképi követelményeknek való megfelelést,

b)      a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,

c)      több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél

ca)    biztosított lesz-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb)    a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

d)      az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

e)      az épület homlokzatának és tetőszerkezetének kialakításával kapcsolatban

ea)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

eb)    a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

ec)    a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére, kialakítására,

ed)    a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezése vonatkozásában, továbbá, hogy a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

f)       A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

fa)     megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

fb)    a terv a településképet tekintve megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

fc)     az esetleg közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra,

g)      közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

VII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

26. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

28. §

Településképi bejelentési eljárással érintett, a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:

a)      az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység közül:

aa)    Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

ab)    Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

ac)    Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

ad)    Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

ae)    Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.

af)     Nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó, de legalább 25 m³ térfogatot és 1 m gerincmagasságot elérő méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése.

ag)    Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

ah)    Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

ai)     A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

aj)     Közterületi kerítés, közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése.

ak)    Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

al)     Napenergia-kollektor, napelem, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

am)   Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és –tároló közterületről látható területen történő elhelyezése.

b)      Építmények rendeltetésének megváltoztatása, amennyiben

ba)    az új rendeltetés miatt a parkoló-igény növekszik,

bb)    lakó rendeltetés más rendeltetésre változik, vagy lakó rendeltetés alakul ki,

bc)    a meglévő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik.

c)      Reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

27. A bejelentési eljárás szabályai

29. §

(1)    A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa, a reklámot vagy reklámhordozót elhelyező (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a Tr-ben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani, a rendelet 2. függeléke szerinti nyomtatványon.

(2)    A polgármester hatósági határozatát a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)    A polgármester hatósági határozata a kiállítástól számított 1 évig érvényes.

(4)    A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás:

a)      illeszkedik-e a településképbe,

b)      megfelel-e a településképi követelményeknek,

c)      a reklámok elhelyezése esetén megfelel-e a Kr-ben foglalt elhelyezési követelményeknek.

30. §

(1)    A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően folytatja le.

 (2)   A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3)    E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr., illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

A helyrehozatali kötelezettség

28. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje

31. §

(1)    A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre a polgármester hatósági döntésben helyrehozatali kötelezettséget írhat elő a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re.

(2)    A helyrehozatali kötelezettség tartalmazza az alábbiakat:

a)      az építmény beazonosítására alkalmas adatokat (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),

b)      a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,

c)      a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,

d)      a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,

e)      a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,

f)       a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit,

g)      a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).

IX. Fejezet

29. A településképi kötelezés, településképi bírság

32. §

A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

1. településképi kötelezés,
2. településképi bírság.

30. A településképi kötelezési eljárás

33. §

(1)    A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul az alábbi esetekben:

a)      településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b)      településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

c)      településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

d)      településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

(2)  A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

(3)  A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

a)      felújítására,

b)      átalakítására, vagy

c)      elbontására

kötelezheti.

31. A településképi bírság

34. §

(1)    Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:

a)      településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

b)      a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

c)      a településképi követelmények be nem tartása,

d)      döntés végre nem hajtása.

(2)    A településképi bírság 50.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedhet és a kötelezettség végre nem hajtása esetén ismételten kiszabható.

(3)    A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a)      a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)      a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)      a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)      a jogsértő állapot időtartamát,

e)      a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)       a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,

g)      a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(4)    A településképi bírságot határozatban kell kiszabni.

(5)    A településképi bírságot közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára kell befizetni.

(6)    A bírság befizetésének elmaradása esetén – az államháztartásról szóló törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

X. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

32. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

35. §

(1)    A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

a)      adókedvezmény biztosítása,

b)      anyagi támogatás nyújtása,

c)      egyéb támogatási formák igénybevétele,

d)      arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára,

e)      a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület, épületrész beemelése.

(2)    Az ösztönzési rendszerre fordítandó előirányzat mértékéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

(3)    Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

33. Hatályba léptető rendelkezések

36. §

A rendelet a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.  

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

37. §

(1)    Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi értékek védelméről szóló 24/2004. (VII.01.) önkormányzati rendelete.

(2)    Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés, valamint a főépítészi egyeztetés szabályairól szóló 11/2013. (VI. 05.) önkormányzati rendelete.

(3)    Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 10/2013. (VI. 05.) önkormányzati rendeletének:

a)      1. § (3) bekezdésének „a helyi értékek védelméről,”szövegrésze,

b)      4. § e) pontja,

c)      6. § 1., 10., 13. pontjai,

d)      8. „Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések” című fejezete,

e)      12. § (1) bekezdés b) pontja, a 12.§ (4), (5) bekezdései,

f)       14. § (2), (3), (4) bekezdései,

g)      15. „Értékvédelemre vonatkozó rendelkezések” című fejezete,

h)      16. „Kerítés kialakítására vonatkozó rendelkezések” című fejezete,

i)       18. § (1) bekezdés b) pontja,

j)       22. § (3) bekezdése,

k)      23. § (4), (6) bekezdései,

l)       31. § (2) bekezdés c) pontja,

m)     51. § (2) bekezdés bd) alpontja, a (3) bekezdés ba) alpontja és c) pontja,

n)      2.4. „Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok” című melléklete,

o)      2.1. „Művi értékek” című függeléke,

p)      3. „Fa- és cserjefajok kivonatos jegyzéke” című függeléke,

(4)    Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete az emléktábla-állítás rendjéről szóló 20/2016. (X. 28.) önkormányzati rendeletének:

a)      3. § (3) bekezdés „olyan emléktábla állításához, amely” szövegrésze

b)      3. § (3) bekezdés a) pontja

 (5)   Hatályát veszti Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testülete a közterületek használatának rendjéről és a településtisztaságról szóló 17/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendeletének:

a)      1. § „a városképi, műemlékvédelmi,”szövegrésze,

b)      7. § (2) bekezdés „a városképi, műemlékvédelmi, esztétikai,”szövegrésze,

c)      8. § (1) bekezdés j) pontja, a 8.§ (2) bekezdés b) pontja,

d)      9. § (3) bekezdés b) pontja,

e)      15. § (4) bekezdés „az megfelel a városképi követelményeknek és”szövegrésze,

f)       16. § (1) és (6) bekezdései.

                    Dr. Juhos Szabolcs s.k.                                                                       Bráz György s.k.

                                jegyző                                                                                         polgármester