Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete
Ózd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló rendelet egységes szerkezetben
Hatályos: 2020. 12. 24- 2022. 07. 31Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete
Ózd Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló rendelet egységes szerkezetben1
2020.12.24.
Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 8. § (1) bekezdésében valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Észak-Magyarországi Területi Tervtanács, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Észak-magyarországi Állami főépítész, Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ Edelényi, Kazincbarcikai, Ózdi Kistérségi Intézete, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Iroda, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal, Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, Országos Rendőr-főkapitányság, Miskolci Bányakapitányság, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Miskolci Igazgatóság, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Ózd, ÓZDSZOLG Kht., Ózdi VÍZMŰ Kft., Ózdi TÁVHŐ Kft., BAZ. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ózdi Kirendeltsége, az 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Észak-magyarországi Állami Főépítészi Iroda Állami főépítész, valamint az Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. melléklete 2.6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság és ugyanezen önkormányzati rendelet 2. melléklete 3.9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya Ózd város közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény valamint az e törvény alapján meghatározott, Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), illetve az e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási Terv (T-2) és a jelen Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
2. §
Értelmező rendelkezések
(1) E rendelet alkalmazásában:
1. Egyedi telek: Az egyedi telek egy, esetenként több főépület önálló elhelyezésére szolgál.
2. Tömbtelek: A tömbtelek több azonos, vagy egymást kiegészítő rendeltetésű főépület együttes elhelyezésére szolgál.
3. Úszótelek: A tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.
4. Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetőek meg.
5. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
6. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
7. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter
8. Átmenő telek: Az átmenő telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, melynek megközelítési lehetősége a tömbön belüli elhelyezkedéséből adódóan két közútról is biztosítható.
9. Közlekedési területek szabályozása külterületen
a) Az út szabályozási szélessége: A Szabályozási Terven megadott meglévő, vagy tervezett közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal.
b) Az út építési területe:A jelenlegi jogi telekhatárok által határolt útterület
c) Az út védőtávolsága: A magasabb rendű jogszabályban megadott távolság
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. §
Belterületi határmódosítás
(1) A szabályozás belterületi határvonalait és nagyságát a Szabályozási Terv jelöli ki.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni. Amennyiben az egyes területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
(4) A jelen rendelettel Szentsimon térségében kijelölt lakóterületek belterületbe vonását csak ütemezetten lehet végrehajtani jogszabályok betartásával, úgy hogy először a kedvezőtlenebb adottságú 04116/12-04116/26 helyrajzi számú területek kerüljenek belterületbe vonásra. A jobb minőségű földek (04168/7-04168/14) csak ezeknek a területeknek a hasznosítása után vehetők igénybe.
4. §
A terv területének felhasználása
(1) Beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
a) nagyvárosias lakóterület Ln
b) kisvárosias lakóterület Lk
c) kertvárosias lakóterület Lke
d) falusias lakóterület Lf
2. vegyes terület
a) településközponti vegyes terület Vt
b) központi vegyes terület Vk
3. gazdasági terület, ezen belül
a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz
b) jelentős mértékű zavaró hatású iparterület Gip-1
c) egyéb iparterület Gip-2
d) a települési infrastruktúra közmű területei Gip-3
4. üdülőterület, ezen belül hétvégi házas üdülőterület Üh
5. különleges terület, ezen belül
a) Különleges kereskedelmi területek K-1
b) Különleges intézményi területek K-2
c) Különleges egészségügyi területek K-3
d) Különleges sportolási célú területek K-4
e) Különleges mezőgazdasági területek K-5
f) Hulladékkezelők területei K-6
g) Különleges közlekedési területek K-7
h) Temetők területei K-8
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.
(2) Beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek, ezen belül
a) kötöttpályás közlekedési területek Kök
b) közutak Köu
2. zöldterületek, közpark Kp
3. erdőterületek, ezen belül
a) védőerdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
c) egészségügyi-szociális, turisztikai erdő Ee
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
a) kertes mezőgazdasági terület Mk
b) általános mezőgazdasági terület Má
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák
5. vízgazdálkodási területek V
6. természetközeli területek Tk
7. különleges beépítésre nem szánt területek, ezen belül
a) különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület Ksp
b) különleges nyersanyaglelőhelyek Kb
c) 2 egyéb különleges terület Ke
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.
5. §
Szabályozási elemek
(1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.
(3) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül Szabályozási Terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át.
(4) Irányadó elemek – kialakult telekhatárok
a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
telekösszevonások esetén a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
6. §
A telkek beépítésének feltételei
(1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (Szabályozási Terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. A város nem kialakult övezeteiben építési engedély az előírt közművesítés és a megközelítést biztosító köz,- illetve magánutak tényleges megléte esetén adható.
(3) A közművek igénybe vétele:
1. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Új zárt rendszerű szennyvíztárolót létesíteni nem lehet.
2. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező.
3. A szennyvízcsatornára való rákötéstől akkor lehet eltekinteni, ha a telken belül zárt rendszerű környezetbarát szennyvíztisztító berendezés épül.
(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadónak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(5) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges a külön rendeletben meghatározott mértékű gépjármű várakozó helykialakítása, illetve a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.
(6) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építésügyi hatóság az építést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett beépítéstől legfeljebb 500 méteres távolságon belül a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak és magánterületek területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja a helyi parkolási rendeletben meghatározott feltételekkel.
(7) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése feltételeinek biztosítása az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(8) A tervezett földmunkák előtt szükséges a Szabályozási Terv által érintett és jelölt (még beépítetlen) területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
7. §
A telekalakítás szabályai
(1) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(2) Nyúlványos telek belterületen újonnan nem alakítható ki.
(3) 3
(4) 4
(5) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.
(6) Azon telkek esetében, melyek több tulajdoni albetétet tartalmaznak - különös tekintettel az egy úszótelken, illetve közös udvarban lévő ingatlanokra - a telekegyesítés, az albetétek összevonása akkor is engedélyezhető, ha az övezeti előírások megvalósításának irányába hat, de nem éri el az ott meghatározott értéket.
(7) Telekmegosztás esetén kialakított ingatlan közterületről történő akadálymentes megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségén történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.
(8) A város területén kialakult tömbtelkes, úszótelkes területek telekalakításának szabályai:
Az úszótelkek területe az egyes épületrekonstrukciókhoz kapcsolódóan bővíthető a közterületek, vagy más területek rovására. Az úszótelkek bővítése, amennyiben közterületet érint, külön Képviselő-testületi határozattal kerül megállapításra.
7/A. §5
Közlekedési és közmű területek telekalakítása, vízrendezési szolgalom, esetleges szennyezések
(1) Tervezett szabályozási vonallal érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető be, valamint építési tevékenység csak az út céljára történő lejegyzést követően végezhető.
(2) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás, telekhatár rendezés esetén az övezeti szabályozásban megadott legkisebb telekterületnél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha a telekalakítás a kötelező szabályozás - ideértve a közterület vagy közút céljára történő lejegyzést is - megvalósítása érdekében történik.
(3) Közlekedési és közmű területek telekalakításánál kialakult telekméretek is alkalmazhatók.
(4) Amennyiben az építési övezetben szabályozott alakítható legkisebb telekterület K jelű kialakult, akkor a kialakult telekterület a tervezett szabályozási vonal figyelembe vételével tekintendő kialakultnak.
(5) Közút építési területének kialakítására és bővítésére szolgáló eljárásokhoz kapcsolódó kisajátítási eljárás és út céljára történő lejegyzés, valamint közmű létesítményekkel érintett ingatlanok telekalakítása esetén az építési övezeti előírásokat el nem érő telek is kialakítható.
(6) A 25. számú főút vízrendezésével kapcsolatos szolgalom helye a Szabályozási Terven került kijelölésre.
A szolgalmi jog sem az övezeti szabályozást, sem az egyes ingatlanok megközelítési viszonyait nem érinti.
A szolgalommal jelölt terület esetleges műszaki szükségszerűség esetén kisajátítható. Ebben az esetben azonban az egyes ingatlanok, ingatlan részek megközelítését biztosítani kell.
(7) Az útalapok esetleges szennyezettségének a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges vizsgálatára az útfejlesztés engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése során ki kell térni, különös tekintettel a (B) szennyezettségi határértéket meghaladó vízminőségi állapot esetében, amennyiben erre az illetékes szervek adatszolgáltatást biztosítanak, illetve a vizsgálandó útszakaszokat kijelölik.
Ennek hiányában a környezeti engedély szerint kell eljárni.
8. §
Építéshatósági eljárások
(1) E rendelet hatálya alá eső területen az építésügyi hatósági engedélyhez és bejelentéshez kötött, illetve engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek körét az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló magasabb rendű jogszabály tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény, helyi értékvédelmi terület, helyi védett közterület, ill. műemléki terület megjelenését érintő építés, bővítés, átalakítás esetében a magasabb rendű jogszabály alapján kell eljárni.
(3) Állattartó épület engedélyezési eljárása során a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(4) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(5) Energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:
1. A létesítmény a belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 500 méter , beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 500 méter , országos út és közforgalmú vasút telekhatárától legalább 150 méter távolságra helyezhető el.
2. Az építmények magasság legfeljebb 100 méter lehet
(6) A záportározók területének hasznosításakor csak olyan tevékenység folytatható, amelyet az esetleges árvízi elöntés nem lehetetlenít el, az időszakos elöntés jelentős kárt nem okoz. Épületek, építmények elhelyezése az övezeti előírások szerint lehetséges.
9. §
A területre vonatkozó általános előírások
(1) Ózd város területén belül építési telket alakítani a Szabályozási Terv és a HÉSZ vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek, betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha az egyes konkrét övezeti szabályozások másként nem rendelkeznek.
(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterületnél kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(6) Ha a telek máshonnan nem közelíthető meg gépkocsival, úgy az utca felől kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telek megközelítését.
(7) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(8) Az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértékébe a burkolt felületek (utak, parkolók, zöldbeton, műanyag gyeprács) területe nem vehetők figyelembe.
(9) Zártsorú beépítési módnál, saroktelkek esetében az övezeti előírásokban meghatározott, telkekre vonatkoztatott kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke legfeljebb 50 % - kal csökkenthető.
10. §
Előkertek, oldalkertek, hátsókertek, építési hely szabályozása
(1) Előkertek
Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni.
1. A Szabályozási Terven az alábbi jelölés használatos:
EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, Szabályozási Terv szerinti méretekkel.
2. Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
3. Ahol a terv nem jelöl előkerti méretet, ott a kialakult állapotot és az illeszkedés szabályait kell figyelembe venni.
4. Az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt az 5 méteres előkertnél nagyobb előkertet is engedélyezhet.
(2) Oldalkertek6
Az oldalkertek méretének meghatározása a vonatkozó jogszabályok szerint történjen.
(3) Hátsókertek
A hátsókertek megállapítása az OTÉK szerint történjen az alábbi eltérésekkel:
1. A hátsókertek megállapításánál a Szabályozási Terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a Szabályozási Terven megadott érték szerint kell megállapítani. HK minimális hátsókerti méret Szabályozási Terv szerinti méretekkel
2. A kismélységű telkekre vonatkozó külön előírások.
a) Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épület a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
b) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
11. §
Építési vonal szabályozása
(1) Az építési vonalat a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.
(2) Amennyiben a terv nem jelöl építési vonal szabályozást, úgy az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
(3) A Szabályozási Terven az alábbi jelölések használatosak:
1. ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
2. ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva
3. ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
4. ÉV = K kialakult építési vonal
(4) A kötelező építési vonal használatának értelmezése
1. Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épületnek 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
2. Zártsorú beépítési esetén a HÉSZ 14. §. (3) bekezdés is érvényes.
3. Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet.
4. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult „szabálytalan telek” szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően.
12. §
A kialakult állapot értelmezése
(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezeti előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok magasabb rendű jogszabályban meghatározott értékeinek betartásával elhelyezhető.
(3) Ha az övezetbe eső, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemzői az övezeti szabályozási előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkákat, ill. telekalakítást végezni:
1. ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de a beépítettség nem növelhető, és az épület(ek) magassági értelemben sem bővíthetők, kivéve a tetőtér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhető.
2. ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.
3. ha a telek méretei nem felelnek meg az övezeti szabályozási előírásoknak, akkor a telekméretek – a Szabályozási Terv alapján történő közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetők, a telek beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
4. ha az építmény magassága meghaladja a megengedettet, a meglévő építmények megtarthatók és bővíthetők, de a bővítmény magassága nem haladhatja meg az övezeti szabályozásban előírt értéket. Ha az építmény(ek) lebontásra kerül(nek) a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az övezeti szabályozás előírásait kell alkalmazni.
5. ha az övezetben előírt zöldfelületi mérték nem tartható a telek kialakult beépítettsége miatt, akkor a zöldfelület mértéke a „túlépítettség” mértékével csökkenthető.
(4) Kisvárosias és kertvárosias valamint falusias lakó-, valamint településközponti vegyes zónában az átmenő telek akkor is megosztható, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű, valamint közterületről vagy magánútról megközelíthető. Építési engedély csak az előírt közművesítettség megléte esetén adható.
Amennyiben a kialakult telek megosztására igény merül föl és az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű, akkor a HÉSZ övezeti szabályozásában megadott alakítható telekszélességi méretet a kialakult állapot szerint kell figyelembe venni.
(5) Zártsorú beépítési módban a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték magasabb rendű jogszabályban megadott keretek között növelhető, az alábbiak szerint:
1. Saroktelek esetén 25 %-kal.
2. Átmenő telek esetében 15 %-kal.
(6) Kialakult előkert oldalkert és hátsókert megtartható, amennyiben a telken lévő épület megtartásra kerül.
13. §
Az illeszkedés szabályainak alkalmazása
(1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
1. Előkertek megállapítása
2. Hátsókertek megállapítása
3. Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározása
4. Építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül
5. Épület elhelyezés az építési helyen belül
6. Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára.
7. Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
8. Minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási Terv nem ad egyértelmű szabályozást
14. §
A beépítési módok helyi alkalmazása
(1) Oldalhatáron álló beépítési mód
1. Főépületek esetében:
a) 12 méter kialakult telekszélességig az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
b) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés legfeljebb 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
c) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, és nem áll védelem alatt az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság a megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m .
d) A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében - az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az előkert mértékével csökkentett telekszélesség alapján kell eljárni.
e) Amennyiben a kialakult építési rend és a telekszélességek indokolják, az oldalhatáron álló beépítésnél a saroktelek utcai telekhatára a beépítési oldallá válhat, ez esetben előkertet nem kell tartani.
f) Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter , vagy meglévő beépítés indokolja, (pl.: már meglévő építési oldalváltásnál) az épületek elhelyezése ikres is lehet.
g) Amennyiben a kialakult telekszélesség kisebb, mint 14 méter , mélysége legalább 50 méter , az építési hatóság abban az esetben, ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az 5 méteres előkertnél nagyobb előkert is engedélyezhet.
h) Azokon az oldalhatáron álló beépítésű övezetekben ahol a telekszélesség kisebb mint 14 méter , zártsorú vagy ikres beépítés is engedélyezhető, amennyiben a terület nem áll sem településszerkezeti sem helyi védelem alatt.
i) Ha az oldalhatáron álló beépítésű övezetekbe sorolt tömbökben a beépítés részben ikres, részben szabadonálló, az építési hatóság a magasabb rendű jogszabályban foglaltak betartásával az oldalhatáron álló beépítéstől eltérő beépítést is engedélyezhet a telekszélesség függvényében, amennyiben a terület nem áll településszerkezeti védelem alatt, és a tűztávolságok betarthatóak. Ez 12 méter telekszélesség alatt zártsorú, 14 méter telekszélesség alatt ikres, 18 méter telekszélesség fölött szabadonálló beépítés lehet.
2. Melléképületek esetében:
a) A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.
b) Kialakult állapotok szerint az illeszkedés szabályaira figyelemmel más beépítési mód is alkalmazható.
c) Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül garázs csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
(2) Szabadonálló beépítési mód
Ha a szabadonálló beépítésű övezetekben a telekszélesség 16 méternél kisebb, oldalhatáron álló beépítés is engedélyezhető a tűztávolságok betarthatósága esetén, akkor, ha a terület nem áll településszerkezeti és egyéb védelem alatt.
(3) Zártsorú beépítési mód
A településközponti vegyes és kisvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell:
1. Az építési övezeti jelekben Z=zártsorú beépítési mód esetén a teljes zátsorúsítás (telekhatártól telekhatárig való építés) nem kötelező, de a zártsorú jelleget legalább 2 m magas kapuzattal, vagy falkerítéssel biztosítani kell (hézagosan zártsorú beépítés). Az épületek közötti „hézag” (a kapuzat, vagy falkerítés hossza) nem lehet nagyobb sem a telek homlokvonalának 1/3-ánál, sem pedig 6 m-nél.
2. Az udvari szárny esetében legalább 3 méteres oldalkerti méretet kell tartani.
(4) Csoportos beépítési mód
1. Lk-CS-H1 Újtelep:
a) A beépítési mód sajátos, az Újtelep főutcáján egyedi telkeken ikres beépítéssel, a mögöttes telkeken a telek oldal és a hátsókerti vonalán négyes – ikres beépítéssel.
b) Az épületek azonos építészeti karakterrel jelennek meg. Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás engedélyezésével egyidejűleg meg kell szüntetni.
c) Előkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint.
d) Hátsókert: kialakult, a négyes – ikres beépítésnél HK = 0
e) Melléképületek elhelyezése: csak az eredetileg is megépített épületek helyén. Elő és oldalkertbe melléképület nem helyezhető el.
f) Az eredeti beépítési módot és beépítési viszonyokat helyre kell állítani, az épületek nem bővíthetők. Csak az eredeti tömeg, homlokzat és anyaghasználat alkalmazása esetén adható építési engedély.
2. Lk-CS-H2 Munkás út (Hosszú sor)
a) A beépítés sajátos, a Munkás utca felőli oldalon kétszintes úszótelkek zártsorú beépítéssel, épületek mögött melléképület sorral, magas udvarral.
b) Az épületek azonos karakterrel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek.
c) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat, erkélybeépítéseket bármilyen építési beavatkozás engedélyezésével egyidejűleg meg kell szüntetni, vagy az épületek bővítését és erkélybeépítését a homlokzathoz illeszkedő módon épületenként egységesen, egy időben lehet megvalósítani.
d) Előkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint EK = 0
e) Oldalkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint
f) Hátsókert: kialakult
g) Melléképületek elhelyezése: illeszkedési szabályok szerint csak az eredeti melléképületek helyén
3. Lk-CS-H2 Nagyamerika
a) A beépítési mód egyedi telkeken szabadon álló, villaszerűen megjelenő beépítés.
b) Az épületek azonos karakterrel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek.
c) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás engedélyezésével egyidejűleg meg kell szüntetni.
d) Előkert: kialakult EK = K, illeszkedés szabályai szerint.
e) Oldalkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint, HK = K ,a melléképületek esetében HK = 0, a hátsó utca felől EK = 0 méter
f) Melléképületek elhelyezkedése: melléképületek csak a hátsókertben helyezhetőek el. Az oldalkertben melléképület nem létesíthető.
4. Lk-CS-H2 Kisamerika
a) A beépítési mód sajátos a Kisamerika utca felőli oldalon úszótelkes zártsorú beépítéssel, az épületek mögött úszótelken elhelyezkedő melléképület sorral.
b) Az épületek azonos karakterrel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek.
c) Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás engedélyezésével egyidejűleg meg kell szüntetni, vagy az épületek bővítését a homlokzathoz illeszkedő módon épületenként egységesen, egy időben lehet megvalósítani.
d) Előkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint EK = 0
e) Oldalkert: kialakult, az eredeti beépítés szerint
f) Hátsókert: kialakult, az eredeti beépítés szerint
g) HK = 0, a Nagyamerika utca felé EK = 0
h) Melléképületek elhelyezése: illeszkedési szabályok szerint csak az eredeti melléképületek helyén.
5. Lk-CS-H3 Velence telep:
a) A beépítési mód sajátos, eredetileg tömbtelkeken belül kialakított úszótelkeken elhelyezkedő szabadonálló beépítési móddal elhelyezett, a tömbök peremén húzódó beépítésekkel.
b) A legutóbbi időkben a tömbtelkeket egyedi telkekké alakították át, azonban a kialakított telekviszonyok az épületek elhelyezéséhez igazodtak, de az épületlehelyezési szabályok sok esetben nem felelnek meg a hatályos előírásoknak.
c) Az épületek azonos karakterrel és építészeti megjelenéssel rendelkeznek. Az utólagos, nem az eredeti építészeti megjelenéshez igazodó toldásokat bármilyen építési beavatkozás engedélyezésével egyidejűleg meg kell szüntetni.
d) Előkert: kialakult EK = K, illeszkedés szabályai szerint
e) Oldalkertek: kialakult, az eredeti beépítés szerint a jelenlegi telekhatárok figyelembe vételével
f) Hátsókert: kialakult, HK = K az eredeti beépítés szerint
g) Melléképületek elhelyezése: melléképületek építése nem engedélyezhető, csak egy átfogó rekonstrukció során csoportosan elhelyezve.
h) A Velence telepen az eredeti beépítést kiegészítő új épületek építése nem engedélyezhető.
6. Lf-0-H1 hagyományos soros beépítésű övezetek
A beépítés a hagyományos magyar telekforma, a soros beépítésű telek késői megjelenése. A telek két részből áll, a lakóudvarból és a kertekből, melyek az alábbi formákban jelennek meg:
a) A lakóudvar mindkét oldalán egy – egy lakóház helyezkedik el. A lakóudvar szélességében húzódó kert zónában a lakóházak számának megfelelő – két kert jelenik meg, önálló helyrajzi számmal. A lakóudvar önálló telekként, a lakóházak önálló tulajdoni albevételként jelennek meg.
b) A lakóudvar mindkét oldalán egymás mögött, vagy egymáshoz építve, vagy önállóan két-két lakóház helyezkedik el. A lakóudvar szélességében húzódó kert zónában a lakóházak számának megfelelően négy kert jelenik meg, önálló helyrajzi számmal. A lakóudvar önálló telekként, a lakóházak önálló tulajdoni albetétként jelennek meg.
c) A szegregációval is érintett övezetekben a lakóudvarokon és a kertekben sem lehet új tulajdonosi albetéttel, vagy anélkül új lakó, illetve melléképületet engedélyezni. Csak olyan építés és telekalakítás engedélyezhető, ami a lakóudvarok beépítettségét nem növeli, illetve az egy lakóudvaron belül legfeljebb két lakóház- két melléképület helyzet megvalósulását segíti elő.
d) Az övezeten belül a beépítettségi mértéket a lakóudvar területére kell értelmezni. A lakóudvaron belül úszó, vagy önálló telken megépült épületek csak úgy bővíthetőek, vagy elbontás után úgy építhetőek vissza, hogy a HÉSZ 19. §. (5)-(6) bekezdésben a szegregált lakóterületre vonatkozó szabályok betarthatóak legyenek.
e) A közös lakóudvar építési szempontból a rajta lévő úszótelek megközelítését biztosítja, magánút szerepkörrel.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEINEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
LAKÓTERÜLETEK
15. §
Nagyvárosi lakóterületek
(1) A Szabályozási Terven Ln jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint nagyvárosias lakóterületek.
(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint.
(3) A nagyvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint.
(4) A nagyvárosi lakóterületen belül nem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(5) Az övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak, illetve az illeszkedés szabályainak megfelelően úszótelek is létesíthető.
(7) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 % -át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni.
(8) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterület övezeti szabályozása:
1. A meglévő lakótelep, lakóépületei és a hozzá tartozó tömbtelek által elfoglalt területek, ahol a beépítési mód kialakult, részben szabadonálló, részben típusépületek szekcióiból összeállított, több épületet összefogó épületegyüttes.
2. A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a kialakult állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel:
a) A lakóövezetben a lakóépületek alapterülete legfeljebb 25%-kal növelhető egységes épületfelújítás esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése. Ebben az esetben az úszótelek kialakítását is végre kell hajtani.
b) Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan.
3. Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, legfeljebb 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető, a tető hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg. Mansard tető és emeletráépítés nem engedélyezhető.
a) Magastető építés egységes, teljes épületet magába foglaló módon történhet. Önálló álló tetőablak nem építhető, helyette a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság ( 3 méter ) mértékét.
b) Magastető ráépítés esetén a tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni.
c) Tetőtérbeépítés esetén szekciónként max. 3 önálló rendeltetési egység építhető.
4. A lakóépületekben a lakások eltérő használata az érvényes jogszabályok szerint lehetséges. Nem helyezhető el azonban vendéglátó funkció és üzemi jellegű gazdasági funkció.
5. A társasházak, nagyvárosi lakóterületen és településközponti vegyes területen elhelyezkedő többlakásos lakó és intézmény épületek erkélyei és loggiái, vagy egyéb épületrészei csak az egyes szekciókra, vagy a teljes épületre készített terv alapján, egyszerre, egy időben építhetők be. Egyedi erkély,- és loggia beépítések nem létesíthetők és engedélyezhetők.
6. Tetőn kívül, oldalfalon és egyéb épületszerkezetként fém kémény csak az épület megjelenéséhez igazodó takaró szerkezetekkel jelenhet meg.
7. Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
8. Közterület fölé zárt épületrész, 1,0 méter távolságot meghaladóan nem nyúlhat, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával. Magassága a megadott építménymagasság értékét nem haladhatja meg.
9. Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti.
10. Az új rendeltetési egységekhez, vagy a rendeltetés módosításával létrejött rendeltetési egységekhez tartozó magasabb rendű jogszabályban meghatározott számú parkoló létesítését, vagy elhelyezését biztosítani kell.
11. A homlokzatok átalakítása csak egységes módon egy időben történhet egy épületen belül. Az átalakítások során az illeszkedés szabályainak, illetve az értékvédelmi szabályozásnak és egyéb érvényben lévő rendeleteknek megfelelően kell eljárni.
12. A tömbtelkes – úszótelkes kialakult építési övezetekben a beépítettségi mérték meghaladhatja az övezetben megadott értéket, mely az úszótelek esetében 90 % fölött is lehet.
13. Az övezeten belüli úszó, vagy egyedi telkeket – az oktatási és egészségügyi létesítményeket kivéve – nem lehet elkeríteni.
14. A tömbtelkek közterületeit építésjogi szempontból közútként kell értelmezni.
15. Az úszótelkeken a zöldfelületi mértéket nem kell tartani.
(9) A nagyvárosias lakóterületek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Nagyvárosias lakóterület |
|
SZ |
900 |
- |
30 |
22,5 |
40 |
|
|
SZ |
1800 |
- |
30 |
33 |
40 |
||
K* Tömbméretű telkek kialakítása esetén az egyes rendeltetési egységek telekterülete (úszótelek) a megadott méretektől eltérhet.
K Kialakult érték figyelembe vételével
16 . §
Kisvárosi lakóterületek
(1) A Szabályozási Terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint.
(3) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve a termelő kertészeti építményt és az üzemanyag töltő állomást, amely nem helyezhető el.
(4) Létesítmények kivételesen akkor helyezhetők el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A kisvárosi lakóterületen belül nem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(6) Az övezeteket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(7) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak, illetve az illeszkedés szabályainak megfelelően úszótelek is létesíthető.
(8) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szint alatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 % -át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni.
(9) Az Lk jelű kisvárosias lakóterület sajátos övezeti szabályozása.
1. A tömbtelkes – úszótelkes kialakult építési övezetekben a beépítési mérték meghaladhatja az övezetben megadott értéket, az az úszótelek esetében 90 % fölött is lehet.
2. Az övezeten belül úszó, vagy egyedi telkeket – az oktatási és egészségügyi létesítményeket kivéve – nem lehet elkeríteni.
3. A tömbtelkek közterületeit építésjogi szempontból közútként kell értelmezni.
4. Az úszótelkeken a zöldfelületi mértéket meg kell tartani.
(10) Lk-SZ-1 és Lk-Z-1 övezetekben melléképületek csak csoportosan, illetve a főépülettel egybeépítve létesíthetők.
(11) A kisvárosias lakóterületek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló és csoportos beépítésű övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult és helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő oldal és hátsókertek betartásával szabad.
(12) A kisvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Kisvárosias lakóterület |
|
SZ |
700 |
20 |
30 |
12,5 |
40 |
|
|
Z |
500 |
16 |
30 |
9,5 |
40 |
||
|
CS |
K* |
K* |
30 |
4,5 |
40 |
|
|
CS |
K* |
K* |
30 |
7,5 |
60 |
|
|
CS |
K* |
K* |
30 |
9,5 |
60 |
K* kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva
KL-CS-H1 Újtelep
KL-CS-H2 Munkás út (Hosszú sor)–- Nagyamerika–- Kisamerika
KL-CS-H 3Velence telep
17. §
Kertvárosi lakóterületek
(1) A Szabályozási Terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül épületek és építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint, azzal az eltéréssel, hogy 1500 m 2 telekterületig és 16 m telekszélességig legfeljebb kétlakásos, a fölött legfeljebb négylakásos lakóépület építhető.
(3) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve az alábbiakat:
1. Legfeljebb hatlakásos épület nem helyezhető el.
2. Üzemanyag töltő állomás nem helyezhető el.
(4) Létesítmények kivételesen akkor helyezhetőek el, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A kertvárosi lakóterületen belül nem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(6) Az övezet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(7) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,00 métert korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 30 %-át fák ültetésére alkalmas módon szabadon kell hagyni.
(8) A kertvárosias lakóterületek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló és csoportos beépítésű övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő, oldal és hátsókertek betartásával szabad.
A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Kertvárosias lakóterület |
|
SZ |
600 |
14 |
50 |
6,0 |
30 |
|
|
SZ |
900 |
14 |
50 |
7,5 |
30 |
||
|
SZ |
600 |
14 |
50 |
7,5 |
30 |
||
|
O |
600 |
14 |
50 |
6,0* |
30 |
||
|
CS |
K |
K |
50 |
7,5 |
30 |
||
|
IKR |
600 |
14 |
50 |
7,5 |
30 |
||
K kialakult telekviszonyok alkalmazásával
6,0* Azokban a tömbökben ahol a 7,5 méteres építménymagasság megjelent, az illeszkedés szabályai szerint 7,5 méteres építménymagasság engedélyezhető.
18. §
Falusias lakóterület
(1) A Szabályozási Terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve az üzemanyag töltő állomást, mely nem helyezhető el.
(3) A terménytárolás céljára használatos építmény építménymagassága legfeljebb 10.5 méter lehet.
(4) Az övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(5) A falusias lakóterületek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló és csoportos beépítésű övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő, oldal és hátsókertek betartásával szabad.
(6) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be lehet számolni, de a zöldterület legalább 50 % -át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(7) A falusias lakóterületek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Falusias lakóterület |
|
SZ |
900 |
16 |
40 |
6,0 |
30 |
|
|
SZ |
600 |
16 |
40 |
4,5 |
30 |
||
|
SZ |
600 |
16 |
40 |
6,0* |
30 |
||
|
O |
900 |
14 |
40 |
4,5* |
30 |
||
|
O |
600 |
14 |
40 |
4,5* |
30 |
||
Falusias lakóterület |
|
O |
600 |
14 |
40 |
6,0* |
30 |
|
|
O |
K |
14 |
40 |
4,5 |
30 |
||
|
IKR |
600 |
14 |
40 |
4,5 |
30 |
||
|
CS |
600 |
K** |
40 |
4,5 |
30 |
||
|
CS |
K* |
K** |
40 |
K |
30 |
||
|
CS |
K* |
K** |
40 |
6,0 |
30 |
||
(K)kialakult esetben alkalmazandó építménymagassági érték
K* kialakult telekviszonyok alkalmazásával megállapítva
K** kialakult telekszélesség
Lf-O-H1 Hagyományos soros beépítésű telekcsoportok
Lf-CS-H1 Bányászkolóniák
Lf-CS-H2 Szociális lakásépítésre kijelölt területek
4,5 * Azokban a tömbökben ahol a 6,0 méteres építménymagasság megjelent, az illeszkedés megjelent, az illeszkedés szabályai szerint 6,0 méteres építménymagasság is engedélyezhető.
6* Azokban a tömbökben ahol a 7,5 méteres építménymagasság megjelent, az illeszkedés szabályai szerint 7,5 méteres építménymagasság is engedélyezhető
19. §
Szegregált lakóterületek
(1) A szegregált lakóterületeket a Szabályozási Terv és jelen rendelet 2. melléklet tartalmazza.
(2) A szegregációval érintett területeken egy telken legfeljebb egy, az Lf–O–H1 övezetekben legfeljebb két lakóépület építhető.
(3) A lakóépületen belül legfeljebb két rendeletetési egység helyezhető el, amennyiben az összkomfortos lakások lehetősége biztosítható.
(4) A műemléki területeken belül lévő védett kolóniák esetében az eredeti lakásszámnál több lakás nem engedélyezhető, illetve az összkomfort biztosíthatósága miatt az épületen belüli lakás összevonásokkal a lakásszám csökkenését kell előirányozni.
(5) A szegregációval érintett területeken a telkek megosztása nem engedélyezhető. Helyette a telkek összevonása, a kolóniás területeken az eredeti telekviszonyok visszaállítása szükséges.
(6) Ahol a soros telekformából kialakult Lf-OH1 helyi övezetben az egyes egyedi telkeken úszótelkes formában vannak jelen az egyes lakóingatlanok, a területeken további úszótelkek kialakítása nem engedélyezhető. A területen belül csak olyan építés és telekalakítás engedélyezhető, ami az önálló tulajdoni albetétek megszüntetését a lakóingatlanok összevonását, a lakóházak komfortosításának feltételeit teremti meg. Egy telken közös udvaron belül, mely az úszótelkeket tartalmazza legfeljebb két lakóépület alakítható ki. Ebben az esetben jelen rendelet 12. § (5) bekezdésében adott könnyítések nem alkalmazhatóak.
(7) Azokon a szegregációs területeken ahol a Szabályozási Terv új rendeltetést határoz meg a terület felhasználásban, csak az új rendeltetésnek megfelelő funkciójú épület létesíthető. Ezeken a területeken csak az épületek állagmegóvási és karbantartási munkálatai végezhetőek, bővítés nem valósítható meg.
VEGYES TERÜLETEK
20. §
Településközpont vegyes terület
(1) A Szabályozási Terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint, azzal a feltétellel, hogy az üzemanyagtöltő állomás csak parkolóházban létesíthető.
(3) A településközponti vegyes területen belül kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve a nem zavaró hatású egyéb gazdasági építményeket és a termelő kertészeti építményeket, ezek nem helyezhetők el.
(4) A településközponti vegyes területen belül nem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 10%-át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(7) A településközponti vegyes területek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő, oldal és hátsókertek betartásával szabad.
(8) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.
(9) A Sárli telep térségében az építménymagasság értéke nem lehet kisebb két szintnél, illetve 6 méternél.
(10) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Településközponti vegyes terület |
|
SZ |
900 |
K |
30 |
12,5 |
30 |
|
|
SZ |
1800 |
K |
30 |
22,5 |
30 |
||
|
SZ |
1800 |
25 |
30 |
33,0 |
30 |
||
|
SZ |
900 |
K |
20 |
9,5 |
60 |
||
|
SZ |
900 |
K |
30 |
6,0 |
40 |
||
|
SZ |
600 |
K |
30 |
7,5 |
40 |
||
|
SZ |
1000 |
20 |
20 |
9,5 |
50 |
||
|
Z |
900 |
20 |
25 |
9,5 |
40 |
||
|
Z |
900 |
20 |
20 |
12,5 |
60 |
||
|
Z |
K |
K |
10 |
33,0 |
80 |
||
|
O |
900 |
20 |
30 |
7,5 |
40 |
||
|
O |
600 |
20 |
20 |
6,0 |
50 |
||
21. §
Központi vegyes területek
(1) A Szabályozási Terven Vk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint központi vegyes területek.
(2) A központi vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, a lakóépületek kivételével, melyek nem helyezhetőek el.
(3) A központi vegyes területen kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve az üzemanyag töltő állomást és a lakóépületeket, melyek nem helyezhetőek el.
(4) A központi vegyes területen belül nem helyezhetőek el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 10%-át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(7) A központi vegyes területek településszerkezeti, vagy egyéb területi védelem alatt álló övezeteiben építési engedélyt kiadni csak a kialakult helyi beépítési mód, meglévő építészeti karakter, kialakult tetőformák, kialakult elő, oldal és hátsókertek betartásával szabad.
(8) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterültekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.
(9) A központi vegyes területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:7
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Központi vegyes terület |
|
SZ |
1000 |
20 |
30 |
9,5 |
40 |
|
|
SZ |
3000 |
20 |
40 |
7,5 |
30 |
||
|
SZ |
5000 |
20 |
30 |
12,5 |
40 |
||
|
SZ |
2500 |
20 |
10% |
12,5 |
80 |
||
|
Z |
1000 |
20 |
10 |
9,5 |
80 |
||
|
O |
3000 |
20 |
30 |
9,5 |
40 |
||
|
O |
1000 |
20 |
30 |
7,5 |
40 |
||
GAZDASÁGI TERÜLETEK
22. §
Kereskedelmi, szolgáltató terület
(1) A Szabályozási Terven Gksz jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető épületek és építmények magasabb rendű jogszabály szerint.
(4) Az övezetet belterületen teljes, külterületen legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(5) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 10%-át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(6) Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterültekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.
(7) Gksz/Z – Kereskedelmi szolgáltató területen belül kijelölt védőzöld övezetek, beültetési kötelezettséggel érintett területek, alövezetek sajátos előírásai:
1. A használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést el kell végezni.
2. A beültetést védőfásítással kell elvégezni. Az övezet területe többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.
3. A védő-zöld övezet a beépítettségi mérték számításánál a telekterületekbe és a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható.
(7a) 8 Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új önálló lakófunkció nem engedélyezhető.
(8) A kereskedelmi szolgáltató területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása9
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
||||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
|||||
Kereskedelmi,szolgáltató terület |
|
SZ |
5000 |
40 |
30 |
12,5 |
40 |
||
|
SZ |
1000 |
20 |
20 |
9,5 |
60 |
|||
|
SZ |
1000 |
20 |
30 |
7,5 |
60 |
|||
|
SZ |
3000 |
30 |
30 |
9,5 |
40 |
|||
|
SZ |
1000 |
30 |
20 |
9,5 |
60 |
|||
|
Z |
1000 |
20 |
30 |
7,5 |
60 |
|||
23. §
Ipari területek
(1) A Szabályozási Terven Gip jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint ipari területek.
(2) Az ipari területek besorolása:
1. Gip-1 jelentős mértékű zavaró hatású terület
2. Gip-2 egyéb iparterület
3. Gip- 3 a települési infrastruktúra közmű területei
(3) Az iparterületeken belül elhelyezhető létesítmények:
1. A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (Gip-1) a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
2. Az egyéb ipari terület (Gip-2) elsősorban az ipar építményei elhelyezésére szolgál.
3. Az egyéb ipari terület energiaszolgáltatási és településgazdálkodási (Gip-3) övezete a települési infrastruktúra közmű területeit foglalja magába, kizárólag a település közműellátásának területigényes, nem közterületen elhelyezhető létesítményeinek elhelyezésére szolgál. Az övezeten belül elhelyezhetők:
a) a település vízellátásának területigényes létesítményei (vízmű, víztározó, nyomásfokozó stb.),
b) a település szennyvízkezelésének területigényes létesítményei (tisztító, tároló, átemelő, stb.),
c) a csapadékvíz elvezetés területigényes műtárgyai,(átemelők, víztározók)
d) az elektromos ellátás területigényes létesítményei (fogadóállomások, trafók, nagyfeszültségű távvezetékek),
e) a gázellátás területigényes létesítményei (gázfogadók, gáznyomás szabályozók),
f) a hőellátás területigényes létesítményei (fűtőmű, hőelosztók, egyéb telephelyek),
g) a távközlés területigényes létesítményei (telefonközpontok, műsorszórók, átjátszó állomások).
h) városüzemeltetési telephelyek
(4) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez újonnan kialakítandó ipari gazdasági övezetekben egybefüggő zöldsávot kell telken belül kialakítani, legalább a zöldfelületi mérték 70%-ban. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
(5) Az övezetet belterületen teljes, külterületen legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(6) Az iparterületek építési övezetein belül alkalmazható sajátos építési szabályok:
1. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében el lehet térni, a tervezett létesítmény beépített földszinti szintterületének 20 %- os mértékéig.
2. Az 1. pontban felsorolt technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni.
(7) Gip/Z – egyéb iparterületen belül kijelölt védő-zöld övezetek, beültetési kötelezettséggel érintett területek, alövezetek.
1. A használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést el kell végezni.
2. A beültetést védőfásítással kell elvégezni. Az övezet területe többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.
3. A védő-zöld övezet a beépítettségi mérték számításánál a telekterületbe és a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható.
(8) 10 Az iparterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
|||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
||||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
|||||
Jelentős mértékű zavaró hatású ipar terület |
|
SZ |
5000 |
50 |
40 |
22,5 |
30 |
||
Egyéb ipar terület |
|
SZ |
5000 |
30 |
25 |
12,5 |
50 |
||
|
SZ |
2000 |
25 |
25 |
9,5 |
50 |
|||
|
SZ |
1000 |
20 |
25 |
7,5 |
50 |
|||
|
SZ |
5000 |
20 |
25 |
22,5 |
30 |
|||
|
SZ |
5000 |
20 |
25 |
22,5 |
50 |
|||
A települési infrastruktúra közmű területei |
|
SZ |
3000 |
25 |
25 |
12,5 |
50 |
||
|
SZ |
2000 |
20 |
25 |
12,5 |
50 |
|||
|
SZ |
3000 |
25 |
25 |
9,5 |
40 |
|||
|
SZ |
2000 |
20 |
25 |
12,5 |
50 |
|||
ÜDÜLŐTERÜLETEK
24. §
Hétvégi házas üdülőterület
(1) A Szabályozási Terven Üh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint hétvégi házas üdülőterületek.
(2) A hétvégi házas üdülőterületeken elhelyezhető épületek és építmények:
1. legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület
2. a terület rendeletetésével összhangban lévő kiszolgáló épületek, kiskereskedelmi üzletek
3. sportlétesítmények
4. terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítettség mértékének megfelelően az építési helyen belül
(3) A területen nem alakíthatóak ki tömbméretű telkek.
(4) A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhetők el a magasabb rendű jogszabályban megadott épületek és építmények.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) A hétvégi házas üdülőterületek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
Hétvégi házas üdülő terület |
|
SZ |
550 |
14 |
60 |
6,0 |
20 |
|
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
25. §
Különleges területek
(1) A Szabályozási Terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) A különleges területek rendeletetés szerinti besorolása:
1. K-1 Különleges kereskedelmi területek
2. K-2 Különleges intézményi területek
3. K-3 Különleges egészségügyi területek
4. K-4 Különleges sportolási célú területek
5. K-5 Különleges mezőgazdasági területek
6. K-6 Hulladékkezelők területei
7. K-7 Különleges közlekedési területek
8. K-8 Temetők területei
(3) Az övezeteket belterületen teljes, külterületen legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) A különleges területek övezeteiben csak a rendeltetésnek és a funkciónak megfelelő és azt közvetlenül kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
(5) A különleges területen belül elhelyezhető a rendeltetéshez kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szolgálati lakás telkenként legfeljebb 3 lakás építhető önálló épületben, vagy csoportos formában.
(6) A különleges területen belül egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített alövezeteket is magába foglaló telkek is kialakíthatóak. Az egyes önálló építmények, önálló tulajdoni albetétként is megjelenhetnek (úszótelek). Azokban az övezetekben ahol a kialakult állapot szerint önálló helyrajzi számú úszó telkek megjelennek, (pl. garázstelepek), ott a terület bővítésénél a telekforma továbbra is engedélyezhető.
(7) A szabályozott alakítható legkisebb telekterületek tömbtelkek esetében a tömbtelkekre vonatkoznak, az ezeken belül alakítható telkek legkisebb telekterülete ettől eltérhet.
(8) 11 A különleges területek építési övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:12
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
||||||
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
kialakítható legkisebb |
megengedett |
|||||
telek-terület m2 |
szélesség (m) |
zöld-felület % |
építmény magasság |
beépítettség % |
||||
K-1 különleges kereskedelmi terület |
|
SZ |
10000 |
50 |
40 |
12,5 |
40 |
|
|
SZ |
600 |
20 |
40 |
9,5 |
40 |
||
K-2 különleges intézményi területek |
|
SZ |
5000 |
20 |
40 |
16,0 |
40 |
|
|
SZ |
5000 |
20 |
40 |
16 |
40 |
||
|
SZ |
1000 |
20 |
40 |
7,5 |
40 |
||
|
SZ |
2500 |
50 |
40 |
9,5 |
20 |
||
|
SZ |
2500 |
25 |
40 |
12,5 |
40 |
||
|
Z |
1000 |
25 |
40 |
7,5 |
40 |
||
K-3 különleges egészségügyi területek |
|
SZ |
10000 |
100 |
40 |
22,5 |
40 |
|
K-4 különleges sportolási célú területek |
|
SZ |
5000 |
50 |
40 |
7,5 |
20 |
|
K-4 különleges sportolási célú területek |
|
SZ |
10000 |
100 |
40 |
12,5 |
40 |
|
|
SZ |
2000 |
100 |
40 |
12,5 |
40 |
||
K-5 különleges mezőgazdasági |
|
SZ |
6000 |
50 |
40 |
9,5 |
40 |
|
|
SZ |
10000 |
100 |
60 |
7,5 |
20 |
||
K-6 hulladék-kezelők területe |
|
SZ |
10000 |
100 |
40 |
9,5 |
10 |
|
K-7 különleges közlekedési területek |
|
SZ |
5000 |
50 |
40 |
7,5 |
40 |
|
|
Z |
2000 |
20 |
40 |
4,5 |
40 |
||
K-8 temető területek |
|
SZ |
5000 |
50 |
40 |
9,5 |
10 |
|
|
SZ |
2000 |
50 |
40 |
7,5 |
10 |
||
K* kialakult telekviszonyok figyelembevételével, ill. az illeszkedés szabályai szerint megállapítva
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEINEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
26. §
Közterületek kialakítása és felhasználása
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket és létesítményeket a Szabályozási Terv határozza meg, határolja el és határozza meg azok szabályozási szélességeit és méreteit.
(2) A település közterületein engedélyezhető, a terület alapfunkciójától eltérő használat az alábbi lehet:
1. hirdető berendezés elhelyezése,
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
4. szobor, díszkút, utcabútorok egyéb műalkotások elhelyezése,
5. távbeszélő fülke elhelyezése,
6. köztárgyak, környezetvédelmi létesítmények
7. zöldfelületek, fasorok,
8. játszótér,
9. közművek és felépítményeik,
10. egyéb az Önkormányzat által önkormányzati rendeletben engedélyezett funkciók.
(3) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. Azokban az esetekben, amikor a közművek beépítésre szánt területeken keresztül haladnak (szolgalom) a közmű rekonstrukciója során azt ki kell váltani és közterületre, vagy magánútra kell áthelyezni.
27. §
Közlekedési és közműterületek
(1) A közlekedési és közmű területek a Szabályozási Tervben szabályozási vonalak által meghatározott közlekedési és közmű létesítmények területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.
1. Elsőrendű közlekedési területek az alábbiak:
a) Közlekedési és közmű területek, ezen belül országos és települési főútak, országos mellékutak, helyi gyűjtőutak
b) Kötöttpályás közlekedési területek (vasút), melyek vasúti létesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
2. Másodrendű közlekedési területek az alábbiak
a) Kiszolgálóút
b) Gyalogút
c) Kerékpárút
d) Vegyes használatú gépjárműút
e) Közlekedési területen belüli köztér
f) Kiemelt külterületi kiszolgáló út
g) Köztér
(2) A város területén az úthálózat szabályozási szélességét új utak építése esetén a vonatkozó jogszabályok a Szabályozási Terv és a HÉSZ szerint kell kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:
1. 13 Országos másodrendű főút szabályozása:
a) belterületen: 40 méter, illetve Szabályozási Terven jelölt határvonalak szerint.
b) külterületen: 40 méter, illetve Szabályozási Terven jelölt határvonalak szerint.
2. Országos mellékút, települési főút szabályozása:
a) belterületen: legalább 30 méter , illetve Szabályozási Terv szerint
b) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
c) az út építési területe legalább 30 méter
d) az út védőtávolsága 50 méter
3. Helyi gyűjtőút szabályozása:
Belterületen legalább 22 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
4. Kiszolgáló út szabályozása:
5. Méretezés nélküli legkisebb szélessége 10 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
6. Gyalogút szabályozása:
7. Méretezés nélküli legkisebb szélessége 2 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
8. Vegyes használatú gépjárműút szabályozása:
9. Belterületen legalább 8 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
10. Kiemelt külterületi kiszolgálóút szabályozása:
11. Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 12 méter
12. Az út építési területe legalább 12 méter
13. Az út védőtávolsága 25 méter
14. Köztér szabályozása:
15. A köztereket kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani, védett közterek esetén külön előírások szerint.
16. Gyalogút szabályozása:
a) A közterület minimális szabályozási szélessége 3 méter , illetve Szabályozási Terv szerinti érték.
b) A terepszint különbségeket áthidaló gyalogutakat, tereplépcsőket korláttal kell ellátni, illetve gondoskodni kell a szintek akadálymentes áthidalásáról, amennyiben a körülmények lehetővé teszik.
17. Közlekedési területen belüli parkoló szabályozása:
a) A közlekedési területen belül kialakított parkolókat fásítottan kell kialakítani magasabb rendű jogszabályok alapján.
b) A parkolók térburkolatát a városképi jelentőségű területeken legalább részlegesen térkő burkolattal kell kialakítani.
(3) Az utak elrendezését úgy kell kialakítani, hogy:
1. azokról a telkek biztonságos megközelítése,
2. az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
3. a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése,
4. a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen,
5. az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak legyenek.
(4) Az utak védőterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használhatók fel.
(5) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 6,5 métert nem haladhatja meg.
(6) A kötöttpályás közlekedési, vasút területek előírásai:
1. Az övezet kötöttpályás közlekedés számára kijelölt terület.
2. Kötöttpályás közlekedési terület szabályozása:
a) jogi határvonal, illetve Szabályozási Terv szerint
b) védőtávolsága 50 méter
c) kötöttpályás közlekedési terület gazdasági területfelhasználási egységen belül akkor is kialakítható az ágazati szabványok szerint, ha azt a Szabályozási Terv nem tartalmazza.
3. Az övezetben elhelyezhetők:
a) a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények és irodák,
b) a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek,
c) a személyzet számára szolgáló szociális épületek, ill. szolgálati lakás.
4. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet.
5. Országos közforgalmi vasútvonal, ill. vasútállomás mindkét oldalán a szélső vágánytól mért 50,0 m távolságon belül csak vasúti vagy postai építmény, illetőleg, közút, gépjármű várakozóhely, tömegközlekedési eszköz végállomása és közpark, továbbá olyan más építmény helyezhető el, amelyhez a vasúti hatóság hozzájárul.
(7) Területfelhasználási egységeken belül kialakított magánutak szabályozása:
1. Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani:
a) 6 méter , ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg;
b) 10 méter , ha 200 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg;
c) 12 méter egyoldali fasorral, ha 400 méternél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg;
d) A gazdasági (Gksz, Gip) területeken belül a magánút szélessége 12 méternél kisebb nem lehet.
2. A150 méternél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.
3. 200 méternél hosszabb magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
4. Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett - szabályokkal meghatározott - módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő.
5. Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.
6. A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső vagy területegység telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.
(8) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi és környezetvédelmi okokból szilárd burkolattal kell ellátni a megfelelő fordulási ívek biztosításával.
(9) Az új utak nyomvonalát úgy kell kialakítani, hogy a teljes közműhálózat kiépítése esetén is legalább egy oldali fasor létesülhessen.
28. §
A közművesítés területei és létesítményei
(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértéke:
1. nagyvárosias lakóterület: teljes közművesítés,
2. kisvárosias lakóterület: teljes közművesítés,
3. kertvárosias lakóterület: legalább részleges közművesítés,
4. falusias lakóterület: legalább részleges közművesítés,
5. központi vegyes terület: teljes közművesítés,
6. településközponti vegyes terület: teljes közművesítés,
7. üdülőterületek: teljes közművesítés,
8. gazdasági területek, ezen belül,
a) kereskedelmi szolgáltató területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés,
b) zavaró hatású ipari területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés,
c) egyéb ipari területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés,
9. különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés.
(3) Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás a szennyvízcsatorna és a zárt rendszerű csapadékcsatorna kiépítéséig.
(4) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.
(5) Az egyes területfelhasználási egységekben:
1. A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
2. A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
3. A csapadékvíz-elvezetést nyílt vagy zárt rendszerű csapadékcsatornával, a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megvalósítani.
4. 14 A beruházásokkal érintett területek hasznosítása, különösen a jelenleg nem beépített területek esetében csak a csapadékvíz elvezetésének, vagy helyben kezelésének megoldása esetén a településrészek egységes és tervszerűen megvalósított, vagy kialakult vízrendezési rendszerébe, vízelvezetéséhez illeszkedve valósulhat meg.
5. 15 Amennyiben az egyes közterületeken a csapadékvíz elvezetés nem, vagy csak részlegesen megoldott, abban az esetben a csatlakozó területeken a keletkező csapadékvizek kezelését az ingatlanon belül kell megoldani."
(6) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló létesíthető.
(7) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(8) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(9) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények – az ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen, magánúton, vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetők el az ágazati és az övezeti előírásoknak megfelelően.
(10) Közművek védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával lehet.
(11) Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél figyelembe kell venni úgy, hogy a közterületek fásíthatóak legyenek.
(12) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, a terület helyreállítását el kell végezni
(13) Műemléki területen az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani.
(14) A középmagas épületek környezetében az oltóvizet az épületektől számított 50 méter távolságon belül kiépített föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
29. §
Zöldterületek
(1) A település állandóan növényzettel fedett közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark Kp formában jelennek meg.
(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák valamint vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület, az alábbi előírások betartásával:
1. Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 80 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel.
2. Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak kertészeti terv alapján történhet.
(4) A településen található zöldterületek a zöldterület rendeltetése szerint:
1. |
KP |
Közpark övezet |
A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek helyezhetőek el.
2. |
KP |
|
A ligetes közpark legalább 60 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal.
(5) A zöldterületet, amennyiben a kialakult állapot indokolja, építésjogi szempontból közútnak kell tekinteni.
30. §
Erdőterületek
(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a Szabályozási Terv tűnteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
|
Ev |
védelmi rendeltetésű (védett vagy védő) erdő övezet |
a) Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
b) Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
c) Védett erdőben építményt csak a kezelési tervekben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.
|
Eg |
|
a) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
b) a beépítés legfeljebb 4,5 méteres építménymagassággal engedélyezhető,
c) a beépítési mód szabadonálló.
d) az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni
|
Ee |
|
a) a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
b) a beépítés legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal engedélyezhető
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
31. §
Mezőgazdasági területek
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, mezőgazdasági hasznosítás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.
(3) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
1. Má Általános mezőgazdasági terület
2. Mák Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
3. Mk Kertes mezőgazdasági területe
|
Má |
Általános mezőgazdasági terület övezetei |
1. Épületek, építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint.
|
Má |
|
|
Má |
|
|
Mák |
|
1. védett természetvédelmi, természeti terület
2. védett területek puffer zónája
3. az övezet nem beépíthető.
|
Mk |
Kertes mezőgazdasági terület övezete |
1. épületek, építmények elhelyezése magasabb rendű jogszabály szerint.
2. az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
32. §
Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek övezetei:
1. 1. 1. |
V |
|
2. |
V |
|
3. |
V |
|
4. |
V |
|
(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.
(3) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
|
V |
|
1. Záportározó övezetben a területeket a földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ág alapján lehet hasznosítani.
2. Az övezeten belül a tározó üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények (építmények) kivételével épület nem építhető.
3. Építmények létesítéséhez az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulása szükséges.
33. §
Természetközeli területek
(1) |
Tk |
Természetközeli terület övezete (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.) |
(2) A természet közeli Tk jelű övezetben építmény nem helyezhető el.
34. §
Különleges beépítésre nem szánt területek
(1) |
K |
Nagykiterjedésű sportolási célú területek (sportlőtér) övezete |
1. Az övezetben a sportlőtér rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények és azt kiszolgáló funkciók helyezhetők el.
2. A terület legnagyobb beépítettségi mértéke legfeljebb 5%,ezen belül épület legfeljebb 2 %- os beépítettségi mértékkel helyezhető el.
3. A beépítés legfeljebb 6,0 méteres építménymagassággal engedélyezhető.
4. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől a tevékenység végzéséhez szükséges berendezések, műtárgyak, egyéb építmények esetében el lehet térni, legfeljebb 9,0 méter építménymagasságig.
5. A beépítési mód szabadonálló.
(2) Nyersanyaglelőhelyek övezete
1. A bányászattal érintett területekre magasabb rendű jogszabályok előírásai érvényesek.
2. A bányászattal érintett területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza.
3. A bányászattal érintett területeken építési engedélyt kiadni csak geomechanikai és alábányászottsági szakvélemény elkészítése után szabad, valamint az illetékes bányászati hatóság szakvéleményét be kell szerezni.
4. A Szabályozási Terven jelölt bányászattal érintett területeket jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.
5. A terület legnagyobb beépítettségi mértéke legfeljebb 5%, ezen belül épület legfeljebb 2 %- os beépítettségi mértékkel helyezhető el.
(3) 16 |
K |
Egyéb különleges terület (állatmenhely) övezete |
1. Az övezetben a 5%-os beépítettségi mértéket meg nem haladóan állattartáshoz kapcsolódó építmények és épületek, valamint az állattartási tevékenységet kiszolgáló funkciók helyezhetőek el. Jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló épület beépítettsége 2% lehet.
(4) 17 |
K |
Egyéb különleges terület – „ETNO-falu” övezete |
1. Az övezetben 2+3 %-os beépítettségi mértéket meg nem haladóan helyezhetőek el épületek, építmények, úgy, hogy ebből jellemzően emberi tartózkodásra szolgáló épület beépítettsége 2% lehet.
2. Az övezetben a népi hagyományokat bemutató lakóépületek mellett az idegenforgalomhoz kapcsolódó bemutató-, sport-, szálláshely szolgáltató-, vendéglátó- és egyéb a rendeltetéshez illeszkedő funkciójú épületek/építmények helyezhetőek el. A gazdálkodási tevékenységet bemutató mezőgazdasági és állattartási létesítmények elhelyezése megengedett.
3. Az épületek, építmények kizárólag természetes anyagok felhasználásával, tájba illő módon épülhetnek.
V. Fejezet
A TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁS ELEMEI
35. §
A város igazgatási területének térségi besorolásai
(1) Az igazgatási terület térségi besorolásai:
1. Erdőgazdálkodási térség
2. Mezőgazdasági térség
3. Vegyes területfelhasználású térség
4. Városias települési térség
5. Hagyományosan vidéki települési térség
(2) Az egyes térségek területi lehatárolását a Településszerkezeti Terv tünteti fel.
36. §
A város igazgatási területének építményekkel igénybevett térségi elemei
(1) Az igazgatási területet érintő egyéb építményekkel igénybevett területe, hálózati és infrastruktúra elemek:
1. térségi jelentőségű határátlépési pont
2. térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep
3. főút
4. egyéb országos törzshálózati vasútvonal
5. országos kerékpárút törzshálózat
6. 120 kV-os elosztó hálózat távvezeték elemei
(2) A térségi jelentőségű építményekkel igénybevett területeket és hálózati infrastruktúra elemeket a Szabályozási Terv jelöli.
37. §
A város igazgatási területének térségi övezetei
(1) Az igazgatási területet érintő térségi övezetek:
1. magterület, ökológiai folyosó övezetei,
2. kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek és erdőtelepítésre javasolt terület övezetei,
3. országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezete,
4. NATURA 2000 természet-megőrzési terület övezete,
5. ipari parkok övezete,
6. szervezőközpont és turisztikai térségközpont,
7. tervezett egyéb mellékút-hálózati elemek.
(2) A város teljes közigazgatási területét lefedő térségi övezetek:
1. országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
2. történeti települési terület övezete,
3. ásványi nyersanyag - gazdálkodási területek övezete,
4. földtani veszélyforrás területének övezete,
5. vízeróziónak kitett terület által érintett települések övezete,
6. kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete,
7. a megye területét érintő légszennyezettségi zóna övezete,
8. érzékeny települési területek övezete.
(3) A város igazgatási területének térségi övezeteit a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv jelöli.
(4) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó ok:
1. Magterület és ökológiai folyosó övezete
a) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
b) Az övezetben amennyiben építés történik, az csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ VI. fejezete tartalmazza.
c) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
1. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek és erdőtelepítésre javasolt területek övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
3. Országos és térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetében a tájrehabilitációt igénylő területek újrahasznosítása a tájrendezés és az érintett települések egymással összehangolt céljai alapján történhet.
1. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetén belül, melyet a Szabályozási Terv határol le, új bányatelket és bányát nyitni csak az egyéb térségi övezetek szabályozásával összhangban szabad.
2. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete:
a) Az övezetben a belterületi határhoz csatlakozó tömbökben, csak a tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg az építés. Az értékvédelem követelményeit és az építési anyaghasználatot a HÉSZ VI. fejezete tartalmazza.
b) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
c) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
d) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
6. A Történeti települési terület övezete a teljes igazgatási területet lefedi. Az értékvédelemmel érintett területek kijelölését és a vonatkozó építési előírásokat a HÉSZ VI. fejezete és a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.
1. Földtani veszélyforrás területének övezete
a) A település veszélyeztetett területein – az alábányászottsággal érintett területeken, és egyéb földtani veszélyforrások esetében - csak talajmechanikai szakvélemény alapján adható ki építési engedély. A talajmechanikai szakvélemény akár egy telekre, vagy akár egy területegységre is elkészíthető.
b) A település veszélyeztetett területein csak geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki új beépítésre szánt terület.
VI. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
38. §
Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások
(1) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.
(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.
(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.
(5) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
(6) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szűntetni.
(7) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.
(8) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(9) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
(10) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, legfeljebb két vegetációs időszak alatt pótolni kell.
(11) A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.
39. §
Természeti értékvédelem
(1) A településen található országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a Szabályozási Tervvel összhangban a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. függeléke tartalmazza.
39/A. §18
A természetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások
(1) A 063/6, 191/6, 191/7, 9258, 9259/7 helyrajzi számú területekre az igénybevétel előtt természetvédelmi alapállapot felmérést kell készíteni és az építési hely kijelölését az illetékes természetvédelmi hatósággal egyeztetni szükséges.
(2) A Gip2/SZ5 egyéb iparterületbe valamint a Gip1/SZ1 jelentős mértékű zavaró hatású iparterületbe sorolt 9259/1, 9259/2, 9259/3, 9259/4 és 9259/8 helyrajzi számú ingatlanokra az alábbi külön előírások vonatkoznak:
a) Növénytelepítéseket őshonos, tájba illő, nem allergén, nem szöszölő, nem inváziós fa- és cserjefajok alkalmazásával szükséges megoldani.
b) A fejlesztéssel érintett területen a jelenlévő idegenhonos inváziós növényfajok (elsősorban aranyvessző, japánkeserű fajok), gyomok visszaszorítása érdekében a területet évente legalább egyszer, július 1. után kaszálni szükséges. A kaszálást még virágzási időben, termésérés előtt kell végrehajtani. A kaszálás során védett faj érdekében érintetlenül hagyandó rész kijelölésére is sor kerülhet. A kaszálékot a területről 30 napon belül el kell hordani.
c) Úttöltésbe, területfeltöltésbe csak természetes anyag (kőzet, termőföld) használható, kohó/martinsalak, építési törmelék, hulladék nem.
(3) A 9259/2, 9259/3, 9259/4 és a 9259/8 helyrajzi számú ingatlanokon a biológiai értékekben gazdag területek védelmének érdekében a Szabályozási Terven területen belüli kötelezően megtartandó zöldfelület, természeti érték, mint a telek kötelezően zöldfelülettel fedett, be nem építhető része került kijelölésre, melyekre az alábbi külön előírások vonatkoznak:
a) A lehatárolt biológiai értékekben gazdag védőterület be nem építhető, jelenlegi állapotában, természetközeli élőhelyként megtartandó.
b) Épületek, építmények és egyéb objektumok elhelyezése, továbbá a területek feltöltése, utak építése nem engedélyezhető.
c) Hulladékot, építési törmeléket, idegen anyagot elhelyezni tilos. Az övezethez tartozó ingatlanok még ilyen anyagok ideiglenes deponálására sem használhatók.
VII. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
40. §
Építészeti értékvédelem
(1) A településen található országos védelem alatt álló műemlékek jegyzékét és a műemléki területet valamint a régészeti területeket a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.
(2) A külön önkormányzati rendelettel (helyi értékvédelmi rendelettel) jóváhagyott, vagy később jóváhagyandó helyi védett épületek jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
41. §
Műemlékek, műemléki terület, és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai
(1) A környezetben látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.
(2) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen szürke, antracit vagy homok színben.
(3) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával.
(4) A műemléki és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
42. §
A műemléki területen és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításának sajátos előírásai
(1) Építési anyaghasználat:
1. Lábazatképzés: kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
a) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
b) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető,előtető
a) A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
b) Nem alkalmazható fém tető héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
c) Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemezfedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának ( cink lemez fedés ) megfelelően.
d) Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.
(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
Térarányok, utcaképek
a) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló álló tetőablak nem építhető.
b) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
c) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
d) A felsorolt szabályok a műemléki területen az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
Homlokzati arányrendszer védelme
a) A műemléki területen és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A Szabályozási Terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0 méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
b) A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
Tetőformák szabályozása
a) Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben egyszerű, vagy összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint.
b) A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
c) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.
d) Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni.
43. §
A védett értékekre vonatkozó általános szabályok
(1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) A védett értékek jó karban tartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.
44. §
Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai
(1) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
(2) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni, azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).
(3) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
(4) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(5) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
(6) Védett építményen hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
(7) Védett építményen új parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
(8) Védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
45. §
Régészeti területek
(1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a Szabályozási Terv tünteti fel.
(2) Régészeti területen a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak az illetékes örökségvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
(3) A terven jelölt régészeti területeket érintő területfelhasználások esetében a terület tényleges igénybevétele, felhasználása előtt régészeti munkarészt kell készíttetni.
(4) Az újonnan belterületbe vonandó 04168/3-17 helyrajzi számú ingatlanok tömbjében régészeti feltárást kell végezni, mely a terület igénybevételének feltététele.
46. §
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
(1) A Szabályozási Terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettség az építési telek esetében a tulajdonost, a közlekedési területen az út kezelőjét terheli.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
47. §
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
(1) Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § (1) Ez a rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. az Ózd város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 22/1998. (X.01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
2. a Rendelet módosításáról szóló 10/2002. (II.27.) önkormányzati rendelet,
3. a Rendelet módosításáról szóló 22/2003. (IX.26.) önkormányzati rendelet,
4. a Rendelet módosításáról szóló 23/2005. (VI.29.) önkormányzati rendelet,
5. a Rendelet módosításáról szóló 17/2007. (X.01.) önkormányzati rendelet,
6. a Rendelet módosításáról szóló 28/2008. (X.31.) önkormányzati rendelet,
1
Az önkormányzati rendeletet az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 89. §-a hatályon kívül helyezte 2022. augusztus 1. napjával.
2
Megállapította a 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. január 1-jétől
3
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (X.9.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2020. október 10-től
4
Hatályon kívül helyezte a 10/2020. (X.9.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2020. október 10-től
5
Beiktatta a 10/2020. (X.9.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. október 10-től
6
Módosította a 24/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1-jétől
7
Módosította a 24/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1-jétől
8
Módosította a 24/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1-jétől
9
Módosította a 24/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1-jétől
10
Megállapította a 17/2020. (XII.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. december 24-től
11
Módosította a 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. január 1-jétől
12
Módosította a 24/2015. (XII.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. február 1-jétől
13
Megállapította a 10/2020. (X.9.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. október 10-től
14
Beiktatta a 17/2020. (XII.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. december 24-től
15
Beiktatta a 17/2020. (XII.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. december 24-től
16
Megállapította a 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-jétől
17
Megállapította a 22/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. január 1-jétől
18
Megállapította a 17/2020. (XII.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. december 24-től