Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a Sárospatak Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2023. 10. 31Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a Sárospatak Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről
Sárospatak Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési feladatkörében eljáró bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szerve véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Sárospatak Város Önkormányzata (a továbbiakban: Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra, és az azokhoz tartozó közös használatra szolgáló helyiségekre terjed ki (a továbbiakban együtt: Lakás).
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.
2. Lakás bérbeadásának eljárási szabályai
2. § (1) Lakás bérbeadására – kivéve városérdekből történő bérbeadása esetén – pályázatot kell kiírni.
(2) A pályázati felhívás meghirdetése a helyben szokásos módon történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázati felhívás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.
(3) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a bérbeadás útján hasznosításra szánt Lakás megjelölését, paramétereit,
c) a bérbeadás jogcímét, időtartamát,
d) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,
e) a bérbeadás egyéb feltételeit,
f) egyéb, a pályáztató által lényegesnek tartott adatokat,
g) a Lakás megtekintésére kijelölt időpontot és
h) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, elbírálásának határidejét.
(4) A pályázatot a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, dokumentumokat, vagy azok másolatát.
3. § (1) Lakás bérbeadása a következő jogcímen történhet:
a) szociális helyzet alapján,
b) nem szociális helyzet alapján,
c) városérdekből vagy
d) jogszabály előírása alapján.
(2) Lakás bérbeadására elsődlegesen nem szociális helyzet alapján, vagy városérdekből kerülhet sor.
4. § (1) Lakás
a) határozatlan időre,
b) határozott időre, vagy
c) valamely feltétel bekövetkezéséig
adható bérbe.
(2) Lakás határozatlan időre kizárólag akkor adható bérbe, ha a Lakás a Lakástv. 85/F. § (3) bekezdése alapján került megvásárlásra és bérbe adásra.
(3) A határozott időre létrejött bérleti szerződés időtartama:
a) szociális helyzet alapján bérbeadott Lakás esetében maximum 2 év,
b) nem szociális helyzet alapján bérbeadott Lakás esetében maximum 5 év,
c) városérdekből bérbe adott Lakás esetében a Képviselő-testület eseti döntése alapján meghatározott időtartam
lehet.
5. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlő, bérlőtárs személyazonosító adatait,
b) a határozat számát, amellyel a bérlő a Lakás bérleti jogát megszerezte,
c) a bérlet szerződés időtartamát,
d) a Lakás pontos adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, komfortfokozat, szobaszám,
e) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,
f) a lakbér mértékét és megfizetésének határidejét,
g) a lakbér és közüzemi díjak meg nem fizetésének a következményeit,
h) az együttköltöző személyek számát, személyazonosító adatait,
i) a közüzemi szolgáltatókat, melyekkel szerződést kell kötnie a bérlőnek,
j) a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéskötés elmulasztásának a következményeit,
k) azt, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a Lakásban lakni, a Lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a Bérbeadónak,
l) azt, hogy Bérbeadó a Lakás rendeltetésszerű használatát, és a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül – kivéve a rendkívüli káreseményt, és a vészhelyzet fennállását – két alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni.
m) egyéb, a Bérbeadó által lényegesnek talált kikötéseket,
n) esetlegesen mellékletként a lakásleltárt és a készített fotódokumentációt, társasházi ingatlanok esetében a házirendet.
(2) Amennyiben jogszabály vagy általános szerződési feltétel a bérbeadóra fizetési kötelezettséget ró, úgy Bérbeadó jogosult a rendszeres díjfizetés igazolására kötelezni a bérlőt. Amennyiben bérlő ezen kötelezettségének ismételt felhívásra sem tesz eleget, úgy az a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.
(3) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést neki felróható okból a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy kell tekinteni, hogy a Lakásra nem tart igényt.
6. § (1) Lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására vonatkozó feltételek:
a) bérlő köteles a határozott időre kötött bérleti szerződés lejáratának időpontja előtt legalább 60 nappal Bérbeadó részére benyújtani a meghosszabbításra vonatkozó kérelmét és
b) a bérlőnek a Bérbeadó és az érintett közüzemi szolgáltatók felé lakbér vagy egyéb tartozása nem lehet, vagy bérlő a fennálló tartozásokra érvényes részletfizetési megállapodással rendelkezik.
(2) A kérelmet a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, vagy azok másolatát.
7. § A Képviselő-testület
a) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra átruházza
aa) Lakás nem szociális helyzet alapján történő bérbeadására vonatkozó pályázati felhívás kiírásával, a beérkezett pályázatok elbírálásával, és a bérlő kiválasztásával,
ab) a nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakás bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásával,
b) az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházza
ba) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadására vonatkozó pályázati felhívás kiírásával, a beérkezett pályázatok elbírálásával, és a bérlő kiválasztásával,
bb) a szociális helyzet alapján bérbe adott Lakás bérleti szerződésének meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásával,
c) a polgármesterre átruházza
ca) az azzal kapcsolatos döntést, hogy egy Lakás szociális helyzet alapján, nem szociális helyzet alapján vagy városérdekből kerüljön bérbeadásra,
cb) az 5. § (2) bekezdés szerinti kötelezéssel,
cc) a bérleti szerződés 12. § (2) bekezdése szerinti módosításával
cd) a bérlő vagy bérlőtárs általi Lakásba fogadáshoz kapcsolódó írásbeli hozzájárulás megadásával vagy megtagadásával,
kapcsolatos hatáskört.
3. Lakás bérbeadása szociális helyzet alapján
8. § (1) Lakásra szociális helyzet alapján bérleti szerződés kizárólag olyan pályázóval köthető, aki a pályázati felhívásra érvényes pályázatot nyújtott be.
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adandó Lakás bérlője az a legalább 2 éve sárospataki állandó lakóhellyel vagy 2 éves sárospataki munkaviszonnyal rendelkező személy lehet,
a) akinek vagy házastársának (élettársának), illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik 50 %-os részarányt meghaladó beköltözhető lakás,
b) családjában – az együttköltöző közeli hozzátartozókat is figyelembe véve – az egy főre jutó, a pályázat benyújtását megelőző három havi nettó jövedelmének az átlaga nem haladja meg a 99.750 Ft-ot, egyedül élő esetén a 114.000 Ft-ot,
c) családja nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek forgalmi értéke a 2.280.000 Ft-ot meghaladja, és
d) a pályázat benyújtását megelőzően
da) nem mondott le önkormányzati bérlakás bérleti jogáról térítés ellenében, és
db) beköltözhető 50 %-os részarányt meghaladó lakását nem idegenítette el,
dc) korábbi bérleti szerződése nem került a Bérbeadó általi felmondásra, nem került sor kilakoltatásra, és nem rendelkezik korábbi bérleti jogviszonyából eredő tartozással.
(3) A pályázó részére csak olyan szobaszámú Lakás adható bérbe, amely a lakásigénye mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéke – az együtt költöző személyek számától függően:
a) két személyig: egy lakószoba,
b) két-három személy esetén: két lakószoba,
c) négy- és annál több személy esetén: három lakószoba.
4. Lakás bérbeadása nem szociális helyzet alapján
9. § Lakásra nem szociális helyzet alapján bérleti szerződés kizárólag olyan pályázóval köthető, aki a pályázati felhívásra érvényes pályázatot nyújtott be, és korábbi bérleti szerződése nem került a Bérbeadó általi felmondásra, nem került sor kilakoltatásra, és nem rendelkezik korábbi bérleti jogviszonyából eredő tartozással.
5. Lakás bérbeadása városérdekből
10. § (1) Lakás városérdekből annak adható bérbe, aki:
a) a Sárospataki Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, vagy
b) Sárospatak Város Önkormányzata intézményeinél, gazdasági társaságainál közalkalmazotti jogviszonyban, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban van, vagy
c) a város érdekeit szolgáló munkavégzést folytat, vagy
d) egyháznál munkaviszonyban van.
(2) Lakás városérdekből történő bérbeadása iránti kérelmet a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egységéhez kell benyújtani, melyhez szükség szerint mellékelni kell a jogosultság feltételeit igazoló okmányokat, vagy azok másolatát.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a munkáltató véleményét, amely tartalmazza a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó nyilatkozatot.
6. A lakbér mértéke
11. § (1) A Lakások a településen belüli elhelyezkedésük alapján, az 1. melléklet szerint, területi kategóriákba tartoznak.
(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díját, és a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Bérlő írásbeli kérelmére a szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások bérleti díjából Bérbeadó 20%-os kedvezményt adhat – a bérleti szerződés időtartamára –, amennyiben bérlő az igénylés pillanatában nem rendelkezik lakbérhátralékkal, és a bérleti szerződésének kezdete és a kedvezmény igénylése között legalább 90 nap eltelt.
(4) Amennyiben bérlő a kedvezmény odaítélését követően legalább 30 napot meghaladó lejárt lakbérhátralékot halmoz fel, úgy a kedvezmény megszűnik.
(5) A (4) bekezdés alapján megszűnt kedvezmény csak akkor igényelhető újra, ha a megszűnéstől az újabb igénylésig legalább 180 nap eltelt.
(6) A nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díját, és a területi kategóriákra vonatkozó szorzókat a 3. melléklet tartalmazza.
(7) Nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások esetében lakbér kedvezmény nem adható.
(8) A városérdekből bérbe adott Lakások bérleti díja megegyezik a nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások bérleti díjával.
(9) A fizetendő lakbér mértéke az alap bérleti díj, az alapterület és a területi kategóriára vonatkozó szorzó szorzatával egyenlő, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft/hó összegnél.
(10) Teljes körűen felújított összkomfortos Lakás a nem szociális alapon bérbe adott Lakás a teljes körű felújításától számított 6 éven keresztül.
(11) Bérlő társasházi lakás esetén köteles megfizetni a társasház által meghatározott közös költségnek a felújítási alappal csökkentett részét.
7. Bérbeadás bérlőtársak részére
12. § (1) Házastársak vagy élettársak részére, írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a Lakást bérbe adni kivéve, ha a Lakás városérdekből került bérbeadásra.
(2) Ha a házastársi vagy élettársi életközösség a bérbeadás után keletkezik, a bérlőtársi jogviszony a bérleti szerződés módosításával az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.
(3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a Bérbeadóval szemben egyetemleges.
(4) Városérdekből bérbe adott Lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.
8. Az albérlet, és a bérleti jog átruházása
13. § (1) A Lakás további albérletbe nem adható.
(2) A Lakás bérleti joga másra át nem ruházható.
9. A Bérlő kötelezettségei
14. § (1) A Lakás bérlője a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a Lakásban lakni, a Lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a Bérbeadónak.
(2) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a lakás burkolatainak, nyílászáróinak (ablakok, ajtók) és berendezési tárgyainak karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről, kivéve a rendeltetésszerű használat mellett bekövetkezett, természetes elhasználódás miatt szükségessé váló pótlás, csere esetén a bruttó 50 E Ft-ot meghaladó értékű beszerzést, beruházást,
b) az elektromos kapcsolók, csatlakozóaljak javításáról, cseréjéről, és az izzók cseréjéről,
c) a saját, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetőleg a kár megtérítéséről,
d) csaptelepek javításáról, cseréjéről.
(3) Bérbeadó a Lakás rendeltetésszerű használatát, és a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül – kivéve a rendkívüli káreseményt, és a vészhelyzet fennállását – két alkalommal, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni.
10. A Lakásba befogadás feltételei
15. § (1) A bérlő, vagy bérlőtárs a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával a Lakástv. 21. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott személyeken túl
a) élettársát és annak kiskorú gyermekét,
b) gyermeke házastársát és annak kiskorú gyermekét
fogadhatja be.
(2) A Bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásbeli nyilatkozatában vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözik.
11. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel
16. § (1) A Bérbeadó és a bérlő a Lakásra kötött határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a Bérbeadó a bérlőnek
a) másik Lakást ad bérbe vagy
b) pénzbeli térítést fizet.
(2) Ha a bérlő másik Lakásként kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú Lakás bérletét is elfogadja, úgy a két Lakás éves lakbére közötti különbözettel megegyező összegre jogosult, melynek kifizetése a bérlő írásbeli kérelmére történik.
(3) Ha a bérlő másik Lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy annak mértéke a Lakás éves bérleti díjának háromszorosa.
(4) A Bérbeadó és a bérlő a Lakásra kötött határozott idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel városérdekből úgy is megszüntethetik, hogy a Bérbeadó a bérlőnek a szerződés hátralévő időtartamára
a) cserelakást biztosít vagy
b) a hátralévő bérleti díjnak megfelelő összeget fizet.
(5) A pénzbeli térítést a szerződés megszűnését követően attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére kifizetni, miután a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit teljesítette. Ennek elmulasztása esetén a tartozás, és a nem rendeltetésszerű állapot Bérbeadó általi helyreállításának költsége a pénzbeli térítésből levonható és azt követő 5 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére kifizetni a fennmaradó pénzbeli térítést.
12. A Lakás visszaadása
17. § A Bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni, a Bérbeadóval, és a közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozását kiegyenlíteni.
13. A lakáshasználati díj
18. § (1) A Lakást jogcím nélkül használó a Bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használattól számított harmadik hónap 1. napjától a lakbér 100 %-ával emelt összeg.
14. A lakások elidegenítésének eljárásrendje
19. § (1) Ezen rendelet hatálya alá tartozó lakásokat:
a) az Ltv. 49. § (1) bekezdésben megnevezett elővásárlásra jogosultnak;
b) lakottan harmadik személy részére;
c) üres állapotban - az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 19/2018. (IX.28.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint -
lehet elidegeníteni.
(2) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a) és c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.
(3) Nem áll fenn elővásárlási jog
a) olyan önkormányzati lakásra, mely hatóság által bontásra ítélt épületben van;
b) műemlék és városképi jelentőségű épületekben lévő lakásokra.
(4) Az elidegenítések során figyelembe kell venni a Bérbeadó bérlakásfejlesztési koncepciójában foglaltakat.
20. § (1) Az elidegenítésre történő kijelölés alapján az elidegenítés előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egysége végzi.
(2) A lakás forgalmi értékének megállapítása ingatlanforgalmi értékbecslés (továbbiakban: értékbecslés) alapján történik.
(3) A lakás vételárának mértéke:
a) a 19. § (1) bekezdés a.) pontja szerint elővásárlásra jogosult, határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén az ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével a képviselő-testület által meghatározott összeg 100 %-a;
b) a 19. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt esetekben a nyilvános versenytárgyalás (a továbbiakban: liciteljárás) induló összege a lakásra vonatkozóan készített ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével a képviselő-testület által meghatározott összeg.
21. § A lakások a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlásra jogosult részére mindaddig nem értékesíthetők, ameddig a jogosult az adott bérleményen fennálló, önkormányzatot, és a közműszolgáltatókat megillető tartozását nem rendezte (lakbér, közös költség, vízdíj, hulladékszállítási díj, fűtés- és melegvíz díjtartozás).
22. § A lakást harmadik személy részére csak akkor lehet elidegeníteni, ha a 19. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített elővásárlási jogosult a vételre történő felajánlás alapján:
a) a lakást nem vásárolja meg és
b) a harmadik személy által felajánlott feltételekkel sem él vásárlási jogával
23. § (1) Az értékesítésre kijelölt üres lakásokat liciteljárás útján kell értékesíteni az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 19/2018. (IX.28.) önkormányzati rendeletben foglaltak betartásával.
(2) A lakás üres állapotban történő értékesítése esetén a liciteljárás induló összege a lakásra megállapított ingatlanforgalmi érték figyelembevételével a képviselő-testület által meghatározott összeg.
(3) Az üres lakást akkor is értékesíteni lehet, ha
a) a lakás jelenlegi állapotában nem bérbe adható, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas;
b) a lakás műszaki állapota miatt szükséges felújítása gazdaságtalan.
24. § A lakást az elővásárlási jog jogosultja vagy a liciteljáráson a legmagasabb ajánlatot adó résztvevő a vételár egyösszegben történő teljesítésével vásárolhatja meg.
25. § (1) Az elidegenítés lebonyolításával a Sárospataki Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatában erre kijelölt szervezeti egysége a 19. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultat ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási adatit (pl.: címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, stb.);
b) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást;
c) a lakás vételárát;
d) a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételét;
e) a lakás megvételének szándékáról adandó nyilatkozat határidejét.
(3) A bérbeadó köteles felhívni az elővásárlási jog jogosultjának figyelmét arra, hogy a kiküldött ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozzék a lakás megvásárlására vonatkozóan.
15. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítéséről szóló 13/1994. (IV.21.) számú rendelet.
(3) Hatályát veszti a Sárospatak Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 22/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet.
(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.
1. melléklet a 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Területi kategória: |
Cím: |
2 |
városközpont A |
Béla király tér, Egry köz, Eötvös út, Erdélyi János u., Hild tér, Rákóczi út, Szent Erzsébet tér, Szent Erzsébet u. |
3 |
városközpont B |
Ady Endre tér, Attila út, Bartók Béla u., Batsányi J. u., Berzsenyi D. u., Comenius u., Csokonai u., Hajnóczi J. u., Hárs köz, József Attila u., Kazinczy Ferenc út, Kossuth Lajos út, Lórántffy Zs. u., Patika köz, Petőfi Sándor u., Retel u., Sport u., Szemere u., Táncsics Mihály u., Várkert u. |
4 |
városközponttól távolabbi terület |
Áchim András u., Alkotmány u., Andrássy Gyula u., Arad u., Arany János út, Árok u., Árpád út, Árvay József u., Balassi Bálint u., Baross Gábor u., Báthory Zsófia u., Béke köz, Bem u., Benczúr Gyula u., Bercsényi u., Bessenyei György u., Bezerédi u., Bláthy O. u., .Bocskai u., Bónis Ferenc u., Borsi út, Budai Nagy Antal u., Csécsi János u., Damjanich u., Deák Ferenc u., Déryné u., Dezső Lajos u., Dobó Ferenc út, Dózsa György u., Egressy Béni u., Erkel Ferenc u., Esze Tamás u., Fáy András u., Fazekas sor, Fürdő u., Görbe u., Gyöngyösi István u., Gyóni Géza u., Habán u., Harsányi Zsolt köz, Határ u., Herceg u., Hollai János u., Hunyadi u., Illyés Gyula u., Ispotály köz, Izsó Miklós u., Jókai Mór u., Kassai út, Katona József u., Kinizsi Pál u., Kodály Zoltán u., Kölcsey Ferenc u., Kolostor u., Kolozsvári u., Komáromi János u., Kopácsi István u., Kőrösi Csoma Sándor u., Kövy Sándor u., Láczay Szabó László u., Lavotta János u., Madách Imre u., Május 1. u., Mányoki Ádám u., Martinovics u., Mátyás Ernő u., Mikes Kelemen u., Mikszáth Kálmán u., Móra Ferenc u., Móricz Zsigmond u., Munkácsy Mihály u., Németh László u., Október 23. tér, Pálóczi u., Perényi Péter u., Pósaházi János u., Radvány u., Simándi István u., Szabó Ervin u., Szabó Gyula u., Szabó József u., Szalkai László u., Szalontai György u., Szántó Kovács János u., Széchenyi István u., Széldomb u., Szeles u., Szent József u., Szilágyi Erzsébet u., Szinyei Gerzson u., Sztárai Mihály u., Szuhai Mátyás u., Teleki út, Templom köz, Thököly u., Tokaji Ferenc u., Toldi Miklós út, Tompa Mihály u., Tóth Ede u., Vak Bottyán u., Végardói u., Vörösmarty u., Vörössipkások útja, Wesselényi út, Zrínyi u. |
5 |
városi peremterület |
Bathó János köz, Bathó János u., Búzavirág u., Dorkói u., Gárdonyi Géza út, Honvéd u., Hortobágy u., Hortobágyi u., Ipar út, Kisfaludy út, Malomkőgyár u., Mandulás u., Mátyás király u., Muskátli u., Nagy Ernő u., Nagy Lajos út, Nefelejcs u., Nyíri u., Pécsi Sándor u., Petrahó u., Pipacs u., Rozmaring u., Szabó Endre u., Szegfű u., Szombathy János u., Szondi György u., Tárna u., Vágóhíd u., Vásárhelyi Pál u., Vásártér, Vasvári Pál u., Viola u., Virág u. |
6 |
lakott külterület |
Apróhomok, Dorkó, Halászhomok, Hatház, Kácsárd, Kisbálványos, Kisgát dűlő, Kutyahegy, Mandulás dűlő, Páterhomok, Rózsás, Sárospatak közigazgatási területébe nem tartozó egyéb települések |
2. melléklet a 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díjai:
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Komfortfokozat |
Alap bérleti díj |
2 |
összkomfortos |
288-, Ft/m2/hó |
3 |
komfortos |
212-, Ft/m2/hó |
4 |
félkomfortos |
102-, Ft/m2/hó |
5 |
komfort nélküli |
63-, Ft/m2/hó |
2. A szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások kategóriaszorzói:
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
1 |
Területi kategória |
Komfortfokozat szerinti szorzószám |
|||
2 |
Összkomfortos |
Komfortos |
Félkomfortos |
Komfort nélküli |
|
3 |
városközpont A |
4 |
4 |
4 |
4,3 |
4 |
városközpont B |
2,9 |
2,9 |
2,9 |
4,2 |
5 |
városközponttól távolabbi terület |
2,3 |
2,7 |
2,7 |
4,1 |
6 |
városi peremterület |
2 |
2 |
2 |
3,9 |
7 |
lakott külterület |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
3,7 |
3. melléklet a 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. A nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások alap bérleti díjai:
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Komfortfokozat |
Alap bérleti díj |
2 |
teljes körűen felújított összkomfortos |
827-, Ft/m2/hó |
3 |
összkomfortos |
637,- Ft/m2/hó |
4 |
komfortos |
458-, Ft/m2/hó |
5 |
félkomfortos |
215-, Ft/m2/hó |
6 |
komfort nélküli |
143-, Ft/m2/hó |
2. A nem szociális helyzet alapján bérbe adott Lakások kategóriaszorzói:
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
1 |
Területi kategória |
Komfortfokozat szerinti szorzószám |
|||
2 |
Összkomfortos |
Komfortos |
Félkomfortos |
Komfort nélküli |
|
3 |
városközpont A |
2 |
2 |
2 |
2,5 |
4 |
városközpont B |
1,4 |
1,4 |
1,4 |
2,3 |
5 |
városközponttól távolabbi terület |
1,3 |
1,3 |
1,3 |
2,1 |
6 |
városi peremterület |
1 |
1 |
1 |
2 |
7 |
lakott külterület |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
1,9 |