A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2020. február 13-ai ülésén alkotta meg a működésének részletes szabályait meghatározó 2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ).

Jelen előterjesztésben javaslatot teszek az SZMSZ négy szakaszának módosítására. Elsőként a 17. §-ban foglalt rendelkezés módosítására, amelynek eredményeként az ünnepi ülésre az SZMSZ IV. fejezetében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Az SZMSZ „6. Rendkívüli ülés” fejezete 19. §-ában foglaltak szerint:

(1) A Közgyűlés a munkatervében megjelölt időponttól eltérő időpontban is összehívható és rendkívüli ülés tartható.

(2) A Közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a megyei önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,

b) a Közgyűlés bizottságának indítványára,

c) a megyei népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője indítványára,

e) a könyvvizsgáló kezdeményezése esetén,

f) a Közgyűlés elnöke saját hatáskörben hozott döntése alapján,

g) a Közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek stb.).

(3) A Közgyűlés rendkívüli ülése összehívására vonatkozó indítványt a javasolt időpont, napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a Közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni.

(4) A Közgyűlés rendkívüli ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elektronikus úton hívja össze, az indítvány benyújtásától számított legkésőbb 8 napon belüli időpontra.

Az idézett szakasz módosításának indoka, hogy az Mötv. rendkívüli testületi ülést szabályozó rendelkezéseinek értelmezése alapján a rendkívüli ülés összehívására vonatkozóan elegendőek azok a törvényi rendelkezések, amelyeket az Mötv. a 44. §-ban a következők szerint fogalmaz meg:

„44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.”

A név szerinti szavazással kapcsolatban az Mötv. 48. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

„48. § (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.”

Az idézett törvényi rendelkezésen túlmenően nem tartjuk szükségesnek a név szerinti szavazás elrendelésének eseteit meghatározni, ezért indokolt az SZMSZ 24. § (3) bekezdésének és 26. § b) pontjának módosítása.

Az Mötv. 42. § 1. pontjában foglalt rendelkezés szerint az önkormányzati rendelet megalkotása át nem ruházható hatásköre a képviselő-testületnek, amelynek elfogadásához minősített többség - az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata – szükséges (Mötv. 50. §).

A rendelettervezet 1. §-a az SZMSZ 17. §-ában foglalt rendelkezést egészíti ki, annak érdekében, hogy a Közgyűlés ünnepi üléseire vonatkozóan a IV. fejezet rendelkezéseit ne kelljen alkalmazni, így pl. az előterjesztések megküldésére, jegyzőkönyv és jelenléti ív készítésére stb. irányadó szabályokat.

A rendelettervezet 2. §-a a Közgyűlés ülésének rendkívüli összehívásáról rendelkező 19. §-át szövegezi újra, összhangban az Mötv. 44. §-ában foglalt rendelkezéssel.

A név szerinti szavazásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozást módosítja, amely által név szerinti szavazásra az Mötv.-ben és más törvény által esetlegesen előírt esetben kerülne sor.

A rendelettervezet 5. §-a alapján a 19. § (4) bekezdés hatályát veszti.

A rendelettervezet hatályba lépésének napját határozza meg. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a szerint:

„12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.

(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdést a joghatás kiváltására nem alkalmas módosító rendelkezésre és hatályon kívül helyező rendelkezésre is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hatályvesztés időpontjának az azt követő napot kell tekinteni, amikor e rendelkezés joghatás kiváltására alkalmassága esetén végrehajtottá vált volna.”

A hivatkozott rendelkezés alapján a módosító önkormányzati rendelet hatályát veszti.