A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) l8.§ (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Zákányszék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a működésének részletes szabályairól az alábbi rendeletet (a továbbiakban: SZMSZ) alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Zákányszék Község Önkormányzatának Képviselő Testülete.

(2) Zákányszék Község Önkormányzatának és Képviselő-testületének székhelye: 6787 Zákányszék, Lengyel tér 7.

2.§

(1) Az önkormányzat jelképei:

• az önkormányzat címere,
• az önkormányzat zászlója,
• a községi önkormányzat pecsétje /a község címerével/,

(2) Az önkormányzat jelképeiről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

2/A.§

(1) Az önkormányzat önállóan gondoskodik a község egészére kiterjedő kötelezően előírt, illetve önként vállalt feladatok ellátásáról, amelynek keretében biztosítja a helyi közszolgáltatások megszervezését, intézi az önkormányzat hatáskörébe tartozó közügyeket, továbbá működteti a feladatellátást végző intézményhálózatot.

(2) Az önkormányzat a kötelezően ellátandó feladatai körében ellátja az Mötv. 10. §-ában foglalt feladatokat és hatásköröket.

(3) Az önkormányzat az intézményekhez nem telepített feladatait e rendelet 4. mellékletében felsorolt kormányzati funkciók jegyzéke szerint látja el.

3. §

(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre és bizottságaira, törvényben meghatározott esetben társulására átruházhatja. A felsorolt szervekre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(1) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal köteles a Képviselő-testület ülésén beszámolni.

4.§

A jegyző rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzat feladat- és hatáskörét megállapító új jogszabályokról. Ha a jogszabály a hatáskör átruházását lehetővé teszi, úgy a képviselő-testület dönt arról, hogy a hatáskörének gyakorlását fenntartja, vagy átruházza.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

5.§

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2.sz. függelék tartalmazza.

6.§

(1) A képviselő-testület munkaterv alapján szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének,

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára

c) az önkormányzat által fenntartott és felügyelt intézmény vezetői kezdeményezésére, amennyiben pályázat benyújtásának feltétele a fenntartó döntése, nyilatkozata.

(3) A polgármester a képviselő-testület ülését halaszthatatlan vagy sürgős esetben érdemi indítvány előterjesztésével bármikor összehívhatja.

7.§

(1) A képviselő-testület éves munkatervet készít.

(2) Az éves munkaterv tervezetét a polgármester készíti elő és terjeszti a testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

- a fő feladatokat - tárgyévi fő feladatok,

- következő évi fő feladatok,

- a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

- napirendi pontok előadóit,

- előkészítésben résztvevő személyek vagy szervezetek megjelölését,

- azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottságnak kell benyújtani, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

- a jelentések elkészítésének határidejét,

- a jelentések elkészítéséért felelősöket,

- az ülésre, illetve egyes napirendekhez meghívottakat,

- egyéb szervezési feladatokat (falugyűlés előkészítése, községi évfordulók megszervezése, stb.)

8.§

(l) A polgármester az alakuló ülést követően 6 hónapon belül a képviselő-testület megbízatásának idejére szóló gazdasági programot (ciklusprogram) nyújt be a képviselő-testületnek.

(2) A program  magába foglalja a település fejlesztésének, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait.

(3) A programot a képviselő-testület minősített többséggel fogadja el, és az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására kitűzött időpontot 3 hónappal megelőzően írásbeli közleményt tesz közzé a helyi időszaki lapban a program megvalósításáról.

9.§

A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések rendjét tartalmi és formai követelményeit, a határozatok végrehajtásának rendjét az 1.sz. melléklete tartalmazza.

10.§

(l) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését írásos meghívó kiküldésével kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. Azon képviselők számára, akik ehhez előzetesen írásban hozzájárultak, a meghívó a hozzá tartozó előterjesztésekkel elektronikus úton (elektronikus levélben vagy adathordozón) is megküldhető, az ülést legalább 5 nappal megelőzően.

(3) A meghívó tartalmazza:

- az ülés helyét és időpontját,

- a javasolt napirendi pontokat,

- a napirendek előterjesztőinek nevét,

- a tanácskozási joggal meghívottak nevét.

(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

- a községben működő azon pártszervezetek képviselőit, akik a képviselő-testületben mandátummal nem rendelkeznek,

- azt a személyt, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(6) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt:

- az (5) bekezdésben foglaltak,

- akinek jogszabály tanácskozási jogot biztosít,

- országgyűlési képviselő,

- a helyi intézmények, vállalatok, vállalkozók, szövetkezetek, üzemek képviselői, az őket érintő napirendek tárgyalásánál.

(7) A polgármester halaszthatatlanul sürgős esetben (így különösen, ha az ülés összehívásával járó késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna) a képviselő-testület ülését rövid úton (telefonon, telefax, elektronikus levél stb. útján) is összehívhatja. Ilyen esetben a (2) bekezdésben meghatározott határidőktől el lehet tekinteni, valamint az előterjesztés az ülés megnyitását megelőzően is kiosztható, vagy szóban is előterjeszthető.

11.§

A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján értesíti.

12.§

(1) A polgármester feladata az ülés vezetésével kapcsolatban:

• megnyitja az ülést,
• megállapítja a határozatképességet,
• javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, a képviselő-testületet, szervezetét és a lakosságot érintő fontosabb eseményekről,
• az előterjesztések felett külön-külön nyit vitát,
• a szólásra jelentkezőknek megadja a szót,
• lezárja a vitát,
• egyenként szavazásra bocsátja az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat,
• kihirdeti a határozatokat,
  
  ​(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(4) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A Képviselő-testület előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványról majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt.

(6) A Képviselő-testület ülésén megjelent állampolgároknak a hozzászólási jogot a polgármester engedélyezi.

(7) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartásával kapcsolatban:

• biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
• figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• rendreutasítja azt, aki a tanácskozás méltóságát a magatartásával sérti, a testület tagjait vagy más jelenlevőket sértő kifejezéssel illeti.

13.§

(1) A képviselő-testület nyílt szavazásai kézfelemeléssel történnek. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet.

(2) A titkos szavazás szavazólapok és szavazóurna használatával történik. A titkos szavazást az erre kijelölt bizottság bonyolítja le.

(3) A képviselő-testület név szerinti  szavazást rendel el:

a) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, továbbá közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételénél és átadásánál,

b) ha a név szerinti szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tesz.

(4) A név szerinti szavazáshoz a polgármester ABC-sorrendben, név szerint kérdezi meg a képviselőket, akik fennhangon közlik szavazatukat. A szavazásban részt vevők nevét és az általuk leadott szavazatot az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(5) A törvényben meghatározott eseteken kívül a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges a díszpolgári cím odaítéléséhez.

14.§

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) A képviselők a szóbeli kérdéseiket a napirendek megtárgyalását követően tehetik fel.

(3) A képviselő az ülést legalább öt nappal megelőzően írásban interpellációt nyújthat be az (1) bekezdésben meghatározott személyekhez. Az interpellációt az ülésen ismertetni kell, s arra választ kell adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha az interpelláló a választ nem fogadta el.

(5) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat lefolytatására a polgármestert, bizottságát bízhatja meg, vagy eseti bizottságot hozhat létre.

(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába a képviselők is bevonhatók, az interpellálót kérelmére be kell vonni.

(7) Az interpellálót az interpelláció tárgyában lefolytatott vizsgálat eredményéről 30 napon belül írásban tájékoztatni kell. A képviselő-testület a vizsgálat eredményének elfogadásáról a következő ülésen dönt.

(8) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

15.§

A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

16.§

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és idejét,

b) az ülésen megjelent és távolmaradt képviselők nevét, külön a távolmaradás okát bejelentő és be nem jelentő képviselő nevét,

c) a teljes ülésre meghívottak, illetve egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét,

d) a tárgyalt napirendi pontokat,

e) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét,

f) döntésenként a szavazás számszerű eredményét és a határozatok szószerinti szövegét,

g) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és azokkal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket, az ülés meghívóját, valamint a jelenléti ívet.

(3) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A hangfelvételeket az ülést követő négy évig meg kell őrizni.

17.§

(1) A jegyzőkönyv első példányát a mellékletekkel együtt (meghívó, írásos előterjesztések, elfogadott rendelet) a jegyző kezeli.

(2) A jegyzőkönyv második példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Csongrád Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékleteivel együtt évente bekötteti.

(4) Az állampolgárok a polgármesteri hivatalban és a községi könyvtárban betekinthetnek a Képviselő-testület dokumentumaiba (előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe). A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a községi könyvtárnak.

(5) Az állampolgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének a lehetőségéről hirdetőtáblán tájékoztatni kell.

17./A §

1. A 17.§ (4) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően, a képviselő-testület zárt üléséről készült külön jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítettek kell kezelni, s a Polgármesteri Hivatalban – illetéktelen hozzáféréstől védett módon – tárolni.
2. A választópolgárok a zárt ülés jegyzőkönyvébe nem tekinthetnek be, azonban a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÁROZATAI

18.§

(1) A képviselő-testület határozatait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat a jegyző kiadja az érintettek részére.

(2) A határozatban foglaltak végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a megadott határidőre köteles jelentést adni a testületnek.

(4) A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a soron következő ülésen.

19.§

(1) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(2) A nyilvántartásból a végrehajtásnak nyomon követhetőnek kell lenni, részletes szabályait a jegyző állapítja meg.

20.§

A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapjának és napjának megjelölésével, ezen felül megkülönböztető „Kt.” jelzéssel kell ellátni (pl. l/l990.(X.1.) Kt. határozat).

Képviselő-testület rendeletalkotása

21.§

(1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester,

d.) a jegyző.

(2) A rendelet-alkotás kezdeményezését a polgármesternek lehet benyújtani. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be.

(3) A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg, állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.

22.§

A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítésével megbízhatja

• valamely bizottságát,
• a jegyzőt,
• külön bizottságot hozhat létre.
• szükség esetén más szakértőt is felkérhet.

23.§

A rendelet-tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni, ha az előkészítésben nem vett részt. A bizottság ülésére a jegyzőt meg kell hívni.

24.§

Az alábbi rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt közmeghallgatást kell tartani:

a) költségvetési koncepció

b) településrendezési terv.

25.§

(1) A rendelet-tervezetet - mellékleteivel (indokolással) együtt - a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A polgármester vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról.

(3) Az elfogadott rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(4) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

26.§

Az elfogadott rendeletet 30 napra ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztésének első napja.

27.§

(1) A rendelet külön-külön naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, hónap, nap megjelöléssel és külön "Ör." jelzéssel kell ellátni (Pl. l/l990.(X.l.) Ör. rendelet).

(2) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartása a jegyző feladata.

(3) A rendeletek hatályosulását a képviselő-testület - az ügyrendi bizottság előterjesztése alapján - ciklusonként felülvizsgálja.

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

28.§

(1) Falugyűlést kell tartani

• évente egy alkalommal, továbbá
• ha azt legalább 50 fő kéri.

(2) A falugyűlésen a lakosságot tájékoztatni kell:

a) az éves költségvetésről,

b) az önkormányzati vagyon változásairól,

c) az időszerű községpolitikai kérdésekről,

d) a képviselő-testület rendeleteiről és fontosabb döntéseiről.

(3) A falugyűlést a képviselő-testület készíti elő.

(4) A falugyűlés összehívása és vezetése a polgármester feladata.

(5) A falugyűlésen elhangzott javaslatokról, véleményekről és állásfoglalásokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(6) A falugyűlésről a lakosságot hirdetmény kifüggesztésével és egyéb megfelelő módon (pl. sajtó, képújság, helyi újság útján) tájékoztatni kell.

29.§

(1) Az önkormányzat Helyi Érdekegyeztető Tanácsot működtet, amelynek tagjai:

• intézményi reprezentatív szakszervezetek vezetői, illetve ilyenek hiányában az intézmények közalkalmazotti tanácsainak elnökei,
• az önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságainak elnökei,
• a polgármester

(2) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel a Helyi Érdekegyeztető Tanácsban egyeztet.

(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményeztetni kell

a.)a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint

b.)a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.

30.§

A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

31.§

(1) A képviselő-testület az alábbi napirendek érdemi vitája előtt közmeghallgatást tart:

a) helyi adók megállapítása,

b) településrendezési terv elfogadása,

c) azon napirendeknél, ahol a lakosság l0 %-a kéri.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és a tárgyalt napirendről a lakosságot értesíteni kell hirdetmény kifüggesztésével és más megfelelő módon (pl sajtó, képújság, helyi újság útján).

A települési képviselő

32.§

A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Távolmaradását, akadályoztatását köteles – lehetőleg – előzetesen bejelenteni, illetve – amennyiben erre nincs módja – utólagosan igazolni. Amennyiben ezen kötelezettségét megszegi, a külön rendeletben meghatározottak szerint tiszteletdíja és egyéb juttatása csökkenthető.

A képviselő-testület bizottságai

33.§

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Ügyrendi és  Településfejlesztési Bizottság                                   3 fő

b) Oktatási Kulturális és Szociális Bizottság                                                    3 fő

(2) A képviselő-testület eseti bizottságokat is létrehozhat valamely ügy kivizsgálására, illetőleg egyéb feladat elvégzésére. Az eseti bizottságok működésére az állandó bizottságokra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A bizottsági tagok számát a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

5. A képviselő több bizottság tagjává is megválasztható.

(6) A bizottságok maguk alkotják meg szervezeti és működési szabályzatukat. Amennyiben a bizottság saját szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, a bizottság működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

34.§

A képviselő-testület a bizottságok feladatkörét a 3.számú melléklet szerint határozza meg.

35.§

A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

36.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg.

(3) A polgármester jutalmazásáról az Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester illetményére és illetményének emelésére a Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

37.§

(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester e tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén ellátja a polgármesteri feladatokat. E feladat ellátása érdekében a polgármester az alpolgármestert folyamatosan, de havonta legalább egy alkalommal tájékoztatja a folyamatban levő ügyekről.

38.§

A jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról, az ügyintézésről.

A polgármesteri hivatal

39.§

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel.

(5) Hatályon kívül helyezte a 16/2007.(IX.28.) Kt. rendelet. Hatálytalan a kihirdetés napjával.

40. §

(1) Az önkormányzat iratkezeléssel kapcsolatos feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A hivatal iratkezelése a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának függelékét képező – a hatályos jogszabályok alapján a jegyző által kiadott  - "Iratkezelési Szabályzat" alapján történik.

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

41.§

(1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(3) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jelen szabályzat függelékét képezik.

42.§

(1) A képviselő-testület együttműködési megállapodást köthet önkormányzati feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében:

a) más települési önkormányzatokkal,

b) megyei önkormányzattal a település érdekében is álló fejlesztési és lakossági ellátást közvetlenül érintő ügyekben,

c) külföldi önkormányzattal,

d) nem önkormányzati szervekkel.

(2) Az együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell

a) az együttműködés célját,

b) a feladatok végrehajtását, annak módját, határidőt és a végrehajtás felelőseit,

c) a feladatok végzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosításának módját és forrásait,

d) a feladatok végrehajtása ellenőrzésének módszereit, értékelésének formáit és fórumait.

(3) Az együttműködési megállapodást a polgármester köti meg, hatályba a képviselő-testület jóváhagyásával lép.

(4) A polgármester felelős az együttműködési megállapodás megvalósításáért.

(5) Az együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról a polgármester ciklusonként köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(6) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(7) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

43.§

A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg.

44.§

(1) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.

(2) Az első fordulóban

a) ismertetni kell a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveket,

b) elemezni kell a kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatokat,

c) gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

- számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

- meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,

- ismertetni kell a felmerült igényeket, ezek kielégítésének alternatíváit, változatait.

3. A Helyi Érdekegyeztető Tanács véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet. A véleményezésre legalább 15 napot kell biztosítani.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet tárgyalja a testület.

(5) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadási rendeletben dönt a költségvetés végrehajtásának elfogadásáról.

(6) A költségvetési és a zárszámadási rendelettervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

45.§

(1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A képviselő-testület a törzsvagyon forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyairól való rendelkezés szabályait külön rendeletben állapítja meg.

46.§

A polgármester évente egyszer falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

Intézmények

47. §

(1) A Képviselő-testület dönt költségvetési szerv alapításáról, annak gazdálkodási jogköréről, alaptevékenység keretében ellátott feladatáról és kiegészítő vállalkozási tevékenységéről.

(2) Az önkormányzat önállóan gazdálkodó intézménye: a Polgármesteri Hivatal.

(3) Az önkormányzat részben önállóan gazdálkodó intézményei:

a) Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,

b) Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár

c./ Hatályon kívül helyezte a 23/2008.(XII.19.) Kt. rendelet. Hatálytalan 2009. január 1. napjától.

d./ Zákányszéki Manó-Kert Óvoda,

(4) A részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdálkodásának bonyolítását  a Polgármesteri Hivatal látja el.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

48.§

(1) A helyi népszavazást a polgármesternél – az Ötv. 47. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározottakon kívül – a helyi választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a helyi választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezte.

49.§

A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5 %-a indítványozott.

Záró rendelkezések

50.§

(1) Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/1991. (I. 15.) Ör. Rendelet, valamint az ezt módosító 9/1992. (XI. 26.) Ör., 1/1995. (II. 21.) Ör., 4/1999. (III. 25.) Ör., 7/2000. (V. 18.) Ör., 15/2000. (IX. 15.) Ör., 25/2000. (XII. 29.) Ör., 2/2001. (I. 26.) Ör., 7/2001. (IV. 13.) Ör., 17/2001. (IX. 28.) Ör., 17/2002. (XI. 4.) Ör., 9/2003. (III. 28.) Ör., 2/2004. (I. 30.) Ör., 22/2004. (X. 1.) Ör., 25/2004. (XI. 26.) Ör., 11/2006. (VII. 22) Ör. És 14/2006. (X. 16.) Ör. rendeletek.