1. rendeletalkotás,

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

3. törvény által hatáskörében utalt választás, kinevezés, megbízás,

4. helyi népszavazás kiírása,

5. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

6. gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról

7. településrendezési terv jóváhagyása

8. hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,

9. kötvénykibocsátás,

10. más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,

11. államháztartáson kívüli forrás átvétele, és átadása,

12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kiválás,

13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,

14. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

15. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,

16. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,

17. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,

19. döntés képviselő, polgármester méltatlansági, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, összeférhetetlenségi ügyében,

21. döntés a képviselői megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

22. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,

23. településszervezési kezdeményezés,

24. bíróságok ülnökeinek megválasztása

25. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

6/2013.(III.28.) Ör. 2. melléklet

A POLGÁRMESTERNEK KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

1. tájékoztatási kötelezettség mellett:

a.) a tartalék terhére 1.000.000 –Ft – ig saját hatáskörében dönthet,

aa) beruházási illetve halasztható felújítás jellegű kiadások esetén 100 000 Ft-ig dönthet.¹

b.) az önkormányzati feladatok ellátására a jóváhagyott előirányzatok között 500.000 –Ft-ig átcsoportosíthat,

²c.) önkormányzati hozzájáruló nyilatkozat háziorvosi vagy fogorvosi feladatokat ellátó személy helyettesítésére vonatkozóan.

Önkormányzati rendelet alapján:

1a.³ 2. Rendkívüli települési támogatás

1b.⁴ 3. Települési támogatás

4. 5. Sándorfalva város címerének, zászlajának, pecsétjének használatának
engedélyezése

6. Köztemetés

6a.⁶ 7.

8. Tulajdonosi hozzájárulás:

a.) közműfektetéssel, - bekötéssel kapcsolatos eljárásokban,

b.) közterületi alul- és felülépítményekkel kapcsolatosan (pl.: járda, kapubejáró, áteresz, térburkolat, vízelvezető műtárgyak, egyéb építmények stb.) valamint

c.) önkormányzati ingatlant érintő hatósági ügyekben – az eljárásban érdekelt – ügyfélként tett eljárásjogi nyilatkozat.⁷

9. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat bírálati sorrendjének felállítása

6/2013.(III.28.) Ör. 3. melléklet

A JEGYZŐNEK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

1. közterületi engedélyek,

2.⁸ közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás

6/2013.(III.28.)Ör. 4. sz. melléklete⁹

Az állandó bizottságok megnevezése,

és általános, valamint a Képviselő-testület által a bizottságokra ruházott feladat-és hatáskörök

1. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a.) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 3+2 fő

b.) Ügyrendi és Jogi Bizottság 2 + 1 fő

c.) Művelődési, Oktatási, Egészségügyi és Szociális Bizottság 4+3 fő

2. A bizottsági tagok névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

1. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai különösen:

a.) véleményezi az önkormányzat gazdasági programtervezetét

b.) véleményezi a költségvetési koncepciót, költségvetést

c.) véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló tervezetet

d.) véleményezi a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet

e.) véleményezi az önkormányzat gazdasági társaságainak megalakítását, átalakítását, megszüntetését, illetve önkormányzati szerv alapítását, átszervezését, átalakítását, megszüntetését,

f.) figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,

g.) véleményezi a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást,

h.) véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót,

i.) vagyonrendelet alapján dönt az önkormányzati vagyonról,

j.) véleményezi a költségvetési körön kívüli szervezetek támogatását

k.) véleményezi a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására és az ellátható vállalkozási tevékenységi körébe vonatkozó döntés-tervezeteket,

l.) véleményezi a helyi adókra vonatkozó rendelet-tervezeteket,

m.) véleményez és javaslatot tesz a rendezési tervvel kapcsolatos kérdésekben,

n.) javaslatot tesz a közterületeket érintő olyan kezdeményezések terén, amely hosszútávon kihat a település életére.

2. Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai

2.1. a.) önkormányzati rendelet-tervezetek előzetes véleményezése,

b.) véleményezi a Képviselő-testület szervezetével, működési szabályaival kapcsolatos ügyrendi kérdéseket,

c.) a Képviselő-testület döntéseinél szükség szerint szavazatszámláló bizottságként működik,

d.) a Képviselő-testület megbízása alapján bármely ügyrendi kérdésekben eljár, véleményt alkothat, javaslatokat tehet,

e.) előterjeszti a Képviselő-testület számára a jelen KtSzMSz 34. § (10) bekezdés alapján a képviselői érintettség elmulasztásának jogkövetkezményéről szóló döntési javaslatot,

f.) véleményezi Sándorfalva Városi Önkormányzat nevében megkötendő, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szerződés-tervezetet annak aláírása előtt.

2.2. Az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak a Képviselő-testület részéről átruházott hatásköre:

a.) a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése,

b.) az összeférhetetlenség kivizsgálása, a képviselői köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel igazolásának ellenőrzése

3. Művelődési,- Oktatási,- Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai:

a.) Véleményezi az óvodai általános iskolai neveléssel, oktatással, kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.

b.) Véleményezi az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, tevékenységi körének módosításával, nevének megállapításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.

c.) Véleményezi a nem önkormányzati intézményekkel kötendő közoktatási megállapodásokkal kapcsolatos képviselő-testületi döntés-tervezeteket.

d.) Véleményezi az ifjúsági, nevelési, oktatási tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.

e.) Javaslatot tesz a városi szintű kulturális rendezvényekre.

f.) Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésével, áthelyezésével, lebonyolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.

g.) Véleményezi az önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények alapításával, megszűnésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő képviselő-testületi döntéstervezeteket.

h.) Elősegíti a kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, a társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális, közművelődési, ifjúsági és sport célok megvalósítását.

i.) Segíti a művészeti intézmények, civil szervezetek, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződésének munkáját, a művészeti alkotómunka feltételeinek javítását, és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését.

j.) Figyelemmel kíséri és véleményezi a kulturális, közművelődési, ifjúsági és sport, továbbá művészeti tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.

k.) Figyelemmel kíséri:

ka) a helyi sportkoncepcióban megfogalmazott sportpolitikai célok megvalósítását,

kb) a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó megállapodások megvalósítását.

l.) Feladatkörébe tartozó területeken állást foglal, és javaslatot tesz a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak alakítására, közreműködik a testvér települések és euro- régiós kapcsolatok ápolásában.

m.) Közreműködik a szociális ellátás helyzetének elemzésében

n.) A bizottság véleménye szükséges az alábbi képviselőtestületi döntések előkészítéséhez:

na) szociális intézmények munkájának és szociális feladatok ellátásának értékelése,

nb) egészségügyi alapellátás tevékenységének értékelése

.

6/2013. (III.28.) Ör. 5. melléklete

Az előterjesztések tartalma

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) tárgy pontos meghatározását,

b.) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

c.) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt – e már korábban napirenden, amennyiben igen, milyen döntés született,

d.) az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,

e.) a tárgykörről rendelkező jogszabályokat,

f.) a határozati javaslat /ok /at, amely / ek / egyértelműen megfogalmazott rendelkező rész / ek / ből áll / nak /,

g.) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

h.) a végrehajtási idő megjelölését,

i.) vagylagos előterjesztés esetén a döntési javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását, jogszabályi alapját,

j.) a jegyző törvényességi záradékát,

k.) amennyiben a kisebbségben maradt fél kéri, az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemények bemutatása.

2. Rendelet tervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) rendelet-tervezet rövid indokolását,

b.) az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő, a bizottsági véleményezés során jelzett kisebbségi javaslatokat.

6/2013. (III.28.) Ör. 6. melléklete¹⁰

Telephelyek felsorolása

1. Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.

2. Dóci Ügyfélszolgálati Iroda 6766 Dóc, Alkotmány u. 17.

3. Pallavicini Sándor Általános Iskola 6762 Sándorfalva, Alkotmány krt. 15-17.

6/2013.(III.28.) Ör. 7. melléklete

Sándorfalva Városi Önkormányzat

költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos
különleges előírások, feltételek

1. Közős szabályok

1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban KÖH) által az önállóan működő költségvetési intézményekkel - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről - kötött megállapodást.

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

2.1. A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2 A számításokat az önkormányzat által ellátott feladatok ellátási módjának (saját intézmény, társulás, megbízás, stb.), az intézményi struktúrának (önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek) a figyelembe vételével kell elkészíteni.

2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.

2.4. A normatív állami hozzájárulásokhoz az önállóan működő költségvetési szervek feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az önállóan működő költségvetési szervek vezetője, az adatok ellenőrzéséért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelésséggel.

Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek által készített adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és a jogszabályban meghatározott határidőig kell elkészíteni, majd a KÖH részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium által megállapított határidőig kell továbbítani.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

2.5. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos_. munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

3.l . A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni: - a féléves beszámoló elkészítésénél, a

- háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint - az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a KÖH beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm. rendelet szabályozza az évközi és éves beszámolók, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésének határidejét és az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit.

1. A költségvetési koncepció elkészítése

1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően - a költségvetési szerv bevételeit,

- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (pl. az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),

- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A polgármester, a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.

2. A költségvetési tervezés

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.

Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

2.2. A költségvetési terv javaslatot a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

A jegyző a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy a rendelettervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott:

- eredeti költségvetési rendeletből, illetve

- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat-könyveléseket kővetően - az elkészített főkönyvi kivonat és pénzforgalmi információs jelentés alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot és a pénzforgalmi információs jelentést a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy

állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

- a jogszabályi előírásokat,

- az önkormányzat és a költségvetési szervek belső információs igényét, valamint

- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

A beszámolóban ki kell térni

- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet ősszege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatására.

1.4. A jegyző a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az önkormányzat féléves beszámolójának elkészítéséről és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához történő benyújtásáról.

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatót az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményenként elkészített pénzforgalmi információs jelentés /főkönyvi könyvelés/ alapján kell elkészíteni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei: - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

3. Az éves költségvetési beszámolás

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.

3.2. A zárszámadást a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A jegyző a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:

- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

- a számszaki beszámoló belső, valamint a képviselő-testület és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatással való külső összhangjára.

3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről és továbbításáról a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága felé.

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyt is, akinek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,

- az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatit legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni keli a tényadatokkal.

3. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények kőzött újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

4. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan pénztár- és bankszámla pénzkezelési szabályzatok, illetve a feladatellátás rendjének szabályzata tartalmazza.

1. sz. melléklet

Sándorfalva Város Önkormányzata

Az önkormányzati költségvetés tervezési folyamat-ábrájának leírása

1. Az önkormányzati költségvetés tervezéséhez, költségvetési koncepció készítéséhez

- Lakossági igények felmérése, megismerése,

- Az önkormányzati intézmények és KÖH szervezeti egységei összeállítják javaslataikat,

- A KÖH és az intézmények között egyeztetés az elképzelésekről

- Más önkormányzatokkal való egyeztetés az elképzelésekről; az önkormányzat és a területén működő gazdálkodó szervek közötti egyeztetés; egyeztetés, konzultálás az érdekképviseletekkel.

2. A helyi ónkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításához a Kormány (Nemzetgazdasági Minisztérium, és Magyar Államkincstár útján) rendelkezésre bocsátja a központi költségvetés irányelveit és az önkormányzati forrásszabályozás előzetes elgondolásait.

3. Naturális mutatókról adatszolgáltatás a normatív állami támogatás számításához.

4. Költségvetési koncepciókészítés és egyeztetések

5. A költségvetési koncepciót a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester.

6. A koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatról tájékoztatás.

7. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg az önkormányzati szabályozásról tájékozódás.

8. Az intézmények és a KÖH költségvetési tervezésének beindítása.

9. Az Országgyűlés megalkotja a költségvetési törvényt; információ a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstáron keresztül, illetve a Magyar Közlönyből.

10. A költségvetési rendelet tervezet elkészítése. A jegyző által összeállított költségvetési javaslat egyeztetése az érintettekkel (intézmények, érdekképviseletek, kamarák, stb.)

11. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-testületének.

12. A költségvetési rendelet megalkotása. Erről információ az érdekelteknek.

13. A KÖH elkészíti a KÖH és az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetését.

14. Az önkormányzati szintű költségvetésről (az államháztartás információs rendszere szerint) információ nyújtása a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán keresztül a kormányzati szervek részére

Költségvetési koncepció tartalmi követelményei

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat:

Pl: "Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24 §-a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a kővetkező évre vonatkozó költségvetési koncepciót április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek.

A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el."

2.A koncepció összeállításának sarokpontjai

- A koncepció összeállítására az ónkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor.

- Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére.

- A költségvetési koncepció készítésének menetének leírása az 1.sz.melléklet I. pontja alapján.

3. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai A költségvetés főösszege, ,költségvetési bevételek és kiadások címenként.

A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok.

4. A .... évi költségvetés egyensúlya

Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.

2. számú melléklet

A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése

A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személyeket jelölöm ki:

Név Beosztás Feladat

…………………………. polgármester tervezés, beszámolás ellenőrzése

…………………………. jegyző tervezés, beszámolás ellenőrzése

…………………………. gazd.csop.vezető tervezési, beszámolási feladat

…………………………. EESZI vezető tervezési, beszámolási feladat

…………………………. Sándorfalvi Kulturális tervezési, beszámolási feladat

Központ igazgató

69. § (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok:

(2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

Belső ellenőrzés

70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet:

(2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezenkívül más tevékenységbe nem vonható be.

(3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.

(4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.

(7) A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az állam-háztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig köteles megőrizni.

A belső ellenőrzési szervek a kontroll környezet szerves részét képezik mind az egyes költségvetési szervezetek, mind pedig – szélesebb értelemben véve – a magyar államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer tekintetében. A kockázatkezelés, (pénzügyi) irányítási és kontroll folyamatok tekintetében független és objektív vélemény kialakításával támogatják a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszerek fejlesztését a hazai és az európai uniós jogszabályokkal és útmutatásokkal összhangban.

36. § Az ellenőrzés során a belső ellenőr kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles teljességi nyilatkozatot adni, amelyben az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.

Tanácsadó tevékenység: a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amelynek jellegét és hatókörét a belső ellenőrzési vezető és a költségvetési szerv vezetője a megbízáskor közösen írásban vagy szóban határoz meg anélkül, hogy a felelősséget magára vállalná a belső ellenőr;

37. § (1) A tanácsadó tevékenységre szóló felkérésnek – amely történhet szóban vagy írásban – tartalmaznia kell:

(2) A tanácsadó tevékenység végrehajtása során nem kell alkalmazni a 33. §-ban, a 35–36. §-ban és a 38–47. §-ban foglaltakat.

(3) Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenységet teljes körűen külső szolgáltató látja el, akkor a tanácsadó tevékenységre szóló felkérést minden esetben írásban kell rögzíteni.

A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége elsősorban az alábbiakra terjed ki:

- Vezetők támogatása a döntéshozatalban, javaslatok (alternatívák kidolgozása és az egyes megoldási lehetőségek kockázatának becslése, amire fel kell hívni a vezetőség figyelmét) megfogalmazásával, azonban a döntést a vezetőségnek kell meghoznia.

- Humánerőforrás-kapacitásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás.

- Pénzügyi, tárgyi és informatikai erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás.

- A vezetőség szakértői, tanácsadói támogatása a kockázat- és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében.

- Tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén.

A tanácsadói feladat a hivatalos megbízástól, az írásban rögzített szerződésektől olyan tanácsadói feladatok ellátásáig terjedhet, mint az állandó vagy ad-hoc bizottságokban vagy projekt csoportokban való részvétel.

1. Értékteremtésre vonatkozó célkitűzés – A belső ellenőrzési tevékenység értékteremtésre vonatkozó célkitűzése minden olyan szervezeten belül megvalósul, ahol a belső ellenőrök olyan módon dolgozhatnak, hogy tevékenységük illeszkedik a szervezeti kultúrához és erőforrásokhoz. Az értékteremtésre vonatkozó célkitűzés a belső ellenőrzés definíciójában is szerepel és magában foglalja a bizonyosságot adó, és a tanácsadói tevékenységet, melyet azért hoztak létre, hogy javítsa egy adott szervezet működését és értéket adjon a tevékenységhez. Segíti a szervezetet céljai elérése érdekében azzal, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a szervezet kockázatkezelési, valamint szervezetirányítási és kontroll eljárásainak eredményességét.

2. Összhangban a belső ellenőrzés definíciójával – Minden belső ellenőrzési tevékenység rendszerszemléletű és módszeres értékelési módszertant alkalmaz. A szolgáltatások listája általában a szélesebb értelemben vett bizonyosságot adó és tanácsadó kategóriába sorolható. Ugyanakkor a szolgáltatások a belső ellenőrzés szélesebb értelmű definíciójának megfelelően jelenthetnek értéket növelő szolgáltatási formákat is.

3. A bizonyosság adáson és tanácsadáson kívüli tevékenységek – Többféle belső ellenőrzési tevékenység létezik. Az ellenőrzés és a tanácsadás nem zárják ki egymást kölcsönösen és nem zárnak el más olyan ellenőrzési tevékenységtől, mint pl. nyomozás, vagy egyéb nem ellenőrzés-jellegű tevékenység. A belső ellenőrzést végzők többsége bizonyosságot is ad és tanácsadóként is tevékenykedik.

4. Összefüggés a bizonyosság adás és a tanácsadás között – A belső ellenőrzés tanácsadási tevékenysége tovább gazdagítja a belső ellenőrzés értéknövelését. Míg a tanácsadói megbízások gyakran a bizonyosság adó tevékenység közvetlen eredményei, azt is látni kell, hogy bizonyosságot adó feladatok is adódhatnak a tanácsadói megbízások eredményeként.

5. A tanácsadási tevékenységre vonatkozó felhatalmazás szerepeltetése a belső ellenőrzési alapszabályban – A belső ellenőrök hagyományosan sokféle tanácsadói szolgáltatást nyújtanak. Ezek közé tartozik a kontrollok elemzése, melyet beépítenek a rendszerfejlesztésekbe, működési folyamatok elemzésével és ajánlások megfogalmazásával foglalkozó munkacsoportokban való részvétel, stb. A felső vezetésnek fel kell hatalmaznia a belső ellenőrzést arra, hogy – ott, ahol nem áll összeférhetetlenség, vagy az nem más feladatok ellátásának kárára történik – további szolgáltatásokat nyújthasson. Ezt a belső ellenőrzésnek adott felhatalmazást a belső ellenőrzési alapszabályban is szerepeltetni kell.

6. Objektivitás – A tanácsadói szolgáltatások nyújtása során az ellenőrök jobban megismerik az üzleti folyamatokat, vagy az adott bizonyosságot adó feladathoz kapcsolódó problémákat. Nem szükségszerű, hogy ezzel egy ellenőr vagy a belső ellenőrzési tevékenység objektivitása csökkenjen. A belső ellenőrzés nem egy, a vezetés által végzendő döntéshozatali feladatkör. A belső ellenőrzés által tett ajánlások elfogadása vagy végrehajtása ügyében a vezetés hoz döntést. Éppen ezért a belső ellenőrzés objektivitását a vezetés által hozott döntések nem befolyásolják.

7. A belső ellenőrzés, mint a tanácsadói szolgáltatások megalapozója – A tanácsadói feladatok többsége a bizonyosságot adó és vizsgálati feladatok természetes folytatása. Jelenthet hivatalos vagy informális tanácsadást, elemzést vagy értékelést. A belső ellenőrzési tevékenység által elfoglalt különleges pozíció lehetőséget ad arra, hogy ezt a fajta tanácsadói munkát (a) a lehető legmagasabb szintű objektivitási normáknak megfelelően; és (b) a szervezet folyamatainak, kockázatainak és stratégiájának alapos ismerete alapján végezzék.

8. Az alapvető információk kommunikációja – A belső ellenőrzés elsődleges fontossága az, hogy bizonyosságot ad a felső vezetés számára. A tanácsadói feladat ellátása nem lehetséges úgy, hogy a belső ellenőrzési vezető saját belátása szerint elhallgat olyan információkat, amelyeket a vezetőkkel és a felső vezetés tagjaival meg kell osztani. Minden tanácsadói feladatot ebben az összefüggésben kell értelmezni.

9. A tanácsadás elvei a szervezet értelmezésében – A szervezeteknek olyan, a szervezet minden tagja által ismert alapszabályokkal kell rendelkezniük, mely a tanácsadói szolgáltatások teljesítésére vonatkozik. Ezeket a szabályokat a felső vezetés által jóváhagyott alapszabályban kell rögzíteni és a szervezeten belül mindenki számára megismerhetővé kell tenni.

10. Hivatalos tanácsadói feladatok – A vezetés gyakran külső tanácsadó céget bíz meg hivatalos tanácsadói feladatokkal, melyek időben hosszan elhúzódnak. Ugyanakkor a szervezetek felismerhetik azt, hogy a belső ellenőrzési tevékenység nagyon is felkészült egyes hivatalos tanácsadói feladatok ellátására. Amennyiben a belső ellenőrzés vállalja a hivatalos tanácsadói feladatok ellátását a belső ellenőrzési csoportnak rendszerszemléletű és módszeres megközelítéssel kell a munkát elvégeznie.

11. A belső ellenőrzési vezető feladatai – A tanácsadói feladatok révén a belső ellenőrzési vezető párbeszédet folytathat a vezetéssel egyes irányítási problémák megoldása érdekében. Ebben a párbeszédben határozzák meg a feladat elvégzésére rendelkezésre álló időt, a munka hatókörét a menedzsment igényeinek megfelelően. Ugyanakkor a belső ellenőrzési vezető fenntartja annak jogát, hogy ő határozza meg az alkalmazandó ellenőrzési technikát, ő jelentsen a felső vezetésnek akkor, ha az eredmények jellege és súlyossága alapján a szervezet súlyos kockázatoknak van kitéve.

12. Konfliktusok, kialakuló problémák megoldásának szempontjai – A belső ellenőr mindenek előtt belső ellenőr. Így minden, az ellenőrzési munkával kapcsolatos lépését az IIA Etikai Kódexének, valamint a belső ellenőrzési szakma gyakorlatához kialakított, az alapkövetelményeket leíró és a végrehajtási standardok alapján kell megtennie. Az előre nem látott konfliktusokat az Etikai Kódex és a Standardok alapján kell megoldani.

15. § (1) Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.

(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.

(6) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv belső ellenőrzési egysége megállapodás és szervezeti és működési szabályzatban történő előírás alapján elláthatja az irányítása alá tartozó önállóan működő költségvetési szervnél a belső ellenőrzési feladatokat.

16. § (1) A belső ellenőrzési vezető jogosult

(2) Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt, a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről és ellátásáról.

(3) Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenység ellátásába részben vagy egészben külső szolgáltatót vonnak be, és a külső szolgáltató a belső ellenőrzési tevékenység során minősített adatot is megismerhet meg, ha a külső szolgáltató megfelel a jogszabályokban meghatározott minősített adat védelmére vonatkozó előírásoknak.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység (2) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó megállapodásban rendelkezni kell a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és kötelességek ellátásának módjáról.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti megállapodás alapján belső ellenőrzést végző személynek – azon, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek kivételével, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezéseire figyelemmel határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánják gyakorolni – meg kell felelnie a 24. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a külső szolgáltató az (1) bekezdés szerinti bevonásának indoka a speciális szakértelem szükségessége.

(7) Amennyiben a költségvetési szerv a belső ellenőrzési tevékenység során külső szolgáltatót is igénybe vesz, úgy a költségvetési szerv belső ellenőrei kötelesek a külső szolgáltatóval és a külső szolgáltató által rendelkezésre bocsátott személyekkel együttműködni. A külső szolgáltató vezetője a költségvetési szerv belső ellenőrei felett utasítási joggal nem rendelkezik.

A szervezeti és funkcionális függetlenség elemei, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások

18. § A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.

19. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:

(2) A belső ellenőr nem vehet részt a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban:

(3) A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.

(4) A belső ellenőrzést végző személy, szervezeti egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.

(5) A vizsgálatvezető az ellenőrzési programot szakmai megítélésének megfelelően állítja össze.

(6) A belső ellenőr önállóan állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést.

20. § (1) A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben

(2) A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független egy esetleg később elrendelt ellenőrzéstől.

(3) Az összeférhetetlenségről a belső ellenőrzési vezető, a belső ellenőrzési egység vezetőjének személyét érintő összeférhetetlenség esetén a költségvetési szerv vezetője, az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 10 napon belül határoz. A döntés meghozataláig az ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési egység vezetőjét az összeférhetetlenséggel összefüggésben az adott ellenőrzésben való részvétel alól fel kell menteni.

A belső ellenőrzés célja és feladata

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szerv céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szerv kockázatkezelési, (pénzügyi) irányítási és kontroll eljárásainak hatékonyságát.

A belső ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat gyűjt és értékel, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad a költségvetési szerv vezetője számára a vizsgált folyamatokra vonatkozóan.

A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata – és ennek során elegendő bizonyítékkal alátámasztva, megfelelő bizonyosságot adni arra vonatkozóan –, hogy a vezetés által kialakított és működtetett kockázatkezelési, (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszerek és eljárások megfelelnek-e az alábbi követelményeknek:

- A szervezeti célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatokat a szervezet kockázatkezelési rendszere képes felismerni, és azokat megfelelően kezelni;

- Az egyes vezetők és vezetői csoportok közötti együttműködés megfelelő;

- A pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak;

- Az alkalmazottak tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek (beleértve mind a hazai, mind az EU jogszabályok által előírt beszámolási kötelezettséget is), valamint összhangban van a nemzetközileg elfogadott standardokkal, és a pénzügyminiszter által közzétett iránymutatásokkal és módszertani útmutatókkal;

- Az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak;

- A kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak;

- A költségvetési szerv munkafolyamataiban a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszer minősége megfelelő és folyamatos korszerűsítése biztosított;

- A rendszerek és eljárások – beleértve a fejlesztés alatt állókat is – teljesek és biztosítják, hogy az ellenőrzések megfelelő védelmet nyújtanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint, hogy az eljárások összhangban vannak a szervezet átfogó céljaival és célkitűzéseivel;

- Az adott költségvetési szervet érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira a költségvetési szerv időben és megfelelően reagál.

A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszer hatékonyságának, minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről a vezetést tájékoztatni kell. A belső ellenőrzés – mint vezetőt támogató tevékenység – nem mentesíti ugyanakkor a vezetőket azon felelősségük alól, hogy a kockázatokat kezeljék, illetve a (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszert működtessék. A belső ellenőrzés a szervezet (pénzügyi) irányítási és kontroll rendszerének javítása érdekében javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők felelősségi körébe tartozik.

A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a központilag kiadott szabályzatok, irányelvek, és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére (beleértve azokat is, amelyek Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségből és/vagy valamilyen nemzetközi szervezeti tagságból erednek), mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint a költségvetési szervek tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára az államháztartási gazdálkodás átláthatósága érdekében.

1. munkáját becsülettel, a tőle elvárható tisztességgel, szakmai gondossággal, hozzáértéssel és felelősséggel végzi;

2. a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően végzi munkáját, alakítja ki szakvéleményét;

3. tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső szabályzatot sért, illetve nem méltó a belső ellenőrzési szakmához;

4. tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi.

FÜGGETLENSÉG, TÁRGYILAGOSSÁG ÉS PÁRTATLANSÁGA belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy folyamat vizsgálatánál az információ gyűjtése, elemzése, értékelése és közlése, valamint állásfoglalások kialakítása és közlése során. A belső ellenőr megőrzi függetlenségét a vizsgált szervezettől, illetve az egyéb külső érdekcsoportoktól. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke.

A belső ellenőr:

1. tartózkodik minden olyan tevékenységtől vagy kapcsolattól, amely csorbíthatja értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet érdekeit sértheti;

2. politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét;

3. olyan, megfelelően megalapozott és objektív jelentést készít, amelyben a következtetések kizárólag a pénzügyminiszter által közzétett belső ellenőrzési standardokban foglaltakkal összhangban lévő, megfelelő és elegendő ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak;

4. nem fogadhat el olyan ajándékot, juttatást vagy jogosulatlan előnyt, amely befolyásolhatja objektív szakmai véleményének kialakítását;

5. jelentésében szerepeltet minden olyan lényeges és jelentős tényt, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét;

6. mérlegel minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésére bocsátott információt és véleményt, azonban azok megalapozatlanul nem befolyásolhatják a belső ellenőr saját következtetéseit.

TITOKTARTÁS

A belső ellenőr bizalmasan kezel minden, az ellenőrzés során tudomására jutott adatot és információt. Megfelelő felhatalmazás nélkül ezeket az információkat nem hozhatja nyilvánosságra, illetéktelen személyek tudomására, kivéve amennyiben az információ közlése jogszabályi vagy szakmai kötelessége.

A belső ellenőr:

1. a tevékenysége során tudomására jutott információkat körültekintően kezeli, azok megfelelő védelméről gondoskodik;

2. a tudomására jutott adatokat, információkat személyes célokra, haszonszerzésre, a jogszabályi előírásokkal ellentétes módon, más intézmények, illetve személyek javára vagy kárára, az ellenőrzött szervezet érdekeit és a közérdeket sértő módon nem használhatja fel.

SZAKÉRTELEM

A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr a feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek, szakértelem és tapasztalatok birtokában látja el.

A belső ellenőr:

1. kizárólag olyan ellenőrzést végez, amelyhez rendelkezik a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal, vagy gondoskodik megfelelő külső szakértő bevonásáról;

2. a belső ellenőrzési tevékenységet a pénzügyminiszter által közzétett, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standardjain alapuló iránymutatásokkal, ajánlásokkal és módszertani útmutatókkal összhangban végzi;

3. törekszik szakmai ismereteit, tevékenysége hatékonyságát és minőségét folyamatosan fejleszteni.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

A belső ellenőr köteles olyan magatartást tanúsítani, amely elősegíti az ellenőrök közötti és a szakmán belüli együttműködést és jó kapcsolatok kialakítását.

A belső ellenőr:

1. együttműködés révén elősegíti a szakmai fejlődést;

2. együttműködik kollégáival.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

Amennyiben a belső ellenőr a vizsgált szervezet számára tanácsadási vagy egyéb nem ellenőrzési tevékenységet végez, biztosítani kell, hogy e tevékenységek ne vezessenek összeférhetetlenséghez.

A belső ellenőr:

1. tanácsadás, illetve egyéb nem ellenőrzési tevékenység keretében nem vehet át a vizsgált szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget;

2. függetlenségét megőrzi és elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját azáltal is, hogy elutasít minden ajándékot vagy juttatást, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét;

3. elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet vezetésével és alkalmazottaival, valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja vagy veszélyeztetheti függetlenségét;

4. nem használhatja fel hivatalos pozícióját magáncélra, és elkerüli az olyan kapcsolatokat, amelyek a korrupció veszélyét hordozzák magukban, vagy amelyek kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban.

A Ber. 15. § (1) bekezdése alapján a belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt az ellenőrzésben, amennyiben:

A Ber. 15. § (2) bekezdése alapján az összeférhetetlenségről a belső ellenőrzési vezető, a belső ellenőrzési egység vezetőjének személyét érintő összeférhetetlenség esetén a költségvetési szerv vezetője, az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 8 munkanapon belül határoz. A döntés meghozataláig az ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési egység vezetőjét az összeférhetetlenséggel összefüggésben az ellenőrzési tevékenysége alól fel kell menteni.

Sándorfalva, 2012. október 10.

______________________________ ______________________________

Belső ellenőrzési vezető Költségvetési szerv vezetője

Sándorfalva Város Önkormányzat

BELSŐ KONTROLL KÉZIKÖNYVE

Készült: 2012. október 09.

Jóváhagyta:………………………

Jóváhagyás dátuma:……………..

Hatályos: 2013. január 01

Hatályát veszti:…………………..

Belső Kontroll Kézikönyv

1. A műveletek szabályszerű, etikus, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása. A szervezet tevékenységeit szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen kell végrehajtani. A tevékenységeknek meg kell felelnie a szervezet küldetésének.

2. A „gazdaságosan” azt jelenti, hogy nem veszteségesen, nem pazarlóan, a megfelelő mennyiségű és minőségű forrást kell beszerezni megfelelő időben és helyen, a legalacsonyabb költségekkel.

3. A „hatékonyan” a felhasznált erőforrások és a cél érdekében létrehozott eredmény közötti viszonyra vonatkozik. Azt jelenti, hogy a minimálisan szükséges források bevitelével kell elérni az adott mennyiségű és minőségű végeredményt, vagy maximális végeredményt kell kihozni az adott mennyiségű és minőségű forrásokból.

4. Az „eredményesen” a célok teljesítésével, vagy azzal kapcsolatos, hogy egy tevékenység

eredménye milyen mértékben felel meg a célnak, vagy a tevékenység szándékolt hatásának.

5. Az elszámolási kötelezettség teljesítése. Az elszámolás egy folyamat, melynek értelmében a közszféra szolgáltató szervezetei és azokon belül a dolgozók felelősséggel tartoznak döntéseikért és tetteikért, beleértve a közpénzekkel való gazdálkodást, a helyénvalóságot és a teljesítmény minden szempontú értelmezését.

6. Az elszámoltathatóság a megbízható és vonatkozó pénzügyi és nem pénzügyi információk

7. kialakítása, kezelése és elérhetővé tétele, valamint a belső vezetésnek és a külső érdekelteknek8 helyes és időbeni bemutatása révén valósul meg.

8. A nem pénzügyi információk körébe tartozik a politikák és tevékenységek gazdaságosságával, hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos információ (teljesítmény információ) és a belső kontrollról és annak eredményességéről szóló információ.

9. Megfelelés a törvényeknek és szabályozásoknak. A szervezeteknek számos törvényt és jogszabályt kell betartania. A közszféra szervezeteire vonatkozó törvények és jogszabályok meghatározzák a közpénzek beszedésére, kezelésére és elköltésére, azok módjára vonatkozó felhatalmazásokat, szabályokat.

10. A források veszteségek, nem rendeltetésszerű felhasználás és károk elleni védelme az eltékozlás, visszaélések, a hűtlen kezelés, hibák, csalás és korrupció tekintetében.

A belső kontroll elemei

A belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme:

• a kontrollkörnyezet,

• a kockázatértékelés

• a kontrolltevékenységek,

• az információ és kommunikáció,

• a monitoring.

A kontrollkörnyezet a teljes kontroll rendszer alapja. A célok világos meghatározását és egy hatásos kontrollkörnyezet létrehozását követően a szervezet célkitűzéseit és küldetését veszélyeztető kockázatok értékelése biztosítja a megfelelő válasz kialakítását a kockázatokra. A kockázatok mérséklésének fő stratégiáját képezik a kontrolltevékenységek. A kontrolltevékenységek megelőzők és/vagy feltáróak lehetnek. A hatásos információ és kommunikáció fontos egy szervezet számára működtetése és tevékenységeinek kontrollja szempontjából. A szervezet vezetésének hozzá kell jutnia a vonatkozó, megbízható, pontos és időbeni információhoz mind a belső, mind a külső események tekintetében. A belső kontroll egy dinamikus folyamat, amelyet folyamatosan hozzá kell illeszteni a kockázatokhoz és változásokhoz, amelyekkel a szervezet szembesül, szükséges a belső kontroll folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése (monitoring) annak elősegítése érdekében, hogy a kontrollok továbbra is megfeleljenek a változó céloknak, környezetnek, forrásoknak és kockázatoknak.

A célok és a kontrollrendszer elemei közötti összefüggés

Közvetlen összefüggés áll fenn a szervezet által elérni kívánt fő célok és a belső kontroll elemei között, amelyek azt tükrözik, mi szükséges a fő célok eléréséhez. A belső kontroll nemcsak a teljes szervezetre, hanem a szervezet egységeire is vonatkozik.

1. A kockázatok azonosítását:

• amelyek a szervezet céljaival kapcsolatosak;

• amelyek átfogóak;

• amelyek magukban foglalják a külső és belső tényezőkből eredő kockázatokat

mind a szervezet, mind pedig egyes tevékenységek szintjén;

2. A kockázatok kiértékelését:

• a kockázat jelentőségének megbecslését;

• a kockázatos esemény megtörténése valószínűségének értékelését;

3. a szervezet kockázatokra való hajlamosságának (kockázatérzékenységének,

kockázattűrésének) értékelését;

4, A válaszok kialakítását a kockázatokra.

• A kockázatokra való válaszadás négy alapvető típusát kell mérlegelni:

– a kockázat áthárítását,

– a kockázat tudomásul vételét (elfogadását),

– a kockázat kezelését, és

– a kockázat megszüntetését.

• Az alkalmazható kontrollok feltáróak, vagy megelőzők lehetnek.

A kockázatok azonosítása

A kockázatértékelés stratégiai megközelítése a fő szervezeti célokkal kapcsolatos kockázatok azonosításától függ. A célokkal kapcsolatos kockázatokat ezután mérlegelni és értékelni kell, amely kevés számú kulcsfontosságú kockázat meghatározását eredményezi. Egy szervezet teljesítményét mind külső és belső, mind szervezeti szintű és tevékenységek szintjén jelentkező kockázatok veszélyeztethetik. A kockázatértékelésnek ki kell terjednie minden kockázatra, ami előfordulhat. A kockázatértékelés egy folyamatos, iteratív folyamat, és gyakran integrálódik a tervezési folyamatba.

A kockázatok kiértékelése

A kockázatok kiértékelésének egyik fő célja tájékoztatni a vezetést azokról a kockázatos területekről, ahol intézkedéseket kell foganatosítani, és ezek relatív rangsorolásáról. Ezért szükség van az összes kockázatok valamilyen kategorizálására egy egységes kereten belül, például alacsony, közepes, magas kategóriákra. A kockázatokra való válaszadás értékelésének egy fontos kérdése a szervezet kockázatvállalási szintjének meghatározása. A kockázatvállalási szint azt fejezi ki,

hogy milyen szintű kockázatokkal való szembenézésre felkészült a szervezet, mielőtt szükségesnek ítélné intézkedések foganatosítását. Az a döntés, hogy milyen választ kell adni a kockázatokra, összefügg annak meghatározásával, hogy milyen mértékű kockázat fogadható el a szervezet által.

Mind az eredendő, mind pedig a fennmaradó (reziduális) kockázatot mérlegelni kell a kockázatvállalási szint meghatározásához. Az eredendő kockázat egy szervezetnél azt a kockázatot jelenti, hogy hiányzik a vezetés által megtehető bármilyen intézkedés a kockázat valószínűségének, vagy potenciális hatásának megváltoztatására. A „reziduális” kockázat az a kockázat, amely fennmarad a vezetés által megtett intézkedések után is.

A válaszok kidolgozása

A kockázatokra adott válaszok négy kategóriába sorolhatók. Bizonyos körülmények között a kockázatot át lehet hárítani, tudomásul lehet venni, vagy meg lehet szüntetni. A kockázatokat legtöbb esetben kezelni kell, és a szervezetnek be kell vezetnie és fenn kell tartania egy hatékony belső kontrollrendszert, hogy a kockázatokat egy elfogadható szinten tartsa. Azokat az eljárásokat, amelyeket a szervezet kialakít a kockázatok kezelésére, belső kontrolltevékenységeknek nevezzük. A kockázatértékelésnek kulcsszerepet kell játszania az alkalmazandó kontrolltevékenységek

kiválasztásában. A kontrollrendszer megtervezésében fontos, hogy a létrehozott kontrolltevékenységek arányban álljanak a kockázattal. Mivel a kormányzati, közigazgatási, gazdasági, termelési, szabályozási és működési feltételek folyamatosan változnak, bármely szervezet kontrollkörnyezete is folyamatosan változik, és a kockázatokkal kapcsolatos prioritások, célok és következésképpen a kockázatoknak tulajdonított fontosság is módosul, változik. A

kockázatértékelés folyamatában alapvető fontosságú a folyamatosság és iteratív módszer alkalmazása ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek a megváltozott feltételek (kockázatértékelési ciklus), és a szükséges műveletek legyenek megválasztva. A szervezet kockázatprofilját és az ahhoz illeszkedő kontrollokat rendszeresen felül kell vizsgálni, és át kell értékelni a bizonyosság megszerzéséhez arról, hogy a kockázatprofil továbbra is érvényes, a válaszok továbbra is megfelelően a kockázatokra irányulnak és arányosak azokkal, és a kockázatmérséklő kontrollok továbbra is hatékonyak, mivel a kockázatok az idő folyamán változnak.

1. Engedélyezési és jóváhagyási eljárások

A tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk

keretein belül teljesíthetik. Az engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. Az engedélyezési eljárásoknak, amelyeket dokumentumban rögzíteni kell, és világosan a vezetők és dolgozók tudomására kell hozni, tartalmaznia kell azokat a specifikus feltételeket és előírásokat, amelyek szerint az engedélyezésnek történnie kell. Az engedélyezési feltételeknek való megfelelés azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott

korlátozásoknak megfelelően cselekszenek.

2. A feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat)

A hiba, veszteségek, hibás műveletek kockázatának, valamint annak a kockázatnak a csökkentése, hogy az ilyen problémákat nem észlelik, nem valósítható meg a tranzakciók, vagy események minden fontos szakaszának egyetlen személy, vagy csoport általi kontrollja által. Sokkal inkább a feladatkörök és a felelősségek szisztematikusan több személyre történő felosztása biztosítja a hatékony és kiegyensúlyozott kontrollt.

Az ezzel kapcsolatos fő feladatkörök keretébe tartozik a tranzakciók kezdeményezésének és nyilvántartásba vételének engedélyezése, a feldolgozás, a felülvizsgálat, vagy a tranzakciók ellenőrzése (auditja). A személyek közötti összejátszás ennek ellenére csökkentheti, vagy teljesen megszüntetheti az ilyen kontrolltevékenységek hatékonyságát. Egy kis szervezetben lehet, hogy túl kevés az alkalmazott ahhoz, hogy a feladatkörök elhatárolása teljességgel megvalósítható legyen. Ilyen esetekben a vezetésnek különösen figyelnie kell a kockázatokra, és gondoskodnia kell a hiányzó kontrollokhelyettesítéséről (kompenzálásáról). Az alkalmazottak időszakonkénti rotációs

cseréje hozzájárulhat annak biztosításához, hogy ne egy személy foglalkozzon túlságosan hosszú ideig a tranzakciók, események lebonyolításának minden lényeges szakaszával. Az éves rendes szabadságok igénybevételének támogatása, vagy kötelezővé tétele csökkentheti a kockázatot azzal, hogy időlegesen másnak kell ellátnia az adott feladatot.

3. A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrolljai

A forrásokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférést korlátozni kell az arra felhatalmazott személyekre, akik egyben elszámolási kötelezettséggel tartoznak a források megőrzéséért és/vagy felhasználásáért. A megőrzéssel kapcsolatos elszámolás bizonyítékaként szolgálnak az átvételi elismervények, nyugták, leltározási listák, vagy más nyilvántartások a megőrzésbe adásról, illetve a megőrzési kötelezettség átadásáról. A forrásokhoz való hozzáférés korlátozása csökkenti a felhatalmazás nélküli használat, vagy a költségvetési veszteségek lehetőségét, és elősegíti a vezetés utasításainak végrehajtását. A korlátozás foka a forrás sebezhetőségétől és az eltulajdonítás, vagy rendeltetés ellenes használat kockázatától függ és ezeket időnként ki kell értékelni. A vagyontárgy sebezhetőségének értékelése során az értékét, hordozhatóságát, kicserélhetőségét kell mérlegelni.

4. Igazolások

A tranzakciókat és eseményeket feldolgozásuk előtt és után igazolni kell, vagyis igazolni kell az áruk leszállítását, a leszállított áru mennyiségét a rendelésnek megfelelően. Ezt követően a számlázott árumennyiséget igazolni kell az átvett mennyiséggel. A készleteket leltárfelvétellel is igazolni lehet.

5. Egyeztetések

A nyilvántartásokat rendszeresen egyeztetni kell a megfelelő dokumentumokkal. Például a bankszámlával kapcsolatos könyvelési nyilvántartásokat egyeztetni kell a banki számlakivonatokkal.

6. A működési teljesítmény vizsgálata

A működési teljesítményt rendszeresen, meghatározott normákkal (standardokkal) összevetve rendszeresen értékelni kell a hatékonyság és eredményesség szempontjából. Ha a teljesítményvizsgálat megállapítja, hogy az aktuális teljesítés nem felel meg a meghatározott céloknak, vagy normáknak (standardoknak), a célok elérésére létrehozott folyamatokat és tevékenységeket meg kell vizsgálni a szükséges javítások meghatározása céljából.

7. A műveletek, folyamatok és tevékenységek felülvizsgálata

A műveleteket, folyamatokat és tevékenységeket időnként felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a hatályban lévő szabályozásoknak, irányítási elveknek, eljárásrendeknek és más követelményeknek. A szervezet tevékenységeinek az ilyen típusú felülvizsgálatát világosan meg kell különböztetni a belső kontroll monitoringjától.

8. Felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés)

A hozzáértő felügyelet segítséget nyújt a kontroll célok eléréséhez. Egy dolgozó feladatkörének

meghatározása, munkájának felülvizsgálata és jóváhagyása felöleli a következőket:

- A dolgozói állomány minden egyes tagja feladatkörének, felelősségének és elszámolási

(számadási) kötelezettségének világos meghatározása és tudomására hozatala;

- Minden dolgozó munkavégzésének időszakonkénti felülvizsgálata a szükséges mértékben;

- Az elvégzett munka jóváhagyása (igazolása) a kritikus pontokon annak biztosítása érdekében, hogy az a szándékolt irányban folyik.

A munka kiosztása (feladat- és felelősségi körök delegálása) a felügyeletet ellátó személy által nem csökkentheti a felügyelő személy elszámolási kötelezettségét ezekért a feladat- és felelősségi körökért. A felügyeletet ellátó személyeknek emellett biztosítania kell az alkalmazottak számára a szükséges útmutatást és a továbbképzést, hogy csökkentse a hibák, veszteségek, rossz műveletek lehetőségét, és biztosítsa, hogy a dolgozók megismerjék, megértsék és végrehajtsák a vezetés utasításait.

1. a teljes szervezetre kiterjedő biztonsági program megtervezése és az irányítás, hozzáférési kontrollok,

2. az alkalmazási szoftverek fejlesztési, karbantartási és kicserélési kontrolljai

3. rendszer szoftver kontrollok,

4. feladatkörök elhatárolása,

5. folyamatos szerviz.

Alkalmazási kontrollok

Az alkalmazási kontrollok körébe azok a struktúrák, politikák és eljárások tartoznak, amelyeket az egyes elkülönített alkalmazási rendszereknél alkalmaznak, és amelyek közvetlenül az egyes számítógépes alkalmazásokhoz kapcsolódnak. Ezeket a kontrollokat általában azoknak a hibáknak, szabálytalanságoknak a megelőzésére, feltárására és kijavítására alkalmazzák, amelyek az információ információs rendszereken keresztül történő áthaladása során keletkezhetnek.

Az általános és alkalmazási kontrollok kapcsolatban állnak egymással és mindkettő célja a teljes és pontos információfeldolgozás biztosításának támogatása. Mivel az információs technológia gyorsan változik, a vonatkozó kontrollokat hatékonyságuk megőrzése érdekében folyamatosan fejleszteni kell. Mivel az információs technológia igen fejlett, a szervezetek egyre függőbbé válnak a számítógépesített információs rendszerektől tevékenységük végzése és a lényeges információk feldolgozása, kezelése és jelentése során. Ennek eredményeképpen a számítógépi adatok és az ezeket az adatokat feldolgozó, kezelő és jelentő számítógépes rendszerek mind a szervezet vezetésének, mind a szervezetet ellenőrző ellenőröknek az egyik legfőbb gondját képezik. Bár az információs rendszerek a kontrolltevékenységek specifikus típusait foglalják magukban, az információs technológia nem egy különálló kontrollkérdés, hanem a legtöbb kontrolltevékenység

szerves része. Az automatizált rendszerek alkalmazásával az információfeldolgozásban néhány

új kockázat merül fel, amelyeket a szervezetnek mérlegelnie, értékelnie kell. A kockázatok többek között abból erednek, hogy a:

- tranzakciók feldolgozása uniformizált,

- az információs rendszerek automatikusan kezdeményeznek tranzakciókat,

megnövekszik a feltáratlan hibák lehetősége. További kockázatokat jelentenek az ellenőrzési nyomvonalak meglétének, teljességének és terjedelmének kérdései; a nem rutinjellegű tranzakciók feldolgozása, nyilvántartásba vétele. Például az egységesített (uniformizált) tranzakció feldolgozás egyik eredendő kockázata, hogy bármilyen hiba, amely számítógép programozási problémából ered, következetesen megismétlődik minden hasonló tranzakció esetében. A hatékony információs

technológiai kontrollok ésszerű biztosítékot szolgáltathatnak a vezetés számára arról, hogy az információs rendszerek által feldolgozott információk megfelelnek az olyan kontroll céloknak, mint a teljesség, az adatok érvényessége, időben történő biztosítása, valamint sértetlensége. Az információs technológiai kontrollok két nagy csoportra oszthatók: az általános kontrollokra és az alkalmazási kontrollokra.

Általános kontrollok

Az általános kontrollok azokból a struktúrákból, elvekből (politikákból) és eljárásokból tevődnek össze, amelyeket a szervezet teljes információs rendszere, vagy annak valamely nagy szegmense (alrendszere) – mint például a központi egység (szerver), a személyi számítógépek (munkaállomások), hálózat, felhasználói környezet – megfelelő működésének biztosítására alkalmaznak. Ezek képezik azt a környezetet, amelyben az alkalmazási rendszerek és kontrollok működnek. Az általános kontrollok fő kategóriái:

- A szervezet egészét felölelő biztonsági program megtervezése és az irányítás, amely egy keretet biztosít és kockázatkezelési a tevékenységek, a biztonsági elvek kialakításának, a felelősségi körök kiosztásának, és a szervezet számítógéppel kapcsolatos kontrollok megfelelősége folyamatos figyelemmel kísérésének (monitoring) egy folyamatos ciklusát képezi.

- A hozzáférési kontrollok, amelyek korlátozzák vagy érzékelik a hozzáférést a számítógépi adatforrásokhoz (adatok, programok, berendezések, eszközök), ezáltal védve ezeket a forrásokat a felhatalmazás nélküli megváltoztatástól, veszteségtől és illetéktelenek tudomására jutásától. A hozzáférési kontrollok mind fizikaiak, mind logikaiak lehetnek.

- Az alkalmazási szoftverek fejlesztési, karbantartási és kicserélési kontrolljai meggátolják a nem engedélyezett programok alkalmazását, vagy a létező programok módosítását.

- Rendszerszoftverek kontrolljai korlátozzák és figyelemmel kísérik a hozzáférést az operációs rendszer programjaihoz, vagy az érzékeny adatbázisokhoz, amelyeket a rendszer által támogatott számítógép hardver eszközök és biztonsági alkalmazások kontrollálnak.

- A feladatkörök elhatárolása magában foglalja azokat az elveket (politikákat), eljárásrendet és szervezeti felépítést, amely megelőzi, hogy egyetlen személy kontrollálja a számítógépes műveletek összes fontos aspektusát, és ezáltal felhatalmazás nélküli műveleteket végezhessen, illetve felhatalmazás nélkül hozzáférjen a vagyonelemekhez, vagy nyilvántartásokhoz.

- A folyamatos szerviz segítséget nyújt annak biztosításához, hogy amikor váratlan esemény következik be, a legfontosabb műveletek megszakítás nélkül tovább folytatódjanak, vagy pedig azonnal mentésre kerüljenek, és a fontos és érzékeny adatok védelemben részesüljenek.

Alkalmazási kontrollok

Az alkalmazási kontrollok azok a struktúrák, politikák és eljárásrendek, amelyeket az egyes elkülönített alkalmazási rendszereknél alkalmaznak – mint például a kiadások, leltár, bérek, támogatások, vagy hitelek – és amelyek a speciális alkalmazási szoftverekkel történő adatfeldolgozásra vannak kifejlesztve. Az alkalmazási kontrollok és az a mód, ahogyan az információ keresztüláramlik az információs rendszeren, a feldolgozási ciklus három szakaszára bonthatók:

- bevitel (input): az adatokat engedélyezni kell, átalakítani bevihető formába, és be kell vinni az alkalmazásba pontos, teljes módon és megfelelő időben;

- feldolgozás: az adatokat megfelelően kell feldolgozni a számítógéppel és a fájlokat pontosan kell frissíteni;

- kimenet (output): az alkalmazás által generált fájloknak és jelentéseknek azokat a tranzakciókat és eseményeket kell tükrözniük, amelyek valóban megtörténtek és pontosan tükrözik a feldolgozás eredményeit, a jelentéseket kontrollálni kell és csak az illetékesek számára kell továbbítani.

Az alkalmazási kontrollok aszerint is kategorizálhatók, hogy milyen kontrollcélt teljesítenek, beleértve, hogy a tranzakciók engedélyezettek, teljesek, pontosak és érvényesek-e. A felhatalmazási (engedélyezési kontrollok a tranzakciók érvényességével foglalkoznak, és támogatják annak biztosítását, hogy a tranzakciók azokat az eseményeket képviseljék, amelyek valóban megtörténtek az adott időszakban. A teljesség kontrolljai arra irányulnak, hogy az összes érvényes tranzakciót nyilvántartásba vették-e és helyesen kontírozták. A pontossági kontrollok célja, hogy a tranzakciók és az összes adatelemek pontosan kerültek-e a nyilvántartásba. A feldolgozás és az adatfájlok sértetlenségi kontrolljai, ha hiányoznak, eredménytelenné válhat az összes előbb felsorolt alkalmazási kontroll működése, és lehetővé válik az engedélyezés nélküli tranzakciók, a nem teljes és pontatlan adatok bevitele. Az alkalmazási kontrollok magukban foglalnak programozott kontrolltevékenységeket is, mint például az automatizált szerkesztés, valamint a számítógép által

generált kimenet manuális nyomon követése, pl. a szokatlan tételek visszadobásáról szóló jelentések vizsgálata.

A számítógépes rendszerek általános és alkalmazási kontrolljai összefüggenek

Az általános kontrollok eredményessége egy jelentős tényezője az alkalmazási kontrollok eredményességének. Ha az általános kontrollok gyengék, komoly mértékben csökkentik az egyes alkalmazásokkal kapcsolatos kontrollok megbízhatóságát. Hatásos általános kontrollok nélkül az alkalmazási kontrollok elveszíthetik hatékonyságukat áthágásuk, megkerülésük, vagy módosításuk révén. Miközben a kontroll alapvető céljai nem változnak, a gyors változások az információs technológiában megkövetelik a kontrollok folyamatos fejlesztését az eredményesség megőrzése érdekében. A változások megnövelték a hálózatok, nagy teljesítményű számítógépek megbízhatóságát, ami az adatfeldolgozásért való felelősséget a végfelhasználókra, az elektronikus kereskedelemre és az Internetre hárítják, így hatnak a különleges kontrolltevékenységek jellegére és bevezetésére.

1. A kockázat lehet egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire.

2. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ.

3. Eredendő kockázat: amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata, és

1. A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a Polgármesteri Hivatal célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok.

2. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok azonosítását a szervezeti egység vezetője végezi. A vezető e célra életre hívott testületi munkában is azonosíthatja a kockázatokat.

3. A szabályozásban bemutatott módszertant alkalmazhatja.

Kockázatazonosítás kockázatvizsgálattal

A kockázatvizsgálat során vizsgálni kell a szervezet valamennyi tevékenységét, a tevékenységek kapcsolódását a szerv célkitűzéseihez.

Az érintett területen dolgozó valamennyi személy tevékenységét - főleg interjú segítségével - kell vizsgálni.

A kapott adatokat össze kell vetni, majd le kell vonni a következtetéseket.

Kockázatazonosítás kockázat önértékeléssel

A kockázatok önértékeléssel történő azonosítása során a szerv dolgozóinak aktívan részt kell venniük a feladatokban. Ekkor alkalmazni lehet a kérdőívet, valamint a munkamegbeszéléseket.

A kockázatfelmérés során a kockázatok megállapítása és a jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján történik, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek.

KOCKÁZATELEMZÉSI MÓDSZERTAN

A kockázatelemzés célja megállapítani az egyes rendszerek kockázatának mértékét, feladata pedig meghatározni az ellenőrzések gyakoriságát. A magas kockázatú rendszereket gyakrabban kell ellenőrizni.

Az ellenőrzések tekintetében magas prioritású rendszerek beazonosításához nemcsak a kockázatértékelést kell figyelembe venni, hanem más lehetséges tényezők hatását is értékelni kell (pl. a vezetőség kérései stb.).

Az egyes rendszerek kockázatelemzés a kockázati tényezők és azok súlya alapján kell elvégezni. 12 olyan tényező került meghatározásra, amely hatással van a rendszer működésére. Minden egyes tényezőre vonatkozóan értékelést kell végezni, és meg kell határozni az egyes kockázati tényezők rendszerekre gyakorolt hatását (súlyként kifejezve).

1. Kontrollok értékelése

1) Megfelelő és eredményes

2) Közepes, néhány hiányossággal, nem megfelelően megvalósított

3) Gyenge

Súly: 5

2. Változás / Átszervezés

1) Stabil rendszer, kis változások

2) Kis változások, de nem rendszeresek vagy jelentősek

3) A munkatársak személyét, a szabályozást és a folyamatokat érintő, jelentős változások

Súly: 4

3. A rendszer komplexitása

1) Nem komplex

2) Közepesen komplex

3) Nagyon komplex

Súly: 4

4. Kölcsönhatás más rendszerekkel

1) Alacsony mértékű, nem befolyásol más rendszereket

2) Közepes mértékű

3) Nagymértékű, a rendszer közvetlen kapcsolatban áll más, fontos rendszerekkel

Súly: 3

5. Költségszint

1) Alacsony

2) Közepes

3) Magas

Súly: 6

6. Külső, illetve harmadik fél által gyakorolt befolyás

1) Alacsony

2) Közepes

3) Magas

Súly: 2

7. Előző ellenőrzés óta eltelt idő

1) 1 évnél kevesebb

2) 1-2 év

3) 2-4 év

4) 4-5 év

5) 5 évnél több

Súly: 2

8. Vezetőség aggályai a rendszer működését illetően

1) Alacsony szintű

2) Közepes szintű

3) Magas szintű

Súly: 3

9. Pénzügyi szabálytalanságok valószínűsége

1) Kicsi

2) Közepes

3) Nagy

Súly: 4

10. Jövőbeni döntésekre és eseményekre gyakorolt hatás

1) Kicsi

2) Közepes

3) Jelentős

Súly: 3

11. Munkatársak tapasztalata és képzettsége

1) Nagyon tapasztalt és képzett

2) Közepesen tapasztalat és képzett

3) Kevés vagy semmilyen tapasztalat és képzettség hiánya

Súly: 3