Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 26- 2022. 03. 31Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sándorfalva Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6762 – Sándorfalva, Szabadság tér 1.
(3) Az önkormányzat telephelyeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
2. § Az önkormányzat önállóan szabályozza, szabadon, demokratikusan, széleskörű nyilvánosságot biztosítva igazgatja a város közügyeit, gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról, a helyi közszolgáltatásokról.
3. § Az önkormányzat működése Sándorfalva közigazgatási területére terjed ki.
4. § Az önkormányzat jelképeit Sándorfalva Város nevéről, címeréről, zászlajáról és pecsétjéről, valamint azok használatának rendjéről szóló 16/2009. (VII. 30.) Ör. rendelet szabályozza.
5. § Az önkormányzat kitüntetéseinek alapítását és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet – a 15/2009. (VII. 30.) Ör. rendelet - szabályozza.
6. § Az önkormányzat a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet hazai és nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. A megállapodás jóváhagyására a képviselő-testület, aláírására a polgármester jogosult.
Önkormányzati jogok és hatáskörök
7. § (1) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköri jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. A kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő-testület az adott évre elfogadott költségvetési rendeletében meghatározott előirányzatok alapján, az abban foglalt módon és mértékben látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört bármikor visszavonhatja.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámolni. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.
(4) A képviselő-testület meghatározott hatásköreinek gyakorlását a 2. melléklet szerint a polgármesterre, a 3. melléklet szerint a jegyzőre és a 4. melléklet szerint az állandó bizottságaira ruházza át.
(5) Önként vállalt feladatok:
a) nyilvánosság biztosítása a Sándorfalvi Kisbíró időszaki kiadásával és a testületi ülések televíziós közvetítésével,
b) vérvételi hely működtetése,
c) Nádastó Szabadidőpark területén élővizes fürdőhely üzemeltetése,
d) kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása.
e)1 gyermekek nevelési, oktatási intézménybe szállítása.
A Képviselő-testület
A Képviselő-testület működése
8. § (1)2 A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 9 fő. A képviselők névjegyzékét a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.
(3) A munkaterv összeállításáról és képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő testületi ülésén kell előterjeszteni.
(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) képviselő-testület tagjaitól,
b) képviselő-testület állandó bizottságaitól,
c) jegyzőtől
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az elkészítésért felelősöket,
d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a napirendi pontok előterjesztőjének és felelősének megnevezését,
e) a közmeghallgatás javasolt tárgyát és időpontját.
(6)3
(7) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.
(8) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
a) képviselőknek,
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
c) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.
A Képviselő-testület ülései
9. § (1) Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tarthat.
(2) Helyszíne: A Pallavicini Kastély díszterme vagy esetenként meghatározott, a meghívóban feltüntetett más helyszín.
(3) Ünnepi ülés a fontosabb állami, társadalmi, helyi eseményhez kötődő ülés, amely a szokásostól eltérő ünnepélyes formában kerül megtartásra.
Az alakuló ülés
10. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választási eredmény jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadhatja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.
(4) A polgármester az alakuló ülésen a képviselő-testület előtt tesz esküt. A települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülés feladata a polgármester és az alpolgármester, képviselők díjazásának megállapítása.
(6) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen, a polgármester javaslatára alpolgármestert választ.
(7) A képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt az állandó bizottságairól, ezen belül:
a) a bizottságok számáról,
b) elnevezéséről,
c) képviselő és külsős tagok számáról, arányáról,
d) személyi összetételéről.
(8) Az alakuló ülés során a képviselő-testület szervezetének kialakításával összefüggő kérdésekben minősített többséggel kell dönteni azzal, hogy a képviselő-testület tisztségviselőinek díjazásáról való döntést minősített többséggel kell meghozni.
Rendes ülés
11. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő ülés.
(2) A képviselő-testület rendes ülést az elfogadott munkaterv szerint, január, július augusztus és december hónapok kivételével havonta egy alkalommal tart.
(3) A képviselő-testület a munkatervében rögzített napokon délután 14:00 órától tartja üléseit. A testületi ülés időtartama legfeljebb 5 óra a szünetekkel együtt. Indokolt esetben a képviselő-testület – a polgármester vagy bármely képviselő indítványára – ettől eltérően rendelkezhet. A döntés egyszerű szótöbbséget igényel.
(4) A közös önkormányzati hivatalt alkotó két település képviselő-testülete évente egyszer, előre egyeztetett időpontban és helyen közös testületi ülést tarthat.
Rendkívüli ülés
12. § (1) Rendkívüli ülés a munkatervbe felvételre nem került ülés.
(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjai egynegyedének,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testület bármely állandó bizottságának indítványára.
(3) Az indítványt írásban kell beadni a polgármesterhez, a napirend megjelölésével, az indítványozók saját kezű aláírásával, valamint az előterjesztést az előterjesztések rendje szerint.
(4) A polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában szabályozottak szerint köteles a rendkívüli ülést összehívni, a rendkívüli testületi ülés kezdeményezésére benyújtott indítványban megjelölt napirendi ponttal.
Közmeghallgatás
13. § (1) A képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai, valamint a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját és tárgyát. A közmeghallgatásos testületi ülés közmeghallgatásos napirendi pontjának a kezdő tárgyalási időpontja 17:00 óra.
c)4 A közmeghallgatás testületi ülés, melynek időtartama legfeljebb 4 óra. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt közzé kell tenni
a) a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat internetes honlapján,
c) a település buszmegállóiban .
(4) Indokolt közmeghallgatást tartani a helyi életviszonyokat lényegesen szabályozó rendelet tervezésekor.
(5) A témától, a résztvevők és a javaslatok számától függően a hozzászólások időtartama korlátozható. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(6) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetve nem dönthető el, akkor a polgármester 15 napon belül írásban válaszol, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen.
A Képviselő-testület összehívása
14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval - amennyiben a bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve -, az írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. A meghívóban „Egyebek” napirendi pontot nem lehet feltüntetni.
(3)5 A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 10 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülés napját megelőző második nap 16 óráig, elektronikus úton kell kézbesíteni.
(4) A sürgősséggel benyújtott előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 16 óráig, elektronikus úton meg kell küldeni a képviselők részére.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel és – lehetőség szerint – a Sándorfalvi Kisbíró időszaki kiadványban történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.
(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a) jegyzőt,
b) aljegyzőt,
c) napirendi pontok előadóit,
d) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagjait,
e) vagy akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.
15. § (1) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) A napirendek előterjesztéseit, a képviselőkön túl, meg kell küldeni az alábbiak szerint:
a) teljeskörűen kell megküldeni a napirendek előterjesztéseit a 14. § (6) bekezdés a)-b) pontjában megjelöltnek,
b) az 14. § (6) bekezdés c)-e) pontjában megjelölteknek azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirendi pont tárgyalása érinti tevékenységi körüket.
(3) Az 14. § (6) bekezdés c)-e) pontjában felsoroltak szerint meghívottak, az őket érintő napirendi pont tárgyalására kapnak meghívót.
A Képviselő – testület ülésének nyilvánossága
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés vonatkozó rendelkezései szerint tart zárt ülést.
(4) Az Mötv. szerinti esetekben a zárt ülést az ülést vezető rendeli el.
(5) Zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.
(6) A zárt ülésen hozott határozatot a soron következő nyilvános ülésen kell ismertetni.
(7) A (6) bekezdés szerinti ismertetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy személyes adatot tartalmazó határozat esetén – amennyiben jogszabály az adatkezelést nem rendeli el – az érintett hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.
(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(9) Azokat a zárt ülésen hozott határozatokat, melyeknek a nyílt ülésen történő ismertetésére a (7) bekezdésben foglaltak szerint nem került sor, külön Határozatok Tárában kell kezelni.
(10) A képviselő-testület munkaterv szerinti nyílt üléseiről – ha a műszaki lehetőségek biztosítottak – a helyi kábeltelevízió közvetítést ad élőben, illetve felvételről
Önszerveződő közösségek tanácskozási joga6
16/A. § (1) A képviselő- testület tevékenységi körükben tanácskozási jogot biztosít az önszerveződő közösségek képviselőinek a képviselő-testület és bizottságai ülésein.
(2) Önszerveződő közösség a bíróság által bejegyzett egyesület, alapítvány vagy szövetség, amely Sándorfalva illetékességi területén székhellyel rendelkezik, továbbá a Sándorfalva területén tevékenységet folytató, a hatályos jogszabályok alapján egyháznak minősülő szervezet.
(3) Az önszerveződő közösségek képviselőjük útján az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon közölhetik a képviselő-testülettel a közérdekből nyilvános adataikat, valamint az azokban bekövetkezett adatváltozást abból a célból, hogy az őket érintő témákban a képviselő-testület vagy a szakbizottság ülésén a tanácskozási jogukat gyakorolni tudják.
(4) Közérdekből nyilvános adatai az önszerveződő közösségnek, melyeket a képviselő-testület a bejelentés alapján kezelni jogosult: a közösség neve, székhelye, a nyilvántartó szerv megnevezése, nyilvántartási azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a fő tevékenységi körök (célok), a közösséget képviselő neve és elérhetősége (e-mail cím, telefonszám).
(5) Az önszerveződő közösségek az önkormányzat internetes honlapján közzétett meghívóból értesülhetnek a tevékenységüket érintő napirendekről.
A rendkívüli ülés napirendje
17. §7 A rendkívüli ülés napirendjére a rendes testületi ülés napirendjére vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal a megkötéssel, hogy a rendkívüli ülésen interpelláció előterjesztésére és a 22. § szerinti kérdésfeltevésre, illetve az ülést megelőzően bizottsági véleményezésre nincs lehetőség.
A rendes ülés napirendje
18. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester, akadályoztatása esetén az ülés elnöke tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint, a 23. § (4)-(9) bekezdéseiben meghatározott sürgősségi előterjesztésekre figyelemmel.
(2) A tárgysorozat elfogadása előtt a
a) polgármester, képviselő és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, az előterjesztések napirendről történő levételére,
b) az előterjesztőnek – indokolással – joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,
c.) a tárgy szerint illetékes bizottság elnökének joga van napirendről levetetni azt az előterjesztést, amelyet a bizottság, bár hatáskörébe tartozott, nem tárgyalt, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette a napirendjére vagy a napirendjére vette, de döntést nem hozott.
(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A napirendek tárgyalásának sorrendje
19. § A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztató az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és kérdésfeltevések
2) rendelet-tervezet
3) munkaterv szerinti előterjesztések
4) munkatervben nem szereplő előterjesztések
5) interpellációkra válaszadás
Az interpelláció
20. § A képviselők a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz – önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyekben – interpellációt terjeszthetnek elő.
21. § (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés végrehajtási jellegű ügyekben.
(2)8 Az interpellációt írásban kell beadni a Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Csoportjánál.
(3) Az interpelláció tartalmi követelményei:
a) az interpelláló neve,
b) az interpelláció tárgya és szövege,
c) az interpelláló saját kezű aláírása, dátum.
(4) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal kell leadni.
(5) A jegyző biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.
(6) Az interpellációra a választ lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül – amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül - írásban kell megadni. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén az interpellációt és a rá adott választ is ismertetni kell
(7) Az interpellációra adott választ a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton meg kell küldeni. Az interpelláló képviselő a testületi ülésen szóban nyilatkozik az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű többségi szavazással dönt.
Kérdésfeltevés
22. § (1) A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz – az önkormányzati hatáskörükbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben – szóbeli kérdést tehetnek fel az első napirendi pont keretében.
(2) A kérdést legfeljebb 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás tartama sem lehet több 2 percnél. A kérdésre a képviselő-testület ülésén szóban, vagy – amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, az azt követő 15 napon belül, amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül – írásban kell megadni. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(3) Képviselői kérdés során vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
23. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, amely a képviselő-testület vagy bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul.
(2) Előterjesztések benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottságok elnökei a bizottsági határozat alapján,
d) képviselő,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés készítésére felkér.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani.
(4) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi előterjesztést.
(5) Sürgősségi előterjesztés: az ülés munkaterv szerinti napirendjében és meghívójában nem szereplő előterjesztés vagy interpelláció. Sürgősségi előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző jogosult.
(6) A sürgőséggel beterjesztett előterjesztésnek az 5. mellékletben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is.
(7) Az előterjesztés alapján hozott határozat végrehajtásért felelős személyként polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, bizottság elnökét, önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati intézmény vezetőjét lehet megjelölni.
(8) Az előterjesztést, sürgősségi előterjesztést törvényességi ellenőrzésre a jegyzőhöz le kell adni, törvényességi véleményezés nélkül az előterjesztés nem tárgyalható.
24. § Az előterjesztést tárgyaló ülésen a napirendi pont előadója az előterjesztést benyújtó vagy az előkészítésért felelős személy, bizottság esetén annak elnöke.
A tanácskozás rendje és a határozatképesség
25. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke, a jegyző segítségével az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen vagy az ülés alatt határozatképtelenné válik, a testületi ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
Az elnök ülésvezetési feladatai
26. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távollétében, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2) Az elnök ülés- és vitavezetési jogosítványai:
a) Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, a testületi ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatja.
b) Előterjeszti a napirendi javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
c) Tájékoztatást ad a két ülés között eltelt eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
d) Tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, a képviselők által előzetesen írásban benyújtott interpellációkról, kérdésekről. Javaslattal élhet a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására.
e)9 Napirendi pontonként felkéri az előterjesztőt - amennyiben az nem a polgármester - az előterjesztés ismertetésére, az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bizottsági elnököket arra, hogy ismertessék a bizottsági véleményeket, megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.
g) Hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében jogosult a hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására.
h) Azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz vagy a tárgyhoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetve más módon a képviselő-testülethez vagy képviselői jogállásához méltatlan magatartást tanúsít, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja
ha) figyelmeztetés,
hb) rendreutasítás,
hc) szómegvonás.
i) Az ülésvezetés körében nem lehet a korábbi felszólalásokat vagy felszólalókat - a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl - minősíteni. Képviselőre hozzászólása során ugyanezen előírás vonatkozik.
j) Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor. Ebben az esetben az ülést meghatározott időre félbeszakítja, majd bejelenti az ülés újbóli folytatásának idejét.
k) Az ülés vezetője az ülés zavartalanságának biztosítása érdekében figyelmeztetésben, ismételt figyelmeztetésben részesíthet, és ezek eredménytelensége esetén kiutasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
A napirendhez kapcsolódó felszólalások típusai
27. § A képviselők az ülésrend szerinti helyükről teszik meg felszólalásaikat, hozzászólásaikat, miután az ülésvezetőtől szót kértek, és az szót adott. A felszólalások típusai:
a) ügyrendi,
b) napirendhez kapcsolódó.
Ügyrendi felszólalás
28. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Az ügyrendi kérdés tárgya:
a) jelen rendelet, az Mötv. szabályainak megsértése,
b) tárgyalási szünet elrendelésének kérése,
c) napirend elnapolása,
d) név szerinti szavazás kérése,
e) titkos szavazás elrendelésének kérése,
f) hozzászólások időbeli korlátozása.
(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő, a jegyző és az aljegyző szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
(4) Az ülésvezető köteles a szót megvonni attól, aki ügyrendi kérdésben kért szót, de felszólalása nem ügyrendi jellegű. A szó megvonását az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
29. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bizottság nevében a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.
(2) Önálló indítvány: a képviselő-testület tagja – a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a munkatervben nem szereplő indítványt írásban terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi, formai és időbeli követelményeknek, amelynek elkészítéséhez a jegyzőn keresztül a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézői segítséget nyújtanak.
(3) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat és az előterjesztés lényegét kell tartalmazni.
(4) Az ülés során, amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke azonnal félbeszakíthatja, erre a tényre figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés eredménytelenségét követően a szót megvonja tőle.
(5)10 A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. A tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében – a képviselők hozzászólásait követően – az ülésvezető engedélyével felszólalhatnak legfeljebb 2 percben, illetve kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz. A kérdésre a választ a képviselő-testület ülésén szóban, vagy – amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, az azt követő 15 napon belül, amennyiben a válaszadás más szerv közreműködését igényli, úgy 30 munkanapon belül – írásban kell megadni. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(6) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke döntéshozatal előtt felszólalhat.
A napirendek vitája
30. § (1) A napirendek vitájánál az ülésvezető először a hatáskör szerint illetékes bizottság elnökének, majd a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek adja meg a szót.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az ülésvezető engedélyével, a számukra külön elhelyezett mikrofon előtt teszik meg a felszólalásukat.
(3) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás joga is.
(4) A hozzászólásokat, felszólalásokat a jogosultak minden alkalommal legfeljebb kétszer tehetik meg.
(5) A napirendi pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet, kivéve a közmeghallgatásnál.
(6) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében – még az érdemi döntésről szóló szavazás megkezdése előtt – bármikor
a) a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és az előterjesztő javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét,
b) az ülésvezető javaslatot tehet a napirendről lekerülő előterjesztésre vonatkozóan, a jobb előkészítés érdekében az illetékes szakbizottsághoz történő visszautalására.
(8) A (7) bekezdésben szereplő javaslatról, illetve az elnök által kezdeményezett visszautalásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Az előterjesztés megvitatását követően az elnök az elhangzottakat összefoglalja és véleményt nyilváníthat a döntési javaslattal kapcsolatban elhangzott módosító indítványokra.
31. § (1) A vita során a jegyzőnek, az aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely előterjesztés, javaslat vagy indítvány tekintetében észrevételt kíván tenni.
(2) Módosító javaslatokat a képviselők a vita keretében terjeszthetnek elő.
A Képviselő–testület döntéshozatala
32. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének, azaz – a polgármesterrel együtt – 5 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
A Képviselő-testület minősített többségéhez kötött döntései
33. § Minősített többség szükséges az Mötv.-ben – figyelemmel az Mötv. 50. §-ára – és egyéb központi jogszabályokban foglaltakon kívül, a következő döntésekhez:
1) a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó fegyelmi ügyekben,
2) díszpolgári és egyéb elismerő címek adományozásához, visszavonásához,
3) közterület és létesítmény elnevezése, emlékmű állítás,
4) gazdasági program.
A szavazás módja
34. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(2) A vita lezárása után először a módosító javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(3) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti és a titkos szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján is.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(7) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárásról való döntéshozatalban az érintett képviselő is minden korlátozás nélkül részt vehet. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(8) Amennyiben a képviselő elmulasztja a (6) bekezdésben foglaltakat, és az ülés vezetője vagy a képviselő-testület tagja tudomással bír a kizáró okról, ezt jelzi, és az ülés vezetője felhívja az érintett képviselőt arra, hogy személyes érintettségét jelentse be.
(9) Amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy személyesen nem érintett az ügyben, azonban a körülményekből és tényekből megállapítható, hogy érintettsége fennáll, a kizárásról a polgármester javaslatára a képviselő- testület dönt.
(10)11 A képviselő (9) bekezdésben foglalt mulasztása esetén, és abban az esetben, ha az adott választási cikluson belül bebizonyosodik, hogy a képviselő elmulasztotta az érintettségére vonatkozó bejelentését, a képviselői tiszteletdíja 50%-ának 6 hónap időtartamra történő csökkentéséről dönt a testület a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság érintettségi vizsgálatának eredménye alapján.
(11) A (10) bekezdésben foglalt szankció a következő választási ciklusra nem vihető át.
Nyílt szavazás
35. § (1) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülésvezető gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Név szerinti szavazás
36. § (1) A név szerinti szavazásnál az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.
(2) A névszerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, amely felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülésvezető és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.
(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.
Titkos szavazás
37. § (1) A képviselő-testület titkosan szavaz az alpolgármester megválasztásáról.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben megjelölt esetekben.
(3) A szavazás – a képviselő-testületi bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4)12 A titkos szavazást a polgármester javaslatára a jelenlévő képviselőkből létrejött ideiglenes bizottság bonyolítja le és a jegyző gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.
(5) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
A Képviselő-testület döntései és azok jelölése
38. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy normatív határozat.
(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz.
Rendeletalkotás
39. § (1) Rendeletalkotást indítványozhat, illetve kezdeményezhet: a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a jegyző, a szabályozandó tárgykörben érintett szervek, helyi társadalmi szervek, azzal, hogy a rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármester részére kell írásban benyújtani.
(3) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület bizottságai előzetesen megtárgyalják és véleményezik.
(4) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal kell ellátni: Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete …./20… (hó / római számozással /, nap) önkormányzati rendelete………-ról (tárgy megjelölése). Rövidítése: …../20… (… ...) Ör. rendelet.
40. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetben való közzétételéről is, továbbá szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(2) A jegyző 3 munkanapon belül köteles gondoskodni a rendelet kihirdetéséről.
(3) A rendelet kihirdetése a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján (6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.) 15 napra történő kifüggesztéssel valósul meg.
(4) A rendeleteket a jegyző és a polgármester írja alá.
A képviselő-testületi határozat
41. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és „Kt.” rövidítéssel kell ellátni a következők szerint: …./20… (hó, nap /római számozással/) Kt. határozata.
(2) A képviselő-testület a határozatot nem igénylő döntéseit – jegyzőkönyvi rögzítés, de számozott határozat nélkül – a következő esetekben kell alkalmazni:
a) ügyrendi kérdések,
b) képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz,
c) tájékoztató anyag elfogadásánál.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint az értesítendők körét, a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) A bonyolultabb, több módosító indítványról, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
(5) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az elkészült határozat-kivonatokat legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül megküldi a határozattal érintett személyeknek, szervezeteknek.
42. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
A jegyzőkönyv tartalmi követelményei
43. § (1) Általános követelmények:
a) a jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie a testület törvényes működésének megítélésére,
b) megfelelően dokumentálnia kell a testületi döntéseket, illetve a döntéseket kialakító, befolyásoló körülményeket,
c) terjedelme és tartalma lényegre törő legyen,
d) a jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül el.
(2) A jegyzőkönyv bevezető részeként minden esetben írásba kell foglalni:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent és távolmaradt testületi tagok nevét (a távolmaradás előzetes jelzésére vonatkozó megjegyzés feltüntetésével),
c) a testületi tagokon kívül az ülésen végig, valamint az egyes napirendi pontoknál tanácskozási joggal jelenlévők név szerinti felsorolását,
d) határozatképesség szám szerinti megállapítását, valamint az ülés megnyitását, az elfogadott napirendi pontok tárgyát.
(3) A napirendi pontok tárgyalásánál a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) napirendi pontok tárgyát és előadóját,
b) szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét, a határozati javaslatot pedig teljes terjedelmében,
c) az előadóhoz intézett kérdések lényegét és a kérdésre adott válaszokat,
d) a hozzászólások lényegét,
e) a határozati javaslatok feletti szavazás eredményét, pontosan feltüntetve a határozat mellett és ellen leadott szavazatok, valamint a tartózkodók számát,
f) a hozott határozatok számát, teljes szövegét,
g) a megalkotott rendelet számát, teljes szövegét,
(4) Az ülés befejeztével kapcsolatban a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
a) az ülés lezárásának tényét,
b) a polgármester, a jegyző aláírását.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) meghívó,
c) a megtárgyalt előterjesztések,
d) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet,
e) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb írásos beadványok,
f) titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv 1 példánya,
g) a névszerinti szavazásról készült jegyzék.
Jegyzőkönyvre vonatkozó egyéb szabályok
44. § (1) Az ülést követő 30 napon belül bármelyik képviselő, az adott napirendi pont előadója és az ülésen felszólaló írásban, az általa elhangzottak tekintetében a jegyzőtől kérheti a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését. Ebben az esetben a hangfelvétel meghallgatásának van helye.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselőnek az adott ülésen tett indítványára dönthet arról, hogy:
a) valamely hozzászólás vagy
b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
45. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évenként bekötve őrzi.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát elektronikus úton a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének megküldi, és további egy példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a Petőfi Emlékkönyvtárban papír alapon kell elhelyezni.
46. § (1)13 A képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével – készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Csoportján ügyfélfogadási időben, vagy egy hitelesített másolati példányát a Petőfi Emlékkönyvtárban lehet megtekinteni. A jegyzőkönyvet elektronikus úton, Sándorfalva honlapján lehet megtekinteni.
(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vonatkozó előterjesztésébe, illetve tárgyalási anyagába a jegyző írásbeli engedélyével az érintett betekinthet.
47. § A képviselő-testületi ülésről készült hangfelvételek őrzésére, tárolására a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadására vonatkozó jogszabályban rögzítettek az irányadók.
A települési képviselő
48. § (1) A képviselők jogait az Mötv. 32. §-a sorolja fel, illetve jelen szabályzatban korábban tárgyalt fejezetek tartalmazzák.
(2) A települési képviselők jogai azonosak, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóikat, a település egész lakosságának érdekeit.
(3) A képviselők fogadóóráikat az általuk előre meghirdetett, a képviselői tevékenység gyakorlására alkalmas helyen és időben tartják.
49. § (1) A képviselők kötelezettsége különösen:
a) részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) a képviselő-testület, illetőleg – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni, és a munkájában tevékenyen részt venni,
c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
e) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,
f) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
g) választóival kapcsolatot tartani,
h) a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megtartani, titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
i) segíteni a polgármester munkáját.
(2) A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével. A betekintés igényét a jegyzőnél kell előzetesen írásban jelezni.
(3) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok díjazását, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.
(4) A képviselő megbízatása megszűnik az Mötv. 29-31. §-aiban meghatározottak szerint.
Összeférhetetlenségi eljárás
50. § (1) A képviselő köteles az összeférhetetlenségi okot megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
(2) Az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezésére, az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására az Mötv. 37. §-a az irányadó.
A képviselő-testület bizottságai
51. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület bizottságai jellegük szerint: állandó vagy ideiglenes bizottságok.
(3) A bizottságok első ülésükön ügyrendben megállapítják működésük részletszabályait, vagy a már meglévőt felülvizsgálják, a jelen Szabályzattal összhangban, a bizottság alakuló ülését követő bizottsági ülésen.
Állandó bizottságok
52. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörökkel kapcsolatos feladatokra állandó bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.
(3)14 A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnevezését tagjainak számát, személyi összetételét, feladat és hatáskörüket a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok véleményezik a képviselő-testület elé terjesztett rendelet-tervezeteket.
Ideiglenes bizottság
53. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat, ügy elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság létszámát és működésének időtartamát a képviselő-testület esetenként dönti el.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottsággal kapcsolatos döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
Tanácsadó testület, munkacsoport
54. § (1) A képviselő-testület eseti ügyekben tanácsadó testületet vagy munkacsoportot hozhat létre.
(2) A tanácsadó testület és a munkacsoport nem minősül a képviselő-testület bizottságának; munkáját, munkarendjét a testület döntésének megfelelően határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt testület felállításáról, személyi összetételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
A bizottságok tagjainak megválasztása
55. § (1) A bizottságok elnökét és – az elnökkel együtt számítva – tagjainak több mint a felét a képviselő-testület tagjaiból kell választani.
(2) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.
A bizottságok tagjainak jogai és kötelezettségei
56. § (1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. A titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is, fennáll, kivéve, ha a titokgazda feloldja ezen kötelezettsége alól.
A BIZOTTSÁGI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI
Általános szabályok
57. § (1) A bizottságok a képviselő-testület éves munkatervével összhangban végzik a munkájukat.
(2) A képviselő-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági véleményezés, tárgyalás után nyújthatók be.
(3) A bizottságok ülései nyíltak, azonban az Mötv. 46. § (2) bekezdés alapján zárt ülést tart, illetve tarthat.
(4) Zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
(6) A bizottság a tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
Határozatképesség
58. § (1) A bizottság határozatképességére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. A távollét igazolása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Döntéshozatal
59. § (1) A bizottságok határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályai azonosak a képviselő-testület tagjaira vonatkozó kizárási szabályokkal.
(4) Amennyiben a bizottság önkormányzati hatósági jogkört gyakorol, határozatát a közigazgatási hatósági eljárási szabályok szerint hozza meg.
(5) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor határozattal állásfoglalást alakít ki, melyet a képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke, vagy az általa felkért bizottsági tag szóban ismertet.
(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott bizottsági képviselő tag.
(7) A bizottság határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A dátum a határozathozatal időpontját jelzi. (pl. 1/2007. (01. 01.) …..B. határozat).
(8) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(9) A képviselő-testülettől megtárgyalásra, újratárgyalásra visszakért napirendeket a bizottság köteles a következő képviselő-testületi ülésig megtárgyalni.
Az összehívás rendje
60. § (1) Az ülést az elnök hívja össze, oly módon, hogy az érdekeltek a meghívót a napirendi pontok megjelölésével, és a tárgyalni kívánt előterjesztéseket az ülést megelőző 3 nappal korábban kézhez kapják. A meghívót elektronikus úton kell kézbesíteni.
(2) A bizottságot 3 munkanapon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot tartalmazó indítványára.
(3) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről, illetve ezzel összefüggésben hozott állásfoglalásaikról a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, illetve az 57. § (5) bekezdés szerinti együttes ülésen megtárgyalni.
(4) A bizottságok a tervezett üléseik időpontjáról, és napirendjükről a polgármestert és a jegyzőt a meghívóval tájékoztatni kötelesek
(5) A bizottságok ülései – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azon bárki részt vehet. A bizottsági ülésre szóló meghívót a nyilvánosság biztosítása érdekében az önkormányzat honlapján, az ülés napját megelőző 3 nappal korábban közzé kell tenni.
A tanácskozás rendje
61. § (1) A bizottsági ülés napirendi pontjainak sorrendje:
1. az ülés határozatképességének megállapítása,
2. az ülés napirendjének megállapítása,
3. napirendek tárgyalása, vitája, határozathozatal
4. bejelentések, tájékoztatók
(2) Az ülés napirendjének megállapítására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottságoknak a döntéseik végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
(4) A bizottságok üléseiket elsősorban a Széchenyi Ifjúsági Közösségi Központ tanácskozásra alkalmas helyiségében tartják.
A bizottságok jegyzőkönyve
62. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
1. a 43. § (2) bekezdésben meghatározott, a jegyzőkönyv bevezető részének tartalmi követelményeit,
2. a kialakított álláspontok összefoglaló ismertetését,
3. a hozott döntést határozati formában,
4. külön indítványra az ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt,
5. összeállításának dátumát.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Amennyiben az ülést nem a bizottság elnöke vezette, akkor a jegyzőkönyvet az ülés vezetője írja alá.
(3) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a képviselő-testület tagjainak, az adott bizottság külsős tagjainak, valamint a jegyzőnek meg kell küldeni. A jegyzőkönyv 1 példánya a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője számára jogszabályban meghatározott módon is megküldésre kerül.
Tisztségviselők, társulások
Polgármester
63. § (1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre.
(2) A képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(4) Hivatali munkarendjében igazodik a Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjéhez.
A polgármester feladatai
64. § (1) A polgármester ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, illetve képviselő-testületi rendelet a hatáskörébe utal.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) összehívja és vezeti a testületi üléseket,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és közakarat érvényesülését biztosítja,
d) jogosult az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt tárgyalását kezdeményezni a képviselő-testületnél
e) gondoskodik a képviselő- testület határozatainak végrehajtásáról.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
65. § (1) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő és hatósági hatáskörei:
a) az Mötv. 67. § (1) bekezdés a) pontja szerint irányítja a Közös Önkormányzati Hivatalt,
b) a jegyző javaslatát figyelembe véve meghatározza a Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző tekintetében, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok ügyvezetői és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, választás, vezetői megbízatás kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.
Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
66. § A jelen szabályzat felhatalmazása alapján a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a polgármester önállóan gyakorolja.
Az alpolgármester
67. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület az alpolgármestert az alakuló, vagy az azt követő ülésen választja meg.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
Jegyző, aljegyző
68. § (1) A jegyző feladatai különösen:
1) vezeti a képviselő-testület hivatalát a Közös Önkormányzati Hivatalt,
2) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
3) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
4) köztisztviselő kinevezéséhez, felmentéshez, vezetői megbízás adásához, visszavonásához, illetve köztisztviselő jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértésével dönt,
5) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,
6) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottságainak ülésén,
7) a képviselő-testület, valamint szervei ülésén hozzászólást tehet,
8) köteles a képviselő-testület felé az ülésen vagy írásban jelezni, ha a képviselő-testület vagy annak szervei jogszabályellenes döntést hoztak, vagy jogszabálysértő módon működnek,
9) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
10)15 ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal Dóc községben lévő telephelyével - a Dóci Kirendeltséggel - kapcsolatos feladatokat, az Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint, és személyesen vagy megbízottja által, heti egy alkalommal a Dóci Kirendeltségen ügyfélfogadást tart,
11) a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testület, illetve annak bizottságai elé kerülő előterjesztéseket, szükség esetén előzetesen állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
12) állást foglal a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, illetve a képviselők kérésére jogértelmezési kérdésekben,
13) a Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendjéhez igazodóan fogadónapot tart,
14) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek a felülvizsgálatára,
15) a képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időben beszámol a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról,
16)16 figyelemmel kíséri a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek, az önkormányzat rendeleteinek naprakészen állását, és a felülvizsgálat szükségességét jelzi a képviselő-testületnek.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(3) A jegyző és aljegyző egyidejű akadályoztatása, tartós távolléte esetén a jegyző hatáskörébe tartozó feladatokat ideiglenesen, a polgármester által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.
Társulások
69. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 88. §-a alapján, az önkormányzati, a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatásköreinek hatékonyabb ellátása érdekében az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásokban vesz részt.
a) Sándorfalva-Szatymaz-Dóc Települések Egészségügyi Alapellátásának Közös Fejlesztéséért Önkormányzati Társulás, amelynek alapfeladata a járóbeteg ellátás biztosítása, valamint egészségügyi prevenciós szolgáltatás nyújtása.
b) Szegedi Kistérség Többcélú Társulás, amelynek alapfeladata az orvosi ügyeleti ellátás biztosítása, belső ellenőri feladatok ellátása.
c) Sándorfalva–Szatymaz Szennyvíz-, Csatorna Beruházó Társulás, amelynek alapfeladata folyadékszállításra szolgáló közműépítés.
d) Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodás Társulás, amely a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti társulások részletes feladat- és hatáskörét a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei által megkötött társulási megállapodások határozzák meg.
A Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal
70. § (1) A képviselő-testület létrehozza a hivatalát Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, az ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek ellátására.
(2)17 A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatára a jegyző tesz javaslatot, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(4)18 A Közös Önkormányzati Hivatal Sándorfalva és Dóc települések közötti megállapodás alapján kirendeltségként telephelyet működtet Dóc község területén.
A lakossággal való kapcsolati formák
71. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét, együttműködik a közösségekkel, civil szervezetekkel.
(2) A lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok:
a) közmeghallgatás (eljárási rendjét a 13. § tartalmazza),
b) képviselői fogadóóra,
c) polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői fogadóóra, heti rendszerességgel, meghatározott napon,
d) lakossági fórum.
Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona, gazdálkodása
72. § (1) Éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
73. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzését a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el, amely megállapításairól a jegyzőn keresztül tájékoztatja az önkormányzatot.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés – pénzügyi irányítás és ellenőrzés – és az (1) bekezdésben megjelölt belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A jegyző olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A helyi népszavazás
74. § (1) A helyi népszavazás rendjét a Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 32/2009. (XI. 26.) Ör. rendelete szabályozza.
(2) A helyi népszavazás költségeinek kihatásai a képviselő-testület költségvetését terhelik.
Záró rendelkezések
75. § (1) Jelen rendelet 2019. október 31. napján 16 óra 00 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (III. 28.) Ör. rendelete, és annak mellékleteit, függelékei.
76. §19
77. § (1)20 A jelen rendelet mellékletei a következők:
1. 1. melléklet: A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei.
2. 2. melléklet: A polgármesternek a képviselő-testület által átruházott hatáskörei.
3. 3. melléklet A jegyzőnek a képviselő-testület által átruházott hatáskörei.
4. 4. melléklet: Az állandó bizottságok megnevezése, tagok száma és általános, valamint a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök.
5. 5. melléklet: Az előterjesztések tartalma.
6. 6. melléklet: Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatal telephelye.
7. 7. melléklet: A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai.
8. 8. melléklet: A képviselők névjegyzéke.
9. 9. melléklet: Az önkormányzat intézményei
10. 10. melléklet: Sándorfalva Városi Önkormányzat azonosító adatai, tevékenység besorolása
11. 11. melléklet: Sándorfalva Városi Önkormányzat költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek
(2) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően felülvizsgált és annak minden rendelkezésével harmonizál.
1. melléklet
1. rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
3. törvény által hatáskörében utalt választás, kinevezés, megbízás,
4. helyi népszavazás kiírása,
5. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
6. gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról
7. településrendezési terv jóváhagyása
8. hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
9. kötvénykibocsátás,
10. más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,
11. államháztartáson kívüli forrás átvétele, és átadása,
12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kiválás,
13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
14. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
15. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
16. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
17. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. döntés képviselő, polgármester méltatlansági, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, összeférhetetlenségi ügyében,
21. döntés a képviselői megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
22. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
23. településszervezési kezdeményezés,
24. bíróságok ülnökeinek megválasztása
25. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
2. melléklet
1. tájékoztatási kötelezettség mellett:
a.) a tartalék terhére 1.000.000 –Ft – ig saját hatáskörében dönthet,
b.) az önkormányzati feladatok ellátására a jóváhagyott előirányzatok között 1.000.000 –Ft-ig átcsoportosíthat,
c.) önkormányzati hozzájáruló nyilatkozat háziorvosi vagy fogorvosi feladatokat ellátó személy helyettesítésére vonatkozóan.
Önkormányzati rendelet alapján:
2. Rendkívüli települési támogatás
3. Települési támogatás
4. Sándorfalva város címerének, zászlajának, pecsétjének használatának engedélyezése
5. Köztemetés
6. Tulajdonosi hozzájárulás:
a.) közműfektetéssel, - bekötéssel kapcsolatos eljárásokban,
b.) közterületi alul- és felülépítményekkel kapcsolatosan (pl.: járda, kapubejáró, áteresz, térburkolat, vízelvezető műtárgyak, egyéb építmények stb.) valamint
c.) önkormányzati ingatlant érintő hatósági ügyekben – az eljárásban érdekelt – ügyfélként tett eljárásjogi nyilatkozat.
7. Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás
8. Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat bírálati sorrendjének felállítása
9. Településkép-védelmi bírság
10. Jogosultsági felülvizsgálatot követően már nem szociális alapon bérelt lakás bérlője esetében egyedi méltányossági kérelem elbírálása
3. melléklet
1. közterületi engedélyek
4. melléklet
I. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK
1. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a.) 22Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 4+1 fő
b.)23
c.) Humán Bizottság 3+2 fő
2. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁGOK FELADAT –ÉS HATÁSKÖREI
2a. 1. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai:
1.1. Véleményezési feladatkörök
a.) véleményezi az önkormányzat gazdasági programtervezetét
b.) véleményezi a költségvetési koncepciót, költségvetést
c.) véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló tervezetet
d.) véleményezi az önkormányzat gazdasági társaságainak megalakítását, átalakítását, megszüntetését, illetve önkormányzati szerv alapítását, átszervezését, átalakítását, megszüntetését,
e.) figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,
f.) véleményezi a költségvetésben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást,
g.) véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót,
h.) véleményezi a költségvetési körön kívüli szervezetek támogatását
i.) véleményezi a költségvetési szervek alapító okiratának módosítására és az ellátható vállalkozási tevékenységi körébe vonatkozó döntés-tervezeteket,
j.) véleményez és javaslatot tesz a rendezési tervvel kapcsolatos kérdésekben,
k.) javaslatot tesz a közterületeket érintő olyan kezdeményezések terén, amely hosszútávon kihat a település életére,
l.) a képviselő-testület szervezetével, működési szabályaival kapcsolatos ügyrendi kérdéseket – a képviselő-testület eseti megbízása alapján is – véleményezi,
m.) előterjeszti a képviselő-testület számára a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 34. § (10) bekezdés alapján a képviselői érintettség elmulasztásának jogkövetkezményéről szóló döntési javaslatot.
1.2. Átruházott hatáskörök a képviselő-testület részéről
a.) vagyonnyilatkozat-vizsgáló feladatkör alapján a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatainak a nyilvántartása, ellenőrzése,
b.) összeférhetetlenség-vizsgáló feladatkör alapján a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi ügyeinek a kivizsgálása és annak eredményéről döntési javaslat készítése a képviselő-testület számára,
c.) méltatlanság-vizsgáló feladatkör alapján a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok méltatlansági ügyeinek a kivizsgálása és annak eredményéről döntési javaslat készítése a képviselő-testület számára, továbbá a képviselők és nem képviselő bizottsági tagok köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétele igazolásának ellenőrzése.
2. 3. Humán Bizottság feladatai:
a.) Véleményezi az óvodai általános iskolai neveléssel, oktatással, kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.
b.) Véleményezi az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, tevékenységi körének módosításával, nevének megállapításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.
c.) Véleményezi a nem önkormányzati intézményekkel kötendő közoktatási megállapodásokkal kapcsolatos képviselő-testületi döntés-tervezeteket.
d.) Véleményezi az ifjúsági, nevelési, oktatási tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.
e.) Javaslatot tesz a városi szintű kulturális rendezvényekre.
f.) Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésével, áthelyezésével, lebonyolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.
g.) Véleményezi az önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények alapításával, megszűnésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával összefüggő képviselő-testületi döntéstervezeteket.
h.) Elősegíti a kulturális hagyományok és értékek ápolását, a művelődésre, a társas életre szerveződő közösségek tevékenységét, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális, közművelődési, ifjúsági és sport célok megvalósítását.
i.) Segíti a művészeti intézmények, civil szervezetek, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződésének munkáját, a művészeti alkotómunka feltételeinek javítását, és a művészeti értékek létrehozását, megőrzését.
j.) Figyelemmel kíséri és véleményezi a kulturális, közművelődési, ifjúsági és sport, továbbá művészeti tárgyú képviselő-testületi előterjesztéseket.
k.) Figyelemmel kíséri:
ka) a helyi sportkoncepcióban megfogalmazott sportpolitikai célok megvalósítását,
kb) a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó megállapodások megvalósítását.
l.) Feladatkörébe tartozó területeken állást foglal, és javaslatot tesz a képviselő-testület nemzetközi kapcsolatainak alakítására, közreműködik a testvér települések és euro- régiós kapcsolatok ápolásában.
m.) Közreműködik a szociális ellátás helyzetének elemzésében
n.) A bizottság véleménye szükséges az alábbi képviselőtestületi döntések előkészítéséhez:
na) szociális és egészségügyi intézmények munkájának és szociális és egészségügyi feladatok ellátásának értékelése,
nb) egészségügyi alapellátás tevékenységének értékelése,
nc) az önkormányzat egészségügyi tárgykört érintő anyagainál,
nd) az egészségügyi tárgykörbe tartozó önkormányzati személyi ügynél,
továbbá: megvizsgálja a települési egészségügyi ellátásokat, javaslatokat tehet az esetleges fejlesztésekre.
5. melléklet
1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a.) tárgy pontos meghatározását,
b.) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
c.) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt – e már korábban napirenden, amennyiben igen, milyen döntés született,
d.) az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,
e.) a tárgykörről rendelkező jogszabályokat,
f.) a határozati javaslat /ok /at, amely / ek / egyértelműen megfogalmazott rendelkező rész / ek / ből áll / nak /,
g.) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
h.) a végrehajtási idő megjelölését,
i.) vagylagos előterjesztés esetén a döntési javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását, jogszabályi alapját,
j.) a jegyző törvényességi záradékát,
k.) amennyiben a kisebbségben maradt fél kéri, az előkészítés során felmerült kisebbségi vélemények bemutatása.
2. Rendelet tervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a.) rendelet-tervezet rövid indokolását,
b.) az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő, a bizottsági véleményezés során jelzett kisebbségi javaslatokat.
3. Minta előterjesztés
Tárgy: |
|
|
|---|
6. melléklet
7. melléklet
1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület tagja, valamint a képviselő-testület bizottságai nem képviselő tagjai (a továbbiakban együttesen: képviselő) a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatalban a vagyonnyilatkozat nyilvántartására és ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bizottságának titkári feladatait ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.
3. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott zárt borítékban történik.
5. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg. A vagyonnyilatkozatok tartalmi kellékeit (képviselői és hozzátartozói meghatalmazás, igazolás másodpéldánya, borítékolt vagyonnyilatkozatok), a képviselő – testület Bizottsága vizsgálja meg.
A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyitott borítékban, a hozzátartozói nyilatkozatokat nyilatkozattevőnként külön – külön, a közös önkormányzati hivatal körbélyegzőjével lebélyegzett, és a Bizottság elnöke, illetve elnökhelyettese által hitelesített zárt, névvel ellátott borítékban kell elhelyezni.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten, erre a célra kijelölt tároló dobozban, kell tartani, amely páncélszekrényben kerül elhelyezésre.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Bizottság titkára végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a.) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,
b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyilvános részébe a közös önkormányzati hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
6. A Jegyző felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.
8. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett képviselő a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.
A Bizottság eljárására a képviselő – testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki a Bizottság felhívására köteles haladéktalanul bejelenti azonosító adatokat. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat felbontását követően a vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték lezárását a Bizottság elnöke igazolja aláírásával.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a dokumentálni kell.
4. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.
5. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és az Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében, a bizottság titkárának közreműködésével. Az azonosító adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a jegyző a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Bizottság titkára felelős.
1. függelék a 7. melléklethez25
2. függelék a 7. melléklethez26
3. függelék a 7. melléklethez27
4. függelék a 7. melléklethez28
5. függelék a 7. melléklethez29
6. függelék a 7. melléklethez30
7. függelék a 7. melléklethez31
8. függelék a 7. melléklethez32
8. melléklet33
9. melléklet34
10. melléklet35
11. melléklet36
különleges előírások, feltételek
I. A költségvetés készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok
1. Közös szabályok
1.1 A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban KÖH) által az önállóan működő költségvetési intézményekkel - a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről - kötött megállapodást.
1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.
2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok
2.1. A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.
2.2. A számításokat az önkormányzat által ellátott feladatok ellátási módjának (saját intézmény, társulás, megbízás, stb.), az intézményi struktúrának (önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervek) a figyelembe vételével kell elkészíteni.
2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (tovább gondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.
2.4. A normatív állami hozzájárulásokhoz az önállóan működő költségvetési szervek feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért az önállóan működő költségvetési szervek vezetője, az adatok ellenőrzéséért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.
Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek által készített adatszolgáltatást a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott formában, tartalommal és a jogszabályban meghatározott határidőig kell elkészíteni, majd a KÖH részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium által megállapított határidőig kell továbbítani.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.
2.5. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos. munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.
A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a képviselő-testület információigényének megfelelő karbantartásáért) a KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok
3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:
a) - a féléves beszámoló elkészítésénél,
b) - a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint
c) - az éves költségvetési beszámolásnál.
3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.
3.3. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a KÖH beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)
3.4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm. rendeletszabályozza az évközi és éves beszámolók, valamint egyéb adatszolgáltatások elkészítésének határidejét és az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi és formai követelményeit.
II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei
4. A költségvetési koncepció elkészítése
4.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:
a) - a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően - a költségvetési szerv bevételeit,
b) - majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.
4.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.
4.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.
4.4. A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:
A KÖH tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul. A polgármester, a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.
a) - figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (pl. az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,),
b) - a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,
c) - az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.
5. A költségvetési tervezés
5.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.
Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
5.2. A költségvetési terv javaslatot a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.
A jegyző a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy a rendelettervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
5.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
5.4. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.
5.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.
III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai
6. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás
6.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által jóváhagyott:
Amennyiben a képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a jegyző és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.
a) - eredeti költségvetési rendeletből, illetve
b) - a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.
6.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat-könyveléseket kővetően - az elkészített főkönyvi kivonat és pénzforgalmi információs jelentés alapján kell összeállítani. A főkönyvi kivonatot és a pénzforgalmi információs jelentést a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni. A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.
6.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy
állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:
a) - a jogszabályi előírásokat,
b) - az önkormányzat és a költségvetési szervek belső információs igényét, valamint
c) - a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.
d) A beszámolóban ki kell térni
e) - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának, - a tartalék felhasználásának,
f) - a hiány, illetve a többlet ősszege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatására.
6.4. A jegyző a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.
6.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az önkormányzat féléves beszámolójának elkészítéséről és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatóságához történő benyújtásáról.
7. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás
7.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatót az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményenként elkészített pénzforgalmi információs jelentés /főkönyvi könyvelés/ alapján kell elkészíteni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.
7.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.
A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.
a) - a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,
b) - a tartalék felhasználásának,
c) - a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint - a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.
8. Az éves költségvetési beszámolás
8.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.
8.2. A zárszámadást a jegyző az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A jegyző a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.
8.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31-ig kell felülvizsgálni.
A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:
a) - a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,
b) - a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,
c) - az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,
d) - a számszaki beszámoló belső, valamint a képviselő-testület és a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatással való külső összhangjára.
8.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
8.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről és továbbításáról a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága felé.
IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak
9. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletszerint tartoznak felelősséggel.
E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személyt is, akinek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.
10. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.
V. A költségvetés végrehajtásának szabályai
11. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.
A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
a) - az egyes előirányzatok felhasználásakor,
b) - az egyes előirányzatok módosításakor.
12. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.
Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni keli a tényadatokkal.
13. Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények kőzött újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.
14. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan pénztár- és bankszámla pénzkezelési szabályzatok, illetve a feladatellátás rendjének szabályzata tartalmazza.
VI. Sándorfalva Város Önkormányzat Az önkormányzati költségvetés tervezési folyamat-ábrájának leírása
15. Az önkormányzati költségvetés tervezéséhez, költségvetési koncepció készítéséhez
a) - Lakossági igények felmérése, megismerése,
b) - Az önkormányzati intézmények és KÖH szervezeti egységei összeállítják javaslataikat,
c) - A KÖH és az intézmények között egyeztetés az elképzelésekről
d) - Más önkormányzatokkal való egyeztetés az elképzelésekről; az önkormányzat és a területén működő gazdálkodó szervek közötti egyeztetés; egyeztetés, konzultálás az érdekképviseletekkel.
16. A helyi ónkormányzat költségvetési koncepciójának összeállításához a Kormány (Nemzetgazdasági Minisztérium, és Magyar Államkincstár útján) rendelkezésre bocsátja a központi költségvetés irányelveit és az önkormányzati forrásszabályozás előzetes elgondolásait.
17. Naturális mutatókról adatszolgáltatás a normatív állami támogatás számításához.
18. Költségvetési koncepciókészítés és egyeztetések
19. A költségvetési koncepciót a képviselő-testület elé terjeszti a polgármester.
20. A koncepcióról szóló képviselő-testületi határozatról tájékoztatás.
21. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg az önkormányzati szabályozásról tájékozódás.
22. Az intézmények és a KÖH költségvetési tervezésének beindítása.
23. Az Országgyűlés megalkotja a költségvetési törvényt; információ a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Államkincstáron keresztül, illetve a Magyar Közlönyből.
24. A költségvetési rendelet tervezet elkészítése. A jegyző által összeállított költségvetési javaslat egyeztetése az érintettekkel (intézmények, érdekképviseletek, kamarák, stb.)
25. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-
testületének.
26. A költségvetési rendelet megalkotása. Erről információ az érdekelteknek.
27. A KÖH elkészíti a KÖH és az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetését.
28. Az önkormányzati szintű költségvetésről (az államháztartás információs rendszere szerint) információ nyújtása a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán keresztül a kormányzati szervek részére
Költségvetési koncepció tartalmi követelményei
29. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogszabályi hivatkozásokat:
Pl: "Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24 §-a alapján a polgármester a jegyző által elkészített, a kővetkező évre vonatkozó költségvetési koncepciót április 30-ig benyújtja a képviselő-testületnek.
A jegyző a költségvetési koncepciót az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint készítette el."
2.A koncepció összeállításának sarokpontjai
- A koncepció összeállítására az ónkormányzat gazdasági programjának figyelembevételével került sor.
- Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai az önkormányzat költségvetésére.
- A költségvetési koncepció készítésének menetének leírása az 1.sz.melléklet I. pontja alapján.
30. A ... évi költségvetés bevételei és kiadásai
A költségvetés főösszege, ,költségvetési bevételek és kiadások címenként.
A koncepció készítésének időpontjában meglévő adatok alapján a költségvetési rendelet-tervezet szerkezetének megfelelő adatok.
31. A .... évi költségvetés egyensúlya
Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok. Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.
32. számú melléklet
A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése
A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személyeket jelölöm ki:
Név Beosztás Feladat
…………………………. polgármester tervezés, beszámolás ellenőrzése
…………………………. jegyző tervezés, beszámolás ellenőrzése
…………………………. gazd.csop.vezető tervezési, beszámolási feladat
…………………………. EESZI vezető tervezési, beszámolási feladat
…………………………. Sándorfalvi Kulturális tervezési, beszámolási feladat Központ igazgató
A 7. § (5) bekezdés e) pontját a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 8. § (1) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja szerint módosított szöveg. hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 8. § (6) bekezdését a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 13. § (3) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 14. § (3) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Az „Önszerveződő közösségek tanácskozási joga” alcímet (16/A. §) a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. Hatályos 2021. 11. 26-től.
A 17. § a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 21. § (2) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 26. § (2) bekezdés e) pontja a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 29. § (5) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Módosította a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. november 15. napjától.
Módosította a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019. november 15. napjától.
A 46. § (1) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Az 52. § (3) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 68. § (1) bekezdés 10) pontja a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 68. § (1) bekezdés 16) pontja a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 70. § (2) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 70. § (4) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Beépült a 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdésébe. Hatályos: 2019. október 31. napja 16 óra 00 perctől.
A 77. § (1) bekezdése a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 4. melléklet tartalma a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Módosította a 18/2019. (XII. 17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2019. december 17. napján 7 óra 45 perctől.
Hatályon kívül helyezte: a 16/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályon kívül helyezve: 2019. november 15. napjától.
A 6. melléklet szövege a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja szerint módosított szöveg. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
Az 1. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 2. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 3. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 4. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § e) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
Az 5. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § f) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 6. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § g) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 7. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § h) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 8. függeléket a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 14. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2021. 11. 26-tól.
A 8. mellékletet a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (4) bekezdése iktatta be. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 9. mellékletet a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (6) bekezdése iktatta be. Hatályos 2021. 11. 26-tól.
A 11. mellékletet a Sándorfalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 12. § (7) bekezdése iktatta be. Hatályos 2021. 11. 26-tól.