1. § A rendelet célja Baks község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A helyi védelemben részesülő elemek lehetnek egyben a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékeket is. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el. A nyilvántartásban szereplő egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza.

4. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

5. § A rendelet hatálya Baks község közigazgatási területére terjed ki.

6. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Türje Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

8. § A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

9. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

10. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

11. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza

12. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, tulajdonosi jogokat gyakorló, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

13. § A helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti érték esetében a fenntartási és jókarbantartási kötelezettség kiterjed a sajátos építészeti értéket képviselő képző-, és iparművészeti elemekre, tartozékokra, felszerelési tárgyakra.

14. § A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett természetvédelmi terület minden alkotóelemére és részletére, valamint a védett természeti emlék fák, fasorok alatti területre is.

15. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

16. § Minden természetes és jogi személy kötelessége a helyi természeti területek, emlékek védelme. Ennek érdekében kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, azok következményeinek megszüntetésében és a károsodás előtti állapot helyreállításában.

17. § Baks település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

18. § A 19 . §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2 . melléklet tartalmazza.

19. § A területfelhasználási módokat a HÉSZ szabályozási tervlapja tartalmazza.

20. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

21. § A kerítésépítés általános szabályain túl – a helyi hagyományokra tekintettel – az utcavonalon a kialakult helyzethez mind anyagában, mind magasságában illeszkedő, max. 2,5 m magas kerítés építendő.

22. § Az építési telek közterületről látható részén a tulajdonosnak az épületeket, kerítéseket gondozottan, rendben kell tartania. Ugyanez vonatkozik a közterületeken lévő építményekre, műtárgyakra, növényzetre.

23. § A közpark-területek felújítása, illetve kialakítása csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

24. § A beépítési mód a településközpontban zártsorú, szabadon- vagy oldalhatáron álló, előkert nélküli vagy előkertes, a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően.

25. § A településközpont vegyes övezeti területen történő, az utcaképre kiható építést megelőzően – a beépítést és a környezeti illeszkedést bemutató – elvi építési engedélyezési terv készítendő.

26. § A kialakult lakótelkek beépítési módja jellemzően oldalhatáron, vagy szabadon álló, illetve kivételesen hézagosan zártsorú, vagy ikres lehet, míg a tervezett lakóterületeken a beépítési mód szabadon álló. A beépítési mód 12 m-t el nem érő telekszélesség esetén, illetve a szomszéd épület nyílás nélküli tűzfalának takarása érdekében lehet hézagosan zártsorú, vagy ikres.

27. § Az építménymagasság a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő épület magasságától max. 1,0 m-rel térhet el.

28. § Lakóterületen melléképület csak az egyes telkek „építési hely”-ként jelölt, azaz „épület elhelyezésére szolgáló” részén belül építhető. Az előkertben – a kerítéssel egybeépített, max. 1,5 m2 alapterületű, utca felé zárt szemétgyűjtő-tároló kivételével – építmény nem építhető.

29. § A településrészeken belül található különleges területeken (temető, sportterület, stb.) a beépítési mód szabadon álló.

30. § Gazdasági területeken a beépítési mód szabadon álló.

31. § Gazdasági területeken – a községképre kiható beruházás esetén – elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

32. § Az általános mezőgazdasági (Ma) övezetben az udvar körül max. 1,8 m magas, áttört, drótháló-, vagy deszkakerítés építhető. A tömör lábazat magassága max. 0,3 m lehet. A kerítés vonala – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától min. 8,0 m, csatorna partvonalától min. 6,0 m távolságba helyezendő.

33. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

34. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

35. § A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így ezen telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

36. § A közterület felől látható helyen hagyomány- és tájidegen tömegformálást (pl.: lapos-, vagy manzárd-tetők), anyaghasználatot és színválasztást (pl.: fémlemez burkolatok és kerítések, harsány, ún. „neon”-színek, stb.) nem szabad engedélyezni.

37. § (1) A településen belül az illeszkedés érdekében a közterület felől látható helyen, max. 15 m telekmélységig a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.), beépítési módot (előkert, oldalkert, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

(2) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve, ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen. Műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó. Igénytelen megformálású, vagy tájidegen épület esetén választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó, községképi szempontból megfelelő következő szomszédos épület.

38. § A házszámot a tulajdonos köteles jól láthatóan – min. 1,5 m, max. 2,5 m közötti magasságban – a ház falán, vagy a kerítésen feltüntetni.

39. § Nem közterülettel határos kerítésszakasz mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

40. § További zöldfelületi előírások:

41. § Lakóterületeken a tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű lehet

42. § A településközpontban, amennyiben a bővítés során a földszinti alapterület legalább 50 %-án nem épül közellátási létesítmény, akkor a legkisebb zöldfelület 30%, amennyiben a földszinti alapterület legalább 50 %-án épül közellátási létesítmény, akkor a legkisebb zöldfelület 20%

43. § Lakóterületeken és a településrészeken belül található különleges területeken (temető, sportterület, stb.) a legkisebb zöldfelület 40%.

44. § Az ipari gazdasági területeken a legkisebb zöldfelület 25%, míg a mezőgazdasági üzemi területen a legkisebb zöldfelület 40%.

45. § Az ipari gazdasági területeken az HÉSZ-ben előírt építhető építménymagasságnál – technológiai kötöttségek miatt – az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján (pl. víztorony, siló, stb.).

46. § (1) Mezőgazdasági területen a környékére jellemző szokásokra tekintettel a lakó és a gazdasági funkciók csak indokolt esetben, különösen igényes tömegformálás esetén építhetők össze.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetben a létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedve történhet.

47. § Baks területén a kulturális örökség meghatározó részeként védeni kell a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

48. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb mértékben változzon. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie a beépítési, telekhasználati, és anyaghasználati hagyományokat figyelembe kell venni.

49. § A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

50. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

51. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) A védett épület csak abban az esetben építéshatósági engedély alapján bontható el, ha védett épület életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás vagy aránytalanul nagy költséggel jár.

52. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

53. § Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közműlétesítmény és azok biztonsági övezetei számára elsősorban a közlekedési területen, közterületen, közműterületen vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

54. § (1) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.

(2) Új közműépítés, illetve jelentős közmű-rekonstrukció során belterületen (a nagyfeszültségű villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetők el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell kialakítani. A meglévő terepszint feletti hálózatok mielőbbi átalakítása szükséges.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

55. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, ill. mérőberendezés, szerelt külső kémény, nyomásszabályzó, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

56. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

57. § Üzemanyagtöltő lakóterületen nem létesíthető, továbbá a HÉSZ 14. § (14) bekezdésben körülírt közmű- és hírközlési létesítmény nem létesíthető se lakóterületen, se a településközpontban.

58. § A tájkép és településkép védelme érdekében a táj-, illetve településképi illeszkedést igazoló munkarész készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.

59. § Az országos ökológiai hálózat által érintett területen, a természeti területeken, illetve tájképvédelmi szempontból értékes területen adótorony, távközlési magasépítmény nem létesíthető, meglevő felújítása nem engedélyezhető.

60. § Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

61. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

62. § A település közterületein hirdető-, reklámberendezés elhelyezése engedélyezhető, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedési biztonságot és a közlekedési szakhatóság és a közutak kezelői is hozzájárulásukat adják.

63. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően..

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

64. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

65. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

66. § Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

67. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

68. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

69. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

70. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

71. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

72. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Baks Község Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

73. § (1) A tervdokumentációnak a 69 . §-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

74. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

75. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

76. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

77. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

78. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

79. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

80. § Ez a rendelet 2017. 12.14. napján lép hatályba

81. § Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével a Baks Község Helyi Építési Szabályzatról szóló 9/2006. (VI.27.) önkormányzati rendelet alábbi rendelkezései: 2§(4), 5§(4)-(6),(10)-(13), 6§(4)(7), 8§(5)(6), 9§(7), 10§(5), 14§(7)(8)-(14), 15§(2)-(7), 17§(3)d, 19§(6), 21§(1),(5)-(12), 23§(5).