(1) Jelen rendelet hatálya Baks község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés alatti területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rajzi mellékleteit képező alábbi mellékleteknek és szabályozási terveknek megfelelően lehet: 1. melléklet. Az igazgatási terület átnézeti térképe m=1:10.000, 2. sz. melléklet: szabályozási terv (SzT-1) m=1: 4.000 3. sz. melléklet: Helyileg védett objektumok és régészeti lelőhelyek. A tervi mellékletek eredeti példányait Baks község Településrendezési Terve (továbbiakban: TERV) elnevezésű, a Csomiterv Plussz Kft által 03-1195/1 törzsszámon kidolgozott tervdokumentáció tartalmazza.

(1) A kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából lényeginek tekintendők, megváltoztatásuk csak a Terv előzetes módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők:

(2) Az (1) bekezdés alatt fel nem sorolt elemek (pl.: javasolt telekhatár) irányadónak tekintendők, érvényesítésük ajánlott, de a további tervezés, illetve a végrehajtás során szükségessé váló kisebb módosításuk – megfelelő műszaki-településrendezési alátámasztó munkarészekkel indokolva – az építési engedélyezési eljárás keretében lehetséges.

(3) A tervtől eltérő szabályozási vonal kizárólag a biztonság (belátási háromszög, közmű védősáv, stb.) miatt szükséges, az előirányzottnál nagyobb mértékű útszélesítés érdekében engedélyezhető. Az így nyert teleksáv egyidejűleg a vonatkozó általános szabályok szerint közterületként lejegyzendő.

(4) A településközpont vegyes övezeti területen történő, az utcaképre kiható építést megelőzően – a beépítést és a környezeti illeszkedést bemutató – elvi építési engedélyezési terv készítendő.

(1) A község közigazgatási területe nem változik.

(2) A belterületi határ esetleges módosítását a vonatkozó általános szabályok alapján lehet lefolytatni.

(1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába. Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:

(1a) a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:

(1) A beépített és beépítésre szánt területeket az 1. és 2. sz. mellékletek tüntetik fel.

(2) Az egyes ma még beépítetlen, de beépítésre szánt területen elhelyezkedő telkek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (feltöltés, tereprendezés, talajmechanikai, mérnökgeológiai feltárás, stb.) el kell végezni. Amennyiben a beépítésre szánt földrészlet jelenlegi rendeltetése termőföld, a beruházáshoz a földügyi hatóság engedélyének beszerzése szükséges.

(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b.) biztosítandó.

(4) A beépítettség kötöttségeire tekintettel minden építési övezetben – az illeszkedés érdekében – a szomszédos épületeket, épületrészleteket (kerítés, kapu, stb.), beépítési módot (előkert, oldalkert, stb.) meghatározó környezeti elemként kell figyelembe venni.

(5) Az új épület általában a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épülethez illeszkedjen, kivéve ha annak tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú, környezet-, vagy tájidegen, illetve ha valamelyik szomszédos épület védett.

(6) Műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó. Igénytelen, tájidegen épület esetén választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó, községképi szempontból megfelelő következő szomszédos épület.

(7) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő szabályozási előírások – egyéb pontosítás, illetve általános szabályozás (pl.: oktatási intézmények max. beépítettsége és min. zöldfelülete, stb.) hiányában – az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl.: lakóterületen lévő intézmény, vagy kereskedelmi, szolgáltató, ipari üzemi építmény építési feltételei).

(8) Pincét építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(9) Az új beépítésű területeken az építési engedély feltétele, hogy a durva tereprendezés, illetve a szükséges közművek és közműpótló berendezések kiépítése az építkezés megkezdéséig megtörténjen.

(10) A HÉSZ szerinti építménymagasság alsó határa kizárólag utcavonalon, továbbá a közterület felől látható helyen, max. 15 m telekmélységig érvényes. Ugyancsak itt érvényesek az utcaképi illeszkedés (pl.: a meghatározó épület építménymagasságától lehetséges ±eltérés) és az építhető tetőidomra vonatkozó előírások kötöttségei.

(11) A kerítésépítés általános szabályain túl – a helyi hagyományokra tekintettel – az utcavonalon a kialakult helyzethez mind anyagában, mind magasságában illeszkedő, max. 2,5 m magas kerítés építendő. Ajánlott anyaghasználat: a kerítés tömör szakaszán fa, vakolt-, vagy nyerstégla, illetve a lábazat (max. 0,8 m magasságig) műkő, vagy nyersbeton; a hézagos szakaszokon: fa, fémpálca, drótháló, vagy fémrács.

(12) Nem közterülettel határos kerítésszakasz mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

(13) A Terv területén – a közterület felől látható helyen – hagyomány- és tájidegen tömegformálást (pl.: lapos-, vagy manzárd-tetők), anyaghasználatot és színválasztást (pl.: fémlemez burkolatok és kerítések, harsány, ún. „neon”-színek, stb.) nem szabad engedélyezni.

(14) Az egyes földrészleteken létesülő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárművek számára az OTÉK 42. § szerinti elhelyezési lehetőséget kell biztosítani.

(15) A HÉSz előírásainak megfelelő, tömbméretű telekrendezés, és telekalakítás – igény jelentkezése esetén – a Terv módosítása nélkül végezhető.

(1) A területfelhasználás általános jellege szerinti lakóterület a sajátos építési használata alapján falusias – ezen belül kialakult (általános) és tervezett (vállalkozói) – besorolású lehet.

(2) A már kialakult lakótelkek a vonatkozó előírások (beépítési mód, beépítési %, tűztávolság, stb.) betartásával beépíthetők.

(3) Új tel(k)ek kialakítása (telekmegosztás, -átosztás) akkor engedélyezhető, ha a kialakuló tel(k)ek területe, illetve homlokvonala legalább azonos a következő változatok valamelyikével:

(4) Az OTÉK 12-14. §-ban foglalt általános előírásoktól eltérően üzemanyagtöltő, továbbá a HÉSZ 14. § (14) bekezdésben körülírt közmű- és hírközlési létesítmény lakóterületen nem létesíthető.

(5) Az egyes lakótelkeken a lakásokat – a 2000 m^2-nél nagyobb területű ingatlanok kivételével – egy közös épületben kell elhelyezni. A 2000 m²-nél nagyobb telkeken legfeljebb 2 különálló lakóépület helyezhető el. Az egyes lakóépületek legfeljebb 2 lakást tartalmazhatnak.

(6) Egyéb építmény – hagyományos szóval ún. melléképület – az egyes telkek „építési hely”-ként jelölt, azaz „épület elhelyezésére szolgáló” részén belül építhető. Az építkezés első ütemeként akkor engedélyezhető a melléképület építése, ha egyidejűleg – legalább elvi engedélyezési szinten – a később építendő „főépület” is megtervezésre kerül.

(7) Az előkertben – a kerítéssel egybeépített, max. 1,5 m² alapterületű, utca felé zárt szemétgyűjtő-tároló kivételével – építmény nem építhető.

(1) Falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 14. § tartalmazza.

(2) Övezeti besorolás:

(3) Falusias lakóterületek építési használatának megengedhető határai – a csatolt szemléltető ábra szerint – a következők: Beépítési mód: Lfk jelű övezetben jellemzően oldalhatáron, vagy szabadon álló; illetve kivételesen hézagosan zártsorú, vagy ikres. Lft jelű övezetben: szabadon álló, legnagyobb beépítettség: max. 30 %, ép.magasság: min. 3,0 m, max. 4,5 m, ezen belül a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő (HÉSZ 5 § (4) bek.) épület magassága ±1,0 m, a tetőidom 30 ° -45 ° közötti hajlásszögű lehet. Legkisebb zöldfelület: min. 40,0 %, telekterület: a 6. § (3) bek. szerint, illetve min. 1.500 m².

(4) A felsorolt határértékek a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel érvényesítendők:

(1) A területfelhasználás általános jellege szerint vegyes, elhelyezkedése és sajátos építési használata alapján településközponti besorolású területek általános előírásait az OTÉK 15. és 16. §-a tartalmazza.

(2) A terv szerint Vt jelű övezetbe sorolt területeken kizárólag lakást tartalmazó épület csak kivételesen, a meglévő beépítés kiegészítéseként, illetve a telek korlátozott méretei miatt engedélyezhető.

(3) Ha a bővítés során a földszinti alapterület legalább 50 %-án nem épül közellátási létesítmény (kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, illetve közösségi intézmény), akkor a megengedhető határértékek a következők: Beépítési mód: zártsorú, szabadon- vagy oldalhatáron álló, előkert nélküli vagy előkertes, a TERVen ábrázoltaknak megfelelően. Legnagyobb beépítettség: max. 40 % Építménymagasság: min. 4,5 m, max. 7,5 m, ezen belül zártsorú beépítésnél a meghatározó környezeti elemként figyelembe veendő (HÉSZ 5 § (4) bek.) épület magassága ±0,6 m, egyéb beépítési mód esetén ±1,0 m. Legkisebb zöldfelület: min. 30,0 % Telekterület: kialakult, illetve min. 1.000 m².

(4) Amennyiben a földszinti alapterület legalább 50 %-án a (3) bekezdésben foglalt közellátási létesítmény épül, úgy a megengedhető határértékek a következők: Beépítési mód és építménymagasság: mint (3) bek. esetében, legnagyobb beépítettség: max. 50 %, legkisebb zöldfelület: min. 20,0 %, telekterület: kialakult, illetve min. 1.000 m².

(5) A Vt jelű területeken – az utcaképre kiható építési munka esetében – elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

(6) A HÉSZ 14. § (14) bekezdésében körülírt közmű- és hírközlési létesítmények a területen nem létesíthetők.

(1) Ide tartoznak a területfelhasználás általános jellege szerint gazdasági, míg sajátos építési használata alapján ipari, valamint mezőgazdasági üzemi besorolású területek.

(2) Az OTÉK 18. §-ban foglalt általános előírásokon túl, sajátos építési használatuk alapján ide tartoznak a mezőgazdasági üzemi területek (egykori majorok, állattartó telepek, mezőgazdasági központok, stb.).

(3) Az egyes létesítmények részére telek alakítandó, melyen több épület is elhelyezhető.

(4) A jelenleg kialakultnak tekinthető telkek – a működés feltételeinek biztosítása esetén – a vonatkozó előírások betartásával beépíthetők.

(5) A telkek megosztása akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek mindegyike eléri a min. 20 m szélességet és a min. 3.000 m² területet, továbbá a meglévő, illetve visszamaradó beépítettség nem lépi túl a megengedett határértéket.

(6) Az övezetben építhető lakás/ok/ szintterülete nem haladhatja meg a gazdasági célú helyiség/ek/ szintterületét. Lakásonként egy gépjármű-tároló 18,0 m² szintterülettel akkor is a lakórészhez számítandó, ha annak építése az engedélyezési tervben nem szerepel.

(7) Gazdasági területeken – a községképre kiható beruházás esetén – elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

(1) Az ipari területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 20. §-a tartalmazza. A Terv területén jelentős mértékű zavaró hatású iparterület nem alakítható ki.

(2) Az OTÉK 20. § (5) bekezdésben foglaltakon túl a területen elhelyezhetők a 19. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak, továbbá a mező- és erdőgazdasági termelés védőtávolságot nem igénylő (üzemi) létesítményei, valamint az azokat üzemeltető személyzet számára szolgáló lakások.

(3) Övezeti besorolás jele: Gip

(4) A Gip jelű övezetben a területek beépítési módját és építési használatának megengedhető határait a következők szerint kell biztosítani: Beépítési mód: szabadon álló, az előkert legalább a beültetési kötelezettség méretével azonos, illetve ilyen előírás hiányában min. 10,0 m, az oldalkert min. 5,0 m, a hátsókert min. 10,0 m lehet, legnagyobb beépítettség: 40,0 %, építménymagasság min. 3,0 m, max. 7,5 m, de 4,5 m-en felül az építendő szintterület függvénye, azaz a megengedhető legnagyobb építménymagasság 200 m² szintterületig max. 4,50 m, 400 m² szintterületig max. 6,0 m, 400 m² szintterület fölött max 7,5 m. Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0 %.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt határértékek közül a max 7,5 m építménymagasságnál – technológiai kötöttségek miatt – az építési hatóság nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet, megfelelően bizonyított műszaki indokok alapján (pl. víztorony, siló, stb.).

(1) A mezőgazdasági üzemi terület elsősorban a mező- és erdőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető

(3) Övezeti besorolás jele: Gm

(4) állategészségügyi szempontból jelentős nagyságú állattartó telep telepítése a lakóterületektől min. 500 m távolságban engedélyezhető. Ezen távolságon belül a meglévő telep bővítése nem engedélyezhető.

(5) A Gm jelű övezetbe tartozó létesítmények esetleges bővítése, vagy funkcióváltása esetén a 10. § (4) és (5) bekezdés szerinti előírásokat kell figyelembe venni, a következő módosítással: Legnagyobb beépítettség: 30,0 %, telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0 %

(1) Különleges területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) Baks esetében a különleges területek beépítése a kialakult szabadon álló módon történhet. Egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Különleges területekbe tartozó létesítmények:

Beépítésre nem szánt területen történő építmény-elhelyezés, illetve beépítés általános előírásait az Étv. 19. § (2) bekezdése és az OTÉK 6. § (1) bekezdés b.) pontja tartalmazza.

(1) Közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. § tartalmazza.

(2) A terv szerint kijelölt (KÖu) közlekedési célú építési területek biztosítása szükséges.

(3) Az igazgatási területet érintő, országos összekötő utak (4519, 4522 és 45127 jelű) jelenlegi és a 4522 út keleti szakaszának az új Tisza-hídhoz tervezett külterületi szakaszai mentén az úttengelytől mért 50-50 m széles védősáv biztosítandó.

(4) Az előző pontokba nem tartozó, külterületi mellékutak jelenlegi szélessége változatlanul marad. Átépülő, illetve új dűlőút min. 12,0 m szabályozási szélességgel alakítható ki.

(5) Települési gyűjtőút a 45127 jelű, belterületre vezető út, azaz a Fő utca, továbbá a Kossuth utca. Építési területük (továbbiakban: szabályozási szélesség) változatlanul a jelenlegi.

(6) Az előző bekezdésben nem szereplő utak kiszolgáló funkciójú lakóutcák, szabályozási szélességük változatlan.

(7) A 2. számú melléklet szerint az utcák mentén – a meglévő és tervezett közműnyomvonalaktól legalább 2,0 m távolságot tartva – legalább egyoldali, egységes fafajú fasorok telepítendők a 15. § (6) bekezdésben előírt fafajok felhasználásával.

(8) Az utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat széléig gyepesíteni kell.

(9) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedő zöldsávot gondozni köteles.

(10) Közműterülethez tartozik a terv szerinti K jelű terület (vízmű, gázfogadó).

(11) Az önálló területfelhasználási egységet nem képező, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közmű-nyomvonalak (pl.: elektromos, ill. szénhidrogén szállítóvezetékek, stb.) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

(12) A csapadék- és belvíz-, továbbá a szennyvízelvezető hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani.

(13) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bővítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó.

(14) A tájkép és településkép védelme érdekében a táj-, illetve településképi illeszkedést igazoló munkarész készítendő mindazon közmű- és hírközlési létesítmények engedélyezését megelőzően, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzőivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentős mértékben visszahat.

(1) A vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) Az SzT-1 terven kijelölt Z jelű közpark-terület felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(3) Az utcák fásításánál az utak tervezett mintaszelvényeit kell figyelembe venni.

(4) Közterületen gyümölcsfát telepíteni tilos.

(5) Meglévő fasorok pótlásánál, vagy cseréjénél – az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében – az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.

(6) Utcafásításra, ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia tomentosa), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). Szűk utcákban ill. a légvezetékek alatt gömbjuhar (Acer platanoides „Globosum”) és piros virágú galagonya (Crataegus oxyacantha „Paul’ s Scarlat) telepítendő.

(7) közcél érdekében a tulajdonos köteles – kártalanítási igény nélkül – a közcél megvalósulását (út- és járdaépítés, stb.) akadályozó fát, vagy egyéb növényzetet kivágni.

(1) Erdőterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

(2) Védelmi célú, Ev jelű erdőterület alakítandó a Terven kijelölt helyeken – a szennyvíztisztító és a tervezett iparterület – környezetében. Telepítésre ajánlottak a következő fa- és cserjefajok: Fák – kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér vagy szürke nyár (Populus alba, P.x canescens), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), mezei szil (Ulmus minor), tatárjuhar (Acer tataricum). Cserjék – vadrózsa (Rosa canina), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), kökény (Prunus spinosa).

(3) Gazdasági célú, Eg jelű erdőt telepíteni – a meglévő erdőkön túl az igazgatási terület mezőgazdasági területien, a település készítendő hosszútávú erdőtelepítési programjának megfelelően, az illetékes szakhatóságokkal egyeztetett módon és helyeken – lehetséges. A művelési ág változása miatt a Terv módosítása nem szükséges.

(1) A vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) Baks mezőgazdasági területei az ún. általános mezőgazdasági övezetbe tartoznak, – jele: Ma

(3) Az Ma jelű, részben árvízzel veszélyeztetett, rendszeresen belvízjárta, illetve részben a tájvédelmi körzetbe tartozó, továbbá vésztározóként kijelölt területeken az (1) bekezdésben hivatkozott általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:

(1) Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK

30. §-a tartalmazza.

(2) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó (46/1999.(III.18.) Korm.) rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához a Tisza folyó partélétől és az I., ill. II. rendű árvédelmi töltések mindkét oldali lábától 10-10,0 m, továbbá a tározók, a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 3-3 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon.

(3) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.

(4) A vízgazdálkodási területek övezeti jele: V – Ide tartozik a folyók medre, parti sávja és hullámtere, a belvízi és öntözőcsatornák medre és parti sávja, továbbá az egyéb vízgazdálkodási létesítmények (árvédelmi töltés, vízmű, víztározó).

(5) A vízgazdálkodási övezeten belül kizárólag új épületet nem igénylő szabadidős létesítmény (pl.: kirándulóhely) helyezhető el, a vonatkozó általános szabályok szerint.

(1) Baks közterületeinek terv szerinti felosztása:

(2) A közlekedési célú közterületekre vonatkozó szakági előírásokat a

HÉSZ 14. §-a tartalmazza.

(3) A nem közlekedési célú közterületek a közparkok, melyekre vonatkozó szakági előírásokat a HÉSZ 15. §-a tartalmazza.

(4) Építmény közterületi elhelyezésének általános szabályait az OTÉK

39. §-a tartalmazza.

(5) Az OTÉK 32. § szerint közterületen is elhelyezhető létesítmények – a mobil berendezések kivételével – építési engedélykötelesek.

(6) A házszámot a tulajdonos köteles jól láthatóan – min. 1,5 m, max. 2,5 m közötti magasságban – a ház falán, vagy a kerítésen feltüntetni.

(7) Egyebekben a közterület használatáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendelet előírásai érvényesek.

(1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes általános jogszabályokat, szabványokat, továbbá a helyi előírásokat (jelenleg a 18/2003.(X.22.) ÖKT sz. rend.)– a HÉSZ 1. § (3) bek. értelmében – be kell tartani. Az egyes övezetekben megengedhető környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg.

(2) A vonatkozó levegőtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges méréseket esetenként el kell végezni.

(3) Figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, amikor elidegenítés, vagy kezelői jog átruházása következtében a területfelhasználási és övezeti hovatartozás változatlan marad, de egyes épületek rendeltetése, az alkalmazott technológia úgy módosul, hogy a környezeti terhelést a korábbinál, illetve a megengedettnél nagyobb mértékben növeli.

(4) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos előírásokat (jelenleg: 20/2001.(II.14.) Korm. rend.) figyelembe kell venni.

(5) A rétegvíz készlet védelméről szóló előírás (123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet) szerint a hidrogeológiai védőidom kialakítását 2007-ig el kell végezni.

(6) Az ivóvíz megengedett határértéket meghaladó vas- és arzéntartalma miatt ki kell építeni a szükséges vízkezelési technológiát.

(7) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelő (bűzös, illékony anyagokat használó, jelentős porképződéssel járó, továbbá jelentős zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos.

(8) Településközpont vegyes és különleges övezetben, továbbá gyermeknevelési intézmények telekhatárától, valamint élelmiszert előállító, vendéglátó és közétkeztetést végző, illetve nem csak csomagolt jellegű élelmiszert forgalmazó kereskedelmi egységek épületétől 50 m-es távolságon belül haszonállatot tartani tilos.

(9) Lakóterületen csak az állattartásról szóló, mindenkor hatályos helyi (jelenleg a számú) rendeletben meghatározott, a házi szükségletet meg nem haladó állatlétszám tartása engedélyezhető.

(10) Az 1. és 2. számú mellékleten jelölt tájvédelmi körzethez tartozó területek védelme érdekében meg kell követelni a területen gazdálkodási tevékenységet folytatóktól az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelő működési feltételek betartását. (1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében).

(11) Az erősen allergizáló parlagfű és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra előirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni.

(1) Baks területén – a kulturális örökség meghatározó részeként – védeni kell a már feltárt, illetve a későbbiekben feltárandó régészeti területeket, a kialakult építészeti, településképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, tömegformálási és anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.

(2) A pontsorral, valamint R és folyószámmal jelölt, a 3 sz. mellékletben felsorolt területeken és azok védőövezetében mindennemű földmunkával járó tevékenységhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) Baks közigazgatási területén található, egykor emberi megtelepedésre vagy temetkezőhelyül használt kurgán (kunhalom, tell és földvár) ex lege védett, területén minden földmunkával járó tevékenységhez előzetesen be kell szerezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását.

(4) Az épületekre vonatkozó illeszkedés alapszabályait a HÉSZ 5. § (4)-(6) pontjai, illetve az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák.

(5) A Terven jelölt H betűvel jelölt, és a 3 sz. mellékletben felsorolt, illetve fotóval dokumentált építészetileg-helytörténetileg értékes egykori köz- és lakóépületek helyi védelem alatt állnak.

(6) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség nem akadályozza, sőt elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(7) A helyileg védett objektumok tömegét, homlokzatát, tetőformáját, anyaghasználatát – műszakilag indokolt korszerűsítés, bővítés kivételével – eredeti kialakításukban kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani. Az esetleges bővítést úgy kell megoldani, hogy az eredeti épület tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe a lehető legkisebb mértékben változzon, és a tervezett bővítés, átalakítás a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen.

(8) Helyileg védett épület külső megjelenését (homlokzat, tömeg-, tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.) módosító, (műszakilag indokolt) építési engedély-köteles munkák engedélyes tervének benyújtása előtt elvi építési engedélytervet kell készíteni, amelyen a változtatásra kerülő épületrészek terveit M = 1:100 léptékben kell ábrázolni, igazolva az utcaképi megjelenés lényeges jellemzőinek változatlanságát.

(9) Helyileg védett épület bontási engedélye csak felmérési dokumentáció (rajzi és fotó) mellékelése után adható ki. Az új épület az eredetileg védett épület paramétereitől (építménymagasság, tetőhajlásszög, stb.) legfeljebb ± 10%-kal térhet el. A beépítési mód változatlanul az eredeti lehet.

(10) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. Az I. fokú építési hatósághoz benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, házszám, hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.), valamint építészeti szakvéleményt és indoklást.

(11) A védetté nyilvánításról, ill. annak megszüntetéséről értesíteni kell: az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt.

(12) Az örökségvédelemmel kapcsolatos eljárásban is be kell tartani a HÉSZ 1. § (3) bek. szerinti általános szabályokat (jelenleg: 2001. évi LXIV. tv.).

(1) Védőterületek általános szabályait az OTÉK 38. § tartalmazza.

(2) Az igazgatási területen húzódó utak és közművezetékek védőterületein, valamint a már meglévő mezőgazdasági üzemek környezetében érvényesül az ún. „szerzett jog”.

(3) Az előző bekezdés szerinti védőterületeken emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőövezetet igénylő létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védőterületet igénylő létesítmény engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelően – azaz saját területen belül – kialakított védőterület.

(5) A védőtávolságot, biztonsági területet igénylő létesítmények (pl.: szénhidrogén szállító vezetékek) által érintett, valamint a léptékből eredően nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védőtávolságokat a terv végrehajtása során figyelembe kell venni.

(6) A védő-, illetve biztonsági területek a következők: Szennyvíztisztító telep kerítése körül: min. 50 m, üzemanyagtöltő állomás és lakóterület között: min. 50 m, nagy-nyomású gázvezeték tengelyétől: 42-42 m, nagyközép-nyomású gázvezeték tengelyétől: 5-5 m, nagy-nyomású gázvezeték szakaszoló-állomás fáklyájától: 125 m.

(7) A D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti tűztávolságot, telepítési távolságot az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.

(1) Az Étv. 17. § a./-i./ pontjaiban felsorolt sajátos jogintézmények helyi szabályozása a (2)-(9) bek. szerint indokolt.

(2) Telekalakítás: az Étv. 23-24. §-ban foglalt általános szabályokon túl érvényesíthető helyi előírásokat a HÉSZ 6. § (3)-(4) bek. tartalmazza.

(3) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: az Étv. 27. §-ban megfogalmazott szabályokat a HÉSZ 2. § (3) bek. esetén lehet érvényesíteni.

(4) Útépítési és közművesítési hozzájárulás: az Étv. 28. § előírásai alapján az egyes ingatlanok tulajdonosaira áthárítható költségrészt és a fizetés feltételeit külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni.

(5) Településrendezési kötelezések: az általános előírásokat az Étv. 29. § tartalmazza.

(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és az országos érvényű rendelkezések (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.

(3) A rendelet előírásait a kihirdetés napjától kezdődően a folyamatban lévő és a kihirdetés napjáig határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A rendeletet megalkotta Baks Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. április 26. napján tartott ülésén.