szer Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ­

5/2019. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Ópusztaszer Községi Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5., 6. és 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szegedi Hatósági Iroda, továbbá a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló  5/2018. (V. 19.) önkormányzati rendelettel elfogadott Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített Partnerek véleményének kikérésével, a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet 22. és 23. §-a alapján a következőket rendeli el:

I. RÉ S Z

Általános rendelkezések

1. Fejezet – A rendelet területi hatálya és alkalmazása és célja

1. §

(1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. §

A rendelet célja Ópusztaszer építészeti, településképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.

2. Fejezet – Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Területi jellegű védelem: a műemléki környezet, a helyi területi védettségek, országos, vagy helyi természeti védelem (nemzeti park, természeti területek, ex lege védett területek, NATURA 2000 területek, stb.) által érintett területek.

2. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

3. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

4. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

5. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

6. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

7. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;

8. Információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyiek számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.

9. Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

10. Totemoszlop: Legfeljebb 6,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.

II. R É SZ

Településképi követelmények

1. Fejezet – Általános építészeti követelmények

4. §

(1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az Ópusztaszerre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Külterületi épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

2. Fejezet – Településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi építészeti követelményei

5. §

Ópusztaszer településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt:

1. falusias területek.

2.1. Falusias területek

egyedi építészeti követelményei

6. §

(1) Az épületeket 35-47 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell ellátni.

(2) A területen

a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 10 méternél,

b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén

az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(3) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épülethez igazítani kell, a legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.

(4) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületek közterület felőli homlokzatán látszó módon nem vezethetők.

(5) Előkertes beépítés esetén a közterület határán tömör kerítés nem megengedett.

7. §

Az építési tevékenységek részletes szabályai az anyaghasználatról:

Az épületeken az alábbi anyagok alkalmazhatók:

a) A tetőhéjazat natúr színű pikkelyfedés, nádfedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle anyag jelenhet meg.

b) Az épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez alkalmazása nem megengedett.

3. Fejezet – Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

3.1. Általános szabályok

8. §

(1) Cégjelzést, hirdetőberendezést a környezettel összhangban kell elhelyezni.

(2) Cégjelzés, hirdetőberendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégjelzés esetében a tevékenység megszűnésével, hirdetőberendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő (amennyiben a létesítő személye nem állapítható meg, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa) kártalanítási igény nélkül köteles a cégjelzést és a hirdetőberendezést eltávolítani és a homlokzatot, közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3) A cégjelzések, hirdetőberendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő kváder, vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el, legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4) Cégjelzések, hirdetőberendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 5%-át fedhetik be.

(5) Cégjelzés, hirdetőberendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(6) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(7) A cégjelzés alapterülete egyenként a 0,2 m2 -t nem haladhatja meg; a vízszintes és a függőleges szélek aránya legalább 1:2 lehet, ahol az 1 a függőleges méret. A cégjelzés vastagsága legfeljebb 0,2 m lehet. Ha a cégjelzés ennél nagyobb alapterületű és vastagságú, akkor hirdetőberendezésnek minősül.

(8) Amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén gondoskodni kell ezen rendeltetési egységek cég- és címtábláinak elhelyezési lehetőségeiről is.

(9) A közterületen álló pavilonokon, rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

3.2. Reklám- és hirdetőberendezések elhelyezésének további szabályai

9. §

(1)

a) Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése nem megengedett

aa) útpálya területén vagy útpálya felett,

ab) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén,

ac) területi jellegű védelemmel érintett területen.

b) Reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdetőberendezések kivételével:

ba) közúttal párhuzamosan elhelyezve az útpadkától 2 m-en belül,

bb) közútra merőlegesen elhelyezve az útpadkától 4 m-en belül,

bc) vasúti átjáró 150 m-es körzetében,

bd) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,

be) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.

(2) Az önálló reklám- és hirdetőberendezések körüli térburkolatot legalább 1 m sugarú körben ki kell építeni, a környezettel harmonizáló kialakításban.

(3) A technológiai területen az önálló reklám- és hirdetőberendezések szerkezetei 5 m-nél magasabbak nem lehetnek, óriásplakátok nem helyezhetőek el.

(4) A közút tengelyvonalától legalább 25 m-re elhelyezett önálló reklám- és hirdetőberendezések között legalább 50 m-es távolságot kell tartani.

(5) Reklám-, illetve hirdetési célt is szolgáló molinó, építési védőháló, védőszövet csak az építés idejére alkalmazható, azt az építés befejezésekor a homlokzatról el kell távolítani. A molinó, építési védőháló, védőszövet felülete reklám célra legfeljebb 2 évig vehető igénybe.

(6) Közterületről 2 vagy több oldalról látható hirdetőberendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(7) Építmény, illetve kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, illetve információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.

(8) Megálló tábla csak ott helyezhető el, ahol az úttestre merőlegesen legalább további 1,5 m szabad járdaszélesség marad.

(9) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(10) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(11) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(12) A magán ingatlanok kerítésén belül 1 db reklámhordozó elhelyezése megengedett az előkertben. A tiltással érintett területeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(13) Egy adott terület vonatkozásában reklám és reklámhordozó e rendelet tiltásaitól függetlenül, évente összesen legfeljebb 12 hétre, kihelyezhető a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetőség alapján.

(14) Épületek átlátszó felületein, nyílászárókon, üzletportálokon az adott felület méretének legfeljebb 10%-áig helyezhető el reklám.

(15) Totemoszlopot csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m2 -nél nagyobb kereskedelmi egységek esetében lehet elhelyezni.

4. Fejezet – Egyéb településképi követelmények

10. §

(1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Területi jellegű védelemmel érintett területen vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni területi jellegű védelemmel érintett területeken.

(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

11. §

(1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,

5. fejezet - Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

5.1 Általános előírások

12. §

(1) A területi jellegű védelemmel érintett területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni, vagy meglévő oszlopsoron kell vezetni.

(2) Már üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója

(a) területi jellegű védelemmel érintett területen,

            (b) közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

5.2 Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés

13. §

(1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(2) A falusias területen az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

(3) Helyi védettséggel érintett építményen, területi jellegű védelem alatt álló területen, közparkban antenna nem telepíthető.

(4) Önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(5) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

5.3 Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

14. §

(1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

a) területi jellegű védelem alatt álló,

b) közparkban

nem helyezhetők el.

(2) A területi jellegű védelem alatt álló területeken, a településképi szempontból meghatározó területeken, a parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) amennyiben a műszaki megoldások lehetővé teszik, föld alatt kell elhelyezni,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

6. fejezet – Zöldfelületek

 15. §

(1) Zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

a) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

b) Utcafásításra javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentális), japánakác (Sophora japonica).

c) Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).

d) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.

III. RÉSZ

Helyi védettség előírásai

1. Fejezet – A helyi védelem fajtái

16. §

A helyi védelem

a) az építmény (épület és részei, a műtárgy), vagy ezek együttese egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) az egyedi tájérték védelmére

terjed ki.

(2) A helyi védelem e rendelet 2. számú mellékletében megjelölt értékek védelmére terjed ki.

2. Fejezet – Helyi védettség keletkezése és megszűnése

17. §

(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Ópusztaszer Községi Önkormányzata Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d), munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(4) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) az illetékes építésügyi hatóságot,

c) az illetékes Földhivatalt,

d) a kulturális örökségvédelmi hatóságot,

e) a védettség kezdeményezőjét.

(5) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:

(a) az építmény, épület és telek felmérési (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és részletek) és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,

(b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről,

(c) a védettség megszüntetésének indokoltságát alátámasztó értékvizsgálatról.

(6) A helyi védettség indokoltságát alátámasztó értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület dönt.

3. Fejezet – Az építészeti örökség helyi védelmének feladatai

18. §

(1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.

4. Fejezet – Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai

19. §

(1) A helyi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani az épület eredeti:

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi védett építmények homlokzati színezésénél a fellelhető eredeti színt kell alkalmazni.

(3) A helyi egyedi védett építményeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(4) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, megengedett.

(5) A védett épületeket utólagosan, a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak a díszítő ornamentika elemeinek megtartásával, illetve az eredeti, de jelenleg hiányzó elemek visszaállításával lehet.

(6) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.

I V. RÉSZ

Településképi támogatási rendszer

1. Fejezet – A településképi támogatás

20. §

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselő-testület értékvédelmi alapot tart fent.

(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(3) Az alapot az önkormányzat védett, vagy védelemre méltó épített örökségi érték vásárlására is felhasználhatja.

2. Fejezet – A településkép védelmével összefüggő adózási kedvezmények rendszere

21. §

A védelem alatt álló ingatlan karbantartásának adóévben elszámolt költsége és a kulturális örökségvédelmi célú beruházás/felújítás értékével összefüggő adókedvezmény igénybevételéhez az önkormányzat szakmai segítséget nyújt.

V. RÉSZ

Településképi érvényesítési eszközök

1. Fejezet – Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

22. §

(1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező:

a) új épület építése esetén,

b) meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az a településkép szempontjából változást okoz.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások, egyszerű bejelentések és az engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.

2. Fejezet – Településképi bejelentési eljárás

23. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.

2.1. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

24. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések közül a következő esetekben:

a) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) kirakat kialakítása,

ab) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

b) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;

c) közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetén

2.2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

25. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve, - ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe - megtiltja.

(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(5) A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

26. §

(1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 4. fejezet szerinti kötelezési eljárás lefolytatja.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti a Csongrád Megyei Kormányhivatalt.

3. Fejezet – Településképi kötelezés

27. §

(1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki a településképi bejelentési kötelezettség

- elmulasztása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.

(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a Csongrád Megyei Kormányhivatalt.

(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

(6) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást a Ákr. szabályai szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.

(8) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

A Polgármesteri Hivatal az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(9) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés

mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.

(10) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(11) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(12) A településképi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

VI. RÉSZ

Záró rendelkezések

28. §

(1) A rendelet 2019. július 10. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a helyi jelentőségű épített és természeti értékek védelméről szóló 8/2015. (IX. 23.) önkormányzati rendelet.

Makra József                                                                         Dr. Lajkó Norbert

polgármester                                                                          jegyző

A rendelet kihirdetése: 2019. július 9.

Ópusztaszer, 2019. július 9.                         

                                                                                               Dr. Lajkó Norbert

                                                                                                                              jegyző