1. § (1) A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, a település közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi szabályozási elemek szerepelnek:

(2) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelező szabályozási elemeket csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

5. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

(2) A közművesítésre kerülő területen

(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok mellett az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

6. § (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

7. § (1) A vízbázisok:

(2) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerő helyek körül:

(3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

(4) Bel- és külterületen levő beépítésre szánt területen új vízhálózat:

(5) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.

(6) Ha a mértékadó külső tüzivíz igény a hálózatról nem biztosítható:

8. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a nyers szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, a talajba szikkasztás még átmenetileg sem alkalmazható.

(3) Szennyvíz bevezetés:

(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:

(5) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a használatba vételi engedély a csatlakozás kiépítéséig nem kapható.

9. § (1) A bel- és külterület beépítésre szánt területén, a csatornahálózat kiépítését követően új épületet már csak a csatornahálózatra való csatlakozással lehet építeni.

(2) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők:

(3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:

10. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.

(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

11. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tavak, mocsár, árok, csatorna, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi engedély alapján szabad.

(2) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (Látvány tavat létesíteni csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.)

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:

12. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt –burkolt, burkolatlan- árok) vízelvezetést kell kiépíteni:

(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor:

(3) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat:

(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(5) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,

13. § (1) Az új, tervezett 120 kV-os hálózat a település teljes közigazgatási területén csak föld alatti elhelyezéssel építhető.

(2) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken:

(3) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(5) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(6) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

14. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

15. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

16. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:

(2) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

(3) Új antenna telepítésénél ha 500 m-es körzetben már előbb elhelyezett antenna van, -az, nem lakóterületi övezetben fekszik,- azzal közös tartószerkezetre lehet csak az antennát elhelyezni.

(4) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető).

(5) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a lakóövezetek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni.

17. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

18. § (1) A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt telken építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezet területén, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő épület nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a törvény szerint kell eljárni, a régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, ezeken a területeken minden földmunkával járó beruházás, fejlesztés megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a régészeti terepbejárás és/vagy próbaásatás. Ennek hiányában minden egyes földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani, melyre, a beruházó költségére, a megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti felügyelet biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a múzeummal.

(3) Helyi egyedi védelem alatt van a római katolikus templom és a plébánia. A helyi védelem alatt lévő építményeket:

(4) Helyi értékvédelmi terület a Szabadság és az Úttörő tér környezete. A helyi értékvédelmi területeken, utcaszakaszokon az épületek beépítési jellege megtartandó, védendőek a terület zöldfelületei. A területen csak a terek utcaképébe illő, magastetős épületeket lehet építeni.

19. § (1) Fábiánsebestyén közigazgatási területén országosan védett természeti terület:

20. § .(1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek – különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre – megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A kunhalmok védelme érdekében:

(3) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, csatornák és árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(4) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.

(5) Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, illetve a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.

21. § (1)Natura 2000 területen, országos- és helyi természetvédelmi védettség alatt álló területeken a területhasználatának, művelési ágának megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeti értékek megőrzése érdekében történhet a területek természetvédelmi kezelési tervével összhangban.

(2) Natura 2000 területen, országos- és helyi természetvédelmi területeken hírközlési antenna, létesítmény nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

(3) A Szabályozási terven „megtartandó gyepterület” jellel jelölt területen (hrsz.: 089/68 jelölt része) a védett élőhelyek és fajok védelme biztosítandó, a természetes gyepterületek megőrizendők.

(4) Országos és helyi védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 területeken csak honos növények telepíthetők.

22. § .(1) A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet (1.sz. melléklet 3. pont) kell készíteni, továbbá az elhelyezhetőség igazolásához tájesztétikai értékelést készítendő.

(2) A Szabályozási terven lehatárolt, országos ökológiai hálózat részét Az épületeket, építményeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki.

(3) Fábiánsebestyén közigazgatási területén új külszíni művelésű bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható az alábbi területeken:

23. § (1) Levegőterhelést okozó tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban (1.sz. melléklet 4. pont), illetve az illetékes hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket¹ (1.sz. melléklet 4. pont) teljesíteni tudja.

(2) A közigazgatási terület –a (3) bekezdésben felsorolt területeket kivéve- az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zóna-csoportokba tartozik (Az ország többi területe légszennyezettségi zóna) ¹(1.sz. melléklet 5. pont):

(3) A Körös-Maros Nemzeti Park területei és a közigazgatási területen található erdőterületek – kivéve az elsődleges rendeltetésűk szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok - levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

(4) A település igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények üzemeltethetők, illetve építhetők, továbbá olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása az ökológiailag sérülékeny övezetekre vonatkozó kibocsátási határértékeket nem haladja meg.

(5) Légszennyező hatása miatt védelmi övezetet igénylő tevékenység (1.sz. melléklet 6. pont) kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a védelmi övezet területe lakó- és vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területeket (pl.: különleges területek, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(6) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén folytatható. Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag hulladékok kezelésére szolgáló különleges terület övezeteiben folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, illetve terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.

24. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.

(2) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel, szennyvíziszappal történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(4) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(6) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését károsan befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

25. § (1) Fábiánsebestyén a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület besorolású település (1.sz. melléklet 7. pont). A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

(2) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály (1.sz. melléklet 8. pont) szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(3) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:

26. § (1) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő lakó-, üdülőtelkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a települési szennyvízcsatorna hálózatra közvetlen, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Az építési engedélyben kikötött módon és feltételekkel kell biztosítani a közcsatorna hálózatra a rákötést.

(2) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

(3) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály (1.sz. melléklet 8. pont) előírásainak megfelel.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.

27. § (1) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(2) A felszíni vízfolyásokhoz, állóvizekhez 500 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.

(3) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(4) A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján történhet.

28. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres időközönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.

(3) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő zárt, szivárgásmentes tároló épül. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) Lakó- és intézményi funkciójú különleges területen veszélyes hulladékot (1.sz. melléklet 10. pont) eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén engedélyezhetők. Rekreációs funkciójú különleges területen (gyógyszálló területe) veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók.

(5) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a külön jogszabályok (1.sz. melléklet 11. pont) előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(6) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

29. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a külön jogszabályban (1.sz. melléklet 12. pont), továbbá a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Fábiánsebestyén beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba(1.sz. melléklet 13. pont) tartoznak

(3) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken környezeti zaj ellen védendő homlokzattal rendelkező épületek kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajvédelmi határértékek (1.sz. melléklet 13. pont) betartásának figyelembevételével építhetők.

(4) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, a zaj ellen védendő létesítmény térségében a Településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználási egység és az útkategória függvényében meghatározott határértékeket (1.sz. melléklet 13. pont) nem haladhatja meg.

30. § (1) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

(2) Vízfolyáshoz, tóhoz 500 m-nél közelebb állattartó-telep, komposztáló telep nem létesíthető.

(3) A Kórógy-ér partjától számított 50-50 m-en belül új építmény nem helyezhető el.

31. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

33. § (1) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű építési övezetekben az OTÉK melléklete szerinti melléképítmények közül a d) jelű kivételével minden elhelyezhető.

(2) Az Lf-1 építési övezetben:

(3) Az Lf-2 építési övezetben:

(4) Az Lf-3 építési övezetben:

(5) Az Lf-4 építési övezetben:

(4) Az Lf-3 építési övezetben:

(5) Az Lf-4 építési övezetben:

34. § (1) Az Lf-5, Lf-6 és Lf-7 jelű építési övezetekben az OTÉK melléklete szerinti melléképítmények közül az f), g), és h) jelű kivételével bármi elhelyezhető.

(2) Az Lf-5 építési övezetben:

(3) Az Lf-6 építési övezetben:

(4) Az Lf-7 építési övezetben:

35. § (1) Az Gksz-1 építési övezetben:

(2) Az építési övezetben a zöldfelületeket az alábbi előírások szerint kell kialakítani:

38. § (1) A K-egyh építési övezetben:

39. § (1) A K-gysz építési övezetben:

40. § (1) A K-mg-1 építési övezetben:

41. § (1) A K-h építési övezetben:

42. § (1) A K-t építési övezetben:

43. § (1) A K-lsp építési övezetben:

44. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a Szabályozási Tervlapok tüntetik föl, a Szabályozási Tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Tervlapokon a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe, a vasúti közlekedési területek a Szabályozási Tervlapokon Kök jellel vannak megkülönböztetve.

(2) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az építési (szabályozási) szélességen belül a vonatkozó, hatályos jogszabály⁵ szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetőek el, illetve utcafásítás telepíthető az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint, reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban⁶ meghatározott módon telepíthetőek.

(3) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály⁷ szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A települést érintő országos utak külterületi szakaszai mentén ez a területsáv a tengelytől mért 50-50m. A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.

(3a) A gyűjtőút hálózatot az alábbi utcák, útvonalak képeznék:

45. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark, közkert területe. A zöldterületek Z-1 és Z-2 övezetbe sorolt területek.

(2) A Z-1 jelű zöldterületen a pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, tornapálya stb.), valamint köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű stb.) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki. Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %- át boríthatja.

(3) A Z-2 jelű zöldterületen a sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, továbbá az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló és vendéglátó építmények helyezhetők el, a legalább 2 ha területű, legalább 50 m széles telken, annak 2%-áig.

(4) Új zöldterületek kialakítása, illetve a meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A zöldterületeken a növénytelepítés során a honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók. A zöldterületeket háromszintű növényzet telepítésével kell kialakítani.

(6) Az övezetekben a 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók építése kizárólag fásítva, 2 gépjármű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésévei engedélyezhető.

46. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. A védelmi rendeltetésű erdőterületen a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők.

(3) Védett erdőterületek (Ev-1) a Körös-Maros Nemzeti Park és a Natura 2000 területeken található erdőterületek. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(4) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Védő rendeltetésű erdőterületek (Ev-2) a mező-és majorvédő erdőterületek, illetve egyéb, talajt és létesítményeket, települést védő funkciójú erdőterületek. Védő rendeltetésű erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg):

(6) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása, a Nemzeti Park erdőterületein továbbá a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során honos fafajok alkalmazása javasolt a potenciális erdőtársulásoknak megfelelően.

47. § (1) A Külterületi Szabályozási Terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt terület a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos táj használat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a földrészlet-alakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

48. § (1) A Külterületi Szabályozási Tervlapon Má övezetbe sorolt területek sajátos használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

(2) Az Má-1 övezetben:

(3) Az Má-2 övezetben:

(4) Az Má-3 övezetben:

(5) Általános mezőgazdasági terület 1. övezetben (Má-1) amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi – tanyagazdaság kialakítható, illetve lakófunkciót is szolgáló épület elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de – a tájkarakter megőrzése érdekében – legfeljebb 300 m² lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

49. § (1) Má-1 és Má-2 övezetek területén a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően már meglévő, külön helyrajzi számon szereplő, 3000-6000 m² közötti nagyságú, művelésből kivett területen lévő tanyagazdaságok felújíthatók, a terület 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Abban az esetben, ha a jelenlegi beépítettség a 3 %-ot meghaladja, illetve a telek területe 3000 m²–nél kisebb, az épületek fenntarthatók, felújíthatók, de további bővítés (alapterület bővítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.

(2) Az Má-1 övezetben legalább 20 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(3) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(4) A birtokközpont körül, a telekhatár mentén, tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(5) A birtokközpont kialakítására esetén, helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. (1.sz. függelék 14. pont)

(6) Má-2 övezetben birtokközpont nem alakítható ki.

50. § (1) Kerítés kizárólag fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.

(2) Kunhalmok térségében a 15. § előírásait is be kell tartani.

51. § (1) Az Mko övezetbe sorolt területek a Körös-Maros Nemzeti Park területén levő és a Cserebökény SCI Natura 2000 területeken fekvő mezőgazdasági területek. Az övezet területén természet-, illetve környezetkímélő gazdálkodás folytatandó.

(2) Az övezetekben kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet. Az Mko övezetben épületeket, pincéket, légvezetéket létesíteni, továbbá építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(4) Az övezetben a gyepterületek, ligetek, facsoportok megtartandók, további fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) Az övezetben a szántó- és gyepterületek művelése során a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelési utasításait be kell tartani.

(6) Az övezetben átjátszó állomás nem helyezhető el, az energia és hírközlő vezetékeket pedig terepszint alatt kell elhelyezni. Az övezetben kerítés nem létesíthető.

52. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekbe sorolódnak:

(2) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok betartásával, a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el. A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban (1.sz. függelék 15. pont) meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a tóé 10 m.

(3) A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki. A Kórógy-ér mentén 50-50m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el. A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

(4) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) A V-3 övezetben épületek, építmények nem helyezhetők el.

(6) A V-4 övezetbe sorolt területek a termálkutak területei, az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 280 m², melyeken csak a termálkút működéséhez szükséges építmény helyezhető el.

53. § (1) Természetközeli terület övezetébe a közigazgatási területen található a mocsár és nádas művelési ágú területek tartoznak.

(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Természetközeli terület övezeteiben épületek nem helyezhetők el.

54. § 1) A Külterületi Szabályozási Terven beépítésre nem szánt különleges területek a település területén az alábbi övezetekbe sorolódnak:

(2) A Kke övezetben:

55. § A rendelet kihirdetése után, 2011. január hónap 20. napján lép hatályba.