Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (III. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása

Mindszent Város Önkormányzata 2022. évi költségvetéséről

Hatályos: 2022. 03. 02
Mindszent Város Önkormányzata 2022. évi költségvetéséről
Részletes indokolás
Az 1–27. §-hoz és az 1–31. melléklethez
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban: Áht.) 6/C. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza bevételi előirányzat és kiadási előirányzat formájában. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
Az Áht. 24. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet-tervezetet február 15-éig kell benyújtani a Képviselő-testület elé és a 25. § (1) bekezdés értelmében, március 15-ig kell elfogadni azt.
A rendelet-tervezet előkészítési alapjait a korábbi évek Képviselő-testületi vagy polgármesteri döntéseken alapuló idei évre kiható vagy várható kötelezettségvállalásai, az előző években elnyert pályázatok támogatói okiratai – illetve a teljes vagy részleges megvalósítást követően keletkezett maradványok –, valamint a 2022. évi költségvetést megalapozó döntések képezik.
2022. évre vonatkozóan Mindszent Város 2022. évi költségvetési rendeletének megalkotásáig a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelettel Mindszent Város Önkormányzatának 2022. évi átmeneti gazdálkodásának szabályairól szóló rendelet került megalkotásra.
A 2022. évi költségvetési előirányzatok összeállításánál e rendelet-tervezet összeállításáig hozott Képviselő-testületi és Polgármesteri határozatokat, az elmúlt évek tapasztalatait, a 2021. évben történt tényleges pénzforgalmi adatokat, a vonatkozó jogszabályokat, helyi rendeleteket és szabályzatokat szintén figyelembe vettük. Az intézményvezetők, irodavezetők és a városüzemeltetési csoportvezető beruházási-felújítási-karbantartási igényeit a lehetőségekhez képest beépítettük a költségvetési rendelet-tervezetbe.
Az önkormányzati bevételek két fő nagy csoportra oszthatók, az egyik a központi támogatások, a másik a saját bevételek. Természetesen mindkét típus tovább bontható, de a leglényegesebb, hogy mindkét bevételi típusnak lehet felhalmozási és működési bevételek közé sorolható típusa.
A működési célú központi költségvetési támogatások feladatalapú támogatás formájában történnek. Az egyes területekre juttatott támogatásokat csak az adott ágazati feladatokra lehet fordítani, ezen ágazati feladatokon (önkormányzati működés, köznevelési-, szociális- és kulturális feladatokon) belül pedig csak minimális átjárhatóságot biztosít. Az egyes feladattípusok támogatása az előző évi – feladatmutatókra épülő –, általunk igényelt megalapozó felmérések és statisztikai jelentések keretszámai alapján kerültek meghatározásra a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (továbbiakban MÁK) által. A MÁK a megállapított feladatalapú támogatások összegének 4%-át megelőlegezés formájában még a költségvetési évet megelőző év decemberében a rendelkezésünkre bocsátja, a fennmaradó 96%-ot pedig havi felosztásban (8-8%) utalja. A megállapított működési célú támogatás az összes bevétel ~21%-át teszi ki, mely elmondható, hogy szinte teljes egészében kiegyenlítetten érkezik az önkormányzathoz.
A felhalmozási célú központi támogatásokra pályázat útján kerülhet sor, egy részük a központi költségvetési törvény által biztosított, másik részük pedig annak fejezete, valamely minisztérium által, vagy lehet Európai Uniós támogatás. E támogatási összeg folyósítása esetszerű. Az összes bevétel ~4%-át teszi ki a felhalmozási támogatások összege.
A saját bevételek rendszere nem változott, azok továbbra is teljes egészében az önkormányzatot illetik meg. Az önkormányzat saját bevételeinek fogalmát az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg:
Az önkormányzat saját bevételének minősül:
1. a helyi adóból és a települési adóból származó bevétel,
2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel,
3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel,
4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel,
5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint
6. a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés.
Az átengedett központi bevételek struktúrája megváltozott a korábbi évekhez képest, 2020. évben a pandémiára való hivatkozással a korábbi években átengedett 40% gépjárműadót elvonta a központi költségvetés. Ez nem változott a 2022-es költségvetési évben sem, sőt annak behajtását áttette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, így ezáltal véglegesnek tűnik, hogy átengedett adóként csak a közigazgatási bírság 40%-a marad a településen, illetve 100%-ban bevételt jelent az önkormányzatnak a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó, a környezetvédelmi bírság, illetve a szabálysértési- és helyszíni bírság bizonyos ügyletek esetén – bár pont ezen típusok esetében a bevétel elenyésző.
A helyi adók 53%-át a helyi iparűzési adóbevételek adják, 24%-át az építményadó, 6%-át a telekadó, a többi 17%-ot pedig a korábbi évben megszűnt adónemből befolyó adóhátralékok és az egyéb közhatalmi bevételek alkotják, mint pl. késedelmi pótlék, bírság, talajterhelési díj (8%). Jogszabályból adódóan az adót évi két egyenlő részletben kell megfizetni, március és szeptember 15-ig. A helyi adók a működési bevételek 15,74%-át alkotják, így jelentős nehézséget okoz ezen összeg tömbösített, kiegyenlítettnek egyáltalán nem mondható realizálódása.
A helyi iparűzési adó mértékét a Kormány a veszélyhelyzetre való tekintettel 1%-ban határozta meg azon vállalkozások esetében, amelyeknek az árbevétele a 4 Mrd Ft-ot nem haladja meg. Az önkormányzatok kieső bevételére pedig kompenzációt állapított meg, melynek folyósítása az adóelőleg-fizetési kötelezettséget követő 3,5. hónap az I. félév tekintetében, illetve a II. félév esetében 1,5 hónap.
A Működési bevételek – melyek bérleti díjakból, szolgáltatási díjakból tevődnek össze – tekintetében szintén a veszélyhelyzet miatt történt bérleti díj-befagyasztás.
A saját működési bevételek kb. 32%-át alkotják az összes bevételnek, ami változó finanszírozottságot jelent.
Összességében elmondható, hogy az elvárt bevételek 32,4%-a rendelkezésre áll maradvány formájában, melyből a szabadon felhasználható még a 0,03%-ot sem éri el, a többi kötelezettséggel terhelt maradvány.
A bevételeknek kb. 22%-át intézményfinanszírozás formájában kell biztosítanunk, a fennmaradó több mint 5%-ot pedig hitelből tudjuk fedezni. Mindezeket figyelembevéve kezdeményeztük az
50 M Ft-os folyószámla-hitel felvételét, hogy a likviditás fenntartása érdekében a kifizetések ne ütközzenek akadályba. Ezen kívül a 2017. évben felvett 80 MFt-os fejlesztési hitelből 15,9 MFt-ot még nem igényeltünk meg, továbbá folyamatban van egy 100,8 MFt-os fejlesztési hitel felvétele, melyek a felhalmozási kiadásainkat hivatottak biztosítani.
A 2022. évi költségvetési rendelet tervezése során kiemelt cél volt, hogy a rendelkezésre álló források adta keretek között a 2022. év elején ismertté vált igények az alapfinanszírozásba épüljenek be, és – lehetőség szerint – év közben ezekre ne kelljen kiegészítő jelleggel póttámogatásokat biztosítani.
Az előre még nem látható kiadások azonban szükségessé teszik, hogy a támogatási rendszerben biztonsági elemként tartalékot képezzünk, mind a működés, mind a felhalmozás terén. Ennek érdekében 2,5 M Ft-ot különítettünk el felhalmozási célú általános tartalékként, itt a hitelfelvételhez kapcsolódó Fejlesztési Céltartalék további 100,8 MFt elkülönítést tartalmaz. Működési célú általános tartalékként 2,2 MFt-ot képeztünk, mely kiegészül egy 300 eFt-os céltartalékkal, illetve további kötött felhasználású működési tartalékot tartunk nyilván 11 MFt összegben. A biztonságos költségvetés és a megvalósítani kívánt tevékenységek minél szélesebb körben történő költségvetésbe emelése érdekében a tartalék összege összesen 116,8 MFt.
Miután az önkormányzatok finanszírozása 2021. évben alapjaiban nem változik – az esetleges változások a fentiekben bemutatásra kerültek –, így a fentieket szem előtt tartva készült el a rendelet-tervezet, illetve annak mellékletét képező költségvetési táblák.
Az Áht. 23. § (2) bekezdése határozza meg a helyi önkormányzatok költségvetésének tartalmi elemeit, mely a következőkből áll:
1. a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai
működési bevételek (1. és 2. melléklet) és működési kiadások (8. melléklet), felhalmozási bevételek (3. melléklet) és felhalmozási kiadások (13. melléklet), kiemelt előirányzatok, és
kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban (8. melléklet),
1. a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
kiemelt előirányzatok,
kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban (9-12. mellékletek),
1. a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban (18. melléklet),
2. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, az Áht. 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat (19. melléklet),
3. az egyéb költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat (20-21. mellékletek),
4. a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt (22. melléklet),
5. a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit (23. melléklet és Indoklás táblája), valamint
a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen az Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint az Áht. 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
Fentieken túl a költségvetési rendeletünk a további mellékleteket tartalmazza:
24. sz. melléklet: Mindszent Város Önkormányzata és intézményei létszámkerete.
25. sz. melléklet: Aktuális élelmezési normák.
26. sz. melléklet: Közhatalmi bevételek tárgy évi és 3 éves várható bevételei-kötelezettségei.
27. sz. melléklet: Működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások tárgy évi és 3 éves várható alakulása.
28. sz. melléklet: 2022. évi előirányzat-felhasználási ütemterv.
29. sz. melléklet: Európai Uniós forrásból finanszírozott projektek támogatási és költségvetése.
30. sz. melléklet: Közvetlen és közvetett támogatások.
A helyi önkormányzat és intézményeinek költségvetési rendeletben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban Áhsz.) 15. mellékletében meghatározott egységes rovatrend szerinti költségvetési számvitel szerinti bontásban készülnek. A költségvetési rendelet-tervezet mellékletét képező költségvetési táblák a MÁK adatszolgáltatási igényéhez igazodva Ft-ban tartalmazzák az adatokat.
A költségvetési bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. Az Áht. 34. § (1) bekezdése értelmében a bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról bizonyos kivételekkel a Képviselő-testület dönt.
Ilyen bizonyos kivételt képez a következő eset:
Az államháztartási számvitel két részből áll,
1. a költségvetési számvitelből – mely az egységes rovatrendre támaszkodva határozza meg az önkormányzat és annak intézményeinek követeléseit, kötelezettségeit és maradványát –, illetve
2. a pénzügyi számvitelből – mely leginkább hasonlít a vállalkozási számvitelre és főkönyvi számlák segítségével határozza meg az önkormányzat pénzügyi-vagyoni helyzetét, és eredményét.
A két számviteli szemlélet között persze több összefüggésnek kell megfelelni, így egy-egy gazdasági eseményt mindkét szemlélet szerint könyvelni kell.
A költségvetési számvitel képezi a költségvetési jelentés alapját, melyről minden hónapot követő 20-áig adatszolgáltatást kell benyújtani a MÁK által biztosított felületen. E könyvelési szemlélet kapcsolódik az előirányzatokhoz is. Az előirányzatoknak együtt kell mozogni a követelésekkel és kötelezettségvállalásokkal, megelőzve azokat, így a folyamatos, napi munka biztosítása érdekében szükséges az egyes előirányzati sorok felvitele, átvezetése vagy törlése, annak ellenére, hogy ezek módosítását a Tisztelt Képviselő-testület rendeletileg szabályozta-e vagy sem. A MÁK adatszolgáltatást csak lekönyvelt adatokból tudjuk biztosítani, mely kötelezettségünk minden hónapban fennáll.
Az Áht. 34. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. Ugyanezen § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a Képviselő-testület a (2) … bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.”
Fenti eset leszabályozása miatt került bele a költségvetési rendelet-tervezet 13. § (4-6) bekezdésében megfogalmazásra, hogy a polgármester a negyedéves rendeletmódosítások közötti időszakra vonatkozóan a beszerzési szabályzatban meghatározott összeghatárok figyelembevétele mellett az egyes kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kiadási előirányzatokat-, illetve a különféle támogatási szerződéseknek, teljesített bevételeknek megfelelő bevételi előirányzatokat módosítsa. A Beszerzési Szabályzat 2. § (5) bekezdése értelmében „amennyiben a beszerzés értéke az 5.000.000 Ft-ot meghaladja, úgy a kötelezettségvállalásra csak a Képviselő-testület jóváhagyó döntése után kerülhet sor”. Ez az előirányzatok tekintetében azt jelenti, hogy 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó előirányzat esetén a polgármester saját hatáskörben módosíthatja, egymás között átcsoportosíthatja azokat, viszont 5.000.000 Ft összegű előirányzat-változás esetén a Képviselő-testületnek kell határozattal vagy rendelet-módosítással döntenie az előirányzatok módosításáról.
Az önkormányzat több pályázatot is benyújtott az elmúlt években, ezek legnagyobb része elbírálásra került. Megnyert projektjeink esetében – ahol lehetett – a maximális előleget megigényeltük. Azon projektek is bekerültek a költségvetési rendeletbe, ahol csak Támogatói Okirat került aláírásra, hiszen ott már előzetes kötelezettségvállalás megtörtént, így előirányzat biztosítása is szükséges. A pályázatok legnagyobb része felhalmozási jellegű, de egyaránt irányultak működési célokra is.
A 2022. évi költségvetési rendelet-tervezet – mint ahogy az fentebb bemutatásra került – 30 mellékletből áll. A mérlegegyezőséghez szükséges bevételi és kiadási előirányzatokat az 1-18-as táblák tartalmazzák. A 18. melléklet tartalmazza magát a költségvetési mérleget, ezt vesszük kiinduló táblázatnak, azonban a részadatok vizsgálatához szükséges az 1-17-es táblák is. Ezek alapján kerülnek bemutatásra az egyes fő rovatokhoz tartozó adatok – összehasonlítva az előző év eredeti előirányzataival.
Működési bevételek (18. és 1-2. melléklet)
1. Működési célú támogatásokat (B1) feladatalapú támogatás formájában a főbb kötelező feladatainkra kapunk.
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen az előző évi
180,7 MFt bevételhez képest 186 070 400 Ft támogatást nyújt a Kormány 2022. évben, mely az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 27,7%-a, a várható összes működési bevételnek pedig 9,74%-a. Az előző évhez képest 2,9%-kal kapunk nagyobb támogatást, mely a minimálbér és garantált bérminimumnövekedés miatti bér- és járuléknövekedés összegét hivatott fedezni, azonban az emelkedés mértéke sajnos nem elegendő a bérnövekményre sem (25,7 MFt-tal kevesebb).
Köznevelési feladatok támogatása jogcímen az előző évi 140,1 MFt-hoz képest szintén növekedés (17,3%) realizálódott ebben az évben. A 164 381 710 Ft támogatás az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 24,5%-a, a várható összes működési bevételnek pedig 8,6%-a.
Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok támogatása összességében az előző évihez képest 10,4 MFt-tal csökkent, mely 10,1%-os csökkenést jelent. A közvetlenül segélyezésre fordítható támogatási összeg az elmúlt években folyamatosan csökkent, az elmúlt 5 évben minden évben 4-5 MFt-tal kevesebb összeggel tudjuk a rászoruló családokat támogatni közvetlenül. A 2021. év 38,2 MFt támogatással szemben 2022. évben 33,6 MFt-tal tudunk tervezni.
Magasabb támogatási összeg a tanyagondnoki szolgálat terén realizálódik, 2021. évben 4,5 MFt támogatást kaptunk, 2022. évben pedig 663 eFt-tal magasabb támogatási összeget, vagyis 5 142 300 Ft-ot.
A szociális étkeztetés mutatója nem változott, a támogatás összege a szolgáltatást igénybe vevők számától függ, a 2021. évi 8,6 MFt-os támogatáshoz képest 1,1 MFt-tal magasabb támogatási összeg a garantált bérminimum-növekedés miatti kiegészítő támogatásnak köszönhető. Így erre a feladatra 9 742 920 Ft támogatást kapunk.
A gyermekétkeztetési feladatokra az előző évben 52,4 MFt támogatást nyújtott a Kormány, ezzel szemben 2022. évben összességében 44 795 647 Ft-ot, mely támogatási összeg magában foglalja a minimálbér és garantált bérminimum-emelkedésre járó kiegészítő bértámogatást is. Sajnos ez az összeg 7,6 MFt-tal kevesebb, mint az előző évi támogatási összeg, amely együtt nézve a 2020-2021-es 28,3 MFt-os támogatási csökkenéssel, már veszélyközeli állapotot tud okozni.
Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra tehát összességében 2021. évben 103,7 MFt támogatást költhettünk, ezzel szemben 2022. évben ez az összeg már csak 93 256 809 Ft (89,9%-a az előző évinek). Ez az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 13,88%-a, és a várható összes működési bevételnek 4,88%-a.
A kulturális feladatokat az előző év jelentősebb növekedését követően kiemelkedő változás nem jellemzi. 2021. évben a feladatot 14,6 MFt támogatási összegből kellett volna ellátni, 2022. évben pedig 14 915 620 Ft-ból, mely növekedés nem fedezi a garantált bérminimum-növekedést sem. Az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 2,2%-a, a várható összes működési bevételnek pedig 0,78%-a.
A Működési célú költségvetési támogatások és kiegészítő támogatások sor a helyi iparűzési adó mértékének csökkentése utáni kompenzációt és a várható rendkívüli támogatás összegét tartalmazza. Ezért az előző év hasonló adataival kevésbé összehasonlítható. Ezen a jogcímen összesen 97 703 144 Ft-ot várunk a költségvetési kiadások enyhítésére. Az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 14,54%-a, a várható összes működési bevételnek pedig 5,11%-a.
A Működési célú támogatások soron növekedés mutatkozik a 2021. évi (60,3 MFt-os) eredeti előirányzathoz képest. Ez a támogatási sor nincs előre meghatározva, mint az előző, ez a sor tartalmazza pl. az egészségügyi feladatok OEP finanszírozását, illetve a közfoglalkoztatási programok támogatását. Az új időszakra vonatkozó számszaki adatokat már tartalmazza a költségvetés, ellentétben az előző évekhez képest, hiszen most a Támogatói Okirat is már aláírásra került. Így a Működési célú támogatások áh-on belülről (B16) soron összességében 115 468 731 Ft előirányzat teljesülését várjuk. E jogcímen elvárt támogatási összeg az államháztartáson belüli működési célú támogatásoknak 17,2%-a az összes működési bevételnek 6%-a, amely az előző évi adatokhoz képest 191,3%-os növekedést jelent.
Összességében a Működési célú támogatások áh-on belülről (B1) rovaton az előző évi 499,5 MFt-os támogatáshoz képest 2022. évben 671 796 414 Ft várható. Ez a működési bevétel 59,87%-a, a mérlegfőösszegnek pedig a 20,92%-a.
1. A Közhatalmi bevételek (B3) tekintetében 2022. évben a kiadások részbeni fedezeteként 176 580 777 Ft-os bevételt szeretnénk realizálni, mely a működési bevételek 15,74%-a, a mérleg főösszegnek 5,5%-a. Az előző évi közhatalmi elvárt bevételek (327 MFt) összege azért volt magasabb, mert 2022.évtől a helyi iparűzési adó közel felét a B1 támogatások között mutatjuk ki, hiszen azt nem a vállalkozások fizetik meg, hanem a Kormány.
2. Működési bevételek (B4) esetében az előző év 184,2 MFt-os bevételéhez képest 4,34%-kal kevesebb előirányzatot terveztünk. Ebbe a sorba tartozik pl. a szociális étkeztetés, gyermekétkeztetés térítési díja, helyiségek bérleti díja, intézménynél internet-használati díj stb. A csökkenés egyik jelentős oka, hogy a Kormány befagyasztotta a díjakat, emelni nem lehetett már 2021. évben és 2022. évben sem, de előző év elején még számoltunk a bérleti- és szolgáltatási díjak emelésével. Ebben az évben így e soron 176 195 477 Ft bevételt várunk, mely a működési bevételek 15,7%-a, a mérleg főösszegnek pedig 5,5%-át adják az ilyen típusú bevételek.
3. Működési célú átvett pénzeszközök (B6) között kimutatásra kerülő bevételi típusok közül a legnagyobb hányadot a víziközmű hátralékok behajtása eredményezi, de a lakosok, vállalkozások támogatásai is ezen soron jelentkeznek. Az előző évi elvárt bevételekhez
(7,8 MFt-hoz) képest 13%-kal kevesebb bevételt tudunk csak realizálni várhatóan. A konszolidált működési bevételek 0,61%-át alkotják, így a többi bevételhez képest ez nem minősül jelentősnek, a mérleg főösszegnek a 0,21%-át alkotja majd várhatóan.
4. Felhalmozási és működési bevételek közötti átcsoportosítás ebben az évben is kell, hogy megtörténjen, hiszen közvetlenül a működési bevételek nem nyújtanak fedezetet a működési kiadásokra még a finanszírozási működési bevételekkel együtt sem. Ezért az előző évhez hasonlóan az elvárt felhalmozási kiadások fognak fedezetet nyújtani a működési kiadásainkra. Az átcsoportosítás összege várhatóan 90 668 378 Ft lesz, mely a működési bevételek 8,08%-a, a mérleg főösszegnek pedig 2,82%-a.
A Működési bevételek összesen 2022. évben várhatóan 1 122 051 595 Ft lesz, mely az előző évi 1 018,5 MFt-os bevételhez képest 10,2%-os, azaz 103,5 MFt-os növekedést jelent. Ez a mérleg főösszegnek összességében 34,94%-a.
Működési célú finanszírozási bevételek
1. Hitel-, kölcsönfelvétel áh-on kívülről rovaton a 2021. évi 25 MFt-os keretösszeg helyett 2022. évben 50 000 000 Ft áll az önkormányzat rendelkezésére, hogy likviditását megőrizze vagy nagy mértékben javítsa. A bevételek bemutatásánál ismertetésre került, hogy mely típusok érkeznek egyenletesen és melyek nem, ami indokolja a folyószámlahitel felvételét. Ennek visszafizetési kötelezettsége folyó év december utolsó munkanapja. Átvinni a következő évre nem lehet, hiszen az már nem számítana likvid hitelnek, más típusú hitelfelvételhez pedig kormányzati engedély szükséges. A fejlesztési célú, kormányengedély-köteles hitel folyósítását követően az 50 MFt-os keret vissza fog csökkenni 25 MFt-ra, ez várhatóan ez év nyarán fog bekövetkezni.
2. A 2022. évi költségvetési rendelet-tervezet becsült maradványösszegeket tartalmaz. Ennek egy része felhalmozási, másik része működési maradvány. A 19. melléklet tartalmazza részletesen a maradványok típusa szerinti összegeket, melyben bemutatásra kerül az is, hogy a maradvány összegéből mennyi a kötelezettséggel terhelt és szabad maradvány összege. A tényleges maradvány meghatározására a 2021. évi zárszámadás kapcsán készülő beszámolóban kerül sor. A jelenlegi becsült működési maradvány összege 70 498 516 Ft, melyből 61 782 832 Ft az önkormányzatnál, 1 789 741 Ft a hivatalnál, 6 518 517 Ft a Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtárnál képződött, ezek mindegyike kötelezettséggel terhelt maradvány. Továbbá a Károly Óvodánál 110 233 Ft kötelezettséggel terhelt és 297 193 Ft szabad maradvány, összesen 407 426 Ft becsült maradvány realizálódott.
3. Az intézményfinanszírozás összegének meg kell egyeznie az intézmények működési bevételével csökkentett kiadásaikkal – a rendelkezésre álló pénzkészlet függvényében –, így ennek összege az intézmények kiadásaitól és bevételétől, előző évi maradványától nagymértékben függ. Tervezett összege 668 040 284 Ft, mely 9,4%-kal nagyobb az előző évi működési célú intézményfinanszírozás összegétől. Ennek oka, hogy a támogatások közvetlenül az önkormányzathoz érkeznek, melyeket intézményfinanszírozás útján tud eljuttatni a feladatot ellátó intézményhez.
A működési célú finanszírozási bevételek (működési célú hitel-betét, működési maradvány, intézményfinanszírozás) 788 538 800 Ft-os összege a mérleg főösszegnek 24,56%-a, az előző évi azonos időszakhoz képest 11,2%-os növekedés tapasztalható.
Működési kiadások (18. és 8-12. melléklet)
1. A kiadások tekintetében összevontan a Személyi juttatások (K1) az előző évhez képest 19,1%-kal nőttek, melynek oka a minimálbér és garantált bérminim-növekedés 202 évről 2022. évre történő 18,7%-os emelése, illetve, hogy a közfoglalkoztatás a 3 legnagyobb program tekintetében már szerepel az eredeti költségvetési adatokban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a dolgozók nem mindegyike kapta meg a minimálbér és garantált bérminimum-növekedés miatt elvárható bérnövekményt, így a foglalkoztatottak közötti bérolló szűkült. A Személyi juttatások összege így a 2021. évi 535 MFt-ról 637 314 812 Ft-ra emelkedett, megoszlása a működési kiadásokon belül 54,22%, a mérleg főösszegnek pedig 19,85%-a.
2. A Szociális hozzájárulási adó (K2) esetében a szoc. hozzájárulási adó mértéke (15,5%-ról) csökkent 13%-ra, így ennek előirányzott összege a 2021. évi 91,9 MFt-hoz képest 89 737 999 Ft-ra csökkent annak ellenére, hogy a hozzájárulás alapja nőtt. Ezen összeg a működési kiadások 7,64%-a, a mérleg főösszegnek pedig 2,79%-a. Az előző évi összeghez képest 2,3 %-kal csökkent.
3. A Dologi kiadások (K3) összegét próbáltuk minimálisra csökkenteni, melynek eredményeként az eredeti előirányzatunk az előző évi 300,7 MFt-hoz képest várhatóan 7,2%-os növekedést jelent, melynek várható összege 322 463 345 Ft lesz. Ennek oka egyrészt a nagyon magas infláció (decemberben 7,4%), másrészt pedig a közüzemi díjakban bekövetkezett 2-3-szorosára emelkedett díjak. E soron jelentős az élelmezési közbeszerzés keretszerződésének összege, illetve az orvosi ügyelet ellátási összege is.A dologi kiadások a működési kiadások 27,44%-át teszik ki, a mérleg főösszegnek pedig 10,4%-át.
4. Az Ellátottak pénzbeli juttatásait (K4) nagymértékben meghatározza a kapott szociális normatíva összege. Ahogy az fentebb bemutatásra került az idei évben kevesebb szociális feladatok egyéb támogatásában részesülünk. A kapott támogatás felhasználható közvetlen települési támogatásokra, valamint szociális- és gyermekétkeztetés kiegészítésére, tanyagondnoki feladatok kiegészítésére, lakáshoz jutás támogatására, közfoglalkoztatás önerejére. Mindez nagymértékben függ attól, hogy év közben kapunk-e és ha igen, akkor milyen jogcímen kapunk rendkívüli települési támogatást. Ellátottak pénzbeli juttatásai soron 15 575 942 Ft-ot határoztunk meg, mely 15,9%-kal kevesebb, mint az előző év nyitó adata (18,5 MFt). A működési kiadásoknak a 9,38%-a, a mérleg főösszegnek pedig 0,49%-a kerül e soron elköltésre várhatóan.
5. Az Egyéb működési célú kiadások (K5) során az előző évhez képest jelentősen (30,11%kal) csökkent az előirányzat összege. Ezen a soron mutatjuk ki pl. a babautalványokat, a HTKT-nak fizetendő hozzájárulást, a Mindszenti Városgazda Nonprofit Kft. korábbi támogatását, illetve a központi költségvetésbe visszafizetendő elvont támogatásokat is. A Városgazda Kft.-nek 2022. évben már nem kell támogatást nyújtani, hiszen előző évben megtörtént a végelszámolás, az e soron kimutatott összeg csökkenésének azonban jelentős meghatározója e tény. Az Egyéb működési célú kiadások összege az előző évben 128,7 MFt volt, mely ebben az évben 14,3%-kal csökkent. Így e kiadás összege 110 245 094 Ft lesz várhatóan. Ezen összeg a működési kiadások 9,38%-a, a mérleg főösszegnek pedig 3,43%-a.
Működési célú finanszírozási kiadások
1. A működési célú finanszírozási műveletek (K9) összege 735 253 203 Ft, mely összeg a működési célú finanszírozási bevételek összegétől annyiban tér el, hogy a működési célú intézményfinanszírozás (668 040 284 Ft) és a folyószámla-hitel (50 000 000 Ft-os) összegén felül – mely korábban a bevételek között már bemutatásra került – tartalmazza a decemberi bérek megelőlegezését is, melynek összege 17 212 919 Ft.
A működési célú finanszírozási műveletek az előző évhez képest 12,6%-kal növekedett, a mérleg főösszegnek 22,9%-át teszi ki.
A működési bevételek és működési kiadások egyensúlyban vannak – az átcsoportosítást követően –, mindkettő összege 1 910 590 395 Ft, mely az előző időszak 1 727 768 885 Ft-os összegéhez képest 10,58%-kal, azaz ~183 MFt-tal növekedett. A folyó évi költségvetési főösszegnek 59,5%-át teszik ki a működési bevételek és kiadások.
Felhalmozási bevételek (18. és 3-7. melléklet)
1. A felhalmozási bevételeket tartalmazó tábla 1. sora a B11 rovathoz kapcsolódik, mely alapvetően nem felhalmozási célú bevétel, ezért a nyitó adatokban nem is tervezhetünk vele. Viszont év közben a szociális normatíva terhére lehetőség van felhalmozási jellegű kiadást is megállapítani, melyet a szociális rendeletünk Lakáskorszerűsítési támogatásként tartalmaz is, viszont forráshiány miatt ez ebben az évben nem fog megvalósulni.
Jelenleg a Működési célú támogatások (B1) összege 0 Ft, mely az összes felhalmozási bevétel %-ában nem értelmezhető.
1. A Felhalmozási célú támogatások áh-on belülről (B2) rovat kiadásaihoz kapcsolódóan megemlítendő, hogy bizonyos pályázatok esetében nem, vagy csak részben érkezett meg a támogatási összeg – hiszen egy részük utólagos szállítói finanszírozásúak –, illetve olyan pályázatot is tartalmaz (ivóvíz-minőség javító pályázat), amelyhez nem is fog pénzforgalom kapcsolódni, csak pénzforgalom nélküli tételként kell lekönyvelnünk a bevételek és kiadások között. Legjelentősebb tételt pont ez a pályázat képezi, de itt kerülnek kimutatásra az önkormányzat által biztosított önerő-hozzájárulások is (22,6 MFt), illetve a TOP Épületenergetikai pályázathoz kapcsolódó, Támogatói Okirattal elfogadott kiegészítő támogatást is ezen a soron várjuk (1,8 MFt).
A Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről rovaton összesen 141 578 654 Ft bevételt várunk, mely a felhalmozási bevételeknek 74,75%-a, a mérleg főösszegnek 4,41%-a. Az előző évi 1 047,8 MFt-hoz képest ez 86,49%-os csökkenést jelent. Ennek oka, hogy az előző évben várt Bölcsőde pályázat támogatási összege meg is érkezett, így idén egyelőre ilyen magas összegű támogatásról még nincs döntés, benyújtott, de még el nem bírált pályázataink vannak, illetve folyamatban van több pályázat benyújtása is.
1. Helyi adóból, saját bevételből –mely alapvetően működési bevétel – (B3, B4, B6) átcsoportosítani általános felhalmozási kiadásokra nem kell, sőt a mérlegegyezőség biztosítása érdekében a felhalmozási bevételeink fognak fedezetet biztosítani a működési kiadásokra. Az átadott várható bevétel összege 90 668 378 Ft, mely a felhalmozási bevételeknek 47,87%, de negatív előjellel, illetve a mérleg főösszegnek -2,82%-a. Az előző évben 98,1 MFt-ot kellett átcsoportosítani a felhalmozási bevételekből a működési bevételek közé, mely szerint az idei évben ennek csak 92,5%-ára van szükség.
2. A Visszaigényelhető ÁFÁ-s korábbi feladatok (komp, ipari park, konyhák, strand) 2022. évben tovább bővül a nem lakás célú helyiségek bérleteztetésének ÁFA hatálya alá való bejelentkezés miatt, illetve a közfoglalkoztatás egyes projektjei is ide tartoznak. 2022. évben elvárt összege 27 082 516 Ft, mely a felhalmozási bevételek 14,3%-át teszik ki, a mérleg főösszegnek pedig 0,84%-át. Az ügyletek időbeli eltolódása eredményezhet átmeneti többlet-visszaigénylést vagy befizetési kötelezettséget. A felhalmozási célú ÁFA visszatérítése az előző évi 16,1 MFt-hoz képest 68,7%-os növekedést jelent.
3. Felhalmozási bevétel (B5) a korábbi években értékesített lakások törlesztő részleteiből származó bevétel, illetve a folyó évben értékesíteni kívánt ingatlanok és tárgyi eszközök bevétele található ezen a soron., melynek várható bevétele 110 125 641 Ft. Ez az összes felhalmozási bevétel 58,14%-a, a mérleg főösszegnek 3,43%-a, az előző évhez képest – mely összeg 91,7 MFt volt – 20,15%-kal magasabb összeget jelent.
4. Felhalmozási célú átvett pénzesközök (B7) egyrészt a korábbi években nyújtott lakásvásárlási, lakásfelújítási kölcsönök törlesztő részleteiből származó bevételből áll, másrészt ide tartozik az államháztartáson kívüli (önerő) hozzájárulások összege (komp pályázattal kapcsolatban, illetve egészségház felújítási támogatások lakosoktól vagy vállalkozásoktól). Az összes tervezett átvett felhalmozási célú pénzeszköz összege 1 282 090 Ft, mely az összes felhalmozási bevétel 0,68%-át teszi ki, a mérleg főösszegnek pedig 0,04%-át. A folyó évi összeg az előző évi 2,4 MFt-hoz képest 53,11%-a. Ennek oka, hogy a korábban nyújtott kölcsönök törlesztőrészletei a folyamatos visszafizetésnek köszönhetően minden évben egyre csökkennek a megszűnéseknek köszönhetően.
Felhalmozási célú finanszírozási bevételek
1. 2021. évben igényelhető hitelkeret (a 201 évi 80 MFt-os kormányengedélyben megkért feladatok alapján) 15 865 769 Ft, melyből 12 700 000 Ft az Oncsa sori temető csonttalanítására, 3 165 769 Ft pedig a Köztársaság tér 12. sz. alatti társasház tetőszerkezetének felújítására használható fel. Ezen kívül Mindszent Város Képviselő-testülete döntött egy 100 752 765 Ft összegű fejlesztési célú hitel felvételéről, melynek igénylése folyamatban van.
A felhalmozási célú hitel összege 2022. évben 116 618 534 Ft, mely a finanszírozási bevételeknek 6,14%-a, a mérleg főösszegnek 3,63%-a. Az előző év 75,4 MFt adatához képest 54,7%-kal növekszik.
1. A 2022. évi költségvetési rendelet-tervezet jelentős hányadát a 2021. évi becsült felhalmozási maradvány teszi ki, melynek összege 970 543 410 Ft, ez a finanszírozási bevételnek 51,09%-a, a mérleg főösszegnek pedig 30,22%-a. Az előző évhez viszonyítva jelentősen nőtt az összege, közel 832 M Ft-tal, amely több mint 7-szerese a megelőző, 2021. évi becsült maradványnak (138,6 MFt). Ennek oka, a Bölcsőde kialakítása pályázat támogatási összegének egyösszegű teljesülése az elmúlt évben. Tényleges maradványról majd csak a 2021. évi zárszámadással elfogadott adatok alapján beszélhetünk. A kimutatás projektenként tartalmazza az áthúzódó beruházások maradványait, mely ez alapján kötelezettséggel terhelt maradványnak minősül, másra nem fordítható. A várható maradvány teljes bemutatása a 19. mellékletben látható.
2. Mint a felhalmozási kiadások kapcsán már említettük, az intézményeknek alapvetően nincsenek felhalmozási bevételeik, ezért a mégis jelentkező felhalmozási kiadásaikat felhalmozási intézményfinanszírozás formájában kell megoldani, ami vagy az önkormányzat felhalmozási bevételéből biztosított vagy működési bevétel felhalmozási célra történő átcsoportosításával. Mivel az ilyen jellegű tételek az intézménynél bevételként, az Önkormányzatnál kiadásként jelentkeznek, ezért konszolidáltan duplikálódik az összeg. 2022. évi előirányzat együttesen 24 109 543 Ft, mely az előző évi (18,2 MFt) előirányzat összegéhez képest 32,11%-os növekedést jelent. A finanszírozási bevételek 1,27%-át, a mérleg főösszegnek 0,75%-át alkotja.
Felhalmozási kiadások (18. és 13-17. melléklet)
1. Az összes Beruházás (K6) a 2021. évi 1 118,5 MFt-hoz képest 2022. évre 873 150 626 Ft-ra csökkent, mely összességében 21,94%-os visszaesést jelent, ami abból adódik, hogy a folyamatban lévő beruházások sorra teljesülnek vagy részben vagy egészben, de a volumene egészében csökken. A legnagyobb teljesülés az elmúlt évben az ivóvízminőség-javító pályázat megvalósulása volt. A beruházások a felhalmozási kiadásoknak 68,98%-a, a mérleg főösszegnek pedig 27,19%-a.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan a felhalmozási kiadások első jelentősebb kiadása a Helyi Építési Szabályzat elkészítésének költsége, melyre 4,4 MFt-ot irányoztunk elő. Ez már tartalmazza a teljes költséget. hiszen az évenkénti megvalósulás során ebben az évben ennyi fog megvalósulni, várhatóan a következő évben fejeződik be teljesen. Ezen kívül egy 1,25 M Ft-os tervezési díj került be a költségvetésbe, mely fedezetet nyújthat az előre nem látható pályázatok előkészítésére. Így az Immateriális javak beszerzésére (K61) összesen 6 100 000 Ft-ot költhetünk el. Ez az összes beruházás 0,7%-át teszi ki. A 2021. évi hasonló K61 rovat előirányzati adatokhoz (4,4 MFt) képest a 2022. évi K61 rovat előirányzat adata 38,19%-os növekedést mutat.
Az Ingatlanok beszerzése, létesítése (K62) rovaton ebben az évben az elnyert Mindszenti Bölcsőde kialakítása teszi ki a legnagyobb tételt, az összes beruházás 63,67%-a. A következő kisebb jelentőséggel bíró beruházás az ivóvízminőség-javító pályázat, mely 2019. évben elkezdődött, várhatóan ebben az évben fog befejeződni. Ez a tétel az összes beruházás 9,55%-át jelenti. Az Ingatlanok beszerzése, létesítése a 675 945 600 Ft-os nettó összegével az összes beruházás 77,41%-a. A 2021. évi nyitó Ingatlanbeszerzési adatokhoz (877,7 MFt-hoz) képest 22,98%-os visszaesést jelent.
Informatikai eszközök és szoftverek vásárlására 6 000 000 Ft-ot irányoztunk elő az önkormányzatnál és intézményeinél. Ez az összeg az Informatikai eszközök beszerzése, létesítése (K63) esetében az összes beruházás 0,69%-a. A szűkös, felelős gazdálkodást szem előtt tartva szükséges, hogy az előző évhez képest 12,15%-kal magasabb összeget irányozzunk elő erre a sorra, melynek oka, hogy a hivatal szerver számítógépének operációs rendszere az összeomlás szélén áll, szükséges ennek cseréje, ellenkező esetben az egész hivatali munka megáll a gépektől való kiszolgáltatottságunk miatt, illetve megszűnt a jelenlegi fénymásoló berendezéseink eszköztámogatottsága, így annak cseréjéről gondoskodni kell. Ez nem történt meg az előző évben, melyre akkor 5,3 MFt volt tervezve.
A Tárgyi eszközök beszerzése, létesítése (K64) rovat legjelentősebb kiadása az előző évekhez hasonlóan az EFOP-os (Gyermekeink a jövő) pályázat. Betervezésre került intézményenként egy-egy kisebb összeg, mely az év közben várhatóan fellépő eszközpótlásokat hivatott biztosítani. A Tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatra így összesen 17 267 691 Ft-ot irányoztunk elő, az előző évi 47,2 MFt-hoz képest, mely 63,39%-kal kisebb összegű az idei évi előirányzathoz képest. Az összes beruházás 1,98%-át teszi ki ez a rovatösszeg.
A Beruházások ÁFÁ-ja a 167 837 335 Ft-os összegével a beruházási kiadások jelentős tételét alkotják, 19,22%-át teszi ki, melynek oka, hogy a fordított áfa tétele nem jelenik meg kiadási oldalon, sem bevételi oldalon, így ez a duplikálódás nem emeli a költségvetés főösszege, viszont emiatt nem is 27%-nak látszódik az ÁFA összege. Az ÁFA 3,9%-a visszaigényelhető, mely az ipari parkhoz, komphoz, konyhákhoz, közfoglalkoztatási programokhoz, strandhoz kapcsolódó eszközök beszerzésének ÁFÁ-ja. Ebből adódik, hogy az ÁFA összegének, ami 167 837 335 Ft, 96,1%-a, azaz kb. 161,3 MFt, saját költségvetésből vagy támogatásból finanszírozott. Az előző évi 183,9 MFt-os ÁFA összeghez képest 8,75%-os csökkenés realizálódhat.
1. Az összes Felújítás (K7) 289 459 076 Ft-os összege az előző év 122,1 MFt-os összegéhez képest 2,37-szer jelent nagyobb vagyongyarapodást. A teljes felújítási kiadás a felhalmozási kiadások 22,87%-a, a mérleg főösszegnek pedig 9,01%-a.
A Felújításokon belül az Ingatlanok felújítása (K71) rovaton található legnagyobb tétel a Közlekedésfejlesztési támogatás (útfelújítás), illetve a TOP-os Strandi pályázat. Az Önkormányzati vízhálózat rendszerfelújítása jelentős összeggel szerepel 2022. évben is, továbbá a központi költségvetési törvény útfelújítási pályázata is nagyobb összeggel szerepel a költségvetési rendelettervezetben. Az önkormányzati lakások felújítására az elkülönített számlán lévő összeg került betervezésre teljes összegben, illetve további jelentős tétel a szintén költségvetési törvény alapján elnyert Móricz tagintézményben található főzőkonyha közel 10 MFt-os felújítási költsége. A közművelődési intézményünkben elektromos felújítási munkát tervezünk, melyre a Keller Lajos Művelődési Központ és Könyvtár pályázaton támogatást is nyert. Összességében 218 287 524 Ft-ba fognak kerülni az Ingatlanok Felújítása, mely az összes felújítási költségnek 75,41%-a. 2021. évi hasonló időszaki adatokkal (96,1 MFt-tal) összevetve jelentős növekedés tapasztalható, 2,27-szeresére növekedett.
Az Egyéb tárgyi eszköz felújítása (K73) rovaton 2021. évben nem terveztünk kiadást. 2022. évben a komphoz kapcsolódóan történik majd várhatóan kiadás. Az előző évi adatokhoz való összehasonlításnak így nincs értelme, de az összes felújításnak 3,33%-át teszi ki a 9 633 007 Ft-os összege.
A felújításokhoz kapcsolódó ÁFA szintén jelentős, 61 538 545 Ft, mely az összes felújítási kiadások 21,26%-a, az előző időszak összegéhez (26 MFt-hoz) képest 2,37-szeresére nőtt. A felújításokhoz kapcsolódó ÁFA 33,38%-a visszaigényelhető, mely a Strandon történő felújításoknak és a konyha-felújításnak köszönhető, 66,62%-a pedig saját költségvetésből vagy támogatási összegből finanszírozott.
1. Fejlesztési tartalék és Fejlesztési céltartalék (K513) soron összesen 103 252 765 Ft-ot terveztünk, melyből 2,5 MFt általános felhalmozási tartalékként szolgál, a fennmaradó 100,8 MFt pedig az újonnan felvenni kívánt hitelösszeg nem várt pályázati kifizetésekkel, felhalmozási kiadásokkal kapcsolatos fedezetül szolgál. A 2021. évi 22,5 MFt-hoz képest ez több mint 4,5-szerese. A felhalmozási kiadások 7,96%-át teszik ki, illetve a mérleg főösszeghez képest 3,14%-ot képvisel.
Felhalmozási célú finanszírozási kiadások
1. A felhalmozási finanszírozási kiadások előző évi összege 28,9 MFt volt, ezzel szemben a 2022. évi költségvetési tervezetben beállított 34 809 543 Ft 20,24%-os növekedést vár el.
A felhalmozási finanszírozási kiadások összességében 2 tételből áll, az egyik az intézményeknek nyújtott felhalmozási intézményfinanszírozás, hiszen alapvetően nincsenek felhalmozási bevételeik, ezért a mégis jelentkező felhalmozási kiadásaikat felhalmozási intézményfinanszírozás formájában kell biztosítani számukra. Ez vagy az önkormányzat felhalmozási bevételéből biztosított vagy saját bevétel felhalmozási célra történő átcsoportosításával. A finanszírozási kiadások ezen része a mérlegben Felhalmozási támogatás 24 109 543 Ft, előirányzat-növelő hatással rendelkezik, hiszen egyszer jelentkezik az önkormányzat tábláiban, mint kiadás, és az intézmények tábláiban, mint bevétel. Az előző évi 18,2 MFt-hoz képest 32,11%-os növekedést jelent, a finanszírozási kiadások 3,13 %-át teszi ki, a mérleg főösszegnek pedig 0,75%-át.
Szintén a finanszírozási kiadásokat érinti a hosszú lejáratú, 2016. évben megkapott kormányengedély alapján 2017. évben kötött 80 000 000 Ft összegű hosszú lejáratú (10 éves futamidejű) kölcsön adott évre vonatkozó törlesztőrészlete. A Takarékbank Zrt. jogelődjétől igényelt hitelkeret terhére eddig összesen 64 134 231 Ft-ot igényeltünk meg, így 2022. évben a fennmaradó lehívható kölcsönösszeg 15 865 769 Ft. A 10 éves futamidő első két évében Fejlesztési Alapot kellett képezni, mely zárolva van a számlán, törlesztési kötelezettségünk 2019. évben keletkezett először 5 000 000 Ft összegben. 2020-2021 évben törlesztés két részletben történt, mindkét évben 10 700 000 Ft összegben, 2022. évben is ennyi törlesztő összegünk fog keletkezni, így az előző évi adathoz képest változás nem történik. A finanszírozási kiadások 1,39%-át alkotja, a mérleg főösszegnek pedig 0,33%-át.
A felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások egyensúlyban vannak, mindkettő összege 1 300 672 010 Ft, mely az előző évi hasonló adatával (1 292,1 MFt) összehasonlítva nem mondható jelentősnek, hiszen 100,67%-os növekedés várható, ami számszerűen mindössze 8,6 MFt-os növekedést jelent. A folyó évi költségvetési főösszegnek 23,98%-át teszik ki a felhalmozási bevételek és kiadások összege.
A 2022. évi költségvetési főösszeg tehát 3 211 262 405 Ft. Ennek 34,94%-át adják a működési bevételek, illetve 36,6%-át a működési kiadások. A felhalmozási bevételek és kiadások megoszlása a költségvetési főösszeghez képest 5,9% és 39,42%. Ebből látható, hogy közvetlenül sem a működési bevételek, sem a felhalmozási bevételek nem tudják finanszírozni a működési kiadásokat, illetve a felhalmozási kiadásokat, azok finanszírozásához elengedhetetlen a finanszírozási bevételek és kiadások. Ezek fordított aránya (59,16% finanszírozási bevétel és 23,98% finanszírozási kiadás) ad fedezetet a működési és felhalmozási kiadásokra.
Az Áht. 29/A §-a szerint a helyi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg:
1. a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerint saját bevételeinek és
2. a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
A fentieknek megfelelően, a határozati javaslatban foglaltak szerint terjesztem elő a saját bevételek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettségeknek a költségvetési évet követő három évre várható összegének bemutatását (Tájékoztató tábla a többéves kihatással járó döntésekhez).
Az Áht. 24. § (4) bekezdés d) pontjára tekintettel tájékoztatom, hogy a 2021. évi költségvetési rendeletünkhöz kapcsolódó, 41/2021. (III. 2.) Pm. határozattal tavaly elfogadott tervszámoktól történő eltérés indokai az alábbiak:
1. A Helyi adóból származó bevétel tekintetében eltérés a 2021. évi tervadatokhoz képest, hogy 2021. évben 195 538 417 Ft helyi adóbevételt vártunk el, ez 2022. évben már csak 147 280 575 Ft, ami 48 257 842 Ft-tal, azaz 24,68-kal kisebb összegű adóbevételt jelent. Az eltérés oka, hogy a veszélyhelyzet miatt a Kormány az iparűzési adó mértékét 1%-ban határozta meg, a különbséget pedig támogatás formájában biztosítja, így azt nem a közhatalmi bevételek (B3) között kell tervezni, hanem a támogatások (B115) között.
2. Díjak, pótlékok, bírságok esetében az előző évhez képest 4 118 049 Ft-os csökkenést várunk, így annak összege a 2021. évi 33 418 251 Ft helyett 29 300 202 Ft lehet. Ez 12,32%-os bevételkiesést eredményezhet. Ennek oka, hogy ez a várható bevételi forrás nagy mértékben függ az adózók, lakosok jogkövető magatartásától, hogy mennyire nyújtják be bevallásaikat határidőben, mennyire fizetik meg adóikat határidőben, illetve ide tartozik a talajterhelési díjból származó bevétel is, ez esetben a díjfizetési morál is nagymértékben befolyásolja e sor összegét. Az adócsoport által biztosított Zárási összesítő alapján változó tendenciát mutat az elmúlt években.
3. Az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételünk, úgymint immateriális javak, ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételünk nagymértékben növekedett már 2021. évben is, az előző évben 91 653 091 Ft-ot vártunk e sorról. 2022. évben a tendencia tovább növekszik, ami abból adódik, hogy ebben az évben is értékesíteni kívánunk több ingatlant és gépjárművet is, azokat is, amelyeket az előző évben nem sikerült. E soron 110 125 641 Ft-nyi bevételt irányoztunk elő, mely 18 472 550 Ft-tal több mint az előző évi elvárt bevétel, ez 20,15%-os növekedést gerjeszt.
4. Várható Saját bevételünk fentiek miatt a 2021. évi 320 871 447 Ft-ról 286 968 106 Ft-ra csökkent, mely 10,57%-os, azaz 33 903 341 Ft összegű várható saját bevételkiesést jelent. Az ebből számított adósságot keletkeztető ügyletek tárgyévi fizetési kötelezettségének felső határa, saját bevétel 50%-a 143 484 053 Ft.
5. Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettségünk 2022. évben a 2017. évben megkötött fejlesztési célú, 80 000 000 Ft keretösszegű hitel folyó évi törlesztő részletéből tevődik össze, melynek összege 10 700 000 Ft, másrészt a hozzá kapcsolódó várható kamatból, melynek összege 1 511 000 Ft. Így az összes fizetési kötelezettség 12 211 000 Ft lesz várhatóan, mely az adósságot keletkeztető ügyletek tárgyévi fizetési kötelezettségének felső határához képest „csak” 8,51%-a. Az így fennmaradó felső határt figyelembe vevő nem terhelt rész 131 273 053 Ft. A következő éveket is vizsgálva az újonnan felvenni kívánt 100,8 MFt-os hitel konstrukciója várhatóan úgy lesz kialakítva, hogy az első két év türelmi időszaka (2022-2023. évek) után 2024. évben kezdődnek meg a törlesztések. Bár úgy tűnik, hogy azokban az években duplán kell fizetnünk a hitelösszeget, de mivel a 80 MFt-os hitelhez kapcsolódott egy Fejlesztési Alapban elhelyezendő 20 MFt-os biztosíték, így a törlesztőrészlet abból rendelkezésre áll 2 évig. Mivel a régi hitel 2026-ban fog lejárni, így duplán 1 évet kell majd fizetni, de valószínűleg az is átütemezhető lesz.