Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01Maroslele Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
az egyes szociális ellátásokról
Maroslele Község Önkormányzati Képviselő-testületének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a) pontjában meghatározott, szociális ellátás biztosítása feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében az önkormányzat szociális intézményeinek szociális munkás, családgondozó szakemberei is részt vehetnek.
b) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény hatására bekövetkező kár különösen árvíz, belvíz, tűzvész, szélvihar, felhőszakadás.
(2) A rendeletben használt fogalmakat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésében foglalt értelmező rendelkezések határozzák meg.
(3) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásában élők jövedelme kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapra vonatkozólag.
(4) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásában élők jövedelme önálló tevékenységből – kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet – vagy társas vállalkozásból származik, annak összegét adóbevallással vagy a NAV igazolásával kell bizonyítani.
A települési támogatások rendszere
2. § (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli települési támogatások:
a) rendkívüli segély: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociálisan rászorult személyek részére,
b) méltányosságból biztosított közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) Szociális rászorultságtól függő természetbeni települési támogatás: helyi lakásfenntartási támogatás: a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Rendkívüli segély
3. § (1) A rendkívüli segélyezéssel kapcsolatos hatáskört a Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága gyakorolja átruházott hatáskörben. Az azonnali rendkívüli segélyezéssel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben.
(2) Rendkívüli segélyre jogosult:
a) az az egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, illetve
b) az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és
c) lakókörnyezetének rendezettsége a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő.
(3) A rendkívüli segély legkisebb összege: 1.000.- Ft, a legnagyobb összege: 20.000.- Ft. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli segély legkisebb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a.
(4) Krízis helyzetben lévők részére azonnali rendkívüli segély is megállapítható – Polgármesteri hatáskörben -, amelynek az összege a 30.000.- Ft-ot nem haladhatja meg.
(5) Krízis helyzet: a kérelmezőnek és a vele közös háztartásban élőknek nincs anyagi fedezete élelmiszerre, gyógyszerre, gyógykezelésre, családjában haláleset következett be, hirtelen vagy tartósan fennálló betegség miatt megnőtt a család kiadása és a kérelem benyújtásának időpontjában létfenntartása közvetlen veszélybe kerül vagy más hasonló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.
(6) A krízis helyzetre való tekintettel igényelt rendkívüli segély annak adható, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át.
(7) A rendkívüli segély kizárólag eseti jelleggel állapítható meg.
(8) A rendkívüli segély kifizetése a Polgármesteri Hivatal pénztárából történik.
Méltányosságból biztosított közgyógyellátás
4. § (1) Méltányos közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy,
a) akinek az alanyi jogú vagy normatív alapú közgyógyellátás iránti kérelmét a járási hivatal jogerősen elutasította, és
b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri vagy meghaladja és
c) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 225 %-át nem haladja meg, és
d) lakókörnyezetének rendezettsége a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő.
(2) A gyógyszerkeret havi összege megegyezik a Sztv. 50/A. § (8) bekezdésében meghatározott egyéni gyógyszerkeret összegével. A gyógyszerkeretbe az OEP által finanszírozott gyógyszerek vonhatóak be.
(3) A közgyógyellátás havi összege az egyéni gyógyszer keret 1 hónapra leigazolt összegének 30 %-a, de legfeljebb 3.000 forint. A közgyógyellátás havi összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A közgyógyellátás legfeljebb 1 éves időtartamra állapítható meg.
(4) A méltányosságból biztosított közgyógyellátásokkal kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja átruházott hatáskörben.
(5) A közgyógyellátás kifizetése a Polgármesteri Hivatal pénztárából történik.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Helyi lakásfenntartási támogatás
5. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a jegyző gyakorolja átruházott hatáskörben.
(2) A jegyző a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg. A helyi lakásfenntartási támogatást kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában – a szolgáltatónak történő átutalással, előre fizetős mérőóra feltöltésével –, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) egyedülálló esetén annak 250 %-át,
b) több tagú háztartás esetén annak 150 %-át, és
c) lakókörnyezetének rendezettsége a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő, és
d) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma 0,7,
f) ha a háztartásban gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege
a) egyedülálló esetében 2.500 forint,
b) egyéb esetben 1.500 forint és a fogyasztási egységek összegének szorzata, de legfeljebb 5.000 forint. A helyi lakásfenntartási támogatást 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
c) A helyi lakásfenntartási támogatást legfeljebb 1 éves időtartamra lehet megállapítani.
Köztemetés
6. § (1) Az az eltemettetésre köteles személy mentesíthető a megtérítési kötelezettség alól, aki jövedelemmel nem rendelkezik és a temetési költség megtérítése létfenntartását súlyosan veszélyezteti.
(2) Az az eltemettetésre köteles személy is mentesíthető a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben, aki a megtérítési kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül az (1) bekezdésben foglalt helyzetbe került.
(3) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítés kérelemre történik, melyet a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.
(4) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja átruházott hatáskörben.
Települési támogatás keretében rendkívüli segélyre, helyi lakásfenntartási támogatásra, méltányosságból biztosított közgyógyellátásra való jogosultság egyéb feltételei
7. § (1) Az a személy, aki települési támogatás keretében rendkívüli segélyre, helyi lakásfenntartási támogatásra, méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult, köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.
(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak kertje, a kerítéssel kívül határos közterület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása kötelező.
(3) Az életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban a mindennapi életnek megfelelően rendnek kell lennie, tisztán kell tartania.
(4) A kertben lévő és a ház előtti közterületen lévő füvet rendszeresen nyírni, valamint az árkot tisztán tartani köteles. Az ingatlan kertjében, valamint az ingatlana előtti területen nem halmozhat fel hulladékot, szemetet.
(5) A kerítéssel kívül határos járdát tisztán kell tartania, azt folyamatosan közlekedésre alkalmas állapotban kell tartani – különösen: ágmetszés, sövénynyírás, hómentesítés.
(6) Biztosítania kell maga és vele együtt élők részére az ingatlan rendeltetésszerű használatát (a lakásban ne legyenek állatok, a szobát ne fatárolásra használják stb.).
(7) Az ingatlan állagának megőrzése és higiénikus állapotának fenntartása végett a falak tisztán tartása kötelező (tisztasági meszelés).
8. § Az a személy, aki települési támogatás keretében helyi lakásfenntartási támogatásra, méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult, a 7. §-ban foglalt kötelezettségen túl együttműködni köteles a Maroslelei Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) családsegítő szolgálatával. A jogosult az együttműködés keretében köteles a környezettanulmány elkészítését elősegíteni.
Szociális szolgáltatások
9. § (1) Maroslele község Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítô szolgáltatás,
d) idősek nappali ellátása.
(2) Maroslele Község Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Maroslelei Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) útján biztosítja.
10. § (1) A személyes gondoskodás ellátása iránti kérelmet az intézményvezetőnél lehet benyújtani.
(2) Amennyiben az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmet a Képviselő-testület Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottságához lehet terjeszteni.
(3) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele külön eljárás nélkül történik, minden más ellátás igénybe vétele külön eljárás lefolytatásával lehetséges.
11. § (1) Az ellátás megszűnésének esetei a Szt-ben meghatározottakon túl:
a) rászorultsági körülmény megváltozása,
b) településről történő elköltözés,
c) a házirendben meghatározott szabályok súlyos megszegése,
d) a gondozott a térítési díjat felszólítás ellenére – nem fizeti meg,
e) ha a gondozott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hét) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
f) ha az ellátás megállapítása határozott időre szólt és az eltelt.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért térítési díjat kell fizetni.
(3) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat a Képviselő- testület mind év december 31-ig felülvizsgálja, kivéve a szociális étkeztetés intézményi térítési díjait, melyek felülvizsgálati határideje minden év március 31.
(5) Az intézményvezető az új intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat minden év január 1. napjától kezdődően alkalmazza, kivéve a szociális étkeztetést, mely ellátás esetében az új térítési díj alkalmazásának kezdő időpontja április 1.
(6) Az étkeztetésért a jogosult személyi térítési díjat fizet, mely az intézményi térítési díj és igénybe vett étkezések számának szorzata, figyelembe véve a Szt. 116. § (3) bekezdésében foglaltakat.
(7) Az ellátást igénybe vevő, valamint a térítési díj fizetésére kötelezett más személy, ha a személyi térítési díj összegét, annak megállapításának módját vagy annak összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a fizetési kötelezettségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásbeli kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. Ez esetben a fizetendő térítési díjat határozattal a fenntartó állapítja meg.
Étkeztetés
12. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk miatt: rászoruló az a személy, aki a kérelem benyújtásának évében 65. életévét betölti,
b) egészségi állapotuk miatt: rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról gondoskodni nem képes,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt: rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
d) szenvedélybetegségük miatt: rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel és önmaga ellátására nem képes házi vagy szakorvosi igazolás alapján,
e) hajléktalanságuk miatt: rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett és tényleges lakóhellyel nem rendelkezik.
(2) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott
a) az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít,
b) a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.
(3) Az étkeztetés történhet:
a) a jogosult általi elvitellel,
b) gondozók által történő házhoz szállítással,
c) helyben fogyasztással.
(4) A szociális étkeztetés főszabály szerint a jogosult általi elvitellel történik.
(5) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti szociális étkezetetés kérelem alapján történik, melyet az intézményvezető bírál el.
(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra vonatkozó kérelemben szerepelnie kell a házi orvos arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a kérelmező a szociális éteztetést csak a házhoz történő szállítással tudja igénybe venni.
(7) A szociális rászorultságot és a házhozszállítás jogosultsági feltételeit évente felül kell vizsgálni, melynek határideje a jogosultság kezdő napjától számított 1 év.
(8) Az a gondozott, aki a (3) bekezdés b) pontja alapján veszi igénybe az étkeztetést, 50,-Ft/ellátási nap/háztartás kiszállítási díjat köteles fizetni. Az étkeztetés intézményi térítési díjait az 1. melléklet tartalmazza.
Házi segítségnyújtás
13. § (1) Házi segítségnyújtás kizárólag az Sztv.-ben meghatározott feltételekkel nyújtható.
(2) A házi segítség nyújtást a gondozó az intézményvezető engedélyével megtagadhatja, ismételt esetben az intézményvezető megszüntetheti, ha segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót szándékosan akadályozza (lakásba nem engedi be, a gondozó testi épségét, biztonságát veszélyezteti).
Családsegítés
14. § (1) Az Önkormányzat az ellátást az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálata útján biztosítja.
(2) A családsegítés az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
Nappali ellátás (Idősek klubja)
15. § (1) A nappali ellátás az Sztv.-ben meghatározott feltételekkel Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény biztosítja.
(2) A napközbeni tartózkodásra az intézményben lévő klubhelyiség ad lehetőséget. A klub fogja össze az idősek közösségét, társas, kulturált együttlétet, kulturális, szabadidős foglalkozásokat biztosít. Lehetőséget nyújt a szociális étkeztetésben részesülők részére az étel helybeni fogyasztására.
(3) Egészségügyi szolgáltatásként a háziorvosi ellenőrzést teszi lehetővé, egészség megőrzési programokkal, egészségi szint mérésekkel (vérnyomás, vércukor) segíti a rászorulókat és az időseket.
Szociálpolitikai kerekasztal
16. § (1) A Szociálpolitikai kerekasztal tagjai az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény vezetője, a község házi orvosa, a Mozgáskorlátozott Egyesület helyi szervezetének képviselője, a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója, az oktatási – nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelősei a Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottságának elnöke és a szociális ügyintéző.
(2) A Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze. Az alakuló ülést jelen rendelet hatályba lépését követő három hónapon belül kell összehívni. Az alakuló ülés dönt a Kerekasztal ügyrendjéről, amelyről a megjelentek egyszerű szótöbbséggel határoznak.
(3) A polgármester gondoskodik a Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról.
(4) A Kerekasztal ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel, határozati formában döntenek. A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele jelen van.
(5) A Kerekasztal tanácskozásairól jegyzőkönyv készül, amely alapján a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell az elhangzottakról, illetve a hozott határozatokról.
(6) A Kerekasztal ülései nyilvánosak.
Eljárási rendelkezések
17. § (1) A pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások igénylése esetén az eljárás kérelem alapján indul. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni. Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell azon adatok igazolására szolgáló okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlenek:
a) ) rendkívüli segély: jövedelemigazolások vagy erre irányuló nyilatkozatok,
b) méltányosságból biztosított közgyógyellátás: jövedelemigazolások, gyógyszerköltség igazolása,
c) helyi lakásfenntartási támogatás: jövedelemigazolások, vagyonnyilatkozatok.
A kérelem előterjeszthető szóban és írásban, a hivatal szociális ügyeit intéző irodájában.
(2) Rendkívüli segély iránti eljárás indulhat:
a) az arra rászoruló személy kérelmére,
b) hivatalból,
c) olyan személy indítványára, akinek tudomása van a rendkívüli segélyre rászoruló személyről,
d) egészségügyi vagy oktatási intézmény kezdeményezésére.
Jövedelemigazolást, nyilatkozatot e bekezdés b),- c), és d) pontjaiban foglalt esetekben is rendelkezésre kell bocsátani a segélyezésre javasolt személynek.
(3) A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata minden kérelem esetében jogosultsági feltétel, tehát azt vizsgálni kell. Egyéb körülmények esetében a környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással. Nem szükséges környezettanulmány készítése, ha már egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek, illetve ha két éven belül már készült környezettanulmány, kivéve, ha a kérelmező körülményeiben időközben lényeges változás következett be. A lakókörnyezet rendezettségét rendkívüli segély esetében a megállapítás előtt, helyi lakásfenntartási támogatás és méltányosságból megállapított közgyógyellátás esetében a folyósítás teljes tartama alatt vizsgálandó.
(4) Méltányosságból biztosított közgyógyellátás esetében a kérelmező köteles a havi gyógyszerszükségletét a háziorvossal, majd ezen gyógyszerek árát a gyógyszerésszel leigazoltatni.
(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadók.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás
18. § E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága engedélyezhet:
a) részletfizetést,
b) csökkentést, illetve
c) elengedést,
ha a kötelezett egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.
Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
20. § Hatályát veszti Maroslele község Önkormányzati Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 11/2011.(VI. 1.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Szociális Étkeztetés
1.1. Intézményi térítési díj 580.-Ft/nap (Az ÁFA-t tartalmazza.)
1.2. Kiszállítás díja 50.-Ft/nap (Mentes az ÁFA alól.)
2. Házi segítségnyújtás
3. Idősek nappali ellátása Térítésmentes
4. Gyermekjóléti szolgálat Térítésmentes
5. Családsegítő szolgálat Térítésmentes