Módosítva: 34/2009. (XII.12.) KT., 38/2009. (XII.31.) KT., 16/2010. (VII.19.) KT., 20/2010. (VIII. 27) KT., 1/2011. (II.04.) KT., 19/2011. (VI.02.), 5/2012. (IV.14.), 34/2013. (XII.31.), 13/2014 (VII.15.), 6/2015 (II.03.), 12/2015 (III.12.), 34/2015. (XII. 31.), 7/2017. (III. 25.); 29/2017. (XII. 14.), 22/2018. (XII. 31.) 13/2019. (V.31.) önkormányzati rendeletekkel. 
 
Szentes Város Képviselő-testülete A Helyi Önkormányzatokról szóló – többször módosított - 1990. Évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 6. § (3) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével megalkotja Szentes Város Szabályozási Tervét (továbbiakban SzentesSZT), és a Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: SzentesÉSZ), valamint elrendeli ezek együttes alkalmazását. 
 
TARTALOMJEGYÉK: 
I.  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK    2 
II.  ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK    8 
III.  A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI    11 
IV.  A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI    29 
V. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK    39 
VI. KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI    43 
VII.  KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME    47 
VIII. TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI    52 
IX. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK    53 

 
MELLÉKLETEK:  
1.    sz. melléklet     A rendeletbe beemelt részterületi szabályozási tervek 
2.    sz. melléklet     Belterületi közutak hálózati szerepük szerinti besorolása 
 
6.    sz. melléklet     Helyileg védett közparkok 
7.    sz. melléklet     Helyileg védett szoliter fák 
8.    sz. melléklet     Régészeti lelőhelyek 
9.    sz. melléklet     Helyi zajterhelési határértékek 
 
FÜGGELÉKEK:  
1.    sz. függelék     Fogalommagyarázat 
2.    sz. függelék     Vonatkozó jogszabályok       
3.    sz. függelék     Közművekkel kapcsolatos előírások 
4.    sz. függelék     Régészeti leletekkel kapcsolatos eljárások 
5.    sz. függelék     Belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonandó területekről 
6.    sz. függelék     Honvédségi területekre vonatkozó sajátos előírások 
7.    sz. függelék     Vízgazdálkodási területekre vonatkozó, más jogszabályokban rögzített előírások       
8.    sz. függelék     Más jogszabályokban rögzített vonatkozó környezetvédelmi előírások 
9.    sz. függelék     Védőtávolságok, védőterületek 
10.    sz. függelék     Műemlékek és műemléki környezetbe tartozó ingatlanok listája 
11.    sz. függelék     Helyileg védett épített értékek 
12.    sz. függelék     Karakteres utcaképpel érintett ingatlanok 
 
I.    ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 
1. §  
A rendelet területi hatálya 
 
A jelen – a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban SzentesÉSZ) szóló rendelet területi hatálya Szentes Város közigazgatási területére terjed ki. 
 
2. § 
A rendelet alkalmazása 
 
(1)    Az 1.§-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra építésügyi hatósági engedélyt adni csak az 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.), az ezt módosító 1999. évi CXV. törvénynek, a 253/1997. (XII.20.) Korm. sz. rendeletnek az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek, hatósági és szakhatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően lehet. 
(2)    A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával lehet. 
(3)    A jelen rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási és övezeti tervvel együtt kell alkalmazni. A rendelethez tartozó rajzi munkarészek, melyek jelen rendelet szerves részét képezik: 
a)    Szabályozási és övezeti terv M= 1:2 000 a beépítésre szánt területekről 
b)    Szabályozási terv M= 1:10 000 léptékben a külterületekről c)   
d)      
e)      
(4)       
(5)       
(6)      
(7)    7 A következő számú tervlapok –M jelzést kapnak: 
a)    39-I.3.-M, 39-II.3.-M, 39-II.4.-M, 39-III.3.-M, 39-III.4.-M 
b)    57-III.3-M; 57-III.4-M 
c)    62-IV.4.-M; 
d)    63-I.1-M; 63-I.2-M; 63-I.3-M; 63-I.4-M; 63-II.2-M; 63-II.3-M; 63-II.4-M; 63-III.1-M; 63-
III.    2-M; 63-III.3-M; 63-III.4-M; 63-IV.3-M; 63-IV.4-M; 
e)    64-I.1.-M; 64-I.2-M; 64-II.2.-M; 64-II.3.-M;  
f)    70_IV.1-M; 70_IV.2-M; 
g)    71-I.1.-M; 71-II.1.-M; 71-II.2.-M; 71-II.3.-M; 71-II.4.-M; 71-III.1.-M; 71-III.2.-M; 71-
III.    3.-M; 71-III.4.-M; 71-IV.1.-M; 71-IV.2.-M, 71-IV.3.-M; 71-IV.4.-M 
h)    72-I.1.-M; 72-I.2.-M; 72-I.3.-M; 72-I.4.-M;  
i)    79-I.1.-M; 79-I.2.-M; 79-II.2.-M; 79-II.3.-M; 79-III.1.-M; 79-IV.1.-M; 79-IV.2.-M; 79-
IV.3.-M; 
j)    80-I.1.-M; 80-I.3.-M 
k)    49-M  
l)    54-M 
m)    57-M 
n)    63-M 
o)    75-M 
p)    76-M 
q)    77-M 
r)    Magyartés-M 
 
 
82/A. § 
A rendelet A rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázatuk: 
 
a)    Fásított zöldfelület: Jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, háromszintes növényállománnyal, lombos fával, cserjével és gyeppel borított zöldterület, ahol 150 m2-ként legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepítendő és tartandó fenn. 
b)    Intenzíven fásított védőzóna és intenzíven fásított védőzöldsáv: Jellemzően vonalas kiterjedésű fásított zöldterület, ahol az állományon belüli egyes fák egymástól mért tőtávolsága nem nagyobb 8 méternél. A védőzóna és védőzöldsáv külső környezethez csatlakozó szélein méterenként legalább 1 db közepes növekedésű, a területen őshonosnak tekintett fajtájú lombhullató, vagy örökzöld cserje kötelezően telepítendő és tartandó fenn. 
c)    Keretes beépítési mód: A telek, ill. a telektömb olyan beépítése, amelynél az épületek a tömb szegélyén egymáshoz csatlakozóan helyezkednek el, és így a tömb belsejében közös légterű területet zárnak körül. A keretes beépítési módnál elmaradnak az udvari szárnyépületek és megjelennek az épülettel összefüggő középszárnyak. 
d)    Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa 
e)    Szintterületi mutató számítása:  a szintterületi mutatót a bruttó szintterület értékének összege és a telek területének hányadosaként kell meghatározni,             
                                                          
7    5/2012. (IV. 14) rendelettel kiegészítve, 2012. április 29-én lépett hatályba, 34/2013. (XII.31.) önkormányzati rendeletekkel kiegészítve, 2014. január 20-án lépett hatályba, 10/2015. (III.12.) önkormányzati rendeletekkel kiegészítve, 2015. március 27-én lépett hatályba, 34/2015. (XII. 31.) rendelettel kiegészítve, 2015. január 3-án lépett hatályba, 7/2017. (III.25.); 2017. március 25-én lépett hatályba, 29/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelettel kegészítve, 2017. december 15-én lépett hatályba. 
8    22/2018. (XII.31.) önkormányzati rendelettel kiegészítve, 2019. január 5-én lépett hatályba. 
az épület bruttó szintterülete az építményszintek bruttó alapterületeinek összege, amelybe nem kell beszámítani: 
•    üres padlásteret, 
•    az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,         
•    az első pinceszintnek minősülő építményszint területen lévő, a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeket,           
•    a személygépjármű-tároló területét az OTÉK illetőleg a helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,      
a bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket. 
f) Víziállás: A vízi közlekedésről szóló jogszabály alapján kikötőnek, illetve úszóműnek minősülő létesítmény kivételével - az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vizek medrében, vagy a közcélú vízilétesítmények vízterületén elhelyezett - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály szerint épületnek nem minősülő, - a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített építmény, padozat - beleértve a bejárót is -, amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé. 
 
 
3. §  
Szabályozási elemek 
 
(1)    A szabályozási tervlapon kötelező, irányadó és más jogszabályokon alapuló szabályozási elemek szerepelnek: 
Kötelező szabályozási elemek: 
    tervezett belterületi határvonal 
    beépítésre szánt, beépítésre nem szánt területek határvonala 
    tervezett szabályozási vonal, 
    építési vonal, 
    építési hely és annak határvonala, 
    építési övezet határa, 
    építési övezetre vonatkozó kódok  
    védőtávolságok, 
    beültetési kötelezettségű területek határa, 
    régészeti érdekű terület 
    helyi értékvédelmi terület határa, 
    helyi védelem alatt álló épületek, 
    helyileg védett környezet határa, 
    helyileg védett utcakép, 
    helyi jelentőségű természeti terület határa, 
    helyileg védett fa, 
    kötelező fásítás, 
    madárvédelmi terület, 
    beültetési kötelezettségű terület, 
    elővásárlási joggal terhelt terület, 
    telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület, 
    szabályozási szélesség, 
    tervezett híd, 
    gyalogút, 
    kerékpárút 
 
Irányadó szabályozási elemek: 
    irányadó tervezett telekhatárok, 
 
Más jogszabályon alapuló elemek: 
    műemlék épület, szobor 
    műemlék telke 
    műemléki környezet 
    régészeti lelőhely,  
    országos jelentőségű védett természeti terület - kunhalom 
 
Tájékoztató elemek: 
-    tömbhatár, 
-    geodéziailag nem bemért meglevő épület, 
-    megszüntető jel 
-    elbontott épület jele 
-    főút, gyűjtőút tengelyvonala 
-    szennyvíz főnyomócső, 
-    vízvezeték, 
-    gázvezeték (nagynyomás, nagyközépnyomás, középnyomás), 
-    légvezeték 120 kV, 20 kV, 
-    meglévő termálvezeték 
-    szennyvízátemelő 
-    vízmű, kút 
-    víztározó 
-    villamos transzformátor állomás 
-    villamos alállomás 
-    gázfogadó állomás 
 
(2)    A kötelező érvényű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. A tervezett szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. 
 
(3)    A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a telekalakítási terv, illetve a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni. 
 
(4)    Az irányadó szabályozási elemek pontosítására a telekalakítási tervben kerül sor.  
 
 
4. §  
A tervezési terület területfelhasználási egységeinek tagozódása 
(1)    Az 1.§. szerinti terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 
(2)    A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik: 
Területfelhasználási egységek     Jele 
Lakóterület - nagyvárosias      Ln 
Lakóterület - kisvárosias     Lk 
Lakóterület - kertvárosias     Lke 
Lakóterület - falusias     Lf 
Vegyes terület - központi vegyes     Vk 
Vegyes terület - településközpont vegyes     Vt 
Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató     Gksz 
Gazdasági terület - egyéb ipari     Gip 
Gazdasági terület – állattartó telepek     Gip-Á 
Üdülőterület - üdülőházas     Üü 
Üdülőterület - hétvégiházas     Üh 
Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló épület     KL-ké 
Különleges terület, ezen belül       - jelentős zöldfelületű intézmény     K-zi 
                                                       - kórház     K-K 
                                                       - mezőgazdasági üzemi terület     K-Mü 
                                                       - honvédség       K-H 
                                                        - szennyvíz-tisztító telep     K-Szt 
                                                        - sporttelep, strand, sportterület     K-Sp 
                                                        - temető     K-A 
                                                        - hulladékkezelés     K-A 
 - Kutatás-fejlesztés, megújuló energia hasznosítása     K-K+F 
(3)    A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik: 
 
Területfelhasználási egységek     Jele 
Közlekedési terület - közúti és közműterület     KÖ-u 
Közlekedési terület - kötöttpályás     KÖ-k 
Közlekedési terület - légi közlekedés     KÖ-l 
Közlekedési terület - építésre     KÖ-é 
Zöldterület - közpark, közkert     Z 
Zöldterület - Kurca menti     Z-k 
Zöldterület – Kossuth tér     Z-Vk 
Természetközeli terület  - nádas     Tk 
Erdőterület - védelmi erdőterület     Ev 
Erdőterület - gazdasági erdőterület     Eg 
Vízgazdálkodási terület - tó     V1     
Vízgazdálkodási terület - folyó, csatorna     V2     
Vízgazdálkodási terület - vízműkút, termálkút     V3     
14      
15      
16- Vízgazdálkodási terület – másodlagos használata üdülőterület      V-Ü 
Mezőgazdasági – általános szántó                 M1-A 
Mezőgazdasági – rét, legelő, gyep     M1-B 
Mezőgazdasági - kertes     M2       
Mezőgazdasági – üvegházas terület     M-Ü 
Különleges terület, ezen belül   - anyagnyerő gödör – bányászeti övezet     K-B 
                                                   17      
                                                   18      
                                                   19      
                                                   20      
 
 
                                                          
14    34/2015. (XII. 31.) rendelettel törölve, 2015. január 3-án lépett hatályba 
15    7/2017. (III. 25) önkormányzati rendelettel törölve, 2017. március 25-én lépett hatályba 
16    7/2017. (III. 25) önkormányzati rendelettel kiegészítve, 2017. március 25-én lépett hatályba 
17    34/2015. (XII. 31.) rendelettel törölve, 2015. január 3-án lépett hatályba 
18    7/2017. (III. 25) önkormányzati rendelettel törölve, 2017. március 25-én lépett hatályba 
1934/2015. (XII. 31.) rendelettel törölve, 2015. január 3-án lépett hatályba 20 34/2015. (XII. 31.) rendelettel törölve, 2015. január 3-án lépett hatályba 
II.    ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 
5. §  
Telekalakítás 
 
(1)    A nyélnek építési telek és mezőgazdasági területen lévő telek esetében is legalább 4,0 m szélesnek kell lennie. 
(2)    Tervezett lakóterületeken a minimális telekszélesség: 
a)    szabadonálló beépítési mód esetében 20 m  
b)    oldalhatáron álló beépítési mód esetében 16 m lehet. 
 
6. §  
Szabályozás előírásai 
 
Szakrális épületek építése esetében (templom, harangtorony, stb.) az építménymagasságot az épület sajátossága határozza meg.  
 
7.§ 
Építmények elhelyezése 
 
(1)    Előkert kialakult beépítés esetén az előkert méretének meghatározásánál – ha a SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni.  
(2)    Zártsorú beépítés kialakult területen amennyiben a szabályozási tervlap nem jelöl építési vonalat, az épület oldalhatáron álló módon, illetve „hézagosan zártsorú” beépítési móddal is elhelyezhető.  
(3)    Zártsorú beépítés esetén a saroktelek beépíthetősége az adott övezet értéke 50%-kal növelhető, a zöldfelület pedig csökkenthető az adott érték 33%-val. 
(4)    Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron vagy attól max. 1,0 m-re kell elhelyezni.  
(5)    Kialakult területeken (kód utolsó betűjele) oldalhatáron álló beépítés esetében (kód harmadik betűjele) a hátsókert mérete 0 is lehet egyéb védőtávolságok megtartásával, amennyiben a szomszédos telkek beépítését nem akadályozza. Amennyiben a hátsókert mérete kisebb a hátsó homlokzatmagasságánál, a hátsó homlokzat tűzfalként alakítható ki, és a homlokzatmagasság nem lehet nagyobb 4,5 m-nél.  
(6)      Szabadonálló beépítés esetében a hátsókert legkisebb mérete a következő két érték közül a nagyobb: a) 6m 
b) A megengedett legnagyobb építménymagasság fele. 
 
8. §  
Építmények elhelyezése közterületen 
 
(1)    A közterületen elhelyezhető építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.). 
(2)    Közterületen már meglévő garázsok felújíthatók, de számuk nem növelhető. Új garázsok építésére közterület nem jelölhető ki. 
(3)      
(4)      
 
9. §  
Melléképítmények elhelyezése 
 
(1)    Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményként csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni. 
(2)    Tervezett kertvárosi lakóterületeken – Hékéd, Alsórét, Bereklapos, - melléképítmény, garázs külön épületként nem helyezhető el. 
 
10. § 
A városképi illeszkedés szabályai 
 
(1)    A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtésére, ill. a kialakult karakter megőrzésére kell törekedni, ezért az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell különösen az alábbi építészeti elemeket: 
a)    zártsorú beépítésnél a párkány magasságát, kiülését, folyamatosságát, 
b)    a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét, 
c)    a tömegképzés jellegét, 
d)    a nyílások arányrendszerét,  
e)    az anyaghasználatot,  
f)    az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. 
(2)    Zártsorú beépítés esetén új épület létesítése esetén oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja. 
(3)    Különösen utcafronton álló épületek esetében törekedni kell a hagyományosan helyi anyagok használatára. 
(4)    Belterületen az utcára néző tetősíkok héjalásának anyaga nem lehet azbesztcement hullámlemez, illetve műanyag hullámlemez. 
(5)    Belterületen magastető színe a településképbe illő, jellemzően piros, barna, szürke színű, illetve az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú legyen.  
(6)    24Belterületen lakóépület esetében az utcára néző tetősíkok héjalásának anyaga nem lehet fém- hullámlemez, trapézlemez, „cserepes lemez”. 
 
 
11. § 
Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezése 
 
(1)      
(2)    Védett épületen, épületegyüttesen tetőreklám nem helyezhető el; reklámtáblák, cégérek, cég- és címtáblák építési engedély alapján helyezhetők csak el. 
(3)    Épületek tetőpárkánya felett intézményi és lakófunkciót nem zavaró fényreklám helyezhető el. 
(4)    Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdetőberendezés, cég- és címtábla épület díszítő tagozatot nem takarhat el. 
 
12. §  
Kerítésekre vonatkozó általános előírások 
 
(1)    A telkek kerítésének legnagyobb magassága 2 m lehet. 
(2)    Szabadonálló beépítési módú kertvárosi vagy falusias területeken a kerítés nem lehet monoton tömör. A tömör szakaszok hossza nem haladják meg a 2,5 métert, anyaga nem lehet látszóbeton. A kerítések áttört részeinek lábazata maximum 0,8 m lehet. Efölött legalább 50%-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki.  
(3)    Zártsorú, beépítés esetén a kerítés nem lehet drótháló kerítés, és legalább 75%-ban tömör legyen. 
(4)    A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani. 
 
13. § 
Zöldfelületekre vonatkozó előírások 
 
(1)    A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, (kivéve a kertvárosi és kisvárosi lakóterületi övezeteket) zöldterületein, közlekedési és közmű övezetein, továbbá vízgazdálkodási övezetein új zöldfelület létesítését kertépítészeti kiviteli, vagy tájrendezési, vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. 
(2)    Az építési övezetekben előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál csak a növényzettel betelepített gyepes, cserjés felületek és vízfelületek vehetők figyelembe. Gyephézagos burkolatok 25%-ban vehetők figyelembe. 
(3)    A telken belül előírt védőzöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A szabályozási terven jelölt telken belül kialakítandó zöldfelületet fásított zöldfelületként kell kialakítani 3 szintes növényállománnyal.  
(4)    Az új beépítésű, vagy átépülő ingatlanokon az övezetenként kötelező zöldfelületet és fásítást az épületek használatbavételéig ki kell alakítani. 
(5)    Élő fák kivágására csak fakivágási engedély alapján, fapótlás telepítése mellett kerülhet sor. Kivételt az erdőterületek jelentenek, ahol a fakivágást az erdészeti szakhatóság engedélye alapján erdészeti üzemterv alapján kell végezni. 
 
III.    A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI  
 
 
14. §  
A beépítésre szánt területekre vonatkozó általános előírások 
 
(1)    Az építés paramétereit a kód alapján kell meghatározni: Övezeti jel, 
          Betűjelek: 
    Első:           Az övezet karaktere 
Második: 
          Szám jelek:     Beépítési mód 
       Első:           Kialakítható telek legkisebb nagysága, 
Második:     Beépítés legnagyobb mértéke, 
Harmadik:     Zöldfelület legkisebb aránya, 
Negyedik:     Legnagyobb megengedett építménymagasság, 
Ötödik:      Szintterületi mutató 
          Betűjel:          Kialakult 
 
(2)    A kód értékei a következő táblázat tartalmazza. 
 
          Betűjelek         Számjelek             Betűjel 
                1.     2.     1. 
         2.     3.     4.         5.      
 
 
     
           
          
                    
K          Belváros i    Vegyes 
kialakult     Kialakult     2%     Kialakult
     Kialakult     Nincs     Kialakult
 
0.           
Felsőpár
t    SZabad onálló     350 m2     5%     100%     < 3,5 m     0,1      
1.           
Polgári
     Oldalhat áron álló    550 m2     15%     95%     < 4,5 m     0,2      
2.          Alsópárt
      
Ikerháza
s     700 m2     20%     80%     < 5,5 m     0,5      
3.          KisÉr
     Zártsorú     800 m2     25%     70%     < 6,0 m     0,6      
4.          Kertváro
s, 
Termál, 
Hékéd         900 m2     30%     50%     < 6,5 m     1,0      
5.          Sorház, társashá z         1 000 m2     40%     40%      < 7,5 m     1,2      
6.          Lakótele p - 
Telepsz erű          1 500 m2     50%     25%     < 9,5 m     1,5      
7.          Lakótele p - Utca         2 000 m2     60%     20%     < 12,5 m     2,0      
8.           
Falusias
          3 000 m2     70%     10%     < 16,0 m     2,4      
9.          KuRca menti         4 000 m2     80%      0%     6,5-9,0 m     3,0      
10.           
Munkah elyi          5 000 m2               6,5-12,5 m           
11.          Kereske delem, 
Logisztik a         1 ha               6,5-16,0 m           
12.          Iparterül et          1,5 ha               6,5-K m           
13.          Termál TÓ          2 ha                          
14.          EGYéb          3 ha                          
 
15. §  
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások 
 
400 m2-t meghaladó nagyságú lapostető esetében, - amennyiben annak területe meghaladja az épület vízszintes vetületi területének 30%-t -, csak zöldtetőként alakítható ki.  
(2) Lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települési képbe nem illő ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. 
 
 
16. §  
A nagyvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások – Ln 
 
(1)    A terület elsősorban nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. 
(2)    Terepszint alatt építeni a telek bármely részén lehet. 
(3)    Üzemanyagtöltő nem helyezhető el.  
(4)    A 16 m-nél magasabb meglévő épületeknél szintszám emelés, magastető kialakítása nem megengedett. 
(5)     Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
 
17. § 
A kisvárosias lakóterületekre vonatkozó előírások -  Lk 
 
(1)    A terület elsősorban jellemzően közepes laksűrűségű, több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. 
(2)    Nem helyezhető el termelő kertészeti építmény. 
(3)    Terepszint alatt építeni a telek bármely részén lehet. 
(4)    A lakóterületek övezeteiben a térségre hagyományosan jellemző tömegformálás és anyaghasználat szerinti épületek építhetők.  
(5)      Az övezeteiben magastető csak 25-45o közötti dőlésszegben engedélyezett. Lapostető 0-5o közötti dőlésszögben megengedett. 
(6)    30Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
 
30
18. § 
A kertvárosi lakóterületekre vonatkozó előírások - Lke 
 
A terület elsősorban jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, mely 800 m2 alapterület alatti telken legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. 
(2)    Terepszint alatt építeni a telek építési helyén szabad, tehát előkertben, oldalkertben, hátsókertben nem lehet. 
(3)    Ha az övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli telekrészre az övezetben előírt beépítettség 50 %-a engedélyezhető. 
(4)    A lakóterületek övezeteiben a térségre hagyományosan jellemző tömegformálás és anyaghasználat szerinti épületek építhetők.  
(5)      Az övezeteiben magastető csak 25-45o közötti dőlésszegben engedélyezett. Lapostető 0-5o közötti dőlésszögben megengedett. 
(6)    32 Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
 
19. §  
A falusias lakóterületekre vonatkozó előírások – Lf 
 
(1)    A lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosság alapfokú ellátását biztosító nem zavaró hatású kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, kézműipari építmény, igazgatási, egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi épület is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető. 
(2)    A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő nagy kertes, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági épületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari épületek elhelyezésére szolgál, mely legfeljebb két önálló lakóegységet tartalmazhat. 
(3)    Falusias belterületi lakóterület a Nagyhegy belterületi részén található. 
(4)    Terménytárolók esetében a legnagyobb megengedett építménymagasság 12 m lehet. 
(5)    Az övezetekben a beépítés megengedett mértékétől függetlenül maximum 400 m2 lehet a lakóépületek beépített területe. 
(6)    A lakóterületek övezeteiben a térségre hagyományosan jellemző tömegformálás és anyaghasználat szerinti lakóépületek építhetők.  
(7)    33 Beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban ott engedélyezhető, ahol meglévő a lakóterület, és ahol a szennyvízcsatorna rendszer még nem épült ki. 
 
33
20. § 
Vegyes területre vonatkozó általános előírások  
 
A vegyes területek övezeteiben a térségre hagyományosan jellemző tömegformálás és anyaghasználat szerinti épületek építhetők.  
(2)    Az intézményekhez az előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, közterületen a parkolásról szóló helyi rendelet szerint - a beruházó költségén - kell biztosítani. 
(3)    A településközpont vegyes területen a lakókörnyezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a városképet zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. 
(4)    34 Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
21. § 
Központi vegyes területre vonatkozó előírások -Vk 
 
(1)    A Vk jelű központi vegyes terület igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál.  
(2)    Nem zavaró hatású egyéb gazdasági és termelő kertészeti építmény is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.  
 
22. § 
Településközpont vegyes területre vonatkozó előírások -Vt 
 
(1)    A Vt jelű településközpont vegyes terület lakófunkció mellett a lakosság ellátását biztosító igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál.  
(2)    Nem helyezhető el kertészeti építmény. 
(3)    Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület - igény esetén - ilyen célra átminősíthető.  
 
 
23. §  
Üdülőterületre vonatkozó általános előírások  
 
(1)    Üdülőépületen kívül kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával.  
(2)    Az övezeteiben magastető csak 25-45o közötti dőlésszegben engedélyezett. 
(3)    Az üdülőterületen a környezetet zavaró, nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por, vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a tájba nem illő ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. 
 
 
                                                          
34
 
24. §  
Hétvégiházas üdülőterületre vonatkozó előírások –Üh 
 
Üdülőépületen kívül kereskedelmi, vagy szolgáltató és vendéglátó épület, szálláshely, is elhelyezhető az övezeti előírások betartásával.  
(2)    A Termál tó melletti területen az övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő gazdasági épületek is elhelyezhetők. 
(3)    Sportlétesítmények is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. 
(4)      Beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés megengedett. 
Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban. 
 
 
25. §  
Üdülőházas üdülőterület övezetre vonatkozó előírások – Üü 
 
(1)      
(2)      Beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás engedélyezett. 
 
 
26. § 
Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírások - Gksz 
 
(1)    A Gksz jelű gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Ezen kívül elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával: szolgálati lakások, igazgatási és irodaépületek, sportépítmény, szociális épület.  
(2)      Beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás engedélyezett. 
(3)      Az övezet területén a maximális építménymagasság tekintetében - amennyiben a technológia feltétlenül indokolja, és a környezetet nem zavarja, - a megadott értéktől el lehet térni, Ebben az esetben a maximális építménymagasság 20 m lehet, legmagasabb pontja pedig 32 m. 
 
 
27. § 
Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz-M 
 
(1)    Az övezet területén a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges gazdasági épületek helyezhetők el. 
(2)    Lakóépület nem helyezhető el.  
(3)    Az övezet területén a maximális építménymagasság 7,5 m lehet, de amennyiben a technológia indokolja a megadott értéktől el lehet térni, az maximális építménymagasság 30 m lehet, legmagasabb pontja pedig 40m. 
(4)     A legnagyobb beépítettség 40% lehet, a legkisebb zöldfelület 20%. 
(5)     Az övezet területén üvegház, építése esetén az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb megengedett mérete 1 m, fóliasátor építése esetén 0,5 m. 
 
 
 
28. § 
Iparterületre vonatkozó előírások - Gip 
(1)    Az egyéb ipari terület elsősorban ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Ezen kívül elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával: szolgálati lakások, oktatási, egészségügyi, szociális épület. 
(2)    Iparterületek területén - amennyiben a technológia indokolja -, az építménymagasság a megadott értéktől függetlenül 30 m lehet, legmagasabb pontja pedig 40m. 
(3)     Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés megengedett. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban engedélyezhető, ahol a szennyvízcsatorna rendszer még nem épült ki. 
 
 
29. § 
Iparterület/állattartó telepekre vonatkozó előírások – Gip-Á 
 
(1)    Az övezet területébe Szentes azon külterületi beépítésre szánt területei tartoznak, melyek jellemzően az iparszerű nagyüzemi állattartást szolgálják. 
(2)    Az övezet területén a már kialakult telekméretek továbbosztásával 2 000m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. 
(3)    Az övezet területén a nagyüzemi állattartást szolgáló istállók, takarmánytárolók, egyéb üzemi épületeken túl csak az igazgatást és a szolgálati lakás jellegű helybenlakást szolgáló épületek helyezhetők el. 
(4)    A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület  50%-a. A megengedett épületmagasság lakó vagy igazgatási épület 4,5m, melyet az egyéb üzemi épület legfeljebb kétszeresen haladhat meg. 
(5)    Az övezet területén a trágyatárolás csak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával, a telek közterülettel érintkező oldalhatárával átellenes oldalon folytatható. 
(6)    Az övezet területén kialakult, vagy kialakított telkek közterülettel nem érintkező oldalhatárai mellett legalább 10-10m széles, intenzíven fásított védőzóna alakítandó ki. 
(7)     Beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. Vízellátás biztosítható engedélyezett saját fúrt kútból. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés megengedett. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban. 
 
 29/A. § 
Iparterület/állattartó telepekre vonatkozó előírások – Gip-Á2 
 
(1)    Az övezet területébe Szentes azon külterületi beépítésre szánt területei tartoznak, melyek jellemzően az iparszerű nagyüzemi állattartást szolgálják. 
a)    Az övezet területén a már kialakult telekméretek továbbosztásával 2 000m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. 
b)    Az övezet területén a nagyüzemi állattartást szolgáló istállók, takarmánytárolók, egyéb üzemi épületeken túl csak az igazgatást és a szolgálati lakás jellegű helybenlakást szolgáló épületek helyezhetők el. 
c)    A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 50%-a. A megengedett épületmagasság lakó vagy igazgatási épület 4,5m, melyet az egyéb üzemi épület legfeljebb kétszeresen haladhat meg. 
d)    Az övezet területén kialakult, vagy kialakított telkek közterülettel nem érintkező oldalhatárai mellett legalább 10-10m széles, intenzíven fásított védőzóna alakítandó 
ki. 
(2)    Az övezet területén a trágyatárolás csak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával, a telek közterülettel érintkező oldalhatárával átellenes oldalon folytatható. 
(3)    Az övezet területén az épületek építészeti kialakítása során a következő szempontokat is figyelembe kell venni: 
a)    Az épületek telken való elhelyezésekor, tömegformálásakor a kialakult környezet figyelembe vétele mellett szem előtt kell tartani a tájképbe való illesztést, az épületek anyag és szín megválasztásánál, az épülettömegek meghatározásánál, 
b)    A homlokzat, illetve a tető színezésére nem alkalmazhatók a természetes színektől eltérő tájidegen színek, különösen az élénk –piros, -kék, a lila, az erős rózsaszín, 
c)    Az épületeket 25-40o-os tetőhajlásszöggel kell kialakítani, 
d)    Az építmény héjalásának természetes anyagból kell készülnie (pl.: agyagcserép)  
e)    A létesítmények tájba illesztését többszínű takaró fásítással, őshonos, tájba illő fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani. 
 
 
 29/B. § 
Iparterület/állattartó telepekre vonatkozó előírások – Gip-Á3 
 
(1)    Az övezet területébe Szentes azon külterületi beépítésre szánt területei tartoznak, amelyek már kialakult terület-felhasználásként jellemzően az iparszerű, nagyüzemi állattartást szolgálják, de Natura 2000 madárvédelmi zónába soroltak. Ilyen övezet Szentes területén új területként nem alakítható ki. 
a)    Az övezet területén a már kialakult telekméretek továbbosztásával 2 000m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. 
b)    Az övezet területén a nagyüzemi állattartást szolgáló istállók, takarmánytárolók, egyéb üzemi épületeken túl csak az igazgatást és a szolgálati lakás jellegű helybenlakást szolgáló épületek helyezhetők el. 
c)    A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 40%-a. A megengedett épületmagasság lakó vagy igazgatási épület 4,5m, melyet az egyéb üzemi épület legfeljebb kétszeresen haladhat meg. 
d)    Az övezet területén kialakult, vagy kialakított telkek közterülettel nem érintkező oldalhatárai mellett legalább 15-15m széles, intenzíven fásított védőzöldsáv alakítandó ki. 
(2)    Az övezet területén a trágyatárolás csak a közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával, a telek közterülettel érintkező oldalhatárával átellenes oldalon folytatható. 
(3)    Az övezet területén az alábbi természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni: 
a)    Az épületek telken való elhelyezésekor, tömegformálásakor a kialakult környezet figyelembe vétele mellett szem előtt kell tartani a tájképbe való illesztést, az épületek anyag és szín megválasztásánál, az épülettömegek meghatározásánál, 
b)    A homlokzat, illetve a tető színezésére nem alkalmazhatók a természetes színektől eltérő tájidegen színek, különösen az élénk –piros, -kék, a lila, az erős rózsaszín 
c)    A madárvédelem szempontjainak érvényesíthetősége érdekében a telekterület legalább 15 %-át intenzíven fásítani kell 100 m2-ként 3-3 db őshonos lombhullató fa telepítésével. 
 
30. §  
Különleges terület - jelentős zöldfelületű intézmény terület  övezeteire  vonatkozó előírások - K-zi 
 
(1)    Az övezetben olyan intézmények helyezhetők el, melyek jelentős zöldfelület kialakítása indokolt. 
(2)    A Kzi jelű jelentős zöldfelületű intézményterületen  elhelyezhető: 
a)    kutatás-fejlesztés intézményei és építményei, 
b)    oktatási épületek, 
c)    szolgáltató és vendéglátó épület,  
d)    szálláshely,  
e)    egyházi,  
f)    egészségügyi,  
g)    sport és rekreáció épületei, 
h)    szociális épületek, 
i)    szolgálati lakások. 
(3)    Kivételesen elhelyezhetők kereskedelmi szolgáltató épületek. 
(4)    Az építmények kialakításához csak természetes építőanyagok használhatók fel.  
(5)      
(6)      Lapostető esetében, amennyiben annak területe meghaladja az épület vízszintes vetületi területének 30%-t, csak zöldtetőként vagy járható teraszként alakítható ki.  
(7)    Az ingatlanokon tömör kerítés nem építhető. 
(8)      Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
31. §  
Különleges terület - temetők övezeteire vonatkozó előírások - K-T 
 
(1)    Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el. 
(2)    A teljes egészében növényzettel betelepítendő terület a telekterület minimálisan 25%a, melybe a sírok területe nem számít be. A kötelezően telepítendő védőzöldsáv is beleértendő. 
(3)    Beépítés megengedett legnagyobb mértéke 10%, beépítési mód szabadonálló. 
(4)    Szintterületi mutató legnagyobb értéke 0,1. 
(5)    Legnagyobb építmény magasság 12m. 
(6)    A temetők területe nem osztható meg, elvenni belőle nem lehet. 
(7)    Az előkert minimum 5m, oldalkert minimum 3m, hátsókert minimum 6m legyen. 
(8)      Beépítés feltétele a hiányos közmű-ellátottság. Amennyiben épület is van, közüzemi villamos energia és vízellátás szükséges. Vízellátás biztosítható engedélyezett saját fúrt kútból. Egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés engedélyezett. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban. 
 
32. §  
Különleges terület – sportterületek, strand területének építési övezeteire vonatkozó előírások - K-Sp 
 
 
(1)    A különleges terület – sportterületek, strand területének építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel.  
(2)    Az építési övezetben csak sport- és szabadidős tevékenységet szolgáló építmények és azokat kiszolgáló vendéglátó épületek és építmények helyezhetők el jellemzően szabadon álló beépítéssel:  a) vendéglátás, 
b)    szálláshely szolgáltatás, 
c)    ismeretterjesztés, művelődés, kultúra 
d)    sport, testedzés, 
e)    üzemeltetéshez szükséges szolgálati lakás. 
f)    kereskedelem  
(3)     Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia.   
(4)    Az előkert a Csongrádi út mentén minimum 5m, egyébként a szabályozási terven ábrázolt építési hely szerint. Az oldalkert minimum 10m, hátsókert minimum 10m legyen, a szabályozási tervlap szerint. Az övezet területének legalább 40%-a zöldfelületként alakítandó ki, melybe a füvesített sportpálya területe is beszámítható. 
 
33. §  
Különleges terület – kórház területére vonatkozó előírások - K-K 
 
(1)    A különleges terület – kórház területének építési paramétereit a szabályozási tervlap tünteti fel.  
(2)    Területén kórház, szanatórium, gyógyszálló és egyéb egészségügyi funkciójú, valamint azok rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódó építmények, szolgálati lakások helyezhetők el.  
(3)    A kórház területe tovább nem oszthatók meg, elvenni belőle nem lehet. A Kurca két oldalán lévő telkeket a szabályozási tervlap szerint telekegyesítéssel kell kialakítani. 
(4)    A telekterület 40%-a kötelezően fásított zöldfelületként alakítandó ki. 
(5)      Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság1. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
 
34. §  
Különleges terület –hulladékkezelés övezetére vonatkozó előírások - K-Hk 
 
(1)    Szilárd és folyékony települési hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepek, lerakóhelyek építményeinek területe. 
(2)    A hulladék előkezelésére, manipulálására, ártalmatlanítására kijelölt területen települési hulladéklerakó csak a helyi, regionális, és országos hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott módon, azzal összhangban létesíthető.  
(3)     Beépítés feltétele a hiányos közmű-ellátottság. 
 
35. §  
Különleges terület - honvédségi terület övezeteire vonatkozó előírások - K-H 
 
A terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába.  
 
 35/A. §  
Különleges terület – Szennyvíz-tisztító telep övezetére vonatkozó előírások - K-Szt 
 
(1)    A K-Szt jelű építési övezetbe tartozik a település szennyvíz-tisztító telepe. 
(2)    Az övezetben kizárólag a szennyvízkezeléséhez kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el. 
(3)    Az elő- oldal- és hátsókert legkisebb mérete 5m. Közműtárgyak itt is elhelyezhetők.  
(4)    Az övezet területén az épület vagy építmény legmagasabb pontja pedig 12m lehet, de amennyiben a technológia feltétlenül indokolja, 15m lehet. 
(5)    Az előírt zöldfelület legalább kétszintes növényállománnyal kell kialakítani, legalább 150 m2-ként egy őshonos fa telepítésével.  
(6)    A telek (telkek) oldalhatárai mentén fasor telepítendő. Új telepítés esetén  
a)    az egyes fák egymástól mért tőtávolsága 12m-nél nem lehet nagyobb,  
b)    nem lehet a Berki úti közút útszegélyétől mért 10 m-es sávban. 
(7)    A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg kell gondoskodni a tisztított szennyvíz befogadóba vezetéséről és a keletkezett szennyvíziszap kezeléséről, elhelyezéséről, illetve esetleges felhasználásáról. 
(8)    A beépítés feltétele a részleges közmű-ellátottság. 
 
5635/B. §  
Különleges terület – Kutatás-fejlesztés, megújuló energia hasznosítása – K-K+F 
 
(1)    Elhelyezhető a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos, valamint a kutatás– fejlesztéshez kapcsolódó épületek és építmények, beleértve kereskedelmi, szolgáltató, oktató, szállás és vendéglátás funkciójú épületek. 
(2)    A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 40%-a. 
(3)    A megengedett épületmagasság 7,5 m. Az építési övezet területén - amennyiben a technológia indokolja -, az építménymagasság a megadott értéktől függetlenül 15 m lehet, legmagasabb pontja pedig 20 m.  
(4)    A zöldfelület minimális mértéke 40%. 
(5)    Beépítés feltétele a funkciónak megfelelő hiányos közmű-ellátottság.  
 
36.§ 
Karakterekre vonatkozó előírások 
 
(1)     A város beépítésre szánt területei a következő karakterű zónákba sorolhatók: 
1.    Belvárosi                         „B” jelű, 
2.    Felsőpárt                         „F” jelű, 
3.    Polgári                         „P” jelű, 
4.    Alsópárt                         „A” jelű, 
5.    Kisér                          „É” jelű, 
6.    Kertváros, Termál, Hékéd           „K” jelű, 
7.    Sorházas, társasházas               „S” jelű, 
8.    Lakótelep – Telepszerű               „T” jelű, 
9.    Lakótelep – Utca                    „U” jelű, 
10.    Falusias                         „Fa” jelű, 
11.    Kurca menti                     „R” jelű, 
12.    Munkahelyi                     „M” jelű, 
13.    Kereskedelem, Logisztika           „L” jelű, 
14.    Iparterület                         „I” jelű, 
15.    Termál tó                         „Tó” jelű, 
16.    Egyéb                          „Gy” jelű 
 
37. §  
Belvárosi karakter – B Szentes legrégebben beépített területe. 
 
(1)    A Belvárosi karakterű területeken különös figyelmet kell fordítani a városképi illeszkedésre. Ezt meglévő és tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.  
(2)    Zártsorú beépítés esetén a az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 részén visszaléphet, de az így kialakult előkertet közterületi használatnak megfelelően kell berendezni. 
(3)    A 123 hrsz. (Ifjúsági ház) és a 828/1 hrsz. („Fehérház”) épülete magastetős formában nem alakítható át. 
(4)      Zártsorú beépítési mód esetén, ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyett, a beépítés mélysége az utcai telekhatárra merőlegesen mért legkisebb mérete 14 méter, legnagyobb mérete a telek mélységének 3/5-e, de maximum 40 m,a hátsó kert mérete minimum 6 méter, egyébként a szabályozási terven jelölt építési hely a kötelező..  
(5)    Az épületeket utcavonalon, keretes beépítéssel kell elhelyezni. 
(6)    Terepszint alatti beépítésnél a telek beépített területe teljesen beépíthető, egyébként e telek 75 %-a. 
(7)    Az utcai homlokzaton két garázsajtónál több nem helyezhető el. 
(8)    Melléképítményként csak kertiépítmény helyezhető el. 
(9)    Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezésénél illeszkedni kell a szomszédos épületek kialakításához. 
(10)    Területén benzinkút nem helyezhető el. 
(11)     A szabályozási tervlapon *-gal jelölt tömb Kossuth utca felöli oldalán a megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5-12,5m. 
 
38. §  
Felsőpárti karakter - F 
 
(1)    A kialakult jellemző - geometriailag szabályos – utcahálózat és telekstruktúra megtartandó,  csak geometriailag szabályos telkek alakíthatók ki. 
(2)    A saroktelek és a keresztutcák mentén a telkek mérete fele akkora lehet, mint az övezetben megengedett érték, de legalább 350 m2 kell lenni. 
(3)      Előkert méretét a 7. § (1) pont szerint kell megállapítani. 
 
39. §  
Polgári karakter - P 
Az Arany János utca környéke - egyfajta régebbi polgári életformát tükröző karakter 
 
(1)    Az épületek homlokzati kialakításánál a szomszédos épületekhez való illeszkedésnek megfelelően kell kialakítani a nyílászárók ritmusát, a tömegformálást, az anyaghasználatot. 
(2)    Az épületek gerincvonala zártsorú beépítésű övezetben legyen az utcával párhuzamos. 
(3)    A párkányvonal legyen a homlokzat hangsúlyos eleme. 
(4)    Homlokzatképzésre vakolt felület és téglaarchitektúra alkalmazható, emellett kiegészítésként a fa alkalmazható. 
(5)     A megadott építménymagasság az utcai homlokzatra külön is értendő, kivéve a P* jelű övezetben. 
(6)    Az utcai kerítés legyen tömör, vakolt vagy tégla felületű, esetleg maximum 25% felületen fa. 
(7)    Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 épület magasságának számtani középarányosát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb építménymagasság ellenére sem engedélyezett.  
(8)     Telken belül, illetve zártsorú beépítés esetén a látszó tűzfal maximális vízszintes és függőleges mérete nem haladhatja meg a 1,5 m-t. Ez alól kivétel, ha a látszó tűzfal épülete várhatóan szintén átépül, illetve bontásra kerül, valamint kivétel a P* jelű övezetben.” 
 
40. §  
Alsópárti karakter - A 
 
(1) Homlokzatképzésre vakolt felület és téglaarchitektúra alkalmazható, emellett kiegészítésként a fa alkalmazható. 
  
41. §  
Kiséri karakter - É 
 
(1)    A jellegzetes utcaszerkezetet és telekstruktúrát meg kell tartani. 
(2)    A tervezett kertvárosi lakóterületen oldalhatáron álló beépítés esetén a tető gerincvonala legyen az utcára merőleges. 
(3)    Az oromfal kontyolása csak akkor megengedett, ha az a környező házakra jellemző. 
(4)    Homlokzatképzésre a vakolt felület legyen a jellemző. 
(5)    Előkert nem alakítható ki, ha kivételesen a környező telkek beépítése előkertes, méretét a 7. § (3) pont szerint kell megállapítani. 
(6)    Melléképítmények a főépülettől különállóan is elhelyezhetők. 
 
42. §  
Kertváros, Termál, Hékéd karakter - K 
 
(1)    Az előkert 4-5 m közötti méretű lehet.  
(2)    Melléképület külön tömegként nem helyezhetők el. Garázst a főépületben kell kialakítani. 
(3)      
(4)    A kialakítandó telkek szélessége oldalhatáron álló és ikres beépítés esetén min. 16 m, szabadonálló beépítés esetén min. 18 m legyen. 
 
43.    §  
Sorházas, társasházas karakter - S 
 
Külön garázssor nem építhető. 
 
44.    §  
Lakótelep - Telepszerű karakter - T 
 
(1)    Amennyiben úszótelkek megszüntetésével külön telkek kialakítása megtörténik, a közterületként használt területek közösségi használatát továbbra is biztosítani kell. Kerítés építése tilos. 
(2)    A szabályozási paramétereket az épületekhez használati szempontból tartozó 
(általában telektömb)  területekre vetítve kell alkalmazni. 
(3)    A négy emeletnél magasabb lakóépületekre magastető nem építhető. 
(4)    Melléképítményként csak kerti építmény és hulladéktárolók helyezhetők el. 
(5)    A meglévő zöldfelület nagysága nem csökkenthető. 
(6)    Külön garázssor nem építhető. 
(7)     Homlokzatfelújítás esetén: 
a)    kötelező színterv készítése, a színezett utcaképen a szomszédos épületeket is meg kell jeleníteni. 
b)    a főépítész előzetes jóváhagyása szükséges. 
 
45. §  
Lakótelep – Utca karakter - U 
 
(1)    Amennyiben úszótelkek megszüntetésével külön telkek kialakítása megtörténik, a közterületként használt területek közösségi használatát továbbra is biztosítani kell. 
(2)    A szabályozási paramétereket az épületekhez használati szempontból tartozó (általában telektömb)  területekre vetítve kell alkalmazni. 
(3)    Az épületek földszintjén üzletek kialakíthatók. Homlokzati kialakításuk egységesen kezelendő. Az engedélyhez az egész épületről homlokzati terv és színterv készítése szükséges. 
(4)    A négy emeletnél magasabb lakóépületekre magastető nem építhető. 
(5)    Melléképületként csak kerti építmény és hulladéktárolók helyezhetők el. 
(6)    Külön garázssor nem építhető. 
(7)     Homlokzatfelújítás esetén: 
a)    kötelező színterv készítése, a színezett utcaképen a szomszédos épületeket is meg kell jeleníteni. 
b)    a főépítész előzetes jóváhagyása szükséges. 
 
46. §  
Falusias karakter - Fa 
A nagyhegyi és a többi lakóterület (Lapistó, Kajánújfalu, Magyartés) 
 
(1)      Lakó és intézmény funkciójú épületek esetében homlokzatképzésre hagyományos formák és építőanyagok használhatók. 
(2)    Valamennyi melléképítmény a főépülettől különállóan is elhelyezhető. 
(3)    Terménytárolással, feldolgozással kapcsolatos építmények magassága a technológia ismeretében állapítható meg. 
 
47. §  
Kurca menti karakter - R 
 
(1)    A Kurca parton lévő zöld sétány kialakítása kötelező. 
(2)    Az előkert legkevesebb 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.  
(3)    Amennyiben a telek egy része közösségi célra átadott, a beépíthetőség a beépítési arány maximum 150 %-ig növelhető az átadott terület nagysága és a teljes terület arányában.  
(4)    Melléképület nem helyezhető el. 
(5)    Parkolást csak telken belül lehet megoldani. 
(6)    A zöldfelület 50 %-t háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani. 
(7)    Üzemanyagtöltő nem helyezhető el. 
 
48. §  
Munkahelyi karakter - M 
 
(1)    Elsősorban irodaházak, intézmények elhelyezését szolgáló terület. 
(2)    Melléképület nem helyezhető el. 
(3)    Parkolást csak telken belül lehet megoldani. 
(4)    A zöldfelület 50 %-t háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani. 
 
 
49. §  
Kereskedelmi, logisztikai karakter - L 
Kereskedelmi, logisztikai létesítmények karaktere. 
 
(1)    Az 1 hektárnál nagyobb telkeket háromszintű növénysávokkal kell elválasztani. 
(2)    Parkolást csak telken belül lehet megoldani. 
 
50. §  
Iparterületi karakter - I 
Hagyományosan vett ipari létesítmények karaktere. 
 
(1)    Az 1 hektárnál nagyobb telkeket háromszintű növénysávokkal kell elválasztani, mely minimálisan 15m széles. 
(2)    Az épületek kialakítását elsősorban a technológia határozza meg.  
(3)    Parkolást csak telken belül lehet megoldani. 
 
51. §  
Termál tó karakter - Tó 
A termál tó körüli üdülőterületek karaktere. 
 
(1)    Az 1 hektárnál nagyobb telkeket háromszintű növénysávokkal kell elválasztani, mely minimálisan 10m széles. 
(2)    A telkeken sporttal összefüggő funkciójú melléképületek elhelyezhetők. 
(3)    Tömör kerítés nem építhető. 
(4)    Önálló garázssor (min. 3 egység) nem helyezhető el.   
(5)    Parkolást csak telken belül lehet megoldani. 
 
 
52. §  
Egyéb karakter - Gy 
 
A többi karakterbe be nem sorolható beépítésre szánt területek karaktere. 
 
53. § 
Kialakult területekre vonatkozó előírások 
 
(1)    Kialakult „K” jelű területeken a meglévő beépítési viszonyokhoz kell alkalmazkodni.  A kialakítható teleknagyság, mérete 10%-kal csökkenthető, ha a jobb beépíthetőség ezt indokolja.   
(2)    Kialakult „K” jelű szabályozási kategóriába sorolt területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával a városképi szempontok érvényesítésével kell meghatározni.  
IV.    A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI 
 
54. §  
Különleges terület –anyagnyerő gödrök övezetére vonatkozó előírások 
K-B 
 
(1)    Nyersanyaglelőhelyek (homokbányák) telkeinek, építményeinek területe. 
(2)    Területén csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el. 
 
55. §. 
Vízgazdálkodási terület - V övezet 
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 
 
(1)    A területhez tartoznak: 
a)    A folyóvizek (folyók, állandó- és időszakos vízfolyások) medrei és azok partjai 
(árterek, hullámterek, védvonalak területe, magas partok területe), 
b)    A természetes (holtágak, mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja, 
c)    A folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 
d)    A közcélú nyílt csatornák medre és azok parti sávja, 
e)    A vízbeszerzési területek és védőterületeik, 
f)    A védvonalak területei, hullámterek, vízjárta-, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek 
(2)    A területen elhelyezhető építmény által elfoglalt terület, a telekterület 0,1%-át, és az építmény magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. 
(3)     Hullámtéren az építmény előírt magasságát a mértékadó árvízszinttől kell számítani. 
(4)     A kizárólag állami tulajdonú vízi létesítmények esetében a pertéltől számított 6-6 m, a közcélú vízi létesítmények esetében 3-3 m szélességű sáv fenntartási, karbantartási munkák számára szabadon hagyandó, ezen felül építmény nem helyezhető el. 
 
56. §. 
Vízgazdálkodási terület – tó - V1 
 
(1)    Tószabályozás: 
A    tó partjának állandósítására szolgáló végleges partvédő műveket a meder kezelőjének hozzájárulásával, az ideiglenes partvédő műveket pedig a meder kezelőjének és a vízjogi engedélynek az előírásai szerint kell kialakítani. 
(2)    Vízi sportolás létesítményei: 
A    vízi sportok, versenyek lebonyolításához szükséges létesítményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok az élővizek, a műtárgyak és szabályozási művek egyéb rendeltetésszerű használatával és a természeti értékek védelmével összeegyeztethetők legyenek, és az élővizek minőségét károsan ne befolyásolják. 
(3)    Vízi sport - a vízfelület hasznosítójának és kezelőjének a hozzájárulásával - csak olyan mederszakaszon folytatható, amelynek mederoldalai ellenállóak vagy partvédőművel védettek a vízi sporttal összefüggésben keletkező eróziós hatásokkal szemben. 
 
57. §.  
Vízgazdálkodási terület - folyó, csatorna – V2 
 
(1)    A Kurca mentén a külterületi szakaszokon és a Szalai úttól északra lévő belterületi partszakaszokon víziállások (horgászstégek) helyezhetők el a következő feltételekkel: a) A stég legnagyobb területe bejáró nélkül 12 m2, legnagyobb szélesség 5 m, legnagyobb mélység 3 m lehet.  
b)    A stég a vízparttól maximum 8 m-re nyúlhat be. 
c)    A stégen bármilyen felépítmény elhelyezése tilos. 
d)    A stéget lezárni nem szabad. 
e)    A stég és a bejáró szélén maximum 1 m magas korlát építhető. 
f)    Bármelyik 100 m hosszú szakaszon maximum 4 stég helyezhető el. A stégek között legalább 5 m helyet kell hagyni. Egymással szemben 45o-os szögben stéget elhelyezni tilos. 
g)    A stégek anyaga kizárólag fa és fém lehet bontható szerkezettel.  
h)    Stégek mellett és mögött a nádat megtartani és védeni kell. 
i)    Bármilyen szinten védett természeti területen stéget elhelyezni tilos. 
j)    Engedély csak a szükséges szakhatósági vélemények birtokában adható ki. 
 
(2)    A Kurca belterületén kizárólag közhasználatú vízállások helyezhetők el a következő feltételekkel: 
a)    A stég legnagyobb területe bejáró nélkül 100 m2, legnagyobb szélesség 30 m, legnagyobb mélység 7 m lehet.  
b)    A stég a vízparttól maximum 10 m-re nyúlhat be. 
c)    A stégen bármilyen felépítmény elhelyezése tilos. 
d)    A stéget lezárni nem szabad. 
e)    A stég és a bejáró szélén maximum 1 m magas korlát építhető. 
f)    Bármelyik 500 m hosszú szakaszon maximum 2 stég helyezhető el. A stégek között legalább 10 m helyet kell hagyni. Egymással szemben 45o-os szögben stéget elhelyezni tilos. 
g)    A stégek anyaga kizárólag fa és fém lehet bontható szerkezettel.  
h)    Stégek mellett és mögött a nádat megtartani és védeni kell. 
j) Engedély csak a szükséges szakhatósági vélemények birtokában adható ki. 
 
58. §. 
Vízgazdálkodási terület - vízműkút, termálkút - V3 
 
(1)    Az ivó- és ipari vízellátás létesítményeinek tervezésére, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó általános és egyedi előírásokat külön jogszabály tárgyalja. 
(2)    Hévíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá fürdő, melegvíz és hőellátás céljaira hasznosítható.  
(3)    A hévízgazdálkodásból származó csurgalékvizeket a befogadóra és hévízhasznosítási formára vonatkozó kémiai határértékek alatt, külön tisztítás nélkül, csak megfelelő fertőtlenítés, illetve hígítás után lehet a befogadóba vezetni. 
 
  59. §. 
 
 60. § 
Vízgazdálkodási terület – Üdülőterület – V-Ü 
 
(1)    Az övezet területébe Szentesnek a kialakult területhasználat szerint vízparti szabad strandként működő árterületi Tisza-part szakasza tartozik. 
(2)    71 
(3)      
(4)    73 Beépítés feltétele a hiányos közmű-ellátottság, egyedi zárt szennyvízelhelyezéssel. 
(5)     A V-Ü övezetben a mindenkor hatályos vízügyi jogszabályok, területhasználati és helyi építési előírások betartása kötelező.   
(6)     A V-Ü övezet az ingatlannyilvántartásban rögzített, hektárban, m2-ben megadott nagyság, illetőleg a rendelet mellékletében ábrázolt terület.  
(7)     A telkek megengedett legnagyobb beépíthetősége 5%.  
(8)     A telkek megengedett legkisebb zöldfelülete 60%. 
(9)     Az övezetben a meglévő pihenőházak felújítását, korszerűsítését, újjáépítését, átalakítását, bővítését szolgáló építési tevékenység a hullámterekre vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével végezhető. 
(10)     Az övezetben új épület a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával, az abban meghatározott zónák figyelembevételével lehetséges, az érintett vízügyi szakhatóság hozzájárulásával. 
(11)     Az árhullámok levonulása érdekében az épületek kizárólag oszlopokon létesíthetők. A terepszinten építmény nem helyezhető el (az oszlopok között sem). 
(12)     Új épület építménymagasság nem haladhatja meg a járófödém alsó síkjától, mint alapszinttől számított 5,5 métert. Az alapszintet a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabb érvényesítésével kell megállapítani, egyeztetve a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal. 
(13)     A mértékadó árvízszint alatti padlószinttel (így terepszinten is) építmény csak ideiglenes jelleggel, árvízi időszakon kívül telepíthető és tartható fenn a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályban meghatározott levezető sávokra előírt időtartamig. 
(14)     A használati szintre felvezető lépcsőt úgy kell kialakítani, hogy az árvízlefolyási irányban csak minimálisan szükséges akadályt képezzen. 
(15)     Kerítés csak mobil elemekből, a víz áramlását jelentősen nem akadályozó szerkezettel létesíthető. 
61.§ 
Közlekedési területek 
 
(1)    A tervezett főutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 40,00 m. 
(2)    A tervezett összekötő és bekötőutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,00 m. 
(3)    A tervezett új lakó és kiszolgáló utak szabályozási szélessége min. 12,00 m, a gyűjtőúté 22,00 m.  
(4)    Az iparvágány szabályozási szélessége 10 m.  
(5)    A parkolás differenciált, a település sajátosságait figyelembe vevő szabályozására helyi parkolási rendeletet kell alkotni. 
(6)    Közösségi létesítmények építése esetén kerékpártárolót és mozgáskorlátozottak részére parkolóhelyet kell biztosítani. 
(7)    A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő. 
(8)    Újonnan létesített belterületi utcákat mindkét oldalukon fásítani kell. 
 
  61/A. § 
Közlekedési terület – városi térre vonatkozó előírások – K-v 
 
(1)    A K-v építési övezetre vonatkozó előírások: 
a)    Az övezetbe a városi közösségi élet közterülete tartozik.  
b)     Elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint a közlekedést kiszolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató épületek. 
c)    A beépíthetőség maximális mértéke a telekterület 5%-a. A megengedett épületmagasság 7,5 m. 
d)    A zöldfelület minimális mértéke 20%. 
(2)    Beépítés feltétele a teljes közmű-ellátottság. A gázellátás kiváltható más megújuló energiával is, mint geotermikus, hőszivattyú, napenergia, bioenergia. 
(3)     Az övezet területén zöldfelületek kialakítására csak kertépítészeti terv alapján lehet. 
 
 
62. § 
Közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgáló területek 
 
(1)    Az övezet kizárólag a közlekedés, tömegközlekedés végállomásai és várakozóhelyei, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó parkolóterületek elhelyezésére, illetőleg kialakítására szolgál. 
(2)    Az övezetben elhelyezhetők: 
a)    Információs és szolgálati irodák, szolgálati pihenők, 
b)    Várakozóterek, 
c)    Kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó épületek és építmények 
d)    Vendéglátó épületek, 
e)    500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi funkciójú épületek. 
(3)    Legkisebb megengedett építménymagasság 3,5 m, legnagyobb 7,5m. 
(4)    Ideiglenes jellegű épület nem helyezhető el. 
(5)    Az épületeket vagy magastetővel 25-45o-os tetőhajlásszöggel, vagy zöldtetővel kell kialakítani. 
 
63. § 
Zöldterületi övezet - Z 
A Z jelű zöldterületi övezetek 
 
(1)    Övezeti paraméterek: 
     Beépítési mód     A telek             A beépítésnél alkalmazható     
        legkisebb             legnagyobb     legkisebb 
                                                                                         
Zöldterület Közpark     Szabadon álló     10 000, vagy 
kialakult 
(K)     80, vagy 
kialakult 
(K)     80, vagy 
kialakult 
(K)         2             2         0,04     4,5     -     75 
Zöldterület Közkert     Szabadon álló     700, vagy 
kialakult 
(K)     15, vagy 
kialakult 
(K)     15, vagy 
kialakult 
(K)         2             2         0,04     4,5     -     75 
(2)    Az övezetben a pihenést, sportot és játékot szolgáló építmény (sétaút, kerékpárút, pihenőhely, játszótér, tornapálya, esőbeálló) és a terület fenntartásához épület helyezhető el. 
(3)    Az övezetbe tartozó telek legalább 75%-a teljes értékű növényzettel (gyep, cserje, lombhullató fa) fedett kell, hogy legyen. A fásítottság mértéke minimálisan 1db lombos fa/zöldfelület 100m2. 
(4)    A közparkot engedélyezett kertépítészeti terv alapján lehet létesíteni, átépíteni, 
felújítani. 
(5)    Az övezetben csak a vonatkozó szabályoknak, biztonsági előírásoknak megfelelő sport- és játszóterületek, eszközök és esésvédő burkolatok létesíthetők. A folyamatos karbantartásról gondoskodni kell. 
(6)    Az övezetben elhelyezhetők közmű műtárgyak, szelektív hulladékgyűjtő műtárgyak, kerti építmény, játszó- és tornaszer, kerti medence, lugas, pergola, szobor, esővédő tető, zászlótartó oszlop. Alkalmi rendezvények esetén építmények külön engedély alapján állíthatók fel. Az ideiglenes építmények elbontása után az eredeti állapot visszaállítandó. 
(7)    88  
 
64. § 
Zöldterületi övezet 
 Z-k alövezet (Kurca parti zöldsávok) 
 
(1)    Övezeti paraméterek 
Beépítési mód         A telek             A beépítésnél alkalmazható 
        legkisebb             legnagyobb     legkisebb 
    területe 
(m2)     széles- 
sége 
(m)     mélysége 
(m)     beépített- ség 
terepszint felett 
(%)     beépítettség 
terepszint alatt 
(%)     bruttó 
szintterü 
leti 
mutató 
(épület m2/ 
telek m2)     építmény 
magasság 
(m)     építmény 
magasság 
(m)     zöldfelületi arány 
(%) 
Nem 
beépíthető     Kialakult     Kialakult     Kialakult     0     0     0          -     89 75 
(2)    Az övezetbe a Kurca folyó sétálásra, pihenésre, sportolásra közcélú zöldfelületként kialakított partjai tartoznak. 
(3)    Ezekben sétaút, kerékpárút, pihenőhely, stég, esőbeálló, közmű műtárgyak, gyalogos híd helyezhető el építményként. Egyébként az övezet területe épülettel nem beépíthető. 
(4)    Az övezet területének kialakítására engedélyezett kertépítészeti terv készítendő. 
(5)    A folyamatos karbantartásról a vízrendezési-karbantartási munkákkal együtt kell gondoskodni. 
                                                          
88    19/2019. (V.31) önkormányzati rendelettel törölve, 2019. június 1-én lépett hatályba 
89    34/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelettel módosítva, 2014. január 20-án lépett hatályba 
(6)    A zöldfelületek, építmények kialakításánál a vízpart karbantarthatóságát biztosítani kell. 
(7)      Az övezet területén maximum 3x5m-es méretben fémvázas, fa borítású stégek pihenés és csónakkikötés céljából kertépítészeti tervben meghatározott helyen és módon építhetők.  
 
9165. § 
 
66. § 
Erdőterületek 
 
(1)    A keretövezet területén telket kialakítani, azon közutat, gyalogutat, gépjármű várakozóhelyet kialakítani, épületet-építményt – a köztárgyak kivételével – elhelyezni csak szabályozási terv alapján lehet. 
(2)    A keretövezet területén lakóépületet (szolgálati lakóház kivételével), önálló intézményi és szolgáltató épületet, kereskedelmi létesítményt, raktárat, üzemanyagtöltő állomást, bányát létesíteni nem lehet, kivétel a már eddig is bányatelekként nyilvántartott területen. 
(3)    Az erdőterületek a szabályozási tervben funkciójuk szerint 
a)    védelmi erdők     Ev 
b)    gazdasági erdők Eg külön lehatárolt övezetekbe soroltak. 
(4)    A keretövezet területén erdőtelepítés és fakitermelés, illetve bármely az erdőgazdálkodás keretébe tartozó tevékenység csak az erdészeti szakhatóság által jóváhagyott erdészeti üzemterv alapján történhet. 
(5)    A keretövezet területén – építési engedély alapján – 10ha-t meghaladó területnagyságú összefüggő telken, maximálisan 0,01%-os beépítettséggel, maximális 5,0m-es épületmagassággal helyezhető el szolgálati lakóépület, vagy közösségi vadászház és ezek melléképületei, építményei. Elhelyezhetők továbbá az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, a közművesítés (beleértve a termékvezetékeket), a közúti közlekedés, az ismeretterjesztés építményei. 
 
67. § 
Védelmi erdők –Ev 
 
(1)    Az övezet területén épület nem helyezhető el. 
(2)    Az övezet területén elhelyezett építmények csak az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, a közművesítés, illetve a közlekedéssel kapcsolatos tájékoztatás és irányítás céljait szolgálhatják. 
(3)    Az övezet területén történő fásítás, növénytelepítés és az erdőgazdálkodás keretébe tartozó minden egyéb tevékenység csak az erdészeti szakhatóság által jóváhagyott egyedi engedélyek alapján történhet. 
 
68. § 
Gazdasági erdők - Eg 
 
(1)    Az övezet területén építési engedély alapján, 10ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,5%-os beépítettséggel, maximális 5,0m-es épületmagassággal építhető épület. Ennek funkciója az alábbi lehet:  
a)    szolgálati lakó- és szállásépület, őrház, erdészház, ezek melléképületei és építményei 
b)    közösségi vadászház és melléképületei, építményei 
(2)    Az övezet területén építési engedély alapján építmények az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, a közművesítés, a közúti közlekedés műtárgyaiként elhelyezhetők. 
(3)    Az övezet területén történő erdőtelepítés és fakitermelés, illetve az erdőgazdálkodás keretébe tartozó tevékenység csak erdészeti szakhatóság által jóváhagyott üzemterv szerint történhet.  
 
69. § 
Ev/V alövezet (véderdőben létesíthető csapadékvíz tározó) 
 
(1)    Az övezet területébe a fákkal és cserjékkel betelepített védelmi zóna azon része tartozik, ahol gyepesített csapadékvíz tározó is létesíthető. 
(2)    Az övezet alapvető funkciója a település táji – ökológiai védelmén túl a más módon el nem helyezhető, illetve el nem vezethető csapadékvizek gyepesített tárolóban történő elhelyezése. 
(3)    A tárolótérbe csak szennyezésmentes (olajszűrőkön és iszapfogókon átvezetett) csapadékvíz engedhető. 
(4)    Az övezet területének karbantartását az erdészeti és vízügyi hatóság együttes felügyelete mellett kell végezni. 
 
70. § 
Mezőgazdasági övezetek 
A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 
 
(1)    A mezőgazdasági övezetek a növénytermesztés és állattenyésztés céljait szolgálják. Itt csak a termelő tevékenységet szolgáló termékfeldolgozó és tároló, illetve az állattartást szolgáló épületek, gépszínek építhetők. Az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén építhető lakóépület is. 
(2)    A mezőgazdasági övezetbe sorolt, földútként nyilvántartott, kivett területekre a HÉSZ közlekedési övezeteit szabályozó általános előírások vonatkoznak. 
(3)    Az övezetekben épület, építmény csak szabadonállóan, legalább 5m mélységű előkerttel, legalább 3m oldalkerttel helyezhető el. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 60cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki. 
(4)    Telekmegosztás az esetben nem engedélyezhető, ha a telek a megosztás utáni állapotban kisebb az övezetben előírt minimális területnagyságnál, illetve ha a megosztás következtében a beépítettsége túllépi a megengedettet. 
 
71. § 
Általános mezőgazdasági (jellemzően szántó művelési ágú) övezet - M1-A 
 
(1)    Az övezet területébe a településnek jellemzően szántóföldi növénytermesztés céljára kijelölt részei tartoznak. 
(2)      Az övezet területén csak a mezőgazdálkodást szolgáló üzemi-gazdasági épület (terménytároló, feldolgozó, gépjavító és tároló épület), valamint a nem nagyüzemi állattartáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el maximum 3%-os beépítéssel, maximum 7,5 m-es épületmagassággal, a közművesítés és közlekedési létesítmények műtárgyain kívül. 
(3)      Az övezet területén önálló lakóépület is elhelyezhető az általános érvényű egyéb előírások betartása mellett.  A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.  Lakóépület építésének feltétele a hiányos közmű-ellátottság. Közüzemi villamos energia szolgáltatás szükséges. Vízellátás biztosítható engedélyezett saját fúrt kútból. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban egyedi zárt szennyvízelhelyezéssel. 
(4)    94Az övezet területén üvegház, építése esetén az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb megengedett mérete 1 m, fóliasátor építése esetén 0,5 m. 
(5)    A meglévő tanyák területén a jelenlegi épületállomány fenntartható. 
 
72. § 
Jellemzően gyep, rét, legelő művelési ágba tartozó övezet - M1-B 
 
(1)    Az övezet területébe a településnek jellemzően lágyszárú gyepkultúrákkal hasznosított, a takarmánytermelést és a legeltető állattartást szolgáló, az év teljes időszakában növényzettel fedett részei tartoznak. 
(2)    95 Az övezet területén maximum 3%-os beépítettséggel, maximum 5,0 m-es 
épületmagassággal a takarmánytermelést, a legeltető állattartást, állattenyésztést, a halászat és haltenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (terménytároló, feldolgozó, gépjavító és tároló) szolgáló épületek helyezhetők el, a közművesítés és közlekedési létesítmények műtárgyain kívül. 
(3)    Az övezet területén a folyamatos gyep-rét-legelőgazdálkodás fenntartandó, a terület szakszerű műveléséről a tulajdonosnak gondoskodnia kell. 
(4)      Az övezet területén önálló lakóépület is elhelyezhető az általános érvényű egyéb előírások betartása mellett.  A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m. Homlokzatképzésre hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.  
 
73. § 
Kertes mezőgazdasági övezet – M2 
 
(1)    Az övezet területébe a településnek kertes művelés alatt álló, jellemzően kisparcellás, a zöldségtermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés céljait szolgáló részei tartoznak. 
(2)      Az övezet területén a kertgazdálkodást szolgáló és az ott tartózkodást lehetővé tevő építmények helyezhetők el, az övezetben lakóépület építhető az általános érvényű egyéb előírások betartása mellett. A megengedett maximális beépíthetőség a terület 3%-a, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5m, építési mód szabadonálló. 
(3)    Az övezet területén a már kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges) legalább a telekterület 70%-án fenn kell tartani a táji arculat megőrzése érdekében. 
(4)     Beépítés feltétele a hiányos közmű-ellátottság. Közüzemi villamos energia szolgáltatás szükséges. Vízellátás biztosítható engedélyezett saját fúrt kútból. Egyedi berendezéssel történő szennyvíztisztítás vagy szennyvízelhelyezés. Szennyvízelhelyezés kizárólag zárt szennyvíztárolóban. egyedi zárt 
szennyvízelhelyezéssel. 
 
  73/A. § 
Birtokközpont beépítésére vonatkozó előírások 
 
(1)    A 2009. január 1-én igazolhatóan művelésből kivont „udvar alrészlettel rendelkező ingatlanok birtokközponttá minősíthetők, ha területük eléri a 2500 m2-t.  
(2)    Birtokközpont kialakítása az egyéb övezeti előírások betartása mellett az alábbi táblázat szerint engedélyezhető:  
     2 500 m2 fölötti földterület esetén 
1.     Birtokközpont beépíthetősége     40 % 
2.     Teljes beépíthetőség     3 % 
 
74. § 
Természetközeli területek, nádas - Tk 
 
(1)    Az övezet területébe a település beépítésre nem szánt részének nádas és mocsár területei tartoznak. Ezek alapvető jellemzői, hogy természetközeli vizes élőhelyek. 
(2)    Az övezet területén beépítés nem engedélyezhető, kivéve a közlekedésfejlesztés és közműfejlesztés létesítményeit és műtárgyait. 
(3)    Az övezet területén folytatott gazdálkodásnak alárendelt szerepe van a vizes élőhelyek megőrzése alapkoncepcióhoz képest. A mezőgazdasági termelő tevékenység során a már kialakult természeti állapotot kell megőrizni, a gazdálkodó tevékenységnél (pl. 
nádaratás) a természetvédelmi, élőhelyvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. 
 
75. § 
  Mezőgazdasági üvegházas terület - M-Ü 
 
(1)    Az övezet területébe Szentes azon külterületi zónái tartoznak, melyek jellemzően üvegházas és/vagy fóliasátras, intenzív iparszerű növénytermesztést kívánnak folytatni. 
(2)      Az övezet területén a már kialakult telekméretek továbbosztásával 500m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. 
(3)      Az övezet területén az átlátszó héjazattal fedett állandó, vagy ideiglenes termesztőépületeken túl raktározás, mezőgazdasági feldolgozás, illetve a szolgálati lakás jellegű helyben lakást szolgáló épületek helyezhetők el maximum 3%-os beépítéssel, maximum 7,5 m-es épületmagassággal. 
(4)    Az övezet területén az elfolyó csapadékvizek legalább 80%-ának átmeneti tározásáról és hasznosításáról (öntözés) a telektulajdonosnak illetve a területhasználónak gondoskodnia kell. 
(5)      Az övezet területén üvegház, építése esetén az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb megengedett mérete 1 m., fóliasátor építése esetén az előkert, oldalkert, hátsókert legkisebb megengedett mérete 0,5 m. 
  
 
V.    KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 
 
A környezetvédelmi előírások a föld, a levegő, a vizek, az élővilág védelmére, a légszennyezés és a zaj elleni védelemre, illetve az egyes létesítmények környezetvédelmi előírásaira vonatkoznak, az ember környezetén keresztüli védelme, életminőségének fenntartható javítása érdekében. Szentes város jelen helyi építési szabályzatának környezetvédelmi előírásai, a környezetvédelem helyi szabályozásával, továbbá a mindenkor hatályos magasabb rendű jogi szabályozással együtt tekintendők irányadónak, az illetékes szakhatósági határozatok előírásainak figyelembe vételével. A környezetvédelmi előírásokat együtt kell alkalmazni más szakági és egyes építési övezetek előírásaival. 
 
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete által hozott, érvényben lévő helyi környezetvédelmi, az állatok tartásáról, a hulladékgazdálkodásról, a természetvédelmi és épített örökség helyi védelem alatt álló területeiről szóló rendeletek az irányadók. 
 
Általános környezetvédelmi előírások 
76. § 
(1)    A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés, és légszennyezőanyagkibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti –a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónára vonatkozó- kibocsátási határértékeket. 
(2)    Szentes város közigazgatási területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, ártalommentes felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított. 
(3)    A város közigazgatási területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi szabályozás előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. 
(4)    Szentes város közigazgatási területén az állatok tartásáról szóló helyi szabályozás értelmében lehet állattartó telepet létesíteni és üzemeltetni, a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának teljeskörű megoldásával. 
(5)    Kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. 
(6)    Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha a jogszabály szerint előírt védőtávolsága más rendeltetési zóna felhasználását nem zavarja. 
 
 
Tájvédelem – természetvédelem 
77. § 
 
(1)    A település ökológiai rendszerének védelme és fejlesztése érdekében a földhasználatot jellemző művelési ágak megtartását, az élővilág és az élőhelyek fennmaradásához szükséges építési és területhasználati korlátozásokat biztosítani kell. 
(2)    A mezőgazdasági területeken meglévő, a kisvízfolyásokat és dűlőutakat kísérő tájfásítás elemeinek megőrzésén túl gondoskodni kell a közutak és dűlőutak, birtokhatárok mentén kialakítandó védőfásításokról. 
(3)    A mezőgazdasági területek művelési ág változtatásainál előnyben kell részesíteni a magasabb ökológiai értékű erdő, rét-legelő-gyep, nádas művelési ágakat a kisebb ökológiai értékű szántó, szőlő és gyümölcsös területekkel, majorokkal és üvegházas területekkel szemben. A védelem alatt nem álló természeti területek védelmét és megőrzését is biztosítani kell. 
(4)    A belterületi utak fejlesztésénél, korszerűsítésénél, az úthálózat bővítésénél törekedni kell az utakat kísérő fasorok kialakítására és felújítására, valamint a folyamatos ápolásra, karbantartásra. 
(5)    A zöldterületek - elsődlegesen a véderdők - létesítésekor előtérbe kell helyezni a szárazságtűrő őshonos fajok alkalmazását. 
(6)    Az ipari- gazdasági területek és a város lakóterülete között lévő zöldfelület területe nem csökkenthető. 
(7)    A felszíni roncsolások, felhagyott hulladék-lerakóhelyek fokozatos rekultiválásáról gondoskodni kell. 
(8)    A vízfolyások rendezéséről, védőfásításukról gondoskodni kell. 
(9)    A helyi védelem alatt álló közparkok a 6. sz. melléklet (Helyileg védett közparkok) tartalmazza. 
A helyi védelem alatt álló fákat, a 7. sz. melléklet (Helyileg védett szoliter fák) tartalmazza. 
(10)    Az ökológiai folyosók területén beépítésre szánt területek kijelölése és a természetes folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során környezetvédelmi alátámasztó munkarészben kell igazolni. 
(11)    A tájképi szempontból értékes övezet által érintett területeken mezőgazdasági kistanyás zóna előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni: A telken elhelyezhető építmény: 
a)    önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,00 m építménymagassággal és magas tetővel 
b)    egyéb építmények esetén legfeljebb 3,50 m magassággal (technológiával igazolt esetben ettől el lehet térni) és magas tetővel telepíthető. 
c)    Az épületek tömegformálása és anyaghasználata illeszkedjen a terület történeti hagyományaihoz. 
(12)    A telekalakítás, az építés és a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek megőrzésére. 
(13)    Tájrendezésre szorulnak a bányászat által roncsolt területek: 
a)    Szentes I. – agyag 
b)    Szentes II. – agyag 
c)    Szentes III. – agyag 
d)    Szentes IV. – homok 
e)    Szentes V. – töltésföld 
f)    Szentes VI. – töltésföld 
(14)    A jelen rendeletben nem szabályozott, helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó környezetvédelmi tárgyú kérdésekben Szentes városnak az elfogadott hatályos Környezetvédelmi Programjában, valamint a környezetvédelemről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. 
Földvédelem, hulladékgazdálkodás 
78. § 
 
A településen talaj- és talajvíz-szennyező tevékenység nem végezhető, szilárd- és folyékony hulladékot illegálisan elhelyezni tilos. A településen keletkezett folyékony és szilárd hulladék elhelyezése a hulladék-termelő kötelessége. A hulladék termelője köteles a rendszeres és szabályszerű elhelyezést igazolni. 
 
Vízminőség-védelem (felszíni- és felszín alatti vizek) 
79. § 
 
A város belterületén lévő felszíni vízfolyások - mint a települési környezetet gazdagító értékek - megőrzendők. A vízfolyásokat érő szennyeződések csökkentése, elhárítása érdekében a vízfolyásokba történő tisztított és tisztítatlan szennyvízbekötéseket fel kell mérni, és a szükséges eljárásokat a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 
 
 
Levegőtisztaság-védelem 
80. § 
(1)    A környezeti és levegőminőségi adottságok javítása érdekében Szentes város közigazgatási területén a hatályos külön levegőtisztaság-védelmi jogszabály és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről rendelkező külön jogszabály előírásai irányadók. 
(2)    Új légszennyező források telepítése, üzembe helyezése, üzemeltetése csak az elérhető legjobb technika alkalmazásával valósítható meg. Új beruházás esetén minden esetben meg kell vizsgálni a zöld, megújuló, illetve a termálvíz-használat (távhőszolgáltatás) lehetőségét. 
(3)    A közlekedési eredetű légszennyezést csökkentése érdekében a vonalas létesítményeket fásítással, illetve véderdősávok létesítésével kell kialakítani. 
 
 
Zaj-és rezgésvédelem 
81. § 
 
A közlekedési zajterhelés csökkentésére az országos hálózathoz tartozó utak mentén védőfásítás szükséges. 
 
VI.    KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI 
 
82. §  
Közművekre vonatkozó általános előírások 
 
(1)    Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. 
(2)    Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt. 
(3)    A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében. 
(4)    A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni. 
(5)    Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. 
(6)    Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. 
(7)    Bármilyen közmű megvalósítása a Szabályozási Terv szerinti útszabályozásnak megfelelően történhet.  
(8)    Új beépítési területen közműterveket meg kell, hogy előzze az útépítés terve. 
(9)    Az útépítés rekonstrukciójával párhuzamosan végre kell hajtani a szükséges közművezetékek rekonstrukcióját. 
 
83. § 
Vízellátás 
 
(1)    A már vízzel ellátott és a vízellátásban csak később bevonandó területek magas színvonalú kiszolgálásához a vízbeszerzési kapacitás biztosításán kívül, hálózatépítés tároló medencék és nyomásfokozók létesítése is szükséges.  
(2)    A város ivóvízminőségének megoldását a Dél-Alföldi Ivóvíz-minőségjavítási Program keretén belül kell megoldani egységes vízbázis és víztisztító  központi technológiai egységek létesítésével. 
(3)    Kajánújfalu, Lapistó településrészek vízellátásánál számítani kell új vízműkút létesítésére. 
(4)    A magas talajvíz-állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad, az abban előírtak kötelező betartása mellett.  
(5)    Az új beépítési területeken minimum NÁ 80mm-es körvezetékes, illetve NÁ 100 mm-es ágvezetékes hálózat kiépítése szükséges. 
(6)    A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.  
(7)    Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani 
 
 
84. § 
Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés 
 
(1)    Az új beépítéseknél csak elválasztott rendszerű csatornahálózat építhető.  
(2)    A közcsatornába nem bocsátható szennyvíz előtisztításáról a szennyvíz keletkezési helyén kell gondoskodni. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért: 
a)    A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a város egész területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető. 
b)    A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a közműves ivóvízzel ellátott ingatlanokon és létesítményekben egyedi közműpótló kisberendezéseket kell építeni. Zárt szennyvízgyűjtő, közműpótló berendezések alkalmazása csak ideiglenes jelleggel, a közcsatorna kiépüléséig kivitelezhető, illetve tartható fent. 
c)    A város új beépítésein elő-közművesítéssel kell a szennyvízcsatornázást biztosítani, a csatorna kiépítését követően lehet csak építési engedélyt kiadni. Szennyvízcsatornázott területen az érintett telkek tulajdonosait a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. 
(3)    A város azon területein, amelyeken korábban szikkasztásos, illetve zárt szennyvíztározós szennyvízkezelést alkalmaztak, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése után kötelező a szennyvízrákötés.  
(4)    Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.. 
(5)    Kajánújfalu, Lapistó településrészek szennyvízcsatornázását önálló természetközeli szennyvíztisztítással, vagy a Szentes város csatornahálózatára történő rákötéssel kell megoldani. 
 
85. § 
Vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés 
 
(1)    Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára 
a)    az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, 
b)    az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sáv szabadon hagyandó. 
(2)    A város hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére: 
a)    Zárt csapadékvíz elvezető, vagy szivárogtató rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt településközpont vegyes illetve gazdasági, ipari, szolgáltató területeken.  
b)    A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető. 
c)    Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, a már üzemelő közlekedési utak mentén. 
(3)    20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba. 
(4)    Záportározót közterületen és magán-ingatlanon belül egyaránt lehet építeni.  
(5)    Az új beépítéseknél - ide soroljuk a volt zártkerti, illetve üdülőterületi beépítéseket is - az ingatlanokon épült házak tetőfelületén összegyülekező csapadék-vizeket csapadékvíztározókban kell felfogni, és annak vízét locsolásra felhasználni. 
(6)    A meglévő átereszek rendezett árokszakaszok folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. 
 
86. § 
Árvízvédelem 
 
(1)    Árvízvédelem területén, hullámtérben mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. 
Az árvízvédelmi töltés lábától 10-10 m karbantartási munkálatok számára szabadon tartandó. 
Az árvízvédelmi töltés vízoldali lábától 60 m, mentett oldali lábától 110 m távolságon belül anyaggödröt nyitni nem szabad. 
A Tisza partélétől mért 10 m, a Körös esetében 6 m lefolyási sáv szabadon tartandó. A folyók hullámterében  építményt  csak úgy  lehet építeni,  hogy  annak padlóvonala a mértékadó árvízszintnél (MÁSZ) magasabban kerül kialakításra. 
(2)    A hullámtérbe eső üdülőterületen új épületet csak teljes közművesítés (víz, villany, szennyvízcsatorna, út menti vízelvezetés) kiépítése esetén  lehet engedélyezni. 
 
87. § 
Villamosenergia-ellátás 
 
(1)    Villamosenergia-ellátási hálózatkapcsoló-átalakító berendezéseinek helyszükségletét a beruházások tervezésénél biztosítani kell. 
(2)    Villamosenergia-ellátási hálózat vezetékeinek biztonsági övezetében építményt, utat, parkolót stb. elhelyezni csak az üzemeltető előzetes hozzájárulásával lehet. 
(3)    A villamosenergia-ellátás vezetékeinek elhelyezését az általános érvényű közműszabvány szerint kell megoldani. 
(4)    A városban új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energiaellátási hálózatot építeni, illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját településközpont vegyes illetve gazdasági, ipari, szolgáltató területeken engedélyezni földkábeles, a lakóterületeknél földkábeles, illetve kivételesen légkábeles elhelyezéssel szabad. 
(5)    A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. 
(6)    Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. 
 
88. § 
Távhőellátás 
(1)    Távhőhálózat rekonstrukciója során csak földalatti műszaki megoldás engedélyezhető. 
(2)    Meglévő távhőellátással rendelkező területen a hőellátás csak távhőellátással biztosítható. 
(3)    A távhőellátó rendszerek primer oldali megtáplálásánál törekedni kell a geotermikus energia felhasználására. 
 
89. § 
Földgázellátás 
 
(1)    A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. 
(2)    Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.  
(3)    Szentes várost érintő nagynyomású gázvezeték védőtávolsága 28-28 m 
 
90. § 
Távközlés 
 
(1)      
(2)      
(3)     Közszolgálati hírközlési antennák telepítésénél a városkép védelméről szóló helyi rendelet szerint kell eljárni. 
VII.    KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 
 
91.§  
Régészeti lelőhelyek védelme 
 
(1)    A település közigazgatási területén Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti jelentőségű területeket a 8. sz. melléklet tartalmazza. Az itt szereplő régészeti lelőhelyek tájékoztató jellegűek. Hatósági eljárás során a közhitelesen nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatait kell elsődlegesen figyelembe venni. 
(2)    A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért annak területén 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás, műszeres felmérés és/vagy próbafeltárás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni kapcsolatot a Múzeummal. 
(3)    A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. 
(4)    A régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. 
(5)    A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. 
 
 
92.§  
Épített értékek védelme 
 
(1)    A városépítészeti értékvédelem kiterjed: 
a)    országos műemléki védelemre, 
b)    helyi védelemre. 
(2)    A település közigazgatási területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott országos védelem alatt álló ingatlanokat a 10. sz. függelék tartalmazza. 
(3)    A műemléki környezetet a szabályozási tervlap szemlélteti. Az ide tartozó ingatlanok listáját a  10.sz. függelék tartalmazza. 
(4)    Országosan védett műemlék környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által előírt módon és a KÖH előzetes hozzájárulásával, továbbá a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával szabad. 
(5)     A védett elemek listájára a város értékvédelmi rendelete rendelkezik. A helyi védelem kiterjed az alábbi elemekre: 
a)    Városszerkezeti jelentőségű területek  
b)    Helyileg védett környezet . Helyileg védett környezetbe tartozik a Zsoldos téglagyár környezete. 
c)    Karakteres, értékes utcaképek , (felsorolás az 11. sz. függelékben) 
d)    Egyedi épületek , (felsorolás az 12. sz. függelékben) 
(6)    A védett  épület, védett utcakép által érintett épület, védett településszerkezet területén található épület esetében építési engedély kiadása csak a városi főépítész bevonásával történhet. 
(7)    A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.  
(8)    A jelen rendeletben nem szabályozott, helyi önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésekben Szentes városnak az elfogadott Örökségvédelmi Hatástanulmányban foglaltakat kell figyelembe venni. 
(9)     Védett épület, védett utcakép által érintett ingatlan, védett településszerkezet területén található ingatlan esetében kerítés építése csak terv alapján készülhet, melyet a városi főépítésszel egyeztetni kell. 
 
 
93. §  
Védett településszerkezet területe 
 
(1)    A védett településszerkezet területeit a szabályozási tervlap ábrázolja (he). 
(2)    Ezen a területeken a városszerkezet és a telekosztás, azok beépítésének módja és mértéke történelmi örökség. 
(3)    Településszerkezeti jelentőségű terület az úthálózat, a telekstruktúra és a beépítés védendő.  
(4)    Megőrzendő az utcák és közök rendszere.  
(5)    Megőrzendő a telekszerkezet. Telekalakítás során a hagyományos telekstruktúrákra tekintettel kell lenni. a telkek tovább nem oszthatók, ill. összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakíthatók ki. A telekösszevonás esetén az utcai beépítésnek igazodni kell a környező utcaképhez.  
(6)    Meg kell őrizni az egységes utcaképet, a telekosztásokat, a beépítés módját és magasságát. Ez vonatkozik átépítés esetére is. 
(7)    A telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület fésűsen, félig zártsorúan, településközpontban zártsorúan épülhet előkert nélkül, a környezetnek megfelelően utcára merőleges vagy azzal párhuzamos gerinccel. 
(8)    Az építési övezetekben csak a településképbe illő építmények helyezhetők el. Új beépítések csak utcaképi vizsgálat után engedélyezhetők. 
(9)    Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án, illetve legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető.  
(10)    Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. 
(11)    Az épületek tetőfedésére élénk-kék, élénk-zöld színárnyalatú anyagok nem használhatóak. 
 
 
94. § 
Karakteres utcaképek védelme  
 
(1)    A karakteres utcaképek vonalait a szabályozási tervlap ábrázolja. 
(2)    Az utcaképbe való illeszkedés érdekében új épülethomlokzat színezése, valamint meglévő homlokzat felújítása és átszínezése csak színterv alapján valósítható meg. Közterületről látható homlokzatok részleges felújítása, színezése nem megengedett.   
(3)    Az engedélyezési tervekhez utcaképet kell készíteni.  
(4)    Az építési övezetekben csak a településképbe illő építmények helyezhetők el. 
(5)    Az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben lehet elbontani; homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad; a tetőtér utólagos hasznosítása esetén az utca felé illeszkedően nyitható meg. 
(6)    A földszinten portálalakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével engedélyezhető, 
(7)    Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben készülhet. 
(8)    A közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenése általában kerülendő, de ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épületek architektúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben létesíthetők. 
(9)    Közterület felőli külső homlokzatsíkon szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel, védődoboz nem helyezhető el. Felújítás esetén ezeket meg kell szüntetni.  
(10)    Ezek az épületek az övezeti előírások megengedte mértékig bővíthetők, a homlokzat fentiek szerinti helyreállítása és megőrzése mellett. 
(11)    Közterületről látható meglévő épülethomlokzatának megjelenését megváltoztató a) nyílászárók kicserélése, 
b)    tetőhéjalás cseréje, 
c)    homlokzat vakolása és/vagy színezése csak engedély alapján végezhető. 
(12)    Telken belül, illetve zártsorú beépítés esetén a látszó tűzfal maximális vízszintes és függőleges mérete nem haladhatja meg a 1,5 m-t. Ez alól kivétel, ha a látszó tűzfal épülete várhatóan szintén átépül, illetve bontásra kerül. Meglévő épület közterület felőli homlokzat felújítása esetén csak, az eredetivel azonos megjelenésű, megegyező formájú, osztású, anyaghasználatú, színű nyílászárók alkalmazhatók. 
(13)    Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 épület magasságának számtani középarányosát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb építménymagasság ellenére sem engedélyezett.  
(14)    Telken belül, illetve zártsorú beépítés esetén a látszó tűzfal maximális vízszintes és függőleges mérete nem haladhatja meg a 1,5 m-t. Ez alól kivétel, ha a látszó tűzfal épülete várhatóan szintén átépül, illetve bontásra kerül. 
(15)    Rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.  
(16)    Közterületről láthatóan légkondicionáló-, fűtőberendezés kültéri egysége nem helyezhető el. 
(17)    Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók.  
(18)    Az épületek tetőfedésére élénk-kék, élénk-zöld színárnyalatú anyagok nem használhatóak. 
 
95.§  
Egyedi épületek védelme 
 
A védett épület, vagy épületrész a település történeti, városképi, építészeti, kulturális örökségének részei, a hely sajátos karakterének kifejezője, ezért meg kell őrizni. 
 
(1)    Védett épület, illetve épületrész nem bontható. Igen indokolt, a gazdaságossági indokokon túl is megalapozott esetben a helyi védelem megszűntetése után bontható el. 
(2)    Ezen épületek bontásának kérelmezésénél a hatóságnak joga van a döntés megalapozottsága érdekében szakértőket bevonni, vagy szakmai állásfoglalást kérni.  
(3)    Amennyiben a bontás elkerülhetetlen, megfelelően dokumentálni kell, az épületet fel kell mérni és e terveket és a fotódokumentációt archiválni kell. 
(4)    Új épület építése esetén lehetőleg a védett épületet vagy épületrészeket az új épület részeként is meg kell őrizni. 
(5)    Védett épületek szerkezetei, építészeti részletei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, ill. hiányuk esetén pótlandók.  
(6)    A helyi védelem alatt álló épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.  
(7)    Homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki- vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet. 
(8)    Ezen épületek környezetében élő, de védelem alatt nem álló építményeknek - az országos védelem alatt álló épületek mellett - a helyi védelem alatt állókhoz is igazodniuk kell. 
(9)    A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület bővítése, felújítása, átalakítása során a következőket kell figyelembe venni: 
a)    Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelelően lehet bővíteni. 
b)    Az épület, tömegét és tetőformáját meg kell őrizni.  
c)    Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. 
d)    Felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az épületről értékelemző, építészeti felmérés-tanulmány készítését írhatja elő.  
(10)    A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a meglévő épület megtartása mellett a telken új épületet kívánnak építeni, az adott övezet előírásain kívül a következőket kell figyelembe venni: 
a)    Az épületet csak a védett épület formavilágának megfelelő lehet, vonatkozik ez az épület  tömegére és tetőformájára is.  
b)    Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztell-sárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld színek alkalmazhatók. Az építési hatóság színterv készítését írhatja elő. 
 
 
96.§  
Helyileg védett környezet 
A volt Zsoldos téglagyár környezete. 
 
(1)    Jelen § addig van érvényben, amíg a Zsoldos Téglagyárat nem nyilvánítják műemlékké, környezetét pedig műemléki környezetté. 
(2)    A helyileg védett környezet területen (Hrsz.:3973; 3975/1; /4; /6; /7; /9;) telekalakítás és beépítés esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), mint véleményező hatóság vesz részt az építési engedélyezési eljárásban. 
VIII.    TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI 
 
97.§  
Sajátos jogintézmények 
 
(1)     A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók: 
a)    elővásárlási jog 
b)    településrendezési kötelezés: beültetési kötelezettség 
 
98.§  
Elővásárlási jog 
 
(1)    Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a Kurca mentén a különleges nagy zöldfelületű intézményterületek területére. 
(2)    Helyi védelem alatt álló épületekre. 
(3)    Iparterület területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanokra. 
 
99.§  
Településrendezési kötelezések 
 
(1)    Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok a következők: a)    
b)    Hékéd gazdasági területen, hrsz.: 1357/65; 1357/66, 1357/67; 1356. 
c)    Alsópárt gazdasági területen, hrsz.: 6447/12; 6448/2; 6448/3; 6448/4; 6452/2; 6452/1. 
d)    Evangélikus temető, hrsz.: 4711/3. 
(2)    A kötelezően telepített zöldsávokba őshonos fafajok felhasználásával, 3 sorban 5m-es sortávolsággal és 5m-es tőtávolsággal védőfásítás telepítendő. 
(3)    A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt védőzöldsávot a telek tulajdonosa saját költségén legkésőbb a használatba vételi engedély megkéréséig köteles telepíteni. 
(4)    A használatba vételi engedély kiadásának feltétele a beültetési kötelezettséggel jelölt területen a növényzet eltelepítése. 
(5)    A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt védőzöldsáv területe a minimális zöldfelületi arány értékébe beleszámít. 
IX.    VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 
 
100. §  
Belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonandó területek  átmeneti szabályozása 
 
(1)    A belterületi határ módosításáról a szabályozási terv alapján kell gondoskodni.  
(2)    A belterületbe és beépítésre szánt területbe vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza.  
(3)    Belterületbe vonásra, más célú hasznosításra tervezett termőföld területek folyamatosan, a településfejlesztés  megvalósításától függően csatolható belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe, addig a jelenlegi művelési águknak megfelelő mezőgazdasági hasznosítást fenn kell tartani. 
(4)    A belterületbe-vonásra kijelölt területeken a belterületbe-csatolást kihirdető rendelet hatályba lépéséig telekalakítás végezhető jelen szabályozási terv övezeti besorolásaiknak megfelelően, de építési tevékenység nem. 
 
Záradék:*  
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006/123/EK. irányelvnek megfelel. 
 
 
101. §  
Záró rendelkezések 
 
(1)    Jelen rendelet 2009. év március 16. napján lép hatályba. 
(2)    A következő rendeletek 2009 év március 15. napján hatályon kívül helyezésre kerülnek: 
-    9/2000 (V. 13.) Kt. rendelet Szentes Városközpont Építési Szabályzata és Részletes Szabályozási Terve 
-    29/2000 (XII. 09.) Kt. rendelet Szentes Széchenyi Liget Építési Szabályzata és Részletes Szabályozási Terve 
-    16/2001 (VII. 13.) Kt. rendelet Szentes-Alsórét Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, módosítva 10/2006. (III.11.), 5/2008. (III.07.),Kt. rendeletekkel. 
-    4/2005. (II. 12.) Kt  rendelet Hékéd Építési Szabályzata és Részletes Szabályozási Terve 
 
Szirbik Imre sk.                                       dr. Sztantics Csaba sk. 
polgármester                                                                                      jegyző 
 
1. sz. melléklet 
A rendeletbe beemelt részterületi szabályozási tervek 
1.    A rendeletbe tartalmi változtatás nélkül beemelt részterületi szabályozási tervek listája 
 
 
    Rendeletszám     Megnevezés 
    -     4/2005. (II. 12.) Kt  rendelet      Hékéd Építési Szabályzata és Részletes 
                                  Szabályozási Terve 
 
2.    A rendeletbe kismértékű korrekcióval beemelt részterületi szabályozási tervek: 
 
-     9/2000 (V. 13.) Kt. rendelet          Szentes Városközpont Építési Szabályzata és 
                                  Részletes Szabályozási Terve 
-     29/2000 (XII. 09.) Kt. rendelet      Szentes Széchenyi Liget Építési Szabályzata 
    és                          Részletes Szabályozási Terve 
-      16/2001 (VII. 13.) Kt. rendelet      Szentes-Alsórét     Építési     Szabályzata     és  
    módosítva 10/2006. (III.11.),   
5/2008. (III.07.) Kt. rendeletekkel     Szabályozási Terve       
  2. sz. melléklet 
Belterületi közutak hálózati szerepük szerinti besorolása  Belterületi főútak: 
    1.     Ipartelepi út – Szarvasi út 
 
Belterületi gyűjtőútak: 
1.    Rákóczi Ferenc utca – Mátyás király út – Temető utca – Béke utca 
2.    Báthory utca – Teleki László utca 
3.    Attila út 
4.    Bajcsy-Zsilinszky u. – Arany János u. – Kurca híd - Hegedűs László utca  
5.    Csongrádi út – Kossuth Lajos utca 
6.    Vásárhelyi út – Petőfi utca – Ady Endre utca 
7.    Boross Sámuel utca – Sima Ferenc utca – Tóth József utca 
8.    Szent Imre herceg utca 
9.    József Attila utca – Horváth Mihály utca 
10.    Klauzál utca – Somogyi Béla utca 
11.    Jövendő utca 
12.    Honvéd utca  
13.    Leiningen Károly utca 
14.    Damjanich utca 
15.    Wesselényi utca 
16.    Vörösmarty utca 
17.    Madách utca 
18.    Nagyhegyszéli út – Hajnal utca 
19.    Topolya utca – Alkony utca 
20.      
21.    Vecseri foki út 
22.    Derzsi Kovács Jenő utca – Kiss Ernő utca 
23.    Köztársaság út – Szalai utca – Nagyhegyen átvezető új út 
24.    Jókai utca – Kolozsvári utca – Baross utca 
25.    Dózsa György utca 
26.    Batthyány utca – Kiss Zsigmond utca – 451 sz. útig 
27.    Zolnay utca 
28.    Váradi Lipót Árpád utca – Ilona parti út 
29.    Nagyörvény utca 
30.    Sáfrán Mihály utca 
31.    Szent Anna utca – Soós utca 
32.    Mentő utca – Berki út 
33.    Farkas Antal utca – Nyíri köz – Új utca 
34.    Téglagyári út  
35.    Hadzsy János utca 
36.    Mágocsi út 
37.    Szegvári út 
38.    Az iparterületi gyűjtőutak 
  3. sz. melléklet 
   4. sz. Melléklet 
   5. sz. melléklet 
 
6. sz. melléklet Helyileg védett közparkok 
 
-    Széchenyi liget 
-    Kórházpark 
-    Erzsébet téri park 
-      
7.    sz. melléklet Helyileg védett szoliter fák 
 
-    Szent Imre herceg út olimpiai bajnok tölgyfája 
-    Kossuth tér               3 db oszlopos tölgy 
-    Sporttelep melletti tölgyek 
-    Szent Anna utcai           3 db platán 
-    Munkácsy Mihály utcai cukorjuhar 
-    Kiss Zsigmond utcai       3 db cukorjuhar 
-    Kurca parti platánok,      5 db 
-    Liget sori platánok,       5 db 
-    Petőfi S. utca – Szabadság téri platán 
-    Páter ház melletti idős császárfa 
-    Petőfi Szálló melletti       2 db császárfa 
 
8.    sz. melléklet 
 
Régészeti lelőhelyekkel érintett földrészletek 
 
Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
1261     18273     4412, 4413/7, 4413/6, 6499/22, 6499/21, 4413/4, 6499/20, 6499/18, 6499/16, 4413/5, 6499/8, 6499/9, 6499/10, 6499/13, 4409, 4408, 4414, 
6498, 4415/1, 01352/53, 01352/54, 01350/56, 01350/55, 01350/54, 01352/55, 01350/53, 01351/2, 01350/52, 01357/1, 01359/5, 01358/1, 01359/18, 01363/32, 01363/31, 01361, 4412, 01351/2, 4412, 01350/52, 4413/7, 01351/2,  
2     18274     6504/3, 01363/19, 01363/20, 01363/8, 01363/15, 01363/21, 01363/9, 01363/75, 01362,  
3     18275     01371/22, 01371/21, 01371/17, 01375/1, 01378/9, 01378/8, 01378/7, 01378/2, 01369/13, 01395/6, 01369/12, 01395/4, 01395/5, 01369/11, 01378/10, 01378/11, 01369/10, 01378/12, 01378/13, 01378/14, 01378/15, 01378/16, 01378/17, 01367/1,  
4     18277     01369/10, 01363/7, 01367/2, 01363/82, 01363/42, 01363/34, 01363/12, 
01363/83, 01363/75, 01363/10, 01363/84, 01363/33, 01366, 01367/1,  
5     18067     01407, 01404/2, 01403/5, 01403/56, 01403/71, 01403/69, 01403/61, 01412/11, 01403/67, 01403/74, 01403/4, 01412/10, 01405, 01403/73, 
01403/62, 01403/66, 01403/64, 01403/63, 01395/6, 01395/4, 01395/5,  
6     18073     01352/65, 01352/64, 01352/62, 01352/61, 01352/60, 01352/59, 01352/58, 01352/57, 01352/56, 01359/16, 01359/19, 01357/1, 01358/1, 01359/18,  
7     18153     074/36, 074/39,  
8     18262     072/24, 072/23,  
9     18152     072/12, 072/29,  
10     18089     01352/75, 01352/73, 01352/72, 01352/71, 01352/70, 01352/69, 01352/68, 01351/4,  
11     18090     01352/38, 01352/39, 01352/40,  
12     18070     01354/98, 01354/99, 01354/41, 01354/42, 01354/43, 01354/44, 
01354/45, 01354/46, 01354/47, 01352/91, 01354/48, 01352/90, 
01354/49, 01352/89, 01354/51, 01354/52, 01352/88, 01354/53, 01352/87, 01352/81, 01352/131, 01353/2, 01354/55, 01354/56, 01354/57, 01352/86, 01352/82, 01354/102, 01352/85, 01352/83, 01352/84, 01351/8, 01351/4,  
13     18287     01348/253, 01348/189, 01348/252, 01348/193, 01348/191,  
14     18071     01354/5, 01354/6, 01354/7, 01354/8, 01354/9, 01354/10, 01354/11, 01354/12, 01354/13, 01352/116, 01354/14, 01352/115, 01352/114, 01352/113, 01352/111, 01352/112, 01353/2,  
15     18072     01354/17, 01354/18, 01354/19, 01354/20, 01352/108, 01354/21, 01354/22, 01354/23, 01352/107, 01354/24, 01354/25, 01352/106, 
01354/26, 01354/27, 01354/28, 01352/105, 01353/2,  
                                                          
126 34/2015. (XII. 31.) rendelettel módosítva, 2015. január 3-án lépett hatályba 

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
16     18068     01356/40, 01356/21, 01356/20, 01356/19, 01356/36, 01356/18,
01356/37, 01356/5, 01356/6, 01356/17, 01356/7, 01356/8, 
01356/12, 01356/10, 01354/78, 01354/77, 01356/11, 01354/76, 
01354/75, 01354/74, 01356/13, 01354/73, 01356/14, 01354/72, 01356/15, 01354/71, 01356/16, 01355, 01354/70, 01407, 01357/2, 01358/1,      01356/9, 
17     18074     01350/72, 01350/71, 01350/70, 01350/69, 01350/68
01350/36, 01350/37, 01350/38, 01350/39,      , 01350/67, 
18     18076     01350/107, 01350/30, 01350/31, 01350/32,      
19     18075     01352/94, 01352/93, 01352/21, 01352/91, 01352/90, 01352/22, 01352/89, 01352/23, 01352/88, 01352/24, 01352/137, 01352/136, 01352/26, 01352/27, 01350/89, 01351/3, 01350/22, 
01350/88, 01350/87, 01350/86, 01350/24, 01350/85, 01350/25, 01350/26, 01350/27, 01350/28, 01349,      01350/23, 
20     18069     01356/33, 01356/32,      
21     18066     01412/13, 01412/12, 01412/11, 01414, 01415, 01412/10, 01416/10, 01416/11, 01369/31, 01369/5, 01369/30, 01369/41, 01402, 01369/39, 01370/2, 01371/22,      
22     18151     01371/22, 01371/21, 01395/6, 01395/4, 01395/5,      
23     18065     01354/60, 01403/56, 01354/49, 01354/51, 01354/52, 
01354/55, 01354/56, 01354/57, 01354/102, 01403/71, 01358/1,      01354/53, 01357/2, 
24     18077     4395/2, 01348/223, 4395/2, 01348/223,      
25     18276     01348/4, 01348/242,      
26     18279     01310/44, 01310/45,      
27     18286     01310/33,      
28     18280     01115/78, 01115/77,      
29     18278     01118/26,      
30     18281     01118/21, 01118/34, 01115/64, 01115/65, 01115/66, 01115/67, 01117, 
31     18084     01348/240,  
32     18085     01344/11, 01348/239, 01345, 01342,  
33     18081     01348/240, 01348/241, 01348/214, 01348/213,  
34     18080     01348/208,  
35     18087     01341/1, 01341/2, 01348/249, 01348/204, 01342,  
36     18285     01308/3,  
37     18082     01310/9, 01310/6, 01310/26,  
38     18086     01344/11, 01345, 01342, 01348/216,  
39     18204     0104/13, 0104/16,  
40     18256     092/96,  
41     18259     092/13, 092/95, 092/73, 092/74,  
42     18206     092/105, 092/97, 092/116,  
43     18205     0107/9,  
44     18061     01279/3, 01279/13, 01279/4, 01279/14, 01273/27, 01273/26, 01273/21, 01276,  
45     18060     01279/14, 01279/15,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
46     18059     01279/15, 01279/16, 01279/17,  
47     18063     01279/18, 01279/19,  
48     18064     01279/19,  
49     18062     01279/14, 01279/15, 01279/16, 01273/21, 01276,  
50     18248     070/5, 070/26,  
51     18244     070/6, 070/20,  
52     18245     053/21, 053/20,  
53     18246     058/10, 058/3, 058/21, 058/20, 058/9,  
54     18247     058/16,  
55     18104     01250/12,  
56     18105     01250/11,  
57     18106     01250/12, 01250/10, 01250/11,  
58     18107     01250/12,  
59     18108     01250/11,  
60     18091     01238/6, 01238/3, 01238/2, 01238/9, 01241/9, 01241/29, 01241/28, 01241/27, 01241/26, 01241/25, 01241/24, 01241/23, 01241/21, 01241/20, 01241/31, 01241/19, 01241/18, 01241/17, 01241/16, 
01241/15, 01241/10, 01241/14, 01241/13, 01241/12, 01228/23, 01235, 
61     18095     01249, 01239/3, 01252/8, 01253, 01252/7,  
62     18096     01252/10,  
63     18029     1302 
64     18028     01304/15, 01298, 01302, 01304/13, 01304/18,  
65     18027     01304/15,  
66     18030     01321/7, 01321/1, 01297/6, 01322,  
67     18033     01316/11, 01316/10, 01321/7, 01321/1, 01321/6, 01297/6, 01319, 01320, 01322,  
68     18054     01297/6, 01298,  
69     18053     01293/1, 01293/2, 01285/1, 01300, 01281, 01302,  
70     18057     01280, 01279/12, 01279/13, 01279/14, 01302,  
71     18189     037/92, 037/93,  
72     18249     037/64, 037/94, 037/96, 037/11, 037/99,  
73     18250     037/63, 037/62, 037/61,  
74     18092     01241/19, 01241/18, 01241/17, 01241/16, 01241/15, 01233/38, 01241/14, 01234,  
75     18097     01252/9, 01252/10,  
76     18098     01252/16, 01252/15, 01252/14, 01252/13, 01252/12,  
77     18099     01252/16,  
78     18100     01252/1, 01252/16, 01252/15, 01252/14, 01252/13,  
79     18241     01437/26, 01437/23,  
80     18237     01431/50, 01431/32, 01431/57, 01431/56, 01431/55, 01431/21, 01431/23,  
81     18238     01433/47, 01433/9, 01433/8, 01433/6,  
82     18102     01266/31,  
83     18251     092/113, 092/66,  
84     18252     0107/14, 0107/15, 0107/16, 0107/17, 0107/18, 0107/19, 0107/20, 
0107/21, 0107/22, 0107/23, 0107/24, 0107/25, 0107/27,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
85     18253     0121/8, 0121/7, 0121/17, 0121/10, 0121/32, 0121/33, 0121/18, 
 0121/11, 0121/31, 0121/42, 0121/41, 0121/44, 0121/35,  
86     18254     0119/9, 0121/22, 0121/3, 0121/23, 0119/7, 0125/13, 0125/5,  
87     18239     01433/32, 01433/25, 01433/31, 01433/2, 01433/33, 01433/34,  
88     18240     01435/7, 01435/8,  
89     18242     01438/6,  
90     18243     01438/3,  
91     18236     01446/10, 01446/20, 01446/19, 01446/11, 01446/6, 01446/7, 01446/5, 01446/18, 01446/17, 01446/2, 01446/14, 01446/4, 01446/3, 01446/16, 01447/6,  
92     18263     7183, 7182/3, 01384/1, 7183, 01384/1,  
93     18264     7190/8,  
94     18190     037/88,  
95     18265     037/85,  
96     18261     4135, 4139/7, 4139/3, 4132/2, 4142/2, 4139/6, 4142/1, 4138,  
97     18272     4159, 4158, 4157, 4156, 4155, 01089, 4157, 01089, 4156, 01089, 4155, 01089,  
98     18369     4184/2, 4176/4, 4183,  
99     18058     01279/11,  
100     18255     085/4,  
101     18257     0107/29, 0107/26, 0125/7, 0125/5,  
102     18258     0107/26, 0125/7, 0110/5, 0107/6, 0109/2, 0125/13, 0125/5,  
103     18110     01266/20, 01266/19, 01266/18, 01266/17,  
104     18111     01266/17,  
105     18288     4392/1, 01348/23, 01348/17, 01348/16, 01348/15, 01348/12, 4392/1, 01348/15,  
106     18290     4256, 4257, 4249,  
107     18164     01152/5, 01155, 01113/34, 01119,  
108     18289     4253/1, 4253/2, 4261, 4254, 4255, 4256, 4257, 01116/55, 01116/56,  
109     18079     01348/202, 01348/201, 01348/200, 01348/199, 01348/198, 01348/208, 01348/236, 01349,  
110     18078      
01348/154, 01348/153, 01348/152, 01348/238,  
111     18088         01331/16,     01331/27,     01331/15,     01331/14,     01331/2,     01331/13, 
01331/12, 01331/11, 01331/10, 01331/9, 01339/7, 01339/13, 01333/3, 01339/2, 01331/28, 01331/3, 01336/6, 01336/8, 01334, 01337, 01338, 
01339/17, 01344/5, 01339/19, 01339/8, 01339/18, 01340, 01343, 01348/249, 01344/6, 01344/7, 01344/8, 01344/9, 01344/10, 01344/11, 01345, 01342,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
112     18083     01348/205, 01348/206, 01348/207,  
113     18266     060/8, 060/7,  
114     18267     062/6, 062/32,  
115     18235     08/25,  
116     18093     01248/3, 01248/29,  
117     18109     01191/8, 01191/17,  
118     18112     01191/14, 01191/13,  
119     18113     01191/9,  
120     18270     0128/13, 0128/14,  
121     18171     01161/3, 01156/5, 01157,  
122     18172     01161/3, 01161/4, 01156/4, 01157,  
123     18284     01156/2,  
124     18167     01154/3,  
125     18169     01159/8,  
126     18026     01304/12,  
127     18023     01313/3, 01313/12, 01313/13, 01313/26, 01313/14, 01313/15, 
01313/16, 01313/17, 01313/18, 01313/19,  
128     18024     01316/5, 01316/17,  
129     18025     01316/8, 01316/7, 01316/6,  
130     18170     01159/5, 01159/6, 01159/7, 01165/7, 01163,  
131     18168     01159/6, 01159/7, 01154/4, 01157,  
132     18103     01266/31, 01266/30,  
133     18101     01252/13,  
134     18292     5494/3, 5494/4,  
135     18117     01139/17, 01139/15,  
136     18118     01139/28, 01139/29, 01139/30,  
137     18154     01139/25, 01139/24, 01139/23,  
138     18155     01124/1, 01128/3, 01125,  
139     18156     01124/1, 01123, 01122/4,  
140     18162     01126/2, 01126/1,  
141     18157     01137/22, 01137/21, 01138,  
142     18055     01275/1, 01275/4,  
143     18158     01137/4, 01137/3, 01137/16, 01137/17, 01137/2, 01135, 01137/22,  
144     18165     01159/8, 01159/9, 01157, 01152/3, 01134/3, 01158, 01134/2, 01152/6, 01151, 01134/7,  
145     18166     01159/8, 01159/9, 01158,  
146     18159     01132/6,  
147     18160     01132/6,  
148     18161     01132/6, 01131, 01130/6, 01130/4, 01130/3, 01130/2, 01130/1,  
149     18094     01248/29, 01248/28, 01248/27,  
150     18032     01326/8,  
151     18035     01318/2, 01318/1,  
152     18034     01318/2,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok     
153     18052     01326/3, 01326/7, 01328, 01327,      
154     18050     01331/5, 01331/4, 01295/2, 01324/5, 01295/3, 01295/4, 01295/5, 01295/6, 01324/2, 01294/4, 01295/1, 01295/7, 01294/12, 01294/13, 
01294/7, 01324/3, 01294/8, 01294/9, 01294/2, 01296, 01292/1, 01324/4, 01325, 01330,      
155     18048         01326/6,     01331/20,     01331/21,     01331/26,     01331/17, 
01331/15, 01326/3, 01330,      01331/18, 
156     18046     01331/17, 01331/15,      
157     18049     01326/3,      
158     18047     01331/20,      
159     18116     01331/22, 01331/23, 01331/19, 01331/20,      
160     18051     01326/4, 01324/4, 01325, 01326/5, 01328, 01327,      
161     18664     0653/17, 0653/2, 0653/20,      
162     18665     01093/15, 01093/13, 01090/2, 01093/12, 01093/11, 01090/9, 01093/10, 01092/2,      
163     18291     01105, 01106/1,      
164     18163     01106/1,      
165     18039     01336/10, 01336/11,      
166     18040     01336/9,      
167     18043     01333/3, 01336/8, 01334, 01335,      
168     18037     01333/2, 01334, 01335, 01336/10, 01336/11,      
169     18038     01333/2, 01334, 01335, 01336/10,      
170     18041     01333/2, 01334,      
171     18036     01333/2, 01333/1,      
172     18044     01333/2,      
173     18045     01333/3,      
174     18042     01339/10,      
175     18056     1302     
176     18114     01238/5, 01238/10, 01236/16, 01237,      
177     18306     5670, 5668/2, 5665, 5625,      
178     18668     0657/5, 0657/1, 0661/2, 0661/5, 0661/1,      
179     18282     01363/5, 01363/88, 01363/87, 01363/6, 01363/86,      
180     18283     01363/17,      
181     18675     01083/36,      
182     18293     6441/17, 5473/1, 5474, 5475, 5444, 5522/1, 5472, 5522/3, 5522/4,  
183     18269     0434/6, 0427/2, 0427/1, 0423, 0426 
184     18680     0208/18, 0208/6, 0208/23, 0208/14, 0208/13, 0208/4, 0208/12, 0208/17, 0209, 0210/24, 0210/23, 0213, 0214, 0208/6, 0208/23, 0208/13, 0208/14, 0208/13,  
185     18681     0208/14, 0208/13,  
186     18683     01159/7,  
187     18684     01175, 01166,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
188     18260     079/5, 076/66, 077/2, 077/1, 076/71, 076/72, 076/6, 078/2, 079/7,  
189     18271     0642/6, 0642/12,  
190     18268     0410/15, 0410/16, 0410/2,  
191     18304     5598/3, 5592/2, 5598/4, 5599, 5589/2, 5589/3,  
192     18302     1147/3, 1149, 5589/1, 5589/2, 1147/24, 1147/25 
193     18303     828/1, 22,  
194     18703     828/1, 22,  
195     18176     146, 90/2, 90/1, 149, 150, 100, 156, 116, 115/1, 185,  
196     18702     5214, 5213, 5209/2, 5175,  
197     18115     01150/5, 01147/2, 01146/13,  
198     18699     01141/30,  
199     18698     5525/7, 5525/101, 5539, 5522/3, 5522/4,  
200     18294     5520, 5513/2, 5501, 5497/4,  
201     18689     01031/14,  
 202     18705     5622, 5621, 5623 
 203     18706     5603/2, 5599, 5621, 5622, 5603/1, 5603/3 
204     18173     462/1, 461, 460, 459, 1155/3,  
205     18707     1746, 1742, 1743, 1745, 1744, 1156/2, 1156/1,  
206     18708     369, 368, 367, 337, 1156/3, 1156/2,  
207     18715     0637, 0635, 0634, 0638/19,  
208     18174     7947, 7957/2, 7957/1, 7958,  
209     18720     5627, 5626/1, 5589/2,  
210     18296     1147/17, 1147/16, 1152, 1147/15, 1147/24, 1154/2,  
 211     18721     5609, 5608, 5611 
212     18305     5612, 5613, 5603/2,  
213     18295     1894, 1893, 1895/1, 1892, 1155/1,  
214     18722     5625, 5629/2,  
215     18723     5650, 5625, 5629/2,  
216     18724     5686, 5685, 5684, 5680, 5650,  
217     18725     5649, 5648, 7501,  
218     18726     4783, 4782, 4781, 4793/1,  
219     18727     117, 118, 119, 5589/2, 116,  
220     18747     01241/6, 01241/5, 01241/4, 01237, 01236/23, 01235, 01228/8,  
221     18527     01159/6, 01154/4, 01157,  
222     18712     0638/17, 0638/12, 0638/8, 0639/2, 0633, 01035,  
223     18748     0651/17, 0651/18,  
224     18749     0651/12, 0651/5, 0651/18,  
225     18744     01066/7,  
226     18745     0501/1, 0501/2,  
227     33422     0487/19,  
228     18750     0487/19, 0487/17,  
229     18758     01066/7,  
230     18325     0920/4,  
231     18326     0888/4,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
232     18327     940 
233     18328     0940, 0946/1, 0941,  
234     18329     0940, 0941,  
235     18331     940 
236     18330     01027/7,  
237     18332     01027/20, 01027/7,  
238     18333     01027/19, 0649,  
239     18334     0636/2, 0636/31, 0636/29, 0636/11, 0635, 0600,  
240     18335     0636/25, 0636/3, 0636/15, 0636/26, 0636/9, 0636/11,  
241     18337     01023/12,  
242     18338     01023/14, 01023/12,  
243     18339     01023/14, 01023/18, 01023/20, 01023/12,  
244     18340     01023/14,  
245     18341     01023/20,  
246     18342     01023/2,  
247     18343     01023/20,  
248     18336     01036/3, 01036/2, 01036/10, 01036/9, 0636/17, 0636/18, 0636/19, 
0636/20, 0636/21, 0636/22, 0636/23, 01035,  
249     18344     0940, 0939, 0938, 0941,  
250     18345     0946/1, 0946/2, 0946/3, 0941,  
251     18346     0981 
252     18347     01012/2, 0973,  
253     18348     0981 
254     18349     0981 
255     18350     0981 
256     18351     0899/1,  
257     18352     0896 
258     18353     01032/25, 01032/24,  
259     18354     0638/14, 0638/15,  
260     18355     0638/14,  
261     18356     01029/5, 01035, 0639/4,  
262     18357     01029/5, 01028, 01027/4, 01027/16, 01027/17,  
263     18358     01029/9, 01029/8, 01029/7, 01029/6,  
264     18359     01029/11, 01031/12, 01029/12, 01029/10, 01029/9, 01029/4,  
265     18360     01027/18, 01027/19,  
266     18361     01025/16,  
267     18362     01025/8, 01025/17,  
268     18363     01025/9,  
269     18364     01025/7, 01025/16,  
270     18365     01025/4, 01025/14, 01025/15, 01025/7, 01025/16,  
271     18366     01025/16, 01024,  
272     18367     01025/17,  
273     18368     01026, 01025/7, 01025/10, 01025/9,  
274     18377     0658/14,  
275     18378     0651/18,  
276     18379     0651/18,  
277     18380     0653/20,  
278     18381     0651/14,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
279     18382     0680/2, 0681/20, 0680/13, 0680/11, 0680/12, 0680/8, 0680/33, 0682/36, 0680/31, 0680/21, 0680/16, 0680/17, 0680/8, 0680/32, 
0681/20, 0680/13, 0680/11, 0680/12, 0680/33, 0680/21,  
280     18383     0658/19, 0658/17, 0658/18,  
281     18384     0680/25, 0680/24, 0684, 0685,  
282     18385     0658/8,  
283     18386     0658/8,  
284     18387     0658/9, 0658/8,  
285     18388     0651/10,  
286     18389     0658/12,  
287     18390     0658/16,  
288     18391     0658/11,  
289     18392     0658/11,  
290     18393     0658/11, 0658/10, 0658/7,  
291     18394     0658/11,  
292     18395     0658/10,  
293     18396     0658/10,  
294     18397     0658/9,  
295     18399     0658/14, 0658/13,  
296     18398     0680/8,  
297     18402     01029/5,  
298     18409     01027/10,  
299     18410     01027/16,  
300     18411     01027/15, 01027/16, 01027/6,  
301     33423     0688/11,  
302     18413     0688/11,  
303     18415     0688/12,  
304     18416     0653/28,  
305     18414     0653/29, 0653/31, 0653/30,  
306     18417     0688/12,  
307     18418     0688/12, 0688/18,  
308     18419     0688/18,  
309     18420     0688/15, 0688/16,  
310     18422     01239/6,  
311     18423     01239/5,  
312     18424     01239/3, 01239/4, 01239/5,  
313     18425     01238/4, 01238/8, 01238/10, 01238/9, 01236/16, 01237,  
314     18426     01236/18, 01236/7, 01236/19, 01236/23,  
315     18427     01188/37, 01188/36, 01188/35,  
316     18429     01188/33,  
317     18428     01270/22, 01270/16, 01270/17, 01270/18, 01270/33, 01270/21, 01270/6, 01270/7, 01270/8, 01270/9, 01270/10, 01270/11, 01270/12, 01270/13, 01270/20,  
318     18430     01273/9, 01273/13, 01273/25, 01273/24, 01273/23, 01271, 01270/31, 01273/18,  
319     18431     01273/26, 01273/21, 01273/16,  
320     18432     01231/5, 01231/38, 01245/8, 01231/40, 01245/10,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
321     18433     01284/1, 01283, 01268,  
322     18434     01284/1,  
323     18436     01275/1,  
324     18437     01216/5, 01216/4, 01216/23, 01216/46, 01216/45, 01216/44, 01216/43, 01216/42,  
325     18435     01226/8, 01226/9,  
326     18438     01222/14,  
327     18439     01216/25, 01216/24,  
328     18440     01188/32,  
329     18441     01275/1,  
330     18442     01275/1,  
331     18443     01284/1,  
332     18444     01284/1,  
333     18445     01179/8,  
334     18446     01177/31,  
335     18447     01179/11,  
336     18448     01288/25, 01288/26, 01288/27, 01288/28, 01288/29, 01288/30, 
01288/31, 01288/32, 01288/33, 01288/34,  
337     18449     01288/13, 01288/14,  
338     18450     01288/88, 01288/89, 01288/90, 01288/91, 01288/92, 01288/93,  
339     18451     01284/1,  
340     18452     01292/51, 01292/50, 01292/49,  
341     18453     01292/53, 01292/52, 01292/4, 01292/1,  
342     18454     01292/1,  
343     18455     01274/35, 01274/34, 01274/33, 01274/32, 01274/31,  
344     18456     01274/44, 01274/45, 01274/46, 01274/47, 01274/48, 01274/49, 
01274/50, 01274/51, 01274/52, 01274/53, 01274/54, 01274/55, 
01274/27, 01274/26, 01274/25, 01274/24, 01274/23, 01274/22, 
01274/21, 01274/20, 01274/19, 01274/18, 01274/17, 01274/16,  
345     18457     01181/14, 01181/13, 01181/12,  
346     18458     01286/3, 01286/4,  
347     18459     01286/3, 01286/4,  
348     18460     01286/3, 01286/4, 01286/5, 01286/6,  
349     18461     01286/5, 01286/6,  
350     18462     01286/9,  
351     18463     01261/1,  
352     18464     01261/1,  
353     18465     01252/23,  
354     18466     01252/23,  
355     18467     01252/23,  
356     18468     0632/6,  
357     18472     01248/28, 01248/27, 01248/26,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
358     18473     01046/20, 01046/22,  
359     18474     01046/22,  
360     18475     01208/5, 01208/45, 01207, 01206/42,  
361     18476     01206/42,  
362     18477     01206/27, 01206/28, 01206/29, 01206/30,  
363     18478     01052/10, 01052/8, 01052/7, 01052/6,  
364     18479     01057/10,  
365     18480     01057/10,  
366     18481     01065/9, 01065/8, 01065/7, 01066/7, 01065/3, 0600,  
367     18482     01066/7, 0600, 01066/7,  
368     18483     01066/7,  
369     18484     01066/7,  
370     18485     01046/7, 01046/9, 01046/10, 01046/11, 01046/13, 01046/17,  
371     18486     01057/10,  
372     18487     01141/7, 01141/2, 01141/12, 01141/30, 01141/31, 01141/32, 01141/33, 
373     18488     01141/28, 01141/29,  
374     18489     01141/37, 01141/4, 01141/36, 01141/14, 01141/13, 01141/16,  
375     18490     01150/8, 01150/6, 01150/5, 01146/13, 01146/14, 01146/15, 01141/41, 
01141/40, 01141/39, 01144, 01194,  
376     18491     01206/36, 01206/37, 01206/42, 01206/41,  
377     18492     01206/43, 01206/39, 01204,  
378     18493     01069/1,  
379     18494     01075/17,  
380     18495     01066/7,  
381     18496     01046/22,  
382     18497     19522, 19519, 19521,  
383     18500     0487/19,  
384     18505     01066/7,  
385     18506     0381/8,  
386     18507     0651/17,  
387     18508     0651/17,  
388     18509     0373/17, 20003/3, 20074/2, 0377/6, 0376,  
389     18522     0487/19,  
390     18523     0507/18,  
391     18544     0208/6, 0208/23, 0208/13,  
392     18539     0484/1,  
393     18547     0442/17,  
394     18548     01252/23, 01252/22, 01252/21, 01252/20, 01252/19, 01252/18,  
395     18549     0173, 0442/5, 0442/4, 0442/14,  
396     18550     0391/25, 0391/35, 0391/14, 0391/24, 0391/23,  
397     18551     0353/4, 0353/3, 0352,  
398     18552     0359/2, 0359/5,  
399     18553     0391/30, 0391/20, 0391/29,  
400     18554     0387/38, 0387/34,  
401     18555     0498/1, 0499,  
402     18556     0501/2, 0501/3, 0501/4, 0501/5, 0501/6, 0501/7,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
403     18557     0484/1, 0484/2, 0485, 0500/1,  
404     18558     0505/4, 0505/17, 0484/1, 0502,  
405     18559     0498/1,  
406     18560     0478/41, 0478/42, 0478/43,  
407     18561     0487/19,  
408     18562     0487/19,  
409     18563     0487/19,  
410     18564     0449, 0461,  
411     18565     0461, 0462, 0463/2,  
412     18566     0463/2,  
413     18567     0418/2, 0418/6, 0418/7,  
414     18568     0487/20, 0489/1, 0488,  
415     18569     0387/16, 0387/17, 0387/18, 0387/19, 0387/20, 0387/21, 0387/22, 
0387/23, 0387/24, 0387/25, 0387/29,  
416     18570     0418/6, 0418/7, 0418/8,  
417     18571     0418/7, 0418/8, 0418/9,  
418     18371     0899/1,  
419     18370     0938, 0939, 0940 
420     18574     0610/5, 0610/4, 0610/3,  
421     18575     0608/3, 0610/2, 0610/4, 0609, 0608/1,  
422     18576     0608/5, 0608/6, 0608/3, 0608/1,  
423     18577     0608/11, 0608/10,  
424     18578     0604/6,  
425     18579     0608/9, 0606, 0604/19,  
426     18580     0604/16, 0604/15,  
427     18581     0604/19, 0604/18,  
428     18582     0604/4,  
429     18583     0604/4, 0605,  
430     18584     0604/4, 0605,  
431     18585     0604/4, 0605,  
432     18586     0623/9,  
433     18587     0623/18, 0623/15, 0623/9,  
434     18588     0623/9, 0624,  
435     18589     0623/2, 0623/5, 0623/4, 0623/16, 0632/5, 0623/15, 0631,  
436     18590     0623/3, 0623/10,  
437     18591     0632/8,  
438     18592     0507/21, 0507/20,  
439     18593     0508/7,  
440     18594     0632/5, 0632/8, 0631,  
441     18595     0633, 0632/7,  
442     18596     0627/5,  
443     18597     0627/3, 0627/8,  
444     18598     0627/11, 0611/5,  
445     18599     0625/17,  
446     18600     0604/2,  
447     18601     0512/3, 0512/7, 0512/10,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
448     18602     0516 
449     18603     0578/9, 0578/14,  
450     18604     0576 
451     18605     0571/10, 0571/5, 0572,  
452     18606     0585/15,  
453     18607     0543 
454     18610     0704/6,  
455     18612     0744/6,  
456     18614     0728/11, 0729, 0750, 0751/22,  
457     18615     0748/48, 0753/12, 0749, 0750,  
458     18616     0744/6, 0744/5, 0744/6,  
459     18617     0728/10, 0728/11,  
460     18618     0718/8, 0718/10, 0718/11, 0718/12,  
461     18619     0718/10, 0718/14,  
462     18620     0731/6, 0731/4,  
463     18621     0735/4, 0735/3, 0734, 0733/9,  
464     18622     0718/19, 0722/8, 0721,  
465     18623     0704/9,  
466     18624     0704/9,  
467     18625     0710/8, 0710/9,  
468     18626     0748/51,  
469     18627     0748/41, 0748/51,  
470     18628     0748/38, 0748/51,  
471     18629     0748/51,  
472     18630     0722/9, 0728/6, 0728/7, 0728/8, 0722/10,  
473     18631     0728/4, 0728/13, 0728/6,  
474     18632     0725, 0722/7, 0728/14, 0728/15, 0728/13,  
475     18634     0507/18,  
476     18648     0625/18, 0625/14,  
477     18660     0503/4,  
478     18662     0871/1,  
479     33419     0702/14, 0704/8, 0703,  
480     33420     0731/8, 0731/6,  
481     33421     0864/2,  
482     18761     0864/2,  
483     18762     0864/2,  
484     18763     0865/5, 0865/6,  
485     18764     0307/24, 0307/23, 0307/22,  
486     33424     0865/8, 0814/1, 0842,  
487     18765     0289/4, 0289/3,  
488     18766     0874 
489     33425     0871/1,  
490     33426     0713 
491     33427     0751/22,  
492     33428     0751/36, 0751/2,  
493     33429     0751/28, 0751/27, 0751/26,  
494     33430     0739/5,  

Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok     
495     33431     0739/4,      
496     33432     0700/17, 0700/18, 0700/11,      
497     33433     0700/12, 0700/11,      
498     33434     01212/30, 01212/29, 01212/28, 01212/14,      
499     33435     01212/30, 01212/29, 01212/28, 01212/14,      
500     33436     01212/30,      
501     33437     01212/41,      
502     33438     01150/16,     01150/3,     01150/17,     01150/15,     01150/14, 01150/12,      01150/13, 
503     33439     01150/11, 01150/10,      
504     33440     01150/17,      
505     33441     01199/81,      
506     33442     01199/81,      
507     33443     01200, 01199/81,      
508     33444     01202/57, 01202/56, 01202/52, 01202/51, 01202/50,      
509     33445     01199/81,      
510     33446     01199/81,      
511     33374     01297/6, 01298, 01299, 01302,      
512     33394      01029/5     
513     33387     0638/15,      
514     33395     676     
515     33396     0688/12,      
516     33386     4388/10, 4388/9, 4388/11, 4388/2,      
517     33397     01363/21, 01363/75,      
518     33398     01363/26,      
519     33399     01403/39, 01403/40, 01403/41, 01403/49,      
520     33385     4411/1, 4410, 4403/3,      
521     33384     4390/9, 4390/12,      
522     33400     290, 291, 292, 293, 294, 303,      
523     33401     01279/16, 01279/17,      
524     33383     0487/19,      
525     33402     01206/41,      
526     33403     01248/29,      
527     33382       01046/22     
528     33404     18856, 0444, 18856, 0444,      
529     33405     0632/8, 0632/7,      
530     33381     4217/2, 4216, 4217/3,      
531     33380     18855, 18856, 0442/17, 0444, 0443, 18856, 0444,      
532     33378     01126/2,      
533     33379     01032/20, 01032/21,      
534     33409     0480/23,      
535     33375     01057/10,      
536     33408     0370/7,      
537     33406     3965/6,      
538     33377     4122/3, 3975/5,      
539     33376     1268, 1269,      
Lh szám     Azonosító         Helyrajzi számok 
540     33410     1246, 1234, 1247, 1248, 1249, 1252, 1251, 1250, 1281, 1282, 1283, 1351, 1352/15,  
541     33411     19805 
542     33412     01066/7,  
543     33475     0638/15,  
544     33413     0370/7,  
545     33414     7059/1, 7039, 7034, 6341/2,  
546     33415     177, 178, 185,  
547     33416     01363/11, 01363/33, 01363/23,  
548     33476     0680/32, 0681/20, 0680/13, 0680/11, 0680/12, 0680/33, 0680/21,  
549     33417     01279/8,  
550     33390     20019/1, 20019/2, 20017,  
551     33418     0507/17,  
552     33391     20003/3, 20074/2, 20098, 0376, 0373/17, 20098, 0373/17,  
553     33388     01066/7,  
554     33392     0442/16, 0442/5,  
555     33899     0395/17,  
 556     34760     5626/1, 5626/2, 5611 
557     18412      Ld. 301. sz. lh. 
558     55199     6516, 6583, 6540 
559     55200     5784 
560     55201     2898, 2899,  
561     55202     4537 
562     55203     1723 
563     55204     469 
564     55204     185, 1723 
598     58117     01350/55, 01350/56, 01350/59 
599     58118     01403/64, 01403/63, 01395/4, 01395/5 
 609     58133     0579/1, 0578/15 
  615     18275     01262/1, 01255/4, 01255/3 
133625     90129     01376/9 
 
9. sz. melléklet 
 
 
 
Helyi zajterhelési határértékek 
 
 
 
Kulturális, szórakoztató, ipari, üdülési, sport és más hasonló létesítmények, továbbá a helyi hírközlési vagy hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezések üzemeléséből eredő, a területre vonatkozó zajterhelési határértékek: 
 
 
Sorszám      
Területi funkció     Megengedett egyenértékű „A” hangnyomásszintek 
        Nappal (6-22 
h)     Éjjel (22-6 h) 
1.     Kórház és környéke     45 dB     35 dB 
2.     Lakóterüle, intézmények     50 dB     40 dB 
3.     Gazdasági terület     60 dB     50 dB 
 
 
 
 
Módosító tényező a nyári szabadtéri rendezvényekre 
 
Módosító tényező: 
 
Nappal 
(6-22 h) 
     Éjjel 
(22-6 h) 
 
+ 5 dB     + 2 dB 
 
HATÓSÁGI ENGEDÉLY ALAPJÁN ESETI TÚLLÉPÉS 
+ 10 dB 
      
 
 
 
Területi besorolás  
 
1.    Szentesi Kórház és rendelőintézet telekhatárától számított 50 m-es körzetben 
2.    Szentes város belterülete kivéve 3./ területi besorolás 
3.    45-ös út - Vasút - Attila u. – Nagyvölgy sor - Sopron sor - Nagyvölgy csatorna - Vecseri sor hátsó telekhatár - Vásárhelyi út - Vasút - Ipartelepi út - 45. sz. út határvonaltól keletre eső belterület 
 
A terület lehatárolásával kapcsolatosan lásd még az alábbi helyszínrajzot: 
  
Helyileg szabályozott zajterhelési határértékek - Szentes város közigazgatási területén 
 1. sz. függelék 
 
2. sz. függelék 
 
Vonazkozó jogszabályok 
 
Törvények: 
•    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 
•    A nemzetközi jelentőségű vadvizekről különösen, minta vízimadarak találkozási helyéről szóló 1993. évi XLII. törvény 
•    A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 
•    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 
•    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 
•    A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény 
•    A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 
•    A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 
•    Az erdőkről és az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény 
•    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997- évi LXXVIII. Törvény 
•    A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény 
•    A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. Törvény 
•    A kulturálisörökségek védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 
•    Az Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény 
 
3.    sz. függelék 
Közművekkel kapcsolatos előírások: Vízellátás 
•    A vízvezetékek védőtávolság igénye az MSZ 7487-es szabványban és a 
123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások  szerint biztosítandó. 
•    A meglévő és új vízmű-kutak létesítésénél, annak védőtávolságait és a hidrogeológiai védőövezeteit a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendeletben rögzített előírások szerint kell meghatározni.  
•    A kutak védőtávolságán és védőövezetein belüli beépíthetőséget a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet szabályozza, melyet beépítés esetén figyelembe kell venni, és a szerint kell eljárni. Távközlés 
•    A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél a 253/1997.(XII. 20. Korm. rendelet, az MSZ 7487szabvány és a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet előírásait kell betartani. 
4.    sz. függelék 
 
Régészeti leletekkel kapcsolatos eljárások 
 
Régészeti lelőhely esetében az alábbiak szerint kell eljárni.: 
A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni.   
Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.  A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.  A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költségelőirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére.  A tervezett tevékenység építési tevékenység előtt a Kulturális Örökségről szóló törvény szerint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális kirendeltségének előzetes szakhatósági állásfoglalását kell kérni. A nagyberuházások esetében a régészeti szakszolgálattal, az értékhatár alatti beruházások esetében a szükséges megelőző kutatások elvégzéséhez a helyileg illetékes múzeummal kell megállapodást kötni. 
 
Kunhalmok: 
A kunhalmok ex lége védelem alatt állnak.  Ennek alapján a kunhalom fenntartása a tulajdonos kötelezettsége. A védett kunhalmok területén el kell kerülni minden a mezőgazdasági művelés és más talajmunkák okozta bolygatást. Ennek megfelelőn területére nem szabad építményt, közművezetéket elhelyezni, nem lehet szántó, vagy bármilyen más talajmunkával járó mezőgazdasági és erdőművelésbe bevonni.  
A mezőgazdasági, vagy erdőművelés alatt álló kunhalmok területét a művelésből ki kell vonni. 
 
Régészeti érdekű terület esetében az alábbiak szerint kell eljárni: 
A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. 
A szabályozási terven lehatárolt régészeti érdekű területeken a talaj felszínének 0,3 méternél nagyobb megbontásával járó építési munka esetén a munkák megkezdése előtt 8 munkanappal értesíteni kell e helyileg illetékes múzeumot, amennyiben a múzeum szükségesnek látja, akkor a tulajdonos (építtető, beruházó) régészeti felügyeletről köteles gondoskodni. 
 
Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. 
Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetőjogi felelőséggel jár. 
 
Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni. 
Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik. 
Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől. 
A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - terepbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanulmányt kell készíteni. 
A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. 
A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni. 
A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. 
A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés. 
A beruházás, illetve a régészeti feltárás előkészítése során ismertté vált és a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemutatásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt. 
Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak. 
A bejelentett régészeti emlékek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a bejelentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt. 
A HÉSZ-ben szereplő régészeti lelőhelyek tájékoztató jellegűek. Hatósági eljárás során a közhitelesen nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatait kell elsődlegesen figyelembe venni.  
A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.  
A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei. 
 
 
 
5. sz. függelék Belterületbe, illetve beépítésre szánt területbe vonandó területek: 
A termőföld belterületbe csatolásához, illetve beépítésre szánt övezethez sorolásához, termelésből történő kivonásához előzetesen meg kell kérni a Körzeti Földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. A kivonásért földvédelmi járulékot kell fizetni.  
 
 6. sz. függelék 
Honvédségi területekre vonatkozó egyéb sajátos előírások 
      
HM gyakorlótér (hrsz.: 0152/4) térségében az alábbi létesítmények, épületek elhelyezésekor a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervezete az államigazgatási eljárásba szakhatóságként bevonandó: 
a)    A gyakorlótér határától mért 1500 m távolságon belül: gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert elhelyezésekor. 
b)    A gyakorlótér határától mért 1000 m távolságon belül: lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény elhelyezésekor. 
 
HM lőtér (hrsz.: 0166) térségében az alábbi létesítmények, épületek elhelyezésekor a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervezete az államigazgatási eljárásba szakhatóságként bevonandó. 
a)    a lőtér határától mért 1500 m távolságon belül: gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert elhelyezésekor, 
b)    a lőtér határától mért 1000 m távolságon belül: lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény elhelyezésekor. 
A HM lőtér és lakóterület közötti minimális távolság 300 m, az agyaggalamb-lőtér védőterülete a kilövési irányban 250 m. 
 
Fegyveres szervek elhelyezésére, tevékenységére szolgáló építmények -laktanya, javítóbázis, üzemi objektum stb.- még be nem épített környéken az alábbi létesítmények, épületek elhelyezésekor a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági szervezete az államigazgatási eljárásba szakhatóságként bevonandó: 
a)    építési telekhatártól mért 1500 m távolságon belül: káros levegőszennyezést okozó építmény, 
b)    építési telekhatártól mért 1000 m távolságon belül: roncstelep és hulladéklerakó 
(gyűjtő-) hely, 
c)    építési telekhatártól mért 300 m távolságon belül: üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás, 
d)    építési telekhatártól mért 200 m távolságon belül: szálloda, turista- és menedékház, közforgalmú pihenőhely, strand, sátortábor, kemping, 
e)    építési telekhatártól mért 100 m távolságon belül: vasút, közúti csomópont, emeltszintű közút, felüljáró, gépjármű-várakozó (parkoló-) hely, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihenőhely, 
f)    építési telekhatártól mért 50 m távolságon belül: távvezeték, egynél több szintes épület, vagy ennek megfelelő magasságú építmény. 
7. sz. függelék 
Vízgazdálkodási területekre vonatkozó, más jogszabályokban rögzített előírások 
 
Folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása (A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet) 
A nagyvízi medret csak jogszabályban meghatározott módon szabad használni 
(hasznosítani). A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagy vízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése. 
a) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére az erdőről és az erdő  védelméről szóló törvény alapján védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatban 
-    a Tisza mentén 80 m, 
-    egyéb folyók mentén 30 m szélességű erdő telepítését kell elrendelni (védő erdősáv). A védő erdősáv szélességét a helyi körülmények együttes mérlegelésével, külön jogszabályok védő erdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a védekezésért felelős véleményének kikérését követően a felügyelőség a fentiekben meghatározottól eltérő méretben is meghatározhatja. 
Gondoskodni kell arról, hogy a területen az árvizek után pangó vizek ne maradjanak. Ezt a védő erdősáv területének megfelelő elhelyezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével kell megvalósítani. 
b)    A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő  ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. 
c)    Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják, -ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek- csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál. 
d)    A nagyvízi mederben – a fenti kivétellel - csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A létesítés során az engedélyező hatóság eljárásában a felügyelőség szakhatóságként működik közre. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni. 
Árvízvédelem területén, hullámtérben mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető. 
-    Az árvízvédelmi töltés lábától 10-10 m karbantartási munkálatok számára szabadon tartandó. 
-    Az árvízvédelmi töltés vízoldali lábától 60 m, mentett oldali lábától 110 m távolságon belül anyaggödröt nyitni nem szabad. 
-    A Tisza és Körös partélétől mért 10 m lefolyási sáv szabadon tartandó. A folyók hullámterében építményt csak úgy lehet építeni, hogy annak padlóvonala a MÁSZ-nél magasabban kerül kialakításra. 
Vízfolyások parti sávjára vonatkozó rendelkezések (21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet) 
A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek (tulajdonos, vagyonkezelő, illetőleg a fenntartást egyéb jogviszony alapján ellátók) a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. A fenti bekezdésben érintett szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátására. 
a)    A parti sáv szélessége: 
-    a Tisza és a Körösök mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, 
-    az előbb említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák), tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, 
-    az előzőekhez nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig terjed. 
b)    Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, az érintettekkel közszemlére (közhírré) tétel útján kell közölni. 
c)    A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. 
d)    Külterületen a parti sáv területhasználatára a fent részletezett  szakfeladatok kivételével - csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. 
-    Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, a felügyelőség - a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően - a parti sávban a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítást is engedélyezhet. 
-    A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen - ha azt a természet védelméről szóló törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az illetékes felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával - lehet elhelyezni. 
-    A parti sáv területét érintő építmény elhelyezésének, megvalósításának, megvalósított létesítmények fennmaradásának, vízgazdálkodási szempontból az a feltétele, hogy a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását ne akadályozza. 
A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezések 
a)    Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes felügyelőség szakhatósági állásfoglalására figyelemmel engedélyezheti. 
b)    A természeti környezet veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre - külön jogszabály szerint - építési tilalom rendelhető el. 
Belvízvédelem: 
a)    Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. 
b)    A talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett,  szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. 
c)    Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáról. 
d)    Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott és üzemelő kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. A meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.  
e)    A Kurca-belvízrendszer kiépített belvízelvezető kapacitásának karbantartása, fenntartása, továbbá Szentes belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerének fejlesztése, majd karbantartása, fenntartása elengedhetetlen Szentes belvízveszélyeztetettségének csökkentése érdekében. Ez feladatot ad az állami főművek (ATI-KÖVIZIG) és a társulati kezelésű létesítmények üzemeltetőinek (Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat), az önkormányzatnak (belterületi létesítmények) és a tulajdonosoknak (üzemi, gazdálkodói létesítmények) egyaránt. 
A rendszeresen belvízjárta területek övezetének belvízrendezését, a belvízkárok megelőzése érdekében ki kell alakítani, a tervezési munkákat jelen szabályozás elfogadását követően meg kell kezdeni, a következő területek érintettek: 
-    Termál-tó (Vekeréri-tározó) üdülőterülete (rendszeresen belvízjárta terület kb. 54 ha) 
-    Energiaipari terület (rendszeresen belvízjárta terület kb. 2,2 ha) 
-    Általános ipari terület (rendszeresen belvízjárta terület kb. 9,7 ha) 
-    Gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató terület – a Kurca-főcsatornától nyugatra 
(rendszeresen belvízjárta terület: kb. 3 ha) 
f) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhető, a vízügyi- és környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követően. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben megállapított határértékeknek. A szennyvízelhelyezés módját a talaj-, és a talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. 
h)    Az építési engedélyezési eljárás során, az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy –amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott- az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével megállapodása van a rákötésre   
i)    Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni. 
 
A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályok külön jogszabályban kerültek előírásra a következők vonatkozásában: 
•    Víz és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése távközlési vezetékkel 
•    Víz és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése gáz-, kőolaj- és 
kőolajtermék szállító (elosztó- és csatlakozó) vezetékkel 
•    Víz és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése erősáramú kábellel és légvezetékkel 
•    Víz és vízilétesítmény keresztezése és megközelítése távhőellátási vezetékkel •     Víz keresztezése és megközelítése vízilétesítménnyel 
 
Árvízvédelmi vonal kialakításának szempontjairól külön jogszabály rendelkezik. Az árvízvédelmi biztonság megőrzése érdekében betartandók a következők: 
•    A folyó hullámterében gátat, vagy más terelő hatású művet csak úgy és akkor szabad létesíteni, ha a mértékadó árvízszintben okozott duzzasztás az elsőrendű védőmű meglevő magassági biztonságát nem csökkenti, a folyószakaszra meghatározott nagyvízi levezető sávot pedig nem szűkíti. 
•    A hullámtérben a vízkárelhárításért felelős szervezet által meghatározott nagyvízi levezető sávban csak olyan tevékenység folytatható, illetve olyan sorállású és térközű erdő telepíthető, amely a víz és a jég levonulását nem akadályozza. 
•    A nagyvízi mederben bármilyen beavatkozáshoz, illetve a művelési ág megváltoztatásához a vízügyi hatóság hozzájárulása szükséges, amelyhez meg kell kérni a vízkárelhárításért felelős szervezet szakértői véleményét is. 
•    Árvízvédelmi mű és altalajának megbontásához - a vízügyi hatóság engedélyében meghatározott előírások betartása mellett - a vízkárelhárításért felelős szervezet hozzájárulása és az általa jóváhagyott ideiglenes árvízvédelmi terv szükséges. 
 
Árvízvédelmi töltésekre vonatkozó előírások külön jogszabály szerint alkalmazandók. Az árvízvédelmi töltésen történő közlekedésre az alábbi korlátozások betartása szükséges: 
•    Azt az árvízvédelmi töltést, amely közúti közlekedés céljait is szolgálja, a közút kategóriájára előírt pályaburkolattal kell ellátni. A töltéskoronán a töltés védelme érdekében súlykorlátozás rendelhető el. 
•    A nem közúti közlekedés célját szolgáló töltéseken létesített koronaburkolatnak az árvízvédekezés és a vízgazdálkodás üzemi igényeinek meg kell felelnie. 
•    A közúti közlekedés céljait nem szolgáló árvízvédelmi töltésen a kerékpárforgalom kivételével csak a fenntartással, árvízvédekezéssel és természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos közlekedés engedhető meg. A fővédvonal egyéb célra történő használata, csakis annak egyedi kezelői engedélyével lehetséges. 
 
A folyó- és víziút-szabályozás előírásai külön jogszabályban rögzítettek: 
•    A mederszabályozás általános előírásai 
•    Folyószabályozás 
•    Folyócsatornázás és vízszintszabályozás 
•    Vízi utak 
 
Szennyvízelhelyezés: 
a)    Az egyesített rendszerrel összegyűjtött szenny- és csapadékvizet a szennyvíztisztító telep megkerülésével csak a befogadó terhelhetőségének megfelelő hígulás elérése után szabad a befogadóba bevezetni, és el kell kerülni, hogy az a környezetben bűzhatást okozzon. 
b)    Ha a befogadó a szennyvízhozammal megnövelt vízhozam levezetésére nem alkalmas, akkor elsősorban a bevezetést késleltetni, vagy a befogadót bővíteni kell, illetve meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz szikkasztásának lehetőségét. A befogadó hidraulikai vizsgálata, valamint a befogadó bővítésének és a szikkasztás lehetőségének a vizsgálata a beruházó költsége. Ezen vizsgálati dokumentációt a létesítési engedélyes tervnek tartalmaznia kell. 
c)    Szennyvíz talajrepedésekbe, karsztjáratokba, felhagyott kútba, holtágba vagy munkagödörbe, továbbá védett természeti területre nem vezethető. 
d)    A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg kell gondoskodni a tisztított szennyvíz befogadóba vezetéséről (elhelyezéséről) és a keletkezett szennyvíziszap elhelyezéséről (felhasználásáról). 
e)    Települési eredetű szennyvíziszap elhelyezési lehetősége vizsgálatánál a vízminőség-védelmi követelményeken túl a környezetvédelmi, talajvédelmi, humán és állat-egészségügyi, valamint a mezőgazdasági termelési szempontokat kell figyelembe venni. A települési szennyvíziszapot elsősorban mező- vagy erdőgazdasági területeken lehet hasznosítani (elhelyezni), kivéve a természetvédelem alatt álló területeket. 
f)    Ha a települési eredetű szennyvíziszap mező- vagy erdőgazdasági hasznosítása nem biztosítható, a szennyvíziszap elhelyezésére (deponálására) olyan helyet kell kijelölni, ahol az egészségi és környezeti ártalmakat (pl. bűz) nem okoz, továbbá vadon élő védett állatokat nem veszélyeztet. 
g)    A keletkező szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerű eltávolításához biztosítani kell, hogy a szállítás és elhelyezés környezeti ártalmat ne okozzon. 
h)    Fertőző vagy mérgező ipari eredetű szennyvíziszapot a környezeti ártalom lehetőségét kizáró módon kell kezelni és depóniába helyezni, illetve elégetni. 
8. sz. függelék 
Más jogszabályokban rögzített vonatkozó környezetvédelmi előírások 
 
Földvédelem, hulladékgazdálkodás: 
A településen talaj- és talajvíz-szennyező tevékenység nem végezhető, szilárd- (szemetet) és folyékony hulladékot illegálisan elhelyezni tilos. 
a)    Közterületen, parkolóban és autóbusz pályaudvar területén tilos gépjárművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet folytatni, amely szennyeződést okoz. 
b)    Állati hullát a gyepmesteri telepre kiszállítva vagy az állati hullákat megsemmisítő szolgáltatás keretében kell megsemmisíteni. 
c)    Települési folyékony kommunális hulladékot a szennyvíztisztító telep szennyvízfogadó műtárgyában lehet elhelyezni (pl. űrgödör, emésztő szippantott szennyvize). 
Hulladékot csak az e célra kijelölt helyen, engedélyezett módon szabad tárolni, elhelyezni, kezelni, megsemmisíteni, illetve ártalmatlanná tenni. A települési hulladékokkal történő gazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv., a veszélyes hulladékokra ezen túlmenően, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet az irányadó. 
A településen keletkezett folyékony és szilárd hulladék elhelyezése a hulladék-termelő kötelessége. A hulladék termelője köteles a rendszeres és szabályszerű elhelyezést igazolni. 
A települési hulladékokkal történő gazdálkodásra, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv., a veszélyes hulladékokra ezen túlmenően, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet az irányadó. 
Az építkezések megkezdése előtt, a 250 m2-t meghaladó alapterületű - nem szennyezett - termőföld szakszerű (20-30 cm-es rétegének) letermeléséről, deponálásáról és az építés befejezése után a telken belüli elterítésről gondoskodni kell. Talajszennyezés előfordulása esetén a terület kármentesítéséről, a szennyezett anyag/talaj elszállításáról és szakszerű ártalmatlaníttatásáról az építési engedélyt kérőnek kell gondoskodnia. 
A területen a feltöltésekre szánt anyag, hulladék, vagy veszélyes hulladék nem lehet. A feltöltésre szánt anyagot előzetesen véleményeztetni kell az illetékes környezetvédelmi és talajvédelmi hatósággal. 
Veszélyes hulladékártalmatlanító építmény 100 [t/nap] kapacitástól, a szennyvíztisztító építmény pedig a kapacitás mértékétől függően, környezeti hatásvizsgálat köteles. 
A rekultiválandó területeken bármilyen beavatkozás előtt a környezeti (talaj) állapot felmérése szükséges. 
A termőföld védelme érdekében a művelés alatt nem álló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a fűfélék, gyomok virágzása előtt köteles a terület rendszeres kaszálásáról gondoskodni, valamint köteles a területet bármilyen jellegű szennyeződéstől megóvni.  
A talajterhelési díj fizetésének helyi szabályait, a 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A.§ bekezdésében, valamint 26.§ (4) bekezdése alapján kell megállapítani, szükség esetén a hivatkozott törvény szerint helyileg szabályozni. 
 
 
Vízminőség-védelem (felszíni- és felszín alatti vizek): 
A felszíni víztestek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához, illetve az erősen módosított víztestek jó ökológiai potenciáljának eléréséhez a vízhasználó (ideértve a kibocsátót) köteles -a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, a vízgazdálkodásról és a környezet védelmének általános szabályaira vonatkozó külön előírásainak betartásával- hozzájárulni. 
A felszíni alatti víztestek jó mennyiségi és minőségi állapotának (alapvető célkitűzésként legkésőbb a környezetvédelmi törvényben meghatározott időpontig történő) eléréséhez és fenntartásához, a vízhasználó (ideértve a kibocsátót is) köteles -A felszíni alatti vizek védelméről és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, valamint a vízgazdálkodásról szóló külön jogszabályokalapján- hozzájárulni. 
Közcsatornába szennyvíz (használt víz) csak a külön jogszabály szerint, valamint a felszíni vizek minősége védelmére vonatkozó jogi szabályozása - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet -  előírásainak betartásával bocsátható.  
a)    Zárt gyűjtőben gyűjtött ipari szennyvizet (használt vizet) közcsatornába vezetni - csak a megfelelően kialakított és az adott technológiára előírt technológiai határérték, illetőleg küszöbérték alapján méretezett szennyvíz előkezelőn való előtisztítás után lehet.  
- Előtisztítás hiányában technológiából származó szennyvizet (használt vizet) települési folyékony hulladékként kizárólag települési folyékony hulladék leürítő helyen előzetes minőségvizsgálat ismeretében lehet leüríteni. Kommunális és technológiai szennyvizek egyazon fordulóban nem szippanthatók, a jármű tartályában való keveredésük nem engedhető meg. 
b)    Közcsatornába - a háztartások, továbbá a napi száz (100) adagnál kisebb kapacitású vendéglátó-ipari egységek kibocsátásait, valamint a felügyelőség által jóváhagyott előkezelést követően külön engedélyezett eseteket kivéve - tilos bármilyen hulladékot, így élelmiszer-hulladékot bocsátani, kiemelt figyelemmel a gépi eszközök és őrlők által előállított, házi és közüzemi konyhákból, éttermekből, feldolgozóüzemekből származó szilárd vagy folyékony hulladékokra. 
c)    Települései csapadékvíz-elvezető csatornába szennyvizet vezetni tilos. 
További, az állami jogszabályokon alapuló helyi szabályozások: 
d)    Szennyvízelvezető közcsatornával ellátott területen, a szennyvizeknek a közcsatornába való bekötése kötelező, kivéve, ha az ingatlanon a közcsatorna kiépítését megelőzőleg kifogástalan közműpótló berendezés (oldómedence és elhelyező mű, zárt szennyvíztároló medence) került megépítésre. 
e)    Új közműpótló berendezések létesítése és üzemeltetése engedélyköteles. Az engedélyeket a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján a jegyző adja ki. Szennyvíz közcsatornával ellátott területen új közműpótló berendezés nem létesíthető. 
f)    Szennyvíz közcsatornával ellátott területen tilos szennyvizet elszikkasztani. 
g)    Üzemen kívül helyezett talajvíz kutat szennyvízelhelyezésre használni tilos. 
Felszíni vizekbe, mirhókba (belterületi ingatlanok közötti, nyílt belvízelvezető csatornákba), csapadékvíz árokba szennyvíz bevezetése, partjaikon és medrükbe szemét elhelyezése, illetve tárolása tilos.  
a)    A mírhó nem rekeszthető el, nem tölthető fel, és nem fedhető le.  
b)    Az ingatlan előtti nyílt, és azon lefedett csapadékvíz csatorna - amelynek lefedését saját érdekből, vagy saját kezdeményezésre végezték el - állapotáért, karbantartásáért az ingatlan tulajdonosa (bérlője, használója, haszonélvezője) felelős. 
c)    A nyílt árok burkolása, a kapubejáró létesítése, illetve az árok fedése kezelői hozzájárulás köteles. Árok lefedés csak különleges méltányolást érdemlő esetben- pl.: parkoló létesítése – lehetséges kiviteli terv alapján. A tervezésnél és kivitelezésnél a lehető legnagyobb zöldfelületet kell kialakítani. 
d)    A nyílt csapadékvíz csatornák rendeletben foglaltak szerinti ellenőrzését a Közterület-felügyelet látja el. 
e)    A mírhó karbantartása a Városellátó Intézmény feladata. Az ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője köteles bejelenteni, ha a mírhó valamely szakaszán illegális szennyvíz, vagy trágyalé bevezetését, szemét, vagy állati tetem elhelyezését észleli. 
f)    A mírhók karbantartási munkáit, megközelítését, ellenőrzését, illetve a mírhóból kiemelt hulladék telken keresztüli átszállítását minden érintett ingatlan tulajdonosa /bérlője, használója, haszonélvezője/ köteles tűrni. 
20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba. 
Felszín alatti vízkivételek létesítése és üzemeltetése engedélyhez kötött tevékenység /lásd még a hatályos, környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2008. (V. 01.) Kt. rendeletet/.  
a)    Mélyfúrású kút csak vízjogi létesítési engedéllyel létesíthető, amelynek feltételeit az engedélyező, építési hatóság határozza meg. 
b)    A talajvíz kutak (ásott kút, nortonkút) létesítése és üzemeltetése engedélyköteles, amely engedélyeket a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet értelmében a Jegyző adhatja ki, a talajvíz kutakból kiemelhető, legfeljebb 1,5 m3/nap vízhozamig, illetve vízmennyiségéig. A létesítési engedély kérelméhez műszaki tervdokumentáció (műszaki leírás, helyszínrajz, tulajdoni lap másolat, stb.) csatolása szükséges. 
c)    Az üzemelési engedély kérelméhez szükséges a kút tényleges adatainak csatolása is. 
d)    Nem öntözési célú vízkivétel esetén, a tervdokumentációnak tartalmaznia kell a szennyvízelhelyezés módját is. 
Az EU Víz Keretirányelv (VKI), (60/2000/EK) bevezetésének egyik hazai alapdokumentuma, „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja, 2006-2009” tartalmazza Magyarország (a Duna-folyam vízgyűjtőkerülete részeként) vízgyűjtőgazdálkodási tervezési egységeire való felbontását. A dokumentum szerint Szentes város teljes külterületével, gyakorlatilag a 2-7-1 Kurca vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési egység területére esik, a Kurca vízgyűjtőterület-egység nagy része Csongrád megye közigazgatási területére esik. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést 2006. december 22től, 2009. december 22-ig be kell fejezni és le kell adni az Európai Bizottságnak, a hivatkozott dokumentumban megadott ütemezés szerint. 
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelmét a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, című jogszabály szabályozza, amely szerint a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok, fontosságuk miatt kiemeljük az alábbiakat: 
1)    Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe. 
2)    Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető: 
a)    külön jogszabály szerint hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen, 
b)    vízbázisok védőterületén külön jogszabályban rögzítettek szerint, 
c)    külön jogszabály szerint árvízi tározó területén, illetve külön jogszabály szerinti 
parti és védősáv területen. 
Szentes város közigazgatási területe 10%-ánál kisebb mértékben – valójában egyáltalán nem - érintett nitrátérzékeny területrészekkel, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint, kivételt képezhetnek a jövőben kialakítandó bányatavak. 
 
 
Levegőtisztaság-védelem: 
A környezeti és levegőminőségi adottságok javítása érdekében Szentes város közigazgatási területén a hatályos levegőtisztaság-védelmi előírások (a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 14/2001. (V. 9.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet) előírásai irányadók. 
Az iparterületeken a környezetvédelmi hatóság megállapított határértékei érvényesek és betartandók. 
Szentes Város Önkormányzata a levegő tisztaságának védelme érdekében, helyi szabályozást érvényesíthet, a levegő védelmével kapcsolatos külön jogszabály alapján.  
Szentes város levegő tisztaságának védelme érdekében, helyi szabályozást érvényesíthet, a többszörösen módosított levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kormány rendelet alapján, amelyet az alábbiakban foglalunk össze: 
 
Az önkormányzat jegyzője környezetvédelmi hatósági jogkörben eljárhat: 
a)    háztartási célra használt családi ház, illetve egy vagy több lakás ellátására szolgáló és az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó, 
b)    az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények gazdasági tevékenységét nem érintő az 500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó, 
c)    140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó helyhez kötött tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelem ügyekben. 
d)    a 140-500 kW bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket érintő légszennyező anyagok technológiai kibocsátási határértékeit meghatározó 23/2001. (XI.13.) KöM. rendeletben előírt – szennyező anyagok határértékeit meghaladó esetben – bírságot szab ki. 
A város bel- és külterületén lévő közterületen és magánterületen tilos a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése. 
A város bel- és külterületén lévő közterületen és magán területen tilos a gyep, nád és más vízi növények égetése. 
A város bel- és külterületén lévő közterületen és magánterületen tilos az avar, kerti hulladék és háztartási hulladék égetése. 
Tilos az erdőben, illetve annak 200 méteres körzetében a tűzgyújtás. 
 
Zaj-és rezgésvédelem: 
 
Szentes város területén a területfelhasználás típusának megfelelő zaj- és rezgésvédelmi előírások érvényesek, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint: 
Betartandó zaj- és rezgésterhelési határértékeket szabályoz a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról: 
a)    Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken 
b)    Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken 
c)    A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken 
d)    A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben 
e)    Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben 
A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, megadja a zajkibocsátási határérték megállapításának, továbbá az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszerét. Szabályozza az üzemi, szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására (kérelem) és változás bejelentésére (jelentés) vonatkozó eljárásrendet, és a dokumentáció tartalmi követelményeit. Végül szabályozza az üzemi vagy szabadidős zajforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit és a környezeti rezgésforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit. 
Szentes város zaj- és rezgésvédelme érdekében, helyi szabályozást érvényesíthet, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Tv. 85.§ /1/ bekezdés felhatalmazása alapján, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendeletben, illetve a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben foglalt rendelkezéseken túlmenően, amelyet az alábbiak szerint foglalunk össze: 
Ezen fejezet előírásait kell alkalmazni: 
a.)    művelődési ház, színház 
-    bármely zenés vagy táncos szórakozóhely, 
-    üzlet, elárusítóhely, kölcsönző, műhely, gépjárműtelephelyek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, 
-    kemping, 
-    sportlétesítmény, sportpálya, strand és uszoda, 
-    vasúti és autóbusz állomás esetén, ha a létesítmény zárt tereiből a hangosító berendezés működése során a környezetbe zajt bocsát ki. 
b.)    hirdetésre, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben üzemeltetett bármilyen hangosító berendezés működése esetén, ha az a környezetbe zajt bocsát ki. 
c.)    a zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységekre. 
A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően a zaj- és rezgéskibocsátással járó szolgáltatási tevékenységek új és működő üzem létesítményeire, technológia változtatására zajkibocsátási határértéket kell megállapítani és annak teljesítésére határidőt kell megszabni. 
A zajkibocsátási határértéket a 10. számú mellékletben (Helyi zajterhelési határértékek) meghatározott zajterhelési határértékek figyelembevételével kell megállapítani. 
Alkalmi jellegű kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport, reklám célú, közösségi, továbbá a hangosítást igénylő rendezvénytől származó környezeti zajterhelésre – az üzemeltető vagy a rendezvény szervezőjének szakvéleménnyel alátámasztott kérelmére és meghatározott időtartamra –a 10. számú melléklete által meghatározott zaj terhelési határértékéhez képest hatósági engedély alapján- legfeljebb + 10 dB túllépés engedélyezhető. 
Amennyiben az engedélyezett hangosító berendezéseknél, valamint a szolgáltató tevékenységet ellátó új és már működő üzemi létesítményeknél a környezetre veszélyes zaj- és rezgés tartósan fennáll, a jegyző e tevékenységet korlátozhatja, illetve felfüggesztheti. 
A környezeti zajkibocsátásra vonatkozó terhelési határértékek méréssel történő meghatározásánál figyelembe kell venni az üzemelés rendszerét, a zaj jellegét, időbeni lefolyását- továbbá a közlekedéstől származó zajterhelést- mely a határértékek megállapításánál korrekcióként jelentkezik a nappali és/ vagy éjjeli megítélési idő alatt. 
A zajtól védendő területet érintő zajterhelési határértékek túllépése miatt jelentkező panaszok, bejelentések esetén hatósági intézkedésre a jegyző – méréssel alátámasztott zajvizsgálat eredménye alapján – dönt. 
A jegyző által kiadott határozatban foglaltak szerint a zajterhelés túllépésének okozója  köteles a határértékek betartására vonatkozó és szükséges (szervezési, műszaki) intézkedések megtételére. 
Ellenőrzés során – a létesítmények, berendezések üzemeltetője köteles a működtetés időtartamáról, körülményeiről, műszaki jellemzőiről – az ellenőrzést végzők számára felvilágosítást nyújtani. 
A határértékek betartására irányuló felszólítás után – ellenőrző (kontroll) zajszintmérés során mért túllépés esetén – a létesítmények, berendezések üzemeltetője a zajvédelem helyi szabályainak megsértése miatt, a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 3. számú melléklete a zaj-, illetve rezgésvédelmi bírság kiszabására vonatkozó számítási szabályok alapján számított bírsággal sújtható. 
A zajmérési vizsgálat költségeit a zajos tevékenység okozója viseli, ha részéről a határérték túllépése megállapítható. 
A zajbírságot a környezetvédelmi alapba kell befizetni. 
A fejezet előírásait nem lehet alkalmazni a vagyonvédelmi célokra szolgáló riasztóberendezésekre, valamint arra a zajra, amely a létesítmények közönségétől származik. 
Az épületek homlokzatára telepítendő (felszerelendő) klímaberendezések létesítése és üzemeltetése engedélyköteles tevékenység, amely hatósági engedélyezési eljárás lefolytatását követeli meg. 
 
 
 
9. sz. függelék 
Védőtávolságok, védőterületek: 
 
 
Felszíni és felszín alatti vizek védelme 
A vízkivételi kutak (ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz) védőterületei meghatározhatók (hidrogeológiai modellezéssel, stb.), a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről rendelkező külön jogszabály alapján. Irányadó még –e tekintetben Magyarország felszín alatti vizeinek érzékenységi térképe. 
 Szentes ivóvíz és ásvány-gyógyvizei általában nem sérülékenyek, a vízkivételi helyek (kutak vízadó rétegekre szűrőzött felületei) természetes hidrogeológiai fedettsége, védettsége miatt. Ilyenkor, ha az 50 éves elérési idejű védőidomnak nincs felszíni metszete (a 20 naposnak sincs), a kutak 10 méter sugarú környezete védendő belső védőidomként, területhasználati korlátozásokkal, hogy a kútba vagy annak közvetlen környezetében lévő szennyezőforrás véletlenül se juthasson, szivároghasson a vízadó rétegbe.  
 
A felszín alatti vízkivételek létesítése és üzemeltetése –külön jogszabály szerinti- engedélyhez kötött tevékenység, a létesítendő talajvíz kutak minimálisan betartandó védőtávolságai a következők: 
e)    épülettől és szomszédos telektől 5,0 m, 
f)    szennyvízszikkasztótól, szennyvíztárolótól 15,0 m, 
g)    árnyékszéktől 15,0 m, 
h)    hulladéktartály tárolótól 5,0 m. 
 
Felszíni vizek tekintetében természeti területen a természet védelméről szóló külön jogszabály rendelkezik. 
Tilos pl. új építmények elhelyezése a természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalának közelében, tavak partjának közelében, valamint a vízfolyások hullámterében. A hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától –a külön jogszabály szerint - megállapított távolságon belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.  
 
Felszíni vizek tekintetében, nem természeti területen –az előző szabályozástól független- külön jogszabály (nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról) előírása alapján kell eljárni. A külön jogszabály védőtávolság kijelölésével védi a jelentősebb és az egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások parti sávjait, továbbá tavak, holtágak, tározók, belvíz- és öntözőcsatornák parti sávjait. A tulajdonos (fenntartó) kérelmére, továbbá a fenntartási munkák által indokolt esetekben, a területileg illetékes 
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: 
Felügyelőség), a külön jogszabályban előírt szélességűtől eltérő –de korlátozott- szélességű parti sávot is megállapíthat. 
 
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelmét külön jogszabály szabályozza, amely rendelkezik a hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek  elhelyezhetőségéről, az állattartó telepek létesítési feltételeiről (pl. hullámtéren, illetve a fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tározó területén, illetve parti és védősáv területen, bányatavak környezetében), betartandó védőtávolságokról.  
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről rendelkező külön jogszabályon túlmenően megállapítható, hogy Szentes közigazgatási területének egésze nem tartozik nitrátérzékeny kategóriába, területhasználati korlátozásokat ilyen okból, csak a későbbiek során kialakítandó, vagy létesítendő bányatavak területére szükséges érvényesíteni. 
 
A föld védelme: 
•    Hulladéklerakó védőtávolsága, a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről, alapján a következő:  
A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: a Felügyelőség) állapítja meg, amely - ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor - nem lehet kevesebb, mint: 
a)    veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m, 
b)    nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó 
500 m, esetén: 
c)    inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén:     300 m. 
•    Temető létesítése esetén-, illetve temető bővítési területe mellett a temető területén a tulajdoni határ mellett 30 m széles védőterületet kell kialakítani és fenntartani. 
•    Új állattartó telep védőtávolságát a lakóterülettől -általában és nagy létszámú állattartás esetén- szintén a külön jogszabály szabályozza, amelyen belül új lakóépület nem létesíthető. Állattartó telepek védőtávolságát a nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elleni védelem) miatt szintén külön jogszabály írja elő.  
Új állattartó telep védőtávolsága a lakóterülettől minimum 400 m, nagy létszámú állattartás esetén minimum 500 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető. Állattartó telepek védőtávolsága a nitrát-érzékenység (felszíni és felszín alatti vizek szennyezése elleni védelem) miatt 300 m. 
 
A levegő védelme: 
A levegő védelmével kapcsolatos védőtávolságok: 
a.)    Iszaptároló medencék védőtávolsága: 1000 m.  
b.)    A nyersiszap talajba injektálással történő mezőgazdasági hasznosítására kijelölt földterület védőtávolsága: 500 m. 
c.)    Zajszigetelt, zárt szagtalanítóval ellátott  nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 20 m. 
d.)    Védelem nélküli nyers szennyvízátemelők védőtávolsága: 150 m. 
e.)    Szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 300 m (a telep korszerűsítési beruházásainak, illetve új szennyvíztisztító telep üzembe helyezése után is 300 méter.). 
Betartandó a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet. 
 
Zaj- és rezgésvédelem: 
A környezeti zajforrás hatásterülete: 
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem kérdésében a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, veendő figyelembe.  
A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATI-KTVF) gyakorolja. 
A környezeti zajforrás hatásterületét – a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint - méréssel, számítással kell meghatározni, amíg ez nem történik meg, a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület. 
 
 
142 10. sz. függelék 
 
Szentes Város műemlékei és műemléki környezetbe tartozó ingatlanok listája 
Műemlék     Cím     Helyrajzi szám 
Református lelkészlak     Kiss Bálint u 2.     20 
Megyeháza               Kossuth tér 1.     1 
Református templom     Kossuth tér 3.     21 
Magyar Ortodox templom     Kossuth tér 4.     827 
Szent Anna templom          Erzsébet tér 2.     5629/2 
Gólyás ház     Petőfi u 4.     5600/2 
Kikötői csárda     Szt. Anna u. 17.     5649 
Koszta József múzeum     Széchenyi Liget     7507 
Ecseri templomrom     Cserebökény Ecser     0681/20 
Szentháromság szobor     Erzsébet tér     5626/2 
Péter Pál féle polgárház      Petőfi u. 9.     5612 
Kukoricagóré és jégverem     Páva u. 3.     5576 
Petőfi szálló     Petőfi u 2.     5599 
Zsoldos Téglagyár     Attila út     143 3975/4, /11 
Evangélikus Templom     Kossuth u. 9.     5590 
144 Felsőpárti ref. Templom      Jókai u. 71.     2523 
 
 
                                                          
142    19/2011. (VI.2.) önkormányzati rendelettel kiegészítve, 2011. június 20-án lépett hatályba 
143    34/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelettel módosítva, 2014. január 20-án lépett hatályba 
144    34/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelettel módosítva, 2014. január 20-án lépett hatályba 
A belváros műemléki környezetének határai:  
Kurca-part, 122 hrsz.-ú telek északi határa, Tóth J. u., 6 hrsz.-ú telek északi határa, 7 és 8 hrsz.-ú telek keleti határa, 17/2-18-28-27-844* hrsz.-ú telkek északi határa, 842-841-839*-837*-833-831/2*-829/1559/2 hrsz.-ú telkek keleti határa, 5583 hrsz.-ú telek déli határa, 5541/67*-5576- hrsz.-ú telkek keleti határa, 5574 hrsz.-ú telek keleti és déli határa, 5575-5604 hrsz.-ú déli határa, 5605*-5607-5608-5611 hrsz.-ú telek nyugati határa 5616-5615-5624 hrsz.-ú telkek déli határa,  5615 keleti, déli és nyugati határa, 5630 keleti és déli határa és a Kurca-part.  
 
Ecseri templomrom műemléki környezeti határa: 
0680/33, 0680/11, 0681/20 hrsz.-ú telkek által lefedett terület 
 
Kikötői csárda műemléki környezeti határa: 
A Szondi u. 6090 hrsz.-ú telek déli határa, Szent Anna u. 6089 hrsz.-ú telek déli és keleti határa, Szent Anna u. 5648 hrsz.-ú telek nyugati határa és a Kurca-part által határolt terület.  
 
Koszta József Múzeum műemléki környezeti határa: 
A Széchenyi liget 7508/1 hrsz.-ú telek, a 7503/2 hrsz.-ú telek, és a 7506 hrsz.-ú úttörőház telke által határolt terület.  
 
Felsőpárti ref. Templom műemléki környezeti határa: 
Szentes belterület, Hrsz.: 2477; 2500; 2501; 2502; 2503; 2505; 2508; 2509; 21510; 2522; 2524/1; 2524/2; 2604; 2698; 2701; 2702; 4567; 
 
  Zsoldos téglagyár műemléki környezeti határa: Szentes belterület, Hrsz.: 3975/6 és 3975/8 helyrajzi számú ingatlanok. 
  
  11. sz. függelék 
 
Szentes város épített örökségének a helyi védelem alatt karakteres utcaképei 
 
Utca     Oldal     Hrsz 
Ady Endre utca     nyugati oldala (10-20)     35, 36, 37, 38, 39, 67 
    keleti oldala (1-25)     840/2, 841, 842, 844, 845/1, 847, 901, 902, 824, 823, 822, 
        821, 820, 819 
Arany János utca     északi oldala (2-20)     57, 58, 59, 66/1, 66/2, 67, 811/2, 805/2, 805/1, 804, 803, 802, 
        801, 800, 693 
    déli oldala (3-9)     53, 52, 51, 50, 40, 39, 819, 818, 817 
Farkas Mihály u.     nyugati oldal (2-8)     824, 813, 814, 815, 816, 817 
    keleti oldal (1-15)     902, 903, 904, 905, 909, 919, 920, 921, 922 
Hegedűs László u     északi oldala (4-15)     7951, 7952, 7955, 7956/1, 7957/2, 7958, 7959, 7961, 7962 
József Attila utca     keleti oldala (14-59)     5282, 5283, 5289, 5290, 5291, 5292, 5299/2, 5309/4, 5310/2 
        5312, 5313, 5315, 5316, 5331/, 5332, 5337, 5338, 5339,  
        5343, 5354 
Kiss Bálint utca     nyugati oldal (2-8)     17/1, 18, 19, 20, 21 
    keleti oldal (1-9)     24, 26/1, 28, 29/1, 31 
Klauzál utca     nyugati oldala (9-19)     955, 954, 951,  
    keleti oldala (20-30)     1108/3, 1107, 1103, 1100, 1099, 1095, 1093 
Munkácsy Mihály u.     északi oldala (2-3)     45, 44, 42, 34, 35 
Petőfi Sándor utca     nyugati oldala (1-15)     5622, 5621, 5620, 5619, 5618, 5612, 5608, 5607, 5604 
    keleti oldal (2-16)     5599, 5600/2, 5601, 5580/1, 5577/1, 5576 
Szt. Imre herceg u.     déli oldala (2-16)     5651, 5652, 5656, 5660, 5661, 5665, 5668/2 
Tóth József utca     nyugati oldala (18-32)     127/5, 127/6, 131/1, 132, 135, 140, 141, 145, 146, 149 
    keleti oldala (15-31)     47, 54, 56, 61, 62, 69, 71, 87, 88, 89, 90/2, 90/1 
Vásárhelyi út     keleti oldal (1-11)     5575, 5571, 5570, 5569, 5566, 5565 
 
 148 12. sz. függelék 
 
Egyedi védelem alatt álló objektumok 
 
     Egyedi védelem alatt álló objektum     Cím     Helyrajzi szám 
2. 149     Evangélikus templom     Kossuth u. 9.     5590 
3      Felsőpárti református templom     Jókai u. 71.     2523 
4      Családsegítő Intézet (Volt Gőz- és kádfürdő)     Széchenyi liget     7506 
5      Horváth Mihály Gimnázium     Szent Imre herceg u. 2.     5651 
6      Zeneiskola (Volt Úri kaszinó)     Kiss Bálint utca 11.     33 
7      Ármentesítő Társulati Székház     Kiss Bálint u. 13.     40 
8      Kórház: 
2.    Tüdőgondozó, Bőrgondozó 
3.    Főépület 
5.     Munkaügy, régi steril 
14/2 Pszichiátria 
15:   Neurológia 
38.   Intenzív osztály     Sima Ferenc u. 44-56.     186/1, 8344/6 
9      Városháza     Kossuth tér 6.     5623 
10      Városi Bíróság (Volt Járásbíróság és fogház)     Erzsébet tér 4.     5627 
11      Városi Gyermekkönyvtár (Volt Szentesi Takarék és bérház)     Petőfi Sándor u. 1.     5622 
12      Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola     Erzsébet tér 1.     5624 
13      Vasútállomás     Kolozsvári utca 2.     4417/23 
14      Kiss Bálint Református Általános Iskola     Kossuth tér 2.     2 
15      Petőfi Sándor. Ált. Iskola (Volt Polgári leányiskola)     Petőfi Sándor u. 15.     5604 
16      Dózsa ház, Sportház (Volt Horthy-ház)     Csongrádi u. 2.     7933 
17      Árpád-Agrár Rt. Kenyérgyár (Volt Zsoldos kenyérgyár)     Ady Endre u. 20.     67 
18      Kálvária-szobrok, stációk     Kálvária temető     5494/4 
19      Szent Vendel-szobor     Bánomháti temető     7179 
20      Kuczori Szivattyútelep     Felsőrét 55.     0184/3 
                                                          
148    19/2011. (VI.2.) önkormányzati rendelettel kiegészítve, 2011. június 20-án lépett hatályba 
149    5/2012. (IV.14) önkormányzati rendelettel kiegészítve, 2012. április 29-én lépett hatályba 

21      Zsidó szertartásterem     Nagynyomás 48.     4708 
22      Barokk haranglábak     Nagynyomás 46.     4711 
23      Zsidó temető sírkövei     Nagynyomás 48.     4707 
24      Boros Sámuel Szakközép Iskola     Ady Endre u. 9.     30 
25      Fényírda     Kossuth u.     829/2 
26      Filep-ház     Tóth József u. 13.     45 
27      Imaház     Kiss Bálint u. 8.     17/1 
28      Kocsma     Hajdú Lajos u. 1     4 
29      Kocsma     Sáfrán Mihály u. 10.     6046 
30      Könyvtár (Régi Zsinagóga)     Kossuth u. 33-35.     4871/1 
31      Középület Tiszti Klub     Ady Endre utca 2.     26/2 
32      Kurca-híd     Csongrádi út     7931/2 
33      Kurcai-Harmincadvámház (Bikaakol)     Felsőrét     0164/3 
34      Lakóépület     Ady Endre u. 16.     38 
35      Lakóépület     Ady Endre u. 17.     824 
36      Lakóépület     Ady Endre u. 18.     39 
37      Lakóépület     Apponyi tér 16.     1938 
38      Lakóépület     Apponyi tér 14.     1961 
39      Lakóépület     Arany János u. 10.     804 
40      Lakóépület     Arany János u. 12/A.     803 
41      Lakóépület     Farkas Mihály u. 1.     904 
42      Lakóépület     Arany János u. 15.     930 
43      Lakóépület     Arany János u. 18.     800 
44      Lakóépület     Arany János u. 20.     693 
45      Lakóépület     Arany János u. 8.     805/1 

46      Lakóépület     Bocskai utca 27.     914 
47      Lakóépület     Boros Sámuel utca 46.     293 
48      Lakóépület     Farkas Mihály u. 4.     814 
49      Lakóépület     Farkas Mihály u. 5.     905 
50      Lakóépület     Farkas Mihály u. 8.     816 
51      Lakóépület     Farkas Mihály u. 13.     921 
52      Lakóépület     Farkas Mihály u.15.     922 
53      Lakóépület     Jókai utca 77.     2526 
54      Lakóépület     József Attila utca 1.     5591/3 
55      Lakóépület     Kiss Bálint u 1.     24 
56      Lakóépület     Kiss Bálint u. 3.     26/1 
57      Lakóépület     Kiss Bálint u. 5.     28 
58      Lakóépület     Kiss Bálint u. 9.     31 
59      Lakóépület     Koszta József u. 12.     4678 
60      Lakóépület     Koszta József u. 14/A     4677 
61      Lakóépület     Koszta József u. 2.     4869 
62      Lakóépület     Koszta József u. 4.     4867 
63      Lakóépület     Mátyás Király u. 1.     4950 
64      Lakóépület     Szent Imre herceg u. 5.     5606 
65      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 12.     5580/1 
66      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 13.     5607 
67      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 14.     5577/1 
68      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 5.     5620 
69      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 7     5619 
70      Lakóépület     Petőfi Sándor u. 7/A     5618 
71      Lakóépület     Szent I. herceg u. 16     5668/2 
72      Lakóépület     Tóth József u. 8.     122 
73      Lakóház (Sport központ)     Ady Endre u. 27.     811/2 
74      Móricz Zsigmond Művelődési ház     Ady Endre u. 36.     101 
75      Nagygazdaház     Rákóczi F. utca 12     , 1902 
76      Nagygazdaház     Rákóczi F. utca 14.     1901 
77      Páter-ház     Kossuth u.     5592/1 
78      Francia Pékség     József Attila u. 1.     5591/3 
79      Volt Postaállomás     Petőfi utca 8.     5601 
80      Szakközépiskola     Kossuth u. 45.     4670 
81      Temetőkápolna     Kálvária temető     5494/4 
82      Termál Fürdő     Sima Ferenc u. 13.     107/1 
83      Terménytároló     Koszta József u. 6.     4866 
84      Tűzoltóság     Kossuth u. 47.     4672 
85      Víztorony     Kolozsvári utca 2.      4417/11 
86      Víztorony     Vásárhelyi út     4390/12 
87      Zsoldos ház     Tóth József u. 7.     9 
88      Lakóépület     Bercsényi utca 123     2213 
89      Lakóépület     Dózsa György u. 129     2127 
90      Óvoda     Rákóczi F. u. 46-48     1849 
91      Lakóépület     Tóth József u. 19.     56 
 
  13. sz. függelék Tájfásítás során telepítendő őshonos fafajok jegyzéke  
 
 
Szentes külterületein a tájfásításhoz (dűlőutak fasorai, védőzöldsávok, csatornák melletti fásítás, stb.) telepítésre javasolt, a Dél-Alföldön őshonosnak tekinthető fafajok: 
 
Populus nigra (fekete nyár) 
Populus alba (fehér nyár) 
Populus tremula (rezgő nyár) 
Populus canescens (szürke nyár) 
Fraxinus excelsior(magas kőris) Alnus glutinosa(éger) 
Ulmus laevis (szil) 
Quercus robur (kocsányos tölgy) 
Acer campestre (mezei juhar) 
Acer tatarica (tatár juhar) 
Prunus padus (májusfa) 
Juglans regia (dió) 
Pyrus piraster (vadkörte) 
 
 
Szentes belterületein a közútfásításban, utcafásításban és vízpartfásításban telepítésre javasolt magyarországi őshonos fafajok: 
 
Acer campestre (mezei juhar) 
Acer platanoides (korai juhar) 
Fraxinus ornus (virágos kőris) 
Fraxinus excelsior (magas kőris) 
Tilia tomentosa (ezüst hárs) 
Carpinus betulus (gyertyán) 
 
 
A belterületi fásításban a felsorolt fajok faiskolai fajtái is javasolt. 
 
Szentes területén vízfolyások-vizes élőhelyek mentén telepítésre javasolt őshonos fafajok: 
 
Salix alba(fehér fűz)