1. § (1) A rendelet célja Szentes város egyéni településképének védelme és alakítása:

(2) A helyi védelem célja Szentes város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és környezeti örökségének védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karban tartásának biztosítása, megóvása és helyreállításának biztosítása az itt élők önbecsülésének, településszeretetének elősegítése érdekében.

(3) A település épített és környezeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a település értéke, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Szentes város fejlődése során kialakult településrészek településképi, építészeti és környezeti jellemzőinek megőrzése és tovább örökítése, valamint a tervezett településképi elemek, harmonikus összehangolása tekintettel az illeszkedési elvárásokra, településképi követelményekre.

2. § E Rendelet mellékletei:

3. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázatuk:

4. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi

(2) Helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, illetve megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére vonatkozó kérelmet a Szentes város polgármesterének (továbbiakban polgármester) címezve lehet benyújtani.

(4) A helyi védelem az egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(5) Helyi védelem kezdeményezése esetén a minimális tartalma az alábbi:

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – végzi.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.

(3) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület e Rendelet módosításával dönt.

6. § (1) A kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az építmény épületegyüttes, környezeti elem Szentes város örökségének kiemelkedő jelentőségű eleme.

(2) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és megkezdett jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

(3) Az építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.

7. § (1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről az érdekelteket, vagyis az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét és a védelem alá helyezés kezdeményezőjét értesíteni kell, illetve az erről szóló testületi rendeletet a helyben szokásos módon, közzé kell tenni.

(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

8. § Az építészeti örökség helyi védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a helyi egyedi védettségű épület, illetve épületegyüttes a védelem alapját képező értékeivel már nem rendelkezik:

9. § Ideiglenes védettség

(1) Ha valamely védelemre tervezett terület, épület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a jegyző a területet, épületet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja.

(2) A határozatban előírhatja a terület kezelésével, az értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.

(3) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó rendelet hatálybalépéséig, de legfeljebb 6 hónapig tartható fenn.

(4) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. § (1) Szentes város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségét e rendelet 1., 2. és 3.

11. § (1) E Rendelet 1-5. mellékletekben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló értékek karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló helyi épített örökség mindenkori tulajdonosát, a tulajdonosi jogokat gyakorló, vagyonkezelőjét az alábbi kötelezettség terheli:

(3) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészetiműszaki megoldásokat.

(5) A helyi védelem alatt álló építmények károsodása esetén a tulajdonost helyreállítási kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó értékekre vonatkozóan.

(6) A helyi védelem alá tartozó építmények kizárólag a helyi védelem megszüntetését követően bonthatók el.

12. § A védett értékek megjelölése

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával lehet megjelölni.

(2) A tábla elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A kihelyezést megelőzően az építmény tulajdonosát, a tulajdonos útján a használót a kihelyezésről írásban értesíteni kell. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.

13. § (1) Szentes településképi szempontból meghatározó területei:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 6. melléklet ábrázolja.

14. § A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

15. § (1) A kialakult zöldfelületi elemeket meg kell őrizni és egységes koncepció szerint, egységes megjelenésre törekvően ki kell egészíteni.

(2) Élő fák kivágására csak fakivágási engedély alapján, fapótlás telepítése mellett kerülhet sor. Kivételt az erdőterületek jelentenek, ahol a fakivágást az erdészeti szakhatóság engedélye alapján erdészeti üzemterv alapján kell végezni.

(3) Új közpark, közkert, intézmény zöldfelületének létesítése tájépítészeti terv alapján történhet.

(4) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(5) Új fasor telepítése esetén tájépítész mérnök szakvéleménye szükséges.

(6) Idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 7. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

(7) A zöldterületek - elsődlegesen a véderdők - létesítésekor előtérbe kell helyezni a szárazságtűrő őshonos fajok alkalmazását.

(8) A légvezetékek alatt is ültethető fafajok: gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’) gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’) gömbakác Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’) madárberkenye (Sorbus aucuparia) díszalma (Malus purpurea), bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata), gömb szivarfa (Catalpa bignonioides ’Nana’).

(9) A településre vezető utak mentén szélesebb koronájú, magasabb termetű fák is

16. § (1) Az építmények anyaghasználatára – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(8) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A falfelületek felületképzésére erős, élénk, kontrasztos színű anyagok nem alkalmazhatók.

(3) Gazdasági és ipari terület kivételével új tető építése esetén a főépületre, illetve az utcáról látható tetőfelületekre vonatkozóan a tető héjalásánál a következő anyagok nem alkalmazhatók:

(4) Tetőhéjalás színe nem lehet a vörös, barna, antracit színárnyalatoktól eltérő.

(5) Lakóépületek esetében fém, műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(6) Általános mezőgazdasági területen tömör tégla vagy beton kerítés nem építhető.

17. § (1) Épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.

(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.

(3) Konténer épület nem építhető.

(4) Konténer anyagtárolásra építkezés idején telepíthető. Fél évnél hosszabb időtartam esetében az építést építési naplóval kell igazolni.

18. § (1) A telkek előtti közterületi járdák, kapubejárók, vízelvezető árkok, zöldsávok, utcaszinten is egységes megjelenésűként kerüljenek kialakításra. A tervezésnél és kivitelezésnél a lehető legnagyobb zöldfelületet kell kialakítani.

(2) Árok lefedés csak különleges méltányolást érdemlő esetben- pl.: parkoló létesítése – lehetséges

19. § Kerítésekre vonatkozó előírások:

(1) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, valamint a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani. Alkalmazható agyagok:

(2) Zártsorú, beépítés esetén a kerítés nem lehet drótháló kerítés, és legalább 75%-ban tömör legyen.

(3) Polgári karakterű területen az utcai kerítés legyen tömör, vakolt vagy tégla felületű, esetleg maximum 25% felületen fa.

(4) Szabadonálló beépítési módú kertvárosi vagy falusias területeken a kerítés nem lehet monoton tömör. A tömör szakaszok hossza nem haladják meg a 2,5 métert, anyaga nem

20. § Beépítésre vonatkozó előírások:

(1) Ahol a meglévő beépítés fésűs, ott fésűs beépítési mód szerint kell az új épületeket is megtervezni.

(1) Lakóépületek épületszélessége kövesse a környezetére jellemző méretet.

(2) Zártsorú beépítés esetén új épület létesítése esetén oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.

21. § Tömegformálásra, homlokzatalakításra vonatkozó előírások

(1) Településképileg meghatározó területen

(2) Az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa, építészeti kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével, illeszkedjen az utcaképbe.

(3) Meglévő épület nyílászáró cseréje során az utcai homlokzatokon a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.

(4) A Városközpont és polgári karakterű területen az utcai homlokzaton két garázsajtónál több nem helyezhető el.

(5) Kisér és Alsópárt területein, valamint a polgári karakterű területen a homlokzatképzésre vakolt felület és téglaarchitektúra alkalmazható, emellett kiegészítésként a fa alkalmazható.

(6) Polgári karakterű épületek környezetében a párkányvonal legyen a homlokzat hangsúlyos eleme.

(7) Kisér területen kontytető nem építhető.

22. § Tetőformára, tetőhéjalásra vonatkozó előírások:

(1) Az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető gerincvonala, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása történjen a helyi hagyományok figyelembevételével illeszkedjen a környezetében lévő épületek tetőformáihoz.

(2) Kisér, Felsőpárt, Alsópárt területein épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – lakóépületek estében nem megengedett.

(3) Városközpont és polgári karakterű területen tetőfelépítmény csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adva megszakított, vagy végigfutó tetőpárkánnyal. Ún. „kutyaól" tetőszerkezetben nem.

(4) A Városközpontban kiselemes bitumenes zsindely nem alkalmazható.

23. § Tetőfelépítményekre vonatkozó előírások:

(1) Tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzat esetében csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót, vagy az épület karakteréhez illeszkedő tetőfelépítményt lehet elhelyezni.

(2) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.

24. § Cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla elhelyezése:

(1) Településképileg meghatározó területen lévő épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített homlokzati síkra merőleges cégér, valamint cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2) A cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla a homlokzat tagolásával, nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású legyen, és a településképnek megfelelően helyezhető el.

(3) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

(4) Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdetőberendezés, cég- és címtábla épület díszítő tagozatot nem takarhat el.

25. § (1) Az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését meg kell őrizni, illetve eredeti dokumentumok alapján visszaállítani:

26. § A helyi területi védelem alatt álló parkokat a mai kor követelményeinek figyelembevételével az eredeti jellegnek, belső szerkezetnek, jellemző növényállománynak, stílusjegyeknek megfelelően kell helyreállítani.

27. § (1) A település belterülete, az ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi terület, a NATURA 2000 területei, valamint azok 100 m-es környezete nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, kivéve, ha a már meglévő oszlopsoron vezetve készül.

(2) Az (1) pontban meghatározott területeken az új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A (1) pontban meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(5) Az (3) pontban meghatározott területeken új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

(6) Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és a beépítésre nem szánt területek villamos energiaellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(7) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antenna a belterületen kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére, vagy meglévő objektum felhasználásával (pl. torony) nem zavaró módon helyezhető el.

(8) Antenna templomtoronyra kívül nem helyezhető el, hanem belül, kívülről nem látható módon.

(9) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése az alábbi területeken nem megengedett:

(10) Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a környezetéhez, színezését is beleértve, illetve növényzettel teljes mértékben takarni kell.

(11) A közművek helyét úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(12) A közvilágítás elemeit anyaghasználatban és megjelenésben egységes arculat szerint kell kialakítani.

28. § (1) Az épületgépészeti, közműcsatlakozási és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést csak építészeti eszközökkel takartan, közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(2) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(3) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve

(4) Síktáblás napelem, napkollektor lapostetőn csak gazdasági és ipari területen helyezhető el.

29. § (1) El kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, 3000K alatti érték legyen a kültéri világítás színhőmérsékletére.

(2) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, a fényforrás közvetlenül ne legyen látható.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során kizárólag energiatakarékos lámpatest helyezhető el.

(4) A környezetre való hatás minimalizálása érdekében a megvilágítás kialakítása, műszaki megoldása történjen az új technológiák adta lehetőség felhasználásával, napszakok és időszakok szerinti optimális szabályozással.

(5) A világítótestek, oszlopok, kandeláberek alkossanak egységet, illeszkedjenek a környezet forma- és színvilágához a funkcionalitást és az esztétikai szempontokat figyelembe véve.

(6) Lombkoronával rendelkező utcákban új berendezést lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy a fénypontok a már meglevő lombkorona szintje alá kerüljenek.

(7) Ha a tervezett közvilágításhoz fásítás is kapcsolódik, akkor közvilágítást és a fásítást, az ültetési helyeket egymással összhangban kell tervezni. Továbbá az ültetésre szánt fák típusát megvizsgálva, szem előtt kell tartani azok növekedésének mértékét és időbeni gyorsaságát, a szükséges jövőbeni karbantartási munkálatok miatt.

30. § Óriásplakát a település belterületén, tájképvédelmi területen, NATURA 2000 területeken nem helyezhető el.

31. § (1) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges molinó, reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időtartamára, a város bármely területén megengedett településképi eljárás alapján.

(2) A nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül a város bármely területén megengedett.

(3) Reklámhordozók építése, létesítése, átalakítása, illetve elhelyezése esetén az építésügyi, és a kulturális örökség védelméről szóló és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani.

(4) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(5) A reklámhordozókat a környezet településképi jellegéhez igazodóan, az utcabútorokkal harmonizálva, utcabútorok igénybevételével kell kialakítani.

(6) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(7) Külterületen 11 m²-t meghaladó területű, belterületen 5 m²-t meghaladó területű reklám reklámhordozó nem helyezhető el.

(8) Mobil hirdetőtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen.

(9) Építési reklámháló kihelyezhető bármely települési területen kizárólag az építési tevékenység ideje alatt, ezt építési naplóval kell igazolni.

(8) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel tevékenységgel kapcsolatban a következők helyezhetők el:

(9) A (8) bekezdésben felsoroltokon, felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(10) Szentes város közigazgatási területén plakátok, egyéni hirdetések és falragaszok kizárólag az erre a célra létesített hirdető táblákon, hirdető oszlopokon helyezhetők el maximum A/3 méretben, maximum 1 heti időtartamra. Egyéb helyen (például villanyoszlopon, telefonfülkén, fák törzsén, emlékműveken, emlékoszlopokon, oszlopokon, szobrokon, köztéri berendezéseken) való elhelyezésük nem megengedett.

(11) Műemléképület esetében és műemléki környezetben az örökségvédelmi jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(12) Hirdető- és reklámtáblák elhelyezéséhez a terület vagy az épület tulajdonosának hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásokat csatolni kell a településképi bejelentéshez.

32. § (1) A közlekedési utak mentén a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések irányadók.

(2) Tilos útkereszteződésben, vasúti átjáróban és azok térségében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel vagy a forgalom szabályozására csökkenti szolgáló berendezésekkel, azok láthatóságát vagy hatásosságát, vakítják az út használóit, vagy olyan módon terelik el a figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(3) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartóelemén vagy bármely más a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon.

33. § (1) A reklámhordozók és környezetük jókarbantartásáról a reklámhordozók tulajdonosai kötelesek folyamatosan gondoskodni. Az elhanyagolt, tönkrement reklámhordozókat, ha azokat tulajdonosának el kell távolítania.

(2) A mindenkori jogszabályokban meghatározott tilos reklámot, idejétmúlt reklámot, engedély nélküli, illetve közerkölcsbe ütköző és személyiségi jogot sértő reklámot, haladéktalanul el kell távolítani

(3) Ha a közterületi reklámfelület-hasznosító szerződés megszűnik, a reklámfelület- hasznosító szervezet köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

(4) Az információs célú berendezésekről helyszín, és darabszám szerint a közterületi hasznosító szervezet naprakész listát vezet.

(5) A közterületi hasznosító szervezet e rendeletben szabályozott tevékenységével összefüggésben köteles a városi főépítésznek jelezni, amely ellentétes az elfogadott településképi bejelentésben foglaltakkal.

34. § (1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Szentes város közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt, függetlenül attól, hogy az építési tevékenység építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető.

(2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni, ha

(3) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész feladata.

(4) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező kezdeményezi. A kérelem tartalmazza a

(5) A szakmai konzultáción szükséges az ügyfélnek – kérelmezőnek, építtetőnek vagy a tervezőnek bemutatni a településképet érintő területről és környezetéről készített fotókat, valamint lehetőség szerint vázlatos koncepciótervet.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

35. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

36. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási, engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.

(3) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

37. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet polgármesterhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A helyileg védett épületek esetében szükséges:

(3) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

38. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával:

39. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Szentes Város polgármesteréhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A helyileg védett épületek esetében szükséges:

(3) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott hatósági határozat érvényessége a határozat véglegessé válásától számítva:

40. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

41. § (1) A polgármester az ingatlantulajdonost határozatában természetes személy esetében 30 000 forinttól 500 000 forintig, jogi személy esetében 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti és egyúttal – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a mulasztót kötelezettsége teljesítésére:

(2) Az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabását megelőzően a polgármester - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a mulasztót az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt kötelezettsége teljesítésére.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(4) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(5) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék az önkormányzat bevételét képezi és adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

42. § (1) A támogatás célja az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik tulajdonos általi karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, jókarbantartásának érdekében végzett munkák, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzésének segítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(3) A támogatásra fordítható összeget a települési önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.

(4) A pályázatot évente az éves költségvetés jóváhagyását követően a főépítész javaslatára a Képviselő-testület írja ki. A kiírásnak tartalmaznia kell:

(5) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(6) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

43. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 40-41. §-ok a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(4) E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.

44. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szentes Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 5./2009. (III. 9.) számú rendeletből törlendők: