1. § (1) A rendelet hatálya Szentes város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Rendelkezéseit az e rendeletbe ütköző cselekményeket Szentes közigazgatási határain belül elkövető természetes személyekkel, jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kell alkalmazni.

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályai: önkormányzati rendeletben a közösség érdekében meghatározott magatartási szabályok, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát és a zöldterületek rendjét biztosítják.

(2) E rendelet alkalmazásában közterületnek minősül: minden olyan közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

(3) Nem alkalmazható e rendelet azokra a magatartásokra, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít.

(4) Mirhó a belterületi, jellemzően az ingatlanok nem utcafronti oldala közötti nyílt, vagy zárt belvízelvezető, szikkasztó csatorna.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértőkkel szembeni eljárásokban első fokon, átruházott hatáskörben a jegyző jár el.

(2) Az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, akkor is, ha bármely szerv vagy személy kezdeményezi azt.

(4) Fiatalkorú elkövetővel szemben (aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de még a tizennyolcadikat nem) helyszíni bírság nem szabható ki, pénzbírság pedig csak akkor, ha önálló jövedelemmel rendelkezik.

(5) A fiatalkorú elkövetővel kapcsolatos döntésről törvényes képviselőjét értesíteni kell, ha pedig meghallgatása válik indokolttá, a tárgyalásra törvényes képviselőjét is idézni kell. A közösségi együttélési szabályok kettőnél többszöri megsértése esetén értesíteni kell a Járási Gyámhivatalt.

4. § (1) Aki megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, természetes személyek esetén százötvenezer forintig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A rendelet 5–12. §-aiban meghatározott cselekmények miatt a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közterület-felügyelője ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A helyszíni bírságot csekken kell megfizetni, annak kiszabásától számított 30 napon belül. A bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási hatósági eljárást kell lefolytatni.

(3) Amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeit figyelembe véve csekély súlyú és az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható, a közigazgatási bírság kiszabása helyett írásbeli figyelmeztetés alkalmazható.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott bírság az önkormányzat bevétele és adók módjára behajtható.

(5) A nem közterületen elkövetett cselekmény miatt helyszíni bírságot kiszabni nem lehet.

5. § (1) Aki az általa vezetett vendéglátó üzletet, vagy vendéglátó üzlethez tartozó teraszt, kerthelyiséget, vagy önálló kerthelyiséget, amely lakott ingatlan 50 méteres körzetében helyezkedik el, télen éjjel 24 óra után, nyáron éjjel 2 óra után nem kizárólag nyílászárókkal lezárható és lezárt épületben, épületrészben tartja nyitva, a számukra kötelezően előírt zajterhelési értéket betartva, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Jelen rendelet értelmezésében a téli időszámítás minden év november 15-től március 31-ig tart. Az (1) bekezdésben meghatározott időpontok után a vendégek szórakoztatására csak háttérzene biztosítható (zenés műsor, táncest vagy disco nem).

(3) Az (1) bekezdés korlátozásának hatálya nem terjed ki annak a vendéglátóhelynek a vezetőjére, akinek az üzlete 50 méteres körzetében elhelyezkedő lakott ingatlanok használói a korlátlan nyitva tartáshoz és zeneszolgáltatáshoz írásban hozzájárulnak. A hozzájárulás időbeli hatálya egy évig tart.

6. § (1) Aki az épített környezetet, a közhasználatú létesítményeket és berendezéseket nem rendeltetésszerűen használja, vagy beszennyezi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) A kizárólag gyalogos forgalom számára kialakított parkokban, tereken, a sétálóutcán, továbbá emlékművön, utcabútorzaton, szökőkúton, lépcsőkön, mellvéden, virágágyásokban gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni, rollerezni nem lehet (kivétel: a tizenkét éven aluli gyerekek kerékpározhatnak és rollerezhetnek a parkokban, a tereken és a sétálóutcán).

7. § (1) Aki bármely közúti járművel gyepen, füvesített területen parkol, akkor is, ha azt már valaki letaposta, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Kiemelt útszegélyen parkolni nem megengedett. Amennyiben az úttestnek nincs kiemelt szegélye, parkolni az útpadkán – bármilyen rövid időre is – csak az útfelület szélétől 0,7 méter távolságig szabad.

(3) Az ingatlan használója (tulajdonosa, haszonbérlője, bérlője), aki az ingatlana előtti közterületen, 5 méternél keskenyebb úttest mellé az úttest kiépített szélétől 1 méter szélességű sávban bármilyen akadályt (többek között: szikla, kő, vas-, fa- és betonkaró, vagy gépjármű gumi) helyez el, fát vagy sövényt telepít, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(4) Azoknál az ingatlanoknál, amelyek az ingatlan-nyilvántartás szerint rendelkeznek házszámmal, a házszámtáblát az ingatlan használója, tulajdonosa köteles az ingatlan közterületről jól látható főépület homlokzatán vagy az ingatlan bejárati ajtaján, kapuján, kerítésén, vagy beépítetlen ingatlan esetén a kerítésen, vagy az ingatlan más műszaki objektumán elhelyezni. Aki ezt elmulasztja, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

8. § (1) Aki közterületet (ideértve a zöldterületet is) rendeltetésétől eltérően, engedély nélkül használ, azon engedély nélkül építőanyagot, tüzelőt vagy egyéb hasznos, vagy hasznosítható dolgot kettő napnál hosszabb ideig tárol, vagy közterületet beszennyez, és azt teljes mértékben nem takarítja el, vagy közművezetés, vagy javítás után kettő nap alatt nem állítja teljes mértékben helyre, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Aki közterületre ültetett zöld növényzetet (fa, pázsit, bokor, virág) bármi módon megrongál, élő növényzetre hirdetést szögez ki, közterületen lévő fát engedély nélkül kivág, vagy indokolatlan mértékben megcsonkol nem hagyva lombkoronát, illetve oltott fáknál a nemes rész alá nyes megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

9. § (1) Aki üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan gépjárművet 7 napot meghaladóan, közterületen tárol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Aki egyéb járművet, vagy 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsit, kamiont, autóbuszt mezőgazdasági erőgépet, munkagépet, pótkocsit közterületen, közúton tárol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. Tárolásnak minősül, ha a megállástól számítva bizonyítottan két óránál hosszabb ideig áll a jármű.

10. § (1) Az ingatlan használója, aki kertjében, udvarában, illetve az ingatlan közterületi határvonala és az útburkolat közötti közterületen a gyomnövények szaporodását nem akadályozza meg, illetve e terület rendjét és tisztaságát nem őrzi meg (takarítás, síkosság mentesítés, karbantartás, fűnyírás), megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Gyomnak tekintendő minden olyan növény, amelyet arra a helyre nem vetettek, illetve nem ültettek, vagy az eredeti célnak megfelelő hasznot nem hoznak (általában a hasznavehetetlen és az agresszíven terjedő, invazív növényfajok).

(3) Aki a mirhót elrekeszti, feltölti vagy lefedi, továbbá aki a mirhót, vagy a csapadékvíz elvezető és szikkasztó árkot legyomírtózza, vagy abba szennyvizet (felmosóvíz, festékmaradvány, háztartási szennyvíz, trágyalé stb.) és egyéb hulladékot juttat, az megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(4) Aki az ingatlana előtti és melletti csapadékvíz-elvezető árok, valamint a maga által kialakított zárt csapadékcsatorna rendszeres karbantartásáról nem gondoskodik, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

11. § (1) Belterületen a hígtrágyás mezőgazdasági állattartási technológia alkalmazása nem megengedett.

(2) A mezőgazdasági haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségek legalább napi egyszeri, illetve a trágyatárolók és trágyalétárolók folyamatos ürítéséről, fertőtlenítéséről és szagtalanításáról az állattartó köteles gondoskodni.

(3) Közterületen trágyát tárolni ideiglenes jelleggel sem lehet.

(4) A keletkezett trágya engedélyezett területen történő elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni.

(5) Belterületen trágyát, trágyalevet csak vízzáró módon kialakított, zárt, jól záródó fedlappal ellátott trágyatárolóban, trágyalétárolóban lehet tárolni. A tárolókba a csapadékvíz nem folyhat be, azokból a trágyalé nem folyhat ki.

(6) Belterületen a trágyázandó földterületre talajerő-visszapótlás céljára kiszállított és kiszórt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni.

(7) Trágya, trágyalé szállítása csak csorgásmentes, zárt, erre a célra szolgáló szállítóeszközzel végezhető.

(8) Aki ezen §-ban szabályozott magatartásokat nem tartja be, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

12. § (1) Aki közterületen szeszesitalt fogyaszt, szabálysértést követ el. Cselekményét a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell elbírálni.

(2) Nem valósul meg szabálysértés vendéglátó egység teraszán, előkertjében, kitelepülésének területén, azok nyitvatartási idejében, továbbá engedéllyel szervezett rendezvény területén a rendezvény ideje alatt, és december 31-én 16.00 órától január 1-je 08.00 óráig bármely közterületen történő szeszesital fogyasztás esetén.

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépéstét követő napon hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegéséről szóló 2/2015. (II.03.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 19/2016. (X.07.) önkormányzati rendelet, a 11/2019. (V.10.) önkormányzati rendelet és a 1/2020. (II.14.) önkormányzati rendelet.