1. § A rendelet célja, hogy a törvény keretei között érvényesítse Szentes Város Önkormányzata tulajdonosi jogait és a bérlők méltányos érdekeit, törekedjen a lakásgazdálkodásban a szociális és gazdaságossági szempontok megvalósítására.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Szentes Város Önkormányzata tulajdonában, vagy bármilyen jogcímen fenntartásában, kezelésében álló lakás bérletére azzal, hogy a szolgálati lakásokra az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások felett a rendelkezési jogot a Képviselő-testület (a továbbiakban: Tulajdonos) gyakorolja. Hatáskörét az e rendeletben pontosan meghatározott részben a Lakásügyi Bizottságra és a polgármesterre átruházza.

(2) A lakások fenntartásával, kezelésével, a bérleti szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Tulajdonos a Szentes Városi Szolgáltató Kft-t (székhelye: 6600 Szentes, Vásárhelyi út 12., a továbbiakban: Bérbeadó) bízza meg.

(3) A tulajdonos az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletével kapcsolatos bármely ügyet magához vonhatja.

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosítható lakásokról a polgármester nyilvántartást vezet.

(2) Az önkormányzat által újonnan épített, vagy megüresedett lakást kizárólag lakás céljára lehet bérbe adni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól a Tulajdonos egyedi döntése alapján, közérdekből el lehet térni

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások rendeltetésszerű használatát a Bérbeadó évente egy alkalommal köteles ellenőrizni a lakások állagmegóvása érdekében.

(5) Azt a bérlőt, aki a bérleti szerződéstől eltérő módon, nem lakás céljára használja a lakást a tulajdonos köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget a Tulajdonos köteles a szerződést felmondani.

(6) A bérlő az önkormányzati tulajdonban álló, több szobás bérlakása egy részét a Tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával nem lakás céljára hasznosíthatja, a bérleti szerződés módosítása után.

(7) A Tulajdonos a (6) bekezdésben foglalt hozzájárulást megadhatja, ha a bérlő lakása egy részében létfenntartását biztosító főfoglalkozásban kereső tevékenységet kíván folytatni és az általa végzett tevékenység nem zavarja a szomszédos lakásban lakókat, valamint a működéshez szükséges hatósági és szakhatósági engedélyekkel rendelkezik. A Tulajdonos hozzájárulása esetén a bérleti szerződést új tartalommal módosítani kell.

(8) A nem lakás céljára használt helyiségek bérlete esetén Szentes Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló, mindenkori hatályos rendeletének szabályai szerint kell eljárni.

5. § (1) A bérlő a Tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával több szobás lakása egy részét albérletbe adhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a Tulajdonos hozzájárulása nélkül adja albérletbe lakása egy részét, a bérleti szerződést fel kell mondani.

(3) A Tulajdonos nem tagadhatja meg a hozzájárulást, ha az albérletbe adást a bérlő anyagi és szociális körülményei indokolják.

(4) A Tulajdonos csak akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő és az albérlő között létrejött szerződés garantálja, hogy a lakásbérlet esetén az albérleti jogviszony is megszűnik.

6. § A Bérbeadó a bérleti szerződést határozott időre, a Lakásügyi Bizottság döntése alapján legfeljebb 2 évre, illetve feltétel bekövetkeztéig köti meg.

7. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra bérlőtársi szerződést a bérlő házastársával korlátozás nélkül, nagykorú gyermekével, élettársával 1 évi együttlakás után köthet.

8. § (1) A bérlő a lakásba a törvény által megengedetteken kívül (házastárs, gyermek, befogadott gyermekének gyermeke, szülő) a tulajdonosnak történő írásbeli bejelentés után, élettársát, gyermeke házastársát vagy élettársát, szülője házastársát vagy élettársát, testvérét a Tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be.

(2) A Tulajdonos hozzájárulását akkor adhatja meg, ha az élettárs, gyermeke házastársa vagy élettársa, szülője házastársa vagy élettársa olyan nyilatkozatot tesz, hogy a házastársi vagy élettársi kapcsolat esetleges megszűnésekor a lakást feltétel nélkül, 15 napon belül elhagyja. Nem adható tulajdonosi hozzájárulás a befogadott testvér hozzátartozóinak befogadásához.

9. § (1) Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora és egészségi állapota indokolttá teszi, illetve ha az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján képes a bérlő eltartására.

(2) A tartási szerződés jóváhagyásával kapcsolatban a tulajdonosi véleményt a benyújtott szerződésre vezetett záradékkal kell megadni. A hozzájárulás megtagadása esetén határozattal kell dönteni.

(3) Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból 15 napon belül kiköltözni.

10. § (1) A lakás bérbe adható:

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell bérbe adni, ettől eltérni csak a Lakásügyi Bizottság engedélyével lehet.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakások legfeljebb 5 %-a a Lakásügyi Bizottság döntése alapján – pályázat útján, piaci feltételek szerint is hasznosítható. A pályázat lehet több fordulós, de lebonyolításához 3 hónap vehető igénybe, melyet indokolt esetben a Lakásügyi Bizottság egy hónappal meghosszabbíthat. Amennyiben nincs pályázó, a lakást szociális bérlakásként lehet hasznosítani.

11. § Önkormányzati lakás annak a nagykorú személynek, vagy önálló jövedelemmel rendelkező 16. életévet betöltött kiskorúnak adható bérbe, - kivétel, aki a lakásbérleti szerződést a törvény szerint folytathatja - aki a rendeletben meghatározott alábbi szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek együttesen megfelel:

12. § Önkormányzati lakás szociális körülményekre tekintettel legfeljebb két évre annak a személynek adható bérbe, aki

13. § (1) Bérbeadáskor azt a 11. § - 12. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyt kell előnyben részesíteni, aki nehezebb szociális körülmények között él.

(2) A 11. § - 12. §-ban foglalt feltételek esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinek a családjában egy keresőre több eltartott jut.

(3) Azonos eltartott - aktív kereső arány esetén nehezebb szociális körülmények között élőnek azt kell tekinteni, akinél halmozottan fordulnak elő a 12. §-ban foglalt feltételek.

(4) Ezentúl - több személy esetén - rászorultabbnak kell tekinteni azt, aki bizonyíthatóan hosszabb ideje él a 11. § - 13. §-ban jelzett vagyoni, jövedelmi, szociális körülmények között.

14. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg.

(2) A lakásigény felső határa - együttlakó személyek számától függően a következő:

(3) A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együttlakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek közül - kivéve a kiskorú gyermekeket- csak azok vehetők figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laktak.

15. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére ajánlatot a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Közigazgatási Irodáján beszerezhető nyomtatványon lehet tenni.

(2) A bérleti ajánlatot a Polgármester nyilvántartásba veszi.

16. § (1) A Lakásügyi Bizottság figyelembe véve a várhatóan megüresedő lakások számát és a bérleti ajánlatot tevők szociális helyzetét minden év szeptember 30-ig dönt a sürgősségi névjegyzék elkészítéséről. Kivételes helyzetben a sürgősségi névjegyzék kiegészítéséről más időpontban is dönthet.

(2) A bérleti ajánlatban és a sürgősségi névjegyzéken szereplő személyes adatok megadása önkéntes hozzájáruláson alapul, azokat a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Adatkezelési Szabályzatában meghatározottak szerint kezeli. A személyes adatok tárolásának időtartama a bérleti ajánlat visszavonásáig vagy a lakásbérleti szerződés megszűnéséig tart.

(3) A Lakásügyi Bizottság évente, a sürgősségi névjegyzék elkészítése utáni ülésen beszámol e tevékenységéről a Képviselő-testületnek.

(4) A sürgősségi névjegyzék alapján a Lakásügyi Bizottság jelöli ki az igénylők közül azt, aki bérleti szerződést köthet. A kijelölés előtt ismét felül kell vizsgálni, hogy az igénylő megfelel-e a 11–14. §-ban meghatározott feltételeknek. Ki kell kérni a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodájának és Adóirodájának, és ha lehetséges a Járási Hivatal Gyámhivatalának véleményét is. A kijelölésről tájékoztatni kell a polgármestert.

(5) A Lakásügyi Bizottságnak legfeljebb két bérlakás közötti választási lehetőséget kell biztosítania az igénylőnek. Ezek visszautasítása esetén a bérleti ajánlattevő elveszti a hatályos sürgősségi jegyzék alapján meglévő jogosultságát, de a lakásbérleti ajánlata érvényben marad.

17. § (1) A piaci feltételekkel, pályázat útján bérbe adható lakások jegyzékét - a Lakásügyi Bizottság döntése után - a Polgármester nyilvánosan közzéteszi.

(2) A pályázatot akkor kell kiírni, ha van üresen álló, bérbe adható lakás, vagy a bérbeadás időpontja előre tervezhető.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás címét, komfortfokozatát, nagyságát, a piaci bérleti díjat, a lakás megtekinthetőségének időpontját, a pályázat benyújtásának határidejét.

(4) A pályázati úton bérbeadott bérlakás bérleti díja 1000,- Ft havonta, négyzetméterenként. Ez a díj nem tartalmazza a fizetendő forgalmi adót.

(5) Piaci feltételekkel önkormányzati tulajdonú bérlakást csak lakás céljára, határozott időre, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. A határozott idő letelte után ismét nyilvános pályázatot kell kiírni. A lakásban lakó bérlőnek elő-bérleti joga van.

(6) A pályázat benyújtásának feltételei:

(7) Több pályázó esetén elsősorban az kapja meg a bérleti jogot, akinek a szakértelmére a városnak nagyobb szüksége van, másodsorban az, aki több személy lakhatását oldja meg, végezetül az, akinek magasabb a jövedelme.

(8) A bérleti jog pályázat útján történő megszerzéséről a Lakásügyi Bizottság dönt a fenti szabályok betartásával.

18. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakást piaci alapon bérlő személyeknek a szerződéskötéskor kettő hónapi lakbérnek megfelelő óvadékot (pénzben) kell letétbe helyeznie Szentes Város Önkormányzata számlájára.

(2) Az óvadékot csak a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakbérhátralék kifizetésére, vagy a lakás lakhatóvá tételére szabad közvetlenül felhasználni, a felhasználásról el kell számolni.

(3) Az óvadék összege a szerződés megszűntekor, ha felhasználásának nem volt indoka, visszajár.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakást piaci alapon bérlő személynek kettő hónapi lakbérhátralék felhalmozódása után fel kell mondani, és a lakást 15 napon belül el kell hagynia. Ezt a tényt a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni. A kötelező felmondás alól csak Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete adhat felmentést.

19. § (1) Ha önkormányzati tulajdonban álló lakás, műteremlakás bérlőjének kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa kijelölt személlyel kell szerződést kötni legfeljebb öt évre. A bérleti jogviszony meghosszabbítható.

(2) Bérlő-kiválasztási joggal érintett, megüresedő lakás esetén a jogosultat - 30 napos határidő kitűzésével - fel kell szólítani az új bérlő személyének bejelentésére.

(3) A bérlő-kiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult szervet terhelik.

(4) A bérlőkijelölési joggal érintett lakás lakbére a jelen rendelet 2. mellékletében szereplő, a lakás komfortfokozatának megfelelő költségelvű lakbér.

20. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a határozatlan időre bérbe adott önkormányzati tulajdonban álló bérlakásra vonatkozóan közös megegyezés alapján szűnik meg, kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a két lakás értékkülönbözetére figyelemmel, a polgármester pénzbeli térítést adhat.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony az önkormányzati tulajdonban álló, határozatlan időre bérbe adott lakásra vonatkozóan közös megegyezéssel, cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a tulajdonos felmondása alapján, kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást ajánl fel és azt a bérlő elfogadja. Nem állapítható meg pénzbeli térítés annak, akinek lakásbérlete határozott időtartamra jött létre. A pénzbeli térítés mértékét e rendelet 40. § (3) bekezdése állapítja meg.

21. § (1) Az Önkormányzat javára, közérdekből kisajátított ingatlanban lakó magánszemély részére, megállapodás alapján, önkormányzati tulajdonban álló lakást lehet határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra bérbe adni piaci feltételek szerint.

(2) A Képviselő-testület - a város oktatási, kulturális, egészségügyi, gazdasági, igazgatási, sport feladatainak színvonalasabb ellátása érdekében - egyedi minősített többséggel hozott döntéssel természetes vagy jogi személyt az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlőjéül meghatározott időre - legfeljebb öt évre - vagy feltétel bekövetkeztéig kijelölhet.

(3) A közérdekből bérbeadott lakás lakbére a jelen rendelet 2. mellékletében szereplő, a lakás komfortfokozatának megfelelő költségelvű lakbér.

22. § (1) Jogszabály vagy bírói ítélet rendelkezése szerint önkormányzati tulajdonú bérlakás kötelező biztosítása helyett, megállapodás esetén a jogosultnak pénzbeli térítés is fizethető. A fenti esetben a szerződéskötés vagy a pénzbeli térítés alapja a lakásigény mértékének megfelelő, félkomfortos lakás lehet.

(2) Ha jogszabály, vagy bírói ítélet kötelezi az önkormányzatot bérleti szerződés megkötésére, a jogosult részére komfort nélküli, egyszobás lakás is bérbe adható vagy ennek megfelelő pénzbeli térítés fizethető a jogosulttal kötött megállapodás alapján.

(3) Amennyiben szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásáról, a részére biztosított önkormányzati tulajdonú bérlakásba csak házastársát, élettársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be a tulajdonos hozzájárulása nélkül. Ha a magántulajdonban lévő lakás elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisül, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt kiürítését rendelte el, és a tulajdonos vagy bérlő elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni, az önkormányzat legfeljebb két évre, ideiglenes elhelyezést biztosít. Ideiglenes elhelyezésre komfort nélküli lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség is felhasználható.

23. § (1) Azonnali megoldást igénylő krízishelyzetben a kérelmező lakhatásának megoldására a tulajdonos önkormányzat ideiglenes jelleggel elhelyezést biztosíthat az erre a célra kialakított lakásban.

(2) A krízishelyzet miatti elhelyezésről a Lakásügyi Bizottság elnöke a polgármester egyetértésével dönthet legfeljebb 6 hónapos időtartamra.

(3) A krízishelyzet miatti igénybevétel első 30 napjára bérleti díjfizetési kötelezettség nélkül veheti igénybe az igénylő, ezt követően szociális alapon megállapított lakbért kell fizetnie.

24. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló lakás bérleti joga kizárólag másik –ingatlan-nyilvántartás szerint önálló - lakás tulajdonjogára, vagy másik, önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető el, a lakásigény mértékének figyelembevételével.

(2) A határozott időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás cseréjéhez a tulajdonos csak akkor járul hozzá, ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti időtartama nem változik.

(3) A lakáscsere szerződést írásban kell megkötni. A szerződéshez csatolni kell:

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön - külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük - megállapodásuk szerint - ki költözik a bérlővel együtt a cserélt lakásba vagy máshová vagy a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradnak vissza a lakásban.

(5) A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.

(6) Ha a bérlő a lakását két, vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője.

(7) A csere folytán nem válhat bérlővé, bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő vagy bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező.

(8) A lakáscsere-szerződésnek tartalmaznia kell:

25. § (1) A lakáscseréhez való hozzájárulás előtt az érintett lakások állapotáról és helyzetéről helyszíni szemlével meg kell győződni.

(2) A lakáscseréhez való hozzájárulást a tulajdonosnak meg kell tagadnia, ha

(3) A lakáscseréhez való hozzájárulást a tulajdonos megtagadhatja, ha

26. § (1) A lakáscsere szerződést a hozzájárulás megadása céljából a polgármesterhez kell benyújtani, aki 30 napon belül dönt a hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról.

(2) A polgármester a lakáscseréhez hozzájáruló nyilatkozatát a lakáscsere-szerződésre rávezeti. A hozzájárulás megtagadásáról határozattal dönt.

(3) Ha a bérlő az önkormányzati tulajdonú lakást nem önkormányzati tulajdonú lakásra kívánja elcserélni, a Polgármester a hozzájárulás kérdésében csak az önkormányzati lakásról dönt.

(4) Több önkormányzati lakás cseréje esetén a polgármester hozzájáruló nyilatkozatával együtt az iratokat megküldi a következő érdekelt tulajdonoshoz és egyidejűleg döntéséről a cserélő feleket értesíti.

(5) A lakáscserét akkor lehet végrehajtani, ha ahhoz a cserével érintett tulajdonosok mindegyike hozzájárul.

27. § (1) Amennyiben a lakásra határozatlan időre megkötött szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, illetve a tulajdonos képviseletében a Lakásügyi Bizottság a határozatlan időre kötött szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra nem tart igényt, részére pénzbeli térítést kell fizetni.

(2) A pénzbeli térítés mértékének megállapításakor a bérlő által használt lakást kell alapul venni.

(3) A pénzbeli térítés összegét akkor lehet kifizetni, ha a bérlő a lakást a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően adja vissza a bérbe adónak.

(4) A Lakásügyi Bizottság a bérleti szerződést akkor is felmondhatja, ha a bérlő lakását 2 hónapot meghaladó időre elhagyta. Ezt a tényt, illetve a méltánylandó távollét okának és időtartamának írásbeli bejelentési kötelezettségét a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(5) A bérlakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha bérlője azért van távol, mert

28. § (1) A határozott idő lejártával vagy feltétel bekövetkeztével a bérleti szerződés megszűnik.

(2) Az a bérlő, aki szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében köthetett bérleti szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig és ez idő alatt lakhatását nem tudta vagy tudja más módon biztosítani, újabb bérleti ajánlatot nyújthat be a Lakásügyi Bizottsághoz. Az újabb bérleti ajánlathoz ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az eredeti bérleti ajánlathoz.

(3) A Lakásügyi Bizottság a kérelmeket felülvizsgálja és szükség esetén helyszíni szemlét tart.

(4) Amennyiben az iratok, a helyszíni szemle és a hivatalosan ismert tények alapján megállapítható, hogy a bérlő jelenleg is jogosult lehet szociális, vagyoni helyezte alapján, vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére, a Lakásügyi Bizottság döntése alapján a bérleti szerződés meghosszabbítható.

(5) Azoknak a bérlőknek a körülményeit fokozottan meg kell vizsgálni, akiknek közüzemi díj, vagy lakbérhátraléka több, mint 3 havi összegű. Lakásbérleti szerződés velük ismételten csak a Lakásügyi Bizottság javaslata alapján köthető, de csak akkor, ha vállalják, hogy kisebb, alacsonyabb komfort fokozatú lakásba költöznek át, ha ezt a tulajdonos tudja számukra biztosítani. Ha a felajánlott, olcsóbb bérlakást nem fogadja el - vállalása ellenére - lakásbérleti jogviszonya a visszautasítástól számított 30. napon minden külön intézkedés nélkül megszűnik.

(6) Amennyiben az iratok, a helyszíni szemle és a hivatalosan ismert tények alapján az állapítható meg, hogy a bérlő jelenleg már nem lenne jogosult szociális vagy vagyoni helyzete alapján vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére és igazolja, hogy nincs közüzemi díj hátraléka és lakbérhátraléka, lakásbérlete piaci feltételek szerinti bérlakássá alakul át.

(7) Amennyiben a bérlő szociális, vagyoni viszonyai alapján önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére nem jogosult, vagy közüzemi díj vagy lakbérhátraléka van, további bérleti szerződés nem köthető vele.

29. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) A lakást jogcím nélkül használó lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használat első hónapjában a lakáshasználati díj azonos a lakbérrel, a második hónaptól a lakbér összegének kétszerese, a negyedik hónap eltelte után pedig a lakbér háromszorosa.

(3) A (2) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat kell megállapítani, annak, aki a bérleti szerződést felszólítás ellenére nem írja alá.

30. § (1) A bérbeadó a bérlővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződést a bérleti jogosultságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a bérbe adóval megkötni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésére álló időben a szerződést nem köti meg, a bérleti jogosultságát elveszti.

(2) A tulajdonos az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. A módosításról a bérlőt 60 nappal korábban tájékoztatni kell.

(3) Amennyiben a bérlő a módosított bérleti díjjal nem ért egyet, a bíróságtól kérheti a bérleti díj megállapítását.

(4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, de nem kell pótolnia és cserélnie a rendeltetésszerű használat során elavult burkolatokat, nyílászárókat és berendezéseket.

(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén e rendelet hatályba lépéséig befizetett garanciális letétet a jegybanki alapkamattal számított kamataival együtt a bérlő részére vissza kell fizetni. A fizetendő kamat számításakor a naptári félév első napján érvényben lévő jegybanki alapkamat az irányadó.

(6) Amennyiben a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák elvégzése szükségessé teszi, hogy a bérlő átmenetileg kiköltözzön a lakásból, úgy e lakás tekintetében a felek közötti bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó köteles a szünetelés időtartamára egy másik lakást felajánlani a bérlő részére, amely lakás az együttlakó személyek számára tekintettel, megfelel a bérlő lakásigényeinek és a lakás komfortfokozatának. A szünetelés időtartama igazodik a beruházás szükséges időtartamához, e tekintetben a felek kötelesek megállapodást kötni.

31. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen tartalmú megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértővel készített költségvetés szerinti szükséges összeget.

(3) A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

32. § (1) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött megállapodás alapján jogosult.

(2) A bérbeadó a költségeket átvállalhatja, ha a lakás komfort fokozata vagy a lakás műszaki értéke növekedett, és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfort fokozatának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére és a költségek megtérítésére egyebekben a 31. § előírásai az irányadóak.

(3) A felek a szerződés megkötésekor, vagy megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés ellenében.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

33. § (1) A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások lakbérének mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér új mértékét 60 nappal hatálybalépése előtt közölni kell a bérlőkkel.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosultság feltételeit Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete mindenkori szociális rendelete, a lakbértámogatás feltételeit e rendelet határozza meg.

(4) A külön szolgáltatásokért a bérlőnek a lakbéren felül szolgáltatási díjat kell fizetni. A társasházakban lévő lakások esetén a bérlőt terhelő külön szolgáltatások díja a közös költség felújítási alapot meghaladó része, a társasház közgyűlése által megállapított mértékben.

(5) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő épületekben lévő lakások vonatkozásában a külön szolgáltatások körébe tartozik:

(6) A bérlő a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás a bérbeadónak került, és a bérbeadó azt a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, vagy harmadik személytől veszi igénybe.

(7) Amennyiben a bérlő a közüzemi szolgáltatóval nem köt külön szerződést a szolgáltatás igénybevételére, akkor a külön jogszabályok hatályos rendelkezései szerint, a szolgáltató által megállapított díjtételek alapján számlázza ki a bérbeadó a hulladékszállítás és a közös helyiségek energia ellátásáért fizetendő havi összeget.

(8) A takarítás a következő épületekben lévő lakások esetén az alábbi összegekkel kerül kiszámlázásra:

34. § (1) A lakbértámogatás a szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, a bérlők jövedelmétől függő, azzal fordítottan arányos támogatási forma.

(2) A támogatást az összes jövedelem hivatalos igazolásával kérelmezni kell. Ha a bérlő a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a támogatás alanyi jogon jár.

(3) A támogatás egy évre állapítható meg, készpénzben nem fizethető ki; a bérlőnek a támogatás összegével csökkentett lakbért kell fizetnie.

(4) A támogatás, időtartamának lejárta előtt egy hónappal, változatlan feltételekkel újra kérelmezhető.

35. § (1) A támogatás megállapítása során e rendelet vonatkozásában minden bevétel jövedelemnek számít. A bérlőnek a kérelemhez mellékelnie kell egy felhatalmazást, hogy személyes adatait az eljárás során a hivatal kezelheti, és jövedelmeit ellenőrizheti.

(2) A jövedelem emelkedését a bérlő köteles az emelkedésről való tudomásszerzéstől számított 45 napon belül bejelenteni.

(3) Amennyiben a bérlő a hivatalt - büntetőjogi felelősségére való figyelmeztetés után - nem a valóságnak megfelelően tájékoztatja a jövedelméről vagy a jövedelme megemelkedését nem vagy nem a határidőn belül jelenti be, legfeljebb egy évig nem kaphat lakbértámogatást. A támogatásból való kizárás időtartamát a Lakásügyi Bizottság dönti el.

36. § (1) A lakbértámogatás mértéke:

(2) A Lakásügyi Bizottság a lakbér 50 %-ának megfelelő támogatást adhat az 50.000,- Ft/fő havi jövedelmet meghaladó jövedelemmel rendelkező bérlőnek kivételesen nehéz élethelyzetbe kerülése esetén: haláleset, megrokkanás, súlyos betegség, a munka elvesztése. A támogatás legfeljebb fél évig tarthat.

37. § A lakbértámogatást közigazgatási határozatban kell megállapítani vagy elutasítani. A döntés ellen a képviselő-testülethez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni a kézhezvételtől számított 15 napon belül. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

38. § (1) Annak a bérlőnek, aki a számára megállapított lakbért egy éven keresztül határidőre, hiánytalanul befizeti, az önkormányzat elenged az e rendelet hatálybalépése előtt felhalmozott lakbérhátralékából ugyanakkora összeget, mint amekkorával a bérlő ezt a lakbérhátralékát csökkentette. A kedvezmény csak az önként befizetett hátralékra adható egyszeri alkalommal.

(2) A fenti kedvezménytől függetlenül azoknál a bérlőknél, akik e rendelet hatálybalépése előtt lakbérhátralékot halmoztak fel, és végrehajtható jövedelmük van, meg kell indítani a fizetési meghagyásos eljárást.

39. § (1) Amennyiben a bérlő e rendelet hatályba lépése után összesen három hónapi lakbérnek megfelelő vagy annál több hátralékot halmoz fel, bérleti szerződését fel kell mondani és ha szükséges ellene végrehajtási eljárást kell kezdeményezni. A bérleti díj hátralék egy részének kiegyenlítése nem minősül a bérleti díj megfizetésének.

(2) Amennyiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek felszólítás ellenére is a közösségi együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak vagy a bérleményt, a közös használatú helyiséget, területet rongálják vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják, a bérleti szerződést fel kell mondani.

(3) A felmondási kötelezettség alól kizárólag a képviselő-testület adhat felmentést kivételesen indokolt családvédelmi okok miatt.

40. § (1) Ha a bérlő határozatlan időre létesített lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára lemond - és a tulajdonos a lemondást elfogadja - a bérlőt, továbbá, ha meghal és az e rendelet szerint jogosultak a bérleti jogviszonyt nem kívánják folytatni, vagy nem folytathatják, az örököst, pénzbeli térítés illeti meg.

(2) Ha a határozatlan idejű bérleti szerződést rendes felmondással szüntetik meg, cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítés illeti meg a bérlőt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt pénzbeli térítés, a bérlővel történő megállapodás szerint, a bérlő számára határozatlan időre kiutalt lakás - ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított - beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 20%-a.

(4) A határozott időre szóló lakásbérleti jogviszony felmondása esetén az e rendelet hatálybalépéséig befizetett garanciális letét visszafizetésén túl pénzbeli térítés nem jár. A tulajdonos a lakásbérleti jogviszonyról való lemondást nem köteles elfogadni. Ha a bérleti jogviszonyról való lemondás kiskorú gyermeket is érint, tájékoztatni kell a gyámhatóságot és a gyermekvédelmi intézményt.

41. § (1) A szolgálati lakásokat kizárólag önkormányzati fenntartású intézményekben alkalmazottak kaphatják bérbe, kizárólag addig, amíg a fenti alkalmazotti jogviszonyuk fennáll. A bérleti jogviszonyról kérelemre a polgármester dönt.

(2) A lakások bérbeadásáról, bérleti jogának megszüntetéséről tájékoztatni kell a lakás helye szerinti intézmény vezetőjét. Csak a polgármester dönthet a szolgálati lakás üresen tartásáról, nem lakásként való hasznosításáról, megszüntetéséről. A szolgálati lakások jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgálati lakásban, a bérlő hozzátartozója nem válik bérlőtárssá. A bérlő házastársa és gyermeke, befogadott gyermekétől született unokája és szülője kivételével, bárkit csak a polgármester hozzájárulásával fogadhat be.

42. § A szolgálati lakás kizárólag a polgármester hozzájárulásával cserélhető el, kizárólag akkor, ha a cserepartner is önkormányzati fenntartású intézményekben alkalmazotti jogviszonyban álló. A csere következtében a lakás szolgálati jellege nem szűnhet meg.

43. § (1) A szolgálati lakás bérleti szerződése határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig köthető meg. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet, amely indokolt esetben, a polgármester hozzájárulásával ismét, határozott időre meghosszabbítható.

(2) A szolgálati lakást a határozott idő eltelte előtt is el kell hagynia annak a bérlőnek, akinek alkalmazotti jogviszonya megszűnik. A lakást a szolgálati jogviszony megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiüríteni.

44. § (1) Ha a szolgálati lakás bérlőjének önkormányzati fenntartású intézményekben alkalmazottak jogviszonya neki fel nem róható okból szűnik meg, illetve a szolgálati lakás bérlőjének halálakor a lakás törvény alapján az együtt lakó – sorrend szerint – házastársa, gyermeke, befogadott gyermekétől született unokája, szülője részére csere lakást kell felajánlani.

(2) Nem kell cserelakást felajánlani, ha a szolgálati lakás bérlőjének vagy vele lakó hozzátartozójának tulajdonában, Szentesen beköltözhető lakása van. Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az érdekeltek kivételesen, méltányosságból a képviselő-testülettől kérhetik, hogy a szolgálati lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyukat hosszabbítsa meg.

45. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést cserelakás biztosítása nélkül az önkormányzat nem mondhatja fel, kivéve, ha a bérlőnek bármely településen megfelelő, beköltözhető lakása van.

(2) Azoknak a bérlőknek, akiknek a lakásbérleti szerződése határozatlan időre szól, szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait 1 évente felül kell vizsgálni a rendelet 11. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek szerint. A felülvizsgálat során június 30-ig azok a bérlők, akiknek a jövedelme nem munkaviszonyból, illetve munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyból származik, kötelesek évente a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolással igazolni előző évi jövedelmüket.

(3) A felülvizsgálat során alkalmazni kell a rendelet 46. § (1)–(8) bekezdésében meghatározott szabályokat.

(4) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján jogosult bérlakásra a bérleti szerződést változtatás nélkül kell fenntartani.

(5) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a bérlő szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján már nem jogosult bérlakásra szociális helyzete alapján, a lakásbérleti szerződést módosítani kell. A bérlő számára ebben az esetben a 3. melléklet szerinti piaci alapú lakbért kell megállapítani. Ugyanígy kell eljárni, ha a bérlő a szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyait felszólításra nem igazolja.

46. § (1) E rendelet alkalmazásában a jövedelem és a vagyon fogalmának meghatározásakor a szociális törvény rendelkezései irányadók.

(2) A polgármester, a Lakásügyi Bizottság és a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal által megbízott munkatársa kezelheti a bérleti ajánlattevő, illetve a bérlő együttlakó családtagjai személyes adatait az önkormányzati lakások bérletével kapcsolatban és különleges adatait a szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet jogcímén történő lakásbérlet esetén az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján.

(3) A bérleti ajánlattevőnek és a bérlőnek csak olyan adata kezelhető, amely a lakás bérbeadásához és bérletéhez elengedhetetlen, és csak e cél eléréséhez szükséges mértékben és ideig.

(4) Aki szociális helyzetére tekintettel tesz bérleti ajánlatot, annak lakásán a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársa és a Lakásügyi Bizottság környezettanulmányt készíthet.

(5) A körülmények tisztázása érdekében az ajánlattevő és a lakbértámogatást kérő a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal munkatársával köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonos az általa ismert adatok alapján dönt.

(6) A bérleti ajánlathoz mellékelni kell az ajánlattevő, a lakbértámogatást kérő és családja előző egy évi jövedelmét tanúsító igazolásokat.

(7) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozni jövedelmükről.

(8) Amennyiben a bérleti ajánlattevő, a lakbértámogatást kérő és családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagyonhasznosításából származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódiságát illetően, meg lehet kérni az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt az érintettek személyi jövedelemadó alapjának igazolására.

47. § E rendelet alkalmazása tekintetében a bérbeadó és a bérlő közötti jogviták eldöntése bíróság hatáskörébe tartozik, kivéve a lakbértámogatás megállapításáról szóló döntés, amely önkormányzati hatósági ügy.

48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépést követő napon hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 33/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 16/2014. (VII.15.), 9/2015. (III.12.), 15/2015. (IV.10.), 2/2017. (II.10.), 17/2018. (X.26.), 16/2021. (XI.10.), 23/2022. (X.07.), 1/2023. (I.12.) 13/2023. (V. 25.) önkormányzati rendeletek.