Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2024. 02. 16- 2024. 02. 16

Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2024.02.16.

Újszentiván Községi Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, a 2013. január 1. napján hatályba lépő 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseire figyelemmel, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-ban foglaltak valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény (a továbbiakban Htv.) 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Újszentiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, tulajdonába kerülő:

a) ingatlan- és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) pénz- és értékpapírokra,

c) az Önkormányzat és szervei saját jogán szerzett vagyonára ( a továbbiakban: önkormányzati vagyon),

d) melyet az Alaptörvény nemzeti vagyonná nyilvánít.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, közalapítványokra, az önkormányzati vagyont kezelő természetes és jogi személyekre.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

2. § Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvényben (a továbbiakban nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet:

a) az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

b) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

c) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. § A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy besorolásának módosításáról, kiemelt esetben akkor, ha a besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától, jellegétől, és a feladatátadás, -megszűnés, -átszervezés miatt a törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja. Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon értékének maghatározása

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei, gazdasági társaságai használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak, és értékük az Önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését kell végezni.

(3) Az Önkormányzat gazdasági társaságai az Szt. 69. § szerinti, a mérleg fordulónapjára vonatkozó leltárt mennyiségi felvétellel kötelesek elkészíteni.

(4) Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.

(5) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.

(6) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

5. § A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

6. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban: kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(2) Újszentiván Község Hivatalának Pénzügyi főmunkatársának feladatai:

a) vezeti az ingatlankatasztert, és az ingatlanokról vezetett kataszteri naplót, és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos frissítéséről és a változások átvezettetéséről, ennek során: gondoskodik a számviteli nyilvántartást érintő kataszteri változásokról, valamint az önkormányzati vagyont érintő, hasznosításról, illetve értékesítésről szóló dokumentumokat kezeli.

b) Évközben, év végén és az éves leltározásnál egyezteti a számviteli nyilvántartásokkal az ingatlankataszteri nyilvántartásban szereplő bruttó értéket, értékváltozásokat, és a helyrajzi számokat.

c) Adatot szolgáltat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a kataszterből - a Magyar Államkincstár területi szervei útján – a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére a kormányrendelet alapján, egyeztetve a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal.

(3) Minden ingatlan változást – minimum 30 napon belül, de legkésőbb az érintett negyedév utolsó napjáig - a változást dokumentáló okirat csatolásával együtt jelent az ingatlankataszter vezetésével megbízott ügyintézőnek.

(4) A jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről külön ügyleti nyilvántartást vezet.

(5) Pénzügyi főmunkatárs további feladatai:

a) Vezeti a vagyonkimutatás alapját képező ingatlankataszterhez kapcsolódó számviteli analitikus nyilvántartást és főkönyvi könyvelést.

b) Egyezteti a számviteli nyilvántartásokban szereplő bruttó érték egyezőségét, értékváltozásokat, évközben és év végén.

c) Gondoskodik az éves vagyonleltár elkészítéséről, a vagyonleltár alapján a vagyonkimutatás összeállításáról.

IV. Fejezet

A vagyongazdálkodás szabályai

7. § A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata Újszentiván Községi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatinak eredményes és hatékony ellátása olyan formában, hogy a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Az Önkormányzat vagyonát úgy kell használni és működtetni, hogy értékének megőrzése és gyarapítása mellett az az önkormányzati célok megvalósulását, a település valamennyi lakosának érdekét szolgálja.

8. § (1) A vagyon értékének megállapításakor a bruttó nyilvántartási érték az irányadó.

(2) 10 millió forint bruttó nyilvántartási értéket meghaladó értékű ingatlanvagyon értékesítése esetén az árat megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés figyelembe vételével kell meghatározni.

(3) Belterületi építési telek értékesítésre kijelöléséről és árának meghatározásáról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.

9. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonos képviseletének szabályait, a vagyongazdálkodás területén átruházott hatásköröket e rendelet szabályozza.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása, elidegenítése;

b) tulajdonról, vagyoni értékű jogról való lemondás;

c) ingatlan vásárlása, cseréje;

d) az Önkormányzat szervei használatában lévő vagyon tartós bérbeadása (tartós bérbeadásnak minősül a 6 hónapot meghaladó, vagy határozatlan időtartamra történő bérbeadás);kivéve az önkormányzati bérlakásokat

e) a vagyon megterhelése;

f) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához vagyon fedezet biztosítékul nyújtása;

g) behajthatatlan követelések-jogszabályban foglaltak alapján-történő törlése;

h) az önkormányzat tulajdonában lévő 500.000;-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó ingó vagyon értékesítése és selejtezése;

i) az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlan funkciójának megváltoztatása;

j) vagyonkezelési szerződés és haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötése.

k) döntés az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó beruházás megvalósíthatóságáról.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) mezőgazdasági rendeltetésű földterületek bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;

b) egyéb vagyon eszközök (gépek, járművek, ingó vagyontárgyak) bérbeadása;

c) az önkormányzati lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiséges tartós bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;

d) az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogának gyakorlása;

e) egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez-amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak-hozzájárulás átadás;

f) az átmenetileg szabad pénzeszköz ideiglenes-egy évnél nem hosszabb-lekötésére vonatkozó döntés-amennyiben az éves költségvetésről szóló rendelet ettől eltérően nem rendelkezik-meghozatala;

g) a vagyon besorolásától függetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő 500.000,-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítéséről és selejtezéséről dönt;

h) az értékvesztés, valamint a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának engedélyezése;

i) hitelfelvétel 3 millió forint összeghatárig

(4) Az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően a polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 2.500.000 forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.

10. § Az Önkormányzati vagyon a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül nyilvántartásra az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartás előírásszerű vezetésével, melyek biztosítják a jogszabályoknak megfelelő tárgyévi vagyonkimutatás elkészítésének alapját.

11. § Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban a 25 millió forint bruttó nyilvántartási értékű vagyonát hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, melyre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 4. mellékletét képező Versenytárgyalási Szabályzat tartalmazza.

12. § (1) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki a tagképviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel a Képviselő-testület bármely tagját, vagy az önkormányzat bármely szervének vezetőjét megbízni.

(2) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok helyzetéről, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a polgármester évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

13. § (1) A Képviselő-testület a nemzeti vagyonának meghatározott körére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és tartalommal vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésének részletes feltételeit a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés elfogadásával határozza meg, melynek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és esetleges korlátait;

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknek a tételes jegyzékét – az érték megjelölésével, valamint az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást;

d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos éves beszámolási kötelezettség módját, tartalmát;

e) az elkülönített nyilvántartási kötelezettség követelményeit;

f) felmondási feltételeket, a szerződés megszűnésének eseteit,

g) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást;

h) a szükséges feltételek igazolásának módját.

14. § (1) Az Önkormányzat szervei számára az alapfeladat ellátáshoz szükséges és elégséges mértékben a vagyoni elemek használati jogát biztosítja, melynél fogva használóként jogosultak és kötelesek a rendeltetésszerű használatra, működtetésre, fenntartásra, a vagyoni elemekhez fűződő közterhek viselésére, a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartás vezetésére. A vagyonelemek használója köteles az Önkormányzat vagyonát elvárható gondossággal megőrizni és gyarapítani.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított használati jogot a Képviselő-testület visszavonhatja, ha azok egyéb módon történő hasznosítása az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálják.

15. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet.

16. § Ez a rendelet 2024. február 16-án lép hatályba.

1. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Újszentiván község önkormányzatának törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen ingatlanai
Megnevezés	Helyrajzi szám	Terület
Kossuth utca	1	731 m2
Földút	8	1320 m2
Betonút	23	1870 m2
Felszabadulás utca	.24/1	2738 m2
Damjanich utca	.24/2	946 m2
Felszabadulás utca	.31	27286 m2
Rákóczi utca	.54	3775 m2
Damjanich utca	127	8117 m2
Erzsébet sor	132	3403 m2
Báthory utca	143	1083 m2
Damjanich utca	150/1	4410 m2
Rákóczi utca	150/2	14923 m2
Rákóczi utca	151	1679 m2
Kossuth utca	168	4533 m2
Báthory utca	212	1553 m2
Kossuth utca	221	4576 m2
Árpád utca	224	4512 m2
Báthory utca	237	1763 m2
Árpád utca	256	5276 m2
Újvilág utca	292	7014 m2
Újvilág utca	319	8835 m2
Május 1. utca	344	8864 m2
Petőfi utca	356	6658 m2
Rákóczi utca	415	2343 m2
Jókai utca	423	6735 m2
Arany János utca	441/20	2685 m2
Móra Ferenc utca	441/38	2498 m2
Major utca	441/46	5853 m2
Földút	468/1	7888 m2
Mária sor	469	3887 m2
Földút	493/2	4179 m2
Felszabadulás utca	494	2940 m2
Mária utca	514	7947 m2
Damjanich utca	515	2383 m2
Út	525/7	125 m2
Nováki-tó utca	525/8	2358 m2
Nováki-tó utca	525/9	2301 m2
Közterület	530/1	3182 m2
Boján utca	530/9	2169 m2
Boján utca	530/29	3673 m2
Út	530/49	4075 m2
Major lakópark (kivett út)	537/1
Major lakópark (közterület)	537/2
Közút	928	5644 m2
Névtelen utca	929	2960 m2
Névtelen utca	930	1251 m2
Névtelen utca	931	1469 m2
Csatorna	932/5	3890 m2
Út	933	3921 m2
Névtelen utca	935	607 m2
Névtelen utca	936	3358 m2
Rét sor	937	8462 m2
Felszabadulás utca mögötti út	950	4387 m2
Zártkerti utca	956	313 m2
Zártkerti földút	966	505 m2
Zártkerti földút	980	696 m2
Zártkerti földút	1009	596 m2
Zártkerti földút	1025	784 m2
Zártkerti földút	1044	1104 m2
Zártkerti földút	1075	1104 m2
Zártkerti földút	1106	1104 m2
Zártkerti földút	1135	1480 m2
Mandula utca	1136	1800 m2
Mogyoró utca	1187	1800 m2
Kökény utca	1232	1800 m2
Zártkerti földút	1044	2225 m2
Zártkerti földút	1075	2229 m2
Zártkerti földút	1106	2246 m2
Zártkerti földút	1135	2953 m2
Mandula utca	1136	3065 m2
Mogyoró utca	1187	3681 m2
Kökény utca	1232	4673 m2
Út	9/4	4930 m2
Közút	04	31752 m2
Saját használatú út	012	1000 m2
Udvar	013	1827 m2
Közút	014	7500 m2
Saját használatú út	015	3560 m2
Saját használatú út	018/2
Közút	019	3649 m2
Töltés	026	52443 m2
Közút	043	3207 m2
Laktanya út	052/1	10515 m2
Laktanya út	052/2	3840 m2
Betonút	097/1	8727 m2
Földút	097/2	2791 m2

2. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Újszentiván község önkormányzatának törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanai
Megnevezés	Helyrajzi szám	Terület
Zöldterület	31	7 m2
Mázsaház	.9/5	1239 m2
Köztemető	.131	8625 m2
Zöldterület	150/1	4410 m2
Polgármesteri Hivatal	173	4093 m2
Óvoda	261	1576 m2
Buszmegálló	293/5	61 m2
Játszótér	293/7	1254 m2
Vízmű	355	5526 m2
Sportpálya	521	28408 m2
Bérlakás (Boján utca 18.)	530/18	1416 m2
Bérlakás (Boján utca 20.)	530/19	1431 m2
Bérlakás (Boján utca 22.)	530/20	1445 m2
Bérlakás (Boján utca 33.)	530/39	1235 m2
Bérlakás (Boján utca 31.)	530/40	1111 m2
Bérlakás (Boján utca 17.)	530/47	1258 m2
Telek	532/32	183 m2
Telek	532/33	183 m2
Munkásszálló 1. lakás (Vedresházi utca 1.)	532/38
Munkásszálló 4. lakás (Magyar utca 5.)	532/54
Munkásszálló 3. lakás (Magyar utca 3.)	532/55
Munkásszálló 2. lakás (Magyar utca 1.)	532/56
Zöldterület	928	5844 m2
Gondozási Központ	932/3	1009 m2
Épület és gyümölcsös (Rét sor 9.)	932/4	70 m2
Agrárlogisztikai csarnok	052/3
Gazdasági épület és udvar	9/5/A/1	26 m2

3. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Újszentiván község önkormányzatának üzleti vagyonába tartozó ingatlanai
Megnevezés	Helyrajzi szám	Terület
Egészségház	152/1	489 m2
Általános Iskola	157	3429 m2
Lakóház (Kossuth utca 5.)	163	682 m2
Ingatlan (Felszabadulás utca 5.)	172/2	286 m2
Lakóház	173
Civil Ház	178/1	3147 m2
Kis iskola épület	293/1
Lakóház (Újvilág utca 2.)	294
Lakóház (Újvilág utca 2.)	295	430 m2
Mocsár	318/7	4421 m2
Lakóház és udvar (Jókai utca 2.)	435/2
Földút	531/14	44 m2
Belterület	531/18
Földterület	532/1	3410 m2
Földterület	532/2	4699 m2
Földterület	532/3	953 m2
Földterület	532/4	667 m2
Földterület	532/5	703 m2
Földterület	532/6	739 m2
Földterület	532/7	825 m2
Földterület	532/23	749 m2
Földterület	532/24	753 m2
Földterület	532/25	758 m2
Földterület	532/26	763 m2
Földterület	532/27	768 m2
Földterület	532/32	793 m2
Földterület	532/33	798 m2
Kivett út	532/34	4307 m2
Kivett út	532/35	453 m2
Kivett út	532/36	4910 m2
Telek	532/38	764 m2
Telek	532/39	7551 m2
Telek	532/54	671 m2
Telek	532/55	671 m2
Telek	532/56	671 m2
Szántó	701	1795 m2
Földterület (Zártkert)	702
Földterület (Zártkert)	703
Földterület (Zártkert)	704
Szántó	725	1015 m2
Szántó	736	1217 m2
Zártkert	749
Ingatlan (Rét sor 1.)	802/1	121 m2
Földterület	815	2499 m2
Kerékpárút	816	646 m2
Kerékpárút	817	1357 m2
Kerékpárút	818	1632 m2
Kerékpárút	819	128 m2
Kerékpárút	822	39 m2
Kerékpárút	823/1	47 m2
Kerékpárút	823/2	48 m2
Kerékpárút	823/3	48 m2
Kerékpárút	824	34 m2
Kerékpárút	825	33 m2
Kerékpárút	826	42 m2
Kerékpárút	827	53 m2
Kerékpárút	828	31 m2
Kerékpárút	829	31 m2
Kerékpárút	830	116 m2
Kerékpárút	831	38 m2
Kerékpárút	832	36 m2
Kerékpárút	833	31 m2
Kerékpárút	834	35 m2
Kerékpárút	836	76 m2
Kerékpárút	837	38 m2
Kerékpárút	838	36 m2
Kerékpárút	839	34 m2
Kerékpárút	840	35 m2
Kerékpárút	841	32 m2
Kerékpárút	842	40 m2
Kerékpárút	843	60 m2
Kerékpárút	844	31 m2
Kerékpárút	845	34 m2
Kerékpárút	846	31 m2
Kerékpárút	847	27 m2
Kerékpárút	848	32 m2
Kerékpárút	849	19 m2
Kerékpárút	850	55 m2
Kerékpárút	851	104 m2
Kerékpárút	852	28 m2
Kerékpárút	853	30 m2
Kerékpárút	854	60 m2
Kerékpárút	855	30 m2
Kerékpárút	856	26 m2
Kerékpárút	857	41 m2
Kerékpárút	859	51 m2
Kerékpárút	860	26 m2
Kerékpárút	862	31 m2
Földterület (Zártkert)	863	1933 m2
Kerékpárút	864	28 m2
Földterület (Zártkert)	865	1330 m2
Kerékpárút	866	21 m2
Kerékpárút	867	28 m2
Kerékpárút	869	23 m2
Kerékpárút	870	20 m2
Kerékpárút	871	17 m2
Kerékpárút	872	10 m2
Gondozási Központ (Rét sor 9.)	932/4	1009 m2
Szántó	.05/27	3119 m2
Szántó	.07/4	22911 m2
Telephely	052/3	5477 m2
Szabadidőpark	052/6	35037 m2
Szabadidőpark	052/7	36291 m2

4. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez

Versenytárgyalási szabályzat

1. A versenytárgyalás típusai

1.1. A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.

1.2. Zártkörű versenytárgyalás lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

2. A versenytárgyalás meghirdetése

2.1. A nyilvános versenytárgyalást országos vagy megyei napilapban meg kell hirdetni. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

2.2. A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére.

3. Versenytárgyalási felhívás

3.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívást úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

3.2. A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

3.2.1. a hasznosítani kívánt vagyon pontos meghatározását;

3.2.2. az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;

3.2.3. az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásara vonatkozó időpontokat és szempontokat.

3.2.4. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

3.3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább tizenöt nap különbség legyen.

4. A versenytárgyalási biztosíték

4.1. A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető.

4.2. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, illetve az ellenszolgáltatás részévé válik.

5. A versenytárgyalási ajánlat

5.1. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:

5.1.1. a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról;

5.1.2. az ajánlott ellenszolgáltatás összegéről.

5.2. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

5.3. Az ajánlattevőnek igazolnia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok stb.)

5.4. Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesülési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

5.5. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

5.6. A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban a közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, illetve, ha a kiíró valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött.

6. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése

6.1. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, illetve címüket, valamint az ajánlatok lényeges tartamát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta, meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzák-e a kiíró által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat.

6.2. A kiíró a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével.

6.3. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

6.4. A kiíró az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha

6.4.1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,

6.4.2. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,

6.4.3. a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsájtotta a kiíró rendelkezésére,

6.4.4. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

7. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

7.1. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

7.2. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatóak kivéve, ha az ajánlattevők a versenytárgyalási kiírás szerint a versenytárgyalás második fordulójában az ellenszolgáltatás összegére újabb ajánlatot tehetnek.

7.3. A kiíró az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőknek írásban megküldi.

7.4. Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal a 6.3. pontban meghatározott döntésnek a nyertes ajánlattevőhöz történő megérkezésének napján létrejön. A szerződést amennyiben szükséges vagy célszerű, haladéktalanul külön okiratba kell foglalni.

7.5. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

7.6. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

7.7. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

8. Záró rendelkezések

Jelen szabályzat alkalmazásában a kiíró: a vagyonrendelet szerint hasznosításra jogosult.