Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2024. 02. 16Újszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Újszentiván Községi Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, a 2013. január 1. napján hatályba lépő 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseire figyelemmel, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. §-ban foglaltak valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény (a továbbiakban Htv.) 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Újszentiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, tulajdonába kerülő:
a) ingatlan- és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) pénz- és értékpapírokra,
c) az Önkormányzat és szervei saját jogán szerzett vagyonára ( a továbbiakban: önkormányzati vagyon),
d) melyet az Alaptörvény nemzeti vagyonná nyilvánít.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, közalapítványokra, az önkormányzati vagyont kezelő természetes és jogi személyekre.
Az Önkormányzat vagyona
2. § Az önkormányzati vagyon csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvényben (a továbbiakban nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet:
a) az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
b) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
c) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
3. § A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy besorolásának módosításáról, kiemelt esetben akkor, ha a besorolása függ az adott vagyontárgy funkciójától, jellegétől, és a feladatátadás, -megszűnés, -átszervezés miatt a törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja. Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
Az önkormányzati vagyon értékének maghatározása
4. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei, gazdasági társaságai használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak, és értékük az Önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését kell végezni.
(3) Az Önkormányzat gazdasági társaságai az Szt. 69. § szerinti, a mérleg fordulónapjára vonatkozó leltárt mennyiségi felvétellel kötelesek elkészíteni.
(4) Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.
(5) A vagyon alapítói hozzájárulásként, saját forrásként történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított érték vehető figyelembe.
(6) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
5. § A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
6. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését, és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban: kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.
(2) Újszentiván Község Hivatalának Pénzügyi főmunkatársának feladatai:
a) vezeti az ingatlankatasztert, és az ingatlanokról vezetett kataszteri naplót, és gondoskodik az ingatlankataszterben szereplő adatok folyamatos frissítéséről és a változások átvezettetéséről, ennek során: gondoskodik a számviteli nyilvántartást érintő kataszteri változásokról, valamint az önkormányzati vagyont érintő, hasznosításról, illetve értékesítésről szóló dokumentumokat kezeli.
b) Évközben, év végén és az éves leltározásnál egyezteti a számviteli nyilvántartásokkal az ingatlankataszteri nyilvántartásban szereplő bruttó értéket, értékváltozásokat, és a helyrajzi számokat.
c) Adatot szolgáltat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program alapján a kataszterből - a Magyar Államkincstár területi szervei útján – a Központi Statisztikai Hivatal, valamint törvényben vagy kormányrendeletben felhatalmazott állami szerv részére a kormányrendelet alapján, egyeztetve a kapcsolódó számviteli nyilvántartásokkal.
(3) Minden ingatlan változást – minimum 30 napon belül, de legkésőbb az érintett negyedév utolsó napjáig - a változást dokumentáló okirat csatolásával együtt jelent az ingatlankataszter vezetésével megbízott ügyintézőnek.
(4) A jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről külön ügyleti nyilvántartást vezet.
(5) Pénzügyi főmunkatárs további feladatai:
a) Vezeti a vagyonkimutatás alapját képező ingatlankataszterhez kapcsolódó számviteli analitikus nyilvántartást és főkönyvi könyvelést.
b) Egyezteti a számviteli nyilvántartásokban szereplő bruttó érték egyezőségét, értékváltozásokat, évközben és év végén.
c) Gondoskodik az éves vagyonleltár elkészítéséről, a vagyonleltár alapján a vagyonkimutatás összeállításáról.
A vagyongazdálkodás szabályai
7. § A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata Újszentiván Községi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatinak eredményes és hatékony ellátása olyan formában, hogy a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Az Önkormányzat vagyonát úgy kell használni és működtetni, hogy értékének megőrzése és gyarapítása mellett az az önkormányzati célok megvalósulását, a település valamennyi lakosának érdekét szolgálja.
8. § (1) A vagyon értékének megállapításakor a bruttó nyilvántartási érték az irányadó.
(2) 10 millió forint bruttó nyilvántartási értéket meghaladó értékű ingatlanvagyon értékesítése esetén az árat megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés figyelembe vételével kell meghatározni.
(3) Belterületi építési telek értékesítésre kijelöléséről és árának meghatározásáról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.
9. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonos képviseletének szabályait, a vagyongazdálkodás területén átruházott hatásköröket e rendelet szabályozza.
(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása, elidegenítése;
b) tulajdonról, vagyoni értékű jogról való lemondás;
c) ingatlan vásárlása, cseréje;
d) az Önkormányzat szervei használatában lévő vagyon tartós bérbeadása (tartós bérbeadásnak minősül a 6 hónapot meghaladó, vagy határozatlan időtartamra történő bérbeadás);kivéve az önkormányzati bérlakásokat
e) a vagyon megterhelése;
f) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához vagyon fedezet biztosítékul nyújtása;
g) behajthatatlan követelések-jogszabályban foglaltak alapján-történő törlése;
h) az önkormányzat tulajdonában lévő 500.000;-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értéket meghaladó ingó vagyon értékesítése és selejtezése;
i) az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlan funkciójának megváltoztatása;
j) vagyonkezelési szerződés és haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötése.
k) döntés az önkormányzati törzsvagyont képező ingatlanon jelentősebb átalakítással járó beruházás megvalósíthatóságáról.
(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) mezőgazdasági rendeltetésű földterületek bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;
b) egyéb vagyon eszközök (gépek, járművek, ingó vagyontárgyak) bérbeadása;
c) az önkormányzati lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiséges tartós bérbeadása és bérleti díjának megállapítása;
d) az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog, a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogának gyakorlása;
e) egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok közül az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog törléséhez-amennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak-hozzájárulás átadás;
f) az átmenetileg szabad pénzeszköz ideiglenes-egy évnél nem hosszabb-lekötésére vonatkozó döntés-amennyiben az éves költségvetésről szóló rendelet ettől eltérően nem rendelkezik-meghozatala;
g) a vagyon besorolásától függetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő 500.000,-Ft egyedi bruttó nyilvántartási értékhatár alatti ingó vagyontárgyak elidegenítéséről és selejtezéséről dönt;
h) az értékvesztés, valamint a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának engedélyezése;
i) hitelfelvétel 3 millió forint összeghatárig
(4) Az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően a polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 2.500.000 forint értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.
10. § Az Önkormányzati vagyon a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül nyilvántartásra az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli nyilvántartás előírásszerű vezetésével, melyek biztosítják a jogszabályoknak megfelelő tárgyévi vagyonkimutatás elkészítésének alapját.
11. § Az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban a 25 millió forint bruttó nyilvántartási értékű vagyonát hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános versenytárgyalás útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, melyre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet 4. mellékletét képező Versenytárgyalási Szabályzat tartalmazza.
12. § (1) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a polgármester képviseli, aki a tagképviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel a Képviselő-testület bármely tagját, vagy az önkormányzat bármely szervének vezetőjét megbízni.
(2) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok helyzetéről, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a polgármester évente köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.
13. § (1) A Képviselő-testület a nemzeti vagyonának meghatározott körére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és tartalommal vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog létesítésének részletes feltételeit a Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés elfogadásával határozza meg, melynek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és esetleges korlátait;
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknek a tételes jegyzékét – az érték megjelölésével, valamint az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást;
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos éves beszámolási kötelezettség módját, tartalmát;
e) az elkülönített nyilvántartási kötelezettség követelményeit;
f) felmondási feltételeket, a szerződés megszűnésének eseteit,
g) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást;
h) a szükséges feltételek igazolásának módját.
14. § (1) Az Önkormányzat szervei számára az alapfeladat ellátáshoz szükséges és elégséges mértékben a vagyoni elemek használati jogát biztosítja, melynél fogva használóként jogosultak és kötelesek a rendeltetésszerű használatra, működtetésre, fenntartásra, a vagyoni elemekhez fűződő közterhek viselésére, a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvántartás vezetésére. A vagyonelemek használója köteles az Önkormányzat vagyonát elvárható gondossággal megőrizni és gyarapítani.
(2) Az (1) bekezdésben biztosított használati jogot a Képviselő-testület visszavonhatja, ha azok egyéb módon történő hasznosítása az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálják.
15. § Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelet.
16. § Ez a rendelet 2024. február 16-án lép hatályba.
1. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
Újszentiván község önkormányzatának törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen ingatlanai |
||
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Terület |
Kossuth utca |
1 |
731 m2 |
Földút |
8 |
1320 m2 |
Betonút |
23 |
1870 m2 |
Felszabadulás utca |
.24/1 |
2738 m2 |
Damjanich utca |
.24/2 |
946 m2 |
Felszabadulás utca |
.31 |
27286 m2 |
Rákóczi utca |
.54 |
3775 m2 |
Damjanich utca |
127 |
8117 m2 |
Erzsébet sor |
132 |
3403 m2 |
Báthory utca |
143 |
1083 m2 |
Damjanich utca |
150/1 |
4410 m2 |
Rákóczi utca |
150/2 |
14923 m2 |
Rákóczi utca |
151 |
1679 m2 |
Kossuth utca |
168 |
4533 m2 |
Báthory utca |
212 |
1553 m2 |
Kossuth utca |
221 |
4576 m2 |
Árpád utca |
224 |
4512 m2 |
Báthory utca |
237 |
1763 m2 |
Árpád utca |
256 |
5276 m2 |
Újvilág utca |
292 |
7014 m2 |
Újvilág utca |
319 |
8835 m2 |
Május 1. utca |
344 |
8864 m2 |
Petőfi utca |
356 |
6658 m2 |
Rákóczi utca |
415 |
2343 m2 |
Jókai utca |
423 |
6735 m2 |
Arany János utca |
441/20 |
2685 m2 |
Móra Ferenc utca |
441/38 |
2498 m2 |
Major utca |
441/46 |
5853 m2 |
Földút |
468/1 |
7888 m2 |
Mária sor |
469 |
3887 m2 |
Földút |
493/2 |
4179 m2 |
Felszabadulás utca |
494 |
2940 m2 |
Mária utca |
514 |
7947 m2 |
Damjanich utca |
515 |
2383 m2 |
Út |
525/7 |
125 m2 |
Nováki-tó utca |
525/8 |
2358 m2 |
Nováki-tó utca |
525/9 |
2301 m2 |
Közterület |
530/1 |
3182 m2 |
Boján utca |
530/9 |
2169 m2 |
Boján utca |
530/29 |
3673 m2 |
Út |
530/49 |
4075 m2 |
Major lakópark (kivett út) |
537/1 |
|
Major lakópark (közterület) |
537/2 |
|
Közút |
928 |
5644 m2 |
Névtelen utca |
929 |
2960 m2 |
Névtelen utca |
930 |
1251 m2 |
Névtelen utca |
931 |
1469 m2 |
Csatorna |
932/5 |
3890 m2 |
Út |
933 |
3921 m2 |
Névtelen utca |
935 |
607 m2 |
Névtelen utca |
936 |
3358 m2 |
Rét sor |
937 |
8462 m2 |
Felszabadulás utca mögötti út |
950 |
4387 m2 |
Zártkerti utca |
956 |
313 m2 |
Zártkerti földút |
966 |
505 m2 |
Zártkerti földút |
980 |
696 m2 |
Zártkerti földút |
1009 |
596 m2 |
Zártkerti földút |
1025 |
784 m2 |
Zártkerti földút |
1044 |
1104 m2 |
Zártkerti földút |
1075 |
1104 m2 |
Zártkerti földút |
1106 |
1104 m2 |
Zártkerti földút |
1135 |
1480 m2 |
Mandula utca |
1136 |
1800 m2 |
Mogyoró utca |
1187 |
1800 m2 |
Kökény utca |
1232 |
1800 m2 |
Zártkerti földút |
1044 |
2225 m2 |
Zártkerti földút |
1075 |
2229 m2 |
Zártkerti földút |
1106 |
2246 m2 |
Zártkerti földút |
1135 |
2953 m2 |
Mandula utca |
1136 |
3065 m2 |
Mogyoró utca |
1187 |
3681 m2 |
Kökény utca |
1232 |
4673 m2 |
Út |
9/4 |
4930 m2 |
Közút |
04 |
31752 m2 |
Saját használatú út |
012 |
1000 m2 |
Udvar |
013 |
1827 m2 |
Közút |
014 |
7500 m2 |
Saját használatú út |
015 |
3560 m2 |
Saját használatú út |
018/2 |
|
Közút |
019 |
3649 m2 |
Töltés |
026 |
52443 m2 |
Közút |
043 |
3207 m2 |
Laktanya út |
052/1 |
10515 m2 |
Laktanya út |
052/2 |
3840 m2 |
Betonút |
097/1 |
8727 m2 |
Földút |
097/2 |
2791 m2 |
2. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
Újszentiván község önkormányzatának törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanai |
||
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Terület |
Zöldterület |
31 |
7 m2 |
Mázsaház |
.9/5 |
1239 m2 |
Köztemető |
.131 |
8625 m2 |
Zöldterület |
150/1 |
4410 m2 |
Polgármesteri Hivatal |
173 |
4093 m2 |
Óvoda |
261 |
1576 m2 |
Buszmegálló |
293/5 |
61 m2 |
Játszótér |
293/7 |
1254 m2 |
Vízmű |
355 |
5526 m2 |
Sportpálya |
521 |
28408 m2 |
Bérlakás (Boján utca 18.) |
530/18 |
1416 m2 |
Bérlakás (Boján utca 20.) |
530/19 |
1431 m2 |
Bérlakás (Boján utca 22.) |
530/20 |
1445 m2 |
Bérlakás (Boján utca 33.) |
530/39 |
1235 m2 |
Bérlakás (Boján utca 31.) |
530/40 |
1111 m2 |
Bérlakás (Boján utca 17.) |
530/47 |
1258 m2 |
Telek |
532/32 |
183 m2 |
Telek |
532/33 |
183 m2 |
Munkásszálló 1. lakás (Vedresházi utca 1.) |
532/38 |
|
Munkásszálló 4. lakás (Magyar utca 5.) |
532/54 |
|
Munkásszálló 3. lakás (Magyar utca 3.) |
532/55 |
|
Munkásszálló 2. lakás (Magyar utca 1.) |
532/56 |
|
Zöldterület |
928 |
5844 m2 |
Gondozási Központ |
932/3 |
1009 m2 |
Épület és gyümölcsös (Rét sor 9.) |
932/4 |
70 m2 |
Agrárlogisztikai csarnok |
052/3 |
|
Gazdasági épület és udvar |
9/5/A/1 |
26 m2 |
3. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
Újszentiván község önkormányzatának üzleti vagyonába tartozó ingatlanai |
||
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
Terület |
Egészségház |
152/1 |
489 m2 |
Általános Iskola |
157 |
3429 m2 |
Lakóház (Kossuth utca 5.) |
163 |
682 m2 |
Ingatlan (Felszabadulás utca 5.) |
172/2 |
286 m2 |
Lakóház |
173 |
|
Civil Ház |
178/1 |
3147 m2 |
Kis iskola épület |
293/1 |
|
Lakóház (Újvilág utca 2.) |
294 |
|
Lakóház (Újvilág utca 2.) |
295 |
430 m2 |
Mocsár |
318/7 |
4421 m2 |
Lakóház és udvar (Jókai utca 2.) |
435/2 |
|
Földút |
531/14 |
44 m2 |
Belterület |
531/18 |
|
Földterület |
532/1 |
3410 m2 |
Földterület |
532/2 |
4699 m2 |
Földterület |
532/3 |
953 m2 |
Földterület |
532/4 |
667 m2 |
Földterület |
532/5 |
703 m2 |
Földterület |
532/6 |
739 m2 |
Földterület |
532/7 |
825 m2 |
Földterület |
532/23 |
749 m2 |
Földterület |
532/24 |
753 m2 |
Földterület |
532/25 |
758 m2 |
Földterület |
532/26 |
763 m2 |
Földterület |
532/27 |
768 m2 |
Földterület |
532/32 |
793 m2 |
Földterület |
532/33 |
798 m2 |
Kivett út |
532/34 |
4307 m2 |
Kivett út |
532/35 |
453 m2 |
Kivett út |
532/36 |
4910 m2 |
Telek |
532/38 |
764 m2 |
Telek |
532/39 |
7551 m2 |
Telek |
532/54 |
671 m2 |
Telek |
532/55 |
671 m2 |
Telek |
532/56 |
671 m2 |
Szántó |
701 |
1795 m2 |
Földterület (Zártkert) |
702 |
|
Földterület (Zártkert) |
703 |
|
Földterület (Zártkert) |
704 |
|
Szántó |
725 |
1015 m2 |
Szántó |
736 |
1217 m2 |
Zártkert |
749 |
|
Ingatlan (Rét sor 1.) |
802/1 |
121 m2 |
Földterület |
815 |
2499 m2 |
Kerékpárút |
816 |
646 m2 |
Kerékpárút |
817 |
1357 m2 |
Kerékpárút |
818 |
1632 m2 |
Kerékpárút |
819 |
128 m2 |
Kerékpárút |
822 |
39 m2 |
Kerékpárút |
823/1 |
47 m2 |
Kerékpárút |
823/2 |
48 m2 |
Kerékpárút |
823/3 |
48 m2 |
Kerékpárút |
824 |
34 m2 |
Kerékpárút |
825 |
33 m2 |
Kerékpárút |
826 |
42 m2 |
Kerékpárút |
827 |
53 m2 |
Kerékpárút |
828 |
31 m2 |
Kerékpárút |
829 |
31 m2 |
Kerékpárút |
830 |
116 m2 |
Kerékpárút |
831 |
38 m2 |
Kerékpárút |
832 |
36 m2 |
Kerékpárút |
833 |
31 m2 |
Kerékpárút |
834 |
35 m2 |
Kerékpárút |
836 |
76 m2 |
Kerékpárút |
837 |
38 m2 |
Kerékpárút |
838 |
36 m2 |
Kerékpárút |
839 |
34 m2 |
Kerékpárút |
840 |
35 m2 |
Kerékpárút |
841 |
32 m2 |
Kerékpárút |
842 |
40 m2 |
Kerékpárút |
843 |
60 m2 |
Kerékpárút |
844 |
31 m2 |
Kerékpárút |
845 |
34 m2 |
Kerékpárút |
846 |
31 m2 |
Kerékpárút |
847 |
27 m2 |
Kerékpárút |
848 |
32 m2 |
Kerékpárút |
849 |
19 m2 |
Kerékpárút |
850 |
55 m2 |
Kerékpárút |
851 |
104 m2 |
Kerékpárút |
852 |
28 m2 |
Kerékpárút |
853 |
30 m2 |
Kerékpárút |
854 |
60 m2 |
Kerékpárút |
855 |
30 m2 |
Kerékpárút |
856 |
26 m2 |
Kerékpárút |
857 |
41 m2 |
Kerékpárút |
859 |
51 m2 |
Kerékpárút |
860 |
26 m2 |
Kerékpárút |
862 |
31 m2 |
Földterület (Zártkert) |
863 |
1933 m2 |
Kerékpárút |
864 |
28 m2 |
Földterület (Zártkert) |
865 |
1330 m2 |
Kerékpárút |
866 |
21 m2 |
Kerékpárút |
867 |
28 m2 |
Kerékpárút |
869 |
23 m2 |
Kerékpárút |
870 |
20 m2 |
Kerékpárút |
871 |
17 m2 |
Kerékpárút |
872 |
10 m2 |
Gondozási Központ (Rét sor 9.) |
932/4 |
1009 m2 |
Szántó |
.05/27 |
3119 m2 |
Szántó |
.07/4 |
22911 m2 |
Telephely |
052/3 |
5477 m2 |
Szabadidőpark |
052/6 |
35037 m2 |
Szabadidőpark |
052/7 |
36291 m2 |
4. melléklet a 4/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
1. A versenytárgyalás típusai
1.1. A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.
1.2. Zártkörű versenytárgyalás lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.
2. A versenytárgyalás meghirdetése
2.1. A nyilvános versenytárgyalást országos vagy megyei napilapban meg kell hirdetni. A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.
2.2. A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapulvételével vesznek részt. A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelöltek teljesítésére.
3. Versenytárgyalási felhívás
3.1. A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívást úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.
3.2. A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
3.2.1. a hasznosítani kívánt vagyon pontos meghatározását;
3.2.2. az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;
3.2.3. az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásara vonatkozó időpontokat és szempontokat.
3.2.4. Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.
3.3. Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább tizenöt nap különbség legyen.
4. A versenytárgyalási biztosíték
4.1. A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető.
4.2. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé, illetve az ellenszolgáltatás részévé válik.
5. A versenytárgyalási ajánlat
5.1. A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:
5.1.1. a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadásáról;
5.1.2. az ajánlott ellenszolgáltatás összegéről.
5.2. A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
5.3. Az ajánlattevőnek igazolnia kell az azonosításhoz szükséges adatokat (cégkivonat, vállalkozói igazolvány, személyi adatok stb.)
5.4. Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, székhelyének, címének, az általa ajánlott ellenszolgáltatásnak és a teljesülési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.
5.5. Az ajánlatot zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.
5.6. A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által – a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban a közölt benyújtási határidőt követő legfeljebb hatvan napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni, illetve, ha a kiíró valamelyik ajánlattevővel az ajánlati kötöttség időtartama alatt szerződést kötött.
6. A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése
6.1. Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, illetve címüket, valamint az ajánlatok lényeges tartamát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta, meg kell állapítani, hogy az ajánlatok maradéktalanul tartalmazzák-e a kiíró által meghatározott dokumentumokat, igazolásokat.
6.2. A kiíró a bontáskor a hiányzó dokumentumok, igazolások vonatkozásában hiánypótlási lehetőséget biztosíthat határidő kitűzésével.
6.3. Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.
6.4. A kiíró az ajánlatok értékelése során állapítja meg, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha
6.4.1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson,
6.4.2. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
6.4.3. a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsájtotta a kiíró rendelkezésére,
6.4.4. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
7. A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása
7.1. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
7.2. A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatóak kivéve, ha az ajánlattevők a versenytárgyalási kiírás szerint a versenytárgyalás második fordulójában az ellenszolgáltatás összegére újabb ajánlatot tehetnek.
7.3. A kiíró az ajánlatok elbírálásáról hozott döntését az ajánlattevőknek írásban megküldi.
7.4. Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés a versenytárgyalási kiírásban és az elfogadott ajánlatban foglalt tartalommal a 6.3. pontban meghatározott döntésnek a nyertes ajánlattevőhöz történő megérkezésének napján létrejön. A szerződést amennyiben szükséges vagy célszerű, haladéktalanul külön okiratba kell foglalni.
7.5. Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
7.6. A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.
7.7. Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.
8. Záró rendelkezések