1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 49. §-ában és az 58. § (1) bekezdésében meghatározott, elővásárlási joggal rendelkező természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint elővásárlási joggal nem rendelkezőkre (továbbiakban együtt: vevő).

(2) A rendelet személyi hatálya nem terjed ki – a 4. § rendelkezéseinek kivételével – e rendelet hatálybalépése előtt megkötött azon adásvételi szerződések vevőire, akik a (3) bekezdésben meghatározott lakások, helyiségek tulajdonjogát részletfizetés-vállalás mellett szerezték meg Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatától.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed

(4) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki

2. § (1) Ha a lakást elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, figyelemmel a hasonló adottságú lakások helyi beköltözhető forgalmi értékére is, akkor a lakás vételára a forgalmi érték 70%-a. A vételár megállapításánál figyelembe kell venni e rendelet 1. mellékletében meghatározott értékelési szempontokat, különös tekintettel az épület településen belüli fekvésére, az épületben lévő lakások számára, az épülethez tartozó földterület, a közös földhasználatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagyságára, az épületek felszereltségére, műszaki állapotára, építés időpontjára, a felújítás óta eltelt időre, a lakás alapterületére és komfortfokozatára, továbbá a lakás szintelhelyezkedésére.

(2) Ha a lakást elővásárlási joggal nem rendelkező vevő lakottan vásárolja meg, akkor a lakás a helyi beköltözhető forgalmi érték 60%-a, figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott értékelési szempontokra is.

(3) Üresen álló, elidegenítésre meghirdetett önkormányzati tulajdonú lakást csak versenytárgyalás lefolytatása mellett lehet elidegeníteni. A kikiáltási ár nem lehet kevesebb, mint a hasonló adottságú, helyi, beköltözhető lakás forgalmi értékének 100%-a. A versenytárgyalásra az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015 (V.22.) önkormányzati rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

3. § (1) Elővásárlási joggal nem rendelkező vevő a vételárat egy összegben, a szerződés megkötésekor köteles megfizetni, ugyanez a szabály vonatkozik az üresen álló, beköltözhető lakás licitvevőjére is.

(2) Ha a lakást e rendelet alapján az arra jogosult vásárolja meg – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ha a jogosult kéri, a szerződés megkötésekor, a megállapított vételár legfeljebb húsz százalékának egy összegben való megfizetése köthető ki. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vevőt a megállapodás megkötésétől számított ötödik év utolsó napjáig a fennálló vételárhátralékára kamatfizetési kötelezettség nem terheli, azonban a hatodik év első napjától a fennálló vételárhátraléka után kamatot köteles fizetni. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott vevő

(5) Amennyiben az előtörlesztést követő évben a vevő az esedékes évi részletfizetési kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, akkor a kamatszámítás során úgy kell eljárni, mintha előtörlesztésre nem került volna sor.

(6) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vevőknél a vételár vagy vételárhátralék kiegyenlítésére vonatkozó fizetési kedvezményekre az adásvételi szerződés időpontjában hatályos és vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Az önkormányzattól részletfizetés kikötésével megvásárolt lakásokra az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. Tulajdonközösség megszüntetése esetén a polgármester – átruházott hatáskörében eljárva, az ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság véleményének kikérése mellett – az elidegenítési tilalom alól felmentést adhat, illetve a vagyonközösség megszüntetéséhez, valamint vagyonmérleggel alátámasztott és igazolt élettársi vagyonközösség rendezéséhez hozzájárulhat.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott elidegenítési és terhelési tilalom más ingatlanra nem vihető át.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott elidegenítési és terhelési tilalom csak a vételárhátralék, illetve kamatfizetési kötelezettség esetén annak kamattal növelt összegének - figyelemmel a 3. § (4) bekezdés b) és c) pontjában foglalt fizetési kedvezményekre is - kiegyenlítése után törölhető az ingatlan-nyilvántartásból.

(4) Az önkormányzattól részletfizetés kikötésével megvásárolt lakásokra az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásáig tartási vagy életjáradéki szerződést kötni nem lehet.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult vevő önhibáján kívül olyan helyzetbe került, hogy az adásvételi szerződésből rá háruló kötelezettségeket teljesíteni nem tudja, a polgármester - a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság véleményének kikérése mellett - a közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva az alábbi feltételekkel a szerződés felbontásához a megállapodás megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal hozzájárulhat azzal, hogy

(6) Ha a vevő részletfizetési kötelezettségének hosszabb ideig (legalább 3 hónapig) nem tesz eleget, határidő kitűzését tartalmazó fizetési felszólítással kell élni, ha ez nem vezet eredményre, a követelést bírói úton kell érvényesíteni, illetve az adásvételi szerződésben foglalt bontó feltétel alapján a szerződés felbontását kezdeményezni.

5. § Elővásárlásra jogosult a bérlő.

6. § (1) Ha a helyiséget (mely akár beköltözhető, akár nem) a bérlő vásárolja meg, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték 100%-a + ÁFA.

(2) Ha a társasházhoz tartozó, korábbi jogszabály alapján az elidegenítés alól kivont pincét, egyéb helyiséget (pl.: szeméttárolóból, kerékpártárolóból átalakított helyiség) a társasházi közösség vagy annak tagja vásárolja meg, akkor a helyiség vételára a forgalmi érték 50%-a + ÁFA.

(3) Az üres, beköltözhető helyiséget - ha nincs elővásárlási joggal rendelkező - csak versenytárgyalás lefolytatása mellett lehet elidegeníteni. A kikiáltási ár nem lehet kevesebb a forgalmi érték 100%-a + ÁFA-nál.

(4) A forgalmi értéket a 2. § (1) bekezdésében, valamint e rendelet 1. mellékletében meghatározott értékelési szempontok értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni, különös tekintettel a helyiség településen és épületen belüli fekvésére, felszereltségére, műszaki állapotára.

7. § (1) Elővásárlási joggal nem rendelkező vevő a vételárat egy összegben köteles megfizetni.

(2) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételár kiegyenlítésekor 3 évi részletfizetésre jogosult. Az első vételárrészlet nem lehet kevesebb, mint a vételár 50%-a. A fennmaradó vételárhátralékot havi egyenlő részletekben kell teljesíteni. A fennmaradó vételárhátralék után a mindenkori törvényes kamatot kell felszámolni, míg pince és egyéb helyiségek esetében ha a társasház vagy annak valamely tagja él az elővásárlási joggal, a vételárhátralékot kamat nem terheli.

(3) Ha a vevő a megállapodásban meghatározott éves részletfizetési kötelezettségénél az adott év végéig többet teljesít (előtörleszt), akkor a többletteljesítés összegét a kamatszámítás során a kamatalapból le kell vonni és a kamatot ennek figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben az előtörlesztést követő évben a vevő az esedékes évi részletfizetési kötelezettségének egészben vagy részben nem tesz eleget, akkor a kamatszámítás során úgy kell eljárni, mintha előtörlesztésre nem került volna sor.

8. § (1) Az önkormányzattól részletfizetés kikötésével megvásárolt helyiségre az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, mely a vételárhátralék kamattal növelt összegének kiegyenlítéséig áll fenn.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott elidegenítési és terhelési tilalom más ingatlanra nem vihető át.

(3) Ha a vevő részletfizetési kötelezettségének hosszabb ideig (legalább 3 hónapig) nem tesz eleget, határidő kitűzését tartalmazó fizetési felszólítással kell élni, ha ez nem vezet eredményre, a követelést bírósági úton kell érvényesíteni, illetve az adásvételi szerződésben foglalt bontó feltétel alapján a szerződés felbontását kezdeményezni.

9. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások, helyiségek elidegenítését Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) vagyonhasznosítással foglalkozó osztálya, a vételárak, illetve vételárhátralékok beszedését a polgármesteri hivatal pénzügyekkel foglalkozó osztálya útján látja el. A lakások, helyiségek forgalmi értékének megállapításával a közgyűlés - pályázati úton kiválasztott - külső ingatlanszakértő szervezetet vagy természetes személyt is megbízhat.

10. § (1) A lakások elidegenítésre való kijelöléséről a polgármester a közgyűlés által átruházott hatáskörében eljárva dönt.

(2) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást (ideértve a műteremlakást is) csak a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgármesteri döntést követően a polgármesteri hivatal vagyonhasznosítással foglalkozó osztálya tájékoztatja az elidegenítésre kijelölt lakások bérlőit az adott lakások vételi lehetőségéről és az elidegenítés feltételeiről (az elővásárlásra jogosultak köréről, fizetési feltételekről), egyben határnap tűzésével előzetes nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy a címzett vagy az elővásárlási joggal rendelkező hozzátartozója élni kíván-e az adott lakás megvásárlásának lehetőségével.

(4) Az elővásárlási jog jogosultja e jogával akkor élhet, ha elfogadja a 2–3. §-okban foglalt feltételeket, melyről a bérlőt a (3) bekezdésben írtak szerint tájékoztatni kell.

(5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni, melyről a bérlőt a (3) bekezdésben írtak szerint tájékoztatni kell.

(6) A polgármesteri hivatal vagyonhasznosítással foglalkozó osztálya az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának beérkezésétől számított 30 napon belül köteles a vevőt e rendelet 1. mellékletével a lakás vételáráról, továbbá a fizetési feltételekről tájékoztatni, valamint részére a szerződéstervezetet és ha szükséges társasházi alapító okirat tervezetét megküldeni azzal a felhívással, hogy végleges vásárlási szándékáról az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozzon. Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja ezt elmulasztja, az ajánlat a 30 nap elteltével hatályát veszti, az elővásárlási jog csak új igénybejelentéssel gyakorolható. A vásárlási ajánlat beérkezését követően az adásvételi szerződést haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül meg kell kötni.

(7) Az adásvételi szerződés az elővásárlási jog jogosítottjával csak akkor köthető meg, ha hitelt érdemlően igazolja – legkésőbb a szerződés aláírásáig – hogy közüzemi díj hátraléka, valamint az önkormányzat felé bérleti díj vagy köztartozása nem áll fenn.

(8) Ha az elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékének megállapításával kapcsolatban a vevő és az önkormányzat által megbízott között vita merül fel, a vevő saját költségén elkészített ellenszakértői véleményt a közgyűlés elé terjesztheti, melynek elfogadásáról a közgyűlés a tulajdonos jogán dönthet.

(9) Az elővásárlási joggal nem terhelt üres lakások és helyiségek elidegenítésére Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015 (V.22.) önkormányzati rendelet pályázatra és versenytárgyalásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Versenytárgyalást akkor kell tartani, ha a pályázatra több azonos összegű ajánlatot nyújtanak be.

11. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja e jogával csak akkor élhet, ha az önkormányzat az adott helyiséget el kívánja idegeníteni.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlásának akadályát képezi, ha a vevőnek adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása van, illetve bérleti díj és közüzemi díjtartozása áll fenn.

(3) Az életvédelem céljait szolgáló helyiséget a megyei polgári védelmi parancsnokság hozzájárulásával lehet csak elidegeníteni.

(4) Az elidegenítési eljárásra a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) Elidegenítésből származó bevételnek minősül az önkormányzat, valamint az állami tulajdonból az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó - a (2) bekezdés szerint csökkentett - bevétele.

(2) Az elidegenítésből származó bevételt csökkenti

(3) Az elidegenítésből származó bevételre vonatkozó szabályok az irányadóak a helyi támogatottaktól befolyó rendes és rendkívüli helyi támogatás törlesztésekre is.

13. § (1) Az önkormányzat az elidegenítésből származó bevételeit a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán helyezi el.

(2) A 10. § (2) bekezdése szerint esetben a vételár 50%-a a bérlőkijelölési vagy ismételt bérlő-kiválasztási jog jogosultját illeti meg.

14. § Az önkormányzat az elidegenítésből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra különösen

15. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § Hatályát veszti a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások, lakóépületek és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes szabályairól szóló 18/1994. (VI.29.) önkormányzati rendelet.