Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
az építményadóról
Hatályos: 2025. 01. 01Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.01.01.
az építményadóról
Végső előterjesztői indokolás
Az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés h) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
Az Alaptörvény rögzíti továbbá, hogy feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot, ugyanakkor az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
A helyi önkormányzat az adóztatási tevékenységét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján és keretei között megalkotott helyi rendelet alapján végezheti.
A rendelet megalkotására a Htv. 1. § (1) bekezdése ad felhatalmazást a 6. § és a 7. §-ban foglaltak figyelembe vételével, az alábbiak szerint.
„6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) a MÁSODIK RÉSZBEN meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza, c) az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza,
f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.”
„7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti,
b) a vagyoni típusú adók körében az épület, épületrész és telek utáni adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével – határozhatja meg,
c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,
d) ha az adót az 1. § (3) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat vezeti be, akkor az a kerületi önkormányzat, amely az adó fővárosi önkormányzat általi bevezetésébe beleegyezett, az adót az adóévben nem működtetheti,
e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható,
f) a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható,
g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének,
h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára
ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,
hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt – ide nem értve a 6. § f) pontja szerinti esetet – csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,
i) ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt, j) * ha a 39/C. § (4) bekezdése alapján adómentességet vagy adókedvezményt állapít meg, akkor azt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg,
k) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltató terhére az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartására a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatán túl egyéb nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írhat elő.”
Az önkormányzat a Htv.-ben rögzített adótárgyak körét nem változtathatja meg, az építményadó hatálya alá eső valamennyi adótárgy esetében adómértéket kell megállapítania, amennyiben döntött az építményadó bevezetéséről.
Lehetősége van azonban arra, hogy a helyi sajátosságokat mérlegelve szabadon állapítsa meg az adó mértékét a nulla forint és a jogszabályban meghatározott felső határ között a település egészére, vagy az általa kialakított övezetekre, illetve településrészekre differenciáltan.
2025. január 1-jétől az építményadó mértékének maximuma – a Htv-ben meghatározott adómérték felső határa korrigálva a KSH által közzétett árszínvonal változással – 2.950,1 Ft/m2.
A számításoknál és az önkormányzati adórendeletben rögzített adómérték megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a Htv. értelmében „felfelé kerekítésre” nincs lehetőség, és az adót forintban lehet megfizetni.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
A Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete 1. sz. melléklete szabályozza a Közgyűlés bizottságainak feladat és hatáskörét, így többek között a 1.115. pontban a Jogi, Ügyrendi, Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság azon feladatát is, mely szerint a bizottság gondoskodik az önkormányzati rendeletek választási ciklusonkénti teljes körű felülvizsgálatáról.
A helyi adóból származó közhatalmi bevétel az önkormányzat költségvetésének meghatározó eleme, forrása az állami támogatással nem fedezett kötelezően ellátandó, és az önként vállalt feladatok finanszírozásának. A szomszédos országban kialakult háborús konfliktus, az ennek következményeként jelentkező hátrányos gazdasági hatások, a felgyorsult infláció, az önkormányzatok működési költségeinek nagymértékű növekedése és számtalan egyéb hátrányos gazdasági, társadalmi, pénzügyi hatás az önkormányzatok működését is jelentősen elnehezítette.
Az önkormányzat biztonságos gazdálkodásának elősegítése érdekében indokolt a még prosperáló helyi adók, így az építményadó vonatkozásában az adóbevételek növelése.
A Htv.-ben meghatározottak szerint az építményadó
Tárgya:
a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény)
Alanya:
az építmény tulajdonosa.
Az adó alapja:
az építmény m
2
-ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke.
Adómérték felső határa
: 2024. évben 2.508,6 Ft/m
2
,
vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a.
Adómentes:
a szükséglakás,
a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény.
További mentesség(ek) csak magánszemélyek részére adhatók, a vállalkozók mentessége, kedvezménye helyi rendelettel nem szabályozható.
A Htv.-ben meghatározottakon túl önkormányzatunk mentességet biztosít:
a magánszemély(ek) tulajdonában álló lakásra és az ahhoz tartozó kiegészítő helyiségre,
a magánszemély tulajdonában lévő, 5 m
2
hasznos alapterületet meg nem haladó melléképületre, melléképületrészre,
a többlakásos lakóépületben – az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként fel nem tüntetett – az osztatlan közös tulajdonban lévő, valamint a társasház, lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatú helyiségekre, területekre,
a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonában álló gépjárműtárolóra, garázsra.
Jelenleg hatályos rendeletünk szerint az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Az adó mértéke:
1. Lakásra 1.200 Ft/m2/év,
2. Üdülőre 450 Ft/m2/év,
3. Garázsra, gépjárműtárolóra, lakáshoz, üdülőhöz tartozó gépjárműtárolóra
ca) legfeljebb 200 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 450 Ft/m2/év,
cb) 200 m2-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén 600 Ft/m2/év;
1. Irodának és műteremnek minősülő kereskedelmi egységre
da) legfeljebb 100 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 800 Ft/m2/év,
db) 100 m2-t meghaladó, legfeljebb 200 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.300 Ft/m2/év,
dc) 200 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.700 Ft/m2/év,
dd) 500 m2-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén 1.900 Ft/m2/év,
1. A d) pont hatálya alá nem tartozó kereskedelmi egységre, valamint szállásépületre
ea) legfeljebb 50 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 500 Ft/m2/év,
eb) 50 m2-t meghaladó, legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 600 Ft/m2/év,
ec) 150 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.200 Ft/m2/év,
ed) 500 m2-t meghaladó, legfeljebb 1.000 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.400 Ft/m2/év,
ee) 1.000 m2-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén 1.800 Ft/m2/év,
1. A b)-e) pontba nem tartozó nem lakáscélú épületre
fa) legfeljebb 50 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 400 Ft/m2/év,
fb) 50 m2-t meghaladó, legfeljebb 100 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 600 Ft/m2/év,
fc) 100 m2-t meghaladó, legfeljebb 200 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 900 Ft/m2/év,
fd) 200 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.000 Ft/m2/év,
fe) 500 m2-t meghaladó, legfeljebb 1.000 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.100 Ft/m2/év,
ff) 1.000 m2-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén 1.200 Ft/m2/év.
Az önkormányzatunknál jelenleg alkalmazott építményadó mértékek mindegyike a megállapítható maximális adómértéknél alacsonyabb, így lehetőség nyílik az adómérték emelésére.
Az adómérték emelésénél fontos szempontként került figyelembevételre, hogy a magánszemélyek terhei ne emelkedjenek jelentős mértékben. Önkormányzati adóhatóságunk nyilvántartása szerint a magánszemély adózókat leginkább az üdülő, illetve a garázs, gépjárműtároló építmények vonatkozásában terheli adófizetési kötelezettség, ezért ezen adótárgyak tekintetében nem kerülne sor mértékemelésre.
Fentiek tükrében a jelenleg hatályos építményadó rendeletünkben megállapított, eltérő adómértékkel adóztatott építmények esetében az új adómérték az alábbi adóbevételeket eredményezné.
Lakás
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
|||
|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
|
|
13.118,98 |
1200 |
1.500 |
15.742.776 |
19.678.470 |
3.935.694 |
Üdülő
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
|||
|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
|
|
3.883,92 |
450 |
450 |
1.747.764 |
1.747.764 |
0 |
Garázs
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
||
|
200-ig |
123.578,76 |
450 |
450 |
55.610.442 |
55.610.442 |
0 |
|
200 felett |
8.911,71 |
600 |
600 |
5.347.026 |
5.347.026 |
0 |
|
Összesen |
132.490,47 |
60.957.468 |
60.957.468 |
0 |
||
Irodai tevékenység céljára szolgáló épület, műterem
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
||
|
0-100-ig |
10.260,91 |
800 |
1.200 |
8.208.728 |
12.313.092 |
4.104.364 |
|
101-200-ig |
5.652,37 |
1.300 |
1.800 |
7.348.081 |
10.174.266 |
2.826.185 |
|
201-500-ig |
10.729,66 |
1.700 |
2.200 |
18.240.422 |
23.605.252 |
5.364.830 |
|
500 felett |
82.094,31 |
1.900 |
2.900 |
155.979.189 |
238.073.499 |
82.094.310 |
|
Összesen |
108.737,25 |
189.776.420 |
284.166.109 |
94.389.689 |
||
Kereskedelmi egység, szállásépület
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
||
|
0-50-ig |
7.329,82 |
500 |
800 |
3.664.910 |
5.863.856 |
2.198.946 |
|
51-150-ig |
23.821,76 |
600 |
1.000 |
14.293.056 |
23.821.760 |
9.528.704 |
|
151-500-ig |
27.930,04 |
1.200 |
1.600 |
33.516.048 |
44.688.064 |
11.172.016 |
|
501-1000-ig |
21.900,33 |
1.400 |
2.000 |
30.660.462 |
43.800.660 |
13.140.198 |
|
1000 felett |
88.243,05 |
1.800 |
2.900 |
158.837.490 |
255.904.845 |
97.067.355 |
|
Összesen |
169.225,00 |
240.971.966 |
374.079.185 |
133.107.219 |
||
Egyéb nem lakás céljára szolgáló épület
|
Alapterület összesen (m2) |
Adómérték (Ft/m2/év) |
Adóbevétel (Ft) |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jelenlegi |
Új |
Jelenlegi |
Várható |
Növekedés |
||
|
0-50- ig |
17.343,33 |
400 |
550 |
6.937.332 |
9.538.832 |
2.601.500 |
|
51-100-ig |
13.829,21 |
600 |
1.000 |
8.297.526 |
13.829.210 |
5.531.684 |
|
101-200-ig |
21.509,06 |
900 |
1.400 |
19.358.154 |
30.112.684 |
10.754.530 |
|
201-500-ig |
67.938,43 |
1.000 |
1.600 |
67.938.430 |
108.701.488 |
40.763.058 |
|
501-1000-ig |
92.826,98 |
1.100 |
2.000 |
102.109.678 |
185.653.960 |
83.544.282 |
|
1000 felett |
845.404,58 |
1.200 |
2.900 |
1.014.485.496 |
2.451.673.282 |
1.437.187.786 |
|
Összesen |
1.058.851,50 |
1.219.126.616 |
2.799.509.456 |
1.580.382.840 |
||
Összességében az adómérték emelés 1.811.815.442 Ft adóbevétel növekedést jelenthet.
A rendelet felülvizsgálatát követően megállapítást nyert, hogy egyes fogalmi meghatározások pontosításra szorulnak, valamint a Htv. által is szabályozott fogalmak kikerülnek a rendeletből, továbbá új értelmező rendelkezésekkel szükséges kiegészíteni a rendeletet. A változtatások elsődleges célja a jogalkalmazás, ezen belül a jogértelmezés segítése, az adóellenőrzések egyszerűsítése, az igazságosabb adóztatás és az esetleges visszaélések elkerülése. Várhatóan további többletbevételt fog eredményezni az „Üzleti célú használat” fogalom kiterjesztése a magánszemély adózók által bérbeadás útján hasznosított építményekre is.
A Htv. rendelkezése értelmében a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész adótárgynak minősül ugyan, azonban adóterhet nem visel, tehát ezen épületek, épületrészek után adót nem kell fizetni, vagyis a rendeletben ezekre az építményekre a törvényben meghatározottól eltérő mentességi feltétel nem biztosítható. Mindezekből következően a rendeletünkből kivezetésre kerülne a kiegészítő helyiségre, melléképületre, melléképületrészre vonatkozó mentességi szabály. Az adómentességi kör szűkítése nem jelent az adózók számára többlet terhet, illetve az önkormányzat számára sem eredményez többletbevételt.