A Fejér Vármegyei Kormányhivatal a Miniszterelnökség és az Agrárminisztérium által kezdeményezett szakmai segítségnyújtással egybekötött célellenőrzése során javasolta az önkormányzatoknak a helyi jelentőségű természetvédelmi tárgyú rendeleteik felülvizsgálatát és amennyiben szükséges, új rendelet megalkotását. Ennek keretében felülvizsgáltra került a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 69/2004. (XII. 17.) önkormányzati rendelete és megállapítást nyert, hogy új önkormányzati rendelet megalkotására van szükség.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény [a továbbiakban: Tvt.] 24. § (1) bekezdés b) pont szerint természeti területet [15. § (1) bekezdés] és más - a törvény 22. §-a alapján - védelemre érdemes földterületet helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési önkormányzat nyilvánít védetté.

Terület védetté nyilvánításának előkészítését a Tvt. 25. § (2)−(4) és (6)−(9) bekezdése szabályozza a helyi jelentőségű, valamint az országos jelentőségű védett természeti területek létesítésének esetében külön eljárásrendet megkülönböztetve.

Az önkormányzat a rendelete címében a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről rendelkezett, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 8. § (2) bekezdés a) pont szerint azonban nem lehet módosítani vagy - a jogszabály egészének hatályon kívül helyezése nélkül - hatályon kívül helyezni a jogszabály megjelölését. A kormányhivatal által kezdeményezett felülvizsgálatnak nem célja, hogy a terület helyi védettsége feloldásra kerüljön, alapesetként kell feltételezni a védettség fenntartásának a teljes területen fennálló indokoltságát. A jelenleg hatályos rendelet felülvizsgálata folyamán megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet, elsősorban „a természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt fogalom meghatározások általunk helyenként – többek között a jelenleg hatályos önkormányzati rendeletünk címében is - tévesen történt alkalmazása és a rendeletünk elavultsága miatt új rendelet megalkotása szükséges. A fentiek tehát indokolják új rendelet megalkotását, a jelenleg hatályos rendelet egyidejűleg történő hatályon kívül helyezése mellett.

A rendelet tervezetét és annak 1, 2. és 3. számú mellékleteit a Tvt. 25. § (2) bekezdésére, az 55. § (2) bekezdésére és „a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet 6. §-ában foglaltakra tekintettel véleményezésre megküldtük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleménye 2024. november 15-én megérkezett, az előterjesztés 3. számú mellékletét képezi. A megküldött szakvélemény kihangsúlyozza, hogy az önkormányzati rendeletnek az ellenőrzés eredményével összefüggő módosítása (új rendelet megalkotása) nem ad lehetőséget az önkormányzat részére annak eldöntésére, hogy felkívánja-e oldani egy terület védettségét vagy sem (tehát a felülvizsgálat nem tekinthető védettség feloldására irányuló eljárásnak.

A rendelet-tervezet 2. számú melléklet szakmai tartalma aktualizálásra került, mivel a helyi jelentőségű természeti emlékek közül időközben több fa (1 db Kocsányos tölgy (Quercus robur), 1 db Mezei juhar (Acer campestre), 1 db Pirosvirágú galagonya (Crataegus laevigata ’Pauls Scarlet’), 2 db Amúri parásfa (Phellodendron amurense)) kiszáradt, kipusztult és ki kellett vágni őket.

A rendelet-tervezet 3. számú melléklet szakmai tartalma felülvizsgálatra és aktualizálásra került, mivel a Baracsi úti Arborétum helyi jelentőségű természetvédelmi területen a rendkívül száraz időjárásnak és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak következtében sok tűlevelű faj 2023. évben kipusztult, melyeket szárazságtűrő fajokkal pótoltak. A helyi jelentőségű természeti emlékek közül összesen 5 db faegyed szintén kiszáradt, elpusztult. Emiatt is szükséges a természetvédelmi kezelési terv felülvizsgálata és megújítása.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

A Jat. 19. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően megtörtént a lakosság közvetlen tájékoztatása a honlapon keresztül, hogy az érintettek tudomást szerezzenek a készülő rendelet-tervezetről.