Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. § (5) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése által 2019 februárjában alkotta meg „az anyakönyvi események engedélyezésének szabályairól, valamint a lebonyolításáért fizetendő szolgáltatási díjak mértékéről” szóló 9/2019. (II.15.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Alaprendelet). Az azóta eltelt hat éves időtartam alatt először 2022 októberében, majd 2025 márciusában módosította a képviselő-testület az Alaprendeletet. Az utóbbi módosítást követően 2025 áprilisában a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztálya (a továbbiakban: Kormányhivatal) megvizsgálta a módosító rendeletet, továbbá az Alaprendeletet is, és ennek eredménye alapján tájékoztatást kérő átirattal fordult Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez (lásd: az előterjesztés 3. számú mellékletében).

A Kormányhivatal átiratát összefoglalóan az alábbiakban ismertetem.

A Kormányhivatal elsődlegesen a Magyarország gazdasági stabilitásáról” szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 32. § alapján állapította meg, hogy az Alaprendeletet módosító 8/2025. (III. 21.) önkormányzati rendeletet törvénysértő, mivel az idézett szakaszba ütköző volt a módosító rendelet amiatt, hogy annak kihirdetési és hatályba lépése között nem telt el legalább 30 nap. Másodlagosan a Kormányhivatal megállapította, hogy az Alaprendeletben rögzített egyes kifejezései határozatlan jogfogalmat tartalmaznak, melyek emiatt a Jat. 2. § (1) bekezdésében írt normavilágosság követelményének nem felelnek meg. Harmadlagosan a Kormányhivatal kifogásolta, hogy az Alaprendelet az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I törvény (a továbbiakban: At.) rendelkezéseit - nem teljesen - megismétli, sőt le is szűkíti azt, mely a párhuzamos szabályozás tilalmába ütközik. Negyedlegesen a Kormányhivatal kérte az Alaprendeltet teljes körűen megvizsgálni, abból a szempontból is, hogy párhuzamos szabályozás (lásd: Jat. 3. §) ne szerepeljen az önkormányzati rendeltben. Kérte továbbá a Kormányhivatal annak megjelölését, hogy a Képviselő-testület, milyen határidővel és milyen intézkedéséket kíván tenni a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője az átiratban foglaltakra az előírt határidőben válaszolt, mely az előterjesztés 4. számú mellékletében található. A jegyző előadta, hogy az At. 96. § b) pontjának nyelvtani értelmezésből megállapítható, hogy az nem ír elő kötelező rendeletalkotási kötelezettséget a települési önkormányzatok számára, csupán a szabályozás kialakításnak lehetőséget teremti meg. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a Gst. 8/A. „A közterhek” elnevezésű alcímében a „fizetési kötelezettséget” akként definiálja, hogy meghatározza azt, hogy a Gst. alkalmazásában mely közteher tekintendő olyan fizetési kötelezettségnek, amely a közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulásnak minősül. Érvelésében kitért arra is, hogy az At. 2. §-a értelmében a házasságkötés nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért ennek tekintetében fontos annak értelmezése, hogy a Gst. alkalmazása esetén milyen, a Gst. 28. §-ában fel nem sorolt díjak (fizetési kötelezettségek) tartoznak a Gst. hatálya alá, azaz taxatív felsorolás hiányában, melyek tekinthetők a Gst. hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségnek. Álláspontja szerint az Alaprendeletben nem közhatalmi jellegű, hanem szerződésen alapul szolgáltatás igénybevételéről van szó, függetlenül attól, hogy az kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladatnak minősül-e. Értelmezése szerint a Kormányhivatal által vizsgált önkormányzati rendeletben meghatározott, többletszolgáltatásért fizetendő díjak nem feltétlenül tartoznak a Gst. 28. §-ában meghatározott fizetési kötelezettségek közé, mivel a jogi norma címzettje önként választhatja meg, hogy igényli-e a felajánlott többletszolgáltatást vagy sem. Következésképp, ez nem kötelező jellegű fizetési kötelezettséget jelent, tehát köztehernek sem minősülhet. A felajánlott többletszolgáltatás igénylése sem az összes elemre terjedhet ki, a tárgybani önkormányzati rendelet melléklet szerinti többletszolgáltatások között fennáll a házasulandók részére a szabad választás lehetősége. A többletszolgáltatás igénybevétele közel áll a szerződéses jogviszonyhoz (vásárolt jellegű szolgáltatás), függetlenül attól, hogy a többletszolgáltatás díját önkormányzati rendelet határozza meg.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti jogkérdésben való véleményeltérés ellenére amennyiben a házasulandók, bejegyzett élettársa kapcsolatot létesíteni kívánók nem választják a felajánlott többletszolgáltatást, az nem akadálya a házasságkötésnek.

A felvetett jogkérdés tisztázását érintően a jegyző a Kormányhivatal szakmai iránymutatását kérelmezte. Az előterjesztés benyújtása előtt megérkezett a Kormányhivatal FE/02/619-3/2025. iktatószámú szakmai iránymutatása, melyet az előterjesztés 5. számú mellékleteként csatolok. Ennek tartalma alapján javaslom, hogy a Kormányhivatal álláspontjával egyezően, a tárgybani új önkormányzati rendelet hatályba lépését a Gst. 32. §-ára, valamint a Jat. 2. § (3) bekezdésére figyelemmel határozza meg a T. Képviselő-testület.

A fent említetteken kívül az Alaprendelet több olyan jogszabály-alkotási és jogszabály-szerkesztési hibában, hiányosságban szenved, amely miatt az előkészítő a rendelet újra-alkotására, azaz a tárgykört érintő teljesen új önkormányzati rendelet megalkotására, és ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.

Az alábbiakban ismertetem a rendelet megalkotáshoz szükséges releváns törvényi rendelkezéseket.

Az At. 96. §-a, a következő rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazást rögzíti a települési önkormányzatok részére:

Az At. 19. § a házasságkötéssel kapcsolatos díjfizetés körében a következőket rögzíti:

Az At. 33. § a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével kapcsolatos díjfizetés körében a következőket rögzíti:

Az At. 96. § b) pontjának értelmezésből megállapítható, hogy az nem ír elő kötelező rendeletalkotási kötelezettséget a települési önkormányzatok számára, csupán a szabályozás kialakításnak lehetőséget teremti meg.

A benyújtott rendelet-tervezetet összesen hét alcímből, és tizenegy szakaszból áll.

A benyújtott rendelet-tervezetet nagyrészt a jelenleg hatályos rendeletet struktúráját követve alakítottuk ki, azonban a normaszövegben kizárólag az elengedhetetlenül szükséges szabályozási tartalmat rögzítettük.

A rendelet-tervezetben mellőztük a határozatlan jogfogalmakat, egyértelmű kötelezettségeket írtunk elő a norma címzettjei számára, emellett a rendelet rövidebb, átláthatóbb és könnyen értelmezhetővé vált, és ezzel megfelel a Jat. 2. § (1) bekezdésében előírt normavilágosság követelményének is:

A Jat. 3. § a következőképpen rendelkezik:

A Jat. fenti előírására figyelemmel a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a benyújtott rendelet-tervezet már nem ismétel meg felsőbb szintű jogszabályban szereplő rendelkezést, egy kivétellel, ez pedig az értelemző rendelkezések között rögzített „anyakönyvi esemény” fogalmának meghatározása, melynek az At.-ben szerepel [lásd: 3. § b) pont].

A fizetendő díjak tekintetében külön rá kívánunk mutatni arra, hogy a rendelet-tervezet normaszövegében helyzetük el az anyakönyvi esemény lebonyolításért fizetendő díj és az anyakönyvvezető díja, mint többletszolgáltatásért fizetendő díjakra vonatkozó szabályozást. Ezen többletszolgáltatási díjak a megyei jogú városok által alkalmazott díjakhoz viszonyítottan kerültek meghatározásra.

Az alábbi táblázatban egyes megyei jogú városban alkalmazott fenti többletszolgáltatási díjak kerülnek közlésre összehasonlítási jelleggel, mely alapján megállapítható, hogy a rendelet-tervezetben megállapított díjak az átlagnak megfelelően kerültek meghatározásra.

A további többletszolgáltatásokért fizetendő díjakat - figyelemmel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 127. § (1) bekezdésére, mely kimondja, hogy: jogszabály tervezetében mellékletet akkor kell alkotni, ha a jogszabályban rögzíteni kívánt szabályozási tartalom - annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt – nem fejezhető ki átláthatóan a jogszabály tervezetének a szakaszaiban - az 1. mellékletben szerepeltettük. Megjegyzendő, hogy az 1. mellékletben elhelyezett díjak emelését a beszerzési árak folyamatos emelkedése tette szükségessé.

Kérem a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet elfogadni és ezzel új önkormányzati rendeletet megalkotni szíveskedjen.

Tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet megfelel a Jat. előírásainak, így kizárólag olyan jogi normákat tartalmaz, amelyek megalkotására a Közgyűlésnek törvényi felhatalmazása van; továbbá olyan rendelkezéseket nem tartalmaz, amelyeket magasabb szintű jogszabályok már rögzítenek, valamint a rendelet-tervezet egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal bír.

Tájékoztatom továbbá a T. Közgyűlést, hogy a Jat. 18. § (1) és (2) bekezdése, valamint 37. § (1) bekezdése értelmében az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet preambulumot is tartalmaz.

A T. Közgyűlés tájékoztatása érdekében az előterjesztés 2. számú mellékletként az előterjesztéshez csatolom – a Jat. 17. § (1) bekezdése alapján készített – egyszerűsített hatásvizsgálati lapot.