Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§       (1)   A rendelet hatálya kiterjed Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire.

            (2)   A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben foglalt szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. Az önkormányzat neve, jelképei

2.§      (1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

            (2)   Az önkormányzat székhelye: Nagyvenyim, Fő utca 43.

            (3)   Az önkormányzat:

                    a) levelezési címe: 2421. Nagyvenyim, Fő utca 43.

                    b) e-mail címei: polghivn@vnet.hu

                                             venyimpolgarmester@invitel.hu

                                             venyimtitk@invitel.hu

             (4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)        

             (5)  Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Nagyvenyimi Polgármesteri Hivatal

                    (továbbiakban: Hivatal)

3.§       (1)   Az önkormányzat jelképei címer, zászló, pecsét.

            (2)   Az önkormányzat a címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

            (3)   A polgármester és a jegyző kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

                    a)   Nagyvenyim Nagyközség Polgármestere,

                    b)   Nagyvenyim Nagyközség Jegyzője.

3. Kitüntetések
   

4. §              A képviselő-testület a nagyközség fejlődésében élenjáró, fejlődését elősegítő személyeket, szervezeteket kitüntetésben részesíti. Az önkormányzat által adományozható kitüntetéseket, adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatai

5.§       (1)   Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Altomünster (Németország), valamint Egeres (Románia) településekkel.

            (2)   Más külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. fejezet

A képviselő-testület működése

5. A képviselő-testület feladat és hatáskör ellátása

6.§       (1)   A képviselő-testület által

                    a) a polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete ,

b) képviselő-testület bizottságaira átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete,

c) a képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

            (2)   A képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására létrehozott önkormányzati társulásokat, természetes és jogi személyekkel megkötött szerződéseket, megállapodásokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

            (3)   Az önkormányzat szakfeladatrendjét jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza.

6. A képviselő testület tagjainak száma

7.§       (1)   A képviselő-testület tagjai: a megválasztott önkormányzati képviselők és a polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma: 7.

            (2)   A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza. A névjegyzék a nagyközség honlapján megtalálható.

III. fejezet

A képviselő-testület ülésének előkészítése

7. A munkaterv

8.§       (1)   A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja.     A képviselő-testület munkatervet félévente készít.

            (2)   A képviselő-testület rendes üléseit – július és augusztus hónap kivételével, mely ülésezési szünet - havonta, minden hónap utolsó keddjén tartja. Abban az esetben, ha a hónap utolsó keddje munkaszüneti napra, vagy munkaszüneti napot követő napra esik, a képviselő-testületi ülését az azt követő hét keddjén kell megtartani.

            (3)   A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet azzal, hogy a rendes üléseinek száma éven nem lehet kevesebb hat ülésnél.

            (4)   A munkaterv-tervezetét a polgármester terjeszti elő a félévet, évet megelőző hónap ülésén.

            (5)   A munkatervhez javaslatot tehetnek:

                                    a) a polgármester,

                                    b) az alpolgármester,

                                    c) a képviselők,

                 d) képviselő-testület bizottságai,

                   c) a jegyző,

                  d) önkormányzati intézmények vezetői.

            (6)   A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)    a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét,

b)    a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,

c)    az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését,

d)    azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez a település egészét, vagy részét érintő közmeghallgatást, vagy más tanácskozást kell tartani,

e)    az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét,

h)    falugyűlés időpontját.

            (7)   A képviselő-testület által elfogadott munkaterv közzétételéről a jegyző gondoskodik

9.§       (1)   A képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések soron kívüli (rendkívüli) ülések.

            (2)   A soron kívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 13.§ -ban foglaltak szerint előre közölt témák tárgyalhatók.

8. A képviselő-testületi ülés összehívása

10. §    (1)   A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük együttes akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság Elnöke hívja össze.

11.§     (1)   A képviselő-testület ülésének összehívásáról szóló meghívót az ülés előtt minimum öt nappal korábban kell kiküldeni.

            (2)   A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja az ülését. Az ülés a tárgyalandó napirend figyelembevételével más helyszínen is megtartható.

            (3)   A meghívónak tartalmaznia kell:

                    a) az ülés helyét, idejét,

                    b) a javasolt napirendi pontokat, azok előterjesztőit,

                    c) az előterjesztés formáját (szóbeli, vagy írásbeli),

                    d) az előre tervezhető zárt ülést,

                    e) a dátumot és az aláírást.

            (4)   A meghívóhoz csatolni kell:

                    a) az írásbeli előterjesztéseket,

                    b) rendelet-tervezeteket, határozati javaslatokat,

                    c) bizottsági javaslatokat.

12.§     (1)   A meghívót és annak mellékleteit a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület bizottságának tagjai lehetőség szerint elektronikus úton, más meghívottak papír alapú formátumban kapják meg.

            (2)   Írásos előterjesztés esetén térítésmentes példányt kapnak e rendelet 14. § (1) bekezdésében felsoroltak.

            (3)   A képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal korábban tájékoztatja. A tájékoztatót Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Az ülés írásos előterjesztései a nagyközségi hirdetmény megjelenésétől megtekinthetők munkaidőben, a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján.

            (4)   A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját, helyét, napirendi pontjait az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.

13.§            A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton) is összehívható.

14.§     (1)   A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

a) képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) az önkormányzat bizottságának beszámolásakor, vagy a bizottságot érintő napirend tárgyalásakor annak nem képviselő tagjait,

d) a napirend által érintett költségvetési szervek, gazdálkodó szervek vezetőit,

e) a Polgármesteri Hivatal napirenddel érintett dolgozóit,

f) a napirendi pont tárgya szerinti illetékes szerv vezetőjét,

g) a napirendi pont előterjesztőjét,

h  a napirenddel érintett, a képviselő-testület által felkért szakértőket,

g) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

i)  akinek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

                   j) akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti, 

                   k) a településen működő, a rendelet 5. függelékében felsorolt, bejegyzett civil szervezetek képviselőit. 

            l) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét^[1]

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő képviselők egyéb jogosítványaikon túl szavazati joggal, a b)-l)[4] pontjában szereplő meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.[5]

9. Az előterjesztés és az előterjesztés rendje

15.§     (1)   Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, valamely bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő-testület által a munkatervben szereplő előzetesen javasolt:

                   a) rendeleti javaslat,

                   b) határozati javaslat,

                   c) beszámoló,

                   d) tájékoztató.

            (2)   A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 8 nappal írásban vagy elektronikusan kell benyújtani.

            (3)   A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a)    a polgármester és az alpolgármester,

b)    a képviselők;

c)    a bizottságok,

d)    a jegyző,

e)    önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői,

f)    az önkormányzat által alapított gazdasági társaság(ok) tagi képviselő(i)je;

g)    akit a polgármester felkér.

            (4)   Az írásosos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)    az előterjesztő megnevezését;

b)    az előterjesztés iktatószámát;

c)    az előterjesztés készítőjét;

d)    az előterjesztés tárgyát;

e)    a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f)    a döntési javaslatok indokait;

g)    a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

j)     a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését; a végrehajtás határidejét.

            (5)   Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

            (6)   Előterjesztés módja az (1) bekezdésben foglalt esetekben csak írásos lehet.

            (7)   Abban az esetben, ha a benyújtandó előterjesztés témája valamely bizottság feladatkörébe tartozik az csak az érintett bizottság előterjesztésében, vagy véleményével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

16.§     (1)   Kötelező bizottsági véleménnyel ellátott írásos előterjesztést kell készíteni, ha annak tárgya:

                   a) önkormányzati rendeletalkotás,

                   b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érinti;

                   c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés;

                   d) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása,

              e)  fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési településszabályozási ügyek ;

                   f)  az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;

                   g) önkormányzati vállalkozásával kapcsolatos ügyekben;

                   h)             hitelfelvétel;

                   i)  személyi ügyek tárgyalása;

                   j)  a képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügylet,

                   k) önkormányzati társulásokkal kapcsolatos ügy;

                   l)  önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése.

            (2)   Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.

10. Sürgősségi indítvány

17. §    (1)   Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 16.§ (2) bekezdésében meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző utolsó munkanap  12.00 óráig nyújt be papír alapon, vagy elektronikus úton.

            (2)   Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

                    a) a polgármester, alpolgármester,

                    b) a bizottságok elnökei,

                    c) a képviselők,

                    d)            a jegyző.

            (3)   A sürgősségi  indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

            (4)   A sürgősségi indítvány elfogadásáról, napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjének megszavazása előtt, vita nélkül minősített többségű szavazással dönt.

IV. fejezet

A képviselő-testület ülése

11. Az ülés vezetése

18.§     (1)   A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság elnöke vezeti.

(2)   A polgármester az ülés megnyitása után:

a) a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, 

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

            (3)   A képviselő-testület ülésének napirendjét, eltérő javaslat hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

a)    a polgármester két ülés között tett intézkedéséről, valamint egyéb eseményekről szóló tájékoztatója,

b)    a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról,

c)    rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

d)    határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

e)    egyéb tájékoztatók,

f)    interpellációk,

g)    kérdések,

h)    egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok,

i)     zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok.

12.  A vita

19.§     (1)   A polgármester  a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés és a hozzá kapcsolódó döntési javaslat felett köteles vitát nyitni.

            (2)  Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az elnökét, távollétében a bizottság tagját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

            (3)   Írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

            (3)  A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

   (4)   A napirendhez való hozzászólásra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

            (5)   A vita lezárásáig az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító indítványát megváltoztathatja, a szavazás lezárásáig visszavonhatja.

            (6)   A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, a napirend előterjesztője javasolhatja a téma napirendről történő levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

            (7)   A vita lezárása után a polgármester szót ad:

a)    a napirend előadójának, aki az elhangzott kérdésekre, hozzászólásokra választ ad,

b)  a napirenddel kapcsolatban felmerülő ügyrendi kérdés esetén a képviselő-testület tagjának.

            (8)   A vita lezárását követően a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület elsőként a vitában elhangzott kiegészítő, módosító, majd - azok elfogadásának hiányában - az előterjesztésben szereplő javaslat felett hozza meg döntését.

13. A tanácskozás rendje

20.§     (1)   A képviselő- testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

            (2)   A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

            (3)   A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

                   a)    a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti,

                   b)    rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.

                   c)    rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.

            (4)  A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

      (5)    A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása a polgármester rendreutasítását vonja maga után.

14. A képviselő-testület nyílt és zárt ülése

21. §    (1)   A képviselő-testület ülése – a zárt ülés kivételével - nyilvános. azon bárki részt vehet.

            (2)  A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

            (3)   A képviselő-testület üléseire készült előterjesztések, az képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek, továbbá a zárt ülések közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester, jegyző biztosítani köteles.

22.§     (1)  A képviselő-testület zárt ülésének előterjesztései, egyéb anyagai

a) a polgármesternek,

b) az alpolgármesternek,

c) a képviselő-testület tagjainak,

d) a jegyzőnek,

e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok nem képviselő tagjainak,

f) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjének

adható át.

(2)   A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

15. A döntéshozatal

23.§     (1)   A képviselő-testület határozatképességére és a javaslat elfogadásához szükséges szavazatok számára az Mötv. 47.§ (1) –(2) bekezdésében foglallak az irányadóak.

            (2)   Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

            (3)   Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§ -ában foglaltakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

                   a) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során határozathozatal,

                   b) hitelfelvétel,

                   c) a polgármester, alpolgármester, képviselő jogállásával kapcsolatban felmerült kérdések,^[2]

                   d) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés,

              e) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, az önkormányzati követelésről részben, vagy egészben történő lemondás,

              f) díszpolgári cím, kitüntetés adományozása,

              g) titkos szavazás elrendelése,

              h) helyi népszavazás elrendelése

              i)  közalapítvány létrehozásához.

16. A szavazás

24.§     (1)   A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás lehetőségére az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)   Azt a képviselőt, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztja, a polgármester figyelmezteti. Abban az esetben, ha képviselő e kötelezettségének teljesítését három alkalommal megszegi, a havi tiszteletdíj legfeljebb 25 %-ának mértékéig bírsággal sújthatja.^[3]

25.§.    (1)   Szavazni csak személyesen lehet.

(2)   A szavazás nyíltan vagy titkosan történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

            (2)   A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

            (3)   A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.

            (4)   A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

26.§     (1)   A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a Hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

            (2)   Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

            (3)  Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a neve mellett, alatt, felett elhelyezett körben, egymást metsző két vonallal lehet.

                    A szavazáshoz tollat kell használni.

            (4)   Érvénytelen a szavazat; ha:

                   a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

                   b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott;       

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelölt meg a szavazólapon.

27.§     (1)   A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által esetenként megválasztott, 3 tagból álló bizottság bonyolítja le.

            (2)   Az eseti bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

            (3)   A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

                    a) a szavazás helyét és időpontját;

                    b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

                    c) a szavazás eredményét.

            (4)   A jegyzőkönyvet az eseti bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

            (5)   A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.

28.§.    (1)   Az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint név szerinti szavazás tart, továbbá név szerinti szavazást rendel el a Rendelet 28.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.^[4]

            (2)^[5] Név szerinti szavazást kell elrendelni:

                    a) törvény által elrendelt esetekben,

                    b)             önkormányzati rendelet alkotáskor,

                    c) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítésekor.

(3)   Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell a polgármesternek felolvasni. A jegyző a szavazatot a névsoron rögzíti, a szavazatokat összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

            (4)   A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.

29.§            Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68.§ (1) bekezdésében foglaltakat kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.

17. A testület döntései

30.§             A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

30/A. §^[6]      Az aljegyző.

31.§     (1)   Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

                    a)  a polgármester;

                    b) az alpolgármester;

                    c)  a képviselő;

                    d) a Képviselő-testület bizottsága;

                    e)  a jegyző;

            (2)   A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy 

                    jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a képviselő--testület elé.

            (3)   A rendeletet a helyben szokásos módon, a Hivatal folyosóján található hivatalos hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni.^[7] Az önkormányzati rendeletet a hirdetőtáblán legalább 15 napra kell kifüggeszteni, amelyen meg kell jelölni a kifüggesztés és levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

            (4)   A rendeleteket naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját, napját, az alábbiak szerint:

                    „Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének …../2….(hónap, nap) önkormányzati rendelete”

            (5)   A Hivatal az  önkormányzati rendeletekről  évenként elkülönítetten nyilvántartást vezet.

32.§     (1)   A képviselő-testület által hozott határozatokat naptári évenként, egyes sorszámmal kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját, napját, az alábbiak szerint:

                    „Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének …../2….(hónap, nap) önkormányzati határozata”

            (2)   A képviselő-testület által elfogadott határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő öt napon belül meg kell küldeni az érintetteknek, a végrehajtásért felelősnek.

18. Kérdések, interpellációk

33. §    (1)   A települési képviselőt megilleti a kérdezés, illetve az interpellációs jog.

            (2)   Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás.

            (3)   Interpelláció: problémafeltáró, mulasztásra, helytelen gyakorlatra felhívó, panasz orvoslását kérő felvetés.

34. §            A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat a napirendek megtárgyalása után terjeszthetik elő.

35. §    (1)   A kérdéseket, interpellációkat a képviselők írásban is benyújthatják.

            (2)   A testületi ülés előtt benyújtott kérdéseket, interpellációkat a polgármester ismerteti a képviselőkkel.

            (3)   Amennyiben a kérdés, interpelláció tárgya az ülést megelőzően legalább 5 nappal ismeretes, akkor az ülésen válaszolni kell arra.

            (4)   Az interpelláció intézésébe be kell vonni az interpelláló képviselőt.

36. §    (1)   A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

            (2)   A képviselő-testület a vizsgálattal megbízhatja:

                    a) polgármestert,

                    b) bizottságát,

                    c) az interpelláció kivizsgálására létrehozott eseti bizottságot.

37. §    (1)   A képviselő-testület döntése alapján a kérdésekre, interpellációkra írásban is történhet válaszadás.

            (2)   Az írásos válaszadás esetén a választ, illetve annak másolatát meg kell küldeni a képviselőknek.

            (3)   Írásos válaszadás esetén annak elfogadásáról a következő ülés dönt.

38. §            A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el.

39. §            Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt a képviselő-testület annak elfogadásáról.

19. A testületi ülés jegyzőkönyve

40.§     (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni. A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető.

            (2)   A jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve azt, ha távolmaradását nem jelezte,

                   b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokra adott   válaszokat, határozatokat,

                   d)  a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

                   f)  aláírásokat, dátumot, pecsétet.

       (3)   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívóját,

b) jelenléti ívet,

c) az előterjesztéseket,

d) a bizottsági javaslatokat,

                d) a név szerinti esetén a szavazásról készült névsor,

e)  titkos szavazás esetén a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

f) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólásokat,

g) a rendelet, valamint a határozattervezeteket egy – egy példányban,

h) a jegyző által benyújtott törvényességi észrevételt,

i) az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.

(4)   A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről és zárt helyen történő tárolásukról.

            (5)   A választópolgárok a képviselő-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – az önkormányzat honlapján elektronikus formában, ügyfélfogadási időben a jegyző irodájában, vagy a Művelődési Ház és Könyvtárban tekinthetik meg.

V. Fejezet

Közmeghallgatás, falugyűlés^[8], fogadóóra

20. Közmeghallgatás

41.§     (1)   A közmeghallgatásra az Mötv. 54.§-ában foglaltak az irányadóak.

            (2)   Közmeghallgatást kell tartani minden olyan kérdésben, amelyben azt a képviselő-testület indokoltnak tartja.

            (3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a közmeghallgatást a helyben szokásos módon túl a helyi  újságokban, plakátokon is meg kell meghirdetni.

            (4)   A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

21. Falugyűlés^[9]

42. §    (1)   A képviselő-testület előre meghatározott tárgykörben, jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

            (2)   Falugyűlést kell tartani:

a) a  településrendezési, szabályozási tervek elfogadását megelőzően;

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések előkészítésekor,

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

            (3)   A falugyűlés helyéről, idejéről, a tárgyalandó témákról a helyben szokásos módon kell a lakosságot értesíteni, a rendezvény előtt legalább öt nappal, e rendelet 12.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint.

            (4)   A gyűlést a polgármester vezeti.

            (5)   A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

22. Polgármesteri, képviselői fogadóóra

43. §    (1)   A polgármester, az alpolgármester, a képviselők a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás céljából képviselői fogadóórákat tarthatnak.

            (2)   A fogadóóra megszervezését, a fogadóórát  tartó tisztségviselő, képviselő bejelentése alapján a Hivatal végzi.

VI. fejezet

23. A települési képviselő

24. A települési képviselő jogállása

44.§     (1)   Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

            (2)   A képviselők jogaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 32. §-ában foglaltak az irányadóak. 

25. A települési képviselő kötelezettségei

45.§     (1)  A képviselő törvényben meghatározott kötelezettségein túl köteles:

a) részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,

c) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, vagy telefonon, vagy szóban, vagy elektronikus formában előzetesen jelezni a polgármesternek,

d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,

^e) [10]

            (2)   Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

46.§            A képviselő a képviselő-testület külön rendeletében meghatározottak szerint            tiszteletdíjra jogosult.

VII. FEJEZET

 A képviselő-testület bizottságai

26. A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságai

47. §            A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatatok ellátására állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságot választ.

48. §    (1)   A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a)  Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottság, tagjainak száma 3 fő,

b)  Humán és Környezetvédelmi Bizottság . tagjainak száma 5 fő.

c) Fejlesztési és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Bizottság, tagjainak szám 5 fő. 

       (2)            Az (1) bekezdés szerinti bizottságok tagjainak felsorolását jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza.

49. §    (1)   A bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a képviselő-testület  által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be- a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

            (2)   A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai, továbbá a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi, Vagyonnyilatkozati Bizottságot hatalmazza fel.

50. §            A bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg  az Mötv. 60.§ -ában foglaltak, valamint e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

51. §    (1)   A képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

            (2)   Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig tart.

            (3)   Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

            (4)   Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadóak.

52. §            A bizottság tagjai kötelesek a tudomásukra jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettségük bizottsági tagságuk megszűnése után is fennáll.

53.§     (1)   A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak nevét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

            (2)   A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül az elnök helyettesítésére elnökhelyettest választ.

            (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

54.§             A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni e rendelet 14.§ (1) bekezdésében felsoroltakat.

VIII. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a tanácsnok,  a hivatal 

27. A polgármester

55. §    (1)   A polgármester tisztségét főállásban látja el.

            (2)  A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a)    segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

b)    szervezi a községfejlesztési és közszolgáltatásokat,

c)    ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

56. §    A polgármester illetményére és egyéb juttatásaira a Pénzügyi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság tesz javaslatot.

28. Az alpolgármester

57. §    (1)   A képviselő-testület tagjai közül 1 fő alpolgármestert választ.

            (2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

58. §    Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.^[11]

29. Tanácsnok 

58/A §  (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat.

(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, vagy határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik:

a) a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,

b) a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy

c) a képviselő megbízatása megszűnésével.

(3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - feladatköre egyidejű megállapításával - a képviselő-testület határoz meg.

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok elvégzéséről évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnokot tiszteletdíj, természetbeni juttatás illeti meg az önkormányzati képviselők, a bizottsági elnökök, a bizottsági tagok és a tanácsnok tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben.

30.  A jegyző

59. §    (1)   A jegyző jogállására és feladataira az Mötv. 81.§         (1) – (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

            (2)   A jegyző egyéb, (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a)  javaslatot tesz a polgármesternek a Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározására,

b)  ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

c)  gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről,

d) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

e) jelzi a képviselő-testületnek,  a képviselő-testület szervének és polgármesternek, ha döntésük, működésük során jogszabálysértést tapasztal.

(3)   A polgármester legfeljebb egy aljegyzőt nevezhet ki.

       (4)^[12]

59/A.§ ^[13](1)   A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2)   A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

59/B. §^[14]      A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, a polgármester - legfeljebb hat hónap időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására.

31.  A polgármesteri hivatal

60. §    (1)   A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, Nagyvenyimi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. A hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

            (2)   A  képviselő-testület a jegyző előterjesztése alapján meghatározza a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét.

            (3)   A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen rendelet 3. függeléke tartalmazza.

IX. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

32.  Helyi népszavazás

61. §^[15]

33.  Népi kezdeményezés

62. §    (1)  

            (2)^[16] 

63. §^[17]

X. FEJEZET

Záró rendelkezések

64.§     (1)   Ez a rendelet kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti a Nagyvenyim Község Önkormányzati Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2011.(IX.30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 13/2011.(XI.30.) önkormányzati rendelet.

Nagyvenyim, 2014. február 11.

/: Szabóné Lőrincz Ilona :/                                                 /: Komjátiné Mádl Margit :/

       polgármester                                                                            címzetes főjegyző

Záradék:

E rendelet Nagyvenyimi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2014. február 11. napján kihirdetésre került.

Nagyvenyim, 2014. február 11.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Komjátiné Mádl Margit

                                                                                                                                 címzetes főjegyző