Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzati testület hivatalos megnevezése: Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(3) Az önkormányzat székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Bicskei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal)

(5) A polgármesteri hivatal székhelye: 2060 Bicske, Hősök tere 4.

(6) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Bicske város közigazgatási területe

(7) Az önkormányzat intézményei:

a) polgármesteri hivatal

b) Bicske Városi Óvoda

c) Bicske Városi Konyha

d) Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár

e) Bicskei Gazdasági Szervezet

f) Sportlétesítmény és Szabadidőközpont Üzemeltető

g) Egyesített Családsegítő és Gondozási Központ-Kapcsolat Központ

(8) Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok:

a) Bicskei Egészségügyi Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.

b) Bicske Építő Kft.

c) Zöld Bicske Nonprofit Kft.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § (1) Bicske város címere függőleges, háromszög alakú, világoskék pajzs, amelyben címerkép egy függőleges jobbra és balra hajló arany búzakalász, a pajzsderékban jobboldalt ekevas, baloldalt toll, tölgyfaág két levéllel és három makkal, illetve a pajzstalp közepén egy méhkas tölgyfalevéllel. A pajzson jobbra forduló, dőlt, csőrös sisak, rajta leveles díszítő korona, amelyből fehér szarvas ugrik elő, a címer színeit viselő kék-sárga színű szalaggal. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezőgazdaságot, a tölgyfaág az erdőgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, művészet és irodalom helybeli művelését jelképezi. A címer képét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske város zászlója a címer más megjelenési formája és mint ilyen, pontosan a címer képét mutatja. Bicske város címerpajzsa kék, díszítő elemei, címerképe nagyrészt sárgák, így Bicske város zászlója kék-sárga. A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat helyi kitüntetéseinek és elismerő címeinek alapítását, adományozásának részletes szabályait a helyi kitüntetések és elismerő címek tárgykörben alkotott rendeletében szabályozza.

3. Hazai és nemzetközi kapcsolatok (testvérvárosok)

3. § Az önkormányzat az erdélyi Tusnádfürdő és Réty, továbbá a németországi Altshausen, valamint az olaszországi Melegnano, emellett a kárpátaljai Csap településekkel tart fenn kapcsolatot írásos megállapodás alapján.

4. Önkormányzati bélyegző

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer felett „BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „BICSKE” felirat látható. Lenyomatát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címert körbe futva „Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirat látható. Lenyomatát a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A címbélyegző: téglalap alakú, keret nélküli, melynek felső sorában „Bicske Város Önkormányzata”, középső sorában „2060 Bicske, Hősök tere 4.”, az alsó sorában „Adószám: 15727048-2-07” felirat látható. A címbélyegző nem használható a hivatalos bélyegző helyett. Lenyomatát az 5. melléklet tartalmazza.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

5. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.

(2) A lakosság tájékoztatásának további módja: az önkormányzat hivatalos honlapján (bicske.hu) történő tájékoztatás

(3) Az önkormányzat az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tárgykörben alkotott jogszabály szerinti általános közzétételi listát az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.

(4) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala a polgármester nyilvános ülésen történő beszámolója útján valósul meg.

6. Együttműködés a lakossággal

6. § Tanácskozási joggal a képviselő-testület és bizottsága ülésein azok az önszerveződő közösségek képviselői vehetnek részt, amely közösségek jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét a tárgyalandó napirend érinti.

7. § (1) Az önkormányzat lakossági fórumot tart a polgármester által meghatározott esetekben a lakosság, az egyesületek, a közösségek közvetlen tájékoztatásának és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának céljából.

(2) A lakossági fórum összehívására és menetének meghatározására a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a lakossági fórumra nem kell előterjesztést készíteni és közzétenni.

7. Együttműködés egyéb szervekkel

8. § A képviselő-testület rendes nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a térség országgyűlési képviselőjét,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

e) a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetőjét

f) a Bicskei Járási Hivatal vezetőjét,

g) a Bicskei Rendőrkapitányság vezetőjét,

h) a Fejér Megyei Közgyűlés bicskei tagjait,

i) a Bicskei Városi Televízió munkatársait,

j) a Bicskei Újság munkatársait.

8. Önkormányzat hivatalos lapja

9. § Az önkormányzat hivatalos lapja: Bicskei Újság

II. Fejezet

9. Az önkormányzat feladat-, és hatásköre

10. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 6. melléklet tartalmazza.

11. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködik a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal és az 1. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott intézmények és gazdasági társaságok.

12. § Az önkormányzat a következő hatásköreit ruházza át:

a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, sport, nevelési, oktatási, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása,

d) támogatások elszámolásának elfogadása,

e) pénzügyi beszámolók elfogadása,

f) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

g) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

h) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

i) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

j) a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint,

k) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

l) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

m) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör,

n) a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadása.

III. Fejezet

10. A képviselő-testület létszáma, ülésformáinak meghatározása

13. § A képviselő-testület létszáma 12 fő.

14. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a nyilvános ülésre vonatkozó meghívó és az előterjesztések, valamint a nyilvános ülésen hozott döntések önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével, ezenfelül a nyilvános ülésen való személyes megjelenés lehetőségének megteremtésével biztosítja.

15. § A képviselő-testület ülései:

a) rendes ülés,

b) rendkívüli ülés,

c) alakuló ülés,

d) közmeghallgatás.

11. A képviselő-testület rendes ülése

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés.

(2) Rendes ülésnek minősül a munkatervtől eltérő napon rendes ülésként összehívott ülés is, amennyiben az adott hónapban rendes ülés még nem került összehívásra.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén szünetet a polgármester rendelhet el, valamennyi olyan helyzetben, melyben a szünet elrendelése indokolt.

18. § Félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat legkésőbb 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.

19. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdek sérelmének megítéléséről a polgármester dönt.

12. A képviselő-testület rendkívüli ülése

20. § A képviselő-testület rendkívüli ülése a munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés, ide nem értve a 16. § (2) bekezdés szerinti esetet.

21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottságának tagja és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél a javasolt napirend és a 7. melléklet szerint elkészített előterjesztés polgármester részére történő megküldésével, idértve az elektronikus levelet is.

(2) Ha a polgármester megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés oka kiemelkedő közérdek vagy önkormányzati érdek, a kezdeményezés tudomására jutásától számított 48 órán belül összehívja a képviselő-testületet.

22. § A rendkívüli képviselő-testületi ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának havária esetén, emberi életet, egészséget veszélyeztető helyzetben van helye.

23. § Rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

24. § Rendkívüli képviselő-testületi ülésre a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 8., 28., 30., 35., 40., 41. §-ban foglaltak alkalmazása mellőzhető.

13. A képviselő-testület alakuló ülése

25. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az alakuló képviselő-testületi ülésre, a rendkívüli képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. Közmeghallgatás

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra szóló meghívóra a rendes képviselő-testületi ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívónak nem kell tartalmaznia a javasolt napirendet és a napirendi pontok előterjesztőit.

(3) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület ülésének rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. A képviselő-testületi ülés összehívása

27. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós, 1 hónapot meghaladó időtartamú akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés vezetésével, összehívásával kapcsolatban, ahol e rendelet polgármestert említ, ott értelemszerűen az alpolgármestert és korelnököt is érteni kell.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően legalább 2 nappal elektronikus levélben kiküldött és az önkormányzat hivatalos honlapján közétett meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület előterjesztéseit – törekedve arra, hogy a meghívó és az előterjesztések közzététele egyszerre történjen meg – az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni.

(3) A zárt képviselő-testületi ülés előterjesztéseit olyan technikával kell közzétenni, hogy az biztosítsa, hogy az előterjesztésekbe kizárólag az arra jogosultak tekinthessenek bele.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

16. A képviselő-testület meghívottjai

29. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal irodavezetőit,

c) az érintett napirendi pont tárgyalására a döntés meghozatalához szükséges speciális ismerettel rendelkező személyt, szakértőt,

d) nyilvános rendes ülés megtartása esetén a 8. §-ban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívható az érintett napirendi pont tárgyalására valamennyi olyan természetes személy, vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, akinek jogát vagy jogos érdekét a napirendi pont érinti.

30. § A 6. §-ban meghatározott közösségek az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívó útján értesülnek a képviselő-testületi ülésről.

17. A képviselő-testület ülésének rendje (tanácskozás rendje)

31. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg.

(2) A képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása a polgármester feladata.

(3) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kisérése a polgármester feladata a képviselő-testületi ülés folyamán. A tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést legkésőbb 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

a) a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát,

b) ismertetheti az előterjesztést,

c) megállapítja a szavazás eredményét,

d) kimondja a képviselő-testület döntését,

e) szót ad vagy megvonja a szót,

f) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,

g) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

h) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

i) napirend előtt felszólalhat,

j) engedélyezi vagy megtiltja a napirend előtti felszólalás lehetőségét,

k) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tárgyra térésre felszólíthatja. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

32. § (1) Az a képviselőtestületi tag, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselőtestület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja - széksértést követ el.

(2) A széksértést elkövető képviselőt a képviselő-testület 50.000,-Ft pénzbírsággal sújtja.

(3) A széksértés tényének megállapítását kérő képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül dönt a széksértés megállapításáról.

(4) A (2) bekezdés szerinti pénzbírság összege a széksértést elkövető képviselő tiszteletdíjából kerül levonásra.

(5) Azt a nem képviselő személyt, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselőtestület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja – a polgármester az ülésteremből kivezettetheti.

33. § A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés, rendzavarás miatt félbeszakad, csak a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint újból összehívott képviselő-testületi ülésen lehet megtárgyalni az elmaradt napirendi pontokat.

34. § (1) A (13) bekezdésben meghatározottak kivételével a polgármester a jelentkezés sorrendjében ad szót a tárgyalási szakaszban.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő három perces időkeretben kiegészítheti.

(3) A bizottságok elnökei jogosultak a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait 10 perces időkeretben ismertetni.

(4) A tárgyalási szakaszhoz a képviselő legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhat hozzá a vitához vagy intézhet kérdéseket az előterjesztőhöz.

(5) A tanácskozási joggal részt vevők a tárgyalási szakaszban legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 2 perces időkeretben szólhatnak hozzá a vitához.

(7) A (4) bekezdés szerinti kérdések elhangzása után a megkérdezettek legfeljebb 2 perces időkeretben válaszolnak.

(8) A (4) bekezdés szerint meghatározott kérdések és a (7) bekezdés szerinti válaszokat követően újabb kérdésfeltevésre és viszontválaszra nincs lehetőség.

(9) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz, a polgármester, a képviselők, a jegyző és az előterjesztő módosító javaslatot tehetnek.

(10) A módosító javaslatokat a szavazás megkezdéséig meg lehet változtatni és vissza lehet vonni. Módosító javaslatot személyenként az adott rendelettervezethez vagy határozati javaslathoz csak egyszer lehet benyújtani és csak egyszer lehet megváltoztatni.

(11) A polgármester és a jegyző a döntéshozatalt megelőzően bármikor felszólalhat legfeljebb 5 perc időtartamban.

(12) A szavazás lezárását követően a napirendhez már nem lehet újból hozzászólni.

(13) A napirend megtárgyalásának bármely szakaszában soron kívül szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

18. Napirend

35. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármely képviselő kérhet engedélyt a képviselő-testület ülésének kezdetéig. Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, amely nem lehet napirendhez kapcsolódó.

(2) A polgármester abban az esetben engedélyezi a napirend előtti felszólalást, ha az közérdeket vagy önkormányzati érdeket érint.

(3) A felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. Bármely képviselő egy alkalommal kérdést tehet fel a felszólalóhoz, vagy a felszólaláshoz megjegyzést tehet 1 percben. Az elhangzott kérdésekre és a megjegyzésekre adott válasz összesen 3 percnél nem lehet hosszabb.

(4) A napirend előtti felszólalásokra fordított idő összesen nem haladhatja meg a 30 percet.

36. § A napirend megtárgyalásának szakaszai:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése;

b) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetése;

c) tárgyalási szakasz;

d) a módosító javaslatok beterjesztése;

e) döntéshozatal előtti felszólalás;

f) döntéshozatal;

g) napirendi pont lezárása.

37. § A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.

38. § A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

39. § (1) A polgármester az egyes napirendek felett külön-külön megnyitja és lezárja a vitát. A vitát akkor lehet lezárni, ha az adott napirendi ponthoz nincs több felszólalásra jelentkező.

19. Előterjesztések, indítványok

40. § Előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be a 7. mellékletben meghatározottak szerint.

41. § A képviselő-testület munkaterv szerinti havi ülésére előterjeszteni kívánt dokumentumot úgy kell benyújtani, hogy az tárgyhó 10. napjáig megérkezzen a polgármesteri hivatalhoz.

42. § Előterjesztést a polgármester, a jegyző, a képviselő, bizottsági elnök és a bizottsági tag nyújthat be a képviselő-testülethez.

20. A szavazás

43. § A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

44. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendelettervezeteket vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a képviselő-testület nem támogatta, arról nem kell külön alakszerű határozatot hozni.

45. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

(2) A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza meg.

(3) A polgármester a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadására irányuló kérdésére "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező kézfelemeléssel lehet szavazni.

(4) A polgármester minden esetben olyan módon teszi fel a (3) bekezdés szerinti kérdést, hogy arra a képviselők egyértelműen jelezhessék, hogy a (3) bekezdés szerint melyik nyilatkozattal élnek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel - bármelyik képviselő vagy a jegyző kérésére – a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyző - a polgármester (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után - betűrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselő – miután a nevét halotta – szóban érthetően "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot tesz. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti és a jegyzőkönyvhöz csatolja.

46. § (1) A titkos szavazás a polgármester 45. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) Egy szavazólapon érvényesen csak "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező jelölést tehet a képviselő a választási eljárás tárgykörében megalkotott törvény szerint meghatározott módon.

(3) A szavazatokat a képviselő-testület által – a polgármester javaslatára, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntéssel - kijelölt 3 képviselő számolja meg, akik beszámolnak a szavazatszámlálás eredményéről a képviselő-testületnek, a polgármester ezután hirdeti ki a szavazás eredményét.

47. § Egyszerű többséggel hozott döntéshez a jelenlévő képviselők több, mint felének az "igen" szavazata szükséges. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének az "igen" szavazata, azaz legalább 7 "igen" szavazat szükséges.

48. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározottakon felül

a) a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással és

b) a testvérvárosi kapcsolatok létesítésével, megszüntetésével

kapcsolatos döntések meghozatalához.

49. § (1) A képviselő köteles a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségét a tárgyalási szakasz kezdete előtt bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítő képviselő napirendet lezáró döntéshozatalból való kizárásáról a képviselő-testület az érintettséget bejelentő képviselő részvételével vita nélkül dönt.

21. Bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye

50. § Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a 32. § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt jogkövetkezményt kell megfelelően alkalmazni.

22. Az önkormányzati rendelet

51. § Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

52. § A rendelettervezet előkészítője a polgármester vagy a jegyző lehet.

53. § Az alakuló képviselő-testületi ülésre előterjesztett rendelettervezet kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezetet annak a bizottságnak vagy azoknak a bizottságoknak kell véleményeznie, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti.

54. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezet véleményeztetésébe be kell vonni valamennyi bicskei székhelyű vagy telephelyű adószámmal rendelkező szervet vagy szervezetet, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti, amennyiben a szerv vagy szervezet a véleményeztetésben való részvételre irányuló szándékot a rendelettervezetet tartalmazó bizottsági meghívó közzétételétől a rendelettervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés kezdetéig a polgármesternek írásban bejelentette.

55. § Nem kell alkalmazni az 53. §-ban és az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket, ha a rendelettervezet sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

56. § A rendelettervezet tárgyalásának menetére a 34., 36., 43-45. és 47. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

23. Az önkormányzati határozat

57. § Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a képviselő,

d) a bizottsági tag.

58. § A határozat meghozatalára irányuló kezdeményezést az 57. § c) és d) pontjában meghatározott személyek a polgármesternek írásban nyújtják be a 41. §-ban meghatározott határidőben.

59. § A határozat meghozatalának menetére a 34., 36., és a 43-49. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

60. § Az önkormányzati határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

24. A jegyzőkönyv

61. § A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) rendelet,

e) a 35. § (1) bekezdés szerinti kérelem,

f) a határozat melléklete, amennyiben annak nagy terjedelme ezt indokolja.

62. § A választópolgárok az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetnek be.

63. § A zárt ülések jegyzőkönyveit olyan módon kell tárolni, hogy jogosultság nélkül ne lehessen betekinteni.

IV. Fejezet

25. Az önkormányzati képviselő

64. § A képviselő köteles

a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető a képviselő-testület méltósága, tekintélye,

b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,

c) a képviselő-testület ülését vezető személy a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

65. § (1) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a testületi üléseken való megjelenési, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvételi kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő hónapban a tiszteletdíját 50%-kal mérsékelni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás akkor nem felróható, ha távolmaradását a képviselő a következők szerint igazolja:

a) az ülést megelőzően a polgármesternek jelenti be,

b) írásban, ideértve az elektronikus levelet is,

c) alapos indokkal alátámasztva.

(3) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra

a) méltányolható magánérdek, különösen betegség, közeli hozzátartozó halála vagy

b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság, különösen kiküldetés, rendezvény vagy

c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy

d) objektív körülmény akadályozása, különösen baleset miatt kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szankciót a mulasztó képviselővel szemben egy hónapban egyszer lehet alkalmazni.

(5) A távolmaradás igazolásának elfogadásáról a polgármester dönt. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a távolmaradás igazolt, ezt a tényt a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a távolmaradó képviselő neve mellett a „Távol (igazoltan)” szöveg feltüntetésével kell rögzíteni.

66. § A képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a választópolgárokkal való kapcsolattartásra és a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségének a képviselő-testület tárgyév utolsó rendes ülésén tesz eleget a 41. §-ban meghatározott határidő figyelembevételével.

67. § A képviselők névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

26. A képviselő-testület bizottságai

68. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Humánerőforrások Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

b) Gazdálkodási Bizottság, tagjainak száma: 5 fő,

c) Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság, tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület bizottságai három önkormányzati képviselőből és kettő nem képviselő tagból állnak.

(3) A bizottsági tagok megválasztásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A bizottsági tagok névsorát a 9. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottságok a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen üléseiket. Az együttes ülést a Gazdálkodási Bizottság elnöke vezeti, ha a Gazdálkodási Bizottság nem vesz részt az együttes ülésen, az ülést a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság elnöke vezeti.

(6) A bizottságok működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e rendelet polgármestert említ, ott bizottsági elnököt, ahol képviselőt említ, ott bizottsági tagot kell érteni.

(7) A helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott eseti/ideiglenes bizottság létrehozására és működésére a képviselő-testület állandó bizottságaira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottsági elnök és a jegyzőkönyv hitelesítő bizottsági tag köteles a jegyzőkönyv elkészültének jelzése után 48 órán belül a jegyzőkönyv aláírásának céljából a polgármesteri hivatal épületében megjelenni.

69. § (1) A Humánerőforrások Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzati hatáskörbe tartozó nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallásügy, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó, média figyelemmel kísérése.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Humánerőforrások Bizottságra:

a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, sport, nevelési, oktatási, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,

b) Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatok elbírálása,

c) települési tanulmányi ösztönző támogatás iránti kérelmek elbírálása.

(3) A Humánerőforrások Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése érinti a nevelés, oktatás, kultúra, közművelődés, nemzetiségi feladatok, szociális, egészségügy, sport, vallás, civil kapcsolatok, helyi rendezvények, programok, helyi sajtó területét.

70. § (1) A Gazdálkodási Bizottság feladat- és hatáskörei az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés, a Gazdálkodási Bizottság értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát, ellátja a jogszabályban a pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat, az önkormányzati tulajdonosi és városüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat.

(2) A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a Gazdálkodási Bizottságra:

a) támogatások elszámolásának elfogadása,

b) pénzügyi beszámolók elfogadása.

(3) A Gazdálkodási Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése a költségvetési rendeletben nem szabályozott pénzügyi kötelezettségvállalás keletkezését érinti, továbbá kiterjed mindazon előterjesztésekre, mely a központi adók átengedett részével, helyi adókkal, költségvetéssel kapcsolatos.

71. § (1) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság feladat- és hatáskörei a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, infrastruktúra-fejlesztés, önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó feladatok, energiaügyek, környezetvédelem, a képviselők, a bizottságok nem képviselő tagjainak összeférhetetlenségéhez, méltatlanságához, vagyonnyilatkozat-tételéhez kapcsolódó jogszabályban meghatározott feladatok ellátására terjed ki.

(2) A képviselő-testület a Bicskei Gazdasági Szervezet szakmai beszámolóinak elfogadására vonatkozó hatáskörét ruházza át a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottságra.

(3) A Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatásköröket érinti.

(4) A polgármester ellen indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi vizsgálatot a Város- és Vállalkozásfejlesztés Bizottság folytatja le.

27. A polgármester

72. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

73. § A polgármester valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, döntést hozhat, a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

74. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő valamennyi, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, amely nettó 5.000.000,-Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalást keletkeztet.

75. § A polgármester szerdánként tart fogadónapot.

76. § A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,

b) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,

c) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,

d) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,

e) a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakások bérbeadása Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének a lakások és helyiségek elidegenítéséről és bérletéről szóló 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint,

f) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,

g) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,

h) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör.

28. Az alpolgármester

77. § A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

78. § Az alpolgármester hivatali munkarendje a következő: szerdánként 14-18 óráig

79. § Az alpolgármester szerdánként tart fogadónapot.

29. A jegyző és az aljegyző

80. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós, 1 hónapot meghaladó akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátására felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy jelölje ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselőt a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül.

81. § A polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – egy aljegyzőt nevez ki.

82. § A jegyző a hivatal tevékenységéről tárgyév utolsó rendes ülésén számol be a képviselő-testületnek.

83. § A jegyző haladéktalanul köteles jelezni, ha képviselő-testület döntése, működése jogszabálysértő.

84. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a jegyzőn az aljegyzőt is érteni kell.

30. A képviselő-testület hivatala

85. § A polgármesteri hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát a 10. melléklet tartalmazza.

31. Az együttműködés szabályai a települési nemzetiségi önkormányzattal

86. § (1) A Bicskei Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 11. melléklet tartalmazza.

(2) Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a 12. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

32. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a rendelet 2019. december 11-én 9 órakor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2015.(IX.30.) önkormányzati rendelete.