Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2017. 05. 31- 2017. 08. 30Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) – (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) – (2) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) – (3) bekezdésében és az 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és hatálya
1. §
2. § A rendelet hatálya a Csákvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.
2. Bérbeadói jogok gyakorlása és a bérbeadói kötelezettségek teljesítése
3. § (1) A Csákvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadására a Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) jogosult.
(2) A Képviselő-testület a bérlakások kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző közreműködésével biztosítja (a továbbiakban: kezelő). A kezelő a kizárólagos önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek használatához házirendet készít.
(3) A bérleti szerződés minden esetben közjegyzői okiratba foglaltan jön létre, amelynek költsége a rendkívüli szociális krízishelyzet, valamint a szociális helyzet alapján történő bérbeadás kivételével a bérlőt terheli.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI, FORMÁI
3. Általános rendelkezések
4. § (1) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető, kivéve, ha a bérlő folyamatos településen tartózkodása, Csákváron lakása közérdeket szolgál, vagy a bérleti jogviszony fennállása az önkormányzat gazdasági érdekeivel indokolható.
(2) Szociális helyzet alapján létrejött bérlet esetén bérbeadó a határozott idő elteltét megelőző 30 napon belül felhívja a bérlőt további jogosultságának igazolására.
(3) Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.
(4) Önkormányzati lakás nem adható bérbe olyan személynek, aki:
a) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 167. §-ban foglalt önkényes beköltözés szabálysértés elkövetése útján került a lakásba,
b) bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára az ajánlat benyújtását megelőző 10 éven belül lemondott, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi lakásának ki volt a bérbeadója,
c) a vele együtt költöző családtagjai személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 3 éven belül elidegenítette, ha ez az érték a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hetvenötszörösét meghaladja,
d) önkormányzati bérleménye után 30 napot meghaladó lejárt tartozása, vagy 50.000 forint feletti bérleti díj tartozása mutatható ki,
e) adó- vagy egyéb köztartozását nem fizette meg,
f) büntetett előéletű, vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban,
g) szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek, vagy a szociális bérlet létesítését kizáró feltételek vizsgálatához, a bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában 3 éven belül valótlan adatokat közölt.
(5) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közjegyzői okiratba foglalt szerződése hozza létre. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.
(6) Bérlő a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról hozott képviselő-testületi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles felkeresni a kezelőt a jogviszony lejárati napjától hatályos –közjegyzői okiratba foglalt – új határozott idejű szerződés előkészítése érdekében. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és köteles a lakást elhagyni.
(7) A lakás leadása – a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően – kezelő által készített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történik.
5. § (1) Lakásbérleti jogviszony létrejöhet a következő jogcímek alapján:
a) rendkívüli szociális krízishelyzet alapján,
b) szociális helyzet alapján,
c) piaci alapon,
d) bérlőkijelölés közérdekű célból.
(2) Kivételes esetben – az önkormányzat érdekeire tekintettel – lakásbérleti jogviszony létesülhet elhelyezési kötelezettség teljesítésével, vagy lakáscsere útján is.
4. Bérbeadás rendkívüli szociális krízishelyzet alapján
6. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Csákváron lakó- vagy a településen tartózkodási hellyel rendelkező igénylő, amennyiben lakhatását valamely okból másképp megoldani nem képes, elhelyezése iránti kérelemmel fordulhat a település polgármesteréhez.
(2) Rendkívüli szociális krízishelyzet – e rendelet alkalmazásában – különösen, ha a kérelmező lakása (önkormányzati bérlakást kivéve) elemi csapás, vagy más ok miatt lakhatatlanná vált, és kérelmező önhibáján kívül lakáshelyzetének megoldására más módon nem képes.
(3) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester dönt.
(4) A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg. A lakásbérleti szerződés időtartamát a maximum időtartam figyelembevételével a polgármester határozza meg.
(5) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díja megegyezik a szociális alapon bérbe adott lakás bérleti díjával.
(6) A bérleti jogviszony rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb két esetben, alkalmanként 3 hónapos időtartamra hosszabbítható.
5. Bérbeadás szociális helyzet alapján
7. § Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a szociális elhelyezést jelöli meg, a 8. §-11. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni. A szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
8. § (1) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a szociálisan rászoruló személyek, családok részére. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon, különösen:
9. § (1) A szociális helyzet figyelembe vételével bérbe adható lakás maximális nagysága a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok számától függően:
a) 1 - 2 fő esetén legfeljebb 1,5 szoba,
b) 2 - 4 fő esetén legfeljebb 2 szoba,
c) 5-nél több fő esetén legfeljebb 2,5 szoba.
(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételt nem kell alkalmazni.
10. § A bérlő kiválasztását követően – a bérbeadó képviseletében – a polgármester megküldi az arról szóló értesítést a nyertes pályázónak és ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.
11. § (1) A bérleti szerződés első alkalommal legfeljebb 1 évre köthető meg.
(2) Az újabb bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem esetén a bérbeadónak újra vizsgálnia kell a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyait.
(3) A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálásával összefüggésben bérbeadó köteles vizsgálni a közüzemi díjtartozás-mentességet. Amennyiben bérlőnek 50.000 forint alatti közüzemi díjhátraléka, vagy lakbér hátraléka van, vele bérleti szerződés legfeljebb 6 hónapra köthető.
12. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt 30 napon belül ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adnia a kezelőnek.
(2) Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.
(3) Kezelő köteles a jogcím nélküli lakáshasználóvá válást követő 30 napon belül a lakás kiürítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, eljárást megindítani.
6. Bérbeadás piaci alapon
13. § Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a piaci alapon történő hasznosítást jelöli meg, a 14.-15. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni. A piaci alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
14. § (1) A polgármester a megüresedő piaci alapon bérbe adható bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon, különösen:
15. § A pályázat során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.
16. § A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó képviseletében a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.
17. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt 30 napon belül ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.
7. Bérlőkijelölés szakember hiány enyhítésére
18. § (1) A közérdekű célból, szakemberek biztosítása érdekében bérbe adható lakások köre megegyezik a piaci alapon bérbe adható lakások körével (2. melléklet).
(2) Bérlőkijelölésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti kötelező önkormányzati feladatok és a képviselő-testület által önként vállalt feladatok ellátásában részt vevő munkavállalók, közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a Képviselő-testület jogosult.
(3) A képviselő-testület az arról szóló megállapodás elfogadásával a bérlőkijelölés jogát egyéb szervezet részére átadhatja. A bérlőkijelölési jog új jogosultja a bérlakás megüresedésétől számított 30 napon belül köteles az új bérlő személyét közölni. Amennyiben jogosult e kötelezettségének nem tesz eleget, a határidő lejártát követően köteles megfizetni az esedékessé váló lakbért és viseli a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.
(4) Bérlőkijelölésre jogosult lehet még – a Képviselő-testület döntése értelmében – bérlőkijelölési joggal rendelkező oktatási- és nevelési, egészségügyi- és szociális ellátást nyújtó, közrendvédelmi és közbiztonsági feladatot ellátó szervezet vezetője, vagy legfőbb döntéshozó szerve.
(5) Bérleti szerződés legfeljebb a bérlőkijelölésre jogosult szervezetnél fennálló közszolgálati jogviszony, vagy munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy bérlő településen történő lakástulajdon-szerzéséig tartó időtartamra, közjegyzői okiratba foglaltan köthető.
(6) A bérleti jogviszony a 18. § (5) bekezdése szerinti jogviszony megszűnésétől, valamint tulajdonszerzés napjától számított 30 napon belül megszűnik.
(7) A város érdekében kiemelkedően fontos közérdekű célra biztosított bérlakás költségalapú lakbére összegét a polgármester azon bérlők esetében, akik az egy főre eső jövedelmük alapján szociális bérlakásra is jogosultak lennének, maximum 50 %-kal mérsékelheti, de a megállapított díj nem lehet kevesebb az ugyanezen lakástípusra megállapított szociális bérlakás lakbérénél.
8. Felek jogai és kötelezettségei
19. § (1) Bérbeadó a kezelő útján évente legalább két alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, az ellenőrzések alkalmával jogosult a jövedelmi és vagyoni viszonyok, valamint az életvitelszerű ott tartózkodás ellenőrzésére is.
(2) A bérlő a lakást csak a bérbeadó engedélyével alakíthatja át saját költségére.
(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a polgármester írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.
(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás visszaadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a bérbeadó jogosult a bérlő költségére a szükséges munkálatokat elvégeztetni.
(5) A bérlő köteles:
a) a lakbért és a közüzemi díjakat fizetni,
b) a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és berendezéseit karban tartani,
c) tartózkodni az épület és a lakáson belüli berendezések rongálásától,
d) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány- és közegészségügyi szempontoknak megfelelően, tisztán tartani,
e) a szükséges rovar- és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,
f) az épületre vonatkozó házirendet betartani,
g) az együttélés alapvető szabályait betartani a szomszédjogok tiszteletben tartásával,
h) tartózkodni a jogtalan víz- és energiavételezéstől,
i) tűrni a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését,
j) a bérleményt életvitelszerűen lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a 2 hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé írásban bejelenteni,
k) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,
l) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.
9. Bérbeadói hozzájárulás szabályai
20. § (1) Amennyiben a bérlakásba történő befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, a hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és a befogadni kívánt személy közös, írásban benyújtott, indoklásokkal ellátott kérelmére adhatja meg.
(2) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.
(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha
a) a befogadandó személy saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy
b) a lakásban a befogadást követően bejelentett személyek száma lakószobánként meghaladja a 3 főt.
21. § (1) A bérlő a lakásban kedvtelésből tartott állatot – kivételesen – kizárólag a bérbeadó képviseletében eljáró jegyző előzetes hozzájárulásával tarthat.
(2) A jegyző kedvtelésből tartott állat tartásáról a bérlő írásbeli kérelmére dönt. A bérlőnek a kérelméhez mellékelnie kell a lakóközösség egészének hozzájáruló nyilatkozatát a kedvtelésből tartott állat tartásához.
10. A lakbér mértéke és fizetése
22. § (1) A lakbér mértéke a lakás alapterületéhez és szociális bérlakás esetén a komfort-fokozathoz igazodik a következők szerint:
11. A lakáshasználati díj
23. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakás vonatkozásában irányadó lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított
a) 2-6. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege,
b) a 6. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.
(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingóvagyonnal, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket, majd megindítja a lakás kiürítése iránti eljárást.
12. A bérleti jogviszony megszűnése, pénzbeli visszatérítés mértéke
24. § (1) A bérbeadó a bérleti jogviszonyt az Ltv. 24 27. §-ában foglaltakon kívül megszűntetheti akkor is, ha a bérlő a bérleti szerződés tárgyát képező bérlakásban nem életvitelszerűen tartózkodik.
(2) A határozott idejű vagy feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(3) Bérbeadó az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött, meghatározott közérdeket szolgáló jogviszony tartamára szóló szerződésekből származó szerzett jogokat tiszteletben tartja. Az e szerződésekből eredő kötelezettségeket kizárólag a bérleti díj – szerződésben meghatározott módon – történő aktualizálása érdekében változtatja meg.
25. § Az önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.
26. § Amennyiben bérbeadó a bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondja fel, cserelakást köteles felajánlani a bérleti jogviszony hátralévő tartamára vonatkozóan.
27. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján jogosult személyek kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.
A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
13. A helyiségbérlet létrejötte
28. § (1) A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb 5 évre szóló, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést köthet.
(2) A helyiség bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó igényét a bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt legalább 30 nappal benyújtani bérbeadó részére.
(3) A bérleti jogviszony hosszabbítása új határozott idejű, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződéssel történik. A szerződéskötés feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé helyiségbér, közüzemi díj, vagy egyéb díjtartozása nincs.
29. § (1) A bérbeadó köteles a megüresedett helyiségek bérleti jogára pályázatot kiírni, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás folytán az nem bárki számára hasznosítható. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek bérleti jogviszony lejárt, és a bérlő nem kérelmezte a bérleti jogviszony meghosszabbítását.
(2) A bérbevételre vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,
b) a helyiség rendeltetését,
c) a helyiségben folytatható tevékenységek felsorolását, valamely tevékenység előnyben részesítését, vagy kizárását,
d) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,
e) a bérleti jogviszony időtartamát,
f) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,
h) a helyiség megtekintésének időpontját, és
i) a licittárgyalás időpontját és helyét,
j) a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalására történő utalást.
(3) A pályázat meghirdetése az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csakvar.hu) és a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, gazdasági társaság esetében cégnevet, adószámát, cégjegyzék számát, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,
b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet és az arra feljogosító engedély másolatát,
c) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását,
d) a pályázat benyújtásának időpontját, a pályázó aláírását.
(5) A pályázathoz csatolni kell magánszemély esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, jogi személy esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ennek hiányában a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázat nyerteséül történő kihirdetése esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig – fenti okiratot benyújtja.
(6) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.
(7) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egy összegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot, akkor licitet kell meghirdetni.
(8) Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet.
(9) Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
(10) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők – eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - a (9) bekezdésben meghatározott feltételekkel köthetnek a helyiségre szerződést.
(11) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.
(12) Az (1) bekezdés szerinti versenytárgyaláson a licit induló összege a Képviselő-testület által megjelölt díjtétel.
30. § Amennyiben a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.
31. § Garázs helyiségre bérleti szerződést csak olyan természetes személlyel vagy Csákvár város közigazgatási területére bejegyzett jogi személlyel, lehet kötni, aki vagy amely a szerződés megkötésére szóló ajánlatának benyújtásával egyidejűleg, - beleértve a versenytárgyalást is – igazolta a bérbeadónak, hogy saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik.
32. § (1) A Képviselő-testület a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltaktól eltérő feltételek mellett dönthet a kedvezményes áron történő bérbeadásról, amennyiben ezt rendkívüli helyzet, életviszony, vagy önkormányzati érdek indokolja.
(2) Nem kötelező a versenytárgyalás meghirdetése, ha az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe tartozó tevékenység céljára vagy közérdekű célra adja bérbe a helyiséget.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység, vagy közérdekű cél érdekében térítésmentesen használatba adott önkormányzati ingatlanok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
14. A felek jogai és kötelezettségei
33. § (1) A bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez, vagy végeztet felújítási munkát. Ez esetben a bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek 50 %-nak erejéig bérbeszámítási jog biztosítható, feltéve, ha az átalakítás költségeit a felek előzetesen egyeztették.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg a költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletekben, a havi bérleti díj 50 %-nak erejéig érvényesíthető.
34. § A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást a bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:
35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak vagy tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje vagy berendezze.
36. § A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, vagy cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő vagy előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról vagy cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási hulladék elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
37. § (1) Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve, ha:
a) a helyiségben a bérlő házastársa kiskereskedelmi vagy javító-szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, vagy
b) ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált, és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, ebben az esetben más személlyel is.
(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele a bérbeadó előzetes hozzájárulása, valamint a bérlőtársak bérleti díj, és közüzemi díjak fizetésére vállalt egyetemleges felelőssége.
38. § A helyiség albérletbe nem adható.
AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK, HELYISÉGEK
ELIDEGENÍTÉSE
39. § (1) A megüresedett, és elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget bruttó 5 millió forint felett versenytárgyalás útján kell értékesíteni.
(2) Az induló árat a Képviselő-testület állapítja meg a hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított beköltözhető forgalmi érték alapján. Az ingatlan a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti:
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
Ingyenesen használt önkormányzati ingatlan |
Használó személy, szervezet megnevezése |
2. |
Vértes Múzeum |
Vértes Múzeum Baráti Köre |
3. |
Sportintézmény |
Csákvári Torna Klub |
4. |
Ravatalozó |
Mészáros Tamás |
5. |
Tűzoltó szertár |
Csákvári Tűzoltó Egyesület |
6. |
Könyvtár udvarán lévő helyiség |
Csákvári Polgárőrség |
7. |
Esterházy Móric Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola (Csákvár, Szabadság tér 8.) tantermei |
Székesfehérvári Tankerületi Központ |
8. |
Egészségház |
Feladat-ellátási szerződés alapján közfeladatot ellátó orvosok |
9. |
Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal házasságkötő |
Helyi civil szervezetek (nem házasságkötési célra) |
10. |
Fazekas Emlékház |
Ujcz Ágnes fazekas |