Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2022. 01. 11

Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és egyéb helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2022.01.11.

Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) – (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) – (2) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-(3) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (1) – (3) bekezdésében és az 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és hatálya

1. §

2. § A rendelet hatálya a Csákvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. Bérbeadói jogok gyakorlása és a bérbeadói kötelezettségek teljesítése

3. § (1) A Csákvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadására a Képviselő-testület (a továbbiakban: bérbeadó) jogosult.

(2) A Képviselő-testület a bérlakások kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző közreműködésével biztosítja (a továbbiakban: kezelő). A kezelő a kizárólagos önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek használatához házirendet készít.

(3) A bérleti szerződés minden esetben közjegyzői okiratba foglaltan jön létre, amelynek költsége a rendkívüli szociális krízishelyzet, valamint a szociális helyzet alapján történő bérbeadás kivételével a bérlőt terheli.

II. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI, FORMÁI

3. Általános rendelkezések

4. § (1) Bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető, kivéve, ha a bérlő folyamatos településen tartózkodása, Csákváron lakása közérdeket szolgál, vagy a bérleti jogviszony fennállása az önkormányzat gazdasági érdekeivel indokolható.

(2) Szociális helyzet alapján létrejött bérlet esetén bérbeadó a határozott idő elteltét megelőző 30 napon belül felhívja a bérlőt további jogosultságának igazolására.

(3) Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

(4) Önkormányzati lakás nem adható bérbe olyan személynek, aki:

a) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 167. §-ban foglalt önkényes beköltözés szabálysértés elkövetése útján került a lakásba,

b) bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében, vagy családtagja javára az ajánlat benyújtását megelőző 10 éven belül lemondott, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi lakásának ki volt a bérbeadója,

c) a vele együtt költöző családtagjai személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 3 éven belül elidegenítette, ha ez az érték a mindenkori öregségi nyugdíjminimum hetvenötszörösét meghaladja,

d) önkormányzati bérleménye után 30 napot meghaladó lejárt tartozása, vagy 50.000 forint feletti bérleti díj tartozása mutatható ki,

e) adó- vagy egyéb köztartozását nem fizette meg,

f) büntetett előéletű, vagy ellene büntetőeljárás van folyamatban,

g) szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek, vagy a szociális bérlet létesítését kizáró feltételek vizsgálatához, a bérbeadás iránti kérelmében vagy pályázatában 3 éven belül valótlan adatokat közölt.

(5) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közjegyzői okiratba foglalt szerződése hozza létre. A kijelölt bérlő a bérleti szerződést az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megkötni, ennek elmulasztása esetén a kijelölés érvényét veszti.

(6) Bérlő a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról hozott képviselő-testületi határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles felkeresni a kezelőt a jogviszony lejárati napjától hatályos –közjegyzői okiratba foglalt – új határozott idejű szerződés előkészítése érdekében. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik és köteles a lakást elhagyni.

(7) A lakás leadása – a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően – kezelő által készített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történik.

5. § (1) Lakásbérleti jogviszony létrejöhet a következő jogcímek alapján:

a) rendkívüli szociális krízishelyzet alapján,

b) szociális helyzet alapján,

c) piaci alapon,

d) bérlőkijelölés közérdekű célból.

(2) Kivételes esetben – az önkormányzat érdekeire tekintettel – lakásbérleti jogviszony létesülhet elhelyezési kötelezettség teljesítésével, vagy lakáscsere útján is.

4. Bérbeadás rendkívüli szociális krízishelyzet alapján

6. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Csákváron lakó- vagy a településen tartózkodási hellyel rendelkező igénylő, amennyiben lakhatását valamely okból másképp megoldani nem képes, elhelyezése iránti kérelemmel fordulhat a település polgármesteréhez.

(2) Rendkívüli szociális krízishelyzet – e rendelet alkalmazásában – különösen, ha a kérelmező lakása (önkormányzati bérlakást kivéve) elemi csapás, vagy más ok miatt lakhatatlanná vált, és kérelmező önhibáján kívül lakáshelyzetének megoldására más módon nem képes.

(3) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester dönt.

(4) A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg. A lakásbérleti szerződés időtartamát a maximum időtartam figyelembevételével a polgármester határozza meg.

(5) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díja megegyezik a szociális alapon bérbe adott lakás bérleti díjával.

(6) A bérleti jogviszony rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb két esetben, alkalmanként 3 hónapos időtartamra hosszabbítható.

5. Bérbeadás szociális helyzet alapján

7. § Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a szociális elhelyezést jelöli meg, a 8. §-11. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni. A szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a szociálisan rászoruló személyek, családok részére. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon, különösen:

a) a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csakvar.hu)
történő megjelenítéssel.
(2) A pályázat benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított végső időpont között legalább 8 nap legyen.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám stb.),
b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfort-fokozat, fűtési mód),
c) a lakbér összegét,
d) a lakás helyszíni megtekintésének időpontját,
e) a pályázat benyújtására jogosultak körét,
f) a pályázathoz csatolandó dokumentumokat, és
g) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját,
h) a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalására történő utalást.
(4) A pályázatokat a hirdetmény mellékletében szereplő bérbevételi ajánlat nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a pályázati kiírásban előírt dokumentumokat.
(5) Szociális helyzet alapján válhat bérlővé az a Csákváron lakóhellyel, vagy csákvári munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, akinek a vele együtt költöző családtagokkal együtt:
a) a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható személyek számát figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, egyedülálló igénylő esetén a jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum négyszeresét, és
b) nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimum harmincszorosát meghaladó értékű ingó, vagy ingatlan vagyonnal.

9. § (1) A szociális helyzet figyelembe vételével bérbe adható lakás maximális nagysága a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok számától függően:

a) 1 - 2 fő esetén legfeljebb 1,5 szoba,

b) 2 - 4 fő esetén legfeljebb 2 szoba,

c) 5-nél több fő esetén legfeljebb 2,5 szoba.

(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglalt feltételt nem kell alkalmazni.

10. § A bérlő kiválasztását követően – a bérbeadó képviseletében – a polgármester megküldi az arról szóló értesítést a nyertes pályázónak és ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.

11. § (1) A bérleti szerződés egy év határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb a (2) bekezdés szerint évente további egy évvel hosszabbítható legfeljebb a bérleti szerződés kötését követő ötödik év végéig.

(2) A Képviselő-testület a Humán Erőforrások Bizottsága véleményének figyelembe vételével a bérleti szerződés lejárta előtti hónap utolsó napjáig - a bérlő külön kérelme nélkül - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén dönt a bérleti szerződés hosszabbításáról:

a) a bérlőnek nincs elmaradt közüzemi díjtartozása az Önkormányzat felé,
b) a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása,
c) bérlő szociális rászorultsága a 8. § (5) bekezdése alapján továbbra is fennáll,
d) bérlő a bérleményt rendeltetésszerűen használja, tisztántartja,
e) a bérleti szerződésben rögzített kapcsolattartási formákon történő önkormányzati megkeresésekre válaszol.

12. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt 30 napon belül ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át kell adnia a kezelőnek.

(2) Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

(3) Kezelő köteles a jogcím nélküli lakáshasználóvá válást követő 30 napon belül a lakás kiürítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, eljárást megindítani.

6. Bérbeadás piaci alapon

13. § Amennyiben a Képviselő-testület a megüresedett, vagy újonnan épített önkormányzati tulajdonú lakásokra kötendő szerződés jogcímeként a piaci alapon történő hasznosítást jelöli meg, a 14.-15. §-ban foglalt eljárást kell alkalmazni. A piaci alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A polgármester a megüresedő piaci alapon bérbe adható bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki. A pályázati felhívást 15 napra közzé kell tenni a helyben szokásos módokon, különösen:

a) a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csakvar.hu)
történő megjelenítéssel.
(2) A pályázat benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 8 nap legyen.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám megjelölésével),
b) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési mód),
c) a megajánlott havi lakbér összegét,
d) a lakás helyszíni megtekintésének időpontját,
e) a pályázni jogosultak körét,
f) azt a feltételt, hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja 2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék egyösszegű megfizetését,
g) tájékoztatást arról, hogy azonos pályázati ajánlatok mellett a pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű havi lakbér megfizetését vállalja,
h) tájékoztatást arról, hogy érvényesen azok nyújthatnak be pályázatot, akik Csákvár közigazgatási területén lakóhellyel, vagy munkahellyel rendelkeznek,
i) tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele egy lakásban élőkkel együtt,
j) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját,
k) a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalására történő utalást.
(4) A bérleti ajánlatokat a hirdetmény mellékletében szereplő bérbevételi ajánlat nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a pályázati kiírásban foglalt dokumentumokat is.
(5) Piaci alapon hasznosított bérlakásra pályázhat az a nagykorú, Csákváron lakóhellyel vagy csákvári főállású munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, aki lakástulajdonnal, vagy lakásbérleti jogviszonnyal nem rendelkezik és az együtt költözők egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének háromszorosát, egyedülálló esetén a négyszeresét eléri vagy meghaladja.
(6) A nyertes pályázó 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

15. § A pályázat során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki egy összegben a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.

16. § A bérlő kiválasztását követően a bérbeadó képviseletében a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek. A bérbeadó ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket is.

16/A. § (1) A bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó igényét a bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt benyújtani bérbeadó részére.

(2) A bérleti jogviszony hosszabbítása határozott idejű, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés módosításával történik. A szerződéskötés feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé lakbér, közüzemi díj, vagy egyéb díjtartozása nincs.

(3) A bérleti jogviszony legfeljebb egy alkalommal hosszabbítható meg. A bérleti jogviszony hosszabbítása nem haladhatja meg az első ízben kötött lakásbérleti jogviszony időtartamát.

17. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt 30 napon belül ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a kezelőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

(2) Kezelő köteles a jogcím nélküli lakáshasználóvá válást követő 30 napon belül a lakás kiürítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, eljárást megindítani.

7. Bérlőkijelölés szakember hiány enyhítésére

18. § (1) A közérdekű célból, szakemberek biztosítása érdekében bérbe adható lakások köre megegyezik a piaci alapon bérbe adható lakások körével (2. melléklet).

(2) Bérlőkijelölésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti kötelező önkormányzati feladatok és a képviselő-testület által önként vállalt feladatok ellátásában részt vevő munkavállalók, közalkalmazottak és köztisztviselők esetében a Képviselő-testület jogosult.

(3) A képviselő-testület az arról szóló megállapodás elfogadásával a bérlőkijelölés jogát egyéb szervezet részére átadhatja. A bérlőkijelölési jog új jogosultja a bérlakás megüresedésétől számított 30 napon belül köteles az új bérlő személyét közölni. Amennyiben jogosult e kötelezettségének nem tesz eleget, a határidő lejártát követően köteles megfizetni az esedékessé váló lakbért és viseli a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.

(4) Bérlőkijelölésre jogosult lehet még – a Képviselő-testület döntése értelmében – bérlőkijelölési joggal rendelkező oktatási- és nevelési, egészségügyi- és szociális ellátást nyújtó, közrendvédelmi és közbiztonsági feladatot ellátó szervezet vezetője, vagy legfőbb döntéshozó szerve.

(5) Bérleti szerződés legfeljebb a bérlőkijelölésre jogosult szervezetnél fennálló közszolgálati jogviszony, vagy munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy bérlő településen történő lakástulajdon-szerzéséig tartó időtartamra, közjegyzői okiratba foglaltan köthető.

(6) A bérleti jogviszony a 18. § (5) bekezdése szerinti jogviszony megszűnésétől, valamint tulajdonszerzés napjától számított 30 napon belül megszűnik.

(7) A város érdekében kiemelkedően fontos közérdekű célra biztosított bérlakás költségalapú lakbére összegét a polgármester azon bérlők esetében, akik az egy főre eső jövedelmük alapján szociális bérlakásra is jogosultak lennének, maximum 50 %-kal mérsékelheti, de a megállapított díj nem lehet kevesebb az ugyanezen lakástípusra megállapított szociális bérlakás lakbérénél.

(8) A bérleti díj mérsékléséről egyéb annak indokául szolgáló ok, vagy körülmény esetén, bérlő kérelmére a Képviselő-testület jogosult dönteni. Ebben az esetben a bérleti díj összege a 22. §-ban foglaltaktól eltérően is meghatározható, annak felülvizsgálatát, a mérséklést megalapozó ok, vagy körülmény fennállását a Képviselő-testület évente köteles felülvizsgálni.

8. Felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) Bérbeadó a kezelő útján évente legalább két alkalommal ellenőrzi a lakás rendeltetésszerű használatát, az ellenőrzések alkalmával jogosult a jövedelmi és vagyoni viszonyok, valamint az életvitelszerű ott tartózkodás ellenőrzésére is.

(2) A bérlő a lakást csak a bérbeadó engedélyével alakíthatja át saját költségére.

(3) A bérlő a lakás korszerűsítését a polgármester írásbeli engedélyével végezheti el, előzetes tervek bemutatásával. A korszerűsítés költségeit a bérlő viseli. A bérlő a bérlet megszűnésekor sem jogosult a korszerűsítés költségeinek megtérítésére.

(4) Ha a bérlő a lakást és a lakás berendezéseit a lakás visszaadásakor nem a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, a bérbeadó jogosult a bérlő költségére a szükséges munkálatokat elvégeztetni.

(5) A bérlő köteles:

a) a lakbért és a közüzemi díjakat fizetni,

b) a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és berendezéseit karban tartani,

c) tartózkodni az épület és a lakáson belüli berendezések rongálásától,

d) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány- és közegészségügyi szempontoknak megfelelően, tisztán tartani,

e) a szükséges rovar- és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,

f) az épületre vonatkozó házirendet betartani,

g) az együttélés alapvető szabályait betartani a szomszédjogok tiszteletben tartásával,

h) tartózkodni a jogtalan víz- és energiavételezéstől,

i) tűrni a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését,

j) a bérleményt életvitelszerűen lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a 2 hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé írásban bejelenteni,

k) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,

l) az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát a megfelelő felszólítást követően.

9. Bérbeadói hozzájárulás szabályai

20. § (1) Amennyiben a bérlakásba történő befogadáshoz bérbeadói hozzájárulás szükséges, a hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és a befogadni kívánt személy közös, írásban benyújtott, indoklásokkal ellátott kérelmére adhatja meg.

(2) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

a) a befogadandó személy saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy

b) a lakásban a befogadást követően bejelentett személyek száma lakószobánként meghaladja a 3 főt.

21. § (1) A bérlő a lakásban kedvtelésből tartott állatot – kivételesen – kizárólag a bérbeadó képviseletében eljáró jegyző előzetes hozzájárulásával tarthat.

(2) A jegyző kedvtelésből tartott állat tartásáról a bérlő írásbeli kérelmére dönt. A bérlőnek a kérelméhez mellékelnie kell a lakóközösség egészének hozzájáruló nyilatkozatát a kedvtelésből tartott állat tartásához.

10. A lakbér mértéke és fizetése

22. § (1) A lakbér mértéke a lakás alapterületéhez és szociális bérlakás esetén a komfort-fokozathoz igazodik a következők szerint:

a) Szociális bérlakás:

aa) komfortos lakás esetén: minimum 475.- Ft/m2, de minimum 25.470,- Ft/hó,

ab) félkomfortos lakás esetén minimum 475,- Ft/m2, de minimum 19.055,- Ft/hó

b)

c) Piaci alapon:

ca) 2020. január 1. napja előtt kötött lakásbérleti szerződés esetében 765,- Ft/m2/hó

cb) 2020. január 1. napja után kötött lakásbérleti szerződés esetében 1.030,- Ft/m2/hó.

(2) A lakbért a bérlő előre, tárgy hó 15. napjáig köteles megfizetni pénztári befizetéssel, vagy átutalással a bérleti szerződésben megjelölt számlára.

(3) A lakbér mértékét közérdekből történő bérlőkijelölés esetén a Képviselő-testület a (1) bekezdés c) pontjában előírttól eltérően szabályozhatja, annál alacsonyabb mértékben is meghatározhatja.

(4) A lakbér mértéke az önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel a (1) bekezdés c) pontjában meghatározottnál magasabb mértékben is meghatározható.

11. A lakáshasználati díj

23. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakás vonatkozásában irányadó lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt összegű lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

a) 2-6. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege,

b) a 6. hónaptól kezdve a lakás lakbérének háromszoros összege.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingóvagyonnal, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket, majd megindítja a lakás kiürítése iránti eljárást.

12. A bérleti jogviszony megszűnése, pénzbeli visszatérítés mértéke

24. § (1) A bérbeadó a bérleti jogviszonyt az Ltv. 24 27. §-ában foglaltakon kívül megszűntetheti akkor is, ha a bérlő a bérleti szerződés tárgyát képező bérlakásban nem életvitelszerűen tartózkodik.

(2) A határozott idejű vagy feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(3) Bérbeadó az e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött, meghatározott közérdeket szolgáló jogviszony tartamára szóló szerződésekből származó szerzett jogokat tiszteletben tartja. Az e szerződésekből eredő kötelezettségeket kizárólag a bérleti díj – szerződésben meghatározott módon – történő aktualizálása érdekében változtatja meg.

25. § Az önkormányzati bérlakás albérletbe nem adható.

26. § Amennyiben bérbeadó a bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából mondja fel, cserelakást köteles felajánlani a bérleti jogviszony hátralévő tartamára vonatkozóan.

27. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jogviszony folytatására az Ltv. alapján jogosult személyek kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.

III. Fejezet

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

13. A helyiségbérlet létrejötte

28. § (1) A helyiségekre a bérbeadó határozott időtartamú, legfeljebb 15 évre szóló, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést köthet.

(2) A helyiség bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó igényét a bérlő köteles írásban, a szerződés lejárata előtt benyújtani bérbeadó részére.

(3) A bérleti jogviszony hosszabbítása új határozott idejű, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződéssel történik. A szerződéskötés feltétele, hogy bérlőnek az önkormányzat felé helyiségbér, közüzemi díj, vagy egyéb díjtartozása nincs.

29. § (1) A bérbeadó köteles a megüresedett helyiségek bérleti jogára pályázatot kiírni, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás folytán az nem bárki számára hasznosítható. Megüresedett helyiségnek minősül az a helyiség is, amelynek bérleti jogviszony lejárt, és a bérlő nem kérelmezte a bérleti jogviszony meghosszabbítását.

(2) A bérbevételre vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a helyiség rendeltetését,

c) a helyiségben folytatható tevékenységek felsorolását, valamely tevékenység előnyben részesítését, vagy kizárását,

d) a bérleti díj alsó határát, amelyre licitálni lehet,

e) a bérleti jogviszony időtartamát,

f) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és idejét,

h) a helyiség megtekintésének időpontját, és

i) a licittárgyalás időpontját és helyét,

j) a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalására történő utalást.

(3) A pályázat meghirdetése az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csakvar.hu) és a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történik. A pályázat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy a kiírás minimum 15 napon keresztül megjelenjen.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, gazdasági társaság esetében cégnevet, adószámát, cégjegyzék számát, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet és az arra feljogosító engedély másolatát,

c) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását,

d) a pályázat benyújtásának időpontját, a pályázó aláírását.

(5) A pályázathoz csatolni kell magánszemély esetében a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, jogi személy esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ennek hiányában a pályázó nyilatkozatát, hogy a pályázat nyerteséül történő kihirdetése esetén – legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig – fenti okiratot benyújtja.

(6) A bérlő kiválasztása a pályázók közül nyilvános pályázati tárgyaláson történik. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(7) A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevő érvényes ajánlattevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tett ajánlatot, azonos ajánlatok esetén, aki a szerződéskötéskor egy összegben, a leghosszabb időtartamra vonatkozó bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Fentiek szerinti azonos ajánlatok esetén az a pályázat nyertese, aki az előnyben részesített tevékenység folytatására tett ajánlatot, ha nincs ilyen pályázó vagy többen tettek ilyen ajánlatot, akkor licitet kell meghirdetni.

(8) Az a pályázó, aki a pályázati tárgyaláson nem vesz részt, és magát nem képviselteti, benyújtott pályázatához képest újabb ajánlatot nem tehet.

(9) Ha a nyertes ajánlattevő a bérbeadásra vonatkozó rendelkezés közlését követő 15 napon belül neki felróható okból nem köt szerződést a bérbeadóval, a szerződés megkötésének jogát elveszti. A polgármester a szerződés megkötése időpontjának határidejét indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(10) A nyertes ajánlattevő kiesése esetén sorrendben a legkedvezőbb ajánlatot tevők – eredeti ajánlatuk fenntartása mellett - a (9) bekezdésben meghatározott feltételekkel köthetnek a helyiségre szerződést.

(11) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.

(12) Az (1) bekezdés szerinti versenytárgyaláson a licit induló összege a Képviselő-testület által megjelölt díjtétel.

30. § Amennyiben a Képviselő-testület tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.

31. § Garázs helyiségre bérleti szerződést csak olyan természetes személlyel vagy Csákvár város közigazgatási területére bejegyzett jogi személlyel, lehet kötni, aki vagy amely a szerződés megkötésére szóló ajánlatának benyújtásával egyidejűleg, - beleértve a versenytárgyalást is – igazolta a bérbeadónak, hogy saját tulajdonú személygépkocsival rendelkezik.

32. § (1) A Képviselő-testület a 28. §-ban és a 29. §-ban foglaltaktól eltérő feltételek mellett dönthet a kedvezményes áron történő bérbeadásról, amennyiben ezt rendkívüli helyzet, életviszony, vagy önkormányzati érdek indokolja.

(2) Nem kötelező a versenytárgyalás meghirdetése, ha az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai körébe tartozó tevékenység céljára vagy közérdekű célra adja bérbe a helyiséget.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység, vagy közérdekű cél érdekében térítésmentesen használatba adott önkormányzati ingatlanok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

14. A felek jogai és kötelezettségei

33. § (1) A bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel a tulajdonos helyett végez, vagy végeztet felújítási munkát. Ez esetben a bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek 50 %-nak erejéig bérbeszámítási jog biztosítható, feltéve, ha az átalakítás költségeit a felek előzetesen egyeztették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg a költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletekben, a havi bérleti díj 50 %-nak erejéig érvényesíthető.

34. § A bérbeadó nem biztosíthat bérbeszámítást a bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

a) a helyiség festése,
b) helyiség átalakítása, kialakítása a bérlő tevékenysége érdekében,
c) a bérlő kizárólagos használatában lévő központi berendezések karbantartása,
d) a helyiségnek az épület szerkezetét nem érintő kialakítása, berendezése a bérlő
tevékenységéhez szükséges mértékben,
e) a helyiség állagának fenntartása, megóvása érdekében szükséges munkálatok.

35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti, hogy a bérbeadó a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak vagy tevékenységnek megfelelő módon kialakítsa, felszerelje vagy berendezze.

36. § A bérlő saját költségén köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, vagy cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő vagy előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról vagy cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási hulladék elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

37. § (1) Helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, kivéve, ha:

a) a helyiségben a bérlő házastársa kiskereskedelmi vagy javító-szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, vagy

b) ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált, és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, ebben az esetben más személlyel is.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele a bérbeadó előzetes hozzájárulása, valamint a bérlőtársak bérleti díj, és közüzemi díjak fizetésére vállalt egyetemleges felelőssége.

38. § A helyiség albérletbe nem adható.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ LAKÁSOK, HELYISÉGEK
ELIDEGENÍTÉSE

39. § (1) A megüresedett, és elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget bruttó 5 millió forint felett versenytárgyalás útján kell értékesíteni.

(2) Az induló árat a Képviselő-testület állapítja meg a hivatalos ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított beköltözhető forgalmi érték alapján. Az ingatlan a vételár egyösszegű megfizetése mellett idegeníthető el.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (VII. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérleti díjáról.

43. § E rendeletnek a 1/2021. (I. 6.) önkormányzati rendelettel módosított 22. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti díjakat 2021. január 1. napjától kell alkalmazni valamennyi bérleti jogviszonyra.

1. melléklet

Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzéke

1. Szent István u. 1. D épület 1. ajtó

2. Szent István u. 1. D épület 2. ajtó

3. Jókai u. 45.

4. Szent István u. 1. B épület 1. ajtó
5. Szent István u. 1. B épület 2. ajtó
6. Szent István u. 1. B épület 3. ajtó
7. Szent István u. 1. B épület 4. ajtó
8. Szent István u. 1. B épület 5. ajtó

2. melléklet

Piaci alapon bérbe adható önkormányzati bérlakások jegyzéke

5. 6. Szent István u. 1. D épület 3. ajtó

3. melléklet

4. melléklet

Az önkormányzat kötelező feladatai körébe tartozó, vagy közérdekű célra bérleti díj mentesen használatba adott önkormányzati tulajdonú ingatlanok:

A

B

1.

Ingyenesen használt önkormányzati ingatlan

Használó személy, szervezet megnevezése

2.

Vértes Múzeum

Vértes Múzeum Baráti Köre

3.

Sportintézmény

Csákvári Torna Klub

4.

Ravatalozó

Mészáros Tamás

5.

Tűzoltó szertár

Csákvári Tűzoltó Egyesület

6.

Könyvtár udvarán lévő helyiség

Csákvári Polgárőrség

7.

Esterházy Móric Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola (Csákvár, Szabadság tér 8.) tantermei

Székesfehérvári Tankerületi Központ

8.

Egészségház

Feladat-ellátási szerződés alapján közfeladatot ellátó orvosok

9.

Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal házasságkötő

Helyi civil szervezetek (nem házasságkötési célra)

10.

Fazekas Emlékház

Ujcz Ágnes fazekas