Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2017. 02. 02- 2020. 01. 29Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (IX.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2017-02-02-tól 2020-01-30-ig
(Egységes szerkezetben a 6/2017 (II. 01.) önkormányzati rendelettel)
Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban Nvtv.) 18. § (1) és (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. § (1) e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelet 35. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a)Csákvár Város Önkormányzatára, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények);
b)Csákvár Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, az értékpapírokra, követelésekre és pénzeszközökre (továbbiakban: önkormányzati vagyon).
Az önkormányzat vagyonának csoportosítása
2. § (1) A helyi önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát e rendelet mellékletei tartalmazzák.
(2) A törzsvagyon
a) forgalomképtelen törzsvagyon
- kizárólag önkormányzati tulajdonban álló vagyont 1. melléklet
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont 2. melléklet
b) korlátozottan forgalomképesnek megállapított vagyont 3. melléklet
(3) Az üzleti vagyon felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3. § (l) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartás készül.
(2) A vagyonleltár az eszközök és források hatályos leltárkészítési és leltározási szabályzatának megfelelően, adott év december 31-i fordulónappal készül el.
Tulajdonosi jogok gyakorlása
4.§ (1) A tulajdonosi jogokat értékhatártól függetlenül a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza.
[1](3)
A vagyon kezelése, hasznosítása, átruházása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon használatát, hasznosítási jogának átengedését bruttó 2 millió Ft érték felett versenytárgyalás előzi meg.
[2](2) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (13) bekezdését -, vagy díj ellenében. Ingyenes használatkor rögzítésre kerül a használati érték.
(3) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyona saját vagyonként van nyilvántartva. A vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.
(4)Az önkormányzat az ideiglenesen legalább 1 hónapra szabaddá vált pénzeszközeit befektetheti rövidlejáratú értékpapírszámlára vagy kamatozó betétbe helyezheti el.
(5) 5 millió Ft feletti tulajdonjog átruházás versenyeztetés útján történik.
(6) Önálló ingatlan értékesítésére értékhatártól függetlenül versenytárgyalás után kerül sor.
(7) A képviselő-testület minden esetben az összességében legjobb ajánlatot tevő javára dönt.
A vagyonkezelői jog
6.§ [3](1) az önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapacsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítésére gyakorlására és megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat az Nvtv. 11. §-a és az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-a határozza meg.
[4](2) az önkormányzat a vagyonkezelő jogot az Nvtv. 11. §. (5) bekezdésében foglalt kivétellel vagyonkezelői szerződéssel ruházhatja át ellenérték fejében vagy ingyenesen, határozott vagy határozatlan időre az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. §. (1) – (9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelő) részére. A vagyonkezelői jog értékének meghatározásához jogosultsággal rendelkező szakértő javaslatát kell kérni, amely a képviselő-testület részére tájékoztató jellegű.
(3) az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:
a) önkormányzati társulás,
b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény
c) az állam, az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
[5](4) a vagyonkezelőt a vagyonkezelői jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, az Mötv. 109. § (6) – (7) bekezdésekben foglaltakon túl köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, rendeltetésszerű használatáról.
[6](5) az önkormányzat a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzését, a vagyonkezelés ellenőrzését évente legalább egyszer elvégzi a vagyonkezelői jog gyakorlójának bevonásával, vele legalább 15 nappal korábban előzetesen egyeztetett időpontban, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelői szerződés tartalmát.
(6) a vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szól törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. „
Az intézmények gazdálkodása az önkormányzati vagyonnal
7. § (1) Az önkormányzat által feladatainak ellátására alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amelyet az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
[7](2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – határozott időtartamra hasznosítja. A szerződés egy példányát nyilvántartásba kell venni.
(3) A használati díj megállapítása a képviselő-testület hatásköre.
(4) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítását és selejtezését a hatályos szabályzatnak megfelelően kell elvégezni.
(5) A folyamatos leírású tárgyi eszközök hasznosítására és selejtezésére a polgármester, az egyszeri leírású tárgyi eszközök és nyilvántartásra kötelezett anyagok esetén a nyilvántartó költségvetési szerv vezetője jogosult.
(6) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
(7) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingóságok felújítása tárgyában a képviselő-testület dönt.
(8) Az intézmény a használatába adott ingatlant nem terhelheti meg.
(9) A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött megállapodás rögzíti.
Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása
8. § (1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, ezt a
lemondásban megnevezett akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére, és a felajánlott vagyon elfogadásához a Pénzügyi és Jogi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület hozzájárul, illetve elfogadja, egyben a vagyontárgy besorolását is meghatározza.
(2) A hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, illetve hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat és intézményei költségvetéséből kell fedezni. A vagyon hasznosításának vagy rendeltetésének meghatározásakor az örökhagyó, ajándékozó, illetve a közérdekű célra felajánló akaratát figyelembe kell venni.
(3) A felajánlott vagyon elfogadása különleges mérlegelést igényel, ha a vagyon olyan ingatlan vagy ingatlanrész, amelyben az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő számára használható, vagy hasznosítható rész (földterület, lakás, helyiség) nincs, vagy olyan hagyaték (ingatlan, ingatlanrész, eszköz, befektetés, pénz), melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) Értékpapír esetén a névérték alapján,
b)Ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján
(3) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Vagyongazdálkodási koncepció
10. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogram elfogadását követően áttekinti az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon összetételét, rendeltetését, a vagyontárgyak állapotát és a vagyon működtetésének költségigényét.
(2) A ciklusprogramban meghatározott célkitűzések alapján, a polgármester írásos előterjesztésében tett javaslatára – a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményezése után - dönt az egyes vagyontárgyak rendeltetésének megváltoztatásáról, átsorolásáról, a feleslegessé váló ingatlanok értékesítéséről, illetve az új ingatlanok vásárlásáról. Egyben meghatározza ezen feladatok ellátásának cikluson belüli sorrendjét.
(3) A Képviselő-testület a vagyontárgyak állapotának ismeretében meghatározza az ellátandó feladatok érdekében szükséges felújítási, beruházási, javítási feladatokat, dönt ezek cikluson belüli sorrendjéről és vagyongazdálkodási forrásairól.
Vagyongazdálkodási terv
10. § (1) A Képviselő-testület a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester előterjesztése alapján készíti el.
Záró rendelkezések
11. § (1) Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályban.
(2) Hatályát veszti a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012. (IV.01) önkormányzati rendelet
Illés Szabolcs Tóth Jánosné
polgármester címzetes főjegyző
Kihirdetési záradék:
A rendeletet kihirdettem:
Csákvár, 2016. szeptember 30-án.
Tóth Jánosné
címzetes főjegyző
Hatályon kívül helyezte a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) a) pontja. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2017. február 2-től.
Módosította a 6/2017. (II.01.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) b) pontja. Hatályos: 2017. február 2-től.