Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2023. 07. 28Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról
Csákvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontja, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2016. (IX. 29.) önkormányzati rendelet 35. § b) pont 2. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Csákvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a) ingatlanra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) ingó vagyontárgyra,
c) immateriális javakra,
d) értékpapírra, valamint
e) társasági részesedésre.
(2) E rendelet szabályai
a) az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre, lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre,
b) az Önkormányzat pénzügyi eszközére, valamint
c) az Önkormányzat követelésére
az e tárgykörben hatályban lévő más önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésben alkalmazandók.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a koordinált városfejlesztési ingatlanhasznosítási tevékenységre.
(4) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. használatba adás: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott használat;
2. kiíró: az Önkormányzat, valamint az önkormányzati vagyon bérbe vagy használatba adására e rendelet szerint jogosult önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyonkezelő kivételével;
3. közérdekű tevékenység:
a) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata közé tartozó tevékenység (ideértve a feladatellátás feltételeinek biztosítását is), amelyet más személy vagy szervezet közreműködésével, vagy annak elfogadásával kíván vagy tud ellátni, vagy
b) az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladata ellátásához kapcsolódó, nem haszonszerzés céljából végzett egészségügyi, szociális, kulturális, köznevelési, közbiztonsági, katasztrófavédelmi, sporttevékenység;
4. működtetés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra vonatkozó, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott tevékenységek összessége, amely kiterjed a nemzeti vagyon felújítására és fejlesztésére, a birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is;
5. Önkormányzat intézménye: az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv;
6. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.
Az Önkormányzat vagyona
3. Az Önkormányzat vagyonának meghatározása és elemei
3. § Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, valamint követelések összessége.
4. § (1) Az Önkormányzat vagyona - rendeltetése szerint - törzsvagyon és üzleti vagyon.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik
a) az 1. melléklet szerinti az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, törvényben meghatározott nemzeti vagyon, valamint
b) a 2. melléklet szerinti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(4) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik a 3. melléklet szerinti
a) a törvényben ekként meghatározott vagyonelem, kivéve, amit az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonnak nyilvánít és
b) az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi sportcélú ingatlan.
(5) Mindaz a vagyon, amely törvény vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, forgalomképes üzleti vagyon. A forgalomképes üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.
4. A vagyon besorolása
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 4. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.
(2) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elem a 4. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba sorolandó át.
(3) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.
(4) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerint átsorolásáról az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.
(5) A vagyon (1)-(3) bekezdés szerinti átsorolásának nyilvántartásban történő átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
5. Általános szabályok
6. § Az Önkormányzat vagyonára vonatkozó tulajdonosi jogokat az e rendeletben szabályozottak szerint
a) a Képviselő-testület, vagy
b) polgármester
gyakorolhatja.
7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel
a) ingatlanvagyon esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés,
b) értékpapír esetén a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, valamint az üzletrésznél annak névértéke,
c) ingó vagyontárgy átruházása esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés vagy nyilvános értékelési módszer
(a továbbiakban az a)-c) pontokban foglaltak együtt: értékbecslés) alapján határozandó meg.
(2) Ingó vagyontárgy átruházása esetén 200.000,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.
(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.
(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon bérbe, használatba adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően a bérleti, használati díj összege és a vagyon megterhelése esetén a kártalanítás mértéke - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján határozandó meg.
(5) Az (4) bekezdésben foglaltakról eltérően mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése
a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat és intézménye által a feladatellátáshoz használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli használatra történő bérbe vagy használatba adása és
b) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása
esetén.
(7) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.
(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) és (4) bekezdésben meghatározottnál régebben készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
8. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját átruházásnál, bérbe, használatba adásnál, megterhelésnél és a vagyon megszerzésénél - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottakra figyelemmel -
a) a vagyontárgynak a 7. § szerint meghatározott értéke,
b) több vagyontárgyat érintő jogügylet esetén azok együttes értéke,
c) csere esetén a magasabb érték, valamint
d) a felajánlott vételár vagy ellenszolgáltatás
határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonérték megállapításának alapja
a) ingatlan, használat és egyéb vagyoni értékű jog esetében - a b) pontban foglaltak kivételével - az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték,
b) vételi jog biztosítása esetén a vételi jog tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke,
c) ingó vagyontárgy esetében az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték, valamint
d) bérlet esetében
da) határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti nettó ellenszolgáltatás vagy
db) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a jogviszony tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték.
6. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása
9. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát - törvényben meghatározott esetek kivételével - ingyenesen átruházni nem lehet.
7. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának visszterhes átruházása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon átruházásáról és feltételeiről értékhatárra tekintet nélkül - a (2)-(3) bekezdésben írt feltételekre figyelemmel - a Képviselő-testület dönt.
(2) A 4. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon a törzsvagyon köréből történő kivonás nélkül kizárólag törvényben meghatározott személy részére vagy törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén idegeníthető el.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a 4. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyon átruházására abban az esetben van lehetőség
a) ha az adott vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították, és
b) a Képviselő-testület legkésőbb az átruházásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg dönt a vagyonelem korlátozottan forgalomképes vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.
8. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és megterhelése
11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyont ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben lehet hasznosítani.
(2) Ingyenes használatkor rögzítésre kerül a használati érték.
(3) A kedvezményezett nem mentesül a hasznosítást terhelő közterhek és a használattal járó egyéb költségek viselése vagy megtérítése alól.
12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel terhelhető meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona kizárólag a Magyar Állam vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog és jogszabályon alapuló használati jog vonatkozásában kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.
13. § (1) A forgalomképtelen vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény által lehetővé tett megterheléséről és annak feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.
(2) A korlátozottan forgalomképes és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az üzleti vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.
(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon bérbe, ellenérték fejében történő használatba adásáról és feltételeiről a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményének figyelembevételével a Képviselő-testület dönt.
(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően az önkormányzati vagyont működtető szervezetek működtetésében lévő vagyon bérbeadásáról
a) a vagyonkezelő szervezet vezetője vagy
b) a 31-32. §-ban foglaltak szerint az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető vezetője dönt.
14. § A Képviselő-testület dönt
a) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra haszonélvezeti jog alapításáról és
b) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon vagyonkezelésbe adásáról.
9. Vagyon Önkormányzat javára történő megszerzése
15. § (1) Az Önkormányzat vagyona gyarapítására
a) az éves költségvetési előirányzat terhére
aa) elővásárlási jog,
ab) városrendezési terv megvalósítása miatt,
ac) terület - és városfejlesztés érdekében,
ad) tulajdonjog rendezés miatt és
b) az a) pontban meghatározottakon túl egyéb esetben
a Képviselő-testület egyedi döntése alapján vásárol ingatlanokat és egyéb vagyontárgyakat.
(2) Ha valamely vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, ezt a
16. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vételi és visszavásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.
17. § (1) Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a polgármester dönt. Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon fennálló szolgalmi, egyéb közérdekű használati joggal vagy az alapján való rendelkezésről, valamint az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlásáról a polgármester dönt.
10. Az Önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
18. § Civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás az e rendeletben meghatározott közérdekű tevékenységet végez, vagy az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot lát el és az ingatlan vagy ingatlanrész jogszerű használatának feltételei biztosítottak. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely, telephely, fióktelep címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a polgármester dönt.
Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
11. A társasági részesedés feletti rendelkezési jog
19. § Az önkormányzati tulajdonú társasági részesedéssel való rendelkezési jog a Képviselő-testület hatásköre.
20. § (1) Az egyszemélyes gazdasági társaság alapítói jogkörét a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A kisebbségi, illetve többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő a Képviselő-testület - adott napirenddel kapcsolatos - döntéséhez kötve van.
(3) A kisebbségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közgyűlésén, taggyűlésén eljáró képviselő - amennyiben az adott napirendi pontot a Képviselő-testület előzetesen nem tárgyalta - az Önkormányzat érdekének figyelembevételével köteles eljárni.
12. Az Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságánál működő felügyelőbizottsággal szembeni elvárások
21. § (1) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő valamennyi gazdasági társaságnál kötelező felügyelőbizottságot létrehozni.
(2) Az Önkormányzat egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságaiban a tulajdonosi ellenőrzési jogait a felügyelőbizottságokon keresztül gyakorolja.
(3) A felügyelőbizottságok szerepe az ügyvezetés, a gazdasági érdekek érvényesülésének és a szabályos működés feltételeinek ellenőrzése.
(4) A felügyelőbizottság működése során - a törvényben meghatározottakon túl - az alábbi feladatok ellátására köteles:
a) a legfőbb szerv elé kerülő valamennyi üzletpolitikai jelentést megvizsgálni,
b) a mérlegbeszámolót és adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot írásban véleményezni,
c) a legfőbb szerv ülését összehívni, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége gazdasági érdeket sért vagy szabályellenes,
d) ügyrendjét összeállítani és a legfőbb szerv felé jóváhagyásra előterjeszteni,
e) üzleti tervet véleményezni,
f) évente egy alkalommal, a mérleg elfogadás időszakában írásban beszámolni tevékenységéről a Képviselő-testületnek.
(5) A gazdasági társaság tevékenységi köre szerint illetékes felügyelőbizottság - a (4) bekezdésben részletezetteken túl - köteles:
a) a közüzemi szolgáltatások ellátásának mennyiségi és minőségi szintjét vizsgálni és véleményezni,
b) a városfenntartási tevékenység hatékonyságát vizsgálni,
c) az ingatlanfejlesztési tevékenység és a komplex városfejlesztési célok közötti összhangot figyelemmel kísérni,
d) a szolgáltatási díjak, az elvégzett szolgáltatások, a társaság hatékony működése közötti összhangot megteremtő javaslatokkal élni.
(6) Azokban az ügyekben, amelyekben a felügyelőbizottságnak nincs döntési hatásköre, a felügyelőbizottság köteles az Önkormányzat illetékes bizottsága felé állásfoglalását eljuttatni, így az önkormányzati bizottság előzetes állásfoglalásával és véleményezésével az Önkormányzat Képviselő-testülete dönthet, illetve kezdeményezhet intézkedéseket a gazdasági társaság legfőbb szerve felé.
Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon működtetése
13. Vagyonkezelés
22. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelési szerződés megkötésével vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog létesítésének elsődleges célja a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, illetve értékének növelése.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.
(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt. A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy forgalmi értékének 0,01 - 5 %-a közötti értékben egyedileg határozza meg.
(5) Ingyenes vagyonkezelési szerződés kivételesen törvény alapján, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló
a) önkormányzati társulással, vagy
b) költségvetési szervvel, vagy
c) önkormányzati intézménnyel, vagy
d) az állammal, vagy
e) az Önkormányzat együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel
köthető.
(6) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.
23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása során köteles
a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával, rendeltetésszerűen kezelni és hasznosítani,
b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni,
c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek eleget tenni,
d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegésével okozott kárért a vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
24. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza
a) a vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködő igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezést, a közreműködő tevékenységének a vagyonkezelő általi folyamatos ellenőrzése kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, valamint azt, hogy a vagyonkezelő az általa igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő tevékenységéért teljes körű felelősséget vállal,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszköznek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést és a vagyonnal való vállalkozás feltételét,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adására vonatkozó rendelkezést,
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját,
h) az Önkormányzatot megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetés teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezést,
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezést,
j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget és egyéb biztosítékot,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
l) a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre, a minimálisan kötelező biztosítási kategóriára vonatkozó rendelkezést, a kárfelelősség viselésére vonatkozó előírásokat, valamint
m) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén a vagyon Önkormányzat részére történő birtokba adására vonatkozó eljárást.
(2) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.
(3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.
(4) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.
25. § (1) Az Önkormányzat a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzését, a vagyonkezelés ellenőrzését évente legalább egyszer elvégzi a vagyonkezelői jog gyakorlójának bevonásával, vele legalább 15 nappal korábban előzetesen egyeztetett időpontban, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelői szerződés tartalmát.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyont könyvvezetésében elkülönítetten köteles kezelni, ráfordításait és költségeit külön köteles kimutatni. Ezen felül minden évben, a tárgyévet követően február 15-ig beszámolót köteles készíteni a Képviselő-testület számára.
(3) A vagyonkezelő a tárgyévet követő február 15-ig a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában köteles adatot szolgáltatni az Önkormányzat felé a kezelésbe adott vagyon értékében bekövetkezett változásról.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:
a) eszközönként tételesen az eszköz bruttó értékében bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beruházások és felújítások értéke, selejtezés, értékvesztés, stb.)
b) elszámolt értékcsökkenést.
(5) A vagyonkezelő a kezelésbe átvett vagyontárgyak vonatkozásában köteles az általa feltárt feleslegessé vált tárgyi eszközökről és készletekről jelentést tenni az Önkormányzat felé. A vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök és készletek esetében a selejtezést az Önkormányzat mindenkor hatályos tárgyi szabályzatának rendelkezései alapján kell végrehajtani.
26. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat ellenőrzi.
(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az Önkormányzat az ellenőrzést az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.
(3) A kijelölt tulajdonosi ellenőr jogosult
a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanába szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére,
b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratba és más dokumentumba, elektronikus adathordozón tárolt adatba - külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamint
c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől (képviselőjétől) és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.
(4) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója az ellenőrzés során együttműködésre köteles.
(5) A kijelölt tulajdonosi ellenőr vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti. A vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a polgármesternek átadja. Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a tulajdonosi ellenőr haladéktalanul jelentést tesz a polgármesternek.
(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(7) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.
27. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik
a) határozatlan idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott felmondás gyakorlásával,
b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével vagy
c) rendkívüli felmondással törvényben meghatározott esetben, továbbá
d) ha megszűnik az a közfeladat, amelynek ellátására a vagyonkezelési szerződés létrejött.
(2) A vagyonkezelő az azonnali felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal birtokba adja az Önkormányzatnak.
(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.
14. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján történő működtetése
28. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján
a) az Önkormányzat intézménye,
b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasága és
c) az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy
(a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyont működtető szervezet) működtetheti.
(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, szervezet vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.
29. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon
a) birtoklására,
b) rendeltetésszerű használatára,
c) hasznai szedésére, valamint
d) az a)-c) pontokban meghatározott rendelkezési jogok továbbengedésére,
az e rendeletben és a vele kötött szerződésben foglaltak szerint.
(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik
a) a vagyon fenntartásáról, ezen belül különösen
aa) a karbantartásról,
ab) a vagyon teljes vagy részleges felújításáról,
ac) a vagyon fejlesztéséről, beleértve a korszerűsítést, átalakítást és
ad) szükség esetén a bontásról, megsemmisítésről,
b) a vagyon üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ezen belül különösen
ba) a vagyonvédelemről,
bb) a vagyon működtetése költségeinek és
bc) a vagyonhoz fűződő közterhek viseléséről.
(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) és (6) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.
(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése során az önkormányzati vagyont működtető szervezet a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodik.
30. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyont működtető szervezetet illeti meg.
(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan vagy a nemzeti vagyontörvény rendelkezéseinek megfelelő, a működtetés időtartamában maximalizált határozott időtartamra köthető.
(3) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a rendes felmondás jogának gyakorlását indokolás nélküli négy hónapos felmondási időhöz kell kötni.
(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 14. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulásának a beszerzése szükséges.
(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.
31. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott időre, a társaság vezető tisztségviselőjének döntése alapján hasznosíthatja.
A versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok
32. § (1) A 5.000.000,- Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont - törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak versenyeztetési eljárás lefolytatásával lehet átruházni, bérbe vagy használatba adni.
(2) Törvényben meghatározott értékhatár alatt mellőzhető a versenyeztetés:
a) ha az ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadása vagy átruházása idegen tulajdonú felépítmény alatti földterület esetén a felépítmény tulajdonosa részére történik,
b) kisajátítást megelőző megállapodásra irányuló eljárásban vagy kisajátítás során csereingatlan biztosítása esetén,
c) ingatlan vagy ingatlanrész bérbeadóval történő közös használatára,
d) ingatlan vagy ingatlanrész alkalmi rendezvények tartására történő bérbeadása esetén,
e) osztatlan közös tulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdoni hányadának a tulajdonostárs részére történő átruházása (tulajdonközösség megszüntetése) vagy bérbeadása esetén,
f) ingatlannak vagy ingatlanrésznek
fa) közfeladat és a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása vagy
fb) közérdekű tevékenység végzése
céljából történő átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén a Képviselő-testület döntése alapján, a döntésben meghatározott feltételek szerint,
g) ingó vagyontárgy átruházása, bérbe vagy használatba adása esetén.
(3) Az önkormányzati vagyon (2) bekezdés szerinti átruházására, bérbe vagy használatba adására vonatkozó döntéssel egyidejűleg a döntéshozó a versenyeztetési eljárás mellőzéséről is dönt.
A versenyeztetési eljárás szabályai
33. § (1) A versenyeztetési eljárás
a) pályázat vagy
b) licitálás (árverés)
lehet.
(2) Licitálás tartandó, ha az elsődleges cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.
15. A pályáztatás
34. § (1) A pályázati felhívás nyilvános vagy zártkörű lehet.
(2) Zártkörű pályázat írandó ki, ha
a) ha a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak,
b) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítással kapcsolatos feladatok megvalósítása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetve társasági partnerek részvételét teszik szükségessé,
c) a nyilvános pályázat közérdeket sért, vagy
d) a közszolgáltatás ellátása, üzleti titok megóvása indokolttá teszi.
(3) A zártkörű pályázat meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) A nyilvános pályázati felhívás az elektronikus és a nyomtatott médiában, az Önkormányzat honlapján és egy nyomtatott napilapban kerül meghirdetésre, továbbá más sajtótermékben is meghirdethető.
(5) A zártkörű pályázati felhívásról a meghívott ajánlattevők egyidejűleg és közvetlenül, írásban kerülnek tájékoztatásra. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak meg kell küldeni a pályázati felhívást.
(6) A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételekkel vesznek részt. A második fordulóra vagy a második fordulóban tett azonos ajánlatok közül a nyertes kiválasztására licit is kiírható, ha az a pályázati kiírásban szerepel.
(7) A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, melyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt kötelezettség teljesítésére.
(8) A pályázati kiírás elkészítéséről a kiíró szükség szerint szakértő bevonásával és a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatallal történt egyeztetés alapján, vagy gazdasági társaságának bevonásával gondoskodik.
35. § (1) A pályázati kiírás tartalmazza
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, továbbá ha az Önkormányzat megbízásából önkormányzati vagyonkezelő szerv jár el, az erre való utalást,
b) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), arra való utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelöléssel pályázhat,
c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,
d) az alkalmazható fizetési módot, ezek jogi és gazdasági feltételeit,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,
f) az ajánlatok felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra és eredményhirdetésre vonatkozó időpontot és további körülményeit,
g) a pályázati biztosíték fizetésére vonatkozó feltételt, valamint visszafizetésének szabályait,
h) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
i) a részletes pályázati kiírást, megtekintésének vagy kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,
j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést és ily módon a pályázatot, akár indokolás nélkül is, eredménytelennek minősítse,
k) az alternatív ajánlattétel lehetőségét, valamint
l) a kiíró által a pályázati cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.
(2) A kiíró a pályázat kiírása tárgyában hozott döntésével egyidejűleg dönt arról, hogy a pályázatra beérkező ajánlatok értékelését (elbírálását) követően maga vagy más szerve jogosult az alábbi döntések meghozatalára:
a) a pályázat nyertesének - illetve, ha indokolt, az 1-3. helyezett - megállapítására és kihirdetésére,
b) a pályázat nyertesével kötendő szerződés aláírására,
c) a pályázat eredménytelenné nyilvánítására,
d) a pályázat eredménytelenségének megállapítása mellett új pályázat kiírására,
e) eredménytelen pályázat esetén a kiírás érvényességének időtartamára.
(3) A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a pályázati kiírásban meghatározottak szerint vissza kell fizetni.
(4) Nem jár vissza a biztosíték, ha
a) a pályázati kiírás szerint az szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,
d) a szerződéskötés meghiúsulása az ajánlattevőnek felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(5) Az (1) bekezdés i) pontjában szabályozott részletes pályázati kiírás különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot,
b) az ismert hatósági előírásokat,
c) minden egyéb adatot, melyet a kiíró szükségesnek tart az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának kívánatos módjára és egyéb feltételeire vonatkozóan, valamint mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.
(6) Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.
36. § (1) A pályázati kiírás az ajánlat benyújtására megjelölt időpontig visszavonható, amelyet a kiíró a felhívással azonos módon tesz közzé.
(2) A pályázati kiírás különösen indokolt esetben az ajánlatok felbontása előtt is visszavonható, amennyiben a pályázat tárgyát képező vagyonra vagy pályázati feltételre vonatkozóan merül fel olyan új adat vagy tény, amely a pályázat tartalmát lényegesen befolyásolja.
(3) A pályázati kiírás (2) bekezdés szerinti visszavonásáról a kiíró haladéktalanul, de legkésőbb az ajánlatok felbontásáig értesíti a pályázatot benyújtó személyt vagy szervezetet.
(4) A kiírás visszavonásáról az Önkormányzat mint kiíró esetén a polgármester dönt.
(5) A pályázati kiírás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - az ellenérték visszajár, az ajánlattevő pedig a dokumentációt visszaadja.
(6) Amennyiben a pályázati kiírás visszavonására az ajánlat benyújtása és az ajánlatok felbontása közötti időben a (2) bekezdésben jelölt okból kerül sor, a pályázó az ajánlatának összeállításával kapcsolatban felmerült és igazolt költségei megtérítésére nem tarthat igényt, kivéve, ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi.
(7) Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatot - törvényben vagy az e rendeletben szabályozott jogkövetkezmények nélkül - bármikor visszavonhatja.
37. § (1) A pályázatokat bíráló bizottság az elnökkel együtt páratlan létszámú és legalább 3 fős. A bizottság elnökét, tagjait és póttagjait, valamint a jegyzőkönyvvezetőt legkésőbb a pályázat elbírálását megelőző 8. napig az Önkormányzat mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.
(2) A bíráló bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.
(3) A bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(4) A bíráló bizottság a határozatait jelenlévők több mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.
(5) A bíráló bizottság dönt a pályázat elbírálásához esetlegesen szükséges szakértő meghívásáról.
38. § (1) A bíráló bizottság tagjait és a felkért szakértőt titoktartási kötelezettség terheli. Az elbírálásban résztvevő az e minőségében tudomására jutott információt kizárólag az ajánlat értékelésének (elbírálásának) a céljára használhatja fel.
(2) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt, aki
a) az ajánlattevő Ptk. szerinti hozzátartozója,
b) munkaviszony (ideértve a közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyt is) alapján az ajánlattevő közvetlen felettese, beosztottja vagy alkalmazottja,
c) szerződéses jogviszony keretében az ajánlattevő foglalkoztatottja vagy
d) az ajánlattevő tulajdonosa (résztulajdonosa).
(3) Az ajánlat elbírálásában nem vehet részt az, akitől - bármely oknál fogva - nem várható el az ajánlat tárgyilagos megítélése.
(4) A pályázat elbírálásában résztvevő köteles bejelenti, ha vele szemben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(5) Összeférhetetlenségi ügyben Önkormányzat kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője dönt. Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg - ha az a bíráló bizottság valamely tagjával szemben merült fel - a döntésre jogosult gondoskodik új tag kijelöléséről. Amennyiben az összeférhetetlenség az eljárásban közreműködő - a bíráló bizottság által meghívott - szakértővel szemben került megállapításra, az összeférhetetlenség megállapítását követően új szakértő meghívásáról a bíráló bizottság gondoskodik.
(6) Az ajánlattevő a pályázat elbírálásában résztvevő személlyel szembeni összeférhetetlenségi okot legkésőbb az ajánlatok elbírálásáig nyújthatja be.
(7) Amennyiben az ajánlattevő részéről a pályázat elbírálását követően merül fel összeférhetetlenségi okra hivatkozással kifogás, a kiíró nem köteles ennek alapján új eljárást lefolytatni.
39. § (1) Az ajánlat zárt borítékban, két példányban nyújtandó be és a borítékon feltüntetendő az adott pályázati kiírásra utaló jelzés. Az ajánlat egy példányát minden oldalon kézjeggyel ellátva, „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.
(2) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja a biztosíték összegének letételét.
(3) A pályázati felhívásra beküldött ajánlat tartalmazza az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen
a) a pályázatban kiírt feltételekre, azok megvalósításának határidejére, valamint
b) az igényelt esetleges ellenszolgáltatásra
vonatkozóan.
(4) Az ajánlattevő az ajánlathoz - a pályázati kiírásban közölt - elbírálási időpontot követő határidőig kötve marad, kivéve, ha az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel a szerződés létrejön vagy egyik ajánlattevővel sem jön létre szerződés. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejár.
40. § (1) Az ajánlat felbontásánál a bíráló bizottság tagjai, az ajánlattevő, a közjegyző és a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen.
(2) Az összes ajánlat felbontását követően - az ajánlattevők azonosítása után - a bíráló bizottság tagjai megállapítják, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek.
(3) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki, vagy amelyik nem jogosult részt venni a pályázaton,
b) az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
c) nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
d) a pályázati kiírás hiánypótlásra ad lehetőséget és a hiánypótlási határidő eredménytelenül telik el.
(4) Az érvénytelen ajánlat az elbírálás további szakaszában nem vehet részt.
(5) Az érvényesség megállapítását követően ismertetésre kerül az érvényes ajánlat lényeges tartalma azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
(6) Az ajánlat felbontásáról és a pályázattal kapcsolatos megállapításról jegyzőkönyv készül, amelyről az ajánlattevő másolatot kap.
41. § (1) Az ajánlatot az ajánlat felbontását követő 15 napon belül a bíráló bizottság elbírálja és javaslatát a döntéshozó elé terjeszti. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálásán a bíráló bizottság tagjain és a meghívott szakértőkön, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem vehet részt.
(2) Ha az ajánlat elbírálása bizonyos kérdés tisztázását teszi szükségessé, az ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet a bíráló bizottság.
(3) A bíráló bizottság az (1) bekezdésben foglalt határidőt egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, melyről haladéktalanul értesíti az érvényes ajánlatot benyújtó pályázót. Az elbírálásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén a pályázó ajánlati kötöttsége a meghosszabbítás időtartamával meghosszabbodik.
42. § (1) A pályázatról a bíráló bizottság javaslatában foglaltak alapján a bizottság javaslatának benyújtását követő 5 napon belül, testületi döntés esetén a soron következő testületi ülésen
a) Önkormányzat, mint kiíró esetén a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy
b) egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője
dönt.
(2) Az ajánlat elbírálására vonatkozó döntés kihirdetése a kiírásban foglaltak szerint történik.
(3) Amennyiben a kiíró a pályázatot eredményesnek minősíti, abban az esetben a nyertes ajánlattevő a pályázati hirdetményben megjelölt határidőn belül a szerződést aláírja.
(4) Amennyiben - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
(5) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha
a) a pályázati kiírás erre lehetőséget adott,
b) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették,
c) a szerződésnek a kiíró által történő - a (4) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondása vagy elállása esetében a b) pontban foglaltakon túl, a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.
(6) Az ajánlattevő az ajánlat kidolgozásáért vagy az ajánlattétellel kapcsolatosan egyéb jogcímen térítést nem igényelhet.
(7) Amennyiben a kiíró egyik pályázatot sem fogadja el, a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, melyről értesíti a pályázatot benyújtó ajánlattevőt.
16. A licitálás (árverés)
43. § (1) A licitálás a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.
(2) A licitálás a 35. § (4) bekezdése szerint kerül meghirdetésre.
(3) A licitálásról és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.
44. § (1) A licitálási hirdetmény tartalmazza különösen
a) a kikiáltási árat, valamint a műszaki, kereskedelmi és jogi feltételt,
b) az ingatlan vagy egyéb vagyon megtekintési lehetőségét,
c) a licitálás helyét és idejét,
d) az áremelés alsó és felső határát,
e) a bánatpénzzel (árverési előleggel) és az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötést és feltételt, valamint
f) a kiíró által a cél megvalósulása érdekében szükségesnek tartott egyéb feltételt.
(2) A licitálás időpontját a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény közzétételének napja és a licitálás időpontja között a rendelkezésre álló határidő ne legyen kevesebb 15 napnál.
45. § (1) A licitálási hirdetmény a licitálás időpontjáig visszavonható, amely a meghirdetéssel azonos módon kerül közzétételre.
(2) Amennyiben a licitálás visszavonására okot adó körülmény felmerülésétől számítva a licit időpontjáig hátralévő idő a nyomtatott napilapban történő közzétételre már nem elegendő, a hirdetmény visszavonására az Önkormányzat honlapján történő közzététellel, indokolt esetben a licit megkezdése előtt, a jelenlévőkkel történő közléssel is sor kerülhet.
46. § (1) A licitálást páratlan létszámú, legalább 3 fős bizottság bonyolítja le.
(2) A bizottság tagjai a bizottság munkájában való részvételért díjazásban nem részesülnek.
(3) A bizottság tagjait és levezető elnökét az Önkormányzat, mint kiíró esetén a polgármester, egyéb kiíró esetén a kiíró vezetője bízza meg.
47. § (1) Az ajánlattevő azonosítása után a bizottság megállapítja, hogy az ajánlatok közül melyek az érvényesek és érvénytelenek, melyről vita esetén a bizottság a jelenlévő tagok több mint a felének egybehangzó szavazatával dönt.
(2) A licitáláson a legmagasabb vagy ennek hiányában a kikiáltási összeget kínáló ajánlattevő szerződéskötési jogot szerez (a licitálás nyertese).
(3) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, úgy a végső, a legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licitálás nyertesét.
(4) A licitálás nyertesének elállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szerez szerződéskötési jogot, ha a licitálási hirdetmény erre lehetőséget ad.
(5) A licitálás eredményének kihirdetése a licitálás lezárását követően azonnal, az ajánlattevők jelenlétében történik.
(6) A licitálás lefolytatásáról a bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyből a licitálás nyertese és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő résztvevő másolatot kap.
(7) A licitálás nyertese a hirdetményben meghatározott határidőn belül a szerződést aláírja és a teljes vételárat kiegyenlíti.
(8) A bánatpénz (árverési előleg) visszafizetésére a 36. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.
17. Vagyongazdálkodási koncepció, vagyongazdálkodási terv
48. § (1) A Képviselő-testület a ciklusprogram elfogadását követően áttekinti az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon összetételét, rendeltetését, a vagyontárgyak állapotát és a vagyon működtetésének költségigényét.
(2) A ciklusprogramban meghatározott célkitűzések alapján, a polgármester írásos előterjesztésében tett javaslatára – a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményezése után - dönt az egyes vagyontárgyak rendeltetésének megváltoztatásáról, átsorolásáról, a feleslegessé váló ingatlanok értékesítéséről, illetve az új ingatlanok vásárlásáról. Egyben meghatározza ezen feladatok ellátásának cikluson belüli sorrendjét.
(3) A Képviselő-testület a vagyontárgyak állapotának ismeretében meghatározza az ellátandó feladatok érdekében szükséges felújítási, beruházási, javítási feladatokat, dönt ezek cikluson belüli sorrendjéről és vagyongazdálkodási forrásairól.
49. § (1) A Képviselő-testület a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a polgármester előterjesztésére, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság előzetes véleményezése alapján készíti el.
Záró rendelkezések
50. § (1) Ez a rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 18/2016. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz |
Területe m2 |
Önkormányzati tulajdon % |
Önkormányzati tulajdon m2 |
|
1. |
029/2 |
Árok |
Külterület |
4222 |
100 |
4222 |
2. |
032/4 |
út |
Külterület |
6322 |
100 |
6322 |
3. |
032/15 |
út |
külterületi út |
2078 |
100 |
2078 |
4. |
039 |
út |
út |
68235 |
100 |
68235 |
5. |
041 |
út |
út |
27253 |
100 |
27253 |
6. |
042/20 |
út |
út |
2249 |
100 |
2249 |
7. |
043 |
út |
út |
7073 |
100 |
7073 |
8. |
044 |
út |
út |
4840 |
100 |
4840 |
9. |
045 |
út |
út |
1101 |
100 |
1101 |
10. |
048/4 |
út |
út |
228 |
100 |
228 |
11. |
049 |
út |
út |
3099 |
100 |
3099 |
12. |
051/2 |
út |
út |
9783 |
100 |
9783 |
13. |
053 |
út |
út |
17288 |
100 |
17288 |
14. |
055/25 |
út |
út |
8874 |
100 |
8874 |
15. |
056 |
út |
út |
7962 |
100 |
7962 |
16. |
057/7 |
út |
út |
2417 |
100 |
2417 |
17. |
058 |
Külterület saját út |
Erdőföld |
24292 |
100 |
24292 |
18. |
060 |
út |
út |
4179 |
100 |
4179 |
19. |
062 |
út |
út |
8307 |
100 |
8307 |
20. |
065/5 |
út |
külterületi út |
2045 |
100 |
2045 |
21. |
065/17 |
út |
külterületi út |
1052 |
100 |
1052 |
22. |
070 |
út |
út |
26924 |
100 |
26924 |
23. |
071 |
út |
út |
9389 |
100 |
9389 |
24. |
076 |
út |
út |
2280 |
100 |
2280 |
25. |
086 |
Árok |
Külterület |
15393 |
100 |
15393 |
26. |
090 |
út |
út |
5531 |
100 |
5531 |
27. |
097 |
Árok |
Külterület |
5811 |
100 |
5811 |
28. |
0101/7 |
út |
út |
6568 |
100 |
6568 |
29. |
0102 |
út |
út |
4634 |
100 |
4634 |
30. |
0104 |
út |
út |
25402 |
100 |
25402 |
31. |
0106 |
út |
út |
27179 |
100 |
27179 |
32. |
0108 |
út |
út |
7027 |
100 |
7027 |
33. |
0109 |
Árok |
Árok |
2098 |
100 |
2098 |
34. |
0112 |
út |
út |
20592 |
100 |
20592 |
35. |
0113/1 |
út |
út |
3123 |
100 |
3123 |
36. |
0125 |
út |
út |
43456 |
100 |
43456 |
37. |
0139 |
út |
út |
3483 |
100 |
3483 |
38. |
0143 |
Árok |
Külterület |
1904 |
100 |
1904 |
39. |
0145/18 |
Árok és út |
Külterület |
5593 |
100 |
5593 |
40. |
0145/30 |
út |
út |
7765 |
100 |
7765 |
41. |
0146 |
Árok |
Külterület (Széchenyi u. 80. mellett) |
3183 |
100 |
3183 |
42. |
0148 |
út |
út |
2134 |
100 |
2134 |
43. |
0150 |
út |
út |
2600 |
100 |
2600 |
44. |
0151/39 |
út |
út |
1766 |
100 |
1766 |
45. |
0152 |
út |
út |
2116 |
100 |
2116 |
46. |
0157 |
Árok |
Külterület |
355 |
100 |
355 |
47. |
0161/1 |
út |
Fornapuszta |
6652 |
10 |
6652 |
48. |
0172/23 |
út |
út |
324 |
100 |
324 |
49. |
0174/5 |
út |
út |
793 |
100 |
793 |
50. |
0175 |
út |
út |
59571 |
100 |
59571 |
51. |
0178 |
út |
út |
2100 |
100 |
2100 |
52. |
0181 |
út |
út |
786 |
100 |
786 |
53. |
0183 |
út |
út |
1449 |
100 |
1449 |
54. |
0184 |
út |
út |
3853 |
100 |
3853 |
55. |
0191 |
út |
út |
14817 |
100 |
14817 |
56. |
0205 |
út |
út |
3868 |
100 |
3868 |
57. |
0218 |
út |
út |
2744 |
100 |
2744 |
58. |
0226 |
út |
út |
1461 |
100 |
1461 |
59. |
||||||
60. |
||||||
61. |
0240/4 |
út |
út |
1541 |
100 |
1541 |
62. |
0245 |
Disznóhegybe vezető út |
út |
3895 |
100 |
3895 |
63. |
||||||
64. |
||||||
65. |
||||||
66. |
9 |
közpark (volt Bagóház és Csóra ház) |
Szabadság tér |
3557 |
100 |
3557 |
67. |
||||||
68. |
12/1 |
Árok |
új iskola mögötti árok |
277 |
100 |
277 |
69. |
30 |
Jókai utca |
Jókai |
6113 |
100 |
6113 |
70. |
31 |
Szt. Mihály tér |
Szt. Mihály tér |
6791 |
100 |
6791 |
71. |
45 |
kivett gazdasági épület udvar Milleniumi park |
Mikes K. u. 45. |
1109 |
100 |
1109 |
72. |
82 |
Mikes Kelemen utca |
Mikes Kelemen utca |
6535 |
100 |
6535 |
73. |
186 |
Árok |
Rákóczi és Jókai utca közötti kertvégek |
1070 |
100 |
1070 |
74. |
192/2 |
Rákóczi utca |
Rákóczi utca |
33008 |
100 |
33008 |
75. |
211 |
Kisköz út |
Kisköz út |
467 |
100 |
467 |
76. |
215 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
437 |
100 |
437 |
77. |
216/1 |
Árok |
Sporttelep és Kossuth utca közötti földút mellett |
2145 |
100 |
2145 |
78. |
216/2 |
Árok |
Vöröskapu utca páros oldal kertvégében |
1806 |
100 |
1806 |
79. |
219 |
Vöröskapu utca |
Vöröskapu utca |
9605 |
100 |
9605 |
80. |
228 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
7196 |
100 |
7196 |
81. |
292 |
Árok |
Rákóczi-Damjanich utca kertvégek |
1454 |
100 |
1454 |
82. |
315 |
Parksor utca |
Parksor utca |
2380 |
100 |
2380 |
83. |
316 |
Damjanich utca |
Damjanich utca |
8121 |
100 |
8121 |
84. |
317 |
Parksor utca |
Parksor utca |
2267 |
100 |
2267 |
85. |
318 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
798 |
100 |
798 |
86. |
329 |
Traktoros utca |
Traktoros utca |
1918 |
100 |
1918 |
87. |
344 |
Kiss Ernő utca |
Kiss Ernő utca |
2977 |
100 |
2977 |
88. |
352 |
Árok |
Damjanich-Klapka utca kertvégek |
604 |
100 |
604 |
89. |
367 |
Klapka utca |
Klapka utca |
2869 |
100 |
2869 |
90. |
382 |
Kossuth Lajos utca |
Kossuth Lajos utca |
3453 |
100 |
3453 |
91. |
403 |
Árok |
Kossuth-Kenderesi utcák között |
1376 |
100 |
1376 |
92. |
415/1 |
árok |
övárok Prinz-alle mellett |
3285 |
100 |
3285 |
93. |
415/14 |
Kertész utca |
Kertész utca |
2693 |
100 |
2693 |
94. |
416 |
Ady E. utca |
Ady E. utca |
4580 |
100 |
4580 |
95. 1 |
426 |
Floriana tér |
Floriana tér |
12929 |
100 |
12929 |
96. |
435 |
József A. utca |
József A. utca |
4146 |
100 |
4146 |
97. |
456 |
Radnóti utca |
Radnóti utca |
5178 |
100 |
5178 |
98. |
481/2 |
közterület |
Kertész utca |
802 |
100 |
802 |
99. |
481/12 |
Közterület (Árok ) |
Kertész-Paulini utcák között |
951 |
100 |
951 |
100. |
481/22 |
Paulini B. utca |
Paulini B. utca |
2508 |
100 |
2508 |
101. |
482 |
Kenderesi utca |
Kenderesi utca |
19872 |
100 |
19872 |
102. |
496 |
Pataksor utca |
Pataksor utca |
4624 |
100 |
4624 |
103. |
512 |
Haladás utca |
Haladás utca |
4693 |
100 |
4693 |
104. |
513/4 |
közterület |
Haladás u. |
598 |
100 |
598 |
105. |
536/2 |
közterület |
Radnóti utca |
286 |
100 |
286 |
106. |
540 |
Radnóti utca |
Radnóti utca |
8733 |
100 |
8733 |
107. |
579 |
József A. utca |
József A. utca |
5746 |
100 |
5746 |
108. |
616 |
Ady E. utca |
Ady E. utca |
5825 |
100 |
5825 |
109. |
627 |
Batthyány utca |
Batthyány utca |
2942 |
100 |
2942 |
110. |
649 |
Vörösmarty utca |
Vörösmarty utca |
2877 |
100 |
2877 |
111. |
668/6 |
Berényi utca |
Berényi utca |
1141 |
51 |
582 |
112. 2 |
677 |
gyalogos köz |
Dobos köz |
246 |
100 |
246 |
113. |
690 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
625 |
100 |
625 |
114. 3 |
691 |
Dobos utca |
Dobos utca |
2784 |
100 |
2784 |
115. |
721 |
Árok |
Kossuth 9. melletti árok |
233 |
100 |
233 |
116. |
744 |
Árok |
Széchenyi u. 18. mellett |
420 |
100 |
420 |
117. |
754 |
Árok |
Széchenyi u. 36. mellett |
546 |
100 |
546 |
118. |
778 |
névtelen utca |
névtelen utca Széchenyi u. 78. mellett |
596 |
100 |
596 |
119. |
785/1 |
Árok |
Zeller |
2243 |
100 |
2243 |
120. |
785/2 |
Árok |
Arany J. u. kertvégek |
769 |
100 |
769 |
121. |
796 |
Névtelen utca |
Zeller |
487 |
100 |
487 |
122. |
814 |
Esterházy Móric köz |
Esterházy Móric köz |
2367 |
100 |
2367 |
123. |
815 |
Malom utca |
Malom utca |
2344 |
100 |
2344 |
124. |
824 |
Névtelen utca |
Zeller |
475 |
100 |
475 |
125. |
835 |
Névtelen utca |
Vajda-Esterházy Móric köz között |
8762 |
100 |
8762 |
126. |
837/1 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
2974 |
100 |
2974 |
127. |
838/1 |
kivett közterület |
Fazekas utcai közpark |
2534 |
100 |
2534 |
128. |
838/2 |
út |
Fazekas utca |
1833 |
100 |
1833 |
129. |
839 |
Névtelen utca |
Vajda J. utca folytatása |
479 |
100 |
479 |
130. |
840 |
Beépítetlen terület , erdő művelés alatt (Fenyves ) |
Vajda utca vége |
1839 |
100 |
1839 |
131. |
841 |
Bem utca |
Bem utca |
3634 |
100 |
3634 |
132. |
842 |
Fenyves |
Fazekas utca |
2637 |
100 |
2637 |
133. |
843/33 |
Fazekas utca |
Fazekas utca |
2932 |
100 |
2932 |
134. |
843/60 |
Fenyves erdő művelés alatt |
Dobogó utca |
44282 |
100 |
44282 |
135. |
844 |
Dobogó utca |
Dobogó utca |
13006 |
100 |
13006 |
136. |
845 |
Fehér út |
Fehér út |
1515 |
100 |
1515 |
137. |
872 |
Mókus dűlő |
Mókus dűlő |
2106 |
100 |
2106 |
138. |
873 |
köztér |
Dobogó utca elején |
3546 |
100 |
3546 |
139. |
890/3 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
495 |
100 |
495 |
140. |
892 |
beépítetlen terület közterület céljára kijelölve |
névtelen utca |
896 |
100 |
896 |
141. |
899 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
3085 |
100 |
3085 |
142. |
912/1 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
372 |
100 |
372 |
143. |
914/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
183 |
100 |
183 |
144. |
915/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
357 |
100 |
357 |
145. |
917/3 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
426 |
100 |
426 |
146. |
919/1 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
1012 |
100 |
1012 |
147. |
919/2 |
Haraszt köz |
Haraszt köz |
1518 |
100 |
1518 |
148. |
920/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
238 |
100 |
238 |
149. |
921/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
174 |
100 |
174 |
150. |
922/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
177 |
100 |
177 |
151. |
938/2 |
Felső-Haraszt utca |
Felső-Haraszt utca |
176 |
100 |
176 |
152. |
939 |
Erdő utca |
Erdő utca |
1194 |
100 |
1194 |
153. |
954 |
Akadémia utca |
Akadémia utca |
1626 |
100 |
1626 |
154. |
955 |
Névtelen utca |
Névtelen utca |
449 |
100 |
449 |
155. |
984 |
Névtelen utca |
Névtelen utca Kálvária utcából nyílik |
367 |
100 |
367 |
156. |
992 |
Hegyalja köz |
Hegyalja köz |
209 |
100 |
209 |
157. |
1003 |
Névtelen utca |
Névtelen utca Akadémia utcából nyílik |
258 |
100 |
258 |
158. |
1005 |
Névtelen utca |
Névtelen utca Akadémia utcából nyílik |
88 |
100 |
88 |
159. |
1014 |
Gyümölcs köz |
Gyümölcs köz |
219 |
100 |
219 |
160. |
1022 |
Alsó-Haraszt utca |
Alsó-Haraszt utca |
11378 |
100 |
11378 |
161. |
1026 |
Akadémia köz |
Akadémia köz |
638 |
100 |
638 |
162. |
1035 |
Benedek Elek köz |
Benedek Elek köz |
331 |
100 |
331 |
163. |
1039/2 |
kivett temető |
régi temető |
44637 |
100 |
44637 |
164. |
1041 |
Névtelen utca |
temető melletti földút |
1646 |
100 |
1646 |
165. |
1045/1 |
út |
Ravatalozónál |
528 |
100 |
528 |
166. |
1078 |
Haraszt utca |
Haraszt utca |
3070 |
100 |
3070 |
167. |
1108 |
Névtelen utca |
Petőfi-Bem utca között |
822 |
100 |
822 |
168. |
1169 |
Vajda János utca |
Vajda János utca |
7722 |
100 |
7722 |
169. |
1262 |
Ostrom utca |
Ostrom utca |
2431 |
100 |
2431 |
170. |
1277 |
Luter utca |
Luter utca |
1324 |
100 |
1324 |
171. |
1280/38 |
Hunyadi köz |
Hunyadi utca |
192 |
100 |
192 |
172. |
1280/41 |
Hunyadi utca |
Hunyadi utca |
6632 |
100 |
6632 |
173. |
1280/82 |
Káposztáskert utca |
Káposztáskert utca |
2658 |
100 |
2658 |
174. |
1280/83 |
Móricz Zsigmond utca |
Móricz Zsigmond utca |
4518 |
100 |
4518 |
175. |
1280/84 |
Arany János utca |
Arany János utca |
2916 |
100 |
2916 |
176. |
1433 |
Bokréta utca |
Bokréta utca |
4088 |
100 |
4088 |
177. |
1442 |
Árok |
Bokréta-Szt. István utca között |
343 |
100 |
343 |
178. |
1450/1 |
Szilárd Gyula utca |
Szilárd Gyula utca |
1185 |
100 |
1185 |
179. |
1450/2 |
Városkút tér |
Városkút tér |
1254 |
100 |
1254 |
180. |
1455 |
köztér |
Petőfi utca elején |
1269 |
100 |
1269 |
181. |
1466 |
Névtelen utca |
Petőfi-Május 1. u. között |
646 |
100 |
646 |
182. |
1488 |
Temető utca |
Temető utca |
2519 |
100 |
2519 |
183. |
1529 |
közpark |
Nemeskert, Gánti utca elején |
3514 |
100 |
3514 |
184. |
1530 |
Fecske utca |
Fecske utca |
1478 |
100 |
1478 |
185. |
1536 |
Fecske utca |
Fecske utca |
5898 |
100 |
5898 |
186. |
||||||
187. |
1550 |
Névtelen utca |
Temető utca folytatása |
1693 |
100 |
1693 |
188. |
1551 |
beépítetlen terület |
temető parkoló |
1171 |
100 |
1171 |
189. |
1552 |
beépítetlen terület |
temető parkoló |
1991 |
100 |
1991 |
190. |
1568 |
beépítetlen terület |
Szabolcs köz |
1238 |
100 |
1238 |
191. |
1569 |
közterület |
Szabolcs utca |
977 |
100 |
977 |
192. |
1577 |
Szabolcs utca |
Szabolcs utca |
2363 |
100 |
2363 |
193. |
1595 |
Május 1. utca |
Május 1. utca |
5051 |
100 |
5051 |
193. |
1619 |
Árpád utca |
Árpád utca |
4981 |
100 |
4981 |
194. |
1650 |
Vértes utca |
Vértes utca |
3370 |
100 |
3370 |
195. |
1666 |
Béke utca |
Béke utca |
1856 |
100 |
1856 |
196. |
1684 |
Nimród utca |
Nimród utca |
1897 |
100 |
1897 |
197. |
1694 |
Benedek Elek utca |
Benedek Elek utca |
2706 |
100 |
2706 |
198. |
1695 |
Gyümölcs utca |
Gyümölcs utca |
8708 |
100 |
8708 |
199. |
1699 |
Vértes utca |
Vértes utca |
702 |
100 |
702 |
200. |
1718/3 |
Vértes utca |
Vértes utca |
130 |
100 |
130 |
201. |
1725/1 |
Vértes utca |
Vértes utca |
96 |
100 |
96 |
202. |
1726/3 |
Vértes utca |
Vértes utca |
101 |
100 |
101 |
203. |
1730/4 |
Vértes utca |
Vértes utca |
236 |
100 |
236 |
204. |
1731/4 |
beépítetlen terület |
Vértes utca |
237 |
100 |
237 |
205. |
1734/4 |
út |
Vértes utca |
262 |
100 |
262 |
206. |
1754/1 |
Kálvária utca |
Kálvária utca |
9844 |
100 |
9844 |
207. |
1754/2 |
Kálvária köz |
Kálvária köz |
318 |
100 |
318 |
208. |
1813 |
Tamási Áron utca |
Tamási Áron utca |
2232 |
100 |
2232 |
209. |
1842 |
Táncsics Mihály utca |
Táncsics Mihály utca |
4097 |
100 |
4097 |
210. |
1843 |
Szabadság utca |
Szabadság utca |
12324 |
100 |
12324 |
211. |
1865 |
Tompa Mihály utca |
Tompa Mihály utca |
2710 |
100 |
2710 |
212. |
1940 |
Szt. István utca |
Szt. István utca |
3077 |
100 |
3077 |
213. |
1945 |
Árok |
Szt. István-Bokréta u. között |
449 |
100 |
449 |
214. |
1971 |
Szt. Vince utca |
Szt. Vince utca |
2141 |
100 |
2141 |
215. |
1977/1 |
névtelen út |
Szabadság téri szolg háznál |
231 |
100 |
231 |
216. |
1977/3 |
Szolgáltatóház udvar |
Szolgáltatóház udvar |
698 |
100 |
698 |
217. |
2044 |
Tersztyánszky krt. |
Tersztyánszky krt. |
4700 |
100 |
4700 |
218. |
2049 |
Tersztyánszky-dűlő |
Tersztyánszky-dűlő |
796 |
100 |
796 |
219. |
2051 |
Tersztyánszky-dűlő |
Tersztyánszky-dűlő |
451 |
100 |
451 |
220. |
2069 |
Zöldhegyi dűlő |
Zöldhegyi dűlő |
2152 |
100 |
2152 |
221. 4 |
2073 |
közterület |
Dobos utca melletti út |
1625 |
100 |
1625 |
222. |
2201/2 |
Zártkerti út |
Dobogóhegy |
1105 |
100 |
1105 |
223. |
2271/2 |
Zártkerti út |
Fehér út |
1821 |
100 |
1821 |
224. |
2272 |
Zártkerti út |
Szent Imre út |
1212 |
100 |
1212 |
225. |
2306 |
Zártkerti út |
Vízmű mellett |
571 |
100 |
571 |
226. |
2328 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1395 |
100 |
1395 |
227. |
2329/1 |
Zártkerti út |
Vásártér |
1688 |
100 |
1688 |
228. |
2354 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1652 |
100 |
1652 |
229. |
2368 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1696 |
100 |
1696 |
230. |
2443/2 |
Zártkerti út |
Erdőhelyetti |
4707 |
100 |
4707 |
231. |
2487/2 |
Zártkerti út |
Erdőhelyetti |
2533 |
100 |
2533 |
232. |
2647/89 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
2324 |
100 |
2324 |
233. |
2647/90 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
4083 |
100 |
4083 |
234. |
2647/91 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
3206 |
100 |
3206 |
235. |
2647/92 |
transzform.ház |
30 |
100 |
30 |
|
236. |
2675/2 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy Oroszlányi út mellett |
9439 |
100 |
9439 |
237. |
2686 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
1880 |
100 |
1880 |
238. |
2704 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
6757 |
100 |
6757 |
239. |
2713/1 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
736 |
100 |
736 |
240. |
2717/4 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
995 |
100 |
995 |
241. |
2732 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
1250 |
100 |
1250 |
242. |
2741 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
1261 |
100 |
1261 |
243. |
2744/1 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
3560 |
100 |
3560 |
244. |
2744/17 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
1392 |
100 |
1392 |
245. |
2744/25 |
Zártkerti út |
Kotlóhegy |
1290 |
100 |
1290 |
246. |
2842 |
út |
Bagóhegy |
1106 |
100 |
1106 |
247. |
2843 |
Zártkerti út |
Bagóhegy |
506 |
100 |
506 |
248. |
2844/2 |
Zártkerti út |
Bagóhegy |
20571 |
100 |
20571 |
249. |
2857/6 |
Zártkerti út |
Bagóhegy |
203 |
100 |
203 |
250. |
2862 |
Zártkerti út |
Bagóhegy |
3804 |
100 |
3804 |
251. |
2863/2 |
Zártkerti út |
Malachegy |
8536 |
100 |
8536 |
252. |
2900 |
Zártkerti út |
Malachegy |
701 |
100 |
701 |
253. |
2953 |
Zártkerti út |
Malachegy |
3838 |
100 |
3838 |
254. |
2954 |
Zártkerti út |
Disznóhegy |
987 |
100 |
987 |
255. |
2992 |
Zártkerti út |
Disznóhegy |
2820 |
100 |
2820 |
256. |
3019/2 |
Zártkerti út |
Disznóhegy |
964 |
100 |
964 |
257. |
3027/2 |
Zártkerti út |
Szt. Orbán dűlő |
2866 |
100 |
2866 |
258. |
3052 |
árok |
Zöldhegy |
277 |
100 |
277 |
259. |
3098 |
Zártkerti út |
Zöldhegy |
3001 |
100 |
3001 |
260. |
3147/1 |
Aranyhegyi út |
Aranyhegyi út |
1057 |
100 |
1057 |
261. |
3147/2 |
Zöldhegyi dűlő |
Zöldhegyi dűlő |
6156 |
100 |
6156 |
262. |
3176 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
808 |
100 |
808 |
263. |
3193 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1058 |
100 |
1058 |
264. |
3200 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
845 |
100 |
845 |
265. |
3242 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
2872 |
100 |
2872 |
266. |
3249 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
371 |
100 |
371 |
267. |
3273 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1224 |
100 |
1224 |
268. |
3280 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1241 |
100 |
1241 |
269. |
3287 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
1347 |
100 |
1347 |
270. |
3300/2 |
Zártkerti út |
Sashegy |
7117 |
100 |
7117 |
271. |
3329 |
Zártkerti út |
Sashegy |
422 |
100 |
422 |
272. |
3333 |
Zártkerti út |
Sashegy |
2848 |
100 |
2848 |
273. |
3340 |
Zártkerti út |
Sashegy |
670 |
100 |
670 |
274. |
3359 |
Zártkerti út |
Sashegy |
710 |
100 |
710 |
275. |
3360 |
Zártkerti út |
Sashegy |
822 |
100 |
822 |
276. |
3366 |
Zártkerti út |
Sashegy |
406 |
100 |
406 |
277. |
3372 |
Zártkerti út |
Sashegy |
575 |
100 |
575 |
278. |
3625/1 |
Zártkerti út |
Nagyhegy alatt |
27444 |
100 |
27444 |
279. |
3625/2 |
Zártkerti út |
Nagyhegy |
2240 |
100 |
2240 |
280. |
3649 |
Zártkerti út |
Puskaporos dűlő |
4149 |
100 |
4149 |
281 |
0171/1 |
út |
1128 |
100 |
1128 |
|
282 |
0173/8 |
út |
1775 |
100 |
1775 |
|
283 |
2/1 |
közterület |
Szabadság tér |
12115 |
100 |
12115 |
284 |
918/3 |
út |
696 |
100 |
696 |
|
285 |
1724/3 |
út |
154 |
100 |
154 |
2. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz |
Terület m2 |
Önkormányzati tulajdon % |
Önkormányzati tulajdon m2 |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
0199 |
Emlékmű Gánton |
Csákvár-Gánt határában |
741 |
100 |
741 |
2. |
11/A |
Múzeum |
Szabadság tér 1. |
75 |
100 |
75 |
3. |
11 |
Múzeum |
Szabadság tér 1. |
1441 |
100 |
1441 |
4. |
192/1 |
Huszár emlékmű |
Rákóczi utca |
485 |
100 |
485 |
5. |
193/1 |
Kastélypark |
Kastélypark |
33141 |
100 |
33141 |
6. |
380 |
tűzoltószertár |
Kossuth utca 60. |
600 |
100 |
600 |
3. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz |
Terület m2 |
Önkormányzati tulajdon % |
Önkormányzati tulajdon m2 |
|
1. |
0203 |
legelő, anyagbánya /telefontorony/ |
Szólókő |
29034 |
100 |
29034 |
2. 5 |
||||||
3. |
0136 |
vízmű (szennyvíz-átemelő) |
Berényi utca végén külterület |
484 |
100 |
484 |
4. |
0194 |
vízmű |
Sashegy |
866 |
100 |
866 |
5. |
0208 |
vízmű (kút) |
Dobogó |
536 |
100 |
536 |
6. |
0209 |
vízmű (kút) |
Dobogó |
2538 |
100 |
2538 |
7. |
0210 |
vízmű (telep és kút) |
külterület (Gánti út) |
14425 |
100 |
14425 |
8. |
2/A/2 |
Buszváró |
Szabadság tér |
59 |
36 |
21 |
9. |
3 |
Új Iskola |
Szabadság tér 8. |
7346 |
100 |
7346 |
10. 6 |
12/2 |
Ébner-ház |
Kossuth u. 4. |
512 |
100 |
512 |
11. |
102 |
lakóház, udvar, gazdasági épület |
Jókai Mór u. 45. |
1933 |
25 |
483 |
12. |
197 |
Kivett, kórház (Sirály-féle) |
Kastélypark |
3439 |
100 |
3439 |
13. |
214/1 |
Sportintézmény |
Vöröskapu u. 14. |
31450 |
100 |
31450 |
14. |
666 |
Óvoda |
Ady Endre u. 2. |
3055 |
100 |
3055 |
15. |
733 |
Óvoda |
Szabadság tér 13. |
4194 |
100 |
4194 |
16. |
738 |
kivett, beépítetlen terület, udvar, hulladékudvar Könyvtár |
Széchenyi utca 8. |
3878 |
100 |
3878 |
17. |
779/1 |
szennyvíz-átemelő |
Széchenyi u. 61. előtt |
84 |
100 |
84 |
18. |
1242 |
Fazekas Emlékház |
Petőfi Sándor u. 8. |
747 |
100 |
747 |
19. |
1814/5 |
vízmű (kút) |
Dózsa György u. |
107 |
100 |
107 |
20. |
1915 |
kivett, közösségi ház |
Szt. István u. 1. |
7037 |
100 |
7037 |
Régi Iskola |
||||||
21. |
1921 |
Gondozási Központ |
Szt. István u. 13. |
4111 |
100 |
4111 |
22. |
1981 |
Önkormányzati Hivatal épülete és Floriana Könyvtár és Közösségi tér épülete |
Szabadság tér 9 |
4856 |
100 |
4856 |
23. 7 |
1984/1 |
vízmű (kút) |
Szent Mihály tér 12. |
202 |
100 |
202 |
24. 8 |
1985 |
Ált. iskola konyha |
Szent Mihály tér 10. |
1703 |
100 |
1703 |
25. |
2010 |
vízmű |
Tersztyánszky Ödön körút |
2089 |
100 |
2089 |
26. 9 |
7/D |
mentőállomás |
Szabadság tér 5. |
342 |
100 |
342 |
27. 10 |
7/A/1 |
rendelő |
Szabadság tér 5 |
895 |
100 |
895 |
28. 11 |
078/1 |
szennyvíztisztító |
külterület |
16526 |
100 |
16526 |
4. melléklet
Helyrajzi szám |
Megnevezés |
Utca+hsz |
Terület m2 |
Önkormányzati tulajdon % |
Önkormányzati tulajdon m2 |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
037/1 |
földterület |
Bicske külterület |
18304 |
0,7 |
126 |
2. |
037/23 |
földterület |
Bicske külterület |
676047 |
1,7 |
10601 |
3. |
055/21 |
földterület |
Erdőföld |
13968 |
31 |
4309 |
4. |
072 |
szántó |
Erdőhelyetti |
82194 |
100 |
82194 |
5. |
073 |
szántó |
Erdőhelyetti |
46491 |
100 |
46491 |
6. 12 |
||||||
7. |
||||||
8. |
||||||
9. |
196 |
beépítetlen terület |
Kastély park |
1227 |
100 |
1227 |
10. |
||||||
11. |
415/9 |
beépítetlen terület |
Prinz allé |
677 |
100 |
677 |
12. |
415/10 |
beépítetlen terület |
Prinz allé |
900 |
100 |
900 |
13. |
793/2 |
beépítetlen terület |
Zeller |
2522 |
33 |
841 |
14. |
801 |
beépítetlen terület |
Zeller |
4324 |
33 |
1441 |
15. |
806 |
beépítetlen terület |
Zeller |
2421 |
100 |
2421 |
16. |
819 |
beépítetlen terület |
Zeller |
1650 |
17 |
275 |
17. |
836 |
kivett, szemétlerakó telep (SoSO mellett)beépítetlen terület |
Zeller |
2945 |
100 |
2945 |
18. |
1045/4 |
kivett, gazdasági épület, udvar |
Ravatalozó |
29678 |
100 |
29678 |
19. |
1053 |
beépítetlen terület |
Alsó-Haraszt utca |
1302 |
100 |
1302 |
20. |
1214 |
beépítetlen terület |
Káposztáskert |
1153 |
100 |
1153 |
21. |
1280/15 |
kivett közterület beépítésre szánt terület |
Káposztáskert |
4739 |
100 |
4739 |
22. |
1280/75 |
beépítetlen telek |
Móricz Zs. utca |
816 |
100 |
816 |
23. |
1757 |
beépítetlen terület |
Kálvária utca Kerekhegy alatti |
291 |
100 |
291 |
24. |
1760 |
beépítetlen terület |
Kerekhegy |
838 |
100 |
838 |
25. |
1978/A/4 |
üzlet |
Szabadság tér 11. |
44 |
100 |
44 |
26. |
2271/1 |
Zártkert |
Dobogó |
2175 |
33 |
724 |
27. |
2299 |
Zártkert |
Dobogó |
281 |
100 |
281 |
28. |
2417/2 |
Zártkert |
Dobogó |
1078 |
100 |
1078 |
29. |
2510 |
Zártkert |
Erdőhelyetti |
7414 |
33 |
2471 |
30. |
2840/1 |
Zártkert |
Bagóhegy |
946 |
100 |
946 |
31. |
3501 |
Zártkert |
Malachegy |
1377 |
100 |
1377 |
32 |
037/1 |
erdő |
Bicske |
18304 |
0,7 |
126 |
33 |
037/23 |
szántó és fásított terület |
Bicske |
676047 |
1,6 |
10601 |
34 |
082/11 |
legelő |
Vértesboglár |
13013 |
5,8 |
751 |
35 |
2/2/A/2 |
buszváró (társasház) |
Szabadság tér |
21 |
100 |
21 |
36 |
1542 |
beépítetlen terület (építési telek) |
Fecske utca |
1435 |
100 |
1435 |
37 |
1979 |
kivett, beépítetlen terület (volt játszótér) |
Szabadság tér |
726 |
100 |
726 |
38 |
2840/2 |
kert és gazdasági épület |
Bagóhegy I. dűlő |
1012 |
100 |
1012 |
39 |
078/2 |
beépítetlen terület |
külterület |
6000 |
100 |
6000 |
40 13 |
1985 |
Ált. iskola konyha |
Szent Mihály tér 10. |
60 |
100 |
60 |
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 95. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 112. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 114. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletben foglalt táblázat 221. sora a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 2. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 2. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 10. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 23. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 24. sora az 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 26. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 27. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletben foglalt táblázat 28. sorát a 4/2022. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 6. sorát a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 40. sorát a Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.