Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete

Etyek Nagyközség Önkormányzata vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Hatályos: 2024. 01. 26- 2024. 01. 26

Etyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete

Etyek Nagyközség Önkormányzata vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

2024.01.26.

Etyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 108/C. § , 109. § (4) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva, Etyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület Pénzügyi és Stratégiai Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Etyek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,

b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, társasági részesedésre, és a pénzvagyonra (a továbbiakban együtt: vagyontárgy).

(2) E rendelet szabályait

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete és elidegenítése

b) a közterületek használata, valamint

c) az államháztartáson kívüli forrás átadása és átvétele

esetén az ide vonatkozó önkormányzati rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény) 1. § (2) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyon része.

(2) Az önkormányzati vagyon az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(3) Az önkormányzati vagyon törzsvagyoni és üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakból áll.

3. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, és közvetlenül kötelező önkormányzati közfeladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlanvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak önkormányzati vagyont.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak,

b) önkormányzati rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyak:

ba) műemlékek és helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények,

bb) minden vagyontárgy, amelyet a törvény vagy a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozóan vagyonbiztosítást köt.

5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazon vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát képező ingatlanvagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedéseket a 4. melléklet tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a vonatkozó jogszabályok szerint az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(4) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplő adatokkal, a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, és a valós állapottal.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

4. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

7. § Az önkormányzati vagyon részét képező vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történő megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően annak forgalmi értékét,

a) ingatlan vagyonelem esetében - amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy az ingatlanvagyon-kataszterbeli becsült értéke a nettó ötmillió forintot meghaladja – hat hónapnál nem régebbi ingatlanszakértő által készített forgalmi értékbecslés alapján,

b) a nettó ötmillió forintot meg nem haladó várható forgalmi értékű, vagy az ingatlanvagyon-kataszterbeli becsült értékű ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány alapján megállapított értéken, vagy a vagyonkataszterbeli értéken,

c) ingó vagyonelem esetében - amennyiben annak várható forgalmi értéke vagy a könyv szerinti értéke a nettó egymillió forintot meghaladja - megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakértő értékelése alapján, legalább a könyvszerinti nyilvántartás értéken,

d) a nettó egymillió forintot meg nem haladó várható forgalmi értékű vagy könyv szerinti értékű ingó esetében a könyv szerinti nyilvántartás értéken,

e) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ea) társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

eb) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,

ec) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon,

ed) egyéb esetben a névértéken kell meghatározni.

5. Az önkormányzati vagyonnal történő rendelkezés általános szabályai

8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon korlátozottan forgalomképessé és forgalomképessé minősítése, valamint önkormányzati tulajdonú vagyon forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképtelen vagyon törvényben meghatározott hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon forgalomképessé minősítéséről, átruházásáról, törvény által nem tiltott megterheléséről, azon vagyoni értékű jog alapításáról vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

9. § A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, illetve a 11. § (2) bekezdése alapján a polgármester gyakorolja.

10. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.

(2) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelő felett az ellenőrzési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

6. Vagyontárgy megszerzésének, önkormányzati vagyon átruházásának, és hasznosításának szabályai

11. § (1) A vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot – (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Képviselő-testület teszi meg.

(2) Nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy esetében tulajdonosi jognyilatkozatot a polgármester tesz. E jognyilatkozatról a polgármester a Képviselő-testületnek évente egyszer beszámol.

7. Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok

12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, abban az esetben is, ha a vagyontárgy 7. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem haladja meg, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt szabályokat

a) ha a vagyontárgy 7. § szerinti értéke a nettó ötmillió forintot nem haladja meg;

b) a vagyontárgy cseréje esetén;

c) ha a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, illetve hasznosítása jogszabály rendelkezésein alapul;

d) ha a vagyontárgy valamely egyedi jellemzője miatt kizárólag egy személy részére értékesíthető vagy hasznosítható;

e) törvény a versenyeztetés alól felmentést ad.

(3) A versenyeztetés megvalósulhat

a) írásbeli pályázattal, vagy

b) árversennyel.

(4) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.

(5) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(6) Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(7) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt.

(8) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 4. és 5. mellékletei tartalmazzák

8. Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása

13. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása illetve ilyen vagyonon vagyoni értékű jog alapítása kizárólag a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadott döntésével történhet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése és az Mötv. 108. § (2)-(5) alapján lehet.

(3) Önkormányzati ingó vagyon átruházása esetén, amennyiben a vagyontárgy könyv szerinti értéke nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot, a vagyontárgy az Mötv. 108. § -ban meghatározottaktól eltérően, az ott meghatározott körbe nem tartozó szerv részére is átruházható.

9. Ingyenes vagyonszerzés

14. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Ha a vagyon ingyenes felajánlása az Önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata arról, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

10. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodás terv

15. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági program megalkotásával egyidejűleg közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (továbbiakban: vagyongazdálkodási terv) készít. A vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendeletekben figyelembe kell venni.

(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(3) Az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

11. Vagyonkezelés szabályai

16. § Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében, vagy az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

17. § (1) (1) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó víziközművek üzemeltetésről a vagyonkezelői jog térítési díj ellenében történő átadása útján, vagyonkezelési szerződés keretében gondoskodik.

(2) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.

(3) Vagyonkezelői jogot kizárólag a Képviselő-testület alapíthat.

12. Vagyonkezelői jog gyakorlása

18. § (1) A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik - a törvényben meghatározott korlátozásokkal - a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait továbbá birtokláshoz fűződő jogainak sérelme esetén birtokvédelemre jogosult.

(3) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

19. § (1) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a szükséges felújítási munkák elvégzéséről,

e) tűrni az Önkormányzatnak a vagyonkezelésre vonatkozó ellenőrzéseit illetve közreműködni az ilyen ellenőrzésekben,

f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól, a Polgármesternek a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában - a szükséges bizonylatok, dokumentumok átadásával - adatot szolgáltat.

(3) Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a tárgyévet követő május 31-ig köteles a tulajdonosi jogokat gyakorlónak beszámolni.

20. § (1) A tulajdonos Önkormányzat ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

21. § (1) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

13. Vagyonkezelői jog ellenértéke

22. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot visszterhesen vagy törvényben szabályozott esetekben ingyenesen alapíthat.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt, az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(3) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő az ellenértékként megállapított pénzösszeget egyösszegben vagy részletekben fizeti meg. A fizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(4) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem fizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(5) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(6) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.

14. Vagyonkezelés ellenőrzése

23. § (1) A vagyonkezelői jog és kötelezettség teljesítését, a tulajdonosi joggyakorló a polgármester által kijelölt tulajdonosi ellenőrzést végző személy útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, melynek célja annak megállapítása, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kezeli-e. Feladata továbbá intézkedés kezdeményezése az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére.

24. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) az ellenőrzött helyiségeibe, ingatlanaiba belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást kérni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés-tervezetre észrevételt tenni.

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét.

(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

15. Haszonélvezeti jog alapítása

25. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

16. Önkormányzati fenntartású intézmények vagyonhasználati és hasznosítási szabályai

26. § (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetés szervek a hatályos alapító okiratokban a feladataik ellátása céljából rendelkezésükre bocsátott ingatlanok (székhely, telephely) tekintetében ingyenes vagyonkezelőnek minősülnek. A vagyonkezelői jog a hatályos alapító okirat elfogadásáról szóló Képviselő-testületi döntés időpontjától kezdődően illeti meg az intézményt. Az intézményi ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adásáról vagyonkezelési szerződést a fenntartó nem köt, a vagyonkezelésükre a rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az intézmény vezetője jogosult dönteni a használatában lévő vagyonelemek tekintetében

a) nettó 1 millió forint könyv szerinti értékhatárt meg nem haladó ingó vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész 3 hónapot meg nem haladó hasznosításáról, a szerződés meghosszabbításának lehetősége nélkül.

(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Képviselő-testület hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal nettó 25 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról.

(4) Az intézmény vagyonhasznosítása kizárólag az alaptevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül – végezhető.

27. § Az önköltségszámításon alapuló bérleti díj mértékét minden év február 15-ig a Képviselő-testület határozza meg.

28. § Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 200 000 forint egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, bruttó 200 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár felett a polgármester hozzájárulásával végezhetik.

17. Vállalkozás forgalomképes vagyonnal

29. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

18. A követelésről lemondás szabályai

30. § (1) Az Önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

a) a nem kisösszegű követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,

b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,

c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené,

d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat.

(3) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles, és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A követelésről lemondásról:

a) nettó 5.000.000-Ft értékhatárig a polgármester,

b) nettó 5.000.000- Ft felett a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(6) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

19. Telekalakítás

31. § A polgármester, mint tulajdonosi joggyakorló dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészíttetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.

20. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

32. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény vagy alapító okirat által hatáskörébe tartozó jogait a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy a legfőbb szerv döntését megelőzően a Képviselő-testület határoz az alábbi kérdésekben:

a) a társasági szerződés jóváhagyása, valamint módosítása,

b) gazdasági társaság részéről új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, más gazdasági társaságban részesedés megszerzése, elidegenítése, átruházása,

c) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása.

(4) Az Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

21. Közzétételi szabályok

33. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. mellékletének III. pont 4. alpontját kell alkalmazni.

(2) A közzétételt a Törvény 33. § (1) bekezdésének megfelelően Etyek Nagyközségi Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel kell teljesíteni.

22. Záró rendelkezések

34. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és vagyonkezelés szabályairól szóló 2/2017. (I.20.) önkormányzati rendelet.

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.