1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Etyek Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

(2) E rendelet szabályait

2. § (1) Az önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: a nemzeti vagyonról szóló törvény) 1. § (2) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyon része.

(2) Az önkormányzati vagyon az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(3) Az önkormányzati vagyon törzsvagyoni és üzleti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyakból áll.

3. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, és közvetlenül kötelező önkormányzati közfeladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálják.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó ingatlanvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak önkormányzati vagyont.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozóan vagyonbiztosítást köt.

5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazon vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyon körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát képező ingatlanvagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedéseket a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott értékelési elveknek megfelelő értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás a mérleg fordulónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonkimutatás folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a vonatkozó jogszabályok szerint az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(4) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak meg kell egyeznie a vagyonkimutatásban szereplő adatokkal, a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, és a valós állapottal.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben is át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. § Az önkormányzati vagyon részét képező vagyonelem tulajdonjogának megszerzésére, átruházására, hasznosítására illetve bármely módon történő megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően annak forgalmi értékét,

8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon korlátozottan forgalomképessé és forgalomképessé minősítése, valamint önkormányzati tulajdonú vagyon forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképtelen vagyon törvényben meghatározott hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon forgalomképessé minősítéséről, átruházásáról, törvény által nem tiltott megterheléséről, azon vagyoni értékű jog alapításáról vagy egyéb módon történő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

9. § A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, illetve a 11. § (2) bekezdése alapján a polgármester gyakorolja.

10. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével és fejlesztésével vagyonkezelési szerződéssel – törvényben szabályozott kivételekkel és e rendelet keretei között – vagyonkezelőt bízhat meg.

(2) A vagyonkezelő – a szerződéssel összhangban – a tulajdonosi jogok gyakorlója nevében gyakorolja a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelő felett az ellenőrzési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.

11. § (1) A vagyontárgy megszerzésével, átruházásával, megterhelésével, azon vagyoni értékű jog alapításával vagy egyéb módon történő hasznosításával, illetve nem önkormányzati vagyontárgyon vagyoni értékű jog megszerzésével kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatot – (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Képviselő-testület teszi meg.

(2) Nettó 5 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingó vagyontárgy esetében tulajdonosi jognyilatkozatot a polgármester tesz. E jognyilatkozatról a polgármester a Képviselő-testületnek évente egyszer beszámol.

12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása, abban az esetben is, ha a vagyontárgy 7. § szerinti értéke a mindenkori költségvetési törvényben kötelező versenyeztetés szempontjából meghatározott egyedi forgalmi értéket nem haladja meg, kizárólag versenyeztetés alkalmazásával történhet.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt szabályokat

(3) A versenyeztetés megvalósulhat

(4) Írásbeli pályázat kiírására akkor kerül sor, ha a legmagasabb ellenérték elérése mellett egyéb szempontokat is figyelembe kíván venni a kiíró a pályázat elbírálásánál.

(5) A pályázat nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű is lehet. Nyilvános a pályázat, ha:

(6) Árverseny kiírására akkor kerül sor, ha a cél kizárólag a legmagasabb ellenérték elérése.

(7) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jog gyakorlója dönt.

(8) Az Önkormányzat által kiírt versenyeztetés szabályait e rendelet 4. és 5. mellékletei tartalmazzák

13. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, ingyenes használatba adása illetve ilyen vagyonon vagyoni értékű jog alapítása kizárólag a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadott döntésével történhet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése és az Mötv. 108. § (2)-(5) alapján lehet.

(3) Önkormányzati ingó vagyon átruházása esetén, amennyiben a vagyontárgy könyv szerinti értéke nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot, a vagyontárgy az Mötv. 108. § -ban meghatározottaktól eltérően, az ott meghatározott körbe nem tartozó szerv részére is átruházható.

14. § (1) Vagyon tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jognak az ingyenes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Ha a vagyon ingyenes felajánlása az Önkormányzat vagyonkezelője részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata arról, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségeket képes teljesíteni.

(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.

15. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági program megalkotásával egyidejűleg közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (továbbiakban: vagyongazdálkodási terv) készít. A vagyongazdálkodási tervről szóló határozatot az éves költségvetési rendeletekben figyelembe kell venni.

(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(3) Az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

16. § Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében, vagy az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen vagyonkezelésbe adható.

17. § (1) (1) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó víziközművek üzemeltetésről a vagyonkezelői jog térítési díj ellenében történő átadása útján, vagyonkezelési szerződés keretében gondoskodik.

(2) Az önálló vagyonelemek külön-külön és összességükben is vagyonkezelésbe adhatók.

(3) Vagyonkezelői jogot kizárólag a Képviselő-testület alapíthat.

18. § (1) A vagyonkezelőt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - megilletik - a törvényben meghatározott korlátozásokkal - a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait továbbá birtokláshoz fűződő jogainak sérelme esetén birtokvédelemre jogosult.

(3) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

19. § (1) A vagyonkezelő köteles:

(2) A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év január 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól, a Polgármesternek a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában - a szükséges bizonylatok, dokumentumok átadásával - adatot szolgáltat.

(3) Vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a tárgyévet követő május 31-ig köteles a tulajdonosi jogokat gyakorlónak beszámolni.

20. § (1) A tulajdonos Önkormányzat ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az Önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá mindent megtenni a veszély elhárítása és a kár következményeinek megszüntetése érdekében. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

21. § (1) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

22. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot visszterhesen vagy törvényben szabályozott esetekben ingyenesen alapíthat.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt, az Önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(3) A felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő az ellenértékként megállapított pénzösszeget egyösszegben vagy részletekben fizeti meg. A fizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza.

(4) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem fizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(5) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(6) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.

23. § (1) A vagyonkezelői jog és kötelezettség teljesítését, a tulajdonosi joggyakorló a polgármester által kijelölt tulajdonosi ellenőrzést végző személy útján ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, melynek célja annak megállapítása, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a törvényben és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kezeli-e. Feladata továbbá intézkedés kezdeményezése az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére.

24. § (1) A tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

(4) A tulajdonosi ellenőrzés nyomán a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezheti az ingatlan-nyilvántartási, vagyon-nyilvántartási állapot rendezését vagy más intézkedés megtételét.

(5) A vagyonkezelő ellenőrzésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

25. § (1) Az önkormányzati vagyonon haszonélvezeti jog kizárólag törvényben meghatározott személyek részére alapítható, és kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Haszonélvezeti jog alapításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

26. § (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetés szervek a hatályos alapító okiratokban a feladataik ellátása céljából rendelkezésükre bocsátott ingatlanok (székhely, telephely) tekintetében ingyenes vagyonkezelőnek minősülnek. A vagyonkezelői jog a hatályos alapító okirat elfogadásáról szóló Képviselő-testületi döntés időpontjától kezdődően illeti meg az intézményt. Az intézményi ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adásáról vagyonkezelési szerződést a fenntartó nem köt, a vagyonkezelésükre a rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az intézmény vezetője jogosult dönteni a használatában lévő vagyonelemek tekintetében

(3) Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyonelemek tekintetében a Képviselő-testület hozza meg a döntést minősített többségű szavazattal nettó 25 millió forint könyv szerinti értékhatárt meghaladó ingó vagyon megszerzéséről, átruházásáról, megterheléséről és hasznosításáról.

(4) Az intézmény vagyonhasznosítása kizárólag az alaptevékenységet meghaladó célra és időre – ezen tevékenységek sérelme nélkül – végezhető.

27. § Az önköltségszámításon alapuló bérleti díj mértékét minden év február 15-ig a Képviselő-testület határozza meg.

28. § Az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek a költségvetési mérlegben tárgyi eszközként, készletként, vagy egyéb módon nyilvántartott ingó vagyontárgyak selejtezését 200 000 forint egyedi bruttó beszerzési ár alatt saját hatáskörben, bruttó 200 000 forintot meghaladó egyedi beszerzési ár felett a polgármester hozzájárulásával végezhetik.

29. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

30. § (1) Az Önkormányzat a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.

(2) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha

(3) A követelésről való lemondást a kötelezettnek írásban kell kérnie, amelyet részletesen indokolni köteles, és a kérelméhez az azt alátámasztó dokumentumokat is csatolnia kell.

(4) A követelésről lemondásról:

(5) A követelés megtérülése érdekében – a kötelezett jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete figyelembevételével – a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerinti, az ott meghatározott döntési jogkört gyakorló, a kötelezettnek legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetést, vagy legfeljebb 5 évre szóló részletfizetést engedélyezhet.

(6) A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő 15 napon belül okiratba kell foglalni.

31. § A polgármester, mint tulajdonosi joggyakorló dönt a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elkészíttetéséről, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről.

32. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, valamint a tulajdonába kerülő vagyontárgyak kezelésére, hasznosítására, üzemeltetésére, gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény vagy alapító okirat által hatáskörébe tartozó jogait a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja.

(3) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli azzal, hogy a legfőbb szerv döntését megelőzően a Képviselő-testület határoz az alábbi kérdésekben:

(4) Az Önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok felsorolását a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

33. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó, az önkormányzati vagyont érintő döntések közzétételére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. mellékletének III. pont 4. alpontját kell alkalmazni.

(2) A közzétételt a Törvény 33. § (1) bekezdésének megfelelően Etyek Nagyközségi Önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéssel kell teljesíteni.

34. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és vagyonkezelés szabályairól szóló 2/2017. (I.20.) önkormányzati rendelet.

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.