Baracs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2019. 03. 25- 2019. 08. 26

Baracs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I.FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


  1. § (1) Jelen rendelet célja Baracs község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelmények, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával,
  1. Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e rendelet megállapítja
    1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,
    2. a településképi szempontból meghatározó területeket
    3. a településképi követelményeket
    4. településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket
    5. a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
  2. E rendelet területi hatálya kiterjed Baracs teljes közigazgatási területére.


2. A rendelet alkalmazása


  1. 2. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

  2. áttört kerítés: amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb (a lábazat figyelmen kívül hagyható).
  3. Baracsi táj: az a külterületi beépített vagy beépítetlen, természeti vagy természetközeli területrészlet, amely megőrizte a hagyományos tájgazdálkodással alakult tájképet.
  4. épített érték: Baracs településképe és történelme szempontjából meghatározó, a településszerkezeti, településképi, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes terület, épületegyüttes, épület, épületrész vagy más építmény (pl. szobor, emlékmű, kerítés, kapu, stb.) valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete
  5. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
  6. értékvédelmi adatlap: védelem alá helyezett, védelemre javasolt vagy számon tartott egyéb épített érték leírását, dokumentálását tartalmazó adatlap, amely védett érték esetében a védettség meglétét és jellegét is tartalmazza. Az értékvédelmi adatlapok összessége a helyi értékkataszter
  7. értékvédelmi terület (HT): a Képviselő-testület által helyi védelem alá helyezett olyan terület, amelyen a sajátos településszerkezet, zöldfelület, a településépítészet, kertépítészet jellegzetes elemei, épülettömegei, valamint szerkezetei, formái, anyagai, színvilága, növényvilága, a település nem védett részéhez képest nagyobb számban jelenik meg.
  8. értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn.
  9. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek értékvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is.
  10. helyi értékkataszter: az épített, zöldfelületi és táji értékeket számba vevő adattár
  11. védett épület, építmény (HE): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény értékvédelmi adatlapjában jelöltek alapján védettnek minősülhet az a telek, ill. annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
  12. védett érték: a helyi védelem alá helyezett épített, zöldfelületi, vagy táji érték
  13. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.


II.FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


  1. § A helyi értékvédelem feladata különösen az épített értékek:
    1. felkutatása, számba vétele, forráskutatása, dokumentálása,
    2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
    3. megőrzése, megőriztetése,
    4. a közvéleménnyel való megismertetése,
    5. károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése,
    6. az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.


Helyi védelem keletkezése és megszűnése


  1. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.
  1. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet, valamint annak 1., és 2. mellékletének módosításával dönt, míg a védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról normatív határozattal dönt.
  2. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszűntetését írásban kezdeményezheti
    1. az önkormányzat, a főépítész, az építésügyi hatóság, a történelmi egyházak, és bármely természetes vagy jogi személy,
    2. településrendezési    terv    keretében    készített    örökségvédelmi    hatástanulmány készítője.
  3. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
    1. a    védendő     területi    vagy    egyedi    érték    megnevezését,     szükség     esetén körülhatárolását,
    2. a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),
    3. értékvizsgálatot    és    indoklást,    amelyhez   elkészül    a   helyi    értékkataszterben rendszeresített, az érték kategóriájának megfelelő értékvédelmi adatlap,
    4. kérelmező nevét, adatait.
  4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
    1. a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
    2. a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
    3. a védelem megszűntetése szükségességének okait,
    4. bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.
  5. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén értékvédelmi szakvélemény készül. A szakvéleményhez - amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi – fotódokumentációt kell mellékelni.
  6. A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
    1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
    2. a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
    3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
    4. a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
  7. Amennyiben az értékvizsgálat, vagy az értékvédelmi szakvélemény nem településrendezési terv részeként, vagy nem a települési főépítész által készül, hanem az Önkormányzattól független önálló munkarészként, akkor ahhoz csatolni kell a települési főépítész véleményét.
  8. A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni
    1. az érintett ingatlanok tulajdonosait,
    2. a kezdeményezőt,
    3. az illetékes építésügyi hatóságot,
  9. A helyi egyedi védelem alá helyezésről vagy a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintetteket.
  10. Az ingatlan használójának, kezelőjének értesítése a tulajdonos útján történik.
  11. A helyi egyedi és területi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni a helyi értékkataszter folyamatos karban tartásával. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.


A helyi védelem fajtái


  1. § (1)A helyi védelem HT jelű területi, vagy HE jelű egyedi védelem lehet, ami táji- természeti vagy építészeti értékre, illetve annak területére vonatkozhat.

(2) A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.


3. A védett értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


  1. § (1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt azonban a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
  1. A HE jelű helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

  1. A HE jelű védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére.
  2. HE jelű helyi egyedi védelem alatt álló értéken építési, bontási munka kizárólag akkor végezhető, ha a védett érték létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt értékvédelmi szempontból nem befolyásolja károsan. Ellenkező esetben az építtetőt kötelezni kell az eredeti állapot helyreállítására.
  3. HE jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha az épület védett értékeinek károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, és ezt a települési főépítész véleménye is alátámasztja. Bontási munka csak a védelem megszüntetését követően végezhető. A főépítészi véleményben egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, illetve azoknak a bontási helyen építendő új épületbe való beépítése, elhelyezése is előírható a az elbontandó épület értékvizsgálata alapján.


4. A helyi területi védelem


  1. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területet felsorolását a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
  1. A HT jelű helyi értékvédelmi területen védett az úthálózat és a telekosztás jellege.
  2. A HT jelű helyi értékvédelmi területen a védett karakterelemek az alábbiak lehetnek:
    1. az utcavonalas beépítés,
    2. az épületek ritmusa,
    3. az utcára merőleges gerincű egyszerű nyeregtetővel fedett oromfalas tömegalakítás
    4. a 35 és 45 fok közé eső tetőhajlás
    5. az utcai homlokzat nyílásrendje, amely szerint két ablak között pillér vagy falszakasz helyezkedik el,
    6. a nyílászáróinak álló téglalap alakja és 2:3 szélesség:magasság aránya ,
    7. zöldfelület kertépítészeti kialakítása
    8. zöldfelület természetszerű jellege
    9. zöldfelület történelmi vagy kultúrtörténeti jelentősége.


5. A helyi egyedi védelem


A HE jelű védett épületek, építmények


8.§ (1) A HE jelű védett épületek, építmények leírását a jelen rendelet 1. melléklete, tartalmazza.

(2) A HE jelű védett épület, építmény minden eredeti homlokzati alkotórésze védett, ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, valamint esetenként a használat módját.


A HM jelű védett műtárgyak


  1. §


A HZT jelű védett zöldfelületi- táji érték


  1. §


6. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények


A HT jelű helyi értékvédelmi területre vonatkozó területi építészeti követelmények


  1. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területen az úthálózat, a telekosztás jellege, a telkek mérete, zöldfelülete megőrzendők.
  1. A HT jelű helyi értékvédelmi területen új épületnek a környezetben kialakult állapothoz igazodva kell állnia.


A HE jelű helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. § (1) A HE jelű védett épület, építmény bővítése, felújítása, valamint azokon végzett homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés illetve bármely homlokzati felületképzés és a homlokzat megváltoztatása során csak az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.
  1. A HE jelű védett épület, építmény helyreállítása, átalakítása, felújítása és bővítése során
    1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
    2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését, ami vakolt pasztell szín lehet;

bb) a tetőfedést, ami kerámia cserép lehet bc) a homlokzat díszítő elemeit;

bd) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt;

  1. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
  1. A HE jelű védett művi érték (nem épület, nem építmény) helyreállítása, átalakítása, felújítása során
    1. az eredeti formában és arányban kell fenntartani,
    2. szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a felületképzését,

bb) a díszítő elemeit;

bc) jellegzetes szerkezetét;

bd) amennyiben van, a lábazatát, talapzatát, lábazati párkányt;

  1. az    alaprajzi   elrendezés,    valamint a meghatározó részletek és szerkezetek megőrzendők.


A HT jelű helyi értékvédelmi területen lévő sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények


  1. § (1) A HT jelű helyi értékvédelmi területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.

(2) A HT jelű helyi értékvédelmi területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő építményre szerelhetők takarásban, az építményhez illő formai, anyaghasználati és színezési kialakításban.


A HZT jelű védett zöldfelületi- táji értékre vonatkozó egyedi és sajátos követelmények


  1. §


III.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


  1. § (1) Baracs településképi szempontból meghatározó területei:
    1. hagyományos építészeti arculattal bíró településrész, Falu
    2. kisvárosias építészeti arculat irányába fejlődő településrész, Faluközpont
    3. jellegzetes, Kertvárosi       építészeti        arculattal        bíró     településrész, Kertvárosias településrész.
    4. jellegzetes tájképi megjelenéssel bíró „Baracsi táj” településrész.

(2) Baracs településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.


IV.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


  1. § A település közigazgatási területén a fő funkciójú épületeken műanyag hullámlemez, valamint hullámpala nem alkalmazható.


9. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


A Falu településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények


  1.  § (1) A Falu területén új épületnek az előkerti építési határvonalon kell állnia.
  1. A Falu területén a lábon álló kerti tetőt és a kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyat az utcai telekhatártól mért 5 méteren túl kell elhelyezni.
  2. A Falu területén a kerítést úgy kell építeni, hogy magassága a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől mérve 1,8 m magasságot ne haladja meg.
  3. A kerítést – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve, és a kerítés teljes felületét figyelembe véve - legalább 40 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.
  4. Tetővel fedett kukatároló a kerítéssel egybeépítve létesítendő.
  5. A gépjármű tároló az utcai telekhatártól mért 5 méteren belül nem helyezhető el.


A Falu településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. §  (1) A Falu területén az épület tetőhéjazatánál
  1. magastetőn kerámia cserép, betoncserép, fémlemez, bitumenes zsindely alkalmazható;
  2. 20° vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható;
  3. A 6°-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet;
  4. a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
  1. A Falu területén az épületet fedő tetőidom egyszerű nyeregtető vagy a T vagy L alaprajzra szerkesztett tetőidom lehet. 
  2. A Falu területén az épület tetőszerkezetének hajlásszöge 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb nem lehet, az alábbi kivétellel: A tervezett beépítettség 25%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen 35o-nál kisebb hajlású tető kialakítható.
  3. A Falu területén manzard jellegű tető nem építhető. A tetősíkból kilépő tetőablakok összes, függőleges felületen mért felülete nem lehet több a magas tető függőlegesen mért vetülete 15%-ánál.
  4. A Falu területén az utcai homlokzaton nem jelenhet meg fekvő téglalap arányú ablaknyílás.

  6. A Falu területén az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) látható kialakítás esetén az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton kell elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.
  7. A Falu területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
    1. Az épület homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
    2. A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
    3. Klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható homlokzatán vagy tetőfelületén helyezhető el.
    4. Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor da) magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan db) lapostetőn legfeljebb 45: -os szögben

dc)    épület falára a közterületről nem látható módon

dd)    kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben

telepíthető.

  1. A Falu területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok alkalmazhatók.
  2. A Falu területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre nem telepíthetők.
  3. A Falu területének azon a részén, amely a HT jelű helyi értékvédelmi területen kívül esik, a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő magastetős épületre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé.


Faluközpont településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények


  1. § (1) A Faluközpont területén nem kötelező a kerítés építése. Amennyiben kerítés épül, a kerítést úgy kell építeni, hogy magassága a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől mérve 1,8 m magasságot ne haladja meg.
  1. A Faluközpont területén a kerítést – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve, és a kerítés teljes felületét figyelembe véve - legalább 40 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.
  2. A Faluközpont területén közterület alakítási terv készítendő melynek lehatárolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.


A Faluközpont településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. § (1) A Faluközpont területén az épület tetőhéjazatánál
    1. magastetőn kerámia cserép, betoncserép, korcolt fémlemez, bitumenes zsindely alkalmazható;
    2. 20° vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható;
    3. a 6°-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet;
    4. a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
  1. A Faluközpont területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
  1. Az épület homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
  2. A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
  3. Klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható homlokzatán vagy tetőfelületén helyezhető el.
  4. Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor) da)     magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan db)    lapostetőn legfeljebb 45: -os szögben

dc)     épület falára a közterületről nem látható módon

dd)    kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben

telepíthető.

  1. A Faluközpont területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok, vagy gyümölcsfák alkalmazhatók a 3. sz. melléklet szerint.
  2. A Faluközpont területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései 20 méternél magasabb meglévő építményre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet magastetős épület esetén legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során törekedni kell a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához való igazodásra.


A Kertvárosias településrész településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények

  1. § (1) A Kertvárosias településrész területén a kerítést úgy kell építeni, hogy magassága a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől mérve az 1,8 m magasságot ne haladja meg, kivéve a fedett személybejárót, amely legmagasabb pontja a 2,5 métert ne haladja meg.
  1. A Kertvárosias településrész területén a kerítést – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve, és a kerítés teljes felületét figyelembe véve - legalább 40 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.
  2. A Kertvárosias településrész területén a tetővel fedett kukatároló a kerítéssel vagy a fedett személybejáróval egybeépítve létesítendő, és magasságának a kerítés vagy a fedett személybejáró magasságához kell igazodnia.


A Kertvárosias településrész településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. §  (1) A Kertvárosias településrész területén az épület tetőhéjazatánál
  1. magastetőn kerámia cserép, betoncserép, bitumenes zsindely alkalmazható;
  2. 20° vagy annál kisebb tetőhajlás esetén üveg is alkalmazható;
  3. a 6°-nál kisebb hajlású tető zöldtető, járólappal burkolt, vagy kaviccsal fedett, vagy korcolt lemez fedésű lapos tető lehet;
  4. a fő rendeltetésű épületen táblás műanyag és táblás fémlemez fedés nem alkalmazható.
  1. A Kertvárosias településrész területén a közművek, közműpótló berendezések, épületgépészet műtárgyai és építményei az alábbiak szerint helyezhetők el:
  1. Az épület homlokzatán a gázbekötés kivételével semmilyen vezeték falon kívüli vezetése nem megengedett.
  2. A házi gáz-nyomáscsökkentőt az épület utcai homlokzatára telepíteni nem lehet.
  3. Klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék elvezetés és parabola antenna csak az épület közterületről nem látható homlokzatán vagy tetőfelületén helyezhető el.
  4. Háztartási méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napelem, napkollektor)

da) magastetőn a tetőfedésbe integráltan, vagy a tető síkjával párhuzamosan db) lapostetőn legfeljebb 45°: -os szögben

dc)     épület falára a közterületről nem látható módon

dd)    kerti állványra az építési helyen belül a közterületről nem látható módon és a hátsókertben

telepíthető.

  1. A Kertvárosias településrész területén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok használhatók. A közutak fásítása során csak előnevelt, kétszer iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő fajok vagy gyümölcsfák alkalmazhatók a 3. sz. melléklet szerint.
  2. A Kertvárosias településrész területén az építési telkeken a zöldfelület minden megkezdett  400 m2-nyi területén legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és legalább  5 db lombhullató vagy örökzöld cserje és gyep vagy talajtakaró telepítendő.
  3. A Kertvárosias településrész területén a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései meglévő, 20 méternél magasabb építményre elhelyezhetők úgy, hogy az antenna és az azt rögzítő szerkezet magastetős épület esetén legfeljebb 2 méter magasan nyúlhat a tetőidom legmagasabb pontja fölé. Más meglévő építményre való telepítés során törekedni kell a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához való igazodásra.


A Baracsi táj településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó területi építészeti követelmények


  1. § A Baracsi táj területen a kerítés elhelyezésének lehetőségét a Helyi Építési Szabályzatban meg kell határozni. Kerítés építés esetén lábazat nélkül, drótfonattal vagy fából áttört szerkezettel kell a kerítést kialakítani.


A Baracsi táj településképi szempontból meghatározó területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények


  1. § (1) A Baracsi táj területen az épületek természetes anyagból (tégla, kő, cserép, fa) építhetők.
  1. A Baracsi táj területen lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető hajlásszöge 35-45o között választható meg.
  2. A Baracsi táj területen az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra) látható kialakítás esetén az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton kell elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni
  3. A Baracsi táj területen az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző fa- és cserjefajok, illetve gyümölcsfák használhatók.
  4. A Baracsi táj területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései elsősorban meglévő, 20 méternél magasabb építményre telepítendők úgy, hogy törekedni kell a meglévő építmény formavilágához és anyaghasználatához való igazodásra.
  5. A Baracsi táj területen a vezeték nélküli elektronikus hírközlés berendezései önálló tartószerkezetre is telepíthetők. Amennyiben a tartószerkezet takarását meglévő, megfelelően magas növényzet nem oldja meg, úgy a tartószerkezet fából, vagy faszerkezettel takartan készüljön.


10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


  1. § (1). Az elektronikus hírközlés építményei, valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára nem alkalmas területek térképi lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
  1. A vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára elsősorban alkalmas területek a Baracs Településszerkezeti Tervén jelölt gazdasági területek, és a belterületi határhoz közel eső majorok.
  2. A vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei közül az önálló tartószerkezettel telepítendő berendezések számára nem alkalmas területek a Baracs Településszerkezeti Tervén jelölt lakóterületek és vegyes területek.
  3. A villamosenergia ellátás és az elektronikus hírközlés vezetékes létesítményeinek elhelyezése a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott szabályok szerint történhet.


11. A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények


  1. § (1) Reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútorokon, funkcionális utcabútorokon vagy közművelődési hirdetőoszlopokon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet hátrányosan nem változtathatja meg.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) Molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként – a közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével – nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám-közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. Más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés csak gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.


12. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken


  1.  § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembe vételével, az R-ben meghatározott követelményekkel összhangban, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint lehet.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a településszerkezeti terv figyelembevételével

  1. utcabútor alkalmazásával

     aa) a településközponti vegyes,

     ab) az intézményi

területfelhasználású területeken lehet.

  1.  a régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területén kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron,

ba) a településközponti vegyes,

bb) az intézményi

területfelhasználású területeken lehet.

(3) Helyi védelem alatt álló épületen, valamint helyi védelem alatt álló területen, műemléki védettségű épületen, műemléki környezet területén reklám és reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületen vagy területen az önkormányzati vagy önkormányzati támogatással megvalósuló rendezvények meghirdetése érdekében óriásplakát és molinó elhelyezhető.


13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


  1. § Baracs Község közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
  1. óriásplakát és molinó a település belterületén – a 26. § (4) bekezdésében említett kivétellel – nem helyezhető el;
  2. csak az időjárásnak ellenálló technológiával készült, egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó alkalmazható;
  3. reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el;
  4. reklámhordozó elhelyezése esetén csak olyan anyag használható, amely nem rozsdásodik, tartós, könnyen karbantartható, élénk színeket nem tartalmaz.


14. A cégérek létesítésére vonatkozó szabályok


  1.  § (1) Baracs község közigazgatási területén cégtábla, cégér, üzletjelzés (a továbbiakban: cégér) az alábbi feltételek figyelembe vételével helyezhető el:
  1. a cégéreket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;
  2. a cégér mérete tartószerkezetével és annak díszítésével együtt legfeljebb 80*150 cm lehet, szerkezeti vastagsága 15 cm-nél vastagabb nem lehet.

(2) Helyi védelem alatt álló épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki védettségű épületen vagy műemléki környezet területén álló épületen cégér nem helyezhető el.

15. Eltérés az általános szabályok alól


  1.  § (1) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezhető az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építmény építészeti kialakítása és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk jeleníthetők meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése a településképi bejelentési eljárás szabályai szerint történik.


V.FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


16. Rendelkezés a szakmai konzultációról


  1. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít.
  1. A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és szóban.
  2. A kérelemhez mellékelni kell – amennyiben az rendelkezésre áll – a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
  3. A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
  4. A szakmai konzultációról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:
    1. a kérelmező adatait;
    2. a résztvevők felsorolását;
    3. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek (telkek) helyrajzi számát;
    4. az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét;
    5. a polgármester lényeges nyilatkozatait.
  5. Amennyiben nincs települési főépítész, szakmai konzultáció lefolytatható írásban is.
  6. Írásban történő szakmai konzultáció esetén a Polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
  7. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.


VI.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


  1. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


  1. §. (1) A jelen rendelet előírásai szerint Baracs Község közigazgatási területén – Baracs Község Önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével - végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.


14.Településképi véleményezési eljárási szabályai


  1. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul, mely kérelemhez a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon 1 példányban csatolni kell.
  1. Kérelmező fentiekkel egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
  2. A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
  3. A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek.


15. Településképi véleményezési eljárási szempontjai


  1. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti- műszaki tervdokumentáció megelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek; figyelembe veszi-e a településképhez történő építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat.


VII.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre


  1. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt és – amennyiben az ügyfél nem a tulajdonos – tulajdonosi hozzájárulást kell mellékelni.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást folytat le:

  1. Helyi védett épület esetében

aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat      utólagos      hőszigetelése,     homlokzati     nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása

ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

ae) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

  1. Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése,
  2. épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
  1. Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
  2. Közterületi kerítés építése, meglévő átépítése,
  3. Építmények, épületek homlokzatán, kapuján, tetőfelületén, beépített vagy beépítetlen építési telek kerítésén, kerítéskapuján vagy támfalán reklámok, reklámhordozók, cégérek létesítése, elhelyezése, átalakítása;
  4. Közterületen cégér elhelyezése.
  5. Szélgenerátor, napkollektor, napcella építése,


17.A bejelentési eljárás részletes szabályai


  1. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt és – amennyiben az ügyfél nem a tulajdonos – tulajdonosi hozzájárulást kell mellékelni.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályai szerint folytatja le.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tervdokumentációnak a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

  1. műszaki leírást;
  2. helyszínrajzot;
  3. a reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását;
  4. építményre helyezendő reklám, reklámhordozó, cégér esetén az érintett homlokzati felület egészét ábrázoló rajzot;
  5. látványtervet vagy fotómontázst;
  6. fotódokumentációt.


18. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai


  1. § (1) A 35. §szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a műszaki tervdokumentáció
    1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
    2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
    3. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
    4. a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
  1. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
    2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  2. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
    1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
    2. a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
    3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
    4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
    5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
  3. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
  4. Kerítés építése átépítése eseteiben vizsgálni kell, a kerítés nem engedélyköteles jelenleg, nem is készül hozzá terv, mit fogunk kérni és elbírálni? A formáján, méretén kívül csak a színe szabályozható, meg a rendszeres karbantartása írható elő elsősorban a tulajdonos részére.
    1. megfelel –e a szabályozási tervben foglaltaknak és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
    2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
    3. figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat,
  1. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
  1. telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
  2. a korábbi rendeltetéshez képest

ba)     környezetvédelmi     (elsősorban      zaj-     és     légszennyezési)     szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

  1. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
  2. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.


VIII.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


17. A településképi kötelezési eljárás


  1. § (1) A településkép védelme és a településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, szükség esetén kötelezést bocsát ki hatósági határozat formájában, a (2)-(3) bekezdés szerinti esetekben.
  1. A településképet rontó bolti reklámhordozók megszüntetése és eltávolíttatása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a bolti reklámhordozókról szóló szabályoknak.
  2. A helyi építészeti és településképi értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg a helyi építészeti szabályzat vagy a jelen rendelet előírásainak, továbbá, ha:
    1. HE és HM jelű helyi egyedi védelem alatt álló épülethez, építményhez, műtárgyhoz annak megjelenését zavaró épületrészt, épületdíszt, hozzáépítést, tető-átalakítást, vakolatot, cégtáblát, kirakatszekrényt, stb. építenek hozzá.
    2. bármely épület, építmény jó karbantartása elmaradt, műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes;
    3. az épületet, építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják;
    4. az épület, építmény megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja;
    5. az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg;
    6. a telek szabad területét nem a terület felhasználási előírásoknak megfelelően használják;
    7. az építkezéssel érintett telek és környezete –az építkezés és kapcsolódó munkálatok ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.
  3. A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


18. A településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


  1. § (1) A polgármester a 39. § (1) szerinti hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.
  1. Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki.
  2. A településképi bírság összege a 39. § (2) bekezdése szerinti esetekben, ha
    1. településképi bejelentés nélkül helyezték el, a településképi bírságot a bolti reklámhordozó felülete alapján kell számítani, minden megkezdett fél a m2 felület után 10.000 Ft-tal számolva, de legnagyobb összege 100.000,-Ft lehet.
    2. a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérően helyezték el, a településképi bírságot a bolti reklámhordozó felülete alapján kell számítani, minden megkezdett fél a m2 felület után 20.000 Ft-tal számolva, de legnagyobb összege 200.000,-Ft lehet.
  3. A 39. § (3) a) pont szerinti esetben a bírság 200.000,-Ft.
  4. A 39. § (3) b) –d) pontok szerinti esetekben, amennyiben
    1. településképi bejelentéshez nem kötött, de településképi kötelezési eljárás keretében határozatot kapott az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, de a megadott határidőn belül nem teljesítette, úgy a bírság 50.000,-Ft
    2. településképi bejelentéshez kötött, de a bejelentést elmulasztotta, 20.000,-Ft
    3. településképi bejelentéshez kötött, és bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérően valósult meg, 50.000,-Ft
    4. egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenység, amely nem felel meg a jelen rendelet értékvédelmi vagy településképi előírásainak, 100.000 Ft
  5. A 39. § (3) e)-f) pontok szerinti esetekben amennyiben településképi kötelezési eljárás keretében határozatot kapott, de a megadott határidőn belül nem teljesítette, úgy a bírság 50.000,-Ft.


IX.FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


  1. Helyi értékvédelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere


  1. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel, illetve a településkép egységesítésével összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák, előkert vagy közterületi növénytelepítés – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
  1. A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására évente pályázatot kell kiírni.
  2. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %-a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
  3. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett építéshez, felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
  4. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
  5. A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
  6. A nyertes pályázóval a jegyző támogatási szerződést köt.

A jegyző a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

  1. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.


X.FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


  1. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
    1. 1. melléklet: Helyi védelem alá helyezett értékek jegyzéke
    2. 2. melléklet: Baracs értékkatasztere
    3. 3.    melléklet:    A    településképi    szempontból    meghatározó    területek    térképi lehatárolása
    4. 4. melléklet: Utcafásításra telepíthető gyümölcsfajok utca szerinti bontásban
    5. 5. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása



21.Hatálybalépés


  1. E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.


                    Várai Róbert                                       dr.Horváth Zsolt

                   polgármester                                               jegyző