Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2024. 03. 31

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2024.03.31.

Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) a)-h) pontjai alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Fejér Megyei Kormányhivatal Kormányzati Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökségért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja és értelmező rendelkezések

1. § (1) Előszállás Nagyközség településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: e Rendelet) célja a település sajátos karakterű településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények szabályozásával;

d) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településkép-védelmi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § A helyi védelem célja Előszállás településképe és történelme szempontjából meghatározó

építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a település történeti múltját és a mezőföldi táj egyedi karakterét őrző területeken alkotott rendelkezésekkel megőrizni Előszállás egyedi településképét.

4. § (1) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbiak:

a) Mellékletek:
1. melléklet Előszállás Nagyközség helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
2. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolásának térképi bemutatása
3. fejezet Helyi egyedi védelem alatt álló elemek
4. fejezet Helyi egyedi védelem alatt álló elemek térképi ábrázolása
2. melléklet Előszállás Nagyközség településképi szempontból meghatározó területeinek jegyzéke
1. fejezet Településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
2. fejezet Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
b) Tájékoztató függelékek:
1. függelék Előszállás Nagyközség országos jelentőségű művi értékeinek jegyzéke
1. fejezet Nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek adatai
2. fejezet Nyilvántartott és védett régészeti lelőhelyek térinformatikai állománya
3. fejezet Nyilvántartott műemlékek adatai
4. fejezet Nyilvántartott műemlékek térinformatikai állománya
2. függelék Előszállás Nagyközség nemzetközi, országos jelentőségű természeti értékei
1. fejezet NATURA 2000 hálózat és tájképvédelem
2. fejezet Nemzeti ökológiai hálózat
3. függelék Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
4. függelék Helyi értékvédelmi kataszter

5. § A rendeletben használt fogalmak jegyzéke

1. Arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus); (a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1a. (továbbiakban Eljr.));

2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék (Eljr. 2. § 1b.);

3. Címtábla, cégfelirat: olyan felirat, amely az adott tevékenység folytatására utal és az ingatlanon, vagy határvonalán helyezkedik el;

4. Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz (Eljr. 2. § 1c.);

5. Építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés; (a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § 1. (továbbiakban Rr.));

6. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. § 5. (továbbiakban Étv.));

7. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. (Étv. 2. § 33.);

8. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

9. Helyi építészeti örökség: a település múltja szempontjából meghatározó építészeti örökség (Eljr. 2. § 2a.);

10. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. (Étv. 2. § 34.);

11. Hirdetőoszlop: ör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak (Rr. 1. § 3.);

12. Hirdetőtábla: termék, tevékenység, esemény, közcélú információ meghirdetésére szolgáló műtárgy;

13. Hozzá tartozó tető: amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.

14. Információs vagy más célú berendezés: olyan utcabútor, melynek egésze, vagy egy része reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

(Rr. 1. § 4.);
15. Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják (Rr. 1. § 6.);
16. Reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés (Rr. 1. § 15.);
17. Reklámtábla: olyan felirat, amely valamely tevékenységre, vagy termékre hívja fel a figyelmet;
18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. (Étv. 2. § 18.);
19. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet (Eljr. 2. § 9a.);
20. Településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése (Eljr. 2. § 9b.);
21. Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze (Eljr.2. § 9c.);
22. Tetőfelépítmény: a ferde tetősíkból kiálló épülettömegek, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják.
23. Történeti települési terület: A Második Katonai Felmérésen települési területként szereplő terület.
24. Utcabútor: az utas váró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés (Rr. 1. § 19);

6. § (1) Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések:

a) Illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.

b) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

ba) környezetéhez igazodik;

bb) a település építészeti karakterét megőrzi;

bc) a meglévő formakultúrát megtartja;

bd) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

be) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

6/A. §1 E rendelet VI-VIII. fejezeteiben foglalt településképi eljárások lefolytatására és a döntéshozatalra a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

7. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása;

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése

(2) Helyi védelem alatt áll az a helyi építészeti örökség, amelyet a települési önkormányzat ezen településképi rendeletben védetté nyilvánít.

(3) A helyi védelem megállapítását vagy törlését követően a rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(4) A védett elemek megőrzését az önkormányzat

a) településképi követelmények meghatározásával,

b) támogatási ösztönző rendszer alkalmazásával,

c) településkép-érvényesítési eszközökkel biztosítja.

(5) A védett elemeket, a velük kapcsolatos kötelezettségeket az önkormányzat a lakossággal

a) közterületen elhelyezett hirdetőfelületen,

b) helyi lapban,

c) önkormányzati honlapon, és

d) lakossági fórumon ismerteti.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezésről, annak megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni az önkormányzati főépítész véleményét.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap;

e) jelentős települési érdekből;

f) a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént;

g) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irány

h) műszaki indokok alapján;

i) életveszély elhárítása céljából.

(4) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti.

a) a TAK, vagy önálló értékvizsgálat alapján;

b) azon új védett helyi értékek esetében, amelyekre vonatkozóan a település örökségvédelmi hatástanulmánya, a településrendezési eszközök vizsgálati munkarésze, a településképi arculati kézikönyv nem tartalmaz értékvizsgálatot, az értékvizsgálati dokumentációt el kell készíteni.

(6) Helyi védelem alá helyezés elrendeléséhez szükséges követelmények az alábbiak:

a) a helyi védelem alá helyezés, megszüntetés szakmai előkészítőjének megnevezése, lakcím, székhely;

b) értékvizsgálat készítése, mely tartalmazza

ba) a védelemre javasolt elem megnevezését, címét, helyrajzi számát, funkcióját;

bb) alaptérképi kivágatot a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével;

bc) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatását (amennyiben ismert);

bd) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot (kategória);

be) a kezdeményezés indoklását;

bf) fényképet;

c) településképi rendelet módosításának tervezete;

d) eljárásrendi követelmények teljesítése:

e) partnerségi véleményezés lefolytatása;

f) az önkormányzati főépítészi vélemény

(7) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére 15 napon belül nem egészítik ki, a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.

(8) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket és a nyilvánosságot a helyben szokásos módon 15 napon belül értesíteni kell.

(9) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni

a) az érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát, tulajdonosait, haszonélvezőjét,

b)műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
d) a kezdeményezőt.
(10) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(11) A védettséggel, vagy annak megszűnésével kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(12) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

9. § (1) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

a) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mindenki számára betekinthetővé kell tenni és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

b) A helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény jelölése az alábbiak szerint történik:

ba) értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni;

bb) tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik;

bc) a tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles;

bd) védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelöli.

3. A területi védelem meghatározása

10. § (1) A „hte” jelű helyi területi védelem az alábbi szerkezeti elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására vagy fejlesztésére irányul:

a) a történelmileg kialakult településszerkezet;

b) a telekstruktúra;

c) utcavonal vezetés;

d) utcakép;

e) múlt emlékeit őrző terület;

f) a település- és tájkarakter elemek.

4. Az egyedi védelem meghatározása

11. § (1) Az építészeti örökség helyi egyedi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt jelen rendelet védendőnek minősít.

(2) A helyi egyedi védelem típusai:

a) „he” jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére,

b) „hm” jelű védelem műtárgyak, építmények, szobrok, védelmére vonatkozik.

c) „ht” jelű védelem egyedi természeti elemek védelmére vonatkozik.

(3) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a) építmény egészére;

b) építmény részletére;

c) alkalmazott anyaghasználatra;

d) tömegformálásra;

e) homlokzati kialakításra;

f) táj- és kertépítészeti alkotásra;

g) egyedi tájértékre;

h) növényzetre

i) szoborra, képzőművészeti alkotásra;

j) utcabútorra.

5. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, (a védett növényzet egészségét).
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felújítása, állagmegóvása alkalmával az eredeti állapotukat meg kell tartani, illetve vissza kell állítani.
(5) Helyi területi védelem esetében az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek elbontása után új épület építése esetén az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal az utcai homlokzattól számított öt méter mélységig nem térhet el az eredeti épülettől.
III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § Településképi szempontból meghatározó területen bármely építési tevékenység csak úgy végezhető, a meglévő állapot fenntartása csak úgy engedélyezhető, ha az a településre jellemző hagyományosan kialakult épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosítja, és nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.

14. § (1) Előszállás „htk” jelű településképi szempontból meghatározó területei a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző településszerkezetet, településkaraktert és tájképi elemet együttesen hordozó településrészek.

(2) E rendelet 2. melléklete településképi szempontból meghatározó területnek tekinti az alábbi településrészeket:

a) „htk-1” jelű terület Petőfi Sándor utca, a Második Katonai Felmérés idején már megjelenő történeti települési térség Öreghegy területén létező része,

b) „htk-2” jelű terület a Ciszterci rendház és Római katolikus templom s térsége a hozzá tartozó Szögletkerttel és Cifrakerttel, valamint ezeket karéjozó térfal, mely egyben műemléki környezet, a településen áthaladó főútról meghatározó látvány,

c) „htk-3” jelű terület a mai főtér épületei és parkja a településen áthaladó főútról meghatározó látvány,

d) „htk-4” jelű területek:

da) Róbert-völgyi tóláncolat ökológiai hálózat magterülete a helyi védettségű majorsággal,

db) Gulya majori tavak ökológiai hálózat magterülete

dc) Tuzok-völgy ökológiai hálózat magterülete.

15. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részén

a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;

b) az épületek összhangot mutató elhelyezését (előkert);

c) a minőségi anyaghasználatot;

d) a harmóniát tükröző színezést;

e) az előkertek rendezettségét;

f) a kerítések összhangját;

g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot el kell érni.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett részén el kell érni:

a) a tájkarakter megőrzését;

b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjait;

c) az építmények tájba-illeszkedését;

d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;

e) a minőségi és természetes anyaghasználatot;

f) a visszafogott színezést;

g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;

h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését.

(3) A településre történő megérkezés helyeit az alábbi módon kell jelezni:

a) üdvözlőtábla;

b) információs tábla;

c) növénykiültetés.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények

16. § (1) A település területén az alábbi anyag- és színhasználatra vonatkozó tilalmak vannak érvényben.

a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

aa) erős, élénk, kontrasztos színű anyagok;

ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület, mezőgazdasági üzemi terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag);

ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek,

b) lakóépületen a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbiak:

ba) pala (kivéve a természetes pala);

bb) mázas cserép;

bc) nádfedés;

bd) fém, műanyag hullámlemez

c) lapos tető nem építhető,

d) külterület kivételével kerítésépítésnél tömör beton.

8. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Általános területi építészeti követelmények

a) a védett területen, a hagyományos utcaképet meg kell őrizni,
aa) a foghíjak beépítése esetén a kialakult utcaképhez kell alkalmazkodni;
ab) az épületek felújítása, átalakítása, bővítése során, a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazodni.
b) új épület tömege a telek szélességi méretének és a szomszédos épületek beépítési módjához illeszkedve alakítható ki:
ba) az utcával párhuzamos hosszanti tömeggel;
bb) utcára merőleges hosszanti tömeggel;
bc) utcavonalra legfeljebb 5m mélységű előkerttel építve;
bd) az épületek megtartandók, jó karban tartandók, csak indokolt esetén bonthatók.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) a településen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
1. forgalmi terhelések mérséklésére;
2. történeti hagyományok megtartására;
3. utcaképi illeszkedés biztosítására;
4. építészeti koncepció érvényesítésére.
cb) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
2. időtálló, minőségi anyaghasználat;
3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
4. elsősorban természetes anyagok (pl. tégla, fa, fém, növényzet) használata;
5. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése; 6. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
d) kerti építmények, műtárgyak, burkoltok tekintetében az alábbiak betartása kötelező:
da) egységes arculatot kialakítása;
db) zavarosan vibráló hatást elkerülése;
dc) az építmények és a burkolat összhangjának megteremtése;
dd) a burkolt felületeket a szükséges minimális mértékre csökkentése;
de) telekre előírt zöldfelület legalább az 1/3-ának egybefüggően kell kialakítása.
df) az előkertben lévő műtárgyak közterületről való láthatóságának növényzettel takarása, mérséklése;
e) a zöldfelületek kialakítása tekintetében az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepítendő:
ea) a fás szárú növények, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fák alkalmazása;
eb) az épületeket, tartózkodási helyet árnyékoló;
ec) a művi értékekkel egységben kezelt;
ed) nem allergén és nem invazív fajok;
ee) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az antennák, légkondicionáló kültéri egységei, gázüzemű fűtési berendezések közterület felőli homlokzatra rögzítését elkerülni.
g) közterület-alakítás
ga) közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével.
gb) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni.
(2) Általános egyedi építészeti követelmények
a) egyedi építészeti követelmény új épület építésénél:
aa) építmény tömegformálása tekintetében:
1. építészeti minőséget, tartalmi logikát tükröző;
2. arányos, téglatest formájú, vagy azokból összerakott tömegű, az utcára merőleges, vagy azzal párhuzamosan elhelyezett tetőgerinc vonalú;
3. tetőhajlásszög 35 és 45 fok közötti lehet;
4. funkciójával összhangot mutató;
5. a tető nyeregtető, kontyolt nyeregtető lehet,
6. tetőtérben legfeljebb egy önálló épületszint alakítható ki;
7. oromfal esetén az utcai homlokzat szélessége legfeljebb 7,5m lehet;
8. az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki;
ab) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
1. időtálló;
2. minőséget képviselő;
3. természetes (pl. kő, tégla, fa);
4. nem telített és környezetétől nem elütő színű, árnyalatában földszínű, vagy fehér,
5. tetőfedés cserép barna, szürke, vörös árnyalataiban, mely legfeljebb 20%-ban kiegészíthető fémlemezfedéssel (előtető, tetőfelépítmény)
ac) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
1. a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
2. tagozatokat visszafogottan használó;
3. díszítésében egyszerűségre törekvő;
4. pasztellszíneket (földszín árnyalatai), vagy fehér színt alkalmazó;
5. nyílásrendszerében rendezett, az utcai oromfalon csak álló formájú nyílászárók helyezhetők el;
6. logikát tükröző;
7. épített kéménnyel rendelkező
8. az antennák, légkondicionáló kültéri egységei, gázüzemű fűtési berendezések közterület felőli homlokzatra rögzítése nem megengedett.
ad) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
1. egységes arculatot kialakító;
2. az épületek, vagy tartózkodási helyeket árnyékoló,
b) egyedi építészeti követelmény bővítésnél, felújításnál:
ba) építmény tömegformálása tekintetében:
1. az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 5,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető;
2. a tető nyeregtető, kontyolt nyeregtető lehet,
3. tetőtér legfeljebb egy önálló szinttel beépíthető,
4. meglévő tornácok beépítése az eredeti szerkezet megtartásával, formavilágának jelzésével engedélyezhető
bb) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
1. időtálló;
2. minőséget képviselő;
3. természetes (pl. kő, tégla, fa);
4. nem telített és környezetétől nem elütő színű, árnyalatában földszínű, vagy fehér,
5. tetőfedés cserép barna, szürke, vörös árnyalataiban, mely legfeljebb 20%-ban kiegészíthető fémlemezfedéssel (előtető, tetőfelépítmény)
bc) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
1. az utcai oromfalon álló formájú nyílászárók létesíthetők;
2. a meglévő nyílászárók aránya, formai kialakítása, lehetőség szerint osztása, árnyékoló szerkezete megtartandó;
3. az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki,
4. a homlokzatok vakoltak, a régi vakolatarcitektúra megőrzendő, visszaállítandó,
fával burkolt oromfalak burkolata megőrzendő, felújítandó;
5. a homlokzat színezését a védett utcakép épületeivel összhangban – földszín árnyalataiban - kell megválasztani;
6. csak épített kémény létesíthető;
7. az antennák, légkondicionáló kültéri egységei, gázüzemű fűtési berendezések közterület felőli homlokzatra rögzítése nem megengedett..
bd) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
1. egységes arculatot kialakító;
2. az épületek, vagy tartózkodási helyeket árnyékoló,
(3) „htk-1” jelű területre az alábbi területi és egyedi építészeti előírások
a) az (1) bekezdés vonatkozó előírásain kívül az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni
aa) településszerkezet, telekstruktúra, beépítés szempontjából
1. az utcavonal két oldalán a különböző területhasználat (lakó, mezőgazdasági kertes) megtartása;
2. az utcavonalon a kialakult jellemző telekszélesség megőrzése;
3. az épületeket oldalhatáron kell elhelyezni, a kialakult csurgó-távolság betartásával;
4. szomszédokhoz illeszkedő előkertmélység tartása;
ab) áttört kerítés létesítése az utcaképi illeszkedés biztosítására
b) egyedi építészeti követelményként új épület építésénél a (2) bekezdés a) pontját kell figyelembe venni.
c) egyedi építészeti követelményként bővítésnél, felújításnál a (2)bekezdés b) pontját kell figyelembe venni.
(4) „htk-2” jelű területre vonatkozó területi és egyedi építészeti előírások
a) az (1) bekezdés vonatkozó előírásain kívül az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni
aa) településszerkezet, telekstruktúra, beépítés
1. a kialakult térfalat meg kell őrizni és a hiányzó elemmel ki kell egészíteni,
2. új épület építése esetén a történelmileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület elhelyezést kell alkalmazni,
3. beépítésnél a szomszédos épületekhez illeszkedő elhelyezést kell alkalmazni.
ab) a jellemző szintszám és épületmagasság szempontjából a térfalaknál már kialakult állapotot kell figyelembe venni;
ac) a műemlékek tömör falazott kerítése kivételével áttört kerítést kell létesíteni az utcaképi illeszkedés biztosítására az (1) bekezdés db) pontjának figyelembevételével és
1. forgalmi terhelések (zaj-, légszennyezés) mérséklését növénytelepítéssel kell csökkenteni
ad) közterület alakítási terv tekintetében: (1) g) pont előírásai mellett az alábbi követelményeket kell figyelembe venni
1. közterület-alakítási tervben az átmenő forgalom környezetterhelését a szükséges forgalomtechnikai és műszaki eszközök mellett a tervezett zöldfelülettel (utcai fasorok, cserjék) csökkenteni kell.
2 a terület közparkjaiban a jelenlegi műalkotásokat, növényzetet meg kell őrizni, a felújításnál az eredeti történelmi állapotot kell visszaállítani.
b) egyedi építészeti követelményként új épület építésénél a (2) bekezdés a) pontjának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
c) egyedi építészeti követelményként bővítésnél, felújításnál a (2) bekezdés b) pontjának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(5) „htk-3” jelű területre vonatkozó területi és egyedi építészeti előírások
a) az (1) bekezdés vonatkozó előírásain kívül az alábbi területi építészeti követelményeket kell figyelembe venni
aa) településszerkezet, telekstruktúra, beépítés
1. a kialakult térfalat meg kell őrizni
ab) a jellemző szintszám és épületmagasság szempontjából a térfalaknál már kialakult állapotot kell figyelembe venni;
ac) áttört kerítést kell létesíteni az utcaképi illeszkedés biztosítására az (1) bekezdés db) pontjának figyelembevételével
1. forgalmi terhelések (zaj-, légszennyezés) mérséklését növénytelepítéssel kell csökkenteni
ad) közterület alakítási terv tekintetében: (1) g) pont előírásai mellett az alábbi követelményeket kell figyelembe venni
1. közterület-alakítási tervben az átmenő forgalom környezetterhelését a szükséges forgalomtechnikai és műszaki eszközök mellett a tervezett zöldfelülettel (utcai fasorok, cserjék) csökkenteni kell.
2. a közparkban a jelenlegi műalkotásokat, növényzetet meg kell őrizni,
3. az épület emléktáblájának környezetét rendezni kell.
b) egyedi építészeti követelményként új épület építésénél a (2) bekezdés a) pontjának vonatkozó előírásain kívül az alábbiakat kell figyelembe venni.
ba) a térfalat alkotó épületsorban az utcafronton utcával párhuzamos tetőgerincű épületen kívül más tetőgerinc iránnyal épület nem helyezhető el,
c) egyedi építészeti követelményként bővítésnél, felújításnál a (2) bekezdés b) pontjának vonatkozó előírásai kívül az alábbiakat kell figyelembe venni:
ca) a térfalat alkotó épületsorban az utcafronton az utcával párhuzamos tetőgerincű
bővítményen kívül más tetőgerinc irányú bővítés nem helyezhető el.

9. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

18. § (1) A településképi szempontból meghatározó táji, természeti elemekkel érintett „htk-4” jelű területre vonatkozói területi építészeti előírások az alábbiak:

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses;
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró;
cb) a növényzettel harmonikus;
cc) természetes anyagokból készülő;
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítés kialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. a tájjal összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
2. időtálló, minőségi anyagok használata;
3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, zöld szín alkalmazása;
4. elsősorban természetes anyagok (pl. tégla, fa, fém, zöldnövény) használata;
5. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
6. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása
(2) A településképi szempontból meghatározó táji, természeti elemekkel érintett „htk-4” jelű területre vonatkozói egyedi építészeti előírások az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; árnyalatában földszínű, vagy fehér
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
bd) logikus tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (pl. magasles, kilátótorony stb.) is engedélyezhető,
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző;
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, nyerstégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó;
df) gazdasági utakon egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) egyszerű egységes, burkolat;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) a táji látványt előtérbe helyező;
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot a növényzetültetésnél figyelembe kell venni.

10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

19. § Helyi területi védelemben részesülő területen bármely építési tevékenység csak úgy végezhető, és a meglévő állapot fenntartása csak úgy engedélyezhető, ha az a kialakult településszerkezetet, telekstruktúrát, az utcavonal vezetést, utcaképet megtartja, a hagyományos épített környezet beépítésének, formavilágának, léptékének, részletképzésének, anyaghasználatának és a természetes környezet egységes megjelenésének megtartására, és értékóvó fejlesztésre irányul.

20. § (1) Általános területi építészeti követelmények

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) természetes (pl. kő, tégla, fa, cserép);

ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; árnyalatában földszínű, vagy fehér.

b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb) arányos,

bc) funkciójával összhangot mutató,

bd) logikus tömegformálás használható.

c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;

cb) tagozatokat visszafogottan használó,

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;

cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;

ce) nyílásrendszerében rendezett;

cf) logikát tükröző;

cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla, cserép) alkalmazó.

d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

dc) a művi értékekkel egységben kezelt;

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító;

eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező;

ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;

ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;

ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező; valamint

ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.

f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betartani:

fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;

fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;

fc) az antennák, légkondicionáló kültéri egységeinek, fűtési berendezések égéstermék kivezetésének településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.

21. § (1) Bővítésre, felújításra vonatkozó előírások

a) védett területen, a hagyományos utcaképet meg kell őrizni;

b) a foghíjak beépítése esetén a kialakult utcaképhez kell alkalmazkodni;

c) a hagyományosan kialakult beépítési módhoz kell igazodni.

(2) Az épület tömege a telek szélességi méretének és a szomszédos épületek beépítési módjához illeszkedve lehet

a) az utcával párhuzamos hosszanti tömeggel;

b) utcára merőleges hosszanti tömeggel;

c) utcavonalra építve;

(3) Az utcára merőleges gerincű épületek az utcai homlokzattól 5,0m mélységben keresztszárnnyal bővíthetők, legfeljebb a bővített épülettel azonos gerincmagassággal.

(4) Az épületek megtartandók, jó karban tartandók, de szükség esetén bonthatók.

(5) Új épület tömegalakítására vonatkozó előírások:

a) egyszerű tömegű épületek építhetők,

b) a tető nyeregtető, kontyolt nyeregtető lehet utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos irányú tetőgerinc kialakítással,

c) oromfal esetén az utcai homlokzat szélessége legfeljebb 7,5m lehet,

(6) Tetőre vonatkozó előírások:

a) hajlásszöge 35 és 45 fok között,

b) héjalás anyaga égetett cserép a vörös és barna szín árnyalataiban,

c) a tetőtér beépíthető, ablakot az oromfalon lehet nyitni, vagy tetősíkban fekvő ablakot kell alkalmazni.

(7) Homlokzatra vonatkozó előírások:

a) Az utcai oromfalon csak álló téglalap formájú nyílászárók helyezhetők el.

b) A homlokzat színezését a védett utcakép épületeivel összhangban kell elvégezni.

c) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(8) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

22. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények telkén csak olyan építési munka folytatható, olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.

(2) A védett épületek, építmények esetében bármely beavatkozás esetében az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:

a) karaktert megtartó;

b) arányrendszert megőrző;

c) új elemeiben a régihez illeszkedő;

d) esztétikát, minőséget hozó,

e) építészeti értéket teremtő.

(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelmények kell alkalmazni:

a) időtálló;

b) minőségi;

c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő;

d) élénk színeket kerülő;

e) állagát hosszútávon megőrző; f) a település karakterével összhangban lévő.

(4) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

a) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 5,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető, mely épületrésznek gerincmagassága, párkánymagassága nem lehet magasabb az eredeti épületénél, fedése, homlokzatképzése azonos legyen a védett épületével.

b) Tornácos lakóépület tornáca megőrzendő.

c) Utcára merőleges tetőgerincű épületen tetőfelépítmény csak az utcai homlokzattól számított 5m mélységen túl építhető.

d) Utcával párhuzamos gerincű épületeken csak tetősíkban fekvő nyílászáró alkalmazható.

e) Az épületek tetőhéjalásához mázatlan égetett agyagcserép használható a vörös és barna szín árnyalataiban.

f) A homlokzat színezését a település régi épületeinek színvilághoz illeszkedve, és a szomszédos épületek homlokzatával harmonizálóan a földszín pasztell árnyalataiban kell kialakítani.

(5) A helyi védelem alatt álló építmények felújítása, bővítése, átalakítása állagmegóvása során az épületkarakter alábbi elemeit kell megőrizni:

a) utcavonali beépítés,

b) tornácok legalább 5m mélységig,

c) tetőforma, méret,

d) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, karakteres épületszerkezetek,

d) álló téglalap formájú ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani,

e) eredeti felületképzés mely lábazati burkolattal kiegészíthető, színezés, vakolatdíszek,

f) a kerítések, kapuk.

(6) A fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékokat el kell bontani vagy építészeti egységet eredményezően át kell építeni.

(7) Védett építmény részbeni vagy teljes elbontása esetében az építtetőnek a bontásról és az elbontott épület helyén létesülő új épületről véleményezési eljárást kell kezdeményeznie.

23. § (1) Sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

a) védett építmény utcai homlokzatán új parapet-konvektor, klímaberendezés kültéri egysége, antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el;

b) védett épület felújítása esetén utcai homlokzaton gázvezeték nem vezethető és nyomáscsökkentő berendezés nem helyezhető el;

c) védett épület felújítása, újjáépítése esetén csak épített kémény létesíthető, meglévő más anyagú kémény építettre cserélendő.

11. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (szélkerék, napelem-park, mobil torony, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, nagynyomású gázvezeték) elhelyezésére alkalmas területek külterületen

a) gazdasági területek közül

aa) kereskedelmi, szolgáltató;

b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek közül

ba) mezőgazdasági üzemi terület;

c) közlekedési és közműterületek;

d) mezőgazdasági területek közül

da) általános mezőgazdasági terület

db) alternatív energia hasznosítására kijelölt terület

25. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (szélkerék, mobil torony, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, nagynyomású gázvezeték) elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) lakó területek;

b) vegyes területek közül

ba) településközpont;

c) különleges területek közül

ca) sportolási célú terület;

cb) rekreációs célú terület;

cc) temető terület;

d) zöldterületek;

e) mezőgazdasági területek közül

ea) kertes mezőgazdasági területek,

f) vízgazdálkodási területek.

(2) Szélkerék, mobil torony, nagyfeszültségű elektromos távvezeték, nagynyomású gázvezeték nem helyezhető el

a) belterületen, és annak 100m-es környezetében,

b) régészeti területen,

c) országos és helyi védelem alatt álló természeti területen.

26. § (1) A sajátos építmény, műtárgy anyaghasználati követelményi:

a) anyaga: időjárásnak ellenálló fém, beton, műanyag,

b) színezése: szürke, zöld pasztell árnyalatai

12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám, cég- vagy címtábla közterület kivételével csak az adott ingatlanon folytatott tevékenység céljára helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések vonatkozásában településképi követelmény

a) méret vonatkozásában:

aa) óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;

bb) egymást nem eltakaró reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.

c)2

d) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

da) időjárásnak ellenálló;

db) állékony;

dc) könnyen karbantartható;

dd) élénk színeket nem használó;

de) a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(3) A település területén utas várón reklám nem helyezhető el.

(4) Reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén jelen rendeletben meghatározottak szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

28. § (1) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben Rr. Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett;

b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedhető;

c) a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési rendeletben nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) A településen az egyéb műszaki berendezésekre az alábbi településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Általános formai követelmények:

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő;

b) arányos;

c) funkciót tükröző;

d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő;

e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.

(3) Anyaghasználati követelmények:

a) minőséget képviselő;

c) könnyen karbantartható;

d) élénk színeket nem használó;

e) épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(4) Utcai homlokzat kivételével elhelyezhető műszaki berendezések:

a) homlokzati égéstermék kivezetés turbó gázkazánok, konvektorok;

b) lakó és településközponti vegyes területeken légkondicionáló berendezések kültéri egysége;

c) gáznyomás-szabályozó és gázvezeték.

(5) Új építés esetén eresz, párkány csatorna és más épületrész a saját telek feletti zónában alakítható ki, a birtokhatárt nem érheti el, kivéve a településszerkezeti védelem alatt álló, oldalhatáron már beépült épületek esetében.

(6) A település teljes területén a közterületek egyik oldalán elhelyezhetők az elektromos ellátás, közvilágítás, hírközlés szabadtéri vezetékei.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

14. Rendelkezés a szakmai konzultációról

30. § (1) Az önkormányzat a szakmai konzultációt kötelezővé teszi minden a közigazgatási területen tervezett településképet befolyásoló építési tevékenység megkezdése előtt, melynek keretében ismerteti a vonatkozó hatályos települési jogszabályokat, a településképi követelményeket, és javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjár

(2) Szakmai konzultáció kiterjed

a) építmény építésére, bővítésére, felújítására függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára;

b) településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetére;

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzésére;

d) reklámok és reklámhordozók elhelyezésére;

e) rendeltetés megváltoztatására.

(3) Nem kell szakmai konzultációt tartani, ha az építési tevékenység

a) közterületről nem látható változást eredményez;

b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil WC, mobil mosdó-zuhanyozó építmény.

31. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása az önkormányzati főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.

(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

a) a tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);

b) a tervezett tevékenység rövid leírása;

c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;

d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

(3) A szakmai konzultáció emlékeztetője az Eljr. 25. § (5) bekezdése szerinti tartalommal készül. jegyzőkönyv készül.

(4) Az emlékeztetővel kapcsolatos önkormányzati kötelezettségre az Eljr. 25. § (6) bekezdése vonatkozik.

(5) Az önkormányzat a szakmai konzultációt igény esetén havonta egyszer tarja.

(6) A szakmai konzultáció térítésmentes.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

15. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

32. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatásának eseteit az Eljr. 26. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza.

(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni

a) homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén;

b) azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.

(3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

16. A véleményezési eljárás részletes szabályai

33. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Előszállás Nagyközség polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani (Eljr. 26/A (1), (2), (3)).

(2) A polgármester a településképi véleményét – amennyiben önkormányzati főépítészt foglalkoztat a település – az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálandó szempontokat az Eljr. 26/A. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) A kérelemre adott válaszra az Eljr. 26/A. § (7) bekezdésének előírásai vonatkoznak.

(5) A szakmai vélemény elfogadásának eseteit az Eljr. 26/A. § (5) bekezdése határozza meg.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

35. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység és egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével:

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben [az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében (továbbiakban: Épeljr.)) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység;

b) építmények rendeltetésének megváltoztatása;

c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(2) Településképi bejelentés hatálya:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – e Rendelet 1. melléklete helyi védelem alatt álló építészeti örökség területe és 2. melléklete településképi szempontból meghatározó területe;

b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.

18. A bejelentési eljárás részletes szabályai

36. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Előszállás Nagyközség polgármesteréhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában (Eljr. 26/B. § (2)) kell benyújtani.

(2) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:

a) illeszkedik-e a településképbe;

b) megfelel-e a településképi követelményeknek;

c) a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

37. § (1) A bejelentéssel kapcsolatos döntés eseteit és szempontjait az Eljr. 26/C. § tartalmazza.

(2) A Polgármester bejelentéssel kapcsolatos tevékenységét az Eljr. 26/D. § tartalmazza.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

19. A településképi kötelezési eljárás

38. § A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

39. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében:

a) az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti;

b) bírságot szabhat ki.

40. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki az alábbi esetekben:

a) településképi eljárás elmulasztása;

b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;

c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása;

d) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

20. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

41. § (1) A Polgármester által alkalmazható településképi bírság mely a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén szabhat ki

a) bejelentési kötelezettség elmulasztása;

b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

bc) a településképi követelmények be nem tartása;

bd) döntés végre nem hajtása esetében.

42. § (1)3 A településképi bírság mértéke:

a) felső határa 1.000.000,- forint,

b) alsó határa 100.000,. forint.

(2) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét;

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát;

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát;

d) a jogsértő állapot időtartamát;

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát;

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

21. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

43. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel;

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

44. § (1) Hatálybeléptetés

a) E Rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni;

b) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

45. § E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.

46. § (1) Hatályon kívül helyező rendelkezések

a) E Rendelet hatálybalépésével Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Település Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2005. (XI.01.) számú önkormányzati rendelete alábbi részei hatályukat vesztik:
1. 1. § (4) bekezdés
3. 14. § (1) a), b), c) pont
5. 14. § (3) bekezdés
8. 28. § (4) bekezdés
11. 2.sz. Függelék (3) és (4) pontja
12. 3.sz. Függelék (2) pontja
1

A 6/A. §-t az Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 27. § (2) bekezdés c) pontját az Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

3

A 42. § (1) bekezdése az Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.