Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2026. 03. 01Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (4) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet területi hatálya Dég község közcsatornával ellátott területeire terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 2. § a) pontjában meghatározott kibocsátóra terjed ki.
(3) A rendelet tárgyi hatálya a Ktd. 2. § b) pontjában és 3. § c) pontjában meghatározott talajba juttatott szennyvízre tered ki.
2. § (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítani, bevallani és megfizetnie a Ktd. 11. §, 12. § és a 21/A. §-ban meghatározottak szerint.
(2) A talajterhelési díjat a kibocsátó e rendelet 3. §-ában foglaltak figyelembevételével állapítja meg.
3. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (3) bekezdésben meghatározott alapja, a (2) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a (2) bekezdésben meghatározott település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. 3. számú melléklete határozza meg.
(2) Dég község közigazgatási területén – a Ktd. 12. § (3) bekezdésének, a Ktd. 3. mellékletének, valamint „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet figyelembevételével – az egységdíj mértéke 1200 Ft/m3; a területérzékenységi szorzó mértéke 1,5.
(3) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével.
4. § Mérési lehetőség hiányában az átalány mértékét az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet 3. melléklete szerinti vízfogyasztás alapulvételével kell megállapítani.
5. § A kibocsátó a talajterhelési díj alapját jogosult csökkenteni a Ktd. 14. §-ában meghatározott igazoltan elszállított szennyvíz mennyiségével.
6. § A kibocsátónak a talajterhelési díj bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XI.31.) PM. rendelet 9. melléklete (a továbbiakban: bevallás) szerinti nyomtatvány kitöltésével és a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság) történő benyújtásával teljesítheti a Ktd. 21/A § (1) bekezdése szerint a tárgyévet követő év március 31-éig.
7. §1 (1) Nem terheli talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót
a) akinek ingatlana csak kerti csappal rendelkezik,
b) akinek az ingatlana vezetékes ivóvízbekötéssel nem rendelkezik,
c) akinek a tulajdonában olyan ingatlan van, ahol az ingatlanon e-napló alapján új épület építését kezdték meg, az épület elkészültéről hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkezik és a vízvételezési lehetőséget kizárólag kerti kifolyó biztosítja,
d) aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára azért nem köt rá, mert nem létezik olyan műszaki megoldás, mellyel megoldható lenne a közcsatornára való rácsatlakozás. A mentességre okot adó körülményt szakirányú műszaki szakvélemény benyújtásával kell igazolni.
(2) A kibocsátónak a mentességre vonatkozó nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell az abban foglaltakat alátámasztó igazolásokkal együtt az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani a bevallásával egy időben.
7/A. §2 (1) A talajterhelési díj megfizetésénél rászorultság alapján 50 %-os díjkedvezmény illeti meg azt a lakossági kibocsátót, aki egyedül élő dégi állandó lakcímmel rendelkező 70 év feletti magánszemély.
(2) A kibocsátónak kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell az abban foglaltakat alátámasztó igazolásokkal együtt az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani a bevallásával egy időben.
8. § A kibocsátó a talajterhelési díj összegét a készpénzutalási megbízással vagy banki utalással a Dég Község Önkormányzat 50440016-10031377 számú talajterhelési díjbeszedési számla megnevezésű számlájára fizeti be.
9. § (1) Dég község közigazgatási területén az ivóvíz közszolgáltatást ellátó közüzemi víz- és csatornaszolgáltató adatot szolgáltat a jegyző részére a tárgyévi
10. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a kibocsátók által benyújtott bevallások, teljesített befizetéseket az adatszolgáltatók által szolgáltatott adatok és a kibocsátók által csatolt a mentességek, kedvezmények igénybevételére jogosító iratok alapján az adózási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben, valamint a 465/2017.(XII.28.) Kormányrendeltben foglaltak szerint ellenőrzi.
(2) A kibocsátókról, a kibocsátó által fizetendő talajterhelési díj összegéről, a befizetésekről és kedvezményben vagy mentességben részesülőkről az önkormányzati adóhatóság nyilvántartást vezet.
11. §3 (1) Dég Község Önkormányzata környezetvédelmi alapot (továbbiakban: alap) hoz létre.
(2) Az alap bevételi forrásai:
a) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.
(3) A talajterhelési díj az alap bevételét képezi.
(4) A környezetvédelmi alap teljes bevételét az önkormányzat az alábbiakban meghatározott célokra használja fel:
a) levegőtisztaság védelme, mérések, helyszíni vizsgálatok,
b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd hulladékok kezelése,
c) zaj- és rezgésvédelem,
d) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
f) vizek védelme,
g) talaj védelme, folyékony hulladék kezelése,
h) környezeti hatásvizsgálat, környezeti állapot feltárását segítő környezeti tanulmányterv készítése,
i) a környezet terhelését, szennyezését csökkentő beruházások,
j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
(5) A talajterhelési díjból származó bevételt az önkormányzat csak a Kdt. 21/B (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott célokra: a talaj, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmére használhatja fel, ezek különösen a csatornázás, szennyvíztisztítás, a vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és tényleges szennyező források megelőző, illetve utólagos védelme értendő.
(6) Az alap bevételét kizárólag Dég község közigazgatási területén 11. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott tevékenységekre lehet felhasználni, más célra elvonni nem lehet.
(7) Az alap bevételeiről és kiadásairól, felhasználásáról az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik. Ennek során:
a) A képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg, a költségvetés részeként, külön címen, az alap bevételi és kiadási tervszámait.
b) A költségvetési rendelet évközi módosításával biztosítja a környezetvédelmi céljellegű többletbevételeknek az alapba való bevételét.
c) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja az alap maradványát.
(8) Az alap pénzeszközeinek elkülönítésére környezetvédelmi alap számlát kell nyitni. A számlát a Dégi Polgármesteri Hivatal kezeli.
(9) Az elkülönített számlán történik az alapot megillető bevételek kezelése és onnan történik a kifizetések elszámolása.
(10) Az alap képviselő-testületi döntésnek megfelelő felhasználását a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.
12. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a talajterhelési díjról szóló 9/2013. (VI.30.) önkormányzati rendelet.
(3) Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló 8/2015. (VI.4.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
A 7. § a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. §-t a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletet a Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2026. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.