Sárkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
Sárkeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 13- 2015. 09. 23Sárkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII. 8.) önkormányzati rendelete
Sárkeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sárkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Sárkeresztúri Újság.
(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: sarkeresztur.hu
5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Sárkeresztúr községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el
a) Helyi civil szervezetek támogatása.
b) Pályázatok lebonyolítása.
c) Külön önkormányzati rendeletben szabályozott szociális segélyezés.
8. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
9. § (1) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatainak kormányzati funkció szerinti besorolását a 3. számú függelék tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
10. § A képviselő-testület megválasztását követően alakuló ülést, ezt követően rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
11. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések várható időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
13. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e jogát az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
15. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
17. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Polgármesteri Hivatal tárgy szerinti illetékes ügyintézőit, valamint külső szakértőt.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a Fejér Megyei Kormányhivatal Sárbogárdi Járási Hivatal Hivatalvezetőjének
d) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
e) a helyi oktatási intézmények vezetőinek,
f) a nemzetiségi önkormányzat elnökének, akadályoztatása esetén képviselőjének
g) a nem állandó meghívottaknak
ga) az előterjesztőknek és
gb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8) A (7) bekezdés g) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 17. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a Fejér Megyei Kormányhivatal Sárbogárdi Járási Hivatal Hivatalvezetőjét,
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) a képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
c) helyi újságban történő közléssel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
21. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
d) napirendenként
da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
db) a vita összefoglalása,
dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
e) a rend fenntartása,
f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása,
j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
23. § (1) A helyi önkormányzati választásokat követően a képviselő-testület 2 fő állandó jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
(2) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
25. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
26. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
27. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 26. §-ában, valamint a 27. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
29. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
30. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
31. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
32. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
33. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
34. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselő-testület döntései
35. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat, amely lehet normatív vagy hatósági
b) a rendelet.
(2) A képviselő-testület normatív határozatát a polgármester és a jegyző aláírásával ellátva a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
36. § (1) A képviselő-testület a 35. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés levezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
37. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős ideiglenes bizottság gondoskodik. A bizottság tagjainak megválasztása külön határozathozatallal történik, és megbízatásuk csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős ideiglenes bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. Az ideiglenes bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
38. § Az ülés vezetője a 36-37. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
39. § A képviselő-testület - a 38. § szerint elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
40. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
41. § (1) A képviselő-testület - 38. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
Sárkeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
42. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
43. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület - az Mötv. 49. § (2) bekezdése figyelembevételével - a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
44. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 25. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője – az Mötv. 33. §-a figyelembe vételével - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
45. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
46. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
47. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
48. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv.70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást.
(2) A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.
(3) A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
5. A jegyzőkönyv
50. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. Az ülésről hangfelvétel készülhet, mely a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget. A képviselő-testület üléséről a kézírásos anyag alapján kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
51. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy példányt meg kell küldeni elektronikus formában a Nemzeti Jogszabály Táron keresztül a Fejér Megyei Kormányhivatalnak,
c) egy példány a Bella István Művelődési Ház és Könyvtár részére kerül átadásra és ott elhelyezésre.
(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
52. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 24. §-ában meghatározott módon – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők választásának szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha megválasztásra kerültek - a jegyzőkönyv-hitelesítőknek is alá kell írniuk.
(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit is be kell köttetni.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
53. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást is lehet tartani.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
54. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
55. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
56. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
57. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
58. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
A települési képviselő
59. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata, melyet a választást követően az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke vesz ki.
60. § Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei:
a) a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni,
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult,
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja, ennek költségét az önkormányzat biztosítja,
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
61. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles
a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni. Megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba.
c) köteles a vele szemben fennálló méltatlanságról (Mötv. 8. §. (1) bekezdés) az ok beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
62. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-30. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
63. § A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
64. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a polgármesteri hivatal,
e) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
65. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait, főállású tisztségviselő.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester a képviselő testület előtt esküt tesz.
(3) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt.
(4) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
(5) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének szabályait az Mötv. 69-70. §-a tartalmazza.
66. § (1) A polgármester lemondására az Mötv.-ben törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 14. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester fogadóórája: minden páros hét szerdai napokon: 8.00-16.00 óra között.
(3) A polgármester az Mötv. 67. §. e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
68. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b) gyermekvédelmi ügyek.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
69. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait
(3) Az Mötv.-nek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
(4) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:
7. A képviselő-testület bizottságai
70. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
71. § A képviselő-testület állandó bizottságai
a) a pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság,
b) az egészségügyi és szociális bizottság,
c) az oktatási, kulturális és sport bizottság.
72. § (1) A pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság tagjainak száma: 7 fő.[1]
(2) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,
b) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
c) a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
d) az éves tevékenységéről szóló beszámoló.
(3) A képviselő-testület elé a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(4) A bizottság feladatat- és hatásköre
a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,
b) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 36. §-a szerinti összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása,
c) az Mötv. 8. §-a szerinti méltatlanság vizsgálata,
d) a polgármester és alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
e) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
g) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,
h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban
a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
b) nyomon kövesse a polgármesteri hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.
(6) A képviselő-testület elé a bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bizottsági feladatok és hatáskörök:
a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 36. §-a szerinti összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása,
b) az Mötv. 8. §-a szerinti méltatlanság vizsgálata,
c) az a) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
e) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(8) A pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztató véleményezése,
d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,
f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(9) A képviselő-testület elé a bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(10) A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
a) az éves költségvetési terv,
b) a féléves költségvetési beszámoló,
c) az éves zárszámadási rendelet,
(11) A pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
(12) A pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint a költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzati intézmény képviselőjét.
73. § (1) Az egészségügyi és szociális bizottság tagjainak száma: 6 fő.
(2) A bizottság feladatai:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
e) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
f) a szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
g) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.
(4) A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések a (2) bekezdés a), valamint az f) és g) pontban meghatározott ügyek.
(5) Az egészségügyi és szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.
(6) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi feladatot ellátó intézménye képviselőjét.
74. § (1) Az oktatási, kulturális és sport bizottság tagjainak száma: 7 fő
(2) A bizottság feladatai:
a) közreműködik a község ünnepségeinek megszervezésében,
b) javaslatot tesz illetve közreműködik kulturális rendezvények megszervezésében és lebonyolításában,
c) figyelemmel kíséri a művelődési házban és az oktatási intézményekben folyó tevékenységet,
d) javaslatot tesz a kulturális célokra meghatározott költségvetési előirányzatok nagyságrendjére és felhasználására,
e) részt vesz a település oktatási, kulturális életét érintő helyi rendeletek kidolgozásában,
f) tevékenységéről évente beszámolót készít és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
75. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
76. § A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
77. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően a képviselő-testület előtt esküt tesz.
(4) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.
(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
8. A jegyző
78. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
79. § (1) A 78. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
80. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a polgármesteri hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(3) A jegyző rövidebb idejű távolléte /pl. szabadság/ esetén helyettesítését a mindenkori titkársági ügyintéző látja el.
81. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
9. A Polgármesteri Hivatal
82. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Sárkeresztúri Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
(5) A polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben – a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
10. Nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés
83. § (1) A képviselő-testület együttműködik a Sárkeresztúri Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a kapcsolattartás formájára, módjára vonatkozóan megállapodást köt a két önkormányzat.
(2) Nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(3) Minden olyan témakörben, amely a nemzetiségi lakosságot érinti a helyi nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van.
A képviselő-testület gazdasági programja
84. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
85. § (1) Az önkormányzati képviselő, polgármester,alpolgármester, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
(3) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi, Ellenőrzési- és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
Záró rendelkezések
86. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sárkeresztúr Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelet.
1. függelék Sárkeresztúr Község Képviselő-testülete 10/2014.(XII.08.) önkormányzati rendelethez
2. függelék
3. függelék
Kormányzati funkció |
|
|---|---|
száma megnevezése |
|
011130 |
Önkormányzatok és Önkormányzati hivatalok jogalkotása |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013320 |
Köztemető- fenntartás és működtetés |
013350 |
Az Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041231 |
Rövid időtartalmú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start munkaprogram téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
051050 |
Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
061020 |
Lakóépület építése |
063020 |
Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöld területkezelés |
066020 |
Város és községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság egészségügyi gondozás |
081043 |
Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása |
081045 |
Szabadidősport tevékenység (rekreációs sport) és támogatása |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődési tevékenységek és támogatások |
082093 |
Közművelődés-egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
082094 |
Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091120 |
Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai |
091212 |
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása |
091220 |
Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók neve |
092120 |
Köznevelési intézmény 5-8.évfolyamon tanulók nev. |
092112 |
Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszere |
096010 |
Óvodai intézményi étkeztetés |
096020 |
Iskolai intézményi étkeztetés |
104042 |
Gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás |
107054 |
Családsegítés |
107090 |
Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenység |
1. melléklet Sárkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2014. (XII.08.) önkormányzati rendelethez
I. A helyi közügyek valamint a helyi önkormányzati feladatok:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
3. közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy {köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai védelme;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának valamint a
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:
1. méltányos szociális ellátások, önkormányzati segély, méltányossági közgyógyellátás nyújtása,
2. első lakáshoz jutók támogatása,
3. térítési díjak átvállalása,
4. Gyvt-n felül további kedvezmény biztosítása,
5. bölcsőde működtetése,
6. kábeltévé üzemeltetés,
7. nemzetközi kapcsolatok ápolása,
8. kitüntetések adományozása,
9. széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása (falunap, advent stb.)
10. civil szerezetek anyagi támogatása
III. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
IV. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
1. az önkormányzati rendeletalkotás,
2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása
3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
4. a helyi népszavazás elrendelése,
5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása használatuk szabályozása díszpolgári cím adományozása,
6. a gazdaság program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,
7. a helyi adó megállapítása,
8. a településfejlesztési eszközök településszerkezeti terv jóváhagyása,
9. területszervezési kezdeményezés,
10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,
11. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése , abból történő kiválás, társulási
12. megállapodás módosítása , társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
13. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,
14. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
15. közterület elnevezése, műalkotás és közéri szobor állítása,
16. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,
18. állásfoglalás intézmény átszerezéséről, megszüntetésről ellátási, szolgáltatási körzeteiről,ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. véleménynyilvánítás olyan ügyekben amelyekben a törvény az érdeke|t önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
20. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,
21. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,
22. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.