Aba Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008.(X.10.) önkormányzati rendelete
Aba Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2008. 10. 10- 2021. 12. 31Aba Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2008.(X.10.) önkormányzati rendelete
Aba Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról 1
Aba Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete „A helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a, valamint „Az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 7. § (3) bekezdés c) pontjának felhatalmazása alapján Aba Nagyközség Szabályozási Tervére (továbbiakban: SZT) és Helyi Építési Szabályzatára (továbbiakban: HÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) Az előírásokat az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:
rajzszám: |
Helyi Építési Szabályzat mellékletei |
méretarány |
SZT-1 |
Aba belterületi Szabályozási Terve |
M=1:4 000 |
SZT-2 |
Bodakajtor-Felsőszentiván belterületi Szabályozási Terve |
M=1:4 000 |
SZT-3 |
Belsőbáránd belterületi Szabályozási Terve |
M= 1:4000 |
SZT-4 |
Külterületi Szabályozási Terv |
M=1:10 000 |
Szabályozási elemek
2. § (1) A településszerkezeti tervet érintő kötelező szabályozási elemek:
a) a közigazgatási határ,
b) a közutak (országos közutak, gyűjtőutak, településszerkezeti jelentőségő utak) nyomvonalvezetését, csomópontjainak helyét érintő szabályozási elemek,
c) az övezeti besorolás szerinti területfelhasználási mód,
d) az országos védelem elemei (ökológiai szempontok alapján védett területek, régészeti, műemléki védelem területei).
(2) Kizárólag a szabályozási tervet érintő kötelező szabályozási elemek:
a) a közutak (országos közutak, gyűjtőutak, településszerkezeti jelentőségő utak) nyomvonalai, szabályozási szélességei és védőtávolságai,
b) lakó-, illetve kiszolgáló utakat érintő szabályozási vonalak,
c) azonos területfelhasználási egységen belüli övezethatárok és övezeti jellemzők, d) egyéb védőtávolságok határa.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
a) belterületi határvonal,
b) irányadó (tervezett) telekhatárok.
(4) Az kötelező szabályozási elemektől való eltérésre csak a településszerkezeti, illetve szabályozási terv megfelelő módosításával kerülhet sor.
(5) Az irányadó elemektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között engedélyezhető.
(6) Az építési övezetek építési lehetőségeit a HÉSZ és az övezeti jel tartalmazza, amelyben:
a) a jel bal oldali számlálója a beépítési módot jelzi:
Engedélyezési rendelkezések, engedélyhez kötött építési munkák
3. § (1) Kialakult beépítés esetén, amennyiben az övezetre meghatározott paraméterek nem tarthatók be, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építeni:
a) a tervezett szabályozás után a telek mérete nem felel meg az előírásnak, de a beépítésre vonatkozó egyéb előírások betarthatók, a telek beépíthető,
b) ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság betartása mellett felújítható. Az épületek meglévő szintterülete nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítéssel járó növekedést,
c) ha a meglévő építmények magassága meghaladja az előírt értéket, az építmény bővíthető az előírt magasság betartása mellett. Ha az építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítettlennek kell tekinteni,
d) az átsorolással érintett kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség mértékénél a többszintes növényállománnyal (lombkorona-, cserje-, gyep-v. talajtakaró) kialakított zöldfelület területét az OTÉK 25 §-ban foglaltaknak megfelelően lehet figyelembe venni.
Gépjárművek elhelyezése
4. § (1) Az OTÉK 42. §-a által előírt mennyiségű járművek elhelyezését az építési telken belül kell biztosítani, amennyiben jelen Rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Lakótelkek új beépítése esetén a lakáshoz tartozó gépjárművek épületben történő elhelyezését biztosítani kell, legalább az építési hely helyszínrajzon való feltűntetésével.
(3) Amennyiben településképi vagy közlekedésbiztonsági követelményeknek nem mond ellent, a közterületi parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani úgy, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön.
(4) A közterületek, illetve közterületi parkolók nem vehetők igénybe 3,5 t. önsúlynál nagyobb gépjárművek parkolására.
A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
Belterület – külterület
5. § (1) A település igazgatási területe az alábbi részekre tagolódik:
a) meglévő belterület,
b) beépítésre szánt (tervezett) területek,
c) külterület (meglévő, illetve a tervezett belterületekkel a megvalósítás szakaszolásának megfelelően csökkentett terület).
(2) A beépítésre szánt területek a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása után belterületbe vonhatók, amennyiben közvetlenül kapcsolódnak a meglévő belterülethez. A belterületbe vonás a Képviselő Testület hozzájárulásával, ütemezetten történhet.
(3) Belterületbe vonás, és új utcanyitás illetve új közterület létrehozásának feltétele, hogy a területen valamennyi infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízvezeték, csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, elektromos hálózat, közvilágítás, szilárd burkolatú út, szükség esetén szilárd burkolatú járda) kialakítása megtörténjen, az Étv.24. §(3) és a 28. §(2) bekezdése szerint.
Építési övezetek, övezetek
6. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.(2) Az egyéb (közterületnek nem minősülő) területek:
a) a beépített illetve beépítésre szánt területek esetén építési övezetekre,
b) a beépítésre nem szánt területek esetén övezetekre tagolódnak.
Közterületek kialakítása és használata
7. § (1) A terv közterületei:
a) területfelhasználási egységekként lehatárolt területek:
III.
FEJEZETÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
„L” Lakóterületek általános előírásai
8. § (1) Lakóterületen lakófunkció és az azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, a következő feltételek mellett:
a) újonnan épülő épület homlokzatán égéstermék kivezetése nem lehetséges, kivéve a turbó rendszerű gázkazánok légcserélőjét és a hátsó homlokzaton épített kéményeket.
b) közterülettel határos telekhatáron kerítés csak úgy létesíthető, ha annak 1,3 m feletti felülete a kerítés síkjára merőlegesen 50%-nál nagyobb mértékben áttört és magassága nem haladja meg az 1,7 métert. A kerítés anyaga a lábazat és tartóoszlopok kivételével nem lehet beton,
c) építési telken belül a természetes terepfelszínt egy lépcsőben legfeljebb 1,0 méter magasságban lehet módosítani, a telekhatáron a természetes terepszint megtartandó,
d) a csapadékvíz gyűjtése és elvezetése minden esetben saját területen kell megtörténjen. A terepszint megemelése nem okozhat csapadékvíz-rávezetést a szomszédos telkekre,
(2) Lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető
(4) A területen új építési telek - kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, illetve szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az építési övezetre előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő, az OTÉK által előírt legkisebb mértékek betartása mellett.
(5) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal 25-45o közötti tetőhajlásszöggel Ettől eltérő igény esetén utcaképi munkarésszel is alátámasztott elvi építési engedély igénylése szükséges.
(6) Elhelyezhető melléképítmények; garázs, közműpótló műtárgy, kerti építmények, játék céljára szolgáló építmények, víz- és fürdőmedencék, kerti lugasok, 20 m2 –t meg nem haladó lábon álló kerti tetők.
(7) A zöldfelületi mutatóba beszámít a haszonkert, illetve a víztükrök.
(8) Amennyiben az övezetben az épületek, építmények homlokzatainak javasolt színezése jelentős mértékben eltér az utcaképet meghatározó színezésektől, az építési hatóság a tervezőt és az építtetőt felszólíthatja új, megfelelő színhasználatra. Amennyiben fennmarad a nézetkülönbség, a 252/2006.(XII.7.) korm.rendelet szerinti helyi építészeti- műszaki tervtanács álláspontját megkérve, az önkormányzat határozatban dönt.
„Lk” – Kisvárosias lakóterület
9. § (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 9,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 12. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.
(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 12§(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önálló gazdasági építmény.
(4) Beépítési mód:
a) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m,
b) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m,
c) hátsókert. min 6m.
(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Lk típusú kisvárosias lakóterület építési övezetei: |
mérték- egysége |
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
540 |
700 |
700 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
18 |
20 |
20 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
30 |
35 |
35 |
|
Beépíthetőségnél figyelembe vehető |
m |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
O |
O |
Sz |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
30 |
30 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb |
m |
- |
- |
7,5- |
legnagyobb |
m |
K |
7,5 |
9,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
30 |
50 |
30 |
|
Max. építhető szintterület |
1,3 |
1,1 |
1,3 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
teljes |
„Lke” – Kertvárosias lakóterület
10. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 13. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.
(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(4) Az övezetekben legfeljebb két telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) engedélyezhető. Ennél nagyobb számú telekösszevonások szabályozási terv alapján engedélyezhetők.
(5) Beépítési mód:
a) két utcára nyíló telek esetén annak mindkét utcafrontjára építhető egy-egy lakóépület, melynek mindegyike csak egy lakást tartalmazhat,
b) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m
c) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m.
d) hátsókert. min 6m
(6) Az átmenetileg kerthasználatra megjelölt telekrészek abban az esetben kerülhetnek beépítésre, ha a közmű és energiaellátás forrás oldalról biztosíthatóvá válik.
(7) A kerthasználatra megjelölt telekrészek nem vehetők figyelembe a beépítettség mértékének a kiszámításánál.
(8) A 2000 m2-nél kisebb egyedi telkeken legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de csak egy lakóépület létesíthető, legfeljebb két lakással.
(9) A 2000 m2-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos lakóépület is építhető. Az engedélyezési tervnek kötelező tartalma a kertépítészeti terv.
(10) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Lke típusú kertvárosias |
mérték- egysége |
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
900 |
720 |
|
Kialakítható legkisebb |
m |
18 |
16 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
50 |
40 |
|
Beépíthetőségnél figyelembe vehető |
m |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
O |
O |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
30 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb |
m |
- |
- |
legnagyobb |
m |
5,5 |
4,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
50 |
50 |
|
Max. építhető szintterület |
0,55 |
0,45 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
„Lf” – Falusias lakóterületek
11. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület.(2) A területen az OTÉK 14. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el.
(3) Az övezetben elsősorban lakóépületek és a külön rendeletben meghatározott mértékű haszonállattartás, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, melyben két lakás alakítható ki.
(4) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, üvegház, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 20%-ánál.
(5) Lakóépület nélkül önállóan - a környezetét nem zavaró - kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.
(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely-épület kivételével,
(7) Beépítési mód:
a) az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és 35-50o-os tetőhajlásszöggel,
b) az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1 m-re kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a beépíthető telekhatárnál legalább 3 m oldalkert biztosítható,
c) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m,
d) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m,
e) hátsókert: min. 6 m.
f) az építési helyen belül legfeljebb 200 telek-négyzetméterenként egy épület létesíthető,
g) kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtérbeépítés nélküli, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú és legfeljebb 8,0 m gerincmagasságú épület létesíthető.
(8) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
(9)
„Vt” –Településközpont vegyes területek
12. §
.
Vt településközpont vegyes |
mérték- egysége |
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/400 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
K/20 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
K/20 |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke*: |
% |
30-60 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
4,5 |
legnagyobb: |
m |
9,5** |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
20 |
|
Max. építhető szintterület |
1,2 |
||
Közműellátás: |
teljes |
„G” – Gazdasági területek általános előírásai
13. § (1) Gazdasági területen a termelés, szolgáltatás, raktározás és azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, az egyes területekre vonatkozó részletes előírások betartásával.
(2) A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik tovább osztható közforgalom részére megnyitott magánutak kialakításával. Ezekről építési telkek nyithatóak. Az utak minimális szabályozási szélessége 16,0 m.
(3) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, de legfeljebb a telekméret minden 750 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel.
(4) A fő-, gyűjtő- és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.
(5) Az övezetben a minimális építménymagasság 4,5 m. A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb.), magassága az egyes övezetekre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.
(6) A területen legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10 m szélességű.
(7) A vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve kezelése a közhálózat kialakításáig műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható, a közhálózat kiépítéséhez pénzügyileg hozzájárulást kell megfizetni és a közhálózat kiépítése után arra meghatározott időn belül csatlakozni kell.
„Gksz” – Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.
(3) Belterületi, vagy belterülettel közvetlenül szomszédos területen telephelyengedély-köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető.
(4) Az építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
20 |
Max. építhető szintterület |
1,2 |
|
Közműellátás: |
teljes |
* Bodakajtor esetében 5,5 m
Gip – Ipari gazdasági területek
15. § (1) Az ipari gazdasági terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A kijelölt területeken az OTÉK 20§(2)1 pont szerinti jelentős mértékű zavaró hatású létesítmények nem helyezhetők el.
(3) A területen további építmények elhelyezése is engedélyezett az OTÉK 20§ (5) pontjában foglaltak szerint:
a) az ipari-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó irodaépület, szociális épület, parkolóház,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb két lakás).
(4) Építészeti - településképi követelmények:
a) az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni,
b) a biztonsági védőövezet (kúpos felület, belső vízszintes felület, megközelítési felület, átmeneti felület) által alkotott akadályfelületekkel érintett területeken az egyes építmények építési engedélyezési terveit a légügyi hatósággal egyeztetni kell.
c) a főutak és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását,
d) a technológiai és vonzott forgalom számára a parkolást a létesítmény területén belül kell biztosítani, úgy, hogy a szükséges parkolóhelyek 50%-a közterületről közvetlenül és szabadon elérhető legyen,
e) a telkek oldal- és hátsó telekhatárai mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és a környezeti terheléseket tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.
f) az előkertet parkosítani kell.
(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
|
mérték- egysége |
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
2 000* |
6 000 |
5000 |
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
40 |
40 |
50 |
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
Beépítésnél számításba vehető legnagyobb |
|
|
|
|
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
50 |
50 |
50 |
|
|
legkisebb: |
m |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
|
|
|
|
15,0- |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
25 |
25 |
25 |
|
Max. építhető szintterület |
1,2 |
1,5 |
|||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
** a leszállópálya tengelyétől mért 255 m-től 470 m-ig a legnagyobb megengedett magasság nem haladhatja meg a 15,0 m-t, 470 m-en túl a 25,0 m-t. A (4) b pont szerint az építési magasság minden esetben a légügyi hatóság által egyeztetett nagyságú lehet
Gm – Mezőgazdasági major területek
16. § (1) A mezőgazdasági major terület a mezőgazdasággal összefüggő termelő és szolgáltató létesítmények számára beépítésre szánt üzemi terület – major. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) terménytároló,
b) terményfeldolgozó,
c) gépjavító és –tároló műhelyépületek,
d) állattartó épületek,
e) egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek,
f) a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások,
g) az energiaszolgáltatás létesítményei.
h) vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés létesítményei.
(2) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez nem lehet több 9,0 m-nél, kivéve a technológiai tornyokat (Pl.: siló, víztorony).
(3) Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a településszerkezeti terv módosításával, a jogszabályokban előírt alátámasztó munkarészeket is tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető.
(4) Meglévő major területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet.
(5) A major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa-, cserjesávot – kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében.
(6) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Mezőgazdasági major gazdasági |
mérték- egysége |
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/5000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
40 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
40 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
4,5 |
legnagyobb: |
m |
7,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
30 |
|
Max. építhető szintterület |
0,6 |
||
Közműellátás: |
részleges |
K – Különleges területek általános előírásai
17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.
(2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagozódnak:
(3) Meglévő különleges területek:
a) Kt jelű jelentős zöldfelületű temetkezési célú terület (temető)
b) Ktk jelű jelentős zöldfelületű felhagyott temetők (kegyeleti park)
c) Kkü közüzemi területek (vízmű, szennyvíztisztító, gázfogadó)
d) Kr rehabilitációs központ területe
(4) Tervezett új különleges területek:
a) Ktf jelű termálfürdő és kapcsolódó fejlesztések területe,
b) Ko jelű oktatási célú létesítmények területei,
c) Kkk jelű „Kastély-klub” programterület
d) Kbk jelű „Borkultúra” programterület.
(5) Az övezetekben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetekből tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal kell elkülöníteni.
Meglévő különleges területek
18. §
.
Meglévő különleges területek |
mérték- egysége |
|
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/5000 |
K |
K/600 |
K |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
2 |
1 |
40 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
- |
- |
- |
- |
legnagyobb: |
m |
6,0 |
3,5 |
6.0 |
6,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
80 |
90 |
40 |
40 |
|
Max. építhető szintterület |
0,06 |
0,01 |
1,2 |
1,2 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
részleges |
teljes |
Tervezett különleges területek
19. §
.
Tervezett különleges területek építési |
mérték- egysége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
20 |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
||
Beépítésnél számításba vehetı legnagyobb |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
O |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
40 |
40 |
10 |
10 |
|
|
legkisebb: |
m |
3,5 |
- |
- |
|
legnagyobb: |
m |
9,5 |
12,5 |
9,5 |
4,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
- |
20 |
60 |
80 |
|
Max. építhető szintterület |
2,0 |
0,2 |
k |
|||
Közműellátás: |
teljese |
teljes |
teljes |
részleges |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELİÍRÁSAI
KÖ – Közlekedési és közműterületek
20. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak és csatolt területeik, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
Dózsa György utca északi szakasza – 0948 hrsz. |
12,0 m |
B.V.d.C. |
Települési kiszolgáló utak |
||
Lakóutcák |
9,0-12,0 m |
B.VI.d.C. |
Külterületi közutak |
||
Egyéb közutak |
12,0-16,0 m |
K.VIII.(A,B) |
KÖk – Vasút területe
21. § (1) A területen kizárólag a vasútüzemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(2) A vasúti közlekedés fejlesztése önálló terv alapján történik.
a) minden, a megvalósítással és működéssel kapcsolatos szabályozás ennek a tervnek az alapján történik.
b) amennyiben a fejlesztések a meglévő vasútterületen kívül új területek igénybe vételével is járnak, a szerkezeti tervet megfelelően módosítani kell.
Z – Zöldterületek
22. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a jellemzően növényzettel fedett közterületek, illetve a közterületen kívüli közhasználatra átadott egyéb területek.
(2) A Z jelű közpark övezetben, valamint a Zr rekultiválandó zöldterületi övezetben kertészeti tervvel is alátámasztottan az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények,
b) vendéglátó-,
c) a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények,
d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
e) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el, a terület 2%-át nem meghaladó beépítés mellett.
(3) Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(4) A terület gépkocsi parkolásra nem használható fel. A szükséges parkoló helyeket 50 m- en belül közterületen, vagy közhasználatra megnyitott területen kell biztosítani.
E- Erdőterületek
23. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek, jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak. Az övezetbe tartoznak továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek is, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A település erdőterületei gazdasági és védelmi célt egyaránt szolgálnak. A külterületi erdők fenntartásáról és kezeléséről a körzeti erdőterv rendelkezik.
(3) Az E jelű övezetekben csak kivételesen indokolt esetekben az alábbi építmények helyezhetők el:
a) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítmények,
b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények
d) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(4) Az Ee jelű egészségügyi-turisztikai rendeltetésű területen 3%-os beépítettséggel a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
(5) Minden konkrét erdő igénybe vételt külön eljárásban kell engedélyezni, melyről az erdészeti hatóság határozatban rendelkezik.
(6) A szélerőmővek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az övezetben található erdőterületek igénybe vételére nem kerülhet sor és az erőművek üzemeltetése nem akadályozhatja az üzemtervek szerinti erdőgazdálkodást.
M- Mezőgazdasági területek
24. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (együttesen: mezőgazdasági termelés) és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Mk jelű kertes mezőgazdasági területek,
b) Má jelű általános mezőgazdasági területek,
c) Má-kö környezetvédelmi és ökölógiai szempontokból korlátozott használatú általános mezőgazdasági területek,
d) Má-kr a repülőtér üzemeltetési biztonsága céljából korlátozott használatú általános mezőgazdasági területek,
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az OTÉK 29§-ban foglaltakon túlmenően az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
a) birtoktest kialakítása több, összesen legalább 50 ha nagyságú mezőgazdasági művelés alatt álló terület esetén lehetséges,
b) a birtokközpont épületek/építmények elhelyezésére szolgáló központi telke min. 3 ha nagyságú kell legyen,c) egy földrészleten csak egy beépíthető telek (birtokközpont) jelölhető ki. A kijelölt telek környezetét rendezett zöldfelülettel, udvar körüli védőfásítással kell ellátni.
d) birtokközpont/ létesítése mezőgazdasági területen legalább részleges közműellátás (víz, villany, egyedileg engedélyezett szennyvízkezelési rendszerben) kiépítése után lehetséges.
e) az OTÉK 1 sz. melléklet 55/A pontja szerint kialakított birtoktestek beépíthetőségének a számításánál a birtoktesthez tartozó összes telek 100 ha feletti része csak 20 %-al vehető figyelembe,
f) a mezőgazdasági területeknek a szabályozási tervben vízjárta területként jegyzett részein épületek/építmények nem helyezhetők el.
g) ökölógiai szempontokból korlátozott használatú általános mezőgazdasági területeken építmények elhelyezését úgy kell megoldani, hogy a terület természeti értékei ne károsodjanak.
(3) Mezőgazdasági területen csak magastetős épület építhető, 25-45o tetőhajlásszöggel.
(4) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés csak az Mk és Má jelű övezetekben a kijelölt tanyagazdaságoknál létesíthető az alábbiak szerint:
a) a földrészlet határán vagy a külterületi terv szerint a külterületi, térszerkezeti jelentőségő földutak mellett legalább 12 m-es távolságra ennek tengelyétől,
b) külterületen a kerítés lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő kell legyen.
(5) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozó alábbi előírások határozzák meg:
a) állattartó telepek létesítése csak az állategészségügyi normák által meghatározott módon, 1 ha-nál nagyobb telken (földrészleten) jelen paragrafus (2)-(3) bek. által szabályozott módon engedélyezhető.
b) a kijelölt ökofolyosó, valamint a belterület körüli 500 méteres területsávon belül a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 1 sz. és 2 sz. melléklete szerinti állattartásnak minősülő tevékenység nem folytatható.
(6) A terület övezeteiben betartandó telekalakítási és építési elıírásai a következık:
(7)
V – Vízgazdálkodási területek
25. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:
a) a Sárvíz csatorna medre és parti sávja,
b) a Dinnyés-Kajtor csatorna medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
d) a vízállásos területek,
e) a felszíni vízfolyások hullámterei.
KÖZMŐVESÍTÉS ELŐÍRÁSAI
Közművesítésre vonatkozó általános előírások
26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészekre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben – megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
Vízellátás
27. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Vízelvezetés
28. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:
a) nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket létesíteni tilos, az előforduló esteket meg kell szüntetni.
b) a szennyvizek szikkasztásos kezelése - kivéve a már régebben engedélyezetteket - a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető,.
c) azokon a területeken, ahol az övezeti előírás szerint a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésre csak akkor adható engedély, ha telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte.
(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani vagy egyedi tisztítóműben kell ártalmatlanítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezően rá kell kötni a közcsatornára.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, önálló kisberendezés alkalmazásával kell megoldani a szennyvízkezelést. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén2.
(3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.
(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad.
(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.
Villamosenergia ellátás
29. § (1) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
Földgázellátás
30. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Hírközlés
31. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.
(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése elfogadott.
(3) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el.
Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
32. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélı ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(3) A veszélyes hulladékok győjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.
AZ ÉRTÉK- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYAI Települési értékvédelem
33. § (1) Aba közigazgatási területén régészeti szempontból érintett területek az alábbiak:
a) régészeti védelem alatt álló területek,
b) nyilvántartott régészeti lelőhelyek,
c) régészeti érdekű területek.
(2) A régészeti védelem alatt álló területek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét jelen rendelet melléklete tartalmazza. Új területek és védettségek megjelenésével a melléklet értelemszerűen módosul.
(3) A régészeti érdekű területek jelen rendelet térképi melléklete jelöli meg.
(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája előzetes engedélye szükséges.
(5) Régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodáját véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
(6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája). A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) A földben rejlő, onnan előkerülő régészeti, muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak a Magyar Állam tulajdonát képezik.(9) A műemléki környezetben (lásd: szabályozási tervlapok) található ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája szakhatóságként működik közre.
(10) Helyi jelentőségő értékvédelmi terület a Dózsa György utca 302 hrsz-ú telek, a rajta található kastélyépülettel és a Kossuth utca-0576/1 hrsz. árok-0576/2 hrsz. út, 0568 hrsz. út és 810 hrsz. út által határolt, a településszerkezeti tervben „borkultúra különleges területként Kb” meghatározott tömb.
(11) A helyi jelentőségű települési értékek védelmét a külön erre a célra alkotott rendelet határozza meg. A rendelet megalkotásáig az alábbi átmeneti jellegű előírások szerint kell eljárni:
a) a területen meg kell őrizni a jelenlegi szerkezetet, telekrendszert, használati módot, és formavilágot,
b) meglévő épületeken karbantartási, felújítási munkák, valamint a meglévő alapterület 30%-át meg nem haladó bővítések végezhetők,
c) a bővítéssel nem változtatható meg az épület homlokzatmagassága, a tetőidom formája, szöge, a tetőhéjalás anyaga,
d) új épületek/építmények - beleértve a telekalakításokat is - csak a területek alapfunkcióinak megfelelően, a környezet értékeihez igazodóan helyezhetők el, előzetes elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázott feltételek mellett.
Táj- és természetvédelem
34. § (1) A Sárvíz völgy és Dinnyés-Kajtor csatorna menti természetközeli állapotú területeken, valamint az ökofolyosó hatásterületen mindennemű tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előzetes engedélyével végezhető. A beépítésre nem szánt területeken az építéshatósági eljárások során a 166/1999 (XII.19.) Korm. rendelet alapján az illetékes természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol, az eljárásokba be kell vonni
(2) Mindennemű területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(3) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó beépítések, közúthálózat-fejlesztések és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (a vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is) kell készíttetni.
(4) A tájökológiai folyamatok kedvező további alakulása és a külterületi rekreációs, gazdasági és védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell az erdőtelepítési, mezővédő erdősáv telepítési, fasor telepítési és vizes élőhely rehabilitációs törekvéseket.
(5) A szélerőmővek/szélparkok telepítése 2 MW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles3. Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy:
a) a környezeti hatástanulmány táj- és természetvédelmi szempontokat is részletesen vizsgáljon,
b) a tervdokumentáció tartalmazza a hálózati csatlakozási lehetőségek ismertetését és foglalkozzon annak táj- és természetvédelmi hatásainak vizsgálatával,
c) térképek, látványtervek, metszetek mutassák be az erőmű tájra, tájképre való hatását. A telepítés pontos helyéről, a kiszolgáló utakról, a kiszolgáló létesítményekről, a szállítási útvonalról is adjon tájékoztatást,
d) a vonatkozó jogszabályi előírások szerint határozza meg az erőművek okozta várható zajterhelést és minősítse azokat.
A zöldfelületek létesítésének, karbantartásának és védelmének szabályai
35. § (1) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.
(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a „növényzettel fedett terület” alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület, valamint a haszonkertek által elfoglalt területek sík vetülete értendő.
(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 25. §.-a alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területeken lehetséges.
(4) A tervezett új közpark területek létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli- és kezelési tervek alapján kell elvégezni.
(5) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
(6) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.
(7) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségő gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretőnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.
(8) Az újonnan tervezett közutak építési területén - amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi - , a fő- és gyűjtőutak rekonstrukciójánál kötelező módon út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
Föld- és talajvédelem
36. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő- kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag – a szakhatóságok megítélése alapján – a talajt nem károsítja.
Levegőtisztaság-védelem
37. § (1) Aba a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) Az emissziós pontforrások környezetterhelési határértékeit a 21/2001.(II.14.) kormányrendelet alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állapítja meg a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet vonatkozó határértékei alapján.
(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
(5) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
(6) Hulladék nyílt téri elégetése, továbbá veszélyes hulladék bármilyen formában történő ártalmatlanítása nem engedélyezett.
Zaj- és rezgésvédelem
38. § (1) A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket csak úgy lehet megvalósítani, ha azok hatása a védendő területeken, épületekben és helyiségekben lehetővé teszi az ezekre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési követelmények betarthatóságát.
b) környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásokra a rendeletben előírtak szerint előzetes zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni és ezt be kell tartani az üzemidő alatt.
c) mindennemű építőipari tevékenység csak a rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett folytatható.
(2) A 63-as főút zaj hatásterületén megfelelő passzív akusztikai védelmi intézkedésekkel kell biztosítani az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belső téri zaj határérték kielégítését.
(3) A település területén védendő területek a belterületek, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó területek.
(4) A Bodakajtor-Felsőszentiván belterületén kijelölt szolgáltatási és ipari területeken csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyeknek környezeti zajforrás hatásterületeinek a határvonala a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül esik.
(5) Aba déli gazdasági területén úgy kell lehelyezni a létesítményeket, hogy az esetleges zajforrások hatásterülete lehetőleg a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül essen.
(6) A Gip-3 jelű ipari-gazdasági területnek a repülőtér C zajvédelmi zónájába eső részén (nappali 65 dB-éjjeli 55 dB egyenértékű tervezett zaj-isophonokkal körülvett terület) zajra érzékeny létesítmény csak a beltéri zajhatárértékek biztosítása mellett helyezhető el.
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
39. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően a település területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletszerint „A” és „C” kategóriájú felszíni szennyezésre érzékeny.
a) „A” fokozottan érzékeny terület a Sárvíz menti kijelölt ökofolyosó területe, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C1
b) „B” érzékeny terület a Sárvíz völgy vízgyűjtőjébe eső terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C2
c) „C” kevésbé érzékeny terület a település igazgatási területének többi része, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C3
(2) A terület a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területhasználatban a Rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott védelmi intézkedések szerint kell eljárni.
(3) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(6) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.
(7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Záró és hatályba léptető rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet 2008. október 10-én kép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Aba Nagyközség Képviselő- Testületének „Aba Nagyközség építési szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló 2/2007.(III.20.) számú, valamint az azt módosító 23/2007.(XII.27.) számú rendelete.
Kossa Lajos Szabóné Balogh Bernadette
Kelta temető (Belsőbáránd) Ángyihegy |
(KÖH 21511) (KÖH 21512) |
szabályozási tervlapon 1 sz. szabályozási tervlapon 2 sz. |
Árpád u. 3. |
(KÖH 21514) |
szabályozási tervlapon 3 sz. |
Aba, M8-1 |
(KÖH 32113) |
szabályozási tervlapon 6 sz. |
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) Az előírásokat az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:
rajzszám: |
Helyi Építési Szabályzat mellékletei |
méretarány |
SZT-1 |
Aba belterületi Szabályozási Terve |
M=1:4 000 |
SZT-2 |
Bodakajtor-Felsőszentiván belterületi Szabályozási Terve |
M=1:4 000 |
SZT-3 |
Belsőbáránd belterületi Szabályozási Terve |
M= 1:4000 |
SZT-4 |
Külterületi Szabályozási Terv |
M=1:10 000 |
2. § (1) A településszerkezeti tervet érintő kötelező szabályozási elemek:
a) a közigazgatási határ,
b) a közutak (országos közutak, gyűjtőutak, településszerkezeti jelentőségő utak)
Engedélyezési rendelkezések, engedélyhez kötött építési munkák
3. § (1) Kialakult beépítés esetén, amennyiben az övezetre meghatározott paraméterek nem tarthatók be, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építeni:
a) a tervezett szabályozás után a telek mérete nem felel meg az előírásnak, de a beépítésre vonatkozó egyéb előírások betarthatók, a telek beépíthető,
b) ha a telek beépítettsége nem felel meg az előírásoknak, a meglévő épület az övezetre meghatározott legnagyobb épületmagasság betartása mellett felújítható. Az épületek meglévő szintterülete nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítéssel járó növekedést,
c) ha a meglévő építmények magassága meghaladja az előírt értéket, az építmény bővíthető az előírt magasság betartása mellett. Ha az építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítettlennek kell tekinteni,
d) az átsorolással érintett kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség mértékénél a többszintes növényállománnyal (lombkorona-, cserje-, gyep-v. talajtakaró) kialakított zöldfelület területét az OTÉK 25 §-ban foglaltaknak megfelelően lehet figyelembe venni.
Gépjárművek elhelyezése
4. § (1) Az OTÉK 42. §-a által előírt mennyiségű járművek elhelyezését az építési telken belül kell biztosítani, amennyiben jelen Rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.
(2) Lakótelkek új beépítése esetén a lakáshoz tartozó gépjárművek épületben történő elhelyezését biztosítani kell, legalább az építési hely helyszínrajzon való feltűntetésével.
(3) Amennyiben településképi vagy közlekedésbiztonsági követelményeknek nem mond ellent, a közterületi parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani úgy, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön.
(4) A közterületek, illetve közterületi parkolók nem vehetők igénybe 3,5 t. önsúlynál nagyobb gépjárművek parkolására.
A TELEPÜLÉS IGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
Belterület – külterület
5. § (1) A település igazgatási területe az alábbi részekre tagolódik:
a) meglévő belterület,
b) beépítésre szánt (tervezett) területek,
c) külterület (meglévő, illetve a tervezett belterületekkel a megvalósítás szakaszolásának megfelelően csökkentett terület).
(2) A beépítésre szánt területek a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása után belterületbe vonhatók, amennyiben közvetlenül kapcsolódnak a meglévő belterülethez. A belterületbe vonás a Képviselő Testület hozzájárulásával, ütemezetten történhet.
(3) Belterületbe vonás, és új utcanyitás illetve új közterület létrehozásának feltétele, hogy a területen valamennyi infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízvezeték, csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, elektromos hálózat, közvilágítás, szilárd burkolatú út, szükség esetén szilárd burkolatú járda) kialakítása megtörténjen, az Étv.24. §(3) és a 28. §(2) bekezdése szerint.
Építési övezetek, övezetek
6. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.(2) Az egyéb (közterületnek nem minősülő) területek:
a) a beépített illetve beépítésre szánt területek esetén építési övezetekre,
b) a beépítésre nem szánt területek esetén övezetekre tagolódnak.
Közterületek kialakítása és használata
7. § (1) A terv közterületei:
a) területfelhasználási egységekként lehatárolt területek:
III.
FEJEZETÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
„L” Lakóterületek általános előírásai
8. § (1) Lakóterületen lakófunkció és az azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, a következő feltételek mellett:
a) újonnan épülő épület homlokzatán égéstermék kivezetése nem lehetséges, kivéve a turbó rendszerű gázkazánok légcserélőjét és a hátsó homlokzaton épített kéményeket.
b) közterülettel határos telekhatáron kerítés csak úgy létesíthető, ha annak 1,3 m feletti felülete a kerítés síkjára merőlegesen 50%-nál nagyobb mértékben áttört és magassága nem haladja meg az 1,7 métert. A kerítés anyaga a lábazat és tartóoszlopok kivételével nem lehet beton,
c) építési telken belül a természetes terepfelszínt egy lépcsőben legfeljebb 1,0 méter magasságban lehet módosítani, a telekhatáron a természetes terepszint megtartandó,
d) a csapadékvíz gyűjtése és elvezetése minden esetben saját területen kell megtörténjen. A terepszint megemelése nem okozhat csapadékvíz-rávezetést a szomszédos telkekre,
(2) Lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(3) Az övezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető
(4) A területen új építési telek - kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, illetve szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az építési övezetre előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő, az OTÉK által előírt legkisebb mértékek betartása mellett.
(5) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal 25-45o közötti tetőhajlásszöggel Ettől eltérő igény esetén utcaképi munkarésszel is alátámasztott elvi építési engedély igénylése szükséges.
(6) Elhelyezhető melléképítmények; garázs, közműpótló műtárgy, kerti építmények, játék céljára szolgáló építmények, víz- és fürdőmedencék, kerti lugasok, 20 m2 –t meg nem haladó lábon álló kerti tetők.
(7) A zöldfelületi mutatóba beszámít a haszonkert, illetve a víztükrök.
(8) Amennyiben az övezetben az épületek, építmények homlokzatainak javasolt színezése jelentős mértékben eltér az utcaképet meghatározó színezésektől, az építési hatóság a tervezőt és az építtetőt felszólíthatja új, megfelelő színhasználatra. Amennyiben fennmarad a nézetkülönbség, a 252/2006.(XII.7.) korm.rendelet szerinti helyi építészeti- műszaki tervtanács álláspontját megkérve, az önkormányzat határozatban dönt.
„Lk” – Kisvárosias lakóterület
9. § (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 9,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 12. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.
(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 12§(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) önálló gazdasági építmény.
(4) Beépítési mód:
a) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m,
b) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m,
c) hátsókert. min 6m.
(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Lk típusú kisvárosias lakóterület építési övezetei: |
mérték- egysége |
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
540 |
700 |
700 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
18 |
20 |
20 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
30 |
35 |
35 |
|
Beépíthetőségnél figyelembe vehető |
m |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
O |
O |
Sz |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
30 |
30 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb |
m |
- |
- |
7,5- |
legnagyobb |
m |
K |
7,5 |
9,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
30 |
50 |
30 |
|
Max. építhető szintterület |
1,3 |
1,1 |
1,3 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
teljes |
„Lke” – Kertvárosias lakóterület
10. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 13. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.
(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.
(4) Az övezetekben legfeljebb két telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) engedélyezhető. Ennél nagyobb számú telekösszevonások szabályozási terv alapján engedélyezhetők.
(5) Beépítési mód:
a) két utcára nyíló telek esetén annak mindkét utcafrontjára építhető egy-egy lakóépület, melynek mindegyike csak egy lakást tartalmazhat,
b) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m
c) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m.
d) hátsókert. min 6m
(6) Az átmenetileg kerthasználatra megjelölt telekrészek abban az esetben kerülhetnek beépítésre, ha a közmű és energiaellátás forrás oldalról biztosíthatóvá válik.
(7) A kerthasználatra megjelölt telekrészek nem vehetők figyelembe a beépítettség mértékének a kiszámításánál.
(8) A 2000 m2-nél kisebb egyedi telkeken legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de csak egy lakóépület létesíthető, legfeljebb két lakással.
(9) A 2000 m2-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos lakóépület is építhető. Az engedélyezési tervnek kötelező tartalma a kertépítészeti terv.
(10) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Lke típusú kertvárosias |
mérték- egysége |
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
900 |
720 |
|
Kialakítható legkisebb |
m |
18 |
16 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
50 |
40 |
|
Beépíthetőségnél figyelembe vehető |
m |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
O |
O |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
30 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb |
m |
- |
- |
legnagyobb |
m |
5,5 |
4,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
50 |
50 |
|
Max. építhető szintterület |
0,55 |
0,45 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
„Lf” – Falusias lakóterületek
11. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület.(2) A területen az OTÉK 14. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el.
(3) Az övezetben elsősorban lakóépületek és a külön rendeletben meghatározott mértékű haszonállattartás, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, melyben két lakás alakítható ki.
(4) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, üvegház, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 20%-ánál.
(5) Lakóépület nélkül önállóan - a környezetét nem zavaró - kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.
(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely-épület kivételével,
(7) Beépítési mód:
a) az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal és 35-50o-os tetőhajlásszöggel,
b) az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1 m-re kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a beépíthető telekhatárnál legalább 3 m oldalkert biztosítható,
c) előkert: a kialakult állapothoz illeszkedő, új telekalakítások esetén min. 3m,
d) oldalkert: az övezetben előírt építménymagasság fele, de min. 3m, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4m,
e) hátsókert: min. 6 m.
f) az építési helyen belül legfeljebb 200 telek-négyzetméterenként egy épület létesíthető,
g) kiegészítő funkciójú épületet lehetőleg a főfunkciójú épülettel egy tömegben kell elhelyezni. Amennyiben ez nem megoldható, önállóan csak egyszintes, tetőtérbeépítés nélküli, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú és legfeljebb 8,0 m gerincmagasságú épület létesíthető.
(8) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
(9)
„Vt” –Településközpont vegyes területek
12. §
.
Vt településközpont vegyes |
mérték- egysége |
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/400 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
K/20 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
K/20 |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke*: |
% |
30-60 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
4,5 |
legnagyobb: |
m |
9,5** |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
20 |
|
Max. építhető szintterület |
1,2 |
||
Közműellátás: |
teljes |
„G” – Gazdasági területek általános előírásai
13. § (1) Gazdasági területen a termelés, szolgáltatás, raktározás és azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, az egyes területekre vonatkozó részletes előírások betartásával.
(2) A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik tovább osztható közforgalom részére megnyitott magánutak kialakításával. Ezekről építési telkek nyithatóak. Az utak minimális szabályozási szélessége 16,0 m.
(3) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, de legfeljebb a telekméret minden 750 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel.
(4) A fő-, gyűjtő- és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.
(5) Az övezetben a minimális építménymagasság 4,5 m. A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb.), magassága az egyes övezetekre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.
(6) A területen legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10 m szélességű.
(7) A vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve kezelése a közhálózat kialakításáig műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható, a közhálózat kiépítéséhez pénzügyileg hozzájárulást kell megfizetni és a közhálózat kiépítése után arra meghatározott időn belül csatlakozni kell.
„Gksz” – Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.
(3) Belterületi, vagy belterülettel közvetlenül szomszédos területen telephelyengedély-köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető.
(4) Az építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
20 |
Max. építhető szintterület |
1,2 |
|
Közműellátás: |
teljes |
* Bodakajtor esetében 5,5 m
Gip – Ipari gazdasági területek
15. § (1) Az ipari gazdasági terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A kijelölt területeken az OTÉK 20§(2)1 pont szerinti jelentős mértékű zavaró hatású létesítmények nem helyezhetők el.
(3) A területen további építmények elhelyezése is engedélyezett az OTÉK 20§ (5) pontjában foglaltak szerint:
a) az ipari-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó irodaépület, szociális épület, parkolóház,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb két lakás).
(4) Építészeti - településképi követelmények:
a) az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni,
b) a biztonsági védőövezet (kúpos felület, belső vízszintes felület, megközelítési felület, átmeneti felület) által alkotott akadályfelületekkel érintett területeken az egyes építmények építési engedélyezési terveit a légügyi hatósággal egyeztetni kell.
c) a főutak és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását,
d) a technológiai és vonzott forgalom számára a parkolást a létesítmény területén belül kell biztosítani, úgy, hogy a szükséges parkolóhelyek 50%-a közterületről közvetlenül és szabadon elérhető legyen,
e) a telkek oldal- és hátsó telekhatárai mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és a környezeti terheléseket tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.
f) az előkertet parkosítani kell.
(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
|
mérték- egysége |
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
2 000* |
6 000 |
5000 |
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
40 |
40 |
50 |
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
Beépítésnél számításba vehető legnagyobb |
|
|
|
|
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
50 |
50 |
50 |
|
|
legkisebb: |
m |
4,5 |
4,5 |
4,5 |
|
|
|
|
15,0- |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
25 |
25 |
25 |
|
Max. építhető szintterület |
1,2 |
1,5 |
|||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
** a leszállópálya tengelyétől mért 255 m-től 470 m-ig a legnagyobb megengedett magasság nem haladhatja meg a 15,0 m-t, 470 m-en túl a 25,0 m-t. A (4) b pont szerint az építési magasság minden esetben a légügyi hatóság által egyeztetett nagyságú lehet
Gm – Mezőgazdasági major területek
16. § (1) A mezőgazdasági major terület a mezőgazdasággal összefüggő termelő és szolgáltató létesítmények számára beépítésre szánt üzemi terület – major. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) terménytároló,
b) terményfeldolgozó,
c) gépjavító és –tároló műhelyépületek,
d) állattartó épületek,
e) egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek,
f) a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges tulajdonosi vagy szolgálati lakások,
g) az energiaszolgáltatás létesítményei.
h) vízellátás, szennyvíz- és hulladékkezelés létesítményei.
(2) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez nem lehet több 9,0 m-nél, kivéve a technológiai tornyokat (Pl.: siló, víztorony).
(3) Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a településszerkezeti terv módosításával, a jogszabályokban előírt alátámasztó munkarészeket is tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető.
(4) Meglévő major területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet.
(5) A major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa-, cserjesávot – kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében.
(6) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Mezőgazdasági major gazdasági |
mérték- egysége |
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/5000 |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
40 |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
40 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
4,5 |
legnagyobb: |
m |
7,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
30 |
|
Max. építhető szintterület |
0,6 |
||
Közműellátás: |
részleges |
K – Különleges területek általános előírásai
17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.
(2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagozódnak:
(3) Meglévő különleges területek:
a) Kt jelű jelentős zöldfelületű temetkezési célú terület (temető)
b) Ktk jelű jelentős zöldfelületű felhagyott temetők (kegyeleti park)
c) Kkü közüzemi területek (vízmű, szennyvíztisztító, gázfogadó)
d) Kr rehabilitációs központ területe
(4) Tervezett új különleges területek:
a) Ktf jelű termálfürdő és kapcsolódó fejlesztések területe,
b) Ko jelű oktatási célú létesítmények területei,
c) Kkk jelű „Kastély-klub” programterület
d) Kbk jelű „Borkultúra” programterület.
(5) Az övezetekben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetekből tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal kell elkülöníteni.
Meglévő különleges területek
18. §
.
Meglévő különleges területek |
mérték- egysége |
|
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekméret: |
m2 |
K/5000 |
K |
K/600 |
K |
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítésnél számításba vehető |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
SZ |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
2 |
1 |
40 |
30 |
|
Építmény- magasság: |
legkisebb: |
m |
- |
- |
- |
- |
legnagyobb: |
m |
6,0 |
3,5 |
6.0 |
6,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
80 |
90 |
40 |
40 |
|
Max. építhető szintterület |
0,06 |
0,01 |
1,2 |
1,2 |
||
Közműellátás: |
teljes |
teljes |
részleges |
teljes |
Tervezett különleges területek
19. §
.
Tervezett különleges területek építési |
mérték- egysége |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kialakítható legkisebb telekszélesség: |
m |
20 |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legkisebb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Kialakítható legnagyobb telekmélység |
m |
- |
- |
- |
||
Beépítésnél számításba vehetı legnagyobb |
m |
- |
- |
- |
- |
|
Beépítési mód: |
SZ |
SZ |
SZ |
O |
||
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
% |
40 |
40 |
10 |
10 |
|
|
legkisebb: |
m |
3,5 |
- |
- |
|
legnagyobb: |
m |
9,5 |
12,5 |
9,5 |
4,5 |
|
A zöldfelület legkisebb mértéke: |
% |
- |
20 |
60 |
80 |
|
Max. építhető szintterület |
2,0 |
0,2 |
k |
|||
Közműellátás: |
teljese |
teljes |
teljes |
részleges |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELİÍRÁSAI
KÖ – Közlekedési és közműterületek
20. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak és csatolt területeik, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
Dózsa György utca északi szakasza – 0948 hrsz. |
12,0 m |
B.V.d.C. |
Települési kiszolgáló utak |
||
Lakóutcák |
9,0-12,0 m |
B.VI.d.C. |
Külterületi közutak |
||
Egyéb közutak |
12,0-16,0 m |
K.VIII.(A,B) |
KÖk – Vasút területe
21. § (1) A területen kizárólag a vasútüzemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(2) A vasúti közlekedés fejlesztése önálló terv alapján történik.
a) minden, a megvalósítással és működéssel kapcsolatos szabályozás ennek a tervnek az alapján történik.
b) amennyiben a fejlesztések a meglévő vasútterületen kívül új területek igénybe vételével is járnak, a szerkezeti tervet megfelelően módosítani kell.
Z – Zöldterületek
22. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a jellemzően növényzettel fedett közterületek, illetve a közterületen kívüli közhasználatra átadott egyéb területek.
(2) A Z jelű közpark övezetben, valamint a Zr rekultiválandó zöldterületi övezetben kertészeti tervvel is alátámasztottan az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények,
b) vendéglátó-,
c) a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények,
d) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
e) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el, a terület 2%-át nem meghaladó beépítés mellett.
(3) Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(4) A terület gépkocsi parkolásra nem használható fel. A szükséges parkoló helyeket 50 m- en belül közterületen, vagy közhasználatra megnyitott területen kell biztosítani.
E- Erdőterületek
23. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek, jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak. Az övezetbe tartoznak továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek is, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A település erdőterületei gazdasági és védelmi célt egyaránt szolgálnak. A külterületi erdők fenntartásáról és kezeléséről a körzeti erdőterv rendelkezik.
(3) Az E jelű övezetekben csak kivételesen indokolt esetekben az alábbi építmények helyezhetők el:
a) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítmények,
b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények
d) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(4) Az Ee jelű egészségügyi-turisztikai rendeltetésű területen 3%-os beépítettséggel a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.
(5) Minden konkrét erdő igénybe vételt külön eljárásban kell engedélyezni, melyről az erdészeti hatóság határozatban rendelkezik.
(6) A szélerőmővek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az övezetben található erdőterületek igénybe vételére nem kerülhet sor és az erőművek üzemeltetése nem akadályozhatja az üzemtervek szerinti erdőgazdálkodást.
M- Mezőgazdasági területek
24. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (együttesen: mezőgazdasági termelés) és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Mk jelű kertes mezőgazdasági területek,
b) Má jelű általános mezőgazdasági területek,
c) Má-kö környezetvédelmi és ökölógiai szempontokból korlátozott használatú általános mezőgazdasági területek,
d) Má-kr a repülőtér üzemeltetési biztonsága céljából korlátozott használatú általános mezőgazdasági területek,
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az OTÉK 29§-ban foglaltakon túlmenően az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:
a) birtoktest kialakítása több, összesen legalább 50 ha nagyságú mezőgazdasági művelés alatt álló terület esetén lehetséges,
b) a birtokközpont épületek/építmények elhelyezésére szolgáló központi telke min. 3 ha nagyságú kell legyen,c) egy földrészleten csak egy beépíthető telek (birtokközpont) jelölhető ki. A kijelölt telek környezetét rendezett zöldfelülettel, udvar körüli védőfásítással kell ellátni.
d) birtokközpont/ létesítése mezőgazdasági területen legalább részleges közműellátás (víz, villany, egyedileg engedélyezett szennyvízkezelési rendszerben) kiépítése után lehetséges.
e) az OTÉK 1 sz. melléklet 55/A pontja szerint kialakított birtoktestek beépíthetőségének a számításánál a birtoktesthez tartozó összes telek 100 ha feletti része csak 20 %-al vehető figyelembe,
f) a mezőgazdasági területeknek a szabályozási tervben vízjárta területként jegyzett részein épületek/építmények nem helyezhetők el.
g) ökölógiai szempontokból korlátozott használatú általános mezőgazdasági területeken építmények elhelyezését úgy kell megoldani, hogy a terület természeti értékei ne károsodjanak.
(3) Mezőgazdasági területen csak magastetős épület építhető, 25-45o tetőhajlásszöggel.
(4) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés csak az Mk és Má jelű övezetekben a kijelölt tanyagazdaságoknál létesíthető az alábbiak szerint:
a) a földrészlet határán vagy a külterületi terv szerint a külterületi, térszerkezeti jelentőségő földutak mellett legalább 12 m-es távolságra ennek tengelyétől,
b) külterületen a kerítés lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő kell legyen.
(5) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozó alábbi előírások határozzák meg:
a) állattartó telepek létesítése csak az állategészségügyi normák által meghatározott módon, 1 ha-nál nagyobb telken (földrészleten) jelen paragrafus (2)-(3) bek. által szabályozott módon engedélyezhető.
b) a kijelölt ökofolyosó, valamint a belterület körüli 500 méteres területsávon belül a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 1 sz. és 2 sz. melléklete szerinti állattartásnak minősülő tevékenység nem folytatható.
(6) A terület övezeteiben betartandó telekalakítási és építési elıírásai a következık:
(7)
V – Vízgazdálkodási területek
25. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:
a) a Sárvíz csatorna medre és parti sávja,
b) a Dinnyés-Kajtor csatorna medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
d) a vízállásos területek,
e) a felszíni vízfolyások hullámterei.
KÖZMŐVESÍTÉS ELŐÍRÁSAI
Közművesítésre vonatkozó általános előírások
26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészekre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben – megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
Vízellátás
27. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Vízelvezetés
28. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:
a) nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket létesíteni tilos, az előforduló esteket meg kell szüntetni.
b) a szennyvizek szikkasztásos kezelése - kivéve a már régebben engedélyezetteket - a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető,.
c) azokon a területeken, ahol az övezeti előírás szerint a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésre csak akkor adható engedély, ha telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte.
(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:
a) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani vagy egyedi tisztítóműben kell ártalmatlanítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezően rá kell kötni a közcsatornára.
b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, önálló kisberendezés alkalmazásával kell megoldani a szennyvízkezelést. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén2.
(3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.
(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad.
(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.
Villamosenergia ellátás
29. § (1) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
Földgázellátás
30. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
Hírközlés
31. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.
(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése elfogadott.
(3) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el.
Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás
32. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélı ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
(3) A veszélyes hulladékok győjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.
AZ ÉRTÉK- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYAI Települési értékvédelem
33. § (1) Aba közigazgatási területén régészeti szempontból érintett területek az alábbiak:
a) régészeti védelem alatt álló területek,
b) nyilvántartott régészeti lelőhelyek,
c) régészeti érdekű területek.
(2) A régészeti védelem alatt álló területek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét jelen rendelet melléklete tartalmazza. Új területek és védettségek megjelenésével a melléklet értelemszerűen módosul.
(3) A régészeti érdekű területek jelen rendelet térképi melléklete jelöli meg.
(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája előzetes engedélye szükséges.
(5) Régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodáját véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.
(6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája). A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) A földben rejlő, onnan előkerülő régészeti, muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak a Magyar Állam tulajdonát képezik.(9) A műemléki környezetben (lásd: szabályozási tervlapok) található ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája szakhatóságként működik közre.
(10) Helyi jelentőségő értékvédelmi terület a Dózsa György utca 302 hrsz-ú telek, a rajta található kastélyépülettel és a Kossuth utca-0576/1 hrsz. árok-0576/2 hrsz. út, 0568 hrsz. út és 810 hrsz. út által határolt, a településszerkezeti tervben „borkultúra különleges területként Kb” meghatározott tömb.
(11) A helyi jelentőségű települési értékek védelmét a külön erre a célra alkotott rendelet határozza meg. A rendelet megalkotásáig az alábbi átmeneti jellegű előírások szerint kell eljárni:
a) a területen meg kell őrizni a jelenlegi szerkezetet, telekrendszert, használati módot, és formavilágot,
b) meglévő épületeken karbantartási, felújítási munkák, valamint a meglévő alapterület 30%-át meg nem haladó bővítések végezhetők,
c) a bővítéssel nem változtatható meg az épület homlokzatmagassága, a tetőidom formája, szöge, a tetőhéjalás anyaga,
d) új épületek/építmények - beleértve a telekalakításokat is - csak a területek alapfunkcióinak megfelelően, a környezet értékeihez igazodóan helyezhetők el, előzetes elvi építési engedélyezési eljárásban tisztázott feltételek mellett.
Táj- és természetvédelem
34. § (1) A Sárvíz völgy és Dinnyés-Kajtor csatorna menti természetközeli állapotú területeken, valamint az ökofolyosó hatásterületen mindennemű tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előzetes engedélyével végezhető. A beépítésre nem szánt területeken az építéshatósági eljárások során a 166/1999 (XII.19.) Korm. rendelet alapján az illetékes természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol, az eljárásokba be kell vonni
(2) Mindennemű területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(3) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó beépítések, közúthálózat-fejlesztések és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (a vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is) kell készíttetni.
(4) A tájökológiai folyamatok kedvező további alakulása és a külterületi rekreációs, gazdasági és védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell az erdőtelepítési, mezővédő erdősáv telepítési, fasor telepítési és vizes élőhely rehabilitációs törekvéseket.
(5) A szélerőmővek/szélparkok telepítése 2 MW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles3. Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy:
a) a környezeti hatástanulmány táj- és természetvédelmi szempontokat is részletesen vizsgáljon,
b) a tervdokumentáció tartalmazza a hálózati csatlakozási lehetőségek ismertetését és foglalkozzon annak táj- és természetvédelmi hatásainak vizsgálatával,
c) térképek, látványtervek, metszetek mutassák be az erőmű tájra, tájképre való hatását. A telepítés pontos helyéről, a kiszolgáló utakról, a kiszolgáló létesítményekről, a szállítási útvonalról is adjon tájékoztatást,
d) a vonatkozó jogszabályi előírások szerint határozza meg az erőművek okozta várható zajterhelést és minősítse azokat.
A zöldfelületek létesítésének, karbantartásának és védelmének szabályai
35. § (1) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.
(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a „növényzettel fedett terület” alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület, valamint a haszonkertek által elfoglalt területek sík vetülete értendő.
(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 25. §.-a alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területeken lehetséges.
(4) A tervezett új közpark területek létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli- és kezelési tervek alapján kell elvégezni.
(5) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
(6) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.
(7) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségő gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretőnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.
(8) Az újonnan tervezett közutak építési területén - amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi - , a fő- és gyűjtőutak rekonstrukciójánál kötelező módon út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
Föld- és talajvédelem
36. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő- kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag – a szakhatóságok megítélése alapján – a talajt nem károsítja.
Levegőtisztaság-védelem
37. § (1) Aba a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) Az emissziós pontforrások környezetterhelési határértékeit a 21/2001.(II.14.) kormányrendelet alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állapítja meg a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet vonatkozó határértékei alapján.
(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
(5) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
(6) Hulladék nyílt téri elégetése, továbbá veszélyes hulladék bármilyen formában történő ártalmatlanítása nem engedélyezett.
Zaj- és rezgésvédelem
38. § (1) A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket csak úgy lehet megvalósítani, ha azok hatása a védendő területeken, épületekben és helyiségekben lehetővé teszi az ezekre vonatkozó zaj- és rezgésterhelési követelmények betarthatóságát.
b) környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásokra a rendeletben előírtak szerint előzetes zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni és ezt be kell tartani az üzemidő alatt.
c) mindennemű építőipari tevékenység csak a rendeletben meghatározott feltételek betartása mellett folytatható.
(2) A 63-as főút zaj hatásterületén megfelelő passzív akusztikai védelmi intézkedésekkel kell biztosítani az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belső téri zaj határérték kielégítését.
(3) A település területén védendő területek a belterületek, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó területek.
(4) A Bodakajtor-Felsőszentiván belterületén kijelölt szolgáltatási és ipari területeken csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyeknek környezeti zajforrás hatásterületeinek a határvonala a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül esik.
(5) Aba déli gazdasági területén úgy kell lehelyezni a létesítményeket, hogy az esetleges zajforrások hatásterülete lehetőleg a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül essen.
(6) A Gip-3 jelű ipari-gazdasági területnek a repülőtér C zajvédelmi zónájába eső részén (nappali 65 dB-éjjeli 55 dB egyenértékű tervezett zaj-isophonokkal körülvett terület) zajra érzékeny létesítmény csak a beltéri zajhatárértékek biztosítása mellett helyezhető el.
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
39. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően a település területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletszerint „A” és „C” kategóriájú felszíni szennyezésre érzékeny.
a) „A” fokozottan érzékeny terület a Sárvíz menti kijelölt ökofolyosó területe, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C1
b) „B” érzékeny terület a Sárvíz völgy vízgyűjtőjébe eső terület, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C2
c) „C” kevésbé érzékeny terület a település igazgatási területének többi része, intézkedési szennyezettségi határérték Ci = C3
(2) A terület a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területhasználatban a Rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott védelmi intézkedések szerint kell eljárni.
(3) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(6) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.
(7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
Záró és hatályba léptető rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet 2008. október 10-én kép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Aba Nagyközség Képviselő- Testületének „Aba Nagyközség építési szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló 2/2007.(III.20.) számú, valamint az azt módosító 23/2007.(XII.27.) számú rendelete.
Kossa Lajos Szabóné Balogh Bernadette
Kelta temető (Belsőbáránd) Ángyihegy |
(KÖH 21511) (KÖH 21512) |
szabályozási tervlapon 1 sz. szabályozási tervlapon 2 sz. |
Árpád u. 3. |
(KÖH 21514) |
szabályozási tervlapon 3 sz. |
Aba, M8-1 |
(KÖH 32113) |
szabályozási tervlapon 6 sz. |
Az önkormányzati rendeletet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 67. §-a hatályon kívül helyezte 2022. január 1. napjával.