1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Nagyközség teljes közigazgatási területére.

(2) Az előírásokat az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) A településszerkezeti tervet érintő kötelező szabályozási elemek:

(2) Kizárólag a szabályozási tervet érintő kötelező szabályozási elemek:

(3) Irányadó szabályozási elemek:

(4) Az kötelező szabályozási elemektől való eltérésre csak a településszerkezeti, illetve szabályozási terv megfelelő módosításával kerülhet sor.

(5) Az irányadó elemektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között engedélyezhető.

(6) Az építési övezetek építési lehetőségeit a HÉSZ és az övezeti jel tartalmazza, amelyben:

3. § (1) Kialakult beépítés esetén, amennyiben az övezetre meghatározott paraméterek nem tarthatók be, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építeni:

4. § (1) Az OTÉK 42. §-a által előírt mennyiségű járművek elhelyezését az építési telken belül kell biztosítani, amennyiben jelen Rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Lakótelkek új beépítése esetén a lakáshoz tartozó gépjárművek épületben történő elhelyezését biztosítani kell, legalább az építési hely helyszínrajzon való feltűntetésével.

(3) Amennyiben településképi vagy közlekedésbiztonsági követelményeknek nem mond ellent, a közterületi parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani úgy, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön.

(4) A közterületek, illetve közterületi parkolók nem vehetők igénybe 3,5 t. önsúlynál nagyobb gépjárművek parkolására.

5. § (1) A település igazgatási területe az alábbi részekre tagolódik:

(2) A beépítésre szánt területek a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása után belterületbe vonhatók, amennyiben közvetlenül kapcsolódnak a meglévő belterülethez. A belterületbe vonás a Képviselő Testület hozzájárulásával, ütemezetten történhet.

(3) Belterületbe vonás, és új utcanyitás illetve új közterület létrehozásának feltétele, hogy a területen valamennyi infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízvezeték, csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, elektromos hálózat, közvilágítás, szilárd burkolatú út, szükség esetén szilárd burkolatú járda) kialakítása megtörténjen, az Étv.24. §(3) és a 28. §(2) bekezdése szerint.

6. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.(2) Az egyéb (közterületnek nem minősülő) területek:

7. § (1) A terv közterületei:

8. § (1) Lakóterületen lakófunkció és az azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, a következő feltételek mellett:

(2) Lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető

(4) A területen új építési telek - kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, illetve szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az építési övezetre előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő, az OTÉK által előírt legkisebb mértékek betartása mellett.

(5) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal 25-45o közötti tetőhajlásszöggel Ettől eltérő igény esetén utcaképi munkarésszel is alátámasztott elvi építési engedély igénylése szükséges.

(6) Elhelyezhető melléképítmények; garázs, közműpótló műtárgy, kerti építmények, játék céljára szolgáló építmények, víz- és fürdőmedencék, kerti lugasok, 20 m2 –t meg nem haladó lábon álló kerti tetők.

(7) A zöldfelületi mutatóba beszámít a haszonkert, illetve a víztükrök.

(8) Amennyiben az övezetben az épületek, építmények homlokzatainak javasolt színezése jelentős mértékben eltér az utcaképet meghatározó színezésektől, az építési hatóság a tervezőt és az építtetőt felszólíthatja új, megfelelő színhasználatra. Amennyiben fennmarad a nézetkülönbség, a 252/2006.(XII.7.) korm.rendelet szerinti helyi építészeti- műszaki tervtanács álláspontját megkérve, az önkormányzat határozatban dönt.

9. § (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 9,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 12. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 12§(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

(4) Beépítési mód:

(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

10. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 13. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(4) Az övezetekben legfeljebb két telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) engedélyezhető. Ennél nagyobb számú telekösszevonások szabályozási terv alapján engedélyezhetők.

(5) Beépítési mód:

(6) Az átmenetileg kerthasználatra megjelölt telekrészek abban az esetben kerülhetnek beépítésre, ha a közmű és energiaellátás forrás oldalról biztosíthatóvá válik.

(7) A kerthasználatra megjelölt telekrészek nem vehetők figyelembe a beépítettség mértékének a kiszámításánál.

(8) A 2000 m2-nél kisebb egyedi telkeken legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de csak egy lakóépület létesíthető, legfeljebb két lakással.

(9) A 2000 m2-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos lakóépület is építhető. Az engedélyezési tervnek kötelező tartalma a kertépítészeti terv.

(10) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

11. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület.(2) A területen az OTÉK 14. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az övezetben elsősorban lakóépületek és a külön rendeletben meghatározott mértékű haszonállattartás, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, melyben két lakás alakítható ki.

(4) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, üvegház, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 20%-ánál.

(5) Lakóépület nélkül önállóan - a környezetét nem zavaró - kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.

(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(7) Beépítési mód:

(8) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(9)

13. § (1) Gazdasági területen a termelés, szolgáltatás, raktározás és azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, az egyes területekre vonatkozó részletes előírások betartásával.

(2) A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik tovább osztható közforgalom részére megnyitott magánutak kialakításával. Ezekről építési telkek nyithatóak. Az utak minimális szabályozási szélessége 16,0 m.

(3) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, de legfeljebb a telekméret minden 750 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel.

(4) A fő-, gyűjtő- és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.

(5) Az övezetben a minimális építménymagasság 4,5 m. A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb.), magassága az egyes övezetekre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.

(6) A területen legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10 m szélességű.

(7) A vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve kezelése a közhálózat kialakításáig műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható, a közhálózat kiépítéséhez pénzügyileg hozzájárulást kell megfizetni és a közhálózat kiépítése után arra meghatározott időn belül csatlakozni kell.

14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Belterületi, vagy belterülettel közvetlenül szomszédos területen telephelyengedély-köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető.

(4) Az építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

15. § (1) Az ipari gazdasági terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A kijelölt területeken az OTÉK 20§(2)1 pont szerinti jelentős mértékű zavaró hatású létesítmények nem helyezhetők el.

(3) A területen további építmények elhelyezése is engedélyezett az OTÉK 20§ (5) pontjában foglaltak szerint:

(4) Építészeti - településképi követelmények:

(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

16. § (1) A mezőgazdasági major terület a mezőgazdasággal összefüggő termelő és szolgáltató létesítmények számára beépítésre szánt üzemi terület – major. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez nem lehet több 9,0 m-nél, kivéve a technológiai tornyokat (Pl.: siló, víztorony).

(3) Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a településszerkezeti terv módosításával, a jogszabályokban előírt alátámasztó munkarészeket is tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető.

(4) Meglévő major területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet.

(5) A major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa-, cserjesávot – kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében.

(6) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

(2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

(3) Meglévő különleges területek:

(4) Tervezett új különleges területek:

(5) Az övezetekben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetekből tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal kell elkülöníteni.

20. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak és csatolt területeik, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

21. § (1) A területen kizárólag a vasútüzemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(2) A vasúti közlekedés fejlesztése önálló terv alapján történik.

22. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a jellemzően növényzettel fedett közterületek, illetve a közterületen kívüli közhasználatra átadott egyéb területek.

(2) A Z jelű közpark övezetben, valamint a Zr rekultiválandó zöldterületi övezetben kertészeti tervvel is alátámasztottan az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(4) A terület gépkocsi parkolásra nem használható fel. A szükséges parkoló helyeket 50 m- en belül közterületen, vagy közhasználatra megnyitott területen kell biztosítani.

23. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek, jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak. Az övezetbe tartoznak továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek is, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település erdőterületei gazdasági és védelmi célt egyaránt szolgálnak. A külterületi erdők fenntartásáról és kezeléséről a körzeti erdőterv rendelkezik.

(3) Az E jelű övezetekben csak kivételesen indokolt esetekben az alábbi építmények helyezhetők el:

(4) Az Ee jelű egészségügyi-turisztikai rendeltetésű területen 3%-os beépítettséggel a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.

(5) Minden konkrét erdő igénybe vételt külön eljárásban kell engedélyezni, melyről az erdészeti hatóság határozatban rendelkezik.

(6) A szélerőmővek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az övezetben található erdőterületek igénybe vételére nem kerülhet sor és az erőművek üzemeltetése nem akadályozhatja az üzemtervek szerinti erdőgazdálkodást.

24. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (együttesen: mezőgazdasági termelés) és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az OTÉK 29§-ban foglaltakon túlmenően az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

(3) Mezőgazdasági területen csak magastetős épület építhető, 25-45o tetőhajlásszöggel.

(4) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés csak az Mk és Má jelű övezetekben a kijelölt tanyagazdaságoknál létesíthető az alábbiak szerint:

(5) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozó alábbi előírások határozzák meg:

(6) A terület övezeteiben betartandó telekalakítási és építési elıírásai a következık:

(7)

25. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:

26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészekre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben – megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

27. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.

28. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

(3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad.

(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.

29. § (1) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

30. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

31. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése elfogadott.

(3) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el.

32. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélı ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(3) A veszélyes hulladékok győjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

33. § (1) Aba közigazgatási területén régészeti szempontból érintett területek az alábbiak:

(2) A régészeti védelem alatt álló területek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét jelen rendelet melléklete tartalmazza. Új területek és védettségek megjelenésével a melléklet értelemszerűen módosul.

(3) A régészeti érdekű területek jelen rendelet térképi melléklete jelöli meg.

(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája előzetes engedélye szükséges.

(5) Régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodáját véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája). A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

(8) A földben rejlő, onnan előkerülő régészeti, muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak a Magyar Állam tulajdonát képezik.(9) A műemléki környezetben (lásd: szabályozási tervlapok) található ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája szakhatóságként működik közre.

(10) Helyi jelentőségő értékvédelmi terület a Dózsa György utca 302 hrsz-ú telek, a rajta található kastélyépülettel és a Kossuth utca-0576/1 hrsz. árok-0576/2 hrsz. út, 0568 hrsz. út és 810 hrsz. út által határolt, a településszerkezeti tervben „borkultúra különleges területként Kb” meghatározott tömb.

(11) A helyi jelentőségű települési értékek védelmét a külön erre a célra alkotott rendelet határozza meg. A rendelet megalkotásáig az alábbi átmeneti jellegű előírások szerint kell eljárni:

34. § (1) A Sárvíz völgy és Dinnyés-Kajtor csatorna menti természetközeli állapotú területeken, valamint az ökofolyosó hatásterületen mindennemű tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előzetes engedélyével végezhető. A beépítésre nem szánt területeken az építéshatósági eljárások során a 166/1999 (XII.19.) Korm. rendelet alapján az illetékes természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol, az eljárásokba be kell vonni

(2) Mindennemű területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó beépítések, közúthálózat-fejlesztések és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (a vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is) kell készíttetni.

(4) A tájökológiai folyamatok kedvező további alakulása és a külterületi rekreációs, gazdasági és védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell az erdőtelepítési, mezővédő erdősáv telepítési, fasor telepítési és vizes élőhely rehabilitációs törekvéseket.

(5) A szélerőmővek/szélparkok telepítése 2 MW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles3. Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy:

35. § (1) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a „növényzettel fedett terület” alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület, valamint a haszonkertek által elfoglalt területek sík vetülete értendő.

(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 25. §.-a alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területeken lehetséges.

(4) A tervezett új közpark területek létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli- és kezelési tervek alapján kell elvégezni.

(5) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(6) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(7) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségő gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretőnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.

(8) Az újonnan tervezett közutak építési területén - amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi - , a fő- és gyűjtőutak rekonstrukciójánál kötelező módon út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

36. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő- kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag – a szakhatóságok megítélése alapján – a talajt nem károsítja.

37. § (1) Aba a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) Az emissziós pontforrások környezetterhelési határértékeit a 21/2001.(II.14.) kormányrendelet alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állapítja meg a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet vonatkozó határértékei alapján.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(6) Hulladék nyílt téri elégetése, továbbá veszélyes hulladék bármilyen formában történő ártalmatlanítása nem engedélyezett.

38. § (1) A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(2) A 63-as főút zaj hatásterületén megfelelő passzív akusztikai védelmi intézkedésekkel kell biztosítani az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belső téri zaj határérték kielégítését.

(3) A település területén védendő területek a belterületek, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó területek.

(4) A Bodakajtor-Felsőszentiván belterületén kijelölt szolgáltatási és ipari területeken csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyeknek környezeti zajforrás hatásterületeinek a határvonala a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül esik.

(5) Aba déli gazdasági területén úgy kell lehelyezni a létesítményeket, hogy az esetleges zajforrások hatásterülete lehetőleg a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül essen.

(6) A Gip-3 jelű ipari-gazdasági területnek a repülőtér C zajvédelmi zónájába eső részén (nappali 65 dB-éjjeli 55 dB egyenértékű tervezett zaj-isophonokkal körülvett terület) zajra érzékeny létesítmény csak a beltéri zajhatárértékek biztosítása mellett helyezhető el.

39. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően a település területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletszerint „A” és „C” kategóriájú felszíni szennyezésre érzékeny.

(2) A terület a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területhasználatban a Rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott védelmi intézkedések szerint kell eljárni.

(3) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(6) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

40. § (1) Ez a rendelet 2008. október 10-én kép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Aba Nagyközség Képviselő- Testületének „Aba Nagyközség építési szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló 2/2007.(III.20.) számú, valamint az azt módosító 23/2007.(XII.27.) számú rendelete.

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Nagyközség teljes közigazgatási területére.

(2) Az előírásokat az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) A településszerkezeti tervet érintő kötelező szabályozási elemek:

3. § (1) Kialakult beépítés esetén, amennyiben az övezetre meghatározott paraméterek nem tarthatók be, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építeni:

4. § (1) Az OTÉK 42. §-a által előírt mennyiségű járművek elhelyezését az építési telken belül kell biztosítani, amennyiben jelen Rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Lakótelkek új beépítése esetén a lakáshoz tartozó gépjárművek épületben történő elhelyezését biztosítani kell, legalább az építési hely helyszínrajzon való feltűntetésével.

(3) Amennyiben településképi vagy közlekedésbiztonsági követelményeknek nem mond ellent, a közterületi parkoló helyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani úgy, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön.

(4) A közterületek, illetve közterületi parkolók nem vehetők igénybe 3,5 t. önsúlynál nagyobb gépjárművek parkolására.

5. § (1) A település igazgatási területe az alábbi részekre tagolódik:

(2) A beépítésre szánt területek a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása után belterületbe vonhatók, amennyiben közvetlenül kapcsolódnak a meglévő belterülethez. A belterületbe vonás a Képviselő Testület hozzájárulásával, ütemezetten történhet.

(3) Belterületbe vonás, és új utcanyitás illetve új közterület létrehozásának feltétele, hogy a területen valamennyi infrastruktúra (vízvezeték, szennyvízvezeték, csapadékvíz elvezetés, gázvezeték, elektromos hálózat, közvilágítás, szilárd burkolatú út, szükség esetén szilárd burkolatú járda) kialakítása megtörténjen, az Étv.24. §(3) és a 28. §(2) bekezdése szerint.

6. § (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.(2) Az egyéb (közterületnek nem minősülő) területek:

7. § (1) A terv közterületei:

8. § (1) Lakóterületen lakófunkció és az azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, a következő feltételek mellett:

(2) Lakóterületen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) Az övezetben telephelyengedély köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető

(4) A területen új építési telek - kivéve a saroktelkeket - csak a terv szerinti minimális telekterület, illetve szélességi- és mélységi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az építési övezetre előírt telekterület és telekmélység felének megléte elegendő, az OTÉK által előírt legkisebb mértékek betartása mellett.

(5) Az övezetben csak magastetős épület létesíthető a szomszédos épületekhez illeszkedő gerinciránnyal 25-45o közötti tetőhajlásszöggel Ettől eltérő igény esetén utcaképi munkarésszel is alátámasztott elvi építési engedély igénylése szükséges.

(6) Elhelyezhető melléképítmények; garázs, közműpótló műtárgy, kerti építmények, játék céljára szolgáló építmények, víz- és fürdőmedencék, kerti lugasok, 20 m2 –t meg nem haladó lábon álló kerti tetők.

(7) A zöldfelületi mutatóba beszámít a haszonkert, illetve a víztükrök.

(8) Amennyiben az övezetben az épületek, építmények homlokzatainak javasolt színezése jelentős mértékben eltér az utcaképet meghatározó színezésektől, az építési hatóság a tervezőt és az építtetőt felszólíthatja új, megfelelő színhasználatra. Amennyiben fennmarad a nézetkülönbség, a 252/2006.(XII.7.) korm.rendelet szerinti helyi építészeti- műszaki tervtanács álláspontját megkérve, az önkormányzat határozatban dönt.

9. § (1) A kisvárosias lakóterület elsősorban sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 9,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 12. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el az OTÉK 12§(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

(4) Beépítési mód:

(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

10. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 13. § (2) – (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. Szolgáltató épületek csak az irodai, illetve a nem zavaró javító- karbantartó tevékenységek számára helyezhetők el.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(4) Az övezetekben legfeljebb két telek összevonása (de legfeljebb az előírt telekszélesség minimumának két és félszeresével azonos telekszélesség mellett) engedélyezhető. Ennél nagyobb számú telekösszevonások szabályozási terv alapján engedélyezhetők.

(5) Beépítési mód:

(6) Az átmenetileg kerthasználatra megjelölt telekrészek abban az esetben kerülhetnek beépítésre, ha a közmű és energiaellátás forrás oldalról biztosíthatóvá válik.

(7) A kerthasználatra megjelölt telekrészek nem vehetők figyelembe a beépítettség mértékének a kiszámításánál.

(8) A 2000 m2-nél kisebb egyedi telkeken legfeljebb kettő főrendeltetésű épület, de csak egy lakóépület létesíthető, legfeljebb két lakással.

(9) A 2000 m2-nél nagyobb egyedi telkeken, egy telekre több főépület, ill. kettőnél több lakásos lakóépület is építhető. Az engedélyezési tervnek kötelező tartalma a kertépítészeti terv.

(10) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

11. § (1) A falusias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló terület.(2) A területen az OTÉK 14. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el.

(3) Az övezetben elsősorban lakóépületek és a külön rendeletben meghatározott mértékű haszonállattartás, valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Az egyes lakótelkeken egy lakóépület helyezhető el, melyben két lakás alakítható ki.

(4) A kiegészítő funkciójú épületek közül az övezetben elhelyezhető: járműtároló, háztartással-gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, üvegház, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épületet az abban meghatározottak szerint. Az állattartó épület beépített alapterülete nem lehet több a telek 20%-ánál.

(5) Lakóépület nélkül önállóan - a környezetét nem zavaró - kereskedelmi, szolgáltató és egyéb létesítmény csak a terület ellátása számára létesíthető.

(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(7) Beépítési mód:

(8) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

(9)

13. § (1) Gazdasági területen a termelés, szolgáltatás, raktározás és azt kiegészítő funkciók számára helyezhető el építmény, az egyes területekre vonatkozó részletes előírások betartásával.

(2) A területen egy ingatlantest, amely megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik tovább osztható közforgalom részére megnyitott magánutak kialakításával. Ezekről építési telkek nyithatóak. Az utak minimális szabályozási szélessége 16,0 m.

(3) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, de legfeljebb a telekméret minden 750 m2-e után 1-1 épület lefelé való kerekítéssel.

(4) A fő-, gyűjtő- és településszerkezeti jelentőségő utak melletti 50 m széles teleksávon belül szabadtéri raktározás nem folytatható, kivéve a késztermékek rendezett, kereskedelmi célú raktározását és bemutatását.

(5) Az övezetben a minimális építménymagasság 4,5 m. A technológiai berendezések, építmények (pl: kémények, tornyok, tároló tartályok, stb.), magassága az egyes övezetekre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatják.

(6) A területen legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű egyszintes portaépület az előkertben is elhelyezhető, amennyiben az előkert legalább 10 m szélességű.

(7) A vízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetése, illetve kezelése a közhálózat kialakításáig műszakilag megfelelő helyettesítő berendezéssel pótolható, a közhálózat kiépítéséhez pénzügyileg hozzájárulást kell megfizetni és a közhálózat kiépítése után arra meghatározott időn belül csatlakozni kell.

14. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Belterületi, vagy belterülettel közvetlenül szomszédos területen telephelyengedély-köteles tevékenység csak a lakóterületi környezeti normáknak megfeleltethetően engedélyezhető.

(4) Az építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

15. § (1) Az ipari gazdasági terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A kijelölt területeken az OTÉK 20§(2)1 pont szerinti jelentős mértékű zavaró hatású létesítmények nem helyezhetők el.

(3) A területen további építmények elhelyezése is engedélyezett az OTÉK 20§ (5) pontjában foglaltak szerint:

(4) Építészeti - településképi követelmények:

(5) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

16. § (1) A mezőgazdasági major terület a mezőgazdasággal összefüggő termelő és szolgáltató létesítmények számára beépítésre szánt üzemi terület – major. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) Az övezetben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építménymagasságát eseti módon – a településképi szempontokat figyelembe véve – elvi engedélyezési eljárás keretében kell meghatározni, de ez nem lehet több 9,0 m-nél, kivéve a technológiai tornyokat (Pl.: siló, víztorony).

(3) Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a településszerkezeti terv módosításával, a jogszabályokban előírt alátámasztó munkarészeket is tartalmazó szabályozási terv alapján létesíthető.

(4) Meglévő major területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv módosításával, szabályozási terv alapján történhet.

(5) A major telekhatárán teljes hosszban védőfásítást – többszintes fa-, cserjesávot – kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében.

(6) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek felhasználásuk vagy a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) eltérnek az egyéb területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.

(2) A különleges területek a tervben jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagozódnak:

(3) Meglévő különleges területek:

(4) Tervezett új különleges területek:

(5) Az övezetekben található, külön funkcionális egységként kezelendő területeket egymástól, és a környező övezetekből tájba illő, növényzetből alkotott térfalakkal kell elkülöníteni.

20. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak és csatolt területeik, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A település területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

21. § (1) A területen kizárólag a vasútüzemmel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(2) A vasúti közlekedés fejlesztése önálló terv alapján történik.

22. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a jellemzően növényzettel fedett közterületek, illetve a közterületen kívüli közhasználatra átadott egyéb területek.

(2) A Z jelű közpark övezetben, valamint a Zr rekultiválandó zöldterületi övezetben kertészeti tervvel is alátámasztottan az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(4) A terület gépkocsi parkolásra nem használható fel. A szükséges parkoló helyeket 50 m- en belül közterületen, vagy közhasználatra megnyitott területen kell biztosítani.

23. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek, jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak. Az övezetbe tartoznak továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek is, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település erdőterületei gazdasági és védelmi célt egyaránt szolgálnak. A külterületi erdők fenntartásáról és kezeléséről a körzeti erdőterv rendelkezik.

(3) Az E jelű övezetekben csak kivételesen indokolt esetekben az alábbi építmények helyezhetők el:

(4) Az Ee jelű egészségügyi-turisztikai rendeltetésű területen 3%-os beépítettséggel a rendeltetésszerű használatot biztosító építmények helyezhetők el.

(5) Minden konkrét erdő igénybe vételt külön eljárásban kell engedélyezni, melyről az erdészeti hatóság határozatban rendelkezik.

(6) A szélerőmővek elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az övezetben található erdőterületek igénybe vételére nem kerülhet sor és az erőművek üzemeltetése nem akadályozhatja az üzemtervek szerinti erdőgazdálkodást.

24. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (együttesen: mezőgazdasági termelés) és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése az OTÉK 29§-ban foglaltakon túlmenően az alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

(3) Mezőgazdasági területen csak magastetős épület építhető, 25-45o tetőhajlásszöggel.

(4) A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés csak az Mk és Má jelű övezetekben a kijelölt tanyagazdaságoknál létesíthető az alábbiak szerint:

(5) Az állattartás feltételeit a külterület mezőgazdasági hasznosítású területeire vonatkozó alábbi előírások határozzák meg:

(6) A terület övezeteiben betartandó telekalakítási és építési elıírásai a következık:

(7)

25. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak:

26. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészekre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A célvezetékek és az előírások szerinti védőtávolságának helyigényét szintén közterületen kell biztosítani, ettől eltérő esetben – megegyezően és azonosan eljárva a közcélú vezetékekkel – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyét fenntartani

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

27. § (1) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.

28. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket:

(3) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával szabad.

(5) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(6) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (1 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(7) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.

29. § (1) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(3) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

30. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

31. § (1) Beépített és beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(2) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése elfogadott.

(3) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el.

32. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélı ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(3) A veszélyes hulladékok győjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(4) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a lakossági hulladékudvar területén történhet.

33. § (1) Aba közigazgatási területén régészeti szempontból érintett területek az alábbiak:

(2) A régészeti védelem alatt álló területek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét jelen rendelet melléklete tartalmazza. Új területek és védettségek megjelenésével a melléklet értelemszerűen módosul.

(3) A régészeti érdekű területek jelen rendelet térképi melléklete jelöli meg.

(4) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Irodája előzetes engedélye szükséges.

(5) Régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodáját véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(6) A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(7) Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy jelenség kerül elő, a tevékenységet azonnal abba kell hagyni és a helyszín, vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt vagy az illetékes régészeti szervet (Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája). A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.

(8) A földben rejlő, onnan előkerülő régészeti, muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak a Magyar Állam tulajdonát képezik.(9) A műemléki környezetben (lásd: szabályozási tervlapok) található ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája szakhatóságként működik közre.

(10) Helyi jelentőségő értékvédelmi terület a Dózsa György utca 302 hrsz-ú telek, a rajta található kastélyépülettel és a Kossuth utca-0576/1 hrsz. árok-0576/2 hrsz. út, 0568 hrsz. út és 810 hrsz. út által határolt, a településszerkezeti tervben „borkultúra különleges területként Kb” meghatározott tömb.

(11) A helyi jelentőségű települési értékek védelmét a külön erre a célra alkotott rendelet határozza meg. A rendelet megalkotásáig az alábbi átmeneti jellegű előírások szerint kell eljárni:

34. § (1) A Sárvíz völgy és Dinnyés-Kajtor csatorna menti természetközeli állapotú területeken, valamint az ökofolyosó hatásterületen mindennemű tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) előzetes engedélyével végezhető. A beépítésre nem szánt területeken az építéshatósági eljárások során a 166/1999 (XII.19.) Korm. rendelet alapján az illetékes természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatósági jogkört gyakorol, az eljárásokba be kell vonni

(2) Mindennemű területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó beépítések, közúthálózat-fejlesztések és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (a vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben is) kell készíttetni.

(4) A tájökológiai folyamatok kedvező további alakulása és a külterületi rekreációs, gazdasági és védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell az erdőtelepítési, mezővédő erdősáv telepítési, fasor telepítési és vizes élőhely rehabilitációs törekvéseket.

(5) A szélerőmővek/szélparkok telepítése 2 MW összteljesítménytől környezetvédelmi engedély köteles3. Táj- és természetvédelmi szempontból lényeges, hogy:

35. § (1) A beépítésre szánt területek kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területeket rendezett zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a „növényzettel fedett terület” alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület, valamint a haszonkertek által elfoglalt területek sík vetülete értendő.

(3) Többszintes növényállomány létesítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke az OTÉK 25. §.-a alapján csökkenthető a megadott mértékben. A zöldfelületi arány csökkentése érdekében terepszint alatti, növényzettel fedett építmény létesítése csak a talajvíztől mentes, magasabban fekvő területeken lehetséges.

(4) A tervezett új közpark területek létesítését, fenntartását kertépítészeti kiviteli- és kezelési tervek alapján kell elvégezni.

(5) A közműfejlesztéseknél, építmények, utak fejlesztésénél (a továbbiakban: fejlesztéseknél) olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a kialakított fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(6) Fasorok létesítésénél, parkolók fásításánál, illetőleg ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 5 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 1 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.

(7) A meglévő fásított köztereket, fasorokat, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó városképi jelentőségő gyepes zöldsávokat, a beépítésre szánt területek közterületi fáinak (1 m-es magasságban mért) 10 cm törzs-körméretőnél nagyobb egyedeit és a zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változás csak hatósági engedély alapján történhet.

(8) Az újonnan tervezett közutak építési területén - amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi - , a fő- és gyűjtőutak rekonstrukciójánál kötelező módon út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

36. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő- kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az ± 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(4) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag – a szakhatóságok megítélése alapján – a talajt nem károsítja.

37. § (1) Aba a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) Az emissziós pontforrások környezetterhelési határértékeit a 21/2001.(II.14.) kormányrendelet alapján a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állapítja meg a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet vonatkozó határértékei alapján.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

(4) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(5) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(6) Hulladék nyílt téri elégetése, továbbá veszélyes hulladék bármilyen formában történő ártalmatlanítása nem engedélyezett.

38. § (1) A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem biztosítása érdekében a 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(2) A 63-as főút zaj hatásterületén megfelelő passzív akusztikai védelmi intézkedésekkel kell biztosítani az épületek védendő helyiségeire vonatkozó belső téri zaj határérték kielégítését.

(3) A település területén védendő területek a belterületek, valamint az ökológiai hálózathoz tartozó területek.

(4) A Bodakajtor-Felsőszentiván belterületén kijelölt szolgáltatási és ipari területeken csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyeknek környezeti zajforrás hatásterületeinek a határvonala a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül esik.

(5) Aba déli gazdasági területén úgy kell lehelyezni a létesítményeket, hogy az esetleges zajforrások hatásterülete lehetőleg a zajforrást is magába foglaló telekingatlan határvonalán belül essen.

(6) A Gip-3 jelű ipari-gazdasági területnek a repülőtér C zajvédelmi zónájába eső részén (nappali 65 dB-éjjeli 55 dB egyenértékű tervezett zaj-isophonokkal körülvett terület) zajra érzékeny létesítmény csak a beltéri zajhatárértékek biztosítása mellett helyezhető el.

39. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően a település területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletszerint „A” és „C” kategóriájú felszíni szennyezésre érzékeny.

(2) A terület a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet alapján nitrátérzékeny kategóriába tartozik. A felszín alatti vizek védelme érdekében a területhasználatban a Rendelet 1 sz. mellékletében meghatározott védelmi intézkedések szerint kell eljárni.

(3) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(6) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(7) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(8) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

40. § (1) Ez a rendelet 2008. október 10-én kép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Aba Nagyközség Képviselő- Testületének „Aba Nagyközség építési szabályzata és szabályozási tervének megállapításáról szóló 2/2007.(III.20.) számú, valamint az azt módosító 23/2007.(XII.27.) számú rendelete.