Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 11. 28Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Aba Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet szerint a véleményezésben részt Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Fejér Megyei Kormányhivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejé Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatósági Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatóság, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, Légügyi Szakszolgálati Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Főosztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Fejér Megyei Önkormányzat, továbbá Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének, a szervezeti és működési szabályzatról szóló egységes szerkezetbe foglalt 8/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet 57 §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, Ügyrendi, Település-fejlesztési és Településrészi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
e)1 Kialakult: ahol az 1. melléklet szerinti építési övezetek beépítési határértékei a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozóan „K” kialakult jelet tartalmaznak, az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést. Telekhatár-rendezés a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.A telek legnagyobb beépíthetőségének „K” kialakult jelölése esetén a meglevő beépítettség növelés kizárólag akadálymentesítés és energetikai felújítás céljából történhet. Bontás esetén az építési telek a bontás előtti kialakult beépítettség mértékéig építhető be. A megengedett legnagyobb épületmagasság „K” kialakult jelölése esetén a meglevő épület épületmagassága nem növelhető, kivéve a magastető létesítéshez, energetikai felújításhoz és korszerűsítéshez szükséges szerkezeti és hőszigetelési magasítást. Bontás esetében az új épület legnagyobb épületmagassága egyenlő az e rendelet hatályba lépésekor az építés telken meglévő főépület épületmagasságával.
f) Telek be nem építhető része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
2. § A képviselő-testület:
a) az építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Aba belterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az SZT-2 jelű és M=1:4000 méretarányú Bodakajtor belterületi szabályozási tervét a 3. melléklet szerint állapítja meg,
d) az SZT-3 jelű és M=1:10000 méretarányú Belsőbáránd belterületi szabályozási tervét a 4. melléklet szerint állapítja meg,
e) az SZT-4 jelű és M=1:15000 méretarányú Aba külterületi szabályozási tervét a 5. melléklet szerint állapítja meg,
f) az elővásárlási joggal érintett területek felsorolását a 6. melléklet szerint állapítja meg,
3. § A helyi építési szabályzat:
a) 1. függelékét képezi a műemlékek meghatározása;
b) 2. függelékét képezi a régészeti területek meghatározása;
c) 3. függelékét képezi a mintakeresztszelvények meghatározása
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal;
b) építési övezet, övezet határa és jele;
c) építési hely
d) telek be nem építhető része
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok;
b) műemlék és területe;
c) műemléki környezet határa/területe;
d) régészeti terület határa/területe;
e) Natura 2000 terület határa/területe
f) országos jelentőségű természeti terület határa/területe;
g) országos ökológiai hálózat magterület határa;
h) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
i) országos ökológiai hálózat pufferterülete;
j) tájképvédelmi terület övezete;
k) Vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa/területe
l) Vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa/területe
m) Vízbázis külső védőövezet határa/területe
n) belvízzel veszélyeztetett terület
o) repülőtérhez kapcsolódó akadálykorlátozási területek
p) naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ;
b) belterületi határ
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) elhelyezhető
a) közlekedéssel kapcsolatos építmények (autóbuszváró, kerékpártároló stb),
b) köztisztasággal, közművesítéssel kapcsolatos műtárgyak,
c) szobor, emlékmű, utcabútor
d) park és játszótér építményei
e) árusító pavilon
f) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára
(2) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) ideiglenesen igénybe vehető:
a) vendéglátó létesítmények időszakos terasza
b) rendezvények céljára szolgáló sátor, pavilon stb.
c) időszakos árusító pavilon
d) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára
(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(4) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
(5) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 1 m3 termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Régészeti területek
6. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
4. Műemlék védelem
7. § (1) A település műemléki védelem alatt álló és a nyilvántartásba vett műemlékén és annak környezetben (a műemlékké nyilvánítást követően a műemléki környezetben) történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani
5. Helyi értékvédelem
8. § (1) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.
(2) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. Táj- és Természetvédelem
9. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek , a Natura 2000 területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Védett területen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. Környezetvédelem
10. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak kertvárosias és falusias lakóterületen, valamint különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 15 m-en túl, lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
d) Új állattartó telep belterülettől, védett terület határától vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(4) Gazdasági területen és különleges mezőgazdasági üzemi területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezeti , illetve övezeti jellel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes zöldterületet kell létesíteni.
8. A vízminőség védelme
11. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Aba település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(5) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
9. A levegő védelme
12. § (1) Aba város az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.
10. A termőföld védelme
13. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(4) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
11. A zaj elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
(3) A Szabályozási terven feltüntetett zajvédelmi zónában és a 45-60 db zajhatás területének határával érintett területeken a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. Védőterületek, védőtávolságok
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények, műtárgyak,
c) természet közeli folyó és állóvizek,
d) természeti területek.
(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belüli építésnél a kijelölés alapjául szolgáló mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.
(3) A közüzemi szennyvízátemelő védőtávolsága 10 m .
(4) A szabályozási terven jelölt repülőtérhez kapcsolódó akadálykorlátozási felületek határával érintett területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
13. Telekalakítás
16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. A magánút szélességét úgy kell meghatározni, hogy azon a keletkező csapadékvizek befogadóig történő elvezetése biztosítható legyen.
(5) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(6) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(7)2 Telekösszevonás csak azonos övezetben és építési övezetben levő építési telkek esetében lehetséges.
(8) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
14. Elővásárlási jog
17. § (1) Az önkormányzatot megillető elővásárlási joggal érintett ingatlanokat a 6. melléklet és a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az elővásárlási joggal érintett ingatlanok településrendezési céljait a következők: az 1486, 1485 hrsz-ú ingatlanokat érintően a településüzemeltetési feladatok ellátása.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
15. Általános előírások
18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés,
c) villamos energia és földgázellátás,
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) Szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával végezhető.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
16. Vízellátás
19. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
17. Szennyvízelvezetés
20. § (1) A településen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés kiépített. A fejlesztési területek szennyvízelvezetése a meglevő rendszer bővítésével létesíthető.
(2) A talaj, talajvíz védelme és vízminőségvédelem érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos. Közműpótlóként a szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig különlegesen indokolt esetben zárt szennyvíztározó építése lehetséges.
(3) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően az ingatlanok szennyvíz gerincvezetékre történő rákötése kötelező.
(4) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
21. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bc) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
ac) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
18. Szennyvízkezelés,szennyvízelhelyezés
22. § (1) (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
19. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
23. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Aba település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny, a település vízminőségvédelmi területtel érintett.
(2) A szabályozási terven ábrázolt vízminőségvédelmi területen belül meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
(3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
20. Villamosenergia ellátás
24. § Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
21. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
25. § Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
c) silók, tornyok, továbbá más, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
22. Az építés általános feltételei
26. § (1) Kialakult telkek esetében a beépíthető telek területe az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterülettől eltérhet.
(2) A meglevő, már kialakított telkek esetében - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - a telek beépíthető.
(3) Beépítésre szánt területen a már beépített belterületi ingatlanok esetében a szabályozási terven jelölt szabályozási vonallal, övezeti határral, építési övezeti határral érintett telkek esetében a telekalakítást e rendelet szerint megfelelőnek kell tekinteni.
(4) Lakóterületen nem helyezhető el a vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetésű italbolt, valamint üzemanyagtöltő.
(5) Új lakóépület épületmagassága legalább 3 m kell legyen.
(6)3 A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, abban az esetben is, amennyiben a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles, vízfolyás felett átvezetett hídon van kapcsolata.
27. § (1) Melléképület vegyes területen csak akkor építhető, amennyiben az ingatlanon legfeljebb két lakó rendeltetési egység épült. Új állattartó épület csak kertvárosias és falusias lakóterületen építhető az utcafronti építési vonaltól számított legalább 15 m-en túl, építési helyen belül.
(2) E rendelet előírásainak nem megfelelő, meglevő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.
(3) Melléképület építési helyen belül építhető.
28. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(3) Amennyiben az építési telket szabályozási vonal, építési övezeti határ vagy övezeti határ érinti, az építési hely meghatározásánál és a beépítési határértékek megállapításánál a szabályozási vonalat, építési övezet határát és az övezeti határt figyelembe kell venni.
29. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti beépítés mértéke nem korlátozott, azonban a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét minden esetben biztosítani kell.
(3) Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti beépítés legfeljebb 20 % lehet.
(4) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(5) Rendszeresen belvíz járta területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.
(6) Belvízzel veszélyeztetett területen épület nem helyezhető el.
30. § (1) Naperőmű és napelempark - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen belül nem létesíthető.
(2) Tájképvédelmi területen - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű és napelempark nem létesíthető.
23. Beépítési mód, beépítési hely
31. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az építési övezetekben az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, ennek hiányában:
a) vegyes és lakó építési övezetben kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni, vagy minimum: 5 m ,
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m , kivéve a már beépített telektömböt, ahol az előkert méretét a meglevő épületek homlokvonalának figyelembevételével kell meghatározni.
c) egyéb építési övezet esetében minimum: 5 m .
(3) Az oldalkert legkisebb mérete oldalhatáron álló beépítés esetén:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult, de legalább 4,0 m, vagy
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben a telektömbben kialakult, de legalább 6 m.
(4) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 m ,
c) az a)–b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m ,
d) gazdasági területen a tényleges tűztávolság fele, de legalább 3 m
(5) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m , kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m , vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
24. Beépítésre szánt területek tagozódása
32. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lk - rövidítéssel jelölt kisvárosias lakóterület ;
b) Lke - rövidítéssel jelölt kertvárosias lakóterület ;
c) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület;
d) Vt - rövidítéssel jelölt településközpont terület;
e) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató terület,
f) Gip - rövidítéssel jelölt ipari terület;
g) Gip -E - rövidítéssel jelölt egyéb ipari terület;
h) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület;
i) K-T- rövidítéssel jelölt különleges temetőterület;
j) K-Tk - rövidítéssel jelölt különleges kegyeleti park terület;
k) K-Közmű- rövidítéssel jelölt különleges közmű terület;
l) K-Re - rövidítéssel jelölt különleges rehabilitációs központ terület;
m) K-Tf- rövidítéssel jelölt különleges termálfürdő terület;
n) K-Kst- rövidítéssel jelölt különleges kastély-park terület;
o) K-En– rövidítéssel jelölt különleges megújuló energiaforrás céljára szolgáló terület.
25. Kisvárosias lakóterület
33. § (1) Kisvárosias lakóterület Lk jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület
a) lakó;
b) lakófunkciót nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) kivételesen szállás jellegű;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) önálló kirakatszekrény;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
26. Kertvárosias lakóterület
34. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület
a) lakó;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni, közműves szennyvízelvezetés mellett. A szennyvíz gerincvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló építése engedélyezhető.
(3)4 Az Lke-…. jelű építési övezetekben az építési helyen belül legfeljebb két főépület helyezhető el. Az építési telkeken legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető. Építhető továbbá a lakófunkciót kiegészítő funkció számára egy önálló melléképület.
(4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el az Lke építési övezetekben:
a) önálló kirakatszekrény;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
27. Falusias lakóterület
35. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) helyi igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3)5 Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépület építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető továbbá a lakó funkciótól eltérő rendeltetési egységek számára további egy főépület, mely egy rendeltetési egységet tartalmazhat. Építhető továbbá a lakófunkciót kiegészítő funkció számára egy önálló melléképület.
(4) Falusias lakóterület építési övezetein a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
28. Településközpont terület
36. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető több önálló rendeltetést magában foglaló épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állattartó építmény
c) trágyatároló, komposztáló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
e) építménynek minősülő antennaszerkezet.
(4)6 A Vt-4 jelű építési övezetben nem helyezhető el kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést tartalmazó épület.
37. § (1) Az építési övezetben a parkolókat saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 200 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók, amennyiben ahhoz az önkormányzat hozzájárul és kijelöli a megépítendő közterületi parkolók helyét.
(2) A technológiai berendezés magassága az építés övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.
29. Kereskedelmi, szolgáltató terület
38. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda;
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás és munkásszállás
rendeltetést is tartalmazhat
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értékét meghaladhatja.
30. Ipari terület
39. § (1) Az ipari terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős zavaró hatást gyakorló gazdasági tevékenység céljára szolgáló;
b) ipari,
c) az ipari és gazdasági tevékenységhez tartozó iroda,
rendeltetést is tartalmazhat
(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
31. Egyéb ipari terület
40. § (1) Az ipari terület Gip-E jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás céljára szolgáló;
b) az az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási tevékenységhez tartozó iroda, rendeltetést is tartalmazhat
(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
32. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
41. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás és szolgálati lakás helyezhető el.
(2) Az építési övezet területén
a) a mezőgazdasági termeléshez szükséges épületek,
b) állattartó épület,
c) terménytároló,
d) szerszám- és géptároló,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) őrház,
i) termékvezeték és annak műtárgya,
j) komposztáló telep építménye
elhelyezhető.
(3) A K-Mü építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Az övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető.
33. Különleges temető terület
42. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) A temető területén belül a telekhatároknál 10-10 m intenzív zöldterületet kell biztosítani.
(4) A zöldterületen belül urnafal létesíthető.
(5) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 10 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.
(6) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
34. Különleges kegyeleti park terület
43. § (1) Különleges kegyeleti park K-Tk jellel jelölt övezet, mely kizárólag a kegyeleti építmények és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az övezet területén a legnagyobb beépíthetőség 10 %, a legnagyobb épületmagasság 6,0 m lehet, több önálló épület is elhelyezhető az ingatlanokon.
(4) Az övezet telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
35. Különleges közmű terület
44. § (1) Különleges közmű, K-Közmű jellel jelölt építési övezet közművesítéssel és az azzal összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben történő építésnél a szükséges parkolók száma – 50%-al csökkenthető. A parkolókat elsődlegesen saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 500 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók. A közterületi parkolók helyét az önkormányzattal egyeztetni kell.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges közmű terület építési telkein több épület is elhelyezhető.
36. Különleges rehabilitációs központ terület
45. § (1) Különleges rehabilitációs központ K-Re jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a rehabilitáció, egészségügyi ellátás, pihenés, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.
(2) A K-TRe építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(3) Az építési övezet telkein több önálló épület is elhelyezhető.
37. Különleges termálfürdő terület
46. § (1) Különleges termálfürdő K-Tf jellel jelölt építési övezet, melyben kizárólag termálfürdő és ezzel összefüggő üzemeltetés, szállás, vendéglátás, szórakozás, sportolás, szabadidő eltöltése céljára és ezzel összefüggő tevékenység elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető a használó és a személyzet számára szolgálati lakás is.
(3) A K-Tf jelű építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges termálfürdő építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
38. Különleges Kastély-park terület
47. § (1) Különleges kastély-park K-Kst jellel jelölt terület a szálláshely, szabadidő-sport szolgáltatások, turisztika, vendéglátás, rekreáció és az ezek üzemeltetésével kapcsolatos építmények és ezzel összefüggő tevékenységek célját szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Kst építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(3) Az építési övezet ingatlanán csak telekösszevonás és telekhatár-rendezés engedélyezhető.
39. Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
48. § (1) Különleges K-En jellel jelölt építési övezet a megújuló energiaforrás hasznosításéra és az ezzel összefüggő rendeltetésű épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben történő építésnél a szükséges parkolók száma – 50%-al csökkenthető. A parkolókat elsődlegesen saját telken belül kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, úgy 500 m-en belül a közterületen is kiépíthetők a szükséges parkolók. A közterületi parkolók helyét az önkormányzattal egyeztetni kell.
(3) Az építési övezet építési telkeit hiányos közművesítéssel kell ellátni.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
40. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
49. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület;
ab) Kök - rövidítéssel jelölt kötöttpályás közlekedési terület
ac) Köl - rövidítéssel jelölt légi közlekedési terület
b) Zöldterület
ba) Z-kk - rövidítéssel jelölt zöldterület – közkert
bb) Z-kp – rövídítéssel jelölt zöldterület - közpark
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület;
cb) Eg – rövidítéssel jelölt gazdasági erdő
cc) Ek - rövidítéssel jelölt közjóléti erdő terület
d) Mezőgazdasági terület, ezen belül
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület;
db) Mk- rövidítéssel jelölt kertes mezőgazdasági terület
e) V - rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület;
f) TK - rövidítéssel jelölt természetközeli terület;
41. Közlekedési területek általános előírásai
50. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) Közlekedési területen elhelyezhető épületek a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhatnak.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(5) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.
(6) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
51. § A „KÖl” jelű övezetben elhelyezhetők a légi közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények,
b) üzemi és utasforgalmi épületek
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás épületek,
d) igazgatási épületek,
e) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
rendeltetést tartalmazó épületek.
42. Zöldterületek általános előírásai
52. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk és közpark a Z-kp jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk és Z-kp övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(3) Z-kk és Zkp övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
43. Erdőterület
53. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
54. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 0,5 ha (5 000 m2)
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként
d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m
55. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Beépítettség legfeljebb 5 %,
c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m
44. Általános mezőgazdasági terület
56. § (1) Az általános mezőgazdasági területen elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Az övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) lakóépület gazdasági épület megléte esetén.
(3) Új állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos ökológiai hálózat határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
57. § (1) Az Má-1 jellel jelölt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 3 % lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m ,
c) a beépítés módja szabadon álló,
d) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m ,
e) az épületmagasság legfeljebb 7,5 m,
f) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.
(2) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.
58. § (1) Az Má-1 jelű övezetben birtokközpontot az OTÉK előírásai szerint lehet létesíteni.
(2) Birtoktest kialakításához több, mezőgazdasági művelés alatt álló, összesen legalább 10 ha nagyságú terület szükséges.
(3) A birtokközpont telkének legalább az 1,0 ha (10.000 m2) területet el kell érnie, de legfeljebb 3,0 ha (30.000 m2) területű lehet.
(4) A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 40% lehet, a legnagyobb épületenkénti alapterület nem korlátozott.
(5) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, az elő- oldal- és hátsókert legkisebb méreten 10,0 m lehet.
(6) A legnagyobb épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet. A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, szárító stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
59. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett helyezhetők el a mezőgazdasági célú építmények.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) kivételesen, gazdasági épület megléte esetén szolgálati lakás.
(4) Az övezetben a (3) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(5) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az 3000 m2-t meghaladó, legalább 50 m széles telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 2 % lehet,
b) a területen szolgálati lakás 5 ha (50 000 m2) telekterület felett, gazdasági épület megléte esetén építhető,
c) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha (20 000 m2), a telekhatárrendezés, telekösszevonás kisebb földrészletek esetén is megengedett,
d) az épületeket a telekhatártól legalább 10 m távolságra kell építeni,
e) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
60. § (1) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont Belsőbárándi-tátorjános Természetvédelmi Területen, a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet területén és a Belsőbárándi löszvölgy Natura2000 természetmegőrzési területen nem létesíthető.
(2) Má-2 jelű övezetben a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 20% lehet, az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, az elő- oldal- és hátsókert legkisebb méreten 10,0 m lehet.
(3) A legnagyobb épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály, szárító stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
61. § Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági övezetben épület nem létesíthető.
45. Kertes mezőgazdasági terület
62. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:
a) kertészeti termelés és ezzel összefüggő gazdasági építmények
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
c) kertgazdálkodáshoz kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás és pihenés építményei.
(3) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetben
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3%
b) a beépítés módja szabadon álló,
c) kialakítható legkisebb telekterület 1100 m2,
d) az előkert legalább 10 m , fekvő telek esetében legalább 3 m,
e) az oldalkert legalább 3 m ,
f) az épületmagasság legfeljebb 5,0 m ,
g) állattartó telep nem létesíthető.
(4) Mk övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 5 %-os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület nem építhető.
46. Vízgazdálkodási terület
63. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-tározók medrei
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben
d) a felszíni vízfolyások hullámterei
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete.
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
47. Természetközeli terület
64. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár
b) nádas
c) sziklás területek területei
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
65. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban levő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
66. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
67. §7
Az 1. § e) pontja az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (7) bekezdése az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IV. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (6) bekezdését az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 34. § (3) bekezdése az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdését az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (X. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (X. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (X. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2023. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet az Aba Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.