1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba város önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre, illetve azok bérlőire, használóira.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatban a bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el.

(3) A bérlőkijelölés előkészítése, a bérlőkijelöléstől a bérleti szerződés megkötéséig felmerülő adminisztratív tevékenység ellátása az Abai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata.

2. § (1) A Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. az irányadó.

(3) A nyilvántartásból statisztikai célra csak a személyes azonosító adatok nélkül szolgáltathatók adatok.

(4) A bérbe adható lakások és helyiségek listáját az 1. melléklet tartalmazza.

3. § Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni.

4. § (1) Önkormányzati bérlakást csak olyan személynek vagy családnak lehet bérbe adni, aki nem rendelkezik Magyarország területén beköltözhető lakással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételtől a képviselő-testület kivételesen indokolt önkormányzati érdekből eltekinthet akkor, ha az igénylő nem abai lakos.

5. § (1) Önkormányzati bérlakást határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb három évre lehet bérbe adni.

(2) A bérbeadás időtartamáról a bérlő kijelölésére jogosult dönt.

(3) Házastársak a bérlakás-igénylést csak együttesen nyújthatják be. Bérlőtársi szerződés nem köthető a bérlők által.

6. § (1) A bérlőkijelölésre jogosult szerv a döntéséről írásban köteles értesíteni a kijelölt bérlőt.

(2) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles e rendelet alapján előírt fizetési kötelezettségének eleget tenni és a lakásbérleti szerződést megkötni.

7. §¹ Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni:

8. § (1) A piaci alapon történő bérbe adásra kerülő lakást meg kell hirdetni a www.aba.hu honlapon és az önkormányzat hirdetőtábláján. A pályázatok benyújtásának határideje a hirdetés megjelenésétől számított 30 nap.

(2) A pályázatokat postai úton kell benyújtani.

(3) A piaci alapon bérbe adásra kerülő lakásokra benyújtott pályázatok felbontását a pályázati határidő lejártát követően a Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága végzi, és a pályázók regisztrálásáról jegyzőkönyvet készít.

(4) A Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet javaslatával együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Önkormányzati lakás bérbeadása nem magánszemély részére csak piaci alapú lakbér kikötése mellett történhet.

(7) A bérleti szerződés legfeljebb három évre köthető. Indokolt esetben a bérleti szerződés meghosszabbítható.

9. § Amennyiben a Képviselő-testület által kijelölt bérlő a bérleti szerződést nem köti meg, a Szociális, Oktatási, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága képviselő-testület által elfogadott javaslata szerinti következő pályázó nyeri el a lakás bérbevételi jogát. A változásról a testületet tájékoztatni kell. Bérleti szerződést nem lehet megkötni a legkisebb ajánlati árnál alacsonyabb összeggel.

9/A. § (1) Meglévő szolgálati lakás megüresedése vagy üresen álló szolgálati lakás céljára kijelölt lakás esetén a bérlő személyéről – a munkáltató javaslatának figyelembevételével – Aba Város Képviselő-testülete dönt.

(2) Szolgálati lakás bérlője csak a Polgármesteri Hivatallal, vagy az Önkormányzat valamely intézményével, vagy egyéb gazdálkodó szervezetével határozatlan idejű közszolgálati-, közalkalmazotti-, vagy munkaviszonyban álló személy lehet, aki vállalja a lakásra megállapított lakbér, valamint a Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését.

(3) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, továbbá a lakás egésze illetve egy része nem lakás céljára nem hasznosítható.

(4)³ Lakás szolgálati lakásként történő kijelöléséről a polgármester értesíti a 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek vezetőit.

(5)⁴ A bérbeadás iránti kérelmet e rendelet 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban meghatározott mellékletekkel együtt kell az Abai Polgármesteri Hivatal Hatósági, Munkaügyi, Szociális és Igazgatási Irodájához benyújtani.

(6) A kérelmek benyújtására a (4) bekezdésben meghatározott kiértesítéstől számítva legalább 30 napos határidőt kell biztosítani.

(7) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

(8) A kérelmek elbírálásánál előnyt jelent:

(9) A lakás nem adható bérbe annak, akivel szemben fegyelmi eljárás folyamatban van vagy fegyelmi büntetésben részesült.

(10) Azt a benyújtott kérelmet, amely a szükséges mellékleteket nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni, hiánypótlásra nincs lehetőség.

10. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ettől eltérni csak a bérbeadó és a bérlő írásos megállapodásban rögzített feltételek szerint lehet.

(2) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

11. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról a bérlő, pótlásáról, illetőleg cseréjéről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2) Az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről a bérlő köteles gondoskodni.

(3) Az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, a bérlő köteles gondoskodni.

(4) a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek, tárolók, tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról a bérlő köteles gondoskodni.

12. § (1) A bérbeadó, valamint a tulajdonos képviseletében a hivatal a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben évente egy alkalommal ellenőrizheti, valamint rendkívüli esetben, káresemény, vészhelyzet, hibaelhárítás esetén ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni. Két hónapot meghaladó távollétét, és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

13. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő ezen számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt meg kell állapodni a költségek viselésében, és be kell szereznie a bérbeadó hozzájárulását. A bérbeadó hozzájárulása és a költségek viselésének megosztása csak írásban történhet.

14. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

(2) A beköltözhető állapot legalább a falak fehérre meszelt, festett, a nyílászárók mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. Amennyiben gáz illetve villamos készülék van a lakásban ezek üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

15. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni, melynek összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakáshasználati díj a lakbér összegének kétszerese, újabb két hónap elteltével háromszorosára növekszik.

16. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakással nem rendelkeznek.

(2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

17. § (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2) A bérleti jogviszony közös megegyezés történő megszüntetésének feltétele, hogy

18. § (1) Ha bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása miatt mondja fel, a bérlőt lakásbérleti jogviszony megszűnése előtt 90 nappal írásban értesítenie kell.

(2) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnése miatt térítésre nem jogosult, amelyre a bérleti szerződés megkötésekor fel kell hívni a bérlő figyelmét. A bérlőnek vállalnia kell, hogy az Önkormányzattal szemben semmilyen lakásigényt nem támaszt a kiköltözés során, és felszólítására a megadott határidőn belül elhagyja a lakást.

(3)⁵ A bérleti szerződés felmondása esetén Bérbeadó a Ltv. rendelkezései szerint köteles a bérlő részére cserelakást felajánlani bérleti jogviszony létesítésére.

(4)⁶ Bérbeadó és a bérlő megállapodhat egymással, hogy a bérbeadó a bérleti szerződésnek a (3) bekezdésben szabályozott felmondása esetén cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A bérbeadó által fizetendő pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a lakás – a bérbeadó által felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított – forgalmi értékének 10 %-a. A fizetendő pénzbeli térítés a bérleti szerződés megszűnése napján esedékes.

19. § (1) Amennyiben a lakásbérlet a lakbér- illetőleg a bérlőt terhelő egyéb költségek nem fizetése miatti felmondással szűnt meg, a képviselő-testület döntése alapján a volt bérlővel korábbi lakására határozott idejű, legfeljebb 2 hónapra szóló lakásbérleti szerződés köthető, ha a volt bérlő lakbér-, illetőleg a bérlőt terhelő egyéb költségek megfizetésének maradéktalanul eleget tesz.

20. § (1)⁷ Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről, legfeljebb 1 évig.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbér tartozása van, a bérbeadó igényét hagyatéki teherként köteles bejelenteni.

20/A. § (1) Gondoskodni kell annak a jogcím nélkül lakó személynek bérlőkénti elhelyezéséről (pl. másik lakás bérbeadásával), aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(3) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogcím nélküli használó olyan lakásban lakik, amely a rendelet mellékletében meghatározott lakásigényét meghaladja, továbbá a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(5) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén azonban annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott személy részére az általa használt lakás is bérbe adható, ha az az (5) bekezdés alapján megállapítható lakásigénye mértékét nem haladja meg. A bérbeadás során a (2)-(4) bekezdés előírásait is alkalmazni kell.

(7) A bérlőkénti elhelyezésre való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az elhelyezésre vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

25. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga kizárólag másik bérlakásra cserélhető el.

(2) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a bérbeadó csak akkor járulhat hozzá, ha

26. § (1) Amennyiben lakásbérleti jog folytatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, ennek megadása után a jogosult a lakásbérleti jogot változatlan feltételekkel folytathatja.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kérni kell a jogosultság elismerését.

27. § A képviselő-testület egyedi döntése alapján létrejött, ezen feltételhez kötött lakásbérleti jogviszony esetén a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozói kör nem folytathatja.

28. § A határozott időre bérbe adott lakás albérletbe nem adható.

29. §⁹ (1) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Ltv. 34. § (5) bekezdésének figyelembe vételével kell meghatározni.

(2) A lakbér összege:

(3) A garázs bérleti díja: 5.000 Ft – 10.000 Ft /hó/garázs.

29/A. § A szolgálati lakás bérleti díjának mértéke: 500,- Ft/m2/hónap.

30. § A lakbéren felül a bérlő köteles fizetni a közüzemi díjakat a szolgáltatóval kötött szerződés alapján, valamint társasház esetén a közös költséget.

31. § (1) A bérbeadó pályázat útján hasznosítja a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára épült vagy ilyen célra átminősített üres, bérleti joggal nem terhelt helyiségeket.

(2) A bérbeadó nem írhat ki pályázatot azokra a helyiségekre, amelyek valamely önkormányzati feladat ellátásához szükségesek.

(3) A pályázati eljárásra a piaci alapon bérbe adásra kerülő lakások pályázat útján történő bérbe adásának szabályait kell alkalmazni.

32. § A bérbeadó a pályázat nyertesével legfeljebb 3 évre szóló bérleti szerződést köthet.

33. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt, szervezetet csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

33/A. § A szociális intézményből elbocsátott személy, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, akkor jogosult lakás határozott idejű, szociális alapon történő bérleti jogára, ha megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeinek.

34. § (1) A forgalmi érték kialakításánál figyelembe kell venni az

(2) Ha a lakás beköltözhető, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján értékesíthető. Az induló ár a lakás forgalmi értékének 100 %-a.

(3) Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre, az csak nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján történhet. Az induló ár a lakás beköltözhető forgalmi értékének 70 %-a.

(4)¹² Az ingatlan értékesítése esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, számára a lakás vételára a forgalmi érték.

(5) A bérlő elővásárlási jogával az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül élhet.

35. § (1)¹³ Ha a lakást a vételi jog, illetve az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére kérelmére 15 évi részletfizetési kedvezmény adható.

36. § Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben kell megfizetni.

37. § A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

38. § Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára a vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni, amely a részletfizetés időtartamára szól.

39. § Elővásárlási jogával a jogosult akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér, illetve a szolgáltatóval szemben közüzemi díj, bérleti díj tartozása nincs.

40. § (1) Az értékesítés előkészítését és lebonyolítását a hivatal végzi, vagy a képviselő-testület ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2) Az eladási ár és a fizetési feltételek közlésétől számított 60 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozni kell az ajánlatról.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a vételár alapjául szolgáló értékbecslést nem fogadja el, 15 napon belül jeleznie kell az értékesítéssel megbízottnak és 30 napon belül egyeztetést kell lefolytatni.

41. § Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése.

42. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adás-vételi szerződés aláírására a képviselő-testületi döntés alapján.

(2) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni.

43. § (1) Minden olyan esetben a képviselő-testület dönt a lakások eladhatóságáról, és a polgármestert felhatalmazza az adásvételi szerződés aláírására, amikor a törvény alapján nem áll fenn vételi jog.

(2) Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

44. § (1) A bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(1a)¹⁴ A helyiség vételára a bérbeadó által felkért, független ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi érték.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a vevő a vételárat részletekben is teljesítheti. A részletfizetés időtartama legfeljebb egy év lehet.

(3) Részletre történő vétel esetén - amennyiben hátralék keletkezik – a fennálló vételárhátralékot a mindenkori Ptk. szerinti kamat terheli.

(4) Ha a helyiséget nem az elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a helyiséget pályázat útján kell értékesíteni.

(5) A helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázat elbírálásakor a legmagasabb vételár megfizetésére tesz ajánlatot.

45. § Ha a lakás vagy helyiség versenytárgyalás útján kerül értékesítésre, a versenytárgyalást legalább 30 nappal előbb közzé kell tenni a www.aba.hu honlapon és a hivatal hirdetőtábláján.

46. § Az értékesítésből befolyó vételárat az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

47. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napon lép hatályba, rendelkezéseit a kihirdetését követő új eljárások esetén kell alkalmazni.

(2)¹⁵