Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (IV.11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 02. 15Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (IV.11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Fejér Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1.A rendelet célja és hatálya
1. § E rendelet célja Martonvásár Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
2.Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
1. Alacsony hajlásszögű tető: 5-15° közötti hajlásszögű tető
2. Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét, székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
3. Egyéb grafikai elem: az adott telken működő vállalkozással, vagy középülettel kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
4. Épületfelirat: a középületeken megjelenő, azok funkciójára utaló felirat.
5. Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
6. Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
7. Háromszintes növényállomány: a gyepszinten kívül cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
8. Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
9. Helyi védett műtárgy, műalkotás (H2): helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
10. Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
11. Lapostető: 5°-os lejtésnél kisebb hajlásszögű tető
12. Megalapozó értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
13. Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
14. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
15. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
16. Tömör kerítés: az a kerítés, amely közterület felőli merőleges vetületének összes felülete kevesebb, mint 20%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
17. Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
18. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
A HELYI VÉDELEM
3.A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban a polgármesternél. A védelem alá helyezési eljárást a Képviselő-testület is kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
4.A helyi védett értékek megjelölése
4. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
5.A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
5. § A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész, hiányában a jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik.
6.A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték állapotának fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető.
7. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. § Martonvásár területén a településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT), lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
8.A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
9. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények, az általános településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.
(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9.A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
10.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Az épületek vakolt homlokzati falfelületének színezésénél világos, szürkével, barnával vagy sárgával tört fehér szín és földszínek alkalmazhatók.
(2) Vakolt lábazat felületének színezésénél a szürke, barna és okker sötét tónusai is alkalmazhatók.
(3) Az épületek homlokzatán szeletelt burkolatként csak téglány formájú kő alkalmazható, természetes vagy fehérre festett színben.
(4) Faburkolat, faszerkezet esetén a fa természetes árnyalatai, sötétbarna, szürke árnyalatai, valamint kizárólag hagyományőrző megjelenés elérésére a zöld nem harsány árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatán egyenes vágású, egyenes profilú, nem fényes vagy tükröző felületű kiselemes fémburkolat kiegészítő jelleggel használható.
(6) Intézményi rendeltetésű épületeken – az (1)-(5) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően - a homlokzaton sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(7) Közterületek felől az épületek vakolt homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(8) Az épületeken egymással harmonikus egységet alkotó színek alkalmazhatók, beleértve a homlokzati burkolatot, tetőhéjalást, a nyílászárók és az ereszcsatorna rendszer színezését is.
12. § (1) Az épületek fedésénél cserépfedés (égetett agyag vagy beton), síkpala vagy korcolt fémlemezfedés alkalmazható. Fényes vagy tükröző felületű fémlemezfedés nem használható.
(2) Az épületek tetőhéjalásánál a natúr égetett agyag színű, téglavörös, antracit, grafit szín árnyalatai alkalmazhatók.
(3) Cserépfedés esetén foltos cserép nem, csak egyszínű cserép alkalmazható. Antik vagy ódon hatású cserépből egyenes profilú, egyenes vagy íves vágású alkalmazható.
(4) Meglévő tető felújításakor egyszínű, natúr égetett agyag vagy szürke árnyalatú kiselemes zsindely is használható.
(5) Melléképület fedésére matt felületű, natúr égetett agyag vagy szürke árnyalatú cserepes lemez is alkalmazható.
(6) Egy épület héjalásához legfeljebb kétféle anyag alkalmazható, és anyagonként csak azonos szín használható.
13. § (1) Az MT-k területén 29-45° közötti hajlásszögű magastetős épület építhető. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 30%-án kialakítható alacsony hajlásszögű tető vagy lapostető is.
(2) Intézményi vagy közcélú épület alacsony hajlásszögű tetővel vagy lapostetővel is építhető.
(3) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(4) A főépülethez közvetlenül csatlakozó melléképület tetőhajlásszöge a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(5) Tetőfelépítmény nyeregtetővel, kontyolt tetővel nem építhető.
(6) Utcafronti homlokzaton lapostető attika kialakításával létesíthető.
14. § (1) Az MT-k területén tömör kerítés nem helyezhető el, kivéve:
15. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatán szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés és hőszivattyú kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet. A közterület felőli, homlokzati tetőfelületen szerelt égéstermék-elvezetőt elhelyezni nem lehet.
(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(3) Az MT-k területén az ingatlanok új villamos-energia és elektronikus hírközlési bekötését tilos föld feletti csatlakozással kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. Ettől eltérően légkábeles bekötés alkalmazható:
16. § Városközpont MT kiemelt közterületek menti szakaszain az épületek – intézményi rendeltetés kivételével – a közterülettel párhuzamosan futó tetőgerincű magastetővel telepíthetők. A meglévő, közterületre merőleges tetőgerincű épületeken, a közterület felőli homlokzat átalakítása esetén kontytető létesíthető.
17. § Kertvárosias és falusias lakóterületek MT-n – fekvő telek kivételével - a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítható ki.
18. § (1) Sorházas és társasházas területek MT-n az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.
(2) Sorházas és társasházas területek MT-n részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.
(3) Sorházas és társasházas területek MT-n külső szerelt kémény, 1,0x1,5x0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés közterületről látható helyen nem helyezhető el.
19. § Intenzív beépítésű kisvárosi lakóterületek MT-n lapostetős épület építhető, attika kialakításával.
20. § (1) Gazdasági jellegű területek MT-n épületburkolatként
21. § (1) Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi területek MT-n épület-burkolatként
22. § Orbánhegy MT-n drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, vagy legalább 50%-ban áttört, fa valamint terméskő alapanyagú kerítés helyezhető el.
23. § Egyéb, beépítésre nem szánt területek MT-n – birtokközpont kivételével - drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló, vagy legalább 50%-ban áttört, fa alapanyagú kerítés helyezhető el.
11.A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok, továbbá a 2. függelékben szereplő növényfajták telepítése a település területén tilos.
(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése a meglévővel azonos fajjal lehetséges.
(3) Közutak fásítása előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető, a fásítás során őshonos fajok vagy gyümölcsfák telepíthetők.
12.A cégtáblákra, épületfeliratokra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi
építészeti követelmények
25. § (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett épületfelirat, egyéb grafikai elem is elhelyezhető.
(3) Az épületeken, építményeken elhelyezett cégtáblák, épületfeliratok és egyéb grafikai elemek kialakításának az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodni kell. Egységes épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett cégtábláknak, épületfeliratoknak és grafikai elemeknek egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük. Ugyanazon az épületen megjelenő különböző cégtáblák, épületfeliratok és grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, épületfeliratok, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, épületfelirat, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, épületfelirat, egyéb grafikai elem kialakításánál vezetékeket a homlokzaton takartan, falban vagy a fal belső síkján kell vezetni. Villogó fényű cégtábla, egyéb grafikai elem nem helyezhető el.
13.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
26. § (1)1
(2)2
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
27. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
14.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó
településképi követelmények
28. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
15.A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) A település területén található országos jelentőségű védett természeti területeket és értékeket, az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a tájképvédelmi területbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A természeti területek és értékek megőrzendők, megóvásukat biztosítani kell, ennek érdekében
A KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
16.A kötelező szakmai konzultáció esetei
30. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően:
17.A szakmai konzultáció szabályai
31. § (1) A szakmai konzultáció folyamata az önkormányzat felé elektronikus úton vagy papír alapon benyújtott írásos kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18.A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
32. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben
19.A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
33. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelemnek a polgármester részére történő benyújtásával indul.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a polgármester településképi véleményének alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezheti.
34. § (1) Amennyiben a külön jogszabály szerinti tartalommal és módon véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(2) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Kérelmezőnek egy alkalommal hiánypótlásra van lehetősége a felszólítástól számított 15 napon belül.
(3) A polgármester a kérelem, vagy a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül adja ki településképi véleményét.
20.A településképi véleményezés szempontjai
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
21.A településképi bejelentési eljárás esetei
36. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden Városközpont MT területén található és Városközpont MT-t határoló közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, valamint a kiemelt közterületek mentén történő építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:
22.A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
37. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelemnek a polgármester részére történő benyújtásával indul.
(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
23. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
38. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(2) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármester részére benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
24.A településképi birság
39. § A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
40. § Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére forrást biztosíthat.
41. § (1) Az önkormányzati támogatás kérelem alapján nyerhető el.
(2) A 2. függelék szerinti kérelmet a polgármester részére kell benyújtani.
(2) A benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) kérelmezett összeg megjelölését,
e) az Önrész rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot,
f) a munka elkészülésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4) Csak azok a kérelmek részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5) A támogatás odaítélését követően a kérelmezővel megállapodást kell kötni.
(6) Az önkormányzati támogatás a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK
42. § E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.
43. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (II.12.) önkormányzati rendeletének 4. melléklet 3. pontja a következő 3.10. alponttal egészül ki:
önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben.”
(3) Hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 13/2016. (VII.13.) önkormányzati rendelete.
2. melléklet
Helyi egyedi védelem
cím |
hrsz |
funkció |
védelem megnevezése |
|
---|---|---|---|---|
1. |
Deák Ferenc utca 1. |
650/3/C |
Régi malom |
H1 |
2. |
Temető - Orgona utca |
1241/1 |
Dreher-kripta |
H2 |
3. |
Temető - Orgona utca |
1242 |
Brunszvik-mauzóleum |
H2 |
4. |
Szent László út 16. |
668 |
Lakóház |
H1 |
5. |
Szent László út 31. |
488 |
Lakóház |
H1 |
6. |
Szent László út 33. |
489 |
Lakóház |
H1 |
7. |
Orbán-hegy |
3112 |
Présház |
H1 |
8. |
Orbán-hegy |
3071 |
Présház |
H1 |
9. |
Orbán-hegy |
3013/1 |
Présház |
H1 |
10. |
Orbán-hegy |
3014/1 |
Présház |
H1 |
3. melléklet
4. melléklet
építési munkákhoz |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással |
|
helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek, |
||
homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével |
||
utcakép vagy fotó / látványterv, |
||
közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot, |
||
rendeltetésváltáshoz |
tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép |
|
helyszínrajz, a változással érintett alaprajz |
||
műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű-elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére |
||
reklámelhelyezéshez |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással |
|
terv vagy fotomontázs |
1. függelék
építtető tulajdonos tervező megbízott
2. függelék
önkormányzati támogatás részletezésében a szükséges önrész rendelkezésre állásáról szóló
igazolás
3. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
---|---|
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
aprólevelű átokhínár / vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
aligatorfű |
Alternanthera philoxeroides |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
kínai karmazsinbogyó |
Pytholacca esculenta |
amerikai karmazsinbogyó |
Pytholacca americana |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
süntök |
Echinocystit lobata |
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentális |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
vad szőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
japán komló |
Humulus japonicus |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
fehér eperfa |
Morus alba |
észak-amerikai őszirózsák |
Aser novibelgii |
kaliforniai tündérhínár |
Cambomba caroliniana |
A 26. § (1) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (8) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.