Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XI.29.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 01Szabadbattyán Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XI.29.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) -ban meghatározott feladatkörében eljárva -a Pénzügyi, Gazdasági Bizottság előzetes véleményével- a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § Szabadbattyán nagyközség településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: e Rendelet) célja a településkép védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelmények, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározása.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) E rendeletet Szabadbattyán Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2010. (IX.28.) önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.
HELYI VÉDELEM
3. § A település településképe és történelme szempontjából meghatározó örökségek kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzat Polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) fotódokumentációt;
f) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(4) Az önkormányzat az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, mely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosait és a kezdeményezőt.
(6) A jelen rendeletben rögzített helyi (területi vagy egyedi) védelemmel érintett örökség országos védelem alá való helyezésével egyidőben a helyi védettség jelen rendelet módosítása nélkül megszűnik.
4. Helyi védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
5. § A 3. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
5. Nyilvántartási szabályok
6. § A helyi egyedi védelem elemeit a 3. melléklet tartalmazza.
7. § A helyi védett értékekről Szabadbattyán Nagyközségi Önkormányzatnak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
8. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
6. Területi építészeti követelmények
9. § A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Feltöltést és bevágást úgy kell kialakítani, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki.
10. § (1) A telek közterületi határvonalán tömör kerítést kell létesíteni, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítést kell létesíteni maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
(2) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.
7. Egyedi építészeti követelmények
11. § Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével.
12. § A település területén a beépítésre szánt területeken a tetőfedés színeként a piros, barna és az antracit szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
13. § A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés is alkalmazható.
14. § A területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.
15. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényzet listáját az 1. függelék tartalmazza.
16. § A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetők el.
A településképi szempontból meghatározó és helyi területi védelemmel érintett területek területi és egyedi építészeti követelményei
17. § (1) Szabadbattyán beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt:
1. Történeti településmag
2. Településközpont
3. Falusias lakóterület
4. Gazdasági terület
5. Temetők területe
6. Cifrakert
7. Beépülő – falusias lakóterület
8. Emmaróza területe
(2) Szabadbattyán beépítésre nem szánt településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékletben lehatárolt:
1. Mezőgazdasági terület
2. Különleges-beépítésre nem szánt terület
3. Vízgazdálkodási terület
4. Seuso Ipari Park területe
5. Erdőterület
6. Közlekedési terület
7. Kötöttpályás közlekedés
8. Kertes mezőgazdasági terület
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
8.1. Történeti településmag
18. § (1) A történeti településmag területén a tetők és homlokzatok feltűnő és környezetéből kirívó színezése, az erős színhasználat (kék, lila, piros, zöld), a rikító színű fémlemez fedések, fémtetők, zsindelyek és burkolatok alkalmazása nem megengedett. A homlokzatok színezésénél a környezethez igazodóan a természetes pasztellszíneket javasolt alkalmazni. Az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett, a részletekben történő átszínezés nem megengedett.
(2) A területen csak magastetős épület építhető, legalább 25oés legfeljebb 45o-os hajlásszögű tetővel, a hajlásszögnek és a tetőgerincnek illeszkednie kell az utcaképhez.
19. § (1) Temetőben építmény kizárólag a környezetbe illő esztétikai megjelenéssel építhető. Az anyaghasználatnál törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására.
(2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen.
20. § A Cifrapark területén építmény kizárólag a környezetbe illő esztétikai megjelenéssel építhető. Az anyaghasználatnál törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására.
21. § A mezőgazdasági területeken a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartandó, a hagyományos tájhasználat, a történelmi sárréti jelleg és a táji, természeti értékek védelmével.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
22. § A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) A település belterületeinek utcáiban legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során.
b) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
c) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
d) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
e) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
f) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
g) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
h) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
i) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Ettől eltérni csak műszaki szükségszerűségből lehet.
j) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
k) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket, ill. tartozékait közterületre kell áthelyezni.
l) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
m) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
n) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény, adótorony, kilátó, siló reklámtorony) a környezetétől élénk színével jelentősen eltérő festéssel nem készülhet.
o) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:
pa) fokozottan védett természetvédelmi területen,
pb) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
pc) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
pd) tájképvédelmi területen,
pe) Natura 2000 területen.
10. Reklámhordozó, cégtábla, üzletfelirat és cégérre vonatkozó településképi követelmények
23. § A vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés (továbbiakban: üzletfelirat) az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:
a) Méretét, színét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Kerítésen csak annak tagozásával összhangban, egységes elrendezéssel szabad elhelyezni.
24. § Cégér az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:
a) Cégéreket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) A cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek darabszámát a harmonikus utcaképi megjelenés figyelembevételével kell megtervezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.
25. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben (jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet) rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett,
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett, valamint
c) a nyilvánosság biztosítására — például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére — szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester az építtető, a beruházó és a tervező kérelmére szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, a 27. § (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
(3) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a Polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
(4) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a Polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
27. § (1) A 26. § (1) szerinti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) helyszínrajz;
e) homlokzati rajzok – változás esetén csak a releváns - az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
f) utcakép, ha a tervezett építmény, üzletfelirat, cégér az utcaképben megjelenik;
g) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
ga) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
gb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
gc) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
gd) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
h) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
i) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
j) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
k) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.
12. Településképi bejelentési eljárás
28. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) Minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
b) Önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása.
13. Településképi kötelezés, településképi bírság
14. A településképi kötelezési eljárás
29. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása;
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása;
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása; vagy
ad) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására kötelezheti.
15. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
30. § A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 100.000,- forint,
bc) mely bírságok több alkalommal is kiszabhatók.
16. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
31. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
32. § (1) Ez a rendelet 2017. december 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Szabadbattyán építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 14/2010. (IX.28.) önkormányzati rendelet 21. § (4) és (5) bekezdése.